Globális jelenségek
Ez így van, ahogy mondod. Mondjuk engem a szélkerék nem zavarna, kurva meg elég sok van a 8-as mellett így is. :-)
Atommal,szenyvíztisztítóval,hulladékégetõvel,romateleppel,autópályával,repülõtérrel,bányameddõhányóval,vízerõmûvel,börtönnel,kurvaparkkal,szélkerékkel mindenki egyetért,ha nem a szomszédságában van,hanem vagy 100 km-re.
Hasonlóan pesszimista véleményen vagyok, lehet, sokkal kifizetõdõbb lenne inkább telket venni Grönlandon...
Szóval felkészülni a változások elviselésére valószínûleg hasznosabb, hatmilliárd embert nem lehet egy határozattal, törvénnyel, akármivel rávenni arra, hogy ne bocsásson ki annyi ÜVG-t.
Szóval felkészülni a változások elviselésére valószínûleg hasznosabb, hatmilliárd embert nem lehet egy határozattal, törvénnyel, akármivel rávenni arra, hogy ne bocsásson ki annyi ÜVG-t.
Szépszép, de sajnos ez sem lesz elegendõ, még akkor sem, ha mindenki betartja.
Szvsz a folyamat már nem megforditható, a gazdasági szereplõk csak egy Holnaputn tipusú idõszak uán ébrednek majd fel, vagy pár évvel, hónappal elõtte.
Azt hiszem, már csak a károk enyhitése marad nekünk, más nem.
Szvsz a folyamat már nem megforditható, a gazdasági szereplõk csak egy Holnaputn tipusú idõszak uán ébrednek majd fel, vagy pár évvel, hónappal elõtte.
Azt hiszem, már csak a károk enyhitése marad nekünk, más nem.
Olvastam, de úgy vettem ki, hogy komoly szándék nincs mögötte. 
Bármikor találhattak volna jó pár szakértõt, akinek ez a véleménye, csak most ez az Indexnek valamiért érdekes lett. Egyébként attól tartok, hogy ha hivatalos terv lenne, akkor sem tudnának helyet találni új atomerõmûnek Magyarországon... Nyilván 30 km-es körzetben az összes településen népszavazást írnának ki róla, csoda lenne, ha mindenütt megszavaznák. Lásd pl. ezt:
Link Pedig a cement messze nem hangzik olyan rémisztõen az átlagembernek, mint az "atom"...
Bármikor találhattak volna jó pár szakértõt, akinek ez a véleménye, csak most ez az Indexnek valamiért érdekes lett. Egyébként attól tartok, hogy ha hivatalos terv lenne, akkor sem tudnának helyet találni új atomerõmûnek Magyarországon... Nyilván 30 km-es körzetben az összes településen népszavazást írnának ki róla, csoda lenne, ha mindenütt megszavaznák. Lásd pl. ezt:Link Pedig a cement messze nem hangzik olyan rémisztõen az átlagembernek, mint az "atom"...
Új atomerõmû Magyarországra?
* MTI
2007. január 11., csütörtök 10:30
Egy, a paksihoz hasonló atomerõmû megépítése után Magyarország kevésbé lenne kiszolgáltatott a kõolaj és a földgáz világpiaci árának, valamint a szállítási nehézségeknek, ezért egy szakértõ szerint meg kéne építeni.
Link
Végre történik valami.
* MTI
2007. január 11., csütörtök 10:30
Egy, a paksihoz hasonló atomerõmû megépítése után Magyarország kevésbé lenne kiszolgáltatott a kõolaj és a földgáz világpiaci árának, valamint a szállítási nehézségeknek, ezért egy szakértõ szerint meg kéne építeni.
Link
Végre történik valami.
LAM barátod valóban benézte, hogy fasorról van szó.Valószínû mivel a monitort se nagyon látta.Nolinak köszönjük a pontos helyreigazítást, és elnézést a tévútért.
De az állatkert mindig ott volt és általában tavasszal szokott virágozni, tehát nem túl gyakori. Ezek a 10 -15 fokkal magasabb átlaghõmérsékletek megteszik hatásukat. Lassan már ott tartunk, hogy nem kell fûteni sem.
Ezt is érdemes elolvasni:Link
Ezt is érdemes elolvasni:Link
Nana!
Budapestet ne vedd alapúl,egy 2 milliós város hõszigete dolgozik ott!
Budapestet ne vedd alapúl,egy 2 milliós város hõszigete dolgozik ott!
Tegnap volt a rádióba , hogy a Budapesti állatkertben is kivirágzott valami cseresznye.
Köszönöm,akkor LAM barátunk félretájékoztatott,amiröl én irok az a japáncseresznye,ami tavasz közepén inkább tavasz végén nyilik!
A japánbirs egy cserje, a japáncseresznye az, amit fasorokba ültetnek.
japánbirs (Chaenomeles)
Link
Japáncseresznye (Prunus serrulata):
Link
A japánbirs sokszor nyílik tél végén, a termése azonban sárgás-okkeres, amorf, igazi birshez hasonló, csak kicsike. A japáncseresznye áprilisban nyílik, s apró, barnásvörös cseresznyeszerû bogyói vannak.
japánbirs (Chaenomeles)
Link
Japáncseresznye (Prunus serrulata):
Link
A japánbirs sokszor nyílik tél végén, a termése azonban sárgás-okkeres, amorf, igazi birshez hasonló, csak kicsike. A japáncseresznye áprilisban nyílik, s apró, barnásvörös cseresznyeszerû bogyói vannak.
Nem vagyunk ugyan délnyugaton, de a japán birs nálam biztos nem fog kivirágozni az elkövetkezõ 2 hétben.
Hozzáteszem,hogy az adatok 1901-83 közt OMSZ adatok(az 1 km-re lévõ Bakonyszentkirály,kb.ugyanolyan magasság.),míg 1984-2006 közt kizárólag saját mérések a cseszneki Aranyos-völgyben(1976-83 közt is mértem csapadékot,de hiányosan és kezdetleges módszerrel).
Elkészítettem Csesznek térségének(250 m tszfm) 1901-2006 közti 106 év csapadékátlagait.Elõször évtizedenként:
1.(1901-10)743mm szélsõértékek:906-500=406 (amlitúdó)
2.678 ,942-543=399 mm
3.723 ,933-557=376 mm
4.756 ,965-520=445 mm
5.653 ,883-501=382 mm
6.734 ,941-611=330 mm
7.744 ,931-549=382 mm
8.667 ,829-437=392 mm
9.589 ,712-408=304 mm
10.718,880-501=379mm
11.(2001-2006)686mm ,953-510=443mm
50 éves átlagok:
1901-1950: 711 mm ,965-501=464mm
1951-2000: 690 mm ,941-408=533 mm
1951-2006: 690 mm ,953-408=545 mm
30 éves átlagok:
1901-1930 :715mm
1931-1960: 714 mm
1961-1990: 666 mm
1991-2006: 706 mm
1901-1960: 715mm
1961-2006: 680 mm
1.(1901-10)743mm szélsõértékek:906-500=406 (amlitúdó)
2.678 ,942-543=399 mm
3.723 ,933-557=376 mm
4.756 ,965-520=445 mm
5.653 ,883-501=382 mm
6.734 ,941-611=330 mm
7.744 ,931-549=382 mm
8.667 ,829-437=392 mm
9.589 ,712-408=304 mm
10.718,880-501=379mm
11.(2001-2006)686mm ,953-510=443mm
50 éves átlagok:
1901-1950: 711 mm ,965-501=464mm
1951-2000: 690 mm ,941-408=533 mm
1951-2006: 690 mm ,953-408=545 mm
30 éves átlagok:
1901-1930 :715mm
1931-1960: 714 mm
1961-1990: 666 mm
1991-2006: 706 mm
1901-1960: 715mm
1961-2006: 680 mm
Továbbviszem a gondolatot,a japánbirs nem hiszem hogy 1,5 hét múlva kivirágzik,vagyis az még enyhébb tél kellett hogy legyen!
Egy jó barátom fia 1975 március 5-én született!
Meséli hogy azon a télen január végén kivirágzott a japáncseresznye vagy japánszilva fasor Letenyén!
Tudjátok ilyen lila-rózsaszin virága van,piros-sötétpiros gyümölcse!
Jaunár végén virágzott!
A barátom fia Pesten született,és amikor március elején mentek fel Pestre,mondta Pest felé menet a fák mégsehol sem voltak,mintha a tavaszból visszacsöppentek volna a télbe!
1998-99 telén február 20-án virágzott a kajszi,szintén Letenyén!
Meséli hogy azon a télen január végén kivirágzott a japáncseresznye vagy japánszilva fasor Letenyén!
Tudjátok ilyen lila-rózsaszin virága van,piros-sötétpiros gyümölcse!
Jaunár végén virágzott!
A barátom fia Pesten született,és amikor március elején mentek fel Pestre,mondta Pest felé menet a fák mégsehol sem voltak,mintha a tavaszból visszacsöppentek volna a télbe!
1998-99 telén február 20-án virágzott a kajszi,szintén Letenyén!
Szia!
Erre gondoltam:
kellene 1975-2005 között az évi és havi T, és csap. átlag.
Ebbõl kiszámolnám a 30 év átlagát.
Megkeresném benne a lehetõ leghosszabb átlagos idõszakot (hónap és évi szinten is).
Innen elkezdeném számolni az oszcillációt, hogy ez a meleg kiegyenlítés, vagy ez fog kiegyenlítõdni.
Megpróbálnám megtippelni ez alapján a következõ 1-6 hónap átlagait.
Ezt szeretném, mail címem dexion432 kukac gmail pont com.
Köszönöm
Erre gondoltam:
kellene 1975-2005 között az évi és havi T, és csap. átlag.
Ebbõl kiszámolnám a 30 év átlagát.
Megkeresném benne a lehetõ leghosszabb átlagos idõszakot (hónap és évi szinten is).
Innen elkezdeném számolni az oszcillációt, hogy ez a meleg kiegyenlítés, vagy ez fog kiegyenlítõdni.
Megpróbálnám megtippelni ez alapján a következõ 1-6 hónap átlagait.
Ezt szeretném, mail címem dexion432 kukac gmail pont com.
Köszönöm
Köszönöm a hosszú fejtegetést 
Természetes éghajlatváltozások vannak persze, sõt úgynevezet éghajlat-ingadozások is vannak.
Nekem most inkább úgy tûnik éghajlat-ingadozás megváltozásáról is szó lehet....
Idõskála kérdése sok minden...
Természetes éghajlatváltozások vannak persze, sõt úgynevezet éghajlat-ingadozások is vannak.
Nekem most inkább úgy tûnik éghajlat-ingadozás megváltozásáról is szó lehet....
Idõskála kérdése sok minden...
Üdv!
Én megtettem és mondjuk úgy az elméleted nem egyedi ezekszerint
Persze más idõintervallumban és más értékekre.
Tudok adatot, persze tudnom kell hova és milyen paraméter.
Én megtettem és mondjuk úgy az elméleted nem egyedi ezekszerint
Persze más idõintervallumban és más értékekre.
Tudok adatot, persze tudnom kell hova és milyen paraméter.
Nade itt is elsikkadtak a kérdéseim:
Van valakinek, valahol 1975-2005 közöttre havi/évi csapadék és T statisztikája?
Csak hogy kipróbálhassuk/sam, lehet-e jósolni az oszcilláció következõ fázisát.
Van valakinek, valahol 1975-2005 közöttre havi/évi csapadék és T statisztikája?
Csak hogy kipróbálhassuk/sam, lehet-e jósolni az oszcilláció következõ fázisát.
Egyebkent erdemes utananezni, hogy a biztosito tarsasagok hogyan velekednek a klimavaltozasrol. Ok azok akik nap mint nap katasztrofakkal es kockazatkezelessel foglalkoznak, es penzugyi erdekuk fuzodik a kockazatok helyes felmeresehez.
KP:
A bulvárnak is lehetne haszna... mivel mondjuk a Blikket százezrek olvassak hetente (vagy naponta, mittudomén hogy jelenik meg), nem baj az, ha riogatják a népet, az emberek nagy része nem tudja elválasztani mi a valóság és mi a fantázia az éghajlatváltozás tekintetében.
Mindegy hogy azt irják, hogy Szahara vagy banánliget lesz Szeged mellett 20 év múlva, a lényeg az, hogy kellõen megdöbbentõ legyen és figyelemfelkeltõ.
Jobb egy baromság, amire felfigyelnek az emberek, mint csendben nézni a változásokat, ld béka a hideg és forró vizbe dobva a tûzhelyen.
Talán több Holnapután-szerû film/dokumentumfilm kellene. Persze abban is van sok tévedés, de megmutatja, hogy törékeny a klíma és hogy pillanatok alatt megváltozhat (a 10-20-30 év is pillanat, ha mondjuk 300 mm-el csökken a csapadékhozam). Persze nem ártana, ha értelmes alapokkal ,megalapozott jövõképet mutatna, viszont ilyen nem igazán van, hiszen pl a Golf leállásáról, következményeirõl, idejérõl, hatásairól is megoszlanak az elméletek.
Összefoglalva: inkább legyen egy meghökkentõ baromság naponta hír az éghajlatról, mint nagy hallgatás.
Ilyen szempontból "tökéletes" ez az idõjárás, meg hogy 2000 m alatt nincs hó, mert ez igazán feltûnõ, fõleg ha majd a sajnálatos mezõgazdasági károkat is elkezdik bejelentgetni.
Ettõl függetlenül nem örülök ennek az idõnek, ne értsétek félre, "csak" legalább igy odafigyelnek rá.
A bulvárnak is lehetne haszna... mivel mondjuk a Blikket százezrek olvassak hetente (vagy naponta, mittudomén hogy jelenik meg), nem baj az, ha riogatják a népet, az emberek nagy része nem tudja elválasztani mi a valóság és mi a fantázia az éghajlatváltozás tekintetében.
Mindegy hogy azt irják, hogy Szahara vagy banánliget lesz Szeged mellett 20 év múlva, a lényeg az, hogy kellõen megdöbbentõ legyen és figyelemfelkeltõ.
Jobb egy baromság, amire felfigyelnek az emberek, mint csendben nézni a változásokat, ld béka a hideg és forró vizbe dobva a tûzhelyen.
Talán több Holnapután-szerû film/dokumentumfilm kellene. Persze abban is van sok tévedés, de megmutatja, hogy törékeny a klíma és hogy pillanatok alatt megváltozhat (a 10-20-30 év is pillanat, ha mondjuk 300 mm-el csökken a csapadékhozam). Persze nem ártana, ha értelmes alapokkal ,megalapozott jövõképet mutatna, viszont ilyen nem igazán van, hiszen pl a Golf leállásáról, következményeirõl, idejérõl, hatásairól is megoszlanak az elméletek.
Összefoglalva: inkább legyen egy meghökkentõ baromság naponta hír az éghajlatról, mint nagy hallgatás.
Ilyen szempontból "tökéletes" ez az idõjárás, meg hogy 2000 m alatt nincs hó, mert ez igazán feltûnõ, fõleg ha majd a sajnálatos mezõgazdasági károkat is elkezdik bejelentgetni.
Ettõl függetlenül nem örülök ennek az idõnek, ne értsétek félre, "csak" legalább igy odafigyelnek rá.
Meg nem szoltam itt hozza, ugyhogy hello mindenkinek!
Olvasgattam a hozzaszolasaitokat, es az alabbi hozzafuzni valom van.
Igazabol nagyon nehez kovetkezteteseket levonni az idojaras valtozasarol, mert a rendszeres meresek nem tul regota zajlanak. 150 ev az 150 meres/az ev egy napja. Ez statisztikailag aligha jelentos. 150 veletlen meres utan meg viszonylag gyakoriak a "rekord" ertekek, ha a szoras eleg nagy, es sok mennyiseget merunk. 150 meres utan 5 rekord nem olyan jelentos, mint 1500 meres utan 2 rekord.
Nyilvan megallapithato kulonbozo eszkozokkel a rendszeres meresek elotti korok fo valtozasai, de nem olyan pontossaggal. Sajnos ez azt jelentheti, hogy a rekordok megdolese nem feltetlenul bizonyitek.
Raadasul a statisztikahoz valaminek az allandosaga szukseges. Ha semmi sem allando (nincs szoras, nincs varhatoertek -- nonergod rendszerek), akkor hiaba nezunk regi adatokat. Penzerme feldobasanal allando a valoszinuseg, ezert lehet statisztikat csinalni. Valtozo valoszinusegbol is lehet statisztikat csinalni, ha a valtozasnak van valamilyen allando parametere. Egyaltalan nem biztos, hogy az idojarasnak van ilyen.
De (nagy devel). Az sem mindegy, hogy a teves diagnozisnak mik a kovetkezmenyei. Mi jobb, ha paranoiasak vagyunk az eghajlatvaltozassal kapcsolatban, vagy legyunk optimistak?
Erdemes a jarvanyok elleni harcot vizsgalni, mert abban az emberiseg (ugy tunik) paranoias. Ugye az elso reakcionk az lehet, hogy jobb felni mint megijedni. Sajnos, ahogy az embereket ismerem a kovetkezo forgatokonyv valoszinu: ahogy egyre tobbet riogatnak jarvanyokkal, amik aztan nem kovetkeznek be, az emberek, de legfokeppen a donteshozok egyre kevesbe veszik majd komolyan a figyelmezteteseket, ezert amikor igazan komoly veszely merul fel, akkor leszunk eppen a legvedtelenebbek.
Tehat igenis van veszitenivalonk akkor is, ha paranoiasak vagyunk. Ugyanakkor pillanatnyilag az eghajlatvaltozas csak szoban kap nagy figyelmet, de nincsen felmutathato eredmeny a donteshozok reszerol. A problema meg nincs tudomasulveve. Ezert szerintem igenis legyunk paranoiasak. Ilyen helyzet meg sohasem fordult elo az emberiseg lete soran (eghajlatvaltozas igem, de hogy miattunk, olyan nem).
Kicsit osszeszedetlen gondolatok, de most igy jott ki
Olvasgattam a hozzaszolasaitokat, es az alabbi hozzafuzni valom van.
Igazabol nagyon nehez kovetkezteteseket levonni az idojaras valtozasarol, mert a rendszeres meresek nem tul regota zajlanak. 150 ev az 150 meres/az ev egy napja. Ez statisztikailag aligha jelentos. 150 veletlen meres utan meg viszonylag gyakoriak a "rekord" ertekek, ha a szoras eleg nagy, es sok mennyiseget merunk. 150 meres utan 5 rekord nem olyan jelentos, mint 1500 meres utan 2 rekord.
Nyilvan megallapithato kulonbozo eszkozokkel a rendszeres meresek elotti korok fo valtozasai, de nem olyan pontossaggal. Sajnos ez azt jelentheti, hogy a rekordok megdolese nem feltetlenul bizonyitek.
Raadasul a statisztikahoz valaminek az allandosaga szukseges. Ha semmi sem allando (nincs szoras, nincs varhatoertek -- nonergod rendszerek), akkor hiaba nezunk regi adatokat. Penzerme feldobasanal allando a valoszinuseg, ezert lehet statisztikat csinalni. Valtozo valoszinusegbol is lehet statisztikat csinalni, ha a valtozasnak van valamilyen allando parametere. Egyaltalan nem biztos, hogy az idojarasnak van ilyen.
De (nagy devel). Az sem mindegy, hogy a teves diagnozisnak mik a kovetkezmenyei. Mi jobb, ha paranoiasak vagyunk az eghajlatvaltozassal kapcsolatban, vagy legyunk optimistak?
Erdemes a jarvanyok elleni harcot vizsgalni, mert abban az emberiseg (ugy tunik) paranoias. Ugye az elso reakcionk az lehet, hogy jobb felni mint megijedni. Sajnos, ahogy az embereket ismerem a kovetkezo forgatokonyv valoszinu: ahogy egyre tobbet riogatnak jarvanyokkal, amik aztan nem kovetkeznek be, az emberek, de legfokeppen a donteshozok egyre kevesbe veszik majd komolyan a figyelmezteteseket, ezert amikor igazan komoly veszely merul fel, akkor leszunk eppen a legvedtelenebbek.
Tehat igenis van veszitenivalonk akkor is, ha paranoiasak vagyunk. Ugyanakkor pillanatnyilag az eghajlatvaltozas csak szoban kap nagy figyelmet, de nincsen felmutathato eredmeny a donteshozok reszerol. A problema meg nincs tudomasulveve. Ezert szerintem igenis legyunk paranoiasak. Ilyen helyzet meg sohasem fordult elo az emberiseg lete soran (eghajlatvaltozas igem, de hogy miattunk, olyan nem).
Kicsit osszeszedetlen gondolatok, de most igy jott ki
Péter, és látsz valami reális esélyt arra, hogy valaha is a valós tudással bírók kerüljenek be a sajtóba, médiába? Bár ez a kisebb baj...
Minden egyéb ügyben azon dolgozik a világ, legalábbis az a fele, amelyben mi is élünk, hogy pusztán az anyagi dolgokra, divatra próbálja ráépíteni az állampolgárok életét. Ezt a hatalmas és önzõ (mert önzõnek nevelték) tömeget mi a fenével lehet rávenni arra, hogy fogja vissza a fogyasztását? Fõleg, ha közben minden egyéb csak a fogyasztás növelésére ösztönöz. Egyelõre az van, hogy az átlag szó szerint pofán röhögi azt, akit nem érdekelnek a divathullámokban beáramló egyre újabb és egyre semmirevalóbb ketyerék (autók, telefonok, stb).
Nem fogja tudni senki megváltoztatni többszázmillió (1-2 milliárd) ember gondolkodását!
Minden egyéb ügyben azon dolgozik a világ, legalábbis az a fele, amelyben mi is élünk, hogy pusztán az anyagi dolgokra, divatra próbálja ráépíteni az állampolgárok életét. Ezt a hatalmas és önzõ (mert önzõnek nevelték) tömeget mi a fenével lehet rávenni arra, hogy fogja vissza a fogyasztását? Fõleg, ha közben minden egyéb csak a fogyasztás növelésére ösztönöz. Egyelõre az van, hogy az átlag szó szerint pofán röhögi azt, akit nem érdekelnek a divathullámokban beáramló egyre újabb és egyre semmirevalóbb ketyerék (autók, telefonok, stb).
Nem fogja tudni senki megváltoztatni többszázmillió (1-2 milliárd) ember gondolkodását!
Én biztos nem ültetek banánt 20 év múlva 40 fokos aszályba.Ha a bulváros ültet sok szerencsét hozzá.
Az azért túlzás,hogy az utóbbi száz év csapadékosabb felében vagyunk.Van egy 107 éves adatsorom Csesznek térségébõl,mostmár ráveszem magam,hogy az egyes évtizedek átlagát kiszámoljam.
Az OMSZ kimutatta,hogy az utóbbi évtizedekben hazánk elveszítette csapadékának 10 %-kát.Lehet,hogy a Bükk térségében nõtt is,de itt nyugatabbra lehet,hogy 15%-al csökkent.Hol van az már,hogy Kõszeg,Sopron,Szentgotthárd vagy a Bakony a legcsapadékosabb ?A Tisza rendszeres árvizei viszont azt mutatják,hogy a szárazságokat özönvizek követik,így ott az átlag megvan,de nem akárhogyan !
Az OMSZ kimutatta,hogy az utóbbi évtizedekben hazánk elveszítette csapadékának 10 %-kát.Lehet,hogy a Bükk térségében nõtt is,de itt nyugatabbra lehet,hogy 15%-al csökkent.Hol van az már,hogy Kõszeg,Sopron,Szentgotthárd vagy a Bakony a legcsapadékosabb ?A Tisza rendszeres árvizei viszont azt mutatják,hogy a szárazságokat özönvizek követik,így ott az átlag megvan,de nem akárhogyan !
Nos megint a régi témánál vagyunk. Adott ugyebár egy éghajlatváltozás. (Dexion felvetése már korábban eszébe jutott az okosoknak is, ezért váltott a terminilógia globális felmelegedésrõl, klímaváltozásra, utalván arra, hogy a történet közelsem csak a hõmérsékletrõl szól).
Tegyük fel, hogy az a dolgunk, hogy felhívjuk az emberek figyelmét az éghajlatváltozása, miután nagy részben az emberek életmódja, szokásaik határozzák meg a ÜHG kibocsátást, ami lényegében indukálja ezt az egész problémát. Tegyük fel továbbá, hogy klímakutatóként tudjuk, hogy ami most érzékelhetõ az egész dologból, az még sehol sincs ahhoz képes, ami néhány évtized múlva megtapasztalhatunk. A következõ évek kibocsátásai döntõen fogják meghatározni, hogy mennyi esélye lesz az emberiségnek a 2 fokos határ betartására, és ezáltal az éghajlati katasztrófa elkerülésére.
No, akkor ti mit csinálnátok? Ha fel akarnátok hívni az emberek figyelmét, akkor ahhoz még ez a mostani dömping is elég harmatos. Mit lehet hát tenni? Jó kérdés. Mindenesetre én nem engednék mindenféle zavaros alakokat megnyilatkozni olyan témában, amihez a hozzászólásaik alapján rögtön kiderül, hogy nem is értenek. Én ezt tartom inkább veszélynek, nem az hogy esetekg túl sok lesz. Szerintem még ez is kevés. Legyen sok, de legyen szakmailag kifogástalan. A bulvárt ezen a téren nem is minõsíteném. Banánültetvény a Dél-Dunántúlon
, ez a kedvencem. Hát ahhoz víz is kéne.
Tegyük fel, hogy az a dolgunk, hogy felhívjuk az emberek figyelmét az éghajlatváltozása, miután nagy részben az emberek életmódja, szokásaik határozzák meg a ÜHG kibocsátást, ami lényegében indukálja ezt az egész problémát. Tegyük fel továbbá, hogy klímakutatóként tudjuk, hogy ami most érzékelhetõ az egész dologból, az még sehol sincs ahhoz képes, ami néhány évtized múlva megtapasztalhatunk. A következõ évek kibocsátásai döntõen fogják meghatározni, hogy mennyi esélye lesz az emberiségnek a 2 fokos határ betartására, és ezáltal az éghajlati katasztrófa elkerülésére.
No, akkor ti mit csinálnátok? Ha fel akarnátok hívni az emberek figyelmét, akkor ahhoz még ez a mostani dömping is elég harmatos. Mit lehet hát tenni? Jó kérdés. Mindenesetre én nem engednék mindenféle zavaros alakokat megnyilatkozni olyan témában, amihez a hozzászólásaik alapján rögtön kiderül, hogy nem is értenek. Én ezt tartom inkább veszélynek, nem az hogy esetekg túl sok lesz. Szerintem még ez is kevés. Legyen sok, de legyen szakmailag kifogástalan. A bulvárt ezen a téren nem is minõsíteném. Banánültetvény a Dél-Dunántúlon
, ez a kedvencem. Hát ahhoz víz is kéne.
Szerintem meg "szánalmas",média-szenzáció..."
Igazad van Floo!2003-ban kevés viz a Balatonban,tavaly sok....Jövõre meg azt mondják: "jégkorszak" lesz Görögországban is 2031-re..:-)
Igazad van Floo!2003-ban kevés viz a Balatonban,tavaly sok....Jövõre meg azt mondják: "jégkorszak" lesz Görögországban is 2031-re..:-)
Ha már így benne vagyunk a csapi témában, meg Mályi szárazságában, arra kíváncsi lennék, hogy mekkora pl. a tavalyi évre vetítve a legtöbb és a legkevesebb évi csapadék kishazánkban. Arra célzok, hogy esetleg egy átlagközeli országos érték egyáltalán nem fog átlagközeli helyi értékeket adni. Magyarul valószínûsítem, hogy már most elég nagy a szórás, ami pl. köszönöhetõ pár kiadós nyári zivinek az adott helyen, ahol sok a csapi.
Jogos, jogos...
A jégkorszak nyilván "csak" definíció kérdése, ez tisztán látszik.
Viszont a Pld2 már érdekesebb. Ha jól értem, akkor az elmúlt 100 év csapadékosabb és melegebb felében vagyunk. Kérdés, hová vezet ez a tendencia, ill hogy tendencia-e egyáltalán.
Azt gondolom, hogy a mi életünk szempontjából a következõ 10-20-50 év érdekes, ezért mondjuk olyan 3 (inkább 5) évet szúrnék ki alapnak, amikor az átlag megfelelt az 1975-2005 (nyilván 5 évet ebbõl az idõszakból) közötti átlagnak és innen vezetném el az oszcillációt máig.
Van táblázat, grafikon havi/évi középhõm.-t illetõen 1975 és 2005 között?
Ugyanezt el lehetne játszani a csapadékra is.
Kiváncsi vagyok mit jelezne elõre ez a módszer T és csapadék szerint mondjuk 3 hónapos bontásban úgy 2010-ig és hogy mennyire jönne be az idõ függvényében, illetve mutat-e vmi rendszert a periódusok hossza és a hossz változása.
Vagy... ez most jutott eszembe, lehetne mérni mondjuk az 1975 utáni leghidegebb és legmelegebb 5 éves sorozathoz is, mert a szélsõség jobb indkátor, mint az átlag (azt hiszem).
A jégkorszak nyilván "csak" definíció kérdése, ez tisztán látszik.
Viszont a Pld2 már érdekesebb. Ha jól értem, akkor az elmúlt 100 év csapadékosabb és melegebb felében vagyunk. Kérdés, hová vezet ez a tendencia, ill hogy tendencia-e egyáltalán.
Azt gondolom, hogy a mi életünk szempontjából a következõ 10-20-50 év érdekes, ezért mondjuk olyan 3 (inkább 5) évet szúrnék ki alapnak, amikor az átlag megfelelt az 1975-2005 (nyilván 5 évet ebbõl az idõszakból) közötti átlagnak és innen vezetném el az oszcillációt máig.
Van táblázat, grafikon havi/évi középhõm.-t illetõen 1975 és 2005 között?
Ugyanezt el lehetne játszani a csapadékra is.
Kiváncsi vagyok mit jelezne elõre ez a módszer T és csapadék szerint mondjuk 3 hónapos bontásban úgy 2010-ig és hogy mennyire jönne be az idõ függvényében, illetve mutat-e vmi rendszert a periódusok hossza és a hossz változása.
Vagy... ez most jutott eszembe, lehetne mérni mondjuk az 1975 utáni leghidegebb és legmelegebb 5 éves sorozathoz is, mert a szélsõség jobb indkátor, mint az átlag (azt hiszem).
Van benne valami Dexion, ám az a gond a kiragadott viszonyítási alapokkal, hogy nem lehet megmondani, hogy valóban õk is nem-e egy viszonyítandó átlagok, he-he !
Játsszunk egy kicsit:
Például1:
Mit nevezünk jégkorszaknak ?
1: Mikor a sarki szélességekrõl "leközlekednek" a jégmezõk.
Akkor most nem az van.
2: Mikor a sarkokat jég borítja (hiszen a Földtörténet eddigi több milliárd éve alatt alig 10%-ot elérõ idõintervallumban volt ez így, mint "mostanában").
Akkor most az van.
Például2:
Nálam az elmúlt öt év csapadékátlaga 624mm (tényleg a csapadékháztartási viszonyok nagyságrendebbel jobb indikátorok, figyelem még is nem megfelélõ feléjük a médiában ...).
A ma használt 30 éves (1960-90) éghajlati átlagot nézem, akkor jóval csapadékosabb idõszak ez.
Ha az azelõttit (1930-60), akkor épp megfelelõ.
Amennyiben egy százévest, akkor megint átlagon felüli.
Az elmúlt négy hónapos 21mm-es csapadékszummámat (!) hadd ne vegyem bele sehová, he-he !
Akkor most mi az átlagos ?
Jó mi, he-he ?
Na jó, befejeztem, mennem kell, he-he !
Játsszunk egy kicsit:
Például1:
Mit nevezünk jégkorszaknak ?
1: Mikor a sarki szélességekrõl "leközlekednek" a jégmezõk.
Akkor most nem az van.
2: Mikor a sarkokat jég borítja (hiszen a Földtörténet eddigi több milliárd éve alatt alig 10%-ot elérõ idõintervallumban volt ez így, mint "mostanában").
Akkor most az van.
Például2:
Nálam az elmúlt öt év csapadékátlaga 624mm (tényleg a csapadékháztartási viszonyok nagyságrendebbel jobb indikátorok, figyelem még is nem megfelélõ feléjük a médiában ...).
A ma használt 30 éves (1960-90) éghajlati átlagot nézem, akkor jóval csapadékosabb idõszak ez.
Ha az azelõttit (1930-60), akkor épp megfelelõ.
Amennyiben egy százévest, akkor megint átlagon felüli.
Az elmúlt négy hónapos 21mm-es csapadékszummámat (!) hadd ne vegyem bele sehová, he-he !
Akkor most mi az átlagos ?
Jó mi, he-he ?
Na jó, befejeztem, mennem kell, he-he !
Ezt mondom én is, hogy a csapadékváltozás sokkal riasztóbb, mint a melegedés. Errõl is születhetne egy elemzés lassan, mert itt is, meg a sok cikkben is inkább csak a hõmérsékletrõl értekeznek, pedig az a jobban kivédhetõ változás.
A klímaváltozás éppenhogy pontosan a csapadékösszegek drasztikus megváltozásával jár, mintsem az ÁTLAGhõmérsékletek jelentõs megváltozásával.
Nézd pl. Afganisztánt. Nyáron iszonyú hõség, télen farkasordító hideg. Csapadék alig - hát ettõl félnek a mediterrán régióban - nem az a baj, hogy 2-3 fokkal _átlagosan_ melegebb lesz, hanem hogy még az az évi pár száz mm csapadék is eltûnik, és "átjön" a szahara. EZ a gond!
Nézd pl. Afganisztánt. Nyáron iszonyú hõség, télen farkasordító hideg. Csapadék alig - hát ettõl félnek a mediterrán régióban - nem az a baj, hogy 2-3 fokkal _átlagosan_ melegebb lesz, hanem hogy még az az évi pár száz mm csapadék is eltûnik, és "átjön" a szahara. EZ a gond!
Hihetetlenek vagytok
Kicsit észre kellene venni, hogy szürke szin is van a világon nem csak fekete és fehér.
Én is osztom az "átlag-kiegyenlítõsdit" és Snowhunter írására reagálva azt mondom, kellene keresni a közelmúltban egy 1-2-3, esetleg 5-8 éves átlagos (+/- 0.3 fok/év mondjuk) idõszakot, hátha ebbõl le lehetne vezetni, hogy ez a meleg 6 hónap éppen a hideg tavasz ellentételézese, vagy egy újabb hideg 2-3-4 hónap elõszele. (Kiváncsi lennék a beválására is)
Egyébként nem lepne meg, ha egy hûvõs nyár jönne pont emiatt.
Sztem az éghajlat melegedése közel sem akkora katasztrófa, mint a szárazodása. Ha a csapadék állandó maradna (ha jól tudom, Mo. az elmúlt 30 évben szárazabb lett kicsivel), vagy nõne esetleg, akkor nem érintene minket ilyen komolyan a dolog (hiszen lehetne több, de gyorsan olvadó hó télen, hõhullmokat enyhitõ gyakori zivatarok stb).
Az "éghajlat változása" helyett inkább a "szélsõségek fokozódása" kifejezést használnám, mert ez inkább megfogható, mérhetõ már ma is. Vagy nem ?
Kicsit észre kellene venni, hogy szürke szin is van a világon nem csak fekete és fehér.
Én is osztom az "átlag-kiegyenlítõsdit" és Snowhunter írására reagálva azt mondom, kellene keresni a közelmúltban egy 1-2-3, esetleg 5-8 éves átlagos (+/- 0.3 fok/év mondjuk) idõszakot, hátha ebbõl le lehetne vezetni, hogy ez a meleg 6 hónap éppen a hideg tavasz ellentételézese, vagy egy újabb hideg 2-3-4 hónap elõszele. (Kiváncsi lennék a beválására is)
Egyébként nem lepne meg, ha egy hûvõs nyár jönne pont emiatt.
Sztem az éghajlat melegedése közel sem akkora katasztrófa, mint a szárazodása. Ha a csapadék állandó maradna (ha jól tudom, Mo. az elmúlt 30 évben szárazabb lett kicsivel), vagy nõne esetleg, akkor nem érintene minket ilyen komolyan a dolog (hiszen lehetne több, de gyorsan olvadó hó télen, hõhullmokat enyhitõ gyakori zivatarok stb).
Az "éghajlat változása" helyett inkább a "szélsõségek fokozódása" kifejezést használnám, mert ez inkább megfogható, mérhetõ már ma is. Vagy nem ?
Akkor ez csak a fõn lehet,volt egy olyan tél pontosan nem tudom mikor,amikor -3 fok volt az absz. T min itt!
Ej lenne egy idögépem
Ej lenne egy idögépem
Azt hiszem az én 45 évem alatt ez eddig a legmelegebb tél.Nagyon sántít ez az egyik meleg,másik hideg.Az ezelõtti tél például valóban hideg volt,számszerûen az átlagtól 1 fokkal hidegebb.Ez meg melegebb eddig 5-tel.Ez nem ugyanaz !
A Balatonnal nem én kezdtem példálózni !
A Balatonnal nem én kezdtem példálózni !
Taki!
Jó ez a cikk,én is ezt papolom,nem az a klimaváltozás tünete ha az egyik tél melegebb a másik hidegebb!
Jó ez a cikk,én is ezt papolom,nem az a klimaváltozás tünete ha az egyik tél melegebb a másik hidegebb!
Elképesztö mily módon félre lehet érteni azt amit az ember leir!
A net nagyon nem alkalmas ezekre az eszmecserékre!
Nem azt irtam hogy most akkor ne fütsünk meg ne épitsünk zsilipet,hanem azt hogy egy-két szárazabb nyár után nem kell egyböl segiteni a Balatonnak a Rábából,meg ha van egy enyhe tél egyböl nem kell kiültetni a narancsot meg a banánt,mert jövöre meg lehet hogy szarrá fagy!
Pl. sosem értettem miért kellett a Kerkát szabályozni,sosem fenyegetett egy lakott települést sem,néha elöntötte az árteret,és ennyi!
De a szabályozás óta eltelt több évtized alatt sem tudta visszanyerni régi mivoltát,anno hamzsegett benne a hal,most meg alig-alig lehet benne fogni valamit!
Nagyok vagyunk erösek,szabályozzunk ész nélkül!
Ugyanez!
A net nagyon nem alkalmas ezekre az eszmecserékre!
Nem azt irtam hogy most akkor ne fütsünk meg ne épitsünk zsilipet,hanem azt hogy egy-két szárazabb nyár után nem kell egyböl segiteni a Balatonnak a Rábából,meg ha van egy enyhe tél egyböl nem kell kiültetni a narancsot meg a banánt,mert jövöre meg lehet hogy szarrá fagy!
Pl. sosem értettem miért kellett a Kerkát szabályozni,sosem fenyegetett egy lakott települést sem,néha elöntötte az árteret,és ennyi!
De a szabályozás óta eltelt több évtized alatt sem tudta visszanyerni régi mivoltát,anno hamzsegett benne a hal,most meg alig-alig lehet benne fogni valamit!
Nagyok vagyunk erösek,szabályozzunk ész nélkül!
Ugyanez!
Igaz, mit akarnak ezek ott a NGEO-n? Persze, a kutyádat nem ismerik....
El kell dönteni,hogy akarunk-e szórakozni a Balatonban(fürcsi,vitorla,szörf...)vagy nem?(Én pl.nem)
Ha nem,akkor nem kell beépíteni a partját,ott kell hagyni ahol van.
Ha igen,akkor gondoskodni kell arról valahogy,hogy a 10 m-es természetes oszcillációt kordában tartsuk,negyedére csökkentsük.A Sió csak az emelkedést tudja csökkenteni,ha nem esik 1-2 évig esõ,azt csak pótlással lehet "kiegyenlíteni",vagy elköltözni a partról(hajósok,halászok,pecások,strandosok és vitorlázók).
Ha nem,akkor nem kell beépíteni a partját,ott kell hagyni ahol van.
Ha igen,akkor gondoskodni kell arról valahogy,hogy a 10 m-es természetes oszcillációt kordában tartsuk,negyedére csökkentsük.A Sió csak az emelkedést tudja csökkenteni,ha nem esik 1-2 évig esõ,azt csak pótlással lehet "kiegyenlíteni",vagy elköltözni a partról(hajósok,halászok,pecások,strandosok és vitorlázók).
Lóczy Lajos Balaton-monográfiájában elég sokat írt a változékony vízállásokról, ráadásnak a Sió megépítése elõtt is képes volt az ember megélni a Balaton mellett, csak hát ugye legyünk nagyok és gyõzzük le a Természetet... Persze, ha ma is szabályozatlan volna a vízszint, akkor sem az aligai pártüdülõben sem a füredi Annabellában nem lenne sok bejegyzés a vendégkönyvekben...
Mi a frászért kell mindig mindent a mi szánk íze szerintivé alakítani? Inkább kicsit szerényebben kéne éldegélni... Mondjuk majd rávisz minket az olaj fogyása, klíma, stb. De egyszerûbb lett volna a kezdetektõl összhangban maradni a bolygónk saját életével.
Mi a frászért kell mindig mindent a mi szánk íze szerintivé alakítani? Inkább kicsit szerényebben kéne éldegélni... Mondjuk majd rávisz minket az olaj fogyása, klíma, stb. De egyszerûbb lett volna a kezdetektõl összhangban maradni a bolygónk saját életével.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-07-14 10:51
Szabályzat