Globális jelenségek
Jó estét mindenkinek! Csakis objektíven szeretnék a korábbiakhoz hozzá szólni.
Nem szabad elfelednünk, hogy attól, hogy mi tudunk valamit, mley számunkra alapvetõ, nem biztos, hogy más is tudja. Tudok olyan embert mondani, aki egy két éve tudta meg a TV-bõl, hogy a déli féltekén nyár van olyankor, mikor nálunk tél. Hozzáteszem nem egy idõs bácsiról, vagy nénirõl van szó. Az is egy dolog hogy elviekben az iskolában megtanítnaka pár alapvetõ dolgot a meteorológiával, éghajlattal kapcsolatban. De ilyenkor érdmes elgondolkodni azon, hogy Ti vajon mire emlékeztek a 4., vagy 5. osztályos biosz könyvbõl, vagy földrajból. Pl. hogy ma Magyarországon hol van bõripar....., vagy éppen a vakondok miért dúrja azokat a szép kis homok halmokat......
Az elõbbiekbõl látszik, hogy minden ember mást és mást tud természetesen jobban. KB. 10 millióan lakunk itt Magyarországon csecsemõtõl, fiatalon át öregik. Õk mind néznek TV-t, olvasnak újságot, hallgatnak rádiót valamikor, vagy éppen netet olvasnak. Mindenkinek más és más az információs igénye. Ráadásul a TV adásoknak, újságoknak, szóval a médiának "közérthetõvé" kell átfordítaniuk, amit valamely szakember nyilatkozik a saját területérõl. Természetesen elég nehéz, és persze ilyenkor jönnek sajnos a csorbulások.
A múltat mindenképpen érdemes vizsgálni, kutatni, példázni belõle esesményeket, hiszen ezáltal tudunk meg többet az idõjárásról, éghajlatról, a folyamatokról. Az ember is csak úgy tanul, ha végig gondolja mit csinált helytelenül a múltban.
Természetesen értelmetlen példaként felhozni a múltból mondjuk a felsõ Dryes idején történt drasztikus lehülést (grönlandi jégfuratminta), ha éppen a holnapi idõjárásról beszélünk, hisz a kettõ nem igen konzisztens egymással idõtartamban.
Nem szabad elfelednünk, hogy attól, hogy mi tudunk valamit, mley számunkra alapvetõ, nem biztos, hogy más is tudja. Tudok olyan embert mondani, aki egy két éve tudta meg a TV-bõl, hogy a déli féltekén nyár van olyankor, mikor nálunk tél. Hozzáteszem nem egy idõs bácsiról, vagy nénirõl van szó. Az is egy dolog hogy elviekben az iskolában megtanítnaka pár alapvetõ dolgot a meteorológiával, éghajlattal kapcsolatban. De ilyenkor érdmes elgondolkodni azon, hogy Ti vajon mire emlékeztek a 4., vagy 5. osztályos biosz könyvbõl, vagy földrajból. Pl. hogy ma Magyarországon hol van bõripar....., vagy éppen a vakondok miért dúrja azokat a szép kis homok halmokat......
Az elõbbiekbõl látszik, hogy minden ember mást és mást tud természetesen jobban. KB. 10 millióan lakunk itt Magyarországon csecsemõtõl, fiatalon át öregik. Õk mind néznek TV-t, olvasnak újságot, hallgatnak rádiót valamikor, vagy éppen netet olvasnak. Mindenkinek más és más az információs igénye. Ráadásul a TV adásoknak, újságoknak, szóval a médiának "közérthetõvé" kell átfordítaniuk, amit valamely szakember nyilatkozik a saját területérõl. Természetesen elég nehéz, és persze ilyenkor jönnek sajnos a csorbulások.
A múltat mindenképpen érdemes vizsgálni, kutatni, példázni belõle esesményeket, hiszen ezáltal tudunk meg többet az idõjárásról, éghajlatról, a folyamatokról. Az ember is csak úgy tanul, ha végig gondolja mit csinált helytelenül a múltban.
Természetesen értelmetlen példaként felhozni a múltból mondjuk a felsõ Dryes idején történt drasztikus lehülést (grönlandi jégfuratminta), ha éppen a holnapi idõjárásról beszélünk, hisz a kettõ nem igen konzisztens egymással idõtartamban.
"Ez éppen olyan,mintha azt mondanánk,hogy nagyon meleg volt ma,de Afrikában még sokkal melegebb."
Ezzel teljesen egyetértek. De gondolom, azért azt sem akarod megtiltani a meteorológusoknak vagy a földrajztanároknak, hogy elmondják: Afrikában sokkal melegebb van, mint nálunk... Az általad idézett illetõ egy szóval sem kicsinyelte le a klímaváltozást, csak a melegrekord kapcsán elmondott egy valós információt, ami szerintem az alapvetõ tudományos mûveltség része.
Ezzel teljesen egyetértek. De gondolom, azért azt sem akarod megtiltani a meteorológusoknak vagy a földrajztanároknak, hogy elmondják: Afrikában sokkal melegebb van, mint nálunk... Az általad idézett illetõ egy szóval sem kicsinyelte le a klímaváltozást, csak a melegrekord kapcsán elmondott egy valós információt, ami szerintem az alapvetõ tudományos mûveltség része.
A világ dolgait 3 részre lehet osztani:
1.: Bizotsan tudjuk, hogy igaz: pl a fizika bizonyított tételei, amiket bárhol, bármikor megismételhetõ kísérletekkel tudunk alátámasztani
2.: Nem bizonyított, de nem kizárt, hogy igaz: pl gömbvillám (ezek közül van valószínû és kevésbé valószínû)
3.: Tudjuk biztosan, hogy nem igaz (ide szándékosan nem írok semmit, mert az egyeseket biztosan megsértene.)
Az éghajlatváltozásra vonatkozó elméletek valahol az 1 és a 2 határán állnak
1.: Bizotsan tudjuk, hogy igaz: pl a fizika bizonyított tételei, amiket bárhol, bármikor megismételhetõ kísérletekkel tudunk alátámasztani
2.: Nem bizonyított, de nem kizárt, hogy igaz: pl gömbvillám (ezek közül van valószínû és kevésbé valószínû)
3.: Tudjuk biztosan, hogy nem igaz (ide szándékosan nem írok semmit, mert az egyeseket biztosan megsértene.)
Az éghajlatváltozásra vonatkozó elméletek valahol az 1 és a 2 határán állnak
Már sokszor kifejtettem,hogy 100 évnél távolabbra példálózni lehet,de semmi értelme.Ez éppen olyan,mintha azt mondanánk,hogy nagyon meleg volt ma,de Afrikában még sokkal melegebb.Ha valaki járt iskolába,akkor hallott a kontinensek,hegyek,tengerek és óceánok (többszöri)keletkezésérõl és pusztulásáról évmilliárdok alatt.E geológiai eseményláncolatok és a közben állandóan változó légkör összetétel és a csillagászati tényezõk valamint a mágnesesség,vulkanizmus,meteorbecsapódások,tengeráramlások stb.,plusz a bioszféra fejlõdése megállás nélküli éghajlat(átlagos idõjárási"menetrend")módosulásokat okoztak.Sokszáz,millió és milliárd évvel ezelõtti rekordok voltak,de a mai évtizedek menetrendmódosulásaihoz semmi közük,tehát felesleges hozzájuk hasonlítgatni bármit.A magam részérõl az utóbbi max.100 évvel való összevetésen túl ezeknek nem látom értelmét.(ha mondjuk a 4,6 md év abszolut Tmaxa 100,és Tminje -100 fok,akkor mire megyünk azzal,hogy:" he-he, nem dõlt meg ma sem az abszolút rekord.")
Szerintem kár ezen kifakadni. Az az érzésem, hogy Bakonyvár azt szerette volna érzékeltetni, amit mindannyian tudunk: a média ilyen-olyan formában szabott információt juttat el hozzánk, a valóságnak hol az egyik, hol a másik oldalát lenyisszantva, és káros, ha ebben egy szakember is részt vállal.
Bakonyvár: ezek szerint nem szabad arról beszélni, hogy a távolabbi múltban volt-e melegebb? Nem tudom, kit idéztél, de az illetõ ezt nyilván azért mondta el, mert az emberek nagy többségének a "melegrekord" szót hallva eszébe sem jut, hogy ez csak a mérések kezdete óta eltelt idõszakra vonatkozik. Hogy ezt valaki kimondja, abba még belemagyarázni is nagyon nehéz azt, hogy szerinte az éghajlat nem változik... Persze, hogy változik, de erre nem úgy kell felhívni a figyelmet, hogy tényeket (miszerint pl. a melegrekord csak 100 éves idõszakra vonatkozik) elhallgatunk vagy elferdítünk.
(Persze igaz az is, hogy egy év a földtörténetben nem mindig 365 napból állt, következésképp egy adott dátumra vonatkozó rekord nem lenne definiálható a pár millió évnél távolabbi múltban. De szerintem ez egyáltalán nem ide tartozik, mint ahogy a Kárpát-medence keletkezése sem.)
(Persze igaz az is, hogy egy év a földtörténetben nem mindig 365 napból állt, következésképp egy adott dátumra vonatkozó rekord nem lenne definiálható a pár millió évnél távolabbi múltban. De szerintem ez egyáltalán nem ide tartozik, mint ahogy a Kárpát-medence keletkezése sem.)
Az m1 szakembere,aki mellesleg az idei nyarat is átlagosnál hidegebbnek hirdette.Nem ártana néha bocsánatot kérnie...
Persze: a meteorológus az hülye, Te pedig értesz hozzá. Én mint nemszakember annyit mondanék, hogy a tutibiztos kijelentéseinkel várjuk ki a végét, addig pedig tegyünk meg mindent azért, hogy a a szennyezõanyag-kibocsátásunkak minél hamarabb minimális szintre hozzuk.
Viszont azt is fel kell fogni, hogy a technika és maga az élet lapban szennyezi, DE MÉG INKÁBB VÉGLEGESEN MEGVÁLTOZTATJA a környezetet. Épp ezért sdhasem fogunk már ugyanúgy élni, mint 1000 évvel ezelõtt.
Viszont azt is fel kell fogni, hogy a technika és maga az élet lapban szennyezi, DE MÉG INKÁBB VÉGLEGESEN MEGVÁLTOZTATJA a környezetet. Épp ezért sdhasem fogunk már ugyanúgy élni, mint 1000 évvel ezelõtt.
Sokak bizonyítékokat követelnek a globális felmelegedésrõl ill. éghajlatváltozásról.Egyre többet kaphatnak évrõl évre,hónapról hónapra.Kár hogy nem veszik észre...
Egyik nagyeszû szakmeteorológusunk a melegrekorddömping kapcsán úgy érezte meg kell jegyeznie,hogy a Föld évmilliárdjai alatt biztosan (sic!) volt már nálunk melegebb is.A böszme arról sem hallott,hogy Kárpát-medence nincs évmilliárdok óta.Megint bebizonyosodott,hogy a hülyeség örök...
Egyik nagyeszû szakmeteorológusunk a melegrekorddömping kapcsán úgy érezte meg kell jegyeznie,hogy a Föld évmilliárdjai alatt biztosan (sic!) volt már nálunk melegebb is.A böszme arról sem hallott,hogy Kárpát-medence nincs évmilliárdok óta.Megint bebizonyosodott,hogy a hülyeség örök...
Bioszféra expedició fórum
742. - jaurinum (Gyõr) válasz 2006-12-06 19:37:02
"Ma tettem egy 20km-es körtúrát a Mecsekben. Felmentem a Misinára, onnan a Dömörkapun, Flóra-pihenõn, Gyükésen, Mecsek-kapun át a Tettyére. A havihegyi kápolna mellõl végigkövettem a nap lenyugvását. Pezsgett a déli fekvésû karsztbokorerdõ, ellenben az északi oldal rétjei, ösvényei csúsztak-csöpögtek a vastag, talajközeli párától. Nagyon szép nap volt."
És köszi...
742. - jaurinum (Gyõr) válasz 2006-12-06 19:37:02
"Ma tettem egy 20km-es körtúrát a Mecsekben. Felmentem a Misinára, onnan a Dömörkapun, Flóra-pihenõn, Gyükésen, Mecsek-kapun át a Tettyére. A havihegyi kápolna mellõl végigkövettem a nap lenyugvását. Pezsgett a déli fekvésû karsztbokorerdõ, ellenben az északi oldal rétjei, ösvényei csúsztak-csöpögtek a vastag, talajközeli párától. Nagyon szép nap volt."
És köszi...
Bizony ebbõl is tovább lehet szõni, az újabb ciklikus rendszerû globális feed-back-eket.
Ezzel kapcsolatban - mármint az algák és a CO2 - olvastam olyat, hogy algákat akarnak szaporítani a CO2 megkötése céljából bizonyos kedvezõ óceáni területeken.
Cikk a NASA-nál az Általad említett hírrõl:
Link
Cikk a NASA-nál az Általad említett hírrõl:
Link
A pereszke nem szárítható, különben küldenék :-)
A sorsa az lett, hogy néhány karajszelettel házasítva a párom tányérjára került. :-)
Szetintem lesz is még belõle, talán szombaton ráérek kicsit én is körülnézni.
A sorsa az lett, hogy néhány karajszelettel házasítva a párom tányérjára került. :-)
Szetintem lesz is még belõle, talán szombaton ráérek kicsit én is körülnézni.
A mikulás vargányát hozott...Nem tudok ezzel a hírrel eltelni!
Szenvedélyes gombász vagyok, szednék én még januárban is ha lenne! A gond csak az :Amikor a szeptember vége, október eleje hûvös, akkor már csak legyinteni szoktunk a vargányára, akármennyi esik már nem jön elõ.Mehetünk potypinkázni (gyûrûs tuskógomba).A bükk éghajlata hidegebb a zalai dombokénál, de legfeljebb néhány fokkal.
A varjakkal kapcsolatban: Tudok egy füves területet Bp-en, ahol minden nap úgy 20-30 varjú kutatja az elhajigált szemetet, már kb. egy hónapja. Lehet, hogy mégis kemény tél lesz, vagy csak megzavarta õket a globális klímaváltozás
Érdekes kutatási eredményeket tett közzé az amerikai Oregon State University kutatócsoportja.
A globális melegedés hatására jelentõsen csökken az algák mennyisége; ezzel egyrészt az óceánok élelmezési láncolata kerül veszélybe, másrészt így lényegesen kevesebb széndioxid (üvegház-gáz) kötödhet le az algákban (a napi lekötött mennyiség mintegy 100 millió tonnára tehetõ).
A kutatók 10 éven át tanulmányozták az algák fejlõdését az Orbwiev 2 mühold segítségével és arra a megállapításra jutottak, hogy az algák mennyisége erõsen klímafüggõ.
Eleinte egy jelentõs mennyiségnövekedés volt megfigyelhetõ, mely egyértemüen az ENSO egy hidegfázisával hozható szoros összefüggésbe. Ezt követõen folyamatosan csökkent az algakoncentráció, miközben az ENSO egy tartós melegfázisba mozdult el.
A jelentés mindenesetre érdekesen korrelál LAM bioszférikus szabályzó rendszerekrõl írt hozzászólásával.
A globális melegedés hatására jelentõsen csökken az algák mennyisége; ezzel egyrészt az óceánok élelmezési láncolata kerül veszélybe, másrészt így lényegesen kevesebb széndioxid (üvegház-gáz) kötödhet le az algákban (a napi lekötött mennyiség mintegy 100 millió tonnára tehetõ).
A kutatók 10 éven át tanulmányozták az algák fejlõdését az Orbwiev 2 mühold segítségével és arra a megállapításra jutottak, hogy az algák mennyisége erõsen klímafüggõ.
Eleinte egy jelentõs mennyiségnövekedés volt megfigyelhetõ, mely egyértemüen az ENSO egy hidegfázisával hozható szoros összefüggésbe. Ezt követõen folyamatosan csökkent az algakoncentráció, miközben az ENSO egy tartós melegfázisba mozdult el.
A jelentés mindenesetre érdekesen korrelál LAM bioszférikus szabályzó rendszerekrõl írt hozzászólásával.
Sajan az átlag embert kb annyi érdekli, hogy fog e esni délután esõ, meg jaj csak ónosesõ ne legyen. Ezen nagyon nehéz (szinte lehetetlen) bármit is változtatni.
Nem mentem a Mátrába, mert tudtam, hogy nem volt esõ, de Zala túl messze van, hogy egy kis gombászásért elugorjak oda.:-)
Ejnye, hát miért a Mátrába mentél? Egy metnetesnek mindig tudnia kell, hol keresse a vargányát!
Egyetértek azzal, hogy lehetõleg több figyelmet kellene manapság az embereknek szentelni az idõjárás elõrejelzések felé. Természetesen nem árthat, ha látják milyen eszközökbõl is dolgozik mondjuk egy szinoptikus. Manapság sokan nem tudják mit takar a meteorológus. Pedig a meteorológus ha szakosodik tovább a munkája során, lesz klimatológus, szinoptikus....
Egyik volt csoporttársamtól megkérdezték, hgoyan is jeleznek elõre és hát persze viccelõdtek, hogy biztos üveggömb. Szépen elvitte õket és megmutatta mennyi mindent használunk fel. Utána már nem viccelõdtek, rájöttek, hogy ez is egy igen komoly, nagyon komoly tudomány. Ráadásul ha még mindig nem lenne ez a fajta elõrejelzés akkor nem lehetne biztonságosan utazni repülõvel, hajóval....... és sok minden nem lenne, vagy éppen kevesebben élnénk a mostaninál a Földön.....
Egyik volt csoporttársamtól megkérdezték, hgoyan is jeleznek elõre és hát persze viccelõdtek, hogy biztos üveggömb. Szépen elvitte õket és megmutatta mennyi mindent használunk fel. Utána már nem viccelõdtek, rájöttek, hogy ez is egy igen komoly, nagyon komoly tudomány. Ráadásul ha még mindig nem lenne ez a fajta elõrejelzés akkor nem lehetne biztonságosan utazni repülõvel, hajóval....... és sok minden nem lenne, vagy éppen kevesebben élnénk a mostaninál a Földön.....
De a médiának - még az olyan speciálisnak is, mint az NG - tömegeket kell elérnie, õket pedig tájékoztatással nem lehet, csak figyelemfelhívással.
Éppen az augusztus 20-i eseményeknek köszönhetõen elértem, hogy az apósom azóta állandóan nézi a gfs-t, és érdekesebb helyzetekben a radarképeket. Pedig 78 éves, de felkeltette az érdeklõdését. Ettõl nem képzeli okosabbnak magát a meteorológusoknál, de tájékozottabb.
Még neki is feltûnt az izlandi alacsony nyomású zóna, legfeljebb még nálam is laikusabban fogalmaz. De az a lényeg, hogy minél több ember kezdjen el vele foglalkozni, és legalább alapismereteik lesznek.
Éppen az augusztus 20-i eseményeknek köszönhetõen elértem, hogy az apósom azóta állandóan nézi a gfs-t, és érdekesebb helyzetekben a radarképeket. Pedig 78 éves, de felkeltette az érdeklõdését. Ettõl nem képzeli okosabbnak magát a meteorológusoknál, de tájékozottabb.
Még neki is feltûnt az izlandi alacsony nyomású zóna, legfeljebb még nálam is laikusabban fogalmaz. De az a lényeg, hogy minél több ember kezdjen el vele foglalkozni, és legalább alapismereteik lesznek.
Jaj ha egyszer a Mecsekben túrázhatnék vagy 20 km-t, egy napfényes hétköznapon...
Én és a tõmondatok..Snowhuntert plagizálva:he-he!
A self területeken, óceán és tengerpartokon az NaCl magképzõdés valóban lényeges elem.A párolgás mellett a hullámmozgás kinetikus sajátosságaiból eredõen, a vízrészecske zárt orbitális pályája, magas- vagy laposparttól függõen erõsen eltorzul.Lapospart esetén, (hullámorajlás) a fenék közelség miatt asszimetrikiussá válik, ahogy írtad tarajozódik a felsõ gyorsabb réteg.Magaspartnál függõleges a megnyúlás (hullámtörés).Tulajdonképpen szinte mechanikusan "kirázódik" az NaCl az óceán vízébõl, és "beporlik" a felette lévõ mindig mozgó légrétegbe.
A bioszféra szerepe pontosabban itt nem mint önálló geoszféra (az élet tere) fontos, hanem mint az egyes geoszférákat összekötõ, köztük anyag és energiaáramlásokat indukáló és lebonyolító különleges státuszú övezet.Az atmoszféra kemoszintetizáló mikróbáitól, a litoszféra anaerob baktériumaiig.De nem véletlen az sem, hogy e folymatok felismerésében épp a meteorológusok és a meteorológia tudománya jutott a legmesszebb, ma már inkább az éghajlati rendszer terminust használva.
A self területeken, óceán és tengerpartokon az NaCl magképzõdés valóban lényeges elem.A párolgás mellett a hullámmozgás kinetikus sajátosságaiból eredõen, a vízrészecske zárt orbitális pályája, magas- vagy laposparttól függõen erõsen eltorzul.Lapospart esetén, (hullámorajlás) a fenék közelség miatt asszimetrikiussá válik, ahogy írtad tarajozódik a felsõ gyorsabb réteg.Magaspartnál függõleges a megnyúlás (hullámtörés).Tulajdonképpen szinte mechanikusan "kirázódik" az NaCl az óceán vízébõl, és "beporlik" a felette lévõ mindig mozgó légrétegbe.
A bioszféra szerepe pontosabban itt nem mint önálló geoszféra (az élet tere) fontos, hanem mint az egyes geoszférákat összekötõ, köztük anyag és energiaáramlásokat indukáló és lebonyolító különleges státuszú övezet.Az atmoszféra kemoszintetizáló mikróbáitól, a litoszféra anaerob baktériumaiig.De nem véletlen az sem, hogy e folymatok felismerésében épp a meteorológusok és a meteorológia tudománya jutott a legmesszebb, ma már inkább az éghajlati rendszer terminust használva.
Annak, hogy a "nép" mit ért a meteorológia nyelvébõl mit nem több meghatározója van. Egyrészt a meteorológusnak is következetesnek kell lennie, és megfelelõen használni a terminológiákat. A másik oldal, hogy sajnos kellene egy rendszeres TV-ben rádióban elhangzó tájékoztatás, ismeretterjesztés, melyik szó mit jelent.
A médiában (sajtó, TV) is változó melyik milyen. Melyik mit ad el. ... Nem szeretnék ebbe belemenni konkrétan, nem is dolgom. Tisztelet a kivételnek.
A 20-i esemény nehezen prognosztizálható volt 24 órával elõtte, hogy Budapestre estére mi lesz. Természetsen én is néztem az elõrejlezéseket, de a figyelemfelkeltés is lehet helytelen. Gondolok itt arra, ha túlzásba esik a figyelemfelkeltés és nem oly mértékben jön be. Sajnos ma még Magyarországon nem olyan az ideológia, hogy ha egy veszélyes idõjárási esemény prognózisa nem jön be akkor megnyugszik az ember és örül neki, hogy elkerülte. Inkább most olyan, hgoy na tessék ezt is elszúrták.
Mindenesetre aki készített egy rendes elõrejelzést maga mondjuk egy teljes 5 napos idõszakra elõre, az tudja mennyire nem egyszerû és idõ igényes, pláne szakértelem és figyelem igényes. Ráadásul objektívnek kell maradni és a tapasztalatokra is jól hagyatkozni.
Nem akarok a fórum nevének megfelelõ témától eltérni, így ezen fejtegetést abba hagyom.
A médiában (sajtó, TV) is változó melyik milyen. Melyik mit ad el. ... Nem szeretnék ebbe belemenni konkrétan, nem is dolgom. Tisztelet a kivételnek.
A 20-i esemény nehezen prognosztizálható volt 24 órával elõtte, hogy Budapestre estére mi lesz. Természetsen én is néztem az elõrejlezéseket, de a figyelemfelkeltés is lehet helytelen. Gondolok itt arra, ha túlzásba esik a figyelemfelkeltés és nem oly mértékben jön be. Sajnos ma még Magyarországon nem olyan az ideológia, hogy ha egy veszélyes idõjárási esemény prognózisa nem jön be akkor megnyugszik az ember és örül neki, hogy elkerülte. Inkább most olyan, hgoy na tessék ezt is elszúrták.
Mindenesetre aki készített egy rendes elõrejelzést maga mondjuk egy teljes 5 napos idõszakra elõre, az tudja mennyire nem egyszerû és idõ igényes, pláne szakértelem és figyelem igényes. Ráadásul objektívnek kell maradni és a tapasztalatokra is jól hagyatkozni.
Nem akarok a fórum nevének megfelelõ témától eltérni, így ezen fejtegetést abba hagyom.
Vida Gábor profomé az érdem, nem az enyém. Nagyon ajánlom a bioszféra evolúcióval foglalkozó cikkeit, könyveit.
Örülök, hogy mostanában - a régi formát hozva - a fórumban sok érdekes hozzászólást lehet olvasni.
Örülök, hogy mostanában - a régi formát hozva - a fórumban sok érdekes hozzászólást lehet olvasni.
Ez a tévedés, bár sokszor a média képviselõi is tájékoztatást emlegetnek. Ezzel szemben - ezért írtam nagybetúvel az elõbb - a figyelemfelhívás a lényeg.
A várható viharról augusztus 20-a elõtt is tájékoztatták az embereket, ám igazi figyelemfelhívás nem történt, mert az érintetteknek nem volt érdekük, hogy egy esetleges vihar miatt százezrek ne menjenek ki az ünnepi bulira. Ezért csak tájékoztatás történt, és nem figyelemfelhívás. Ha a a búlvárnak nevezett termékek olyan címekkel vezetik fel 20-át, hogy ítéletidõ, felhõszakadás is LEHET, akkor esetleg sokan maradnak otthon, vagy legalább jobban figyelnek az elõjelekre.
De csak azt mondták, hogy változás történik idõjárásunkban, végetér a meleg, lehûlés kezdõdik, helyenként záporok zivatarok. No, ebbõl semmit nem ért a nép, ahogy másbõl sem, annak isszuk a levét, de az már nem ide tartozik.
A várható viharról augusztus 20-a elõtt is tájékoztatták az embereket, ám igazi figyelemfelhívás nem történt, mert az érintetteknek nem volt érdekük, hogy egy esetleges vihar miatt százezrek ne menjenek ki az ünnepi bulira. Ezért csak tájékoztatás történt, és nem figyelemfelhívás. Ha a a búlvárnak nevezett termékek olyan címekkel vezetik fel 20-át, hogy ítéletidõ, felhõszakadás is LEHET, akkor esetleg sokan maradnak otthon, vagy legalább jobban figyelnek az elõjelekre.
De csak azt mondták, hogy változás történik idõjárásunkban, végetér a meleg, lehûlés kezdõdik, helyenként záporok zivatarok. No, ebbõl semmit nem ért a nép, ahogy másbõl sem, annak isszuk a levét, de az már nem ide tartozik.
Apádnak sem hiszem el, csak ha küld tíz dekát szárítva!:-)
Mi blanchirozni szoktuk, de száírtva jobban megtartja az ízét. Sajnos az idei szezon kimaradt, mert ennyi csapadék után még a Mátrában is csak lábgomba nõtt.
Ám de a varjak!:-)
Mi blanchirozni szoktuk, de száírtva jobban megtartja az ízét. Sajnos az idei szezon kimaradt, mert ennyi csapadék után még a Mátrában is csak lábgomba nõtt.
Ám de a varjak!:-)
Természetesn a média dolga részben a tájékoztatás, tény közelés hitelesen! Természetesen azért a legrosszabb forgatókönyveket említik (nem csak a médiában) mert így látható mi lehet ha nem cselekszünk idõben.
Nem Floo találta, hanem valaki Rédics felé, újságban volt, onnan tudja Floo.
De az apám tegnap úgy 5 kiló fenyõpereszkét szedett, ami meg októberi gomba...
De az apám tegnap úgy 5 kiló fenyõpereszkét szedett, ami meg októberi gomba...
Áh, azt nem hiszem, hogy nagyobb mennyiséget találtál december 3-án. Küldj ízelítõt, elég tíz deka szárítva!:-)
Egyébként ezen látszik, hogy az a kis november eleji fagy sem hibernálta a gombaspórákat. Én már jó ideje mondom, hogy a természet visszajelzései alapján - növények, varjak - gyatra lesz az idei tél. Fõleg a varjak mutatják nagyon érzékelhetõen, mert komolyabb telek elõtt Pestet mindig ellepik.
Egyébként ezen látszik, hogy az a kis november eleji fagy sem hibernálta a gombaspórákat. Én már jó ideje mondom, hogy a természet visszajelzései alapján - növények, varjak - gyatra lesz az idei tél. Fõleg a varjak mutatják nagyon érzékelhetõen, mert komolyabb telek elõtt Pestet mindig ellepik.
A média mûködése egyszerû.
Még a tudományos folyoiratok is csak azt tudják eladni, ha szélsõséges dolgokra hívják fel a figyelmet. A "semmi gond, ez még belefér" jellegû cikkekre senki nem kíváncsi. Még a NG sem készít olyan filmeket, cikkeket, amely ne akarna figyelemfelhívó lenni. Az a média dolga.
Tehát óriási tévedés, ha azt kérjük számon a médián, ami a dolga. A FIGYELEMFELHÍVÁS.
Még a tudományos folyoiratok is csak azt tudják eladni, ha szélsõséges dolgokra hívják fel a figyelmet. A "semmi gond, ez még belefér" jellegû cikkekre senki nem kíváncsi. Még a NG sem készít olyan filmeket, cikkeket, amely ne akarna figyelemfelhívó lenni. Az a média dolga.
Tehát óriási tévedés, ha azt kérjük számon a médián, ami a dolga. A FIGYELEMFELHÍVÁS.
Látom Te is híve vagy az inkább szépen leírom, mintsem tõmondatokban megfogalmazva és információ vesztést okozva ezzel helyzetbe kerülj.Errõl az jutott eszembe, amikor hasonlóan vizsgálták a felhõképzõdéshez szükséges kondenzációs magvakat, fõleg a partok közelében. Úgy találták, hogy az egyik, ilyen fontos mag a NaCl. Nem értették, hogyan is kerül a légkörbe. Majd rájöttek, hogy a hullámok taraján perzódó vizet könnyedén a magasba juttatja a szél és ezek elpárlásából (illetve a tarajzás végetti könnyebb párolgás miatt) jut a légkörbe a só, mint kondenzációs magvak egyike.
A bioszféra szerepe nagyon is lényeges. Nem hiéba van hogy az 5 szféra egyensúlya, kapcsolatrendszere határozza meg a klímát.
Ez de jó volt már!
Jó lenne, ha sok ilyesféle olvasnivalót kapnánk a fórumokba!
Jó lenne, ha sok ilyesféle olvasnivalót kapnánk a fórumokba!
Én egész más oldalról szerettem volna megvilágitani azt hogy december elsõ napjaiban a vargányát lehet szedni....
Az egymásnak gyakran ellentmondó, különbözõ teóriájú alapvetõen légkör fizikai, kémiai (kiegészítve óceanológiai, csillagászati, történeti ökológiai stb. adatokkal) input paraméterekre alapuló modellfuttatások, szcenáriók és az ezekbõl készülõ globális éghajlat-elõrejelzések regionalizálási modelljei (félempirikus, empirikus, GCM, csatolt vagy beágyazott, LAM:-) stb.) nagy hiányossága a bioszférikus szabályozó rendszerekben (az egyes geoszférák közötti oda-visszacsatolási mechanizmusok) való gondolkodás hiánya. Emellett e fórumban is mindig visszatérõ vesszõparipám, hogy a rendkívül bonyolult, összetett mikrobiális alapokra visszavezethetõ, de globális hatású biogeokémiai anyagkörforgalom "feed-backjei" messze fontosságuk és meghatározó szerepük alatt kutatottak és ismertek. Pedig e bolygó több milliárd éves klímatörténetében - sok más nagy fontosságú és ma már behatóan tanulmányozott folyamat mellett - döntõ szerepet töltenek be. Furcsa kettõség figyelhetõ meg ebben:intracelluláris szinten hihetetelen távlatokig jutottunk el, de rendszerszemléletbe helyezve, a bioszféra hierarchiában a szupraindividulális szinteken még messze vagyunk a gyerekcipõben való járástól is. Ennek elsõsorban a jelenlegi tudományos világ sajátosságaiban kell a gyökerét keresnünk.(Lásd kumulatív impaktok és citációs indexek illetve pályázati rendszerek összefüggései.)
A bioszféra evolúció ismerete, a bioszférikus szintû gondolkodás elengedhetetlen a jövõbeni földi klímaváltozások modellezéseiben (is!). Anélkül csak vak botorkálás az egész, a sok ismeretlenes egyenletek világában, a valós inputok és outputok feltérképezése nélkül.
Mirõl is van szó a fent említett bioszféra mûködést (és ezzel az éghajlatváltozást is) szabályozó biogeokémai anyagkörforgalmak bonyolultsága terén?
Egyetlen kicsiny példa
Azt hiszem írtam már itt errõl érintõlegesen.)
Az Atlanti-óceán jellegzetes "tenger szaga" effektus. Óceánok éghajlat kutatását és algológiai,zooplankton kutatásokat sikerült ez esetben összekapcsolni. Gázelegy elemzések során (gázkromatográf) kiderült, hogy a szagért felelõs molekula a metil csoportos dimetil-szulfid (DMS,CH3-S-CH3). A párhuzamos klímakutatások közben az óceánok feletti felhõképzõdéssel foglalkozva, az ott mindig limitált mennyiségben rendekezésre álló molekuláris kondenzációs magokat kereste. Meg is találta az SO4 részecske képében.De hogy kerül ilyen mennyiségben a nyílt óceánok feletti magaslégkörbe?Hosszú idejû kooperatív szintézissel sikerült a két külön kutatásnak feltárni egy szép feedbacket. Az óceánban élõ algák a vízbõl nagy mennyiségû nitrogént, ként, ásványi anyagokat vesznek fel anyagcserefolyamataik szabályozásához. Sejtmembránjukba ezekbõl egy DMSP (dimetil-szulfid-protein) molekulát építenek be, mely tulajdonképpen fagyálló anyagként mûködik a hideg vízben, megóvva a sejtenbelüli sejtszervecskéket a tartós hideghatástól. Azonban az algák alapvetõ táplálékai a herbivior zooplanktonoknak. A lebontás során a protein hasznosul a planktonban, a DMS molekelula pedig a plankton pusztulás után (bakteriális lebontás) DMS-ként kerül az óceán vizébe. Itt a folymatos hullámzás során a vízfelszinen oxidálódik és a metil csoport is leválik a kénrõl. Így jön létre az SO4 részecske és kerül a toposzférába, meghatározó szerepet töltve be a felhõképzõdésben és ezáltal a besugárzás mértékében.Termosztát elvhez hasonlóan ha nagy az alga aktivitás, erõs lesz a felhõzöttség, kevesebb bejutó napfény, inaktivizálódó fotoszintézis, kevesebb DMS, kevesebb SO4, kevesebb felhõ, több napfény, aktív alga, több DMS, több SO4, több felhõ.Gyönyörû önszabályozó cirkuláció, ciklikusság.Nyúljunk bele egy kis algapusztitó szennyezéssel (vagy bármilyen természetes eredetû folyamattal, pl. nitrogén csökkenés) és ezerszálú kimenetek modellezhetõek, melyek jelentõsen befolyásolják majd az óceánok klímáját (is!).És ezzel a dominó elv tovább görgethetõ.Mindez azonban lényegében a sok-sok hatótényezõ ellenére egy parányi algától indult ki.És számtalan bioszférikus feedback közül ez csak egy ismert körfolyamat, mely meghatározó a klímánkat (is) nézve.
A bioszféra evolúció ismerete, a bioszférikus szintû gondolkodás elengedhetetlen a jövõbeni földi klímaváltozások modellezéseiben (is!). Anélkül csak vak botorkálás az egész, a sok ismeretlenes egyenletek világában, a valós inputok és outputok feltérképezése nélkül.
Mirõl is van szó a fent említett bioszféra mûködést (és ezzel az éghajlatváltozást is) szabályozó biogeokémai anyagkörforgalmak bonyolultsága terén?
Egyetlen kicsiny példa
Azt hiszem írtam már itt errõl érintõlegesen.)Az Atlanti-óceán jellegzetes "tenger szaga" effektus. Óceánok éghajlat kutatását és algológiai,zooplankton kutatásokat sikerült ez esetben összekapcsolni. Gázelegy elemzések során (gázkromatográf) kiderült, hogy a szagért felelõs molekula a metil csoportos dimetil-szulfid (DMS,CH3-S-CH3). A párhuzamos klímakutatások közben az óceánok feletti felhõképzõdéssel foglalkozva, az ott mindig limitált mennyiségben rendekezésre álló molekuláris kondenzációs magokat kereste. Meg is találta az SO4 részecske képében.De hogy kerül ilyen mennyiségben a nyílt óceánok feletti magaslégkörbe?Hosszú idejû kooperatív szintézissel sikerült a két külön kutatásnak feltárni egy szép feedbacket. Az óceánban élõ algák a vízbõl nagy mennyiségû nitrogént, ként, ásványi anyagokat vesznek fel anyagcserefolyamataik szabályozásához. Sejtmembránjukba ezekbõl egy DMSP (dimetil-szulfid-protein) molekulát építenek be, mely tulajdonképpen fagyálló anyagként mûködik a hideg vízben, megóvva a sejtenbelüli sejtszervecskéket a tartós hideghatástól. Azonban az algák alapvetõ táplálékai a herbivior zooplanktonoknak. A lebontás során a protein hasznosul a planktonban, a DMS molekelula pedig a plankton pusztulás után (bakteriális lebontás) DMS-ként kerül az óceán vizébe. Itt a folymatos hullámzás során a vízfelszinen oxidálódik és a metil csoport is leválik a kénrõl. Így jön létre az SO4 részecske és kerül a toposzférába, meghatározó szerepet töltve be a felhõképzõdésben és ezáltal a besugárzás mértékében.Termosztát elvhez hasonlóan ha nagy az alga aktivitás, erõs lesz a felhõzöttség, kevesebb bejutó napfény, inaktivizálódó fotoszintézis, kevesebb DMS, kevesebb SO4, kevesebb felhõ, több napfény, aktív alga, több DMS, több SO4, több felhõ.Gyönyörû önszabályozó cirkuláció, ciklikusság.Nyúljunk bele egy kis algapusztitó szennyezéssel (vagy bármilyen természetes eredetû folyamattal, pl. nitrogén csökkenés) és ezerszálú kimenetek modellezhetõek, melyek jelentõsen befolyásolják majd az óceánok klímáját (is!).És ezzel a dominó elv tovább görgethetõ.Mindez azonban lényegében a sok-sok hatótényezõ ellenére egy parányi algától indult ki.És számtalan bioszférikus feedback közül ez csak egy ismert körfolyamat, mely meghatározó a klímánkat (is) nézve.
Floo, ezekre a jelenségekre gyakran nincs válasz - szerencsére. A terepen töltött idõszakoknak az a szépsége, amikor váratlanul bukkan fel egy-egy gombapopuláció, madárcsapat, orchideás gyepfragmentum, stb. És megvan ennek a fordítottja is, persze. Ha nem gazdasági, kizárólagos gyûjtési szándékkal jársz gombászni, olyan új helyekre is eljutsz majd, amit te fedezel fel magadnak, kedvezõ esetben zarándokhelyeddé válik. Ehhez idõ kell: nem lehet "másfél órára kifutni" gombászni, úgy elvész a hangulat, az egész természetjárás lényege.
Azt érdemes végiggondolni,mi kellett ahhoz hogy 2 napja vargányát találjanak Rédics mellett,a hüvösnek,esösnek kikiáltott Alpokalján(Zala megyében)!??
A vargánya amugy is egy elég kényes gomba,sokféle tévhit terjeng róla hogy meleg kell neki meg esö,hát nagyon gyakran esö és meleg után sem jön ki összel vagy nyáron,nem tudni miért,de hogy december 3-án vargányát szedjenek elég komoly mennyiségben,ez azért nagyon durva,hisz akkor azon a helyen heteken át olyan feltételek kellenek elõtte,mert egyértelmü hogy a nagy höingás és a hideg nem kedvez neki!
Mert összel eper mindig virágzik meg a gesztenye másodvirágzása is normális összel,na de a vargánya....
Nemgyenge!
A vargánya amugy is egy elég kényes gomba,sokféle tévhit terjeng róla hogy meleg kell neki meg esö,hát nagyon gyakran esö és meleg után sem jön ki összel vagy nyáron,nem tudni miért,de hogy december 3-án vargányát szedjenek elég komoly mennyiségben,ez azért nagyon durva,hisz akkor azon a helyen heteken át olyan feltételek kellenek elõtte,mert egyértelmü hogy a nagy höingás és a hideg nem kedvez neki!
Mert összel eper mindig virágzik meg a gesztenye másodvirágzása is normális összel,na de a vargánya....
Nemgyenge!
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat