Globális jelenségek
Ja!
ha már egy ilyennél a magma telítettséget kimutatják, az régen rossz, akkor már belátható idõn belül következhet a kitörés.
Úgyhogy remélhetjük, hogy a Nápoly környéki nem a mi idõnkben robban, mert az ránk nézve is katasztrófát jelentene.
Ahogy Kréta pusztulásakor történt.
ha már egy ilyennél a magma telítettséget kimutatják, az régen rossz, akkor már belátható idõn belül következhet a kitörés.
Úgyhogy remélhetjük, hogy a Nápoly környéki nem a mi idõnkben robban, mert az ránk nézve is katasztrófát jelentene.
Ahogy Kréta pusztulásakor történt.
1. magam is jeleztem, hogy csupán 10-15 éves átmeneti változást hozna.
2. Ahogy St. Helen és Pinatubo évszámai is mutatják, a Földön átlagosan 10-15 évente van olyan nagyerejû kitörés, amely 5-ös vagy 6-os, és 1-2 évre már képes módosítani a légkört.
3. Matematikailag - éppen a nagy átlagok miatt - igenis az idõ múlásával nõ az esély. A lottó jó példa volt, ugyanis a régen húzott számok elõbb-utóbb elõkerülnek.:-) Csak azt nem lehet tudni, melyik héten. De a piramiselmélet alapján a ritka is mindig kijön.
2. Ahogy St. Helen és Pinatubo évszámai is mutatják, a Földön átlagosan 10-15 évente van olyan nagyerejû kitörés, amely 5-ös vagy 6-os, és 1-2 évre már képes módosítani a légkört.
3. Matematikailag - éppen a nagy átlagok miatt - igenis az idõ múlásával nõ az esély. A lottó jó példa volt, ugyanis a régen húzott számok elõbb-utóbb elõkerülnek.:-) Csak azt nem lehet tudni, melyik héten. De a piramiselmélet alapján a ritka is mindig kijön.
A magaslégkörbe juttatott szemcsék kiülepedési ideje még a legnagyobb kitörés (vagy meteoritbecsapódás) után is néhány év, vagy legfeljebb 1-2 évtized, az üvegházgázoké ennél jóval hosszabb... Az elsõdleges hatás persze mindig a lehûlés (világátlagban), utána viszont átveheti a fõszerepet az üvegházhatás. Egy "normál" vulkánkitörés gázmennyisége persze ehhez jelentéktelen. De pl. a kréta végi kihalást okozó meteoritbecsapódást, ill. a törmelék miatti néhány éves globális lehûlést vélhetõen az addiginál is melegebb idõszak követte, az említett okból.
Igen, a vulkánprognózist illetõen ettõl a "matematikai idõszerûségtõl" féltem... Ha egy esemény átlagban 2000 évente fordul elõ, akkor a "következõ 100 évben" mindig 5% körül lesz az esélye, függetlenül attól, hogy 100 vagy 3500 éve következett be utoljára. (A lottóhúzásnál sem válik esélyesebbé egy szám amiatt, hogy már 2 éve nem húzták ki.) Ha pl. azt észlelnék, hogy az említett Nápoly környéki terület alatt telítõdik egy magmakamra, ebbõl már el lehetne kezdeni elõrejelezni, de a "matematikai idõszerûség" nem ad semmilyen plusz információt.
Igen, a vulkánprognózist illetõen ettõl a "matematikai idõszerûségtõl" féltem... Ha egy esemény átlagban 2000 évente fordul elõ, akkor a "következõ 100 évben" mindig 5% körül lesz az esélye, függetlenül attól, hogy 100 vagy 3500 éve következett be utoljára. (A lottóhúzásnál sem válik esélyesebbé egy szám amiatt, hogy már 2 éve nem húzták ki.) Ha pl. azt észlelnék, hogy az említett Nápoly környéki terület alatt telítõdik egy magmakamra, ebbõl már el lehetne kezdeni elõrejelezni, de a "matematikai idõszerûség" nem ad semmilyen plusz információt.
Bocs!
A jelenlegi ismeretek szerint hat-nyolc olyan hely van, amely szupervulkán helyszíne lehet. Az egyik Nápoly mellett, de nem a Vezúv, hanem egy látszólag lapályos, de a magasból jól láthatóan vulkáni kitörésre alkalmas hely. Ezek egyike sem hagyományos magas vulkáni hegy, hanem alacsonyan fekvõ, de több kilométeres kráter kialakulására alkalmas terület, ahol egyébként van vulkéni tevékenység.
A jelenlegi ismeretek szerint hat-nyolc olyan hely van, amely szupervulkán helyszíne lehet. Az egyik Nápoly mellett, de nem a Vezúv, hanem egy látszólag lapályos, de a magasból jól láthatóan vulkáni kitörésre alkalmas hely. Ezek egyike sem hagyományos magas vulkáni hegy, hanem alacsonyan fekvõ, de több kilométeres kráter kialakulására alkalmas terület, ahol egyébként van vulkéni tevékenység.
Az NG-n volt egy mûsor, amely ezt elemezte. Az utolsó szupervulkán-kitörés mintegy 3500 éve volt utoljára. Ezért nem lehet tudni, jövõre vagy 1000 év múlva lesz-e, de matematikailag idõszerû.
A vulkánkitörések viszont soha nem rásegítenek a felmelegedésre, hanem a sztratoszba juttatott szennyezõdéssel a napsugárzást gyengítik, és éppen a nagy magasság miatt tartós a hatás, hiszen ott sokáig tudnak lebegni a szemcsék.
Egyébként nem ellentmondtam, csupán jeleztem, hogy bármikor ellenkezõjére fordulhat - igaz csak átmenetileg - a felmelegedés.
A vulkánkitörések viszont soha nem rásegítenek a felmelegedésre, hanem a sztratoszba juttatott szennyezõdéssel a napsugárzást gyengítik, és éppen a nagy magasság miatt tartós a hatás, hiszen ott sokáig tudnak lebegni a szemcsék.
Egyébként nem ellentmondtam, csupán jeleztem, hogy bármikor ellenkezõjére fordulhat - igaz csak átmenetileg - a felmelegedés.
Kíváncsi vagyok, milyen forrásból származik ez a "szupervulkán"-várakozás... Nekem olyannak tûnik, mintha pl. azt jelenteném ki, hogy jövõre tornádó lesz Szolnokon. Nem abszolút lehetetlen esemény, de a valószínûsége csekély, és ilyen idõtávon reménytelen elõrejelezni. Egyébként adott földrajzi helyre, vagy egyszerûen a Föld bármelyik vulkáni területére várják a kitörést? Tudományos alapja ui. csak adott területre szóló prognúzisnak lehet, mert a teljes Föld vulkanizmusának legfeljebb százmillió év nagyságrendû ciklicitása van, olyan tényezõ pedig nincs, ami emberi idõskálán egyszerre mindenütt megnövelné a kitörés esélyét...
Egyébként a klímára gyakorolt hatás nagyon-nagyon összetett lenne - pl. ha lehûlne a légkör, a sarkokon máris kevesebb jég olvadna be, sósabbá válnának a felszíni vizek, amitõl erõre kaphatna a Golf.
Emellett egy vulkán az aeroszolok mellett üvegházgázokat (CO2, H2O...) is jócskán kibocsát, meglehet, hogy a törmelék kiülepedése után ez venné át a klíma alakítását, épp a melegedésre rásegítve...
Egyébként a klímára gyakorolt hatás nagyon-nagyon összetett lenne - pl. ha lehûlne a légkör, a sarkokon máris kevesebb jég olvadna be, sósabbá válnának a felszíni vizek, amitõl erõre kaphatna a Golf.
Emellett egy vulkán az aeroszolok mellett üvegházgázokat (CO2, H2O...) is jócskán kibocsát, meglehet, hogy a törmelék kiülepedése után ez venné át a klíma alakítását, épp a melegedésre rásegítve...
Ez persze nem kiszámítható!
Nagyon sokan ugyanis rövid idõn belülre - 100 év - várják a szupervukán kitörését.
St. Helen (USA) 1986 VÉP 5-ös volt
Pinatubo (Fülöp-szigetek) 1995 VÉP 6-os
Ezek 0,5-1,5 fokos lehûlést hoztak a földre 1-2 évre. Egy szupervulkán 1,5-3 fokosat hozhatna 10-15 évre, vagy még hosszabb idõre. És akkor a Golfról még nem beszéltünk, amely gyengülhet a globális felmelegedés közben.
Szóval veszélyes dolog az élet, és az idén lesz még HÓÓÓÓÓÓÓÓÓ!:-)
Nagyon sokan ugyanis rövid idõn belülre - 100 év - várják a szupervukán kitörését.
St. Helen (USA) 1986 VÉP 5-ös volt
Pinatubo (Fülöp-szigetek) 1995 VÉP 6-os
Ezek 0,5-1,5 fokos lehûlést hoztak a földre 1-2 évre. Egy szupervulkán 1,5-3 fokosat hozhatna 10-15 évre, vagy még hosszabb idõre. És akkor a Golfról még nem beszéltünk, amely gyengülhet a globális felmelegedés közben.
Szóval veszélyes dolog az élet, és az idén lesz még HÓÓÓÓÓÓÓÓÓ!:-)
Mondjuk a TV cikkben benne van, hogy melyik állomások adataiból számoltak, a NG cikkben ilyen nincs. Esetleg adódhat ebbõl az eltérés. Vagy nem tudom, mibõl, és melyik cikk adatai nem helyesek, de persze lehet valami olyan módszerbéli eltérés is, amibõl különbözõ eredmény jön ki.
Érdekes, a NG cikkében leírtak szerint 1,7 fokkal lett magasabb a téli átlaghõmérséklet, a Természet Világában meg azt olvastam, hogy a december hidegebb lett, a január nagyjából maradt, egyedül a február hõmérséklete emelkedett. Annyit emelkedett volna, hogy a decemberi csökkenéssel együtt kijön az 1,7 fok?
A Discovery-n volt egy sorozat, a szélsõséges éghajlatú helyekrõl. Ott mondták, hogy Ojmjakonban a -28 fok télen hõhullámnak számít. Tüzet raknak a teherautók alatt, hogy el lehessen indítani õket. (Dízelmotorról szó sem lehet.) A defekt felér egy halálos ítélettel és az elfogyasztott vodka mennyiségét tartálykocsiban mérik. Majdnem.
tényleg!
-10 C, az min. tavasz. ilyenkor már -30 -40 C szokott lenni, hogy aztán decembertõl márciusig döngjenek a -50 C fokok!
-10 C, az min. tavasz. ilyenkor már -30 -40 C szokott lenni, hogy aztán decembertõl márciusig döngjenek a -50 C fokok!
Sziasztok!
1000 és 1 éve nem jártam erre....akkor egy kis vészmadárkodás.
"Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia - hangsúly az alkalmazkodáson" - Link
Szóval elgondolkodtató, hogy már nem a megelõzésen és a csökkentésen, hanem az alkalmazkodásra kerül át a hangsúly. Az is érdekes, hogy a prognózisok elöszõr 2050 - 2100 közé teszi a klímaváltozás felgyorsulását, de az utóbbi idõben már 2040-2050 között már drasztikus változásokat prognosztizálnak. Azt már meg sem említem, hogy az IPCC által 2001-ben beharangozott - Link - elõrejelzésében(?) olvasottakra nap mint nap "bizonyíték" van.
- A szén-dioxid koncentrációja, a felszíni hõmérséklet, a csapadék és a tenger szintje emelkedni fog a 21. században az emberi tevékenységek miatt
- Minden IPCC elõrejelzés azt mutatja, hogy a klímaváltozásra irányuló szabályozások nélkül a szén-dioxid légköri koncentrációja jelentõsen emelkedni fog a következõ évszázad során;
- Az éghajlati modellek elõrejelzései szerint a Föld hõmérséklete 1990 és 2100 között 1,4-5,8 °C-al (2,5-10,8 °F) fog emelkedni úgy, hogy a legtöbb szárazföldi terület felmelegedése a globális átlagnál nagyobb lesz;
- A csapadékmennyiség globálisan növekedni fog, miközben helyi szinten emelkedés és csökkenés egyaránt bekövetkezhet és a legtöbb szárazföldi területen a hirtelen rendkívül nagy mennyiségû csapadékot okozó idõjárási helyzetek száma növekedni fog;
- A tengerszint elõreláthatóan 8-88 cm-rel emelkedik 1990 és 2100 között;
- A modellek elõrejelzései szerint az extrém idõjárási helyzetek száma növekedni fog, pl. hõhullámok, rendkívüli csapadékmennyiség, árvizek, aszály, tüzek, növényi kórokozók elszaporodása, a mérsékelt égövi talajok nedvességtartalmának nyári csökkenése, a trópusi ciklonok erõsségének és a csapadék intenzitásának növekedése.
A biológiai rendszerekre a világ számos részén már jelenleg is hatással van a klímaváltozás, különösen a hõmérséklet regionális emelkedése
- A madarak vonulási viszonyai megváltoztak és a tojásaikat is korábban rakják le; az északi féltekén a vegetációs idõszak körülbelül 1-4 nappal meghosszabbodott az elmúlt 40 év során; a növények, rovarok, állatok sarkok felé, ill. felfelé irányuló vándorlása zajlott le.
- Az elõre jelzett klímaváltozás kedvezõ és kedvezõtlen hatásokat is kifejt a vízterekre, a mezõgazdaságra, a természetes ökoszisztémákra és az emberi egészségre, de minél nagyobb mértékû ez a változás, annál inkább elõtérbe kerülnek a kedvezõtlen
- A társadalmi-gazdasági szektorok (pl. mezõgazdaság, erdészet, halászat), a szárazföldi és a vízi ökoszisztémák és az emberi egészség - amelyek létfontosságúak az emberi fejlõdés és jólét szempontjából - mind érzékenyek a klímaváltozás nagyságára és ütemére, csakúgy, mint az extrém idõjárási helyzetekre és a változékonyságra;
- A klímaváltozás néhány pozitív hatása mellett (meg növekedett mezõgazdasági termelékenység kis hõmérséklet-emelkedés esetén és a fagykár csökkenése), a hatások legnagyobb része kedvezõtlen, különösen az extrém idõjárási események megnövekedése befolyásolja kedvezõtlenül a legtöbb természetes rendszert és az emberek nagy részét. Az elõrejelzések a következõket jósolják:
- Sok vízhiányos területen a vízhez való hozzájutás nehezebb lesz, különösen a szubtrópusi területeken;
-A legtöbb trópusi és szubtrópusi régióban a mezõgazdasági termelékenység csökkenése várható a hõmérséklet bármilyen emelkedése esetén;
- A hõ-stressz miatt bekövetkezõ halálozás növekedése és a vektorok által terjesztett fertõzések (pl. malária, dengue), valamint a víz által terjesztett fertõzõ betegségek (pl. kolera) számának növekedése;
- Emberek tízmillióit érinti az árvíz kockázatának növekedése, amely a nagy mennyiségû csapadék és a tengerszint-emelkedés miatt alakul ki;
- Néhány természeti rendszerben jelentõs és visszafordíthatatlan károsodás fog bekövetkezni, elsõsorban a gleccserek, korallzátonyok és atollok, sarkvidéki és alpesi ökoszisztémák esetén;
- Számos sebezhetõ faj kihalásának a kockázata megnõ, a biológiai sokféleség csökken;
- A fejlõdõ országok és ezek között is a szegény országok a legsebezhetõbbek, mivel nem rendelkeznek az alkalmazkodáshoz szükséges pénzügyi, technikai és intézményi háttérrel.
1000 és 1 éve nem jártam erre....akkor egy kis vészmadárkodás.
"Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia - hangsúly az alkalmazkodáson" - Link
Szóval elgondolkodtató, hogy már nem a megelõzésen és a csökkentésen, hanem az alkalmazkodásra kerül át a hangsúly. Az is érdekes, hogy a prognózisok elöszõr 2050 - 2100 közé teszi a klímaváltozás felgyorsulását, de az utóbbi idõben már 2040-2050 között már drasztikus változásokat prognosztizálnak. Azt már meg sem említem, hogy az IPCC által 2001-ben beharangozott - Link - elõrejelzésében(?) olvasottakra nap mint nap "bizonyíték" van.
- A szén-dioxid koncentrációja, a felszíni hõmérséklet, a csapadék és a tenger szintje emelkedni fog a 21. században az emberi tevékenységek miatt
- Minden IPCC elõrejelzés azt mutatja, hogy a klímaváltozásra irányuló szabályozások nélkül a szén-dioxid légköri koncentrációja jelentõsen emelkedni fog a következõ évszázad során;
- Az éghajlati modellek elõrejelzései szerint a Föld hõmérséklete 1990 és 2100 között 1,4-5,8 °C-al (2,5-10,8 °F) fog emelkedni úgy, hogy a legtöbb szárazföldi terület felmelegedése a globális átlagnál nagyobb lesz;
- A csapadékmennyiség globálisan növekedni fog, miközben helyi szinten emelkedés és csökkenés egyaránt bekövetkezhet és a legtöbb szárazföldi területen a hirtelen rendkívül nagy mennyiségû csapadékot okozó idõjárási helyzetek száma növekedni fog;
- A tengerszint elõreláthatóan 8-88 cm-rel emelkedik 1990 és 2100 között;
- A modellek elõrejelzései szerint az extrém idõjárási helyzetek száma növekedni fog, pl. hõhullámok, rendkívüli csapadékmennyiség, árvizek, aszály, tüzek, növényi kórokozók elszaporodása, a mérsékelt égövi talajok nedvességtartalmának nyári csökkenése, a trópusi ciklonok erõsségének és a csapadék intenzitásának növekedése.
A biológiai rendszerekre a világ számos részén már jelenleg is hatással van a klímaváltozás, különösen a hõmérséklet regionális emelkedése
- A madarak vonulási viszonyai megváltoztak és a tojásaikat is korábban rakják le; az északi féltekén a vegetációs idõszak körülbelül 1-4 nappal meghosszabbodott az elmúlt 40 év során; a növények, rovarok, állatok sarkok felé, ill. felfelé irányuló vándorlása zajlott le.
- Az elõre jelzett klímaváltozás kedvezõ és kedvezõtlen hatásokat is kifejt a vízterekre, a mezõgazdaságra, a természetes ökoszisztémákra és az emberi egészségre, de minél nagyobb mértékû ez a változás, annál inkább elõtérbe kerülnek a kedvezõtlen
- A társadalmi-gazdasági szektorok (pl. mezõgazdaság, erdészet, halászat), a szárazföldi és a vízi ökoszisztémák és az emberi egészség - amelyek létfontosságúak az emberi fejlõdés és jólét szempontjából - mind érzékenyek a klímaváltozás nagyságára és ütemére, csakúgy, mint az extrém idõjárási helyzetekre és a változékonyságra;
- A klímaváltozás néhány pozitív hatása mellett (meg növekedett mezõgazdasági termelékenység kis hõmérséklet-emelkedés esetén és a fagykár csökkenése), a hatások legnagyobb része kedvezõtlen, különösen az extrém idõjárási események megnövekedése befolyásolja kedvezõtlenül a legtöbb természetes rendszert és az emberek nagy részét. Az elõrejelzések a következõket jósolják:
- Sok vízhiányos területen a vízhez való hozzájutás nehezebb lesz, különösen a szubtrópusi területeken;
-A legtöbb trópusi és szubtrópusi régióban a mezõgazdasági termelékenység csökkenése várható a hõmérséklet bármilyen emelkedése esetén;
- A hõ-stressz miatt bekövetkezõ halálozás növekedése és a vektorok által terjesztett fertõzések (pl. malária, dengue), valamint a víz által terjesztett fertõzõ betegségek (pl. kolera) számának növekedése;
- Emberek tízmillióit érinti az árvíz kockázatának növekedése, amely a nagy mennyiségû csapadék és a tengerszint-emelkedés miatt alakul ki;
- Néhány természeti rendszerben jelentõs és visszafordíthatatlan károsodás fog bekövetkezni, elsõsorban a gleccserek, korallzátonyok és atollok, sarkvidéki és alpesi ökoszisztémák esetén;
- Számos sebezhetõ faj kihalásának a kockázata megnõ, a biológiai sokféleség csökken;
- A fejlõdõ országok és ezek között is a szegény országok a legsebezhetõbbek, mivel nem rendelkeznek az alkalmazkodáshoz szükséges pénzügyi, technikai és intézményi háttérrel.
Tanulságos cikk! Ahogy olvastam, eszembe jutott, hogy az írás megjelenése után 8 nappal halt meg Sztálin!
Jómagam 14 telet átfogó adatsora is (ld. honlapom statisztikai oldalát) hasonló csökkenõ hõmérsékleti tendenciát mutat Télen (igaz nálam Január, Február, December a rangsor), ám ezt csak érdekességként írtram le, mert ebbõl a szempontból eme idõszelet igen kevés.
Hm. Ezek nem újdonságok számomra, de belelapozgatok. Sajnos anyagilag nulla vagyok, komolyan. 
A december hûlése nem is kismértékû. A diplomamunkám során ahogy dolgoztam fel az adatokat, elég jelentõs hûlés volt decemberben az utóbbi 28 évben, melynek oka az erõsebb inverziós hajlamra volt visszavezethetõ.
Januárban egy nagyon szép osszcilláció mutatkozik, a február pedig valóban melegedett. Az eredményekete azthiszem feltudom rakni netre majd.
A december hûlése nem is kismértékû. A diplomamunkám során ahogy dolgoztam fel az adatokat, elég jelentõs hûlés volt decemberben az utóbbi 28 évben, melynek oka az erõsebb inverziós hajlamra volt visszavezethetõ.
Januárban egy nagyon szép osszcilláció mutatkozik, a február pedig valóban melegedett. Az eredményekete azthiszem feltudom rakni netre majd.
Pont ezt akartam mondani, mindenképpen megéri megvenni. Egyébként éppen ellenkezõ tapasztalatok vannak a téli hõmérséklet változásával kapcsolatban, mint amire számítottak, ugyanis a mérések szerint az elmúlt idõszakban a decemberi átlaghõmérséklet kismértékben csökkent, a január majdnem változatlan, míg a február határozottan emelkedik. Ezzel szemben a nyári hónapok átlagai határozottan emelkedtek.
Röviden ennyi, de tényleg érdemes megvenni az újságot, a többi cikk miatt is.
Röviden ennyi, de tényleg érdemes megvenni az újságot, a többi cikk miatt is.
svadasz: ha érdekel, holnap beszkennelem, ha már ideért az újságosomhoz, ma nem volt idõm bemenni hozzá, de szerintem nyugodtan vedd meg a lapot, minden szempontból megéri!
Röviden tudnál írni róla, hogy mit is. Speciál a tél eléggé érintett téma a szememben, fõleg ha éghajlatváltozás tükrében vizsálják.
A Természet Világa legfrissebb számában van egy cikk, Kalmár Elena írta, "Téi idõjárás az éghajlatváltozás tükrében" címmel. Érdemes elolvasni.
Valószínû, hogy az volt, nem emlékszem jól, bár úgy félévente kerülök TV közelébe csak...
A NG-on volt, a MegaStructures c. mûsorban, mely a holland gátrendszer építésével foglalkozott. Ott egy elég jelentõs részt kapott az epizódon belül az 53 januári katasztrófa. Persze amikor láttam, én sem mulasztottam el rögtön megnézni az archívumot Tényleg izmos ciklon volt...
Tényleg izmos ciklon volt...
Egyszer láttam valami tévén is egy filmet errõl a viharról, illetve a következményeirõl, ezt követõen teljesen átszervezték a hollandok a gátak õrzését, megerõsítését, nagy pofon volt nekik. Mutattak eredeti felvételeket is, és rémítõ látvány volt. De azért azt se feledjük, hogy a tenger csak vissza akarta venni, amit a hollandok elszedtek tõle. Semmi sem mûködhet büntetlenül, és nagyon okosan kell valamit felépíteni ahhoz, hogy kibírja az extrém idõjárási helyzeteket is.
Ami érdekes számomra a cikkben, hogy ma sem gyorsabb a hírek átvétele, mint 50 éve volt! Február elsején volt a vihardagály, 25-én jött ki a cikk. Ha egy mostani eseményt nézek, hasonlóan 2-3 hét, mire bekerül az ÉT-ba. Pedig ma van net, stb. Mondjuk amilyen anyagi helyzetben van az ÉT, örülhetünk, hogy egyáltalán még kiadják...
Ami érdekes számomra a cikkben, hogy ma sem gyorsabb a hírek átvétele, mint 50 éve volt! Február elsején volt a vihardagály, 25-én jött ki a cikk. Ha egy mostani eseményt nézek, hasonlóan 2-3 hét, mire bekerül az ÉT-ba. Pedig ma van net, stb. Mondjuk amilyen anyagi helyzetben van az ÉT, örülhetünk, hogy egyáltalán még kiadják...
Érdkes cikk. Éppen megnéztem hozzá a megfelelõ nyomási mezõket meg 850-es hõmérsékleteket. Nem semmi ciklonka volt, hihetetlne gyorsan született és csapott le arra a területre.
Link
Faterom tegnap áthozott egy szatyor régi Élet és Tudományt, a fenti cikket 1953 február 25-i számban írta Zách Alfréd. A cikk oldalanként beszkennelve a fenti linken.
Faterom tegnap áthozott egy szatyor régi Élet és Tudományt, a fenti cikket 1953 február 25-i számban írta Zách Alfréd. A cikk oldalanként beszkennelve a fenti linken.
véletlenül elkaptam a BBC-n a héten errõl a jelentésrõl (Stern Review) a beszámolót. ez a pénzügyminisztérium egy gazdasági riportja és az éghajlatváltozás költségeivel foglalkozik (szükséges intézkedések és az okozott károk váható kiadásai), tehát a mi érdeklõdésünkön kívül esik a téma.
de ezért lehet "ellene" tüntetni.
Link
de ezért lehet "ellene" tüntetni.
Link
Jaj, ez olyan hülyén hangzik így :-) Klímaváltozás ellen tüntetni olyan, mintha Nepál a Himalája ellen tüntetne... :-)
Muris, ahogy leírtad, na.
Egybként széllturbina ügyben az az érdekes, hogy nálunk ez se megy valami fényesen... Szelünk még csak lenne hozzá, befektetõk is, de a települések meg a "zöldek" tiltakoznak. Kicsit gáz...
Mondjuk nekem lesz saját, ha lesz egy tanyám.
Muris, ahogy leírtad, na.
Egybként széllturbina ügyben az az érdekes, hogy nálunk ez se megy valami fényesen... Szelünk még csak lenne hozzá, befektetõk is, de a települések meg a "zöldek" tiltakoznak. Kicsit gáz...
Mondjuk nekem lesz saját, ha lesz egy tanyám.
Szeptember végén mindösszesen 5 nap alatt fagyott be a sarkvidéki tenger akkora területe, mely nagyjából két Ibériai-fsz.-et kitesz.
Az angoloknál nagyon is aktív téma az éghajlatváltozás.Nem rég kezdtek bele egy kb 300 millio fontos beruházásba:140 szélturbinából álló szélfarm.Ha jól tudom a "klímaadó" is már kidolgozás alatt van.Elkészült a brit éghajlatváltozási stratégia,interneten elérhetõ.
Az angoloknál nagyon is aktív téma az éghajlatváltozás.Nem rég kezdtek bele egy kb 300 millio fontos beruházásba:140 szélturbinából álló szélfarm.Ha jól tudom a "klímaadó" is már kidolgozás alatt van.Elkészült a brit éghajlatváltozási stratégia,interneten elérhetõ.
Londonban a klímaváltozás ellen tüntettek, és a kyotói egyezmény helyett egy új, szigorúbb egyezményt sürgettek. A tüntetõk több, mint húszezren voltak.
A tegnaphoz egy kis kiegészítés:
"Tetszõlegesen választható bármely 30 éves idõszakra illesztett lineáris trend meredeksége megmutatja az adott idõszakra jellemzõ anomália értékek csökkenését, növekedését, vagy stagnálását. Attól függõen, hogy milyen idõszakot választunk, más és más meredekséget kapunk. Ezért kiszámítottam a január havi légnyomás anomáliák 30 éves idõszakainak lineáris trend együtthatóját egy-egy évvel elcsúsztatva – hasonlóan a mozgó átlaghoz - 1659-tõl 1999-ig. Ezen mozgó lineáris trend meredekségének (MLTM) idõbeli alakulását mutatom be: " Link
"Tetszõlegesen választható bármely 30 éves idõszakra illesztett lineáris trend meredeksége megmutatja az adott idõszakra jellemzõ anomália értékek csökkenését, növekedését, vagy stagnálását. Attól függõen, hogy milyen idõszakot választunk, más és más meredekséget kapunk. Ezért kiszámítottam a január havi légnyomás anomáliák 30 éves idõszakainak lineáris trend együtthatóját egy-egy évvel elcsúsztatva – hasonlóan a mozgó átlaghoz - 1659-tõl 1999-ig. Ezen mozgó lineáris trend meredekségének (MLTM) idõbeli alakulását mutatom be: " Link
Holnap írok egy kis szöszenetet még, de ma este már túl fáradt vagyok, elõre is bocsi.
Jól emlékszel, hogy a 90-es, pontosabban szólva 1988 és durván 1994 között rendkívül alacsony légnyomás értékek voltak Európa északi részeinél, így 1993 januárja, mikor 930 hPa-os ciklon is volt elég nagy kiterjedéssel.
"ha jól értem, az észak-atlanti térségben lassan egy kb 30 éves átlagos légnyomás csúcshoz közeledünk" - pontosítanám, mert így nem igaz feléttlen. A 30 éves idõszakokra illesztett lineáris trendek értéke ha pozitív, ugye az azt jelöli, hogy emelkedõ tendencia jellemezte, azt a 30 évet. Az egyik mélypont a "90-es évek volt, amely után gyakrabban jelentek meg átlagosnál magasabb légnyomás értékek, így a lienáris trend meredeksége negatív értékbõl pozitívba kezdett átmenni. viszont holnap kicsit részletesebben írok errõl és diagrammot is belinkelek. Felteszem majd netre.
Jó éjt!
Jól emlékszel, hogy a 90-es, pontosabban szólva 1988 és durván 1994 között rendkívül alacsony légnyomás értékek voltak Európa északi részeinél, így 1993 januárja, mikor 930 hPa-os ciklon is volt elég nagy kiterjedéssel.
"ha jól értem, az észak-atlanti térségben lassan egy kb 30 éves átlagos légnyomás csúcshoz közeledünk" - pontosítanám, mert így nem igaz feléttlen. A 30 éves idõszakokra illesztett lineáris trendek értéke ha pozitív, ugye az azt jelöli, hogy emelkedõ tendencia jellemezte, azt a 30 évet. Az egyik mélypont a "90-es évek volt, amely után gyakrabban jelentek meg átlagosnál magasabb légnyomás értékek, így a lienáris trend meredeksége negatív értékbõl pozitívba kezdett átmenni. viszont holnap kicsit részletesebben írok errõl és diagrammot is belinkelek. Felteszem majd netre.
Jó éjt!
Érdekes tudományos elemzés Svadasz (jó, hogy jelen vagy tudományos alapjaiddal), ezek szerint a beharangozott idei várakozás nem alaptalan.
Utolsó mondatod válaszára kíváncsi lennék, mi is az, he-he ?
Utolsó mondatod válaszára kíváncsi lennék, mi is az, he-he ?
szia Svadász
érdekes, amikre jutottál...
ha jól értem, az észak-atlanti térségben lassan egy kb 30 éves átlagos légnyomás csúcshoz közeledünk, aminek nálunk nagy valószínûséggel egyre hidegebb telek felelnek meg.
ez érdekes, az emlékezetem kicsit ellentmond ennek (ez persze nem jelent semmit!). éppen a 90-es években alakult ki többször is nagyon alacsony nyomás arrafelé (tipikus erõsen NAO pozitív helyzet), amikor orkán erejû szelekkel kisért ciklonok söpörtek végig Anglián, Franciaországon és Németországon, helyenként karácsonyi - szokatlan - áradásokat okozva. ilyenkor a Mediterrániumban AC van, Magyarország annak a "tetején": csendes, nagyon ködös, de nem túl hideg idõvel.
(nem is tudom miért mondják, hogy "ködös Albion", mert az csak negatív NAO-nál van, ami sokkal ritkább, "legutóbb" a 60-as években sorozatosan, ekkor Angliában hideg, ködös volt a tél, úgy is hívják ezeket a teleket, hogy "skating winters", minden tó befagyott, lehetett korcsolyázni)
érdekes, amikre jutottál...
ha jól értem, az észak-atlanti térségben lassan egy kb 30 éves átlagos légnyomás csúcshoz közeledünk, aminek nálunk nagy valószínûséggel egyre hidegebb telek felelnek meg.
ez érdekes, az emlékezetem kicsit ellentmond ennek (ez persze nem jelent semmit!). éppen a 90-es években alakult ki többször is nagyon alacsony nyomás arrafelé (tipikus erõsen NAO pozitív helyzet), amikor orkán erejû szelekkel kisért ciklonok söpörtek végig Anglián, Franciaországon és Németországon, helyenként karácsonyi - szokatlan - áradásokat okozva. ilyenkor a Mediterrániumban AC van, Magyarország annak a "tetején": csendes, nagyon ködös, de nem túl hideg idõvel.
(nem is tudom miért mondják, hogy "ködös Albion", mert az csak negatív NAO-nál van, ami sokkal ritkább, "legutóbb" a 60-as években sorozatosan, ekkor Angliában hideg, ködös volt a tél, úgy is hívják ezeket a teleket, hogy "skating winters", minden tó befagyott, lehetett korcsolyázni)
Nao!
A diplomamunkámban egy 10 oldalban fejtettem ki mirõl is van szó, itt rövidebb leszek azért.
A vizsgálódások során kiderült, hogy januárban keletkeznek a leginkább hosszantartó rendkívül hideg idõszakok (HRHIk). Ezért a legnagyobb figyelmet a januárra szenteltem. A januári bp havi középhõmérsékleti értékek a Norvég-tenger (szélesség:N60-N70, hosszúság:W10-E10) tengerszinti légnyomás havi értékével -0,71-es lin. korrelációs értéket mutat (1948 - 2005). Tehát ha ott növekszik a légnyomás, nálunk hidegebb havi közepek mutatkoznak. Kíváncsivá tett így érthetõen, hogy miként alakult régebben a légnyomás azon a területen. 1659-tõl rekonstruálva van a havi tengerszinti légnyomási érték 1999-ig Luterbacher és társainak köszönhetõen. Link
Ezek segítségével végig kisértem a közel 320 év légnyomás változásait, és 30 éves tendenciákat állapítottam meg 1 éves eltolással (hasonlóan a mozgó átlaghoz). Ezt egyébként Mozgó Lineáris Trend Meredekségnek (MLTM-nek) nevezem.
Ez szép osszcillációt mutat, vagyis a csökkenõ és növekvõ tendenciák váltakozásait. Most egy ilyen emelkedõ tendenciában vagyunk (hamarosan a tetején, vagyis az emelkedés végén). Az utóbbi fél évszázad eseményeit tekintve meghatározható, hogy most januárra milyen tendencia érték várható (szórással) és ez azt mutatja, hogy legalább átlagos, de inkább a feletti érték valószínû. Ennek a 320 éves MLTM-nek a periódus idejeit is sikerült megállapítani.
Egyébként ezt az osszcillációt NARC-nak kereszteltem el, szerényen (North Atlantic Region mid-winter Cyclic/"Circulation"). Ezt a légnyomás ingadozást rengeteg dolog okozza, ezeket mostanság gyûjtögetem össze.
A NAO és az AO kapcsolatban áll ezzel a folyamattal természetesen, de ezek inkább csak indikátor jellegûek lehetnek. Nagyjából ahhoz hasonlítanám, mint az ENSO "dolog". Van egy El Nino jelenség, mire vannak leíró számok. A NARC is egy jelenség mire jó indikátorok leíró számok lehetnek a NAO, AO ...
A januárt indokolja, hogy 1871-tõl 2006-ig vizsgálva a téli hónapok közepeinek kapcsolatát a téli középpel, a január jött ki legerõsebben (~0,85 köröli lin korrel). Ezt követte a feburár, majd a december. Az esetek legnagyobb részében a januári havi hideg anomália okozta a téli hideg anomáliát.
Természetesen van még egy tényezõ, amely meghatározza még hazánk téli középhõmérsékleteit a NARC mellett, errõl viszont még nem nyilatkoznék, mert furcsa mód nagyon nagyon ritkán jut szerephez a NARC mellett.
A diplomamunkámban egy 10 oldalban fejtettem ki mirõl is van szó
, itt rövidebb leszek azért. A vizsgálódások során kiderült, hogy januárban keletkeznek a leginkább hosszantartó rendkívül hideg idõszakok (HRHIk). Ezért a legnagyobb figyelmet a januárra szenteltem. A januári bp havi középhõmérsékleti értékek a Norvég-tenger (szélesség:N60-N70, hosszúság:W10-E10) tengerszinti légnyomás havi értékével -0,71-es lin. korrelációs értéket mutat (1948 - 2005). Tehát ha ott növekszik a légnyomás, nálunk hidegebb havi közepek mutatkoznak. Kíváncsivá tett így érthetõen, hogy miként alakult régebben a légnyomás azon a területen. 1659-tõl rekonstruálva van a havi tengerszinti légnyomási érték 1999-ig Luterbacher és társainak köszönhetõen. Link
Ezek segítségével végig kisértem a közel 320 év légnyomás változásait, és 30 éves tendenciákat állapítottam meg 1 éves eltolással (hasonlóan a mozgó átlaghoz). Ezt egyébként Mozgó Lineáris Trend Meredekségnek (MLTM-nek) nevezem.
Ez szép osszcillációt mutat, vagyis a csökkenõ és növekvõ tendenciák váltakozásait. Most egy ilyen emelkedõ tendenciában vagyunk (hamarosan a tetején, vagyis az emelkedés végén). Az utóbbi fél évszázad eseményeit tekintve meghatározható, hogy most januárra milyen tendencia érték várható (szórással) és ez azt mutatja, hogy legalább átlagos, de inkább a feletti érték valószínû. Ennek a 320 éves MLTM-nek a periódus idejeit is sikerült megállapítani.
Egyébként ezt az osszcillációt NARC-nak kereszteltem el, szerényen
(North Atlantic Region mid-winter Cyclic/"Circulation"). Ezt a légnyomás ingadozást rengeteg dolog okozza, ezeket mostanság gyûjtögetem össze. A NAO és az AO kapcsolatban áll ezzel a folyamattal természetesen, de ezek inkább csak indikátor jellegûek lehetnek. Nagyjából ahhoz hasonlítanám, mint az ENSO "dolog". Van egy El Nino jelenség, mire vannak leíró számok. A NARC is egy jelenség mire jó indikátorok leíró számok lehetnek a NAO, AO ...
A januárt indokolja, hogy 1871-tõl 2006-ig vizsgálva a téli hónapok közepeinek kapcsolatát a téli középpel, a január jött ki legerõsebben (~0,85 köröli lin korrel). Ezt követte a feburár, majd a december. Az esetek legnagyobb részében a januári havi hideg anomália okozta a téli hideg anomáliát.
Természetesen van még egy tényezõ, amely meghatározza még hazánk téli középhõmérsékleteit a NARC mellett, errõl viszont még nem nyilatkoznék, mert furcsa mód nagyon nagyon ritkán jut szerephez a NARC mellett.
A Földgömb legutóbbi száma tematikus szám a Föld hóval-jéggel borított vidékeirõl, a Kilimandzsáró csökkenõ hósipkájától kezdve visszahúzódó gleccsereken át mindenféle érdekes dologról szól, melyeknek bizony közük van az éghajlatváltozáshoz.
svadász:
"Jelenleg egy az anticiklonális idõszaknak kedvezõ fázisban vagyunk."
ezt mibõl lehet tudni?
milyen idõtávra igaz ez? idén télre? vagy csak pár hétig?
és hol? vagyis az észak-atlanti térség felett vagy itt Magyarországon?
azért kérdezem, mert - amatõrként és hóimádóként - az izlandi, skandináv (tehát észak-atlanti) AC-ok tartós fennállása esetén van igazán hideg és csapadékos idõ nálunk.
ezt jól jelzi az észak-atlanti oszcillációs index (NAO), ami - ezért - a kedvenc "témám". úgy tudom, hogy ez nagyon nehezen elõrelejezhetõ (nehezebben mint pl. az ENSO az El Nino-nál).
úgy figyeltem meg, hogy a NAO-index - télen, amikor hó szempontból fontos - általában kissé pozitív (mintha ez lenne az alapállapota) amit idõnként rövidebb-hosszabb nagyon negatív idõszakok szakítanak meg. ezért van nálunk télen évente átlag csak 1-2x olyan hét, amikor 2-3 mediterrán ciklon is áthalad egymásután. általában utána visszaemelkedik az index, megszûnik az "anomália".
a legutolsó - hó szemontból - nagyon "jó" év az 1995-1996-os tél volt. ekkor nagyon sokat és tartósan volt NAO negatív periódus. rengeteg hó esett a tartósan hideg ÉS csapadékos viszonyok miatt.
Link
"Jelenleg egy az anticiklonális idõszaknak kedvezõ fázisban vagyunk."
ezt mibõl lehet tudni?
milyen idõtávra igaz ez? idén télre? vagy csak pár hétig?
és hol? vagyis az észak-atlanti térség felett vagy itt Magyarországon?
azért kérdezem, mert - amatõrként és hóimádóként - az izlandi, skandináv (tehát észak-atlanti) AC-ok tartós fennállása esetén van igazán hideg és csapadékos idõ nálunk.
ezt jól jelzi az észak-atlanti oszcillációs index (NAO), ami - ezért - a kedvenc "témám". úgy tudom, hogy ez nagyon nehezen elõrelejezhetõ (nehezebben mint pl. az ENSO az El Nino-nál).
úgy figyeltem meg, hogy a NAO-index - télen, amikor hó szempontból fontos - általában kissé pozitív (mintha ez lenne az alapállapota) amit idõnként rövidebb-hosszabb nagyon negatív idõszakok szakítanak meg. ezért van nálunk télen évente átlag csak 1-2x olyan hét, amikor 2-3 mediterrán ciklon is áthalad egymásután. általában utána visszaemelkedik az index, megszûnik az "anomália".
a legutolsó - hó szemontból - nagyon "jó" év az 1995-1996-os tél volt. ekkor nagyon sokat és tartósan volt NAO negatív periódus. rengeteg hó esett a tartósan hideg ÉS csapadékos viszonyok miatt.
Link
A meridionális jelleg túlsúlyba kerülését a következõk indokolják.
A Fultz forgómedencés kisérletekkel fõleg a mérsékelt övi légköri mozgásrendszereket (ciklonok, anticiklonk, jetek) lehet jól modellezni. Az eredmények szerint ha kezdetben nagyon nagy a hõmérsékleti kontraszt (poláris és trópusiterületek közt) erõteljesen meridionális hatások érvényesülnek (ez durván az egycellás torroid modellnek felelne meg). A hõmérsékleti kontraszt csökkenésével a meridionalitás túlsúlya, helyett lassan a zonalitás veszi át a szerepet, erõs jet tevékenységgel. A Rossby hullámszám 3-5 körül kezd mozogni. A hõmérsékleti kontraszt további csökkenésével a hullámszám emelkedik 5-6 (7) db, gyengül a jet is, majd végül a nagyon kicsi hõmérsékleti kontraszt során már egyedi ciklonális jellegû örvények jelennek meg, melyekben a konvekció dominál, és idõnként megjelenik gyenge jet is. A kisérletbõl jól kiderül, hogy a meridionális jelleg erõsödésével gyakoribbá válnak az anticiklonok. Ezek gyakoriságának növekedése viszont nem csak alacsonyabb hõm. különbség esetén, hanem nagyon erõs hõmérséklet különbség során is megnövekedhet.
A téli idõszakban az észak-atlanti térség felett idõrõl idõre váltogatják a ciklonálisabb és anticiklonálisabb idõszakok. Ezek tendencia változásairól már a Hosszútávú... fórumban említette pár szót. Jelenleg egy az anticiklonális idõszaknak kedvezõ fázisban vagyunk. Egyenlõre eldönteni még nehéz melyik anticiklonális, ciklonális idõszak miért is következik be. Elég bonyolult és összetett többszintû kapcsolati rendszer van az észak-atlanti térség tekintetében. Az áramlatok hõmérsékletére az idõjárás hatása, azoknak visszacsatolása, jégborítottsággal való kapcsolat, stb..... egy nagyon szép rendszer. Ezt vizsgálgatom már idestova lassan 5 éve...
A Fultz forgómedencés kisérletekkel fõleg a mérsékelt övi légköri mozgásrendszereket (ciklonok, anticiklonk, jetek) lehet jól modellezni. Az eredmények szerint ha kezdetben nagyon nagy a hõmérsékleti kontraszt (poláris és trópusiterületek közt) erõteljesen meridionális hatások érvényesülnek (ez durván az egycellás torroid modellnek felelne meg). A hõmérsékleti kontraszt csökkenésével a meridionalitás túlsúlya, helyett lassan a zonalitás veszi át a szerepet, erõs jet tevékenységgel. A Rossby hullámszám 3-5 körül kezd mozogni. A hõmérsékleti kontraszt további csökkenésével a hullámszám emelkedik 5-6 (7) db, gyengül a jet is, majd végül a nagyon kicsi hõmérsékleti kontraszt során már egyedi ciklonális jellegû örvények jelennek meg, melyekben a konvekció dominál, és idõnként megjelenik gyenge jet is. A kisérletbõl jól kiderül, hogy a meridionális jelleg erõsödésével gyakoribbá válnak az anticiklonok. Ezek gyakoriságának növekedése viszont nem csak alacsonyabb hõm. különbség esetén, hanem nagyon erõs hõmérséklet különbség során is megnövekedhet.
A téli idõszakban az észak-atlanti térség felett idõrõl idõre váltogatják a ciklonálisabb és anticiklonálisabb idõszakok. Ezek tendencia változásairól már a Hosszútávú... fórumban említette pár szót. Jelenleg egy az anticiklonális idõszaknak kedvezõ fázisban vagyunk. Egyenlõre eldönteni még nehéz melyik anticiklonális, ciklonális idõszak miért is következik be. Elég bonyolult és összetett többszintû kapcsolati rendszer van az észak-atlanti térség tekintetében. Az áramlatok hõmérsékletére az idõjárás hatása, azoknak visszacsatolása, jégborítottsággal való kapcsolat, stb..... egy nagyon szép rendszer. Ezt vizsgálgatom már idestova lassan 5 éve...
Floo: Nem csak szerinted, régóta általános nézet és várakozás a meridionális jelleg túlsúlybe kerülése ezügyben.
Az, hogy az utóbbi években egyre meghatározóbb blocking-irányítás annak az elõjele-e, szerintem nem egyértelmû, várjunk még néhány telet, he-he !
Az, hogy az utóbbi években egyre meghatározóbb blocking-irányítás annak az elõjele-e, szerintem nem egyértelmû, várjunk még néhány telet, he-he !
Svadász!
Pontos infóim nincsenek,hogy miböl következtetik ki!
De szerintem a Golf leállásával vagy az általa kifejetett hatások gyengülésével sokkal meghatározóbb lesz az észak-déli mozgás a kontinensen,mint elötte,mikor is nyugat-keleti volt a fõ frontvonulási irány!
Ennek már vannak jelei,a sok blocking pl. ennek tudható be...szerintem!
Pontos infóim nincsenek,hogy miböl következtetik ki!
De szerintem a Golf leállásával vagy az általa kifejetett hatások gyengülésével sokkal meghatározóbb lesz az észak-déli mozgás a kontinensen,mint elötte,mikor is nyugat-keleti volt a fõ frontvonulási irány!
Ennek már vannak jelei,a sok blocking pl. ennek tudható be...szerintem!
A legtöbb azonban egyetért abban, hogy gyengíteni fogja az Észak-atlanti áramlatot és így a Golf-áramlatot is a globális felmelegedés, ha tovább folytatódik. Ellenben egy megjegyzés. A leállás alatt arra gondolnak a kutatók, hogy az Észak-atlanti áramlat nem fog észak fele haladni, hanem teljes egészében a Golf folytatásaként dél fele fordul el az Ibériai-fsz mellett kb. Ha úgy vesszük, valóban leáll az észak-atlnati térségben, hiszen onnan "eltûnik", vagy legalábbis jelentõsen mérséklõdik.
Én egy másik kutatási eredményt olvastam 1 héttel ezelõtt, melyet a az Eur-Océans-program vezetõje tett közzé; eszerint a klímaváltozás fékezi ugyan a Golf-áramlatot, viszont 2100-ig is csak mintegy 30%-kal lassul majd, leállásra mai adataik alapján nem látnak jelzéseket.
Elgondolkodtató, hogy ahány kutatócsoport, annyi eredmény születik, melyek néha gyökeresen ellentmondanak egymásnak. Talán ez is mutatja, milyen nehéz is modellezni ezeket a folymatokat, elég néhány bemenõ adatot kismértékben változtatni (vagy hibásan felmérni) és máris kész a kalamajka.
Elgondolkodtató, hogy ahány kutatócsoport, annyi eredmény születik, melyek néha gyökeresen ellentmondanak egymásnak. Talán ez is mutatja, milyen nehéz is modellezni ezeket a folymatokat, elég néhány bemenõ adatot kismértékben változtatni (vagy hibásan felmérni) és máris kész a kalamajka.
Floo, azt véletlenül nem hallodtad, hogy mire alapozzák, milyen eredményeik vannak?
Most hallom hogy az egyik olasz TV-adóban riport volt olasz klimatológusokkal,akik azon a véleményen vannak hogy 1-2 éven belõl le fog állni a Golf...
Nem tudjátok honnan lehetne szedni Pécsre napi éghajlati átlagokat? Pontosan a napi sokéves átlagok kellenének.
Lehet késõ van, de nem találok ilyet sehol.
Lehet késõ van, de nem találok ilyet sehol.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat