Globális jelenségek

Értem, amit mondasz, sõt most méginkább. Azonban azthiszem egyet tudunk érteni abban, hogy az a 0,1-0,2 fokos melegedés, vagy éppen hûlés is "sok". Persze harmad, negyed annyi, mint a 0,7.
A Maunder-minimum idején 1362-64W/m2 körül alakult a napállandó értéke, míg a XX. században 1370-1378 W/m2-es érétkek közt mozgolódott. A mostani XX. század végi értékekhez viszonyítva, a minimum idején mintegy ~1%-kal volt gyengébb a nap aktivitása, míg a XX. száazdban ~0,1-0,5% körüli a változás. Természetesen vegyük azt is persze figyelembe, hogy ha erõteljesebben "süt" a Nap, jobban hat az ÜHG hatása is.

Svadasz: a Maunder-minimum kb. egy nagyságrenddel nagyobb változást jelentett a napsugárzásban, mint a XX. századi változások, ezért egyáltalán nem meglepõ, ha csak az elõbbi hatott jelentõsen az éghajlatra... A 100 év alatti 0,7 fokos melegedés valóban jelentõs, épp ehhez képest mondom nagyon kevésnek azt a 0,1-0,2 fokot, amit ebbõl a Nap okozhatott.

A jelentésükbõl és adatokból kiderül, hogy hasonlóan meleg periódus utoljára a 800-as, 900-as években volt. Melyeket az 1000-es évek egyik leggyorsabb lehûlése követte, melyben töttször is befagytaka tengerek Európában és pl Franciaországban is fél évig volt hótakaró a feljegyzések szerint (Réthly A.). 1011 valószínûleg mindenidõk leghidegebb telei közé tartozik, mely során a Níluson is jég képzõdhetett. A legfigyelemre méltóbb az õ vizsgálataik szerint is a rendkívüli szélsõségesség mely a kis jégkorszak beálltáig jellemzõ volt (látható a nagy szórás, mely csökken, majd ismét növekszik a XX. századra).
Noha elsõsorban Alpok térségére mérvadó a jelentéseik és eredményeik, mégis az egyes szakaszok a klímatörténelemben jól kivehetõk és hazán klímatörténetével jól egyezik (részben tõlünk is származó adatokat is felhasználatk). A Nap tevékenyéségét is figyelembe veszik, illetve ábrázolják, illetve a vulkáni aktivitást. Továbbá könnyen elképzelhetõ, hogy a Golf-áramlat nyomvonala is ilyen távon bõven változhatott, így hatva az Alpok éghajlatára is. Tény, hogy durván 6-8000 éve monoton csökken a Föld átlaghõmérséklete (GIPS CORE 2). Ilyen szempontból nézve a mostani felmelegedés, csak valami visszatornázás féle. A XX. század közepi háborúknak, robantási kísérleteknek köszönhetõen elég sok aeroszol jutott a légkörbe. "Kedvezõtlen" hatású volt a sugárzási viszonyok szempontjából a kén-dioxid kibocsátásának csökkentése (hûtõ hatású), mely a "90-es évekre jelentõsen redukálta ennek mennyiségét, és csökkent a savasesõ mértéke is. Félreértés ne essék, szükséges volt. Azonban minden egyes esemény melyet a Földön az ember elindít van egy jó és rossz oldala is. Az utóbbi évek erõteljesebb melegedéséhez hozzájárul a növekvõ naptevékenység, a növekvõ ÜHG-hatás, aeroszol csökkenés.... Legutóbb amerikai és japán kutatók, csillagászok, akik a Nap aktivitását vizsgálják arra a következtetésre jutottak, hgoy ismét gyengélkedni fog kedves Napunk, ez lehetõséget teremt esetleg kicsit hogy idõt nyerjünk az éghajlatváltozással szemben és tovább csökkentsük az ÜHG általunk kibocsátott mennyiségét. Ellenben ha jól emlékszem a japán kutatók viszont azt vallják, hogy msot még aktívabb lesz a köv periódus. Mindenesetre ha egy aktívabb naptevékenység lesz, még jobban érzõdik az ÜHG hatás. Ha esetleg elmaradna, és valóban egy újabb "minimum" idõszak lesz (mely a Nap aktivitásának periódusait tekintve igencsak idõszerûvé vált) az is elég rossz hatással lehet bolygónkra.
A médiával kapcsolatban a legtöb helyen inkább a legrosszabb forgatókönyvekrõl szólnak a lapok, hírek. Ezek közé valóban az a leginkább drasztikus lehetõség tartozik mely szerint, 2100-ra 5,8 °C-kal is nõhet a Föld átlaghõmérséklete, és ez már szinte elegendõ hogy elolvadjon Grönland jégpáncélja is akár. Persze ott a másik véglet, hogy ez akár abba is torkolhat, hogy módosul a Golf-áramlat és beköszönt a jégkorszak Európára (persze ez mindenütt máshol is megváltoztattja az éghajlatot, de erre nem igen térnek ki általában). Egy német kutató csoport, (vagy osztrák) éppen egy ilyen forgatókönyvet vizsgáltak, miszerint melegszik a Föld durván 2200-ig majd módosul a Golf-áramlat és lehûlés kezdõdik pár száz évre az észak-atlanti és európai térésgben.
Az eseményekete tekintve, illetve a klímatörténelmet, elmondható, hogy vannak szélsõséges idõjárási események gyakoriságának kedvezõ idõszakok és kevésbé szélsõségesek is, váltakoztatva egymást.

Ha azt nézzük, hogy 100 év alatt átlag 0,7 °C-ot melegedett a Föld átlaghõmérséklete (0,4 a XX. század elejére, 0,4-0,5 a XX. század végére ~15 év alatt, idõközben volt egy kisebb hûlés is) és végig nézzük ez mit jelent az egyes évszakokban, máris látjuk, hogy igen az a néhány tized fok is jelentõs.
A naptevékenység változásai mindenképpen hatottak. Fura lenne, ha egy idõszakra azt mondanánk hatott (pl. Maunder minimum, Wolf minimum), másik idõszakra meg nem (XX. század eleje). Természetesen sok tényezõ is hatást gyakorol még: aeroszol, vulkani aktivitás, emberi tevékenység (üvegház gáz koncentráció növelés, háborúk általi szennyezés, kísérleti robbantások, földhasználat, urbanizáció...)....

Köszi

Parancsolj: Link

Belinkelnéd a forrást, szeretném elolvasni. Utána tennék véleményt.

A CO2-molekulák a Marsról is legfeljebb százmillió éves idõskálán szöknek el számottevõ mennyiségben - ha gyorsabb lenne a folyamat, akkor már egyáltalán nem lenne ott légkör. (A szökési sebesség kb. 40%-a a földinek, de a T alacsonyabb, ráadásul a CO2 viszonylag nehéz molekula...)

Idõzített bombán ücsörög az emberiség

Ahogy egy nemrég bemutatott film címe mondja: "Kellemetlen igazság", de az emberiség egy idõzített bombán ücsörög. Magyarországon november közepétõl játsszák a mozik azt a dokumentumfilmet, melyben az USA egykori alelnöke, Al Gore hívja fel a figyelmet a globális felmelegedéssel járó környezeti katasztrófára. Az ügy kapcsán az Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlõdésért elnevezésû szervezet szakmai beszélgetést tartott. Kriza Máté igazgatóval Bodnár Kriszta beszélgetett.

Hanganyag meghallgatása: Link

Na akkor indulok vargányászni.....december 6-án

A ZAMG közzétette egy nemzetközi tudóscsoport legfrissebb kutatási eredményeit, mely szerint az elmúlt 1300 évben nem volt olyan meleg az Alpok és környékének klímája, mint jelenleg.
A tudósok jégfúrással, fák évgyürüinek vizsgálatával, régi feljegyzések katalogizálásával a 8. századig rekonstruálták a klimatikus viszonyok alakulását, és arra az eredményre jutottak, hogy kb. 1890-ig tartott egy "kis jégkorszak" (1850 környékén a gleccserek az utóbbi 8200 év legnagyobb kiterjedését érték el), majd ezután melegedés kezdõdött, ami kb. 1950-ig tartott.
Ami ezután következett, azt a kutatók "a sötétség korának" nevezik; a múlt század közepétõl, bizonyíthatóan emberi tevékenység hatására "elképesztõ" mértékü légkörszennyezés történt, aminek hatására csökkent a felszínt elérõ napsugárzás mennyisége, így csökkent a hõmérséklet is (ebbõl adódnak az akkori "nagy telek"). Paradox módon a 80-as évektõl teret nyerõ környezetvédelem számlájára írandó az azóta tartó melegedés, ugyanis egyre kevesebb szennyezõ anyag jut a légkörbe, azaz nõ a napsugárzás mennyisége, ami melegedéshez vezet; ez a melegedés tovább folytatódik.
A tudósok kitértek a "médiaeffektusra" is, a sokfelé sokszor beharangozott horrorszcenáriót, miszerint a következõ 100 évben a tengerek-óceánok vízszintje 4 m-t fog emelkedni, egyszerüen csak "abszolút hülyeségnek" nevezik. Emelkedni fog, de mértéke "csupán" 40-60 cm-re tehetõ, ami azonban szintén "több, mint elég".
Kitérnek az extrém idõjárási jelenségekre is. Az elõrejelzések lehetõségét, miszerint a jövõben az extrém idõjárási események száma növekedni fog, tudományos szempontból "lehetetlennek" nevezik.
A kutatás eredményeként egyértelmüen bizonyítva látják a sokak által még mindig elutasított klímaváltozás tényét.

taki, az katasztrófa lenne, mert a sört se szilárdan, se légnemûen nem volna könnyû meginnod :-)

Azért azt se feledjük, hogy a marsi gravitáció könnyebben útnak engedi a kipárolgó CO2-t a világûrbe.

Hát... a földi átlaghõmérséklet 1-2 tized °C-os változását nem mondanám "jelentõsnek", ezt megbízhatóan kimutatni is nagyon nehéz lenne. Csak a XX. században ennek többszörösével ingadozott a hõmérséklet, és már ezt is nehéz volna pusztán a naptevékenységgel magyarázni... A Marson kicsit más a helyzet, ott a szárazjég párolgása (és az üvegházhatás ezzel járó emelkedése) miatt talán tényleg könnyebben "megszaladhat" egy beinduló gyenge felmelegedés.

Azt, hogy 1772-ben mi volt azt mibõl veszik?

Jogos a cement formula, mert a CO2 (szárazjég) szublimál, azaz a szilárd halmazállapotból azonnal gáz halmazállapotra vált. Úristen, mi lenne, ha a sör is így viselkedne?

Viszont nem félek attól, hogy a következõ 30 évben, ne legyen olyan tél, mely pl az 1940-es, 1960-as években volt.

Ide is ide illik:
Link

Link

Link

Az óriási változásokhoz elég már csak az is, ha a Jeges-tengert fedõ jégsapka teljesen eltûnik, felolvad. Ha már jelentõsen feldarabolódik az a legrosszabb, ugyanis onnantól kezdve felgyorsul a melegedés. Ha nyaranta eltûnne és õsszel meg elkezdene befagyni, iszonyatos ciklon képzõdés indulna meg õsszel a sarkvidéken. Gyorsan hûlne a levegõ a befagyó tenger felett, és a széleinél erõs ciklonaktivitás indulna meg akár. Ahogy haladunk a tél fele, egyre inkább elõre nyomulna a jég (illetve a jégtáblák is). Gyorsan változnának az albedo értékek, gyorsan reagálna a légkör is. Érdkes lenne végig gondolni.
Érdekes események lesznek a jövõben.
A CO2 tudtommal is szublimál , dehát ha már "olvadásnak" írták

Jogos kérdések.
Egy "cementezés": A CO2 (szárazjég) olvad, he-he ?

Érdekes dolog ez a jövõ
hazánk esetében
1. Fennoskandinávia a legutóbbi jégkorszak nyomaként, iszonyú ütemben emelkedik ki a tengerbõl, azaz észak európában roghamosan nõ a szárazföldek részaránya. Évente 1 cm, 100 évente 1 m emelkedés azaz akár 5 cm-es emelkedés is fõleg a botteni öböl rovására tõbb M-nyi területet jelenthet egy tengerparti részen.
2. ha valóban a grönlandi jég elolvad, grönland ugyancsak kiemelkedik (míg a trópusi vidékeken csökken) azaz az izlandi ciklonok jelentõsen gyengülgetnek eltünhetnek,míg a magas nyomású részaránya övezet ezeken a területeken jelentõsen nõhet. A ciklonpálya délebbre tolódhat a 60. szélességi körtõl fõleg télen, amely megnövelheti Európa déli részének csapadékát - többek között nálunk is.

Ezek persze nem egy emberöltõs, hanem legalább 1000 év.

Az a 0,1 % változás is jelentõs. Az a mi földi átlaghõmérsékletünkben is egy-két tized °C-ban megmutakozik. Mindenesetre valóban érdekes lehet, hogy miért "olvad". Elviekben az ottani jég többnyire CO2-bõl van, sõt mi több elviekben csak az szinte. Ha olvad, az azt jelentené, hogy üvegházgáz jelenik meg a "légkörében" (vagy növekszik). Lehet, hogy megindul újra az élet ott?

Viszont én úgy gondolom, az erõsebb naptevékenység a besugárzásban csak minimális (kb. 0,1%) változást okoz, ami kevés lenne egy érezhetõ globális felmelegedéshez (bármelyik bolygón). Inkább arra gyanakszom, hogy a Mars pályájának is lehetnek periodikus változásai (mint a Földön a Milankovic-ciklusok), és ezek idéznek elõ hosszútávú éghajlatmódosulásokat, amiknek most épp a melegedõ ágát láthatjuk... Persze biztos foglalkoztak már azzal, hogyan alakul a Mars pályája, utána kellene olvasnom...

Végülis ez tényleg így van :-) Szõke vagyok, na.

De a napsugárzás x %-os változása a Marsra érkezõ besugárzást ettõl még ugyanúgy x %-kal változtatja meg...

Csakhogy a Mars másfélszer messzebb van a Naptól, mint mi, azaz a hatása is kissé kisebb mértékben érinti a vörös bolygót.

Elképzelhetõ, hogy ez a jelenség a Marson kapcsolatban áll a Nap XX. századi erõs aktivitásával? Amennyiben igen, az arra is magyarázatot adhatna részben, hogy a "90-es években 2003ig miért zajlott le olyan gyors ütemben a Föld átlaghõmérsékletének melegedése.

Ahogy olvasom a MGS-MOC oldalán, ez egy 2001-es hír volt.
Egyébként annyiban hasonló a helyzet, hogy a marsi tengelyferdeség nagyon hasonló a földihez (kerekítve 25 a marsi, 23 a földi), a Marsnak azonban jelenleg (illetve jó régóta) nincs olyan geológiai aktivitása, mely során a légkörébe üvegházgázok kerülhetnének, ezért is oly hideg.
Ebbõl a szempontból tehát valószínû valami külsõ okot érdemes keresni a bolygó melegedése (bár nem tudom, ez milyen hosszú távra visszamenõleg ismert, hisz a saját bolygónkkal kapcsolatban sem tudunk minden adatot).
És itt adnám át szívesen valamely csillagász észlelõtársunkank a stafétát. :-)

Nemrég olvastam egy cikket az origo-n vagy az index-en, amely egy marsszondáról szólt. A szonda évekig gyüjtötte az adatokat a Marsról és csak mostanában mondta fel a szolgálatot. Az összegyüjtött adatokból kiderült, hogy a Marson tünnek el a jégsapkák a pólusokon vagyis felmelegedés folyik a bolygón! Vajon csak véletlen egybeesés, hogy a naprendszer két bolygóján is egyidõben zajlik egy ilyen folyamat?

Kétségtelen, hogy a Föld most egy felmelegedési szakaszban van. Egyesek szerint az emberi tevékenység (széndioxid kibocsátás) áll ennek a hátterében. De mi a helyzet a Marssal? Ott nem laknak emberek?!

Link

Amikor a középkorban, a XV. században volt egy minijégkorszak, azt sem tartották helyesnek!:-)

Az északi féltekére értettem. Ugyanis az erõsödõ Golf-áramlat hatására valóban kezdetben (rövid idõszak) erõsödik a ciklon aktivitás, azonban a hõszállítás túlnyomó részét az áramlat foglya végezni, így a légkörzés aktivitásának gyengülése követi (csökkenõ hõmérsékleti kontraszt a trópusoké s poláris területek között).

AKárki akármit mond, ez nem helyes ami mostanában történik az idõjárásban. Nyáron Angliában 30°C körüli értékekkel találkozhattunk. Úgy látom a tél nálunk is és náluk is enyhébb lesz a megszokottnál. Én úgy gondolom hogy a helyes idõjárás kb 5-8 évvel ezelõtt volt. Emklékszem hogy akkor November második hetében már mindig nagy hó volt. És a mostani évek nem mondhatók kivételnek: mindig van egy melegebb egy hidegebb év, de gyakorlatilag fokozatosan melegszik az éghajlatunk. Kár, hogy idáig eljutottunk.

"Erõsödõ Golf végett gyengül a légkörzés, anticiklonok kezdenek uralkodni..." - ezt melyik féltekére értetted? Az északin nekem az lenne logikus, hogy ilyenkor erõsödik a légkörzés és a ciklonok aktivitása nõ meg.

Ismét nagyon jó vagy, köszönjük!

Régebben már feltételezték a tudósok az ellentétes változást a hõmérsékletben (esetleg klíma alakulásában). Most már megvan a teljes furatanyag, bõven elemezgethetik.
Link

A nagy óceáni szállítószalagnak több kulcsfontosságú része van. Egyik a sokat emlegetett Golf- és Észak-atlanti-áramlat, illetve ennek a meleg felszíni tengeráramlásnak lebukása az Irminger-tenger környékén fõleg. Ez tovább haladva mélytengeri hideg és "nehéz" áramlatként a Déli-sark fele, ahol az "üvöltõ 40-esek" alatt újra felbukik (mintha csak a tartós erõs szél szippantaná fel). Itt természetesen hideg víz áramlik a felszínre. A vizsgálatok, kutatások és elemzések szerint, ha gyengül, illetve a mostaninál jóval délebben valósul meg a Golf-áramlat meleg, sós víztömegének mélybe bukása akkor lassul ez a szállítószalag, melyben csökken a "felbugyogó" hidegvíz mennyisége a déli sarkvidék környékén. Ehhez még az is hozzájárul, hogy a lassuló tengerkörzésnek esélye van jobban felmelegedni is a déli féltekénél. Innen jöhet a kérdés, hogy akkor hogy áll vissza? Bõven van lehetõség. Pl a melegedõ tengervíz miatt megnõ a hõmérsékleti kontraszt a mostaninál is jobban az Antarktisz és az óceán között, így erõsödik a légkörzés és szélsebesség, ismét hidegebbre vált a víz hõmérséklete és erõsödhet a "felbugyogás", mely visszahathat a Golfra hogy erõsödjön. Egyik lehetséges variáció.
Mi a helyzet, ha erõsödik a Golf? Akkor bizony nagyon áramlik fel a hideg víz az Antartktisz "pereménél", hûti a levegõt, gyengülhet a légkörzés is ott, ezzel megfelelõen egy hajtómotor gyengül mely hatására gyengülhet a "felbugyogás", visszahat a Golfra, mely lassul.......
Na és északon mi van ilyenkor? Ott nincs valami kompenzáció? Hm... dehogynem. Erõsödõ Golf végett gyengül a légkörzés, anticiklonok kezdenek uralkodni, erõsödik a párolgás, sõt ha úgy állnak be az anticiklonok, hogy fõleg az óceán felett lesz ciklon aktivitás (és ez valószínûbb) akkor idõvel a sok esõ és sok felhõ végett, hûl és édesedik az Atlanti-óceán északi része. Ha meg leáll a Golf ismét egy idõ után anticiklonálisabbá válik, mely már melegítõ hatásal lehet a száraz idejével a tengervízre és párolgás is indulhat.......
Tehát szép kis kapocs van az óceánok és légkörzés között. Persze miniden kapcsban egy fontos kérdés van! Milyen idõskálán. Az elõbb leírtak több évtizedekre, évszázadokra értendõek.

Itt nem felszíni, hanem mélytengeri áramlatokról van szó.

Jól értelmezem?:
Tehát a Golf-áramlat teljesen leállna, és egy másik áramlat fog elindulni dél felé?
(Lehet, hogy baromi nagy hülyeség amit írtam!)

tényleg, most ugyebár a golf veszít az erejébõl, de mi lenne ha megerõsödne?Mondjuk ez kizárt.De különben az tök jó lenne, ha Golf a globális felmelegedéssel párhuzamosan csökkenne, így ellensúlyozni tudná a felmelegedést.

Errõl mi a véleményetek:
Link

, Sajnos egy ilyen ostoba embertõl, mint én, csak ilyen telik.

"Ez a kedvenc igekötõs elírásos példám "
Azért ez a mondat is egy gyögyszem, ha már nyelvészkedünk!

...a mostaninál forróbb nyarakat jelentene, néha pedig nyáron több héten át tartó heves zivatarokat és esõzéseket szinte minden nap. Ellenben az sem lenne jó ha 50%-kal erõsebb lenne a XX. sz. közepinél.

Valószínû ez utóbbi!

Floridát, meg mexikót akarják megsütni

Ez az ötlet, vagy mifene, egy fajta hadi akció lett volna ha háborúban álltak volna Európával. Igazából konkrétan miért született nem tudni, csak azt hogy hadi célt szolgált volna a monstrum. Igazság szerint a lényegesebb,hogy ez is megfordult az emberek fejébben.
A Golf-áramlat gyengülése, áthelyezõdése is nagy baj lenne. 50% csökkenés is Magyarországra rendkívül hideg teleket és idõnként a mos

De miért is lett volna jó leállítani? A Golf-áramlatot legfeljebb a magunkfajta fanatikus télimádók "utálják", de azért Európa mezõgazdaságára, és általában is a téli életkörülményekre igen komoly hatással van. Gondoljunk bele, ha nem lenne Golf, akkor Magyarország még csak hagyján lenne a maga januári -15, -20 fokaival, na de a Balti-tenger térsége Szibériához hasonló teleket kapna, Skandináviáról már nem is beszélve.

Vagy arról van szó, hogy az amcsik "Európa távfûtését" át akarták irányítani a saját keleti partjaikra Washington és New York felé?

Ez a kedvenc igekötõs elírásos példám

jóvanno

betudták volna fojásolni: ez überkirály