Globális jelenségek
Noli:
Félreértettél.
Arra gondoltam, hogy meg kellene nézni, hogy a mediterrán ciklonok milyen eloszlásban és arányban adtak megmaradó havat/látványhavat/esõt.
Mivel ezeknél a ciklonoknál a csapadék halmazállapota fél fokokon múlik, azt hiszem, hogy ha tényleg melegszik az éghajlat, akkor a mediterrán ciklonok által lerakott megmaradó hó aránya csökkenne.
Igy már vili?
Félreértettél.
Arra gondoltam, hogy meg kellene nézni, hogy a mediterrán ciklonok milyen eloszlásban és arányban adtak megmaradó havat/látványhavat/esõt.
Mivel ezeknél a ciklonoknál a csapadék halmazállapota fél fokokon múlik, azt hiszem, hogy ha tényleg melegszik az éghajlat, akkor a mediterrán ciklonok által lerakott megmaradó hó aránya csökkenne.
Igy már vili?
Noli:Ettem már érett, piros erdei málnát és láttam virágzó szedret december 1-én, 700 méteren a Börzsönyben.
A szakmámból eredõen is egyértelmû a dolog.
Csak pont olvastam a tudósítást, és jól passzolt a beírásodhoz. Így belinkeltem és megengedtem magamnak egy nem feléd irányuló "Cauchy féle" kis ironizálgatást.
A nyitott szemmel járással pedig tökéletesen egyetértek (a többivel is) és csak javasolni tudom mindenkinek.
A szakmámból eredõen is egyértelmû a dolog.
Csak pont olvastam a tudósítást, és jól passzolt a beírásodhoz. Így belinkeltem és megengedtem magamnak egy nem feléd irányuló "Cauchy féle" kis ironizálgatást.
A nyitott szemmel járással pedig tökéletesen egyetértek (a többivel is) és csak javasolni tudom mindenkinek.
LAM, ilyen mindig volt, legalábbis az én közel 40 évem alatt, szóval ha változás, akkor sokkal hosszabb idõ óta változott a világ. Mint lentebb is írtam, idõnként, ha kellemes neki a helyzet, bizony szó nélkül képes kinyílni szeptember végén, október elején. Nem valami csoda, nem a felmelegedés, hanem természetes folyamat. Akkor lenne deviáns, ha minden évben így volna...
Dexion: ez már nem a "mi lett volna, ha..." kategória lenne, ami nem kimondottan túl tudományos megközelítése a problémának? Szerintem úgy nem lehet felmérni valamit, hogy elképzeljük, vajon az a fél - egy fok, ami hiányzik a hóhoz, az milyen oknál fogva hiányzik. Ekkora különbség nagyon sok okból adódhat, amit a tendenciák nem tudnak megmutatni szerintem.
Dexion: ez már nem a "mi lett volna, ha..." kategória lenne, ami nem kimondottan túl tudományos megközelítése a problémának? Szerintem úgy nem lehet felmérni valamit, hogy elképzeljük, vajon az a fél - egy fok, ami hiányzik a hóhoz, az milyen oknál fogva hiányzik. Ekkora különbség nagyon sok okból adódhat, amit a tendenciák nem tudnak megmutatni szerintem.
Eszembe jutott valami...
Azt ugye jól sejtem, hogy téli mediterrán ciklonos nagy megmaradó / látványhóesések illetve esõk között gyakran fél - egy fokon múlik a dolog.
Talán mutatna valamit (ha mást nem, totális összevisszaságot ), ha kiderülne, hogy "necces" helyzetek melyik télen milyen arányban eredményeztek hótakarót, látványhavat vagy simán esõt, esetleg nem csak Magyarországon, hanem a környékén is.
Azt ugye jól sejtem, hogy téli mediterrán ciklonos nagy megmaradó / látványhóesések illetve esõk között gyakran fél - egy fokon múlik a dolog.
Talán mutatna valamit (ha mást nem, totális összevisszaságot
), ha kiderülne, hogy "necces" helyzetek melyik télen milyen arányban eredményeztek hótakarót, látványhavat vagy simán esõt, esetleg nem csak Magyarországon, hanem a környékén is.
Amikor gimibe jártam, több, mint 20 éve, rendszeres volt, hogy októberben újra kinyílik pár tõ ibolya, néhány évente az orgona is, és teljesen megszokott volt, hogy november végén virágzik az aranyvesszõ. Ma is ugyanezt tapasztalom. Aki nem jár nyitott szemmel, annak egy virágzó orgonabokor októberben éghajlatváltozási szenzációt jelent, nekem kellemes idõjárás okozta növényi aktivitást, ami néhány évente feltétlen elõfordul.
Mondjuk elég jó próbája lehet az évszakok eltolódásának a kõszegi "Szõlõ jövésének könyve", melybe minden év Szent György napján pontosan berajzolják, milyen állapotú a szõlõ hajtása. 1740 óta. Ha ott van valami eltolódási tendencia, az szépen látható kell legyen.
Mondjuk elég jó próbája lehet az évszakok eltolódásának a kõszegi "Szõlõ jövésének könyve", melybe minden év Szent György napján pontosan berajzolják, milyen állapotú a szõlõ hajtása. 1740 óta. Ha ott van valami eltolódási tendencia, az szépen látható kell legyen.
Nao: én tudom, hogy nincs köze, de nem mindenki tudja, és ma divat bármiylen "megszokottól eltérõ" dolgot egybõl az éghajlatváltozás bizonyítékaként tekinteni.
Apró megjegyzés:
Éghajlati belebeszélés nélkül igenis jellemzõ éghajlatunkra, hogy a Február-Március ill. a November-December idõjárása megcserélõdhet, erre vannak bizonyító statsztikák (csak a saját teli félévet átfogó adataim mutatnak szép példákat), valamint a meteorológiai alappal rendelkezõ népi hagyományaink is utalnak erre, a gyertyaszentelõi és Katalin-napi hiedelem képében.
Azaz nem minden eltérõ havi anomális eltolódás, az általánosítás káros, hiszen egyébként évtizedeket átfogó ide-oda eltolódások voltak és lesznek is idõjárásunkban, ez benne van, ám azért legyünk tisztába a dolgokkal (pl. a Március több évszázadig téli hónap volt, negatív havi középT-vel, csak a XIX.sz. végétõl vált tavaszi hónappá, ld. Réthly munkáit, újra és újra).
Éghajlati belebeszélés nélkül igenis jellemzõ éghajlatunkra, hogy a Február-Március ill. a November-December idõjárása megcserélõdhet, erre vannak bizonyító statsztikák (csak a saját teli félévet átfogó adataim mutatnak szép példákat), valamint a meteorológiai alappal rendelkezõ népi hagyományaink is utalnak erre, a gyertyaszentelõi és Katalin-napi hiedelem képében.
Azaz nem minden eltérõ havi anomális eltolódás, az általánosítás káros, hiszen egyébként évtizedeket átfogó ide-oda eltolódások voltak és lesznek is idõjárásunkban, ez benne van, ám azért legyünk tisztába a dolgokkal (pl. a Március több évszázadig téli hónap volt, negatív havi középT-vel, csak a XIX.sz. végétõl vált tavaszi hónappá, ld. Réthly munkáit, újra és újra).
nem az anomália szubjektív, mert az mérhetõ, hanem annak a megítélése, hogy milyen hosszú anomáliát tekintünk érdemlegesnek. szerintem egy 3 hetes már az.
és ennek az éghajlatváltozáshoz semmi köze, persze, csak - és akkor jön a "szokásos" szöveg - ha 10-20-50 éven át tapasztalható. akkor lehet csak a klíma változásának (vagy annak egy jelének) tekinteni.
és ennek az éghajlatváltozáshoz semmi köze, persze, csak - és akkor jön a "szokásos" szöveg - ha 10-20-50 éven át tapasztalható. akkor lehet csak a klíma változásának (vagy annak egy jelének) tekinteni.
látod, pont azért nincs értelme errõl bveszélni, mert ez szubjektív. Csak az a baj, hogy ha valaki megemlíti a SAJÁT SZUBJEKTÍV VÉLEMÉNYÉT arról, hogy eltolódnak az ébvszakok, az olvasók arra következtetnek ebbõl, hogy íme fényes bizonyítéka az éghajlatváltozásnak, mert már az évszakok sem akkor vannak, mint RÉGEN, meg minden káosz, bezzeg Régen mekkora telek voltak, most meg csak márciusban esik a hó, stb.
Persze az is jön ilykor, hogy aki beírja, az utána tiltakozik, miért szól neki valaki, mert ugye mindenki azt ír be amit akar. Felelõsség semmi.
Persze az is jön ilykor, hogy aki beírja, az utána tiltakozik, miért szól neki valaki, mert ugye mindenki azt ír be amit akar. Felelõsség semmi.
Cauchy:
"Akkor beszélhetnénk eltolódásról esetleg, ha egész márciusban és április elején is hótakaró lenne"
szerinted
nekem 2-3 hét is elég, akkor már úgy tapasztalom, hogy "késik" a tavasz/õsz
"Akkor beszélhetnénk eltolódásról esetleg, ha egész márciusban és április elején is hótakaró lenne"
szerinted
nekem 2-3 hét is elég, akkor már úgy tapasztalom, hogy "késik" a tavasz/õsz
Az átmenet lényege, hogy a második évszak elején lehetnek az elõzõ évszakra jellemzõ értékek és az elõzõ évszak végén pedig a következõ évszakra jellemzõ értékek. Havazás és téli idõ márciusban még teljesen normális. Akkor beszélhetnénk eltolódásról esetleg, ha egész márciusban és április elején is hótakaró lenne. Másrészt maga a tél is a márciusi napéjegyenlõségig tart.
a 2006 március "elmaradását" jól leírja pl. az OMSZ hivatalos éghajlati összefoglalója:
"Az év elsõ két hónapjához hasonlóan március is több mint 1 fokkal hidegebb volt a sokévi átlagnál, a hónap középhõmérséklete országos átlagban 3,6 °C-nak adódott. A negatív anomália túlnyomórészt a március elsõ felében uralkodó, az átlagosnál 3-5 fokkal hidegebb idõszaknak volt köszönhetõ: március 20-ig mindössze két napon haladta meg a normálértéket a napi középhõmérséklet."
tehát egy 2-3 hetes hõmérsékleti anomália, amely megtöri az egyenletes változást "eltolódásnak" tapasztalunk. ugyanez történt - csak fordítva - szeptemberben is.
"Az év elsõ két hónapjához hasonlóan március is több mint 1 fokkal hidegebb volt a sokévi átlagnál, a hónap középhõmérséklete országos átlagban 3,6 °C-nak adódott. A negatív anomália túlnyomórészt a március elsõ felében uralkodó, az átlagosnál 3-5 fokkal hidegebb idõszaknak volt köszönhetõ: március 20-ig mindössze két napon haladta meg a normálértéket a napi középhõmérséklet."
tehát egy 2-3 hetes hõmérsékleti anomália, amely megtöri az egyenletes változást "eltolódásnak" tapasztalunk. ugyanez történt - csak fordítva - szeptemberben is.
Azoktól kérdezem, akik azt mondják, hogy eltolódnak az évszakok, hogy mi is pontosan az õsz definíciója. Mik azok a hõmérséklet értékek, amiktõl az az idõszak már õszi?
Usrin:
köszi a korrekciót. magam is gondoltam, hogy a hõségnapnál Tmax-nak is van kritériuma, de nem voltam biztos benne.
kiváncsi vagyok idén marad-e ez a fáziskésés vagy "elmarad" az õsz. emlékszem pl. pár éve okt. 23-án este Pesten 0 fok volt és havazott (persze még elolvadt a meleg aszfalton).
köszi a korrekciót. magam is gondoltam, hogy a hõségnapnál Tmax-nak is van kritériuma, de nem voltam biztos benne.
kiváncsi vagyok idén marad-e ez a fáziskésés vagy "elmarad" az õsz. emlékszem pl. pár éve okt. 23-án este Pesten 0 fok volt és havazott (persze még elolvadt a meleg aszfalton).
Nao: a hõségnap kritériuma a 30 fokot elérõ T(max), függetlenül a minimumtól. A 20 fokos minimum a "meleg éjszaka" jelzõszáma, persze a maga nemében ez sem semmi október elején. (Bár 06 UTC-kor már 19 fok volt, így a minimum is biztosan 20 fok alatt lesz.)
Az évszakok "tolódását" az elmúlt néhány évrõl tényleg meg lehet állapítani, de ezt tendenciának nem nevezném. 12 éves idõszakot (1994-2005) nézve Szolnokon épp a szeptember és a december volt az a két hónap, amelynek az átlaghõmérséklete alacsonyabb lett a megelõzõ sokéves átlagnál. Ez alapján épp mintha hamarabb jönne az õsz és a tél (persze ezt általánosítani éppúgy túlzás lenne)...
Az évszakok "tolódását" az elmúlt néhány évrõl tényleg meg lehet állapítani, de ezt tendenciának nem nevezném. 12 éves idõszakot (1994-2005) nézve Szolnokon épp a szeptember és a december volt az a két hónap, amelynek az átlaghõmérséklete alacsonyabb lett a megelõzõ sokéves átlagnál. Ez alapján épp mintha hamarabb jönne az õsz és a tél (persze ezt általánosítani éppúgy túlzás lenne)...
Október
04. 05:00 szerda 20
Október
04. 04:00 szerda 20
Október
04. 03:00 szerda 20
Október
04. 02:00 szerda 20
Október
04. 01:00 szerda 20
Október
04. 00:00 szerda 22
...
Október
03. 14:00
kedd szeles 26 222 40 1006 51
Október
az elõrejelzési verseny miatt figyeltem...
azért nem semmi éjszaka!
ha jól tudom, a hõségnap kritériuma, hogy Tmin nem esik 20 fok alá.
tényleg tolódnak az évszakok (ezért írtam ide). elmaradt a március, viszont kaptunk egy plusz augusztust.
04. 05:00 szerda 20
Október
04. 04:00 szerda 20
Október
04. 03:00 szerda 20
Október
04. 02:00 szerda 20
Október
04. 01:00 szerda 20
Október
04. 00:00 szerda 22
...
Október
03. 14:00
kedd szeles 26 222 40 1006 51
Október
az elõrejelzési verseny miatt figyeltem...
azért nem semmi éjszaka!
ha jól tudom, a hõségnap kritériuma, hogy Tmin nem esik 20 fok alá.
tényleg tolódnak az évszakok (ezért írtam ide). elmaradt a március, viszont kaptunk egy plusz augusztust.
Tegnap du. a Kossuth rádóban volt a Digitális c. mûsorban a Tisza vízgyûjtõjének csapadéktendenciáiról (egy számítógépes modellkísérlet kapcsán került ebbe a mûsorba). Érdemes visszahallgatni, érdekes téma volt!:
Link
Link
Persze nem azt mondom ezzel hogy klimaváltozás van és jön a világvége,csak reagáltam a hozzászólásodra....
Árvaüllõ!
Amiket most felsoroltál,ezek már mind jelen vannak,hisz az elmúlt teleken mediterrán ciklonok sorozatai voltak,de a legszenbetünöbb a csapi eloszlása,ha esik akkor 2 hétig esik egyfolytában,majd utána 1 hónapig semmi,majd megint esik 1-2 hétig,aztán megint egy jó ideig egy deka sem hullik...
Amiket most felsoroltál,ezek már mind jelen vannak,hisz az elmúlt teleken mediterrán ciklonok sorozatai voltak,de a legszenbetünöbb a csapi eloszlása,ha esik akkor 2 hétig esik egyfolytában,majd utána 1 hónapig semmi,majd megint esik 1-2 hétig,aztán megint egy jó ideig egy deka sem hullik...
Árvaüllõ: ezek mind csak elméletek. Két lehetséges forgatókönyvet láttam én, amiknek talán van tudományos alapjuk:
1: A felmelegedéssel erõsödik az éghajlatunk kontinentális jellege, a csapadékos napok száma csökken, eloszlása egyenletlen (bár megjegyezve, pontosan iylen most is, nem tudom hova fokozódhat, szerintem nem lesz túl nagy szignifikáns eltérés a mostanihoz képes, talán csak annyi, hogyinkább a melegebb idõszakok kerülnek túlsúlyba, kissé csökkenõ csapadékkal. Ráadásul a egész foylamat 500-1000 éves idõskálán folyik le (nagyon valószínûtlen egy gyorsabb változás, bár most ez éppen a divat)
2: ezzel teljesen ellentétesen, a melegedés hatására a Golf-áramlat leáll, az izlandi alacsonnyomás helyén gyakoribbá válnak az anticiklonok, ami Grönlandra meleget, Európára hideget hoz.Ennek hatása a csapadékra valójába teljesen kiszámíthatatlan, mert egy ilyen blokking alatt eis ezerféle idõjárási helyzet lehetséges. Véleményem szerint eme változás sem fog lezajlani a következõ 500 éven belül.
Más kérdés, hogy most mit lehet tenni: ha most teljesen visszaszorítjuk a CO2 és egyéb üvegházgázok kibocsátását, még akkor is két eset lehetséges: gyorsulva folytatódik a felmelegedés, annak alapján, hogy a változás természetes folyamat, kifelé tartva egy jégkorszakból, másik lehetõség, hogy a melegedés mértéke csökken, de maga a folyamat 1000-5000 évre elõre nem csap át lehûlésbe az óceánaok hatalmas hõtehetettlensége miatt.
Van még egy (általam félve kimondott eset): a melegedés természetes folyamat a lékkör véletlenszerû változásaiból áll össze, most egy rövidebb hosszabb felmelegedést majd egy lehûlés követi, a továbbiakban pedig elõre megjósolhatatlan változások fognak zajlani.
1: A felmelegedéssel erõsödik az éghajlatunk kontinentális jellege, a csapadékos napok száma csökken, eloszlása egyenletlen (bár megjegyezve, pontosan iylen most is, nem tudom hova fokozódhat, szerintem nem lesz túl nagy szignifikáns eltérés a mostanihoz képes, talán csak annyi, hogyinkább a melegebb idõszakok kerülnek túlsúlyba, kissé csökkenõ csapadékkal. Ráadásul a egész foylamat 500-1000 éves idõskálán folyik le (nagyon valószínûtlen egy gyorsabb változás, bár most ez éppen a divat)
2: ezzel teljesen ellentétesen, a melegedés hatására a Golf-áramlat leáll, az izlandi alacsonnyomás helyén gyakoribbá válnak az anticiklonok, ami Grönlandra meleget, Európára hideget hoz.Ennek hatása a csapadékra valójába teljesen kiszámíthatatlan, mert egy ilyen blokking alatt eis ezerféle idõjárási helyzet lehetséges. Véleményem szerint eme változás sem fog lezajlani a következõ 500 éven belül.
Más kérdés, hogy most mit lehet tenni: ha most teljesen visszaszorítjuk a CO2 és egyéb üvegházgázok kibocsátását, még akkor is két eset lehetséges: gyorsulva folytatódik a felmelegedés, annak alapján, hogy a változás természetes folyamat, kifelé tartva egy jégkorszakból, másik lehetõség, hogy a melegedés mértéke csökken, de maga a folyamat 1000-5000 évre elõre nem csap át lehûlésbe az óceánaok hatalmas hõtehetettlensége miatt.
Van még egy (általam félve kimondott eset): a melegedés természetes folyamat a lékkör véletlenszerû változásaiból áll össze, most egy rövidebb hosszabb felmelegedést majd egy lehûlés követi, a továbbiakban pedig elõre megjósolhatatlan változások fognak zajlani.
Szerbusztok.
Szerintetek Magyarországra nézve milyen hatásai lesznek a globális klímaváltozásnak?
Én hallottam egy olyan teóriát, hogy az idõjárási megnyilvánulások erõteljesebben fognak megnyilvánulni.
Értem ezalatt azt, hogy ha meleg lesz akkor nagyon fogunk izzadni, ha jön a csapadékos idõszak akkor pár óra alatt egy egész havi csapadék lezúdul felhõszakadással jégesõvel szélviharral, majd azt követi egy viszonylag rövid száraz de igen meleg periódus. A csapadék mennyiség nem csökken, hanem megmarad, de egyenlõtlenül esik le. A telek kitolódnak márciusig, és kemény É-K i hidegbetötések lesznek, ezek a mediterrán ciklonokkal árasztják el Közép Európát a Földközi tenger felõl, nagy havazásokat okozva.
Várom véleményeteket tisztelettel.
Szevasztok.
Szerintetek Magyarországra nézve milyen hatásai lesznek a globális klímaváltozásnak?
Én hallottam egy olyan teóriát, hogy az idõjárási megnyilvánulások erõteljesebben fognak megnyilvánulni.
Értem ezalatt azt, hogy ha meleg lesz akkor nagyon fogunk izzadni, ha jön a csapadékos idõszak akkor pár óra alatt egy egész havi csapadék lezúdul felhõszakadással jégesõvel szélviharral, majd azt követi egy viszonylag rövid száraz de igen meleg periódus. A csapadék mennyiség nem csökken, hanem megmarad, de egyenlõtlenül esik le. A telek kitolódnak márciusig, és kemény É-K i hidegbetötések lesznek, ezek a mediterrán ciklonokkal árasztják el Közép Európát a Földközi tenger felõl, nagy havazásokat okozva.
Várom véleményeteket tisztelettel.
Szevasztok.
Link
Ha létrejön ez az arktikus óceán akkor már csak Grönland marad meg hidegtárolóként, még enyhébbek lesznek a telek
Ha létrejön ez az arktikus óceán akkor már csak Grönland marad meg hidegtárolóként, még enyhébbek lesznek a telek
Nem kötözködés,de az Rsoe oldalon az Északi-sark-i éghajlatváltozásos híreknék,a felugró ablakban az Antarktisz neve jön fel!Javítani kéne Arktiszra!
Óriás repedés az Északi-sarkon
Az Északi-sarkról készült mûholdas felvételeken egy óriás repedés látszik az állandó jégtakaróban, mely a kutatók szerint az globális felmelegedés újabb konzekvenciája.
Az Északi-sark állandó jégtakarója általában túléli a nyarat is, és egész évben kitart. Ám az augusztus végén készült mûholdas felvételek azt mutatják, hogy a nyári viharok alatt az állandó jégtakaró mintegy 10 százaléka összetöredezett. A meglepõ változás eredmény egy, a brit szigeteknél is nagyobb repedés.
.... Link
Az Északi-sarkról készült mûholdas felvételeken egy óriás repedés látszik az állandó jégtakaróban, mely a kutatók szerint az globális felmelegedés újabb konzekvenciája.
Az Északi-sark állandó jégtakarója általában túléli a nyarat is, és egész évben kitart. Ám az augusztus végén készült mûholdas felvételek azt mutatják, hogy a nyári viharok alatt az állandó jégtakaró mintegy 10 százaléka összetöredezett. A meglepõ változás eredmény egy, a brit szigeteknél is nagyobb repedés.
.... Link
Dexion: készült az elmúlt évszázad véltozásairól egy részletes elemzés is, itt találod: Link
Egyébként úgy gondolom, hogy a fagyos napok számát leginkább a város növekedése (a hõsziget erõsödése) csökkentette... A hõségnapokban viszont én nem látok csökkenõ tendenciát. 1950 körül sorozatban volt néhány kimagaslóan forró nyár, ezekhez viszonyítva persze késõbb kevesebb lett a hõségnap, de a század elejéhez képest ez már nem látszana így.
Egyébként úgy gondolom, hogy a fagyos napok számát leginkább a város növekedése (a hõsziget erõsödése) csökkentette... A hõségnapokban viszont én nem látok csökkenõ tendenciát. 1950 körül sorozatban volt néhány kimagaslóan forró nyár, ezekhez viszonyítva persze késõbb kevesebb lett a hõségnap, de a század elejéhez képest ez már nem látszana így.
Cauchy linkjén az látszik, hogy a mostanában hõségnapok és a fagyos napok száma is sokkal kevesebb, mint a 40-es, 50-es években.
Mitõl csökken ?
Mitõl csökken ?
Meg tudná valaki mondani, hogy olyan grafikonhoz, táblázathoz hol lehet hozzájutni, amelyen az elmúlt évtizedek vagy évszázad teleinek csapadék és hõmérsékletadatai szerepelnek? Országos, európai szinten esetleg egy-egy helyre vonatkozóan érdekelne. Ezen kívül a téli és nyári félév csapadék- és hõmérsékletstatisztikái is érdekelnének. Elõre is köszönöm a segítséget.
Ha meg a Hold esik ránk, akkor elszaporodnak az egerek, mer" az ugye sajtból van, vagy mi. :-)
És mindenki alaposan tároljon be fóka- és pingvineledelt, hogy a kertjében tudja etetni õket
Én kicsit értek pár skandináv nyelven, így egész jól ki fogok majd jönni a Golf leállása után hazánkat elözönlõ viking hordákkal. :-)
Egyébként ha valakit érdekel, e héttõl indult egy sorozat az Élet és Tudományban a szoláris építészetrõl, érdekesnek tûnik.
Egyébként ha valakit érdekel, e héttõl indult egy sorozat az Élet és Tudományban a szoláris építészetrõl, érdekesnek tûnik.
Hali! Sztem ha leáll a Golf Áramlat akkor NEKÜNK VÉGÜNK! Bár sztem ezt magyarázzátok meg helyettem! 
Már télen is csökken? A magyarázat minden bizonnyal a tengeráramlatok változásában keresendõ. Elég nehéz elhinni, hogy mínusz 30-40-50 fokos levegõhõmérséklet mellett olvadna a jég.
Drasztikusan zsugorodik a sarki jégtakaró
Egy NASA mûhold megdöbbentõ változásokat dokumentált a sarki jégtakaró állapotában 2004 és 2005 között. Az egész évben fennmaradó - állandó - jégtakaró kiterjedése 14 százalékkal csökkent, elvesztve egy Pakisztán vagy Törökország nagyságú területet. Ami újdonság, és figyelemreméltó, hogy a zsugorodás már télen is megfigyelhetõ.
Link: Link
Egy NASA mûhold megdöbbentõ változásokat dokumentált a sarki jégtakaró állapotában 2004 és 2005 között. Az egész évben fennmaradó - állandó - jégtakaró kiterjedése 14 százalékkal csökkent, elvesztve egy Pakisztán vagy Törökország nagyságú területet. Ami újdonság, és figyelemreméltó, hogy a zsugorodás már télen is megfigyelhetõ.
Link: Link
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat