Globális jelenségek
Ilyen témában nem riportert bíznék meg a beszélgetés levezetésével, hanem egy szintén szakembert. Így aztán a kérdések is szakszerüek lehetnének. Mondjuk Zooltán kérdezhetne 
Hm, jó ötletnek tûnik, ilyen itthon is lehetne. Katasztrófafilm klíma témában, majd stúdióbeszélgetés szakemberrel. Esetleg úgy, hogy az egyik félórás reklámblokk mellett lenne félórás beszélgetés is.
Persze nem tudom, melyik hazai tvritporter lenne alkalmas egy ilyen beszélgetés normális levezetésére...
Persze nem tudom, melyik hazai tvritporter lenne alkalmas egy ilyen beszélgetés normális levezetésére...
Az ORF-en elkezdõdött a klímaváltozással foglalkozó adássorozat. Ami kissé meglepett, hogy egy stúdióbeszélgetés után tegnap este fõmüsoridõben a Holnaputánt adták le, nemsokára pedig a "Category 6" tornádófilm lesz müsoron. A stúdióbeszélgetésben elmondták, hogy ezek a filmek ugyan teljesen túlzóak és amúgy a történetük abszolút elképzelhetetlen - de más módon nemigen lehet felhívni az emberek figyelmét a témára; tudományos fejtegetésekkel meg pláne nem. Érdekes, azt hiszem, KP említette itt, hogy így vagy úgy, de meg kell fogni az embereket, ha ilyen "médiamódszerekkel", akkor így. A kombinációt szerencsésnek tartom, azaz amikor egy szakember ecseteli a látottakat és elmondja, hogy azért ilyesmi nem történik és nem ilyen gyorsan - és aztán elmondja a reális forgatókönyvet is. Amúgy ez a téma szinte az összes müsorfajtát átöleli most, a gyerekmüsoroktól kezdve! Ez is egy fontos tényezõ.
Miután az OMSZ a törvényi elõírások ellenére nem szolgáltatja ki a közadatokat, ezért csak a bp-i adatokból tudok dolgozni. Biztos, hogy a kép sokkal árnyaltabb lenne, ha legalább azoknak a városoknak rajta lennének a korábbi adatai, amelyek a századforduló óta szolgáltatnak adatokat.
Budapest annyiban mégis irányadó, hogy az ország közepén van. Gyakran elõfordul, hogy Keleten vagy Nyugaton jelentõsen eltér az országos jellegtõl az idõjárás. Néha persze Pesten is, de nagy átlagban azt lehet mondani, hogy 1-1,5 fokkal melegebb, mint az országos átlag.
A jelleg azonban fontos!
Ha Pesten 1997-98 rekord meleget hozott, akkor biztos, hogy az országos átlag is hasonló lehetett.
Egy-egy régió némileg eltérhet, de döntõen nem. ÉK valóban kevésbé enyhe idén, mint az ország nagy része, de a ott is sokkal enyhébb az ilyenkor várhatónál. Snowhunter adatai szerint január eddig 3,6 fokot hozott Mályiba. Ez jelentõsen alacsonyabb, mint a pesti 6-7 fok közötti átlag, ugyanakkor az a gyanúm, hogy Mályi átlaga máskor is alacsonyabb, mint a fõvárosé, legfeljebb nem 3, csak 2 fokkal. Ezt Snowhunter tudná megmondani.
De hangsúlyozom: a jelleg a lényeg! Amikor az egész tél átlaga fagyos volt Pesten, akkor az országban nem dõltek melegrekordok. Ne feledjük, egy-egy régió átlaghõmérséklete a 90 nap során nem tér el tartósan, csupán rövid ideig fordulat elõ, hogy Nyugaton havazik, hófúvás van, míg keleten locs-pocs vagy napsütés; netán fordítotva.
A 90-es évek csalókák, mert miközben 5 melegebb, 5 hidegebb volt az átlagnál, a legmelegebb téli évtized volt az elmúlt évszázadban. Azaz, amikor melegebb volt, jelentõsebb volt a pozitív anomália, mint amikor hûvösebb. Nem hinném, hogy Pápa, vagy bármely magyar város szöges ellentétben lenne ezzel. De ezt akkor látnánk tisztábban, ha az OMSZ nem titkolná az adatokat.
Budapest annyiban mégis irányadó, hogy az ország közepén van. Gyakran elõfordul, hogy Keleten vagy Nyugaton jelentõsen eltér az országos jellegtõl az idõjárás. Néha persze Pesten is, de nagy átlagban azt lehet mondani, hogy 1-1,5 fokkal melegebb, mint az országos átlag.
A jelleg azonban fontos!
Ha Pesten 1997-98 rekord meleget hozott, akkor biztos, hogy az országos átlag is hasonló lehetett.
Egy-egy régió némileg eltérhet, de döntõen nem. ÉK valóban kevésbé enyhe idén, mint az ország nagy része, de a ott is sokkal enyhébb az ilyenkor várhatónál. Snowhunter adatai szerint január eddig 3,6 fokot hozott Mályiba. Ez jelentõsen alacsonyabb, mint a pesti 6-7 fok közötti átlag, ugyanakkor az a gyanúm, hogy Mályi átlaga máskor is alacsonyabb, mint a fõvárosé, legfeljebb nem 3, csak 2 fokkal. Ezt Snowhunter tudná megmondani.
De hangsúlyozom: a jelleg a lényeg! Amikor az egész tél átlaga fagyos volt Pesten, akkor az országban nem dõltek melegrekordok. Ne feledjük, egy-egy régió átlaghõmérséklete a 90 nap során nem tér el tartósan, csupán rövid ideig fordulat elõ, hogy Nyugaton havazik, hófúvás van, míg keleten locs-pocs vagy napsütés; netán fordítotva.
A 90-es évek csalókák, mert miközben 5 melegebb, 5 hidegebb volt az átlagnál, a legmelegebb téli évtized volt az elmúlt évszázadban. Azaz, amikor melegebb volt, jelentõsebb volt a pozitív anomália, mint amikor hûvösebb. Nem hinném, hogy Pápa, vagy bármely magyar város szöges ellentétben lenne ezzel. De ezt akkor látnánk tisztábban, ha az OMSZ nem titkolná az adatokat.
Nem tudom mennyire lehet általánosítanunk Bp. adataiból,illene 10-20 városunk(állomásunk) adataiból országos képet rajzolnunk.Pl. az utóbbi években gyakran elõfordult,hogy a tél vagy annak egyik hónapja az ország egyik részén kiugróan hideg vagy havas volt,míg a másik fele panaszkodott az enyheségre meg az állandó esõkre.Ezen a télen itt nyugaton extrabrutál a meleg(8-10 fokkal pl. a január),északkeleten meg alig 1-2 fokkal átlag feletti eddig(jan. is csak 3-4-el).
Pl. nekem,akinek a 60-as évekrõl is vannak emlékeim azt tûnt fel itt a Dunántúlon,hogy a 70-80-as évek néhány kivételtõl eltekintve enyhébb és hótlanabb telei(kiv. 79,85,86,87)után a kilencvenes évek mintha egyre több havat,brutális hóvihart hoztak volna ,sõt késõbb is egészen 2006-ig(megint csak 1-2 kivétellel),de itt egyáltalán nem tûntek a telek még 2000 után sem túl hidegnek.Vagyis regionális szinten más eredményt is el tudnék képzelni,mint ami jogosan következik a bp-i adatokból,elemzésedbõl.
Pl. nekem,akinek a 60-as évekrõl is vannak emlékeim azt tûnt fel itt a Dunántúlon,hogy a 70-80-as évek néhány kivételtõl eltekintve enyhébb és hótlanabb telei(kiv. 79,85,86,87)után a kilencvenes évek mintha egyre több havat,brutális hóvihart hoztak volna ,sõt késõbb is egészen 2006-ig(megint csak 1-2 kivétellel),de itt egyáltalán nem tûntek a telek még 2000 után sem túl hidegnek.Vagyis regionális szinten más eredményt is el tudnék képzelni,mint ami jogosan következik a bp-i adatokból,elemzésedbõl.
Még az is megtörténhet! DE ehhez elsõsorban hó kell legyen, csak az lehet piros!:-)
A számok soha nem hazudnak, csak legfeljebb nem tudják õket értelmezni.
Ha komolyan érdekel, elküldhetem az elmúlt tíz évtized (száz év) téli statisztikáját. A természetes globális felmelegedés lassan egyébként is zajló folyamata a 70-es években ugrott meg a világon, és a tél azóta nálunk is érzékelhetõen melegebb lett.
Egész pontosan azt jelenti, hogy a 70-es, 80-as, 90-es évek mindegyike 0,8-1,2 fokkal melegebb volt, mint az elõzõ hét évtized átlaga. KOrábban is voltak egyhébb telû évtizedek, de a tíz év átlaga minden esetben legalább 0,5 fokkal alacsonyabb volt, mint az utolsó három évtized.
Az új évezered elsõ öt éve alacsonyabb volta korábbi átlagoknál, ezért a pozitív anomália várható volt. Annak a mértéke pontosan nem elõrejelezhetõ, de a tendenciája feltétlenül. Bár még négy tél hátra van az évtizedbõl, boritékolni merem, hogy melegebb telek várhatóak - nem okvetlenül annyira, mint az idei -, és a tíz tél átlaga ismét 1,3 és 2,0 fok között lesz. Pedig, most még az idei nélkül minuszos.
Ha komolyan érdekel, elküldhetem az elmúlt tíz évtized (száz év) téli statisztikáját. A természetes globális felmelegedés lassan egyébként is zajló folyamata a 70-es években ugrott meg a világon, és a tél azóta nálunk is érzékelhetõen melegebb lett.
Egész pontosan azt jelenti, hogy a 70-es, 80-as, 90-es évek mindegyike 0,8-1,2 fokkal melegebb volt, mint az elõzõ hét évtized átlaga. KOrábban is voltak egyhébb telû évtizedek, de a tíz év átlaga minden esetben legalább 0,5 fokkal alacsonyabb volt, mint az utolsó három évtized.
Az új évezered elsõ öt éve alacsonyabb volta korábbi átlagoknál, ezért a pozitív anomália várható volt. Annak a mértéke pontosan nem elõrejelezhetõ, de a tendenciája feltétlenül. Bár még négy tél hátra van az évtizedbõl, boritékolni merem, hogy melegebb telek várhatóak - nem okvetlenül annyira, mint az idei -, és a tíz tél átlaga ismét 1,3 és 2,0 fok között lesz. Pedig, most még az idei nélkül minuszos.
Ezek szerint az utóbbi 53 évben(felezve az utóbbi 106 évet)a 10 leghidegebbõl 4 volt,a 10 legmelegebbõl 6.Ez utóbbi 7-re nõhet,ha nem jön be az 56-os effektus.Az utóbbi 27 évet nézve(negyedeljünk) 2 volt a leghidegebbek közt(de majdnem a legkevésbé hidegek a 10-bõl), 5(ill.6) pedig a 10- bõl a legmelegebbekbõl,pedig csak 2,5-nek kéne átlag szerint lennie.Így is lehet a statisztikát nézni.Egészen más a helyzet,ha néhány év helyett évtizedeket nézünk.
Tudjuk,a statisztika elõkelõ helyen van a hazugságok sorában...:-)
Tudjuk,a statisztika elõkelõ helyen van a hazugságok sorában...:-)
Azért az is az igazsághoz tartozik, hogy sok állomást szépen körbenõtt a város, így ettõl is simán nõhetett a tmin.
Én is csak azt írtam, hogy elméleti esélye van a piros hónak, de hát Bécsben a januári éjféli 20 foknak is csupán elméleti esélye volt.
Piros esõt már biztos láttál! Én legalább kettõre emlékszem az utóbbi húsz évben.
Szóval, ha egyszer egy nagy téli sivatagi vihar egy-két nappal elõz meg egy sarkvidéki hidegkitörést, és ezzel a homokszemcsék éppen egy olyan medikciklonba nyomulnak be, amely nálunk havat ad, akkor bejöhet a piros hó.
Piros esõt már biztos láttál! Én legalább kettõre emlékszem az utóbbi húsz évben.
Szóval, ha egyszer egy nagy téli sivatagi vihar egy-két nappal elõz meg egy sarkvidéki hidegkitörést, és ezzel a homokszemcsék éppen egy olyan medikciklonba nyomulnak be, amely nálunk havat ad, akkor bejöhet a piros hó.
Így igaz. Sõt, sárga hó is esett már ehhez hasonló módon. Asszem Ázsiában a Thar-sivatagból származó homok örvendeztette meg Nepál lakosságát eme formában. De nem biztos a helyszín, de én így emlékszem. A sárga hó az biztos. Sajnos a Lengyeleknél volt piros hó, egy színkeveréssel foglalkozó üzem robbanását követõen, igaz kis térséget érintett, de ott ez volt a magyarázata a színes jelenségnek.
Az igazi piros hó, ami nálunk a szólásban szerepel, állítólag olyan jhelenségbõl adódik, hogy észak-afrikai eredetû homok kerül valahogy abba a felhõzetbe, amibõl nálunk hó esik. Én nem hallottam ilyen esetrõl, de ez a hivatalos magyarázata a szólásnak.
Az algás dolog viszont tényleg érdekes :-)
Az algás dolog viszont tényleg érdekes :-)
Ez tetszik, majd le is mentem.
Egyébként a piros hó szerintem nálunk is elõfordulhat, legfeljebb olyan gyakorisággal, mint Bécsben a 20 fok januárban éjfélkor.:-)
Az elméleti lehetõsége adott.
Egyébként a piros hó szerintem nálunk is elõfordulhat, legfeljebb olyan gyakorisággal, mint Bécsben a 20 fok januárban éjfélkor.:-)
Az elméleti lehetõsége adott.
Az elképzelhetõ, éppen ez az üvegházhatás lényege, bár ennek a 20 foknak ahhoz, kevés köze volt. Hacsak annyi nem, hogy globális felmelegedés nélkül egy ilyen idõjárási helyzetben 1-2 fokkal hûvösebb lett volna.
Ez a mostani jelenség azonban inkább a piros hó kategóriájába tartozott.
Ez a mostani jelenség azonban inkább a piros hó kategóriájába tartozott.
Egyetértek, csak a klímaváltozás szélsõségekkel jár.
Egyébként lehetett már máskor is hasonló, januári zivatarok korábban is elõfordultak, ám éjféli 20 fok Bécsben, még aligha. Le is mentettem a képet.
Egyébként lehetett már máskor is hasonló, januári zivatarok korábban is elõfordultak, ám éjféli 20 fok Bécsben, még aligha. Le is mentettem a képet.
Oké, rendkívüli helyzet ide, rendkívüli helyzet oda, de az, hogy január 19-én, éjjel 2-kor (!) 18-20 C-okat mérnek Bécs környékén, az nonszensz..., ha nem magam látnám most a hivatalos észleléseket, azt mondanám, hogy ilyen nincs! És mégis van... Persze, tudom, ez most egyedi-nagyon-nagyon különleges szitu, stb... De akkor is, most õszintén, ki emlékszik, akár csak hasonlóra is? Mi ez, ha nem a klímaváltozást egyik jele?
Természetesen minden felvetésen el lehet gondolkodni, de ebben több a tárgyi tévedés, mint a megalapozottság.
1. A 20-as évek januárjai közül kettõ számított csupán igazán melegnek 1921-ben 4,5 fok volt a lõrinci átlag, míg 1927-ben 2,7. Az évtized többi esztendejében átlag körüli vagy alatti volt.
2. Egyetlen hónapot nem érdemes nézni, sokkal inkább a tél átlagát. (December, január, február; fagyos, téli és zord napok; elsõ és utolsó fagyok).
Ebben a tekintetben a 20-as évekbõl egyetlen esztendõ sincs a 10 legmelegebb tél között. Ellenben egészen az 1997-98-as télig az 1909-10-es volt a listavezetõ, míg az 1901-02-es a második.
3. Érdemes megnézni az 1955-56-os telet, amikor a december a mostanihoz hasonló volt, a január szintén, aztán a február nagyon zordra fordult. Ha olyan mértékben, mint akkor, talán most nem fog, de a február még jelentõsen változtathat az idei tél összképén, és még az sem biztos, hogy a mostani a tíz legmelegebb közé kerül.
4. Tavaly vagy a korábbi öt télen miért nem születtek ilyen írások? Azért, mert a szokottnál hidegebb telek voltak?
Az éghajlatváltozás vitathatatlanul zajlik, valószínûleg az emberi tényezõ nélkül is menne, de ezt mi erõsítjük. De ez nem ok arra, hogy hülyeségeket írjon valaki.
Éppen az elmúlt öt tél a példa rá, hogy ez nem egy lineáris folyamat, hanem hullámzó, amelyben egy-egy melegebb tél lehet minden korábbinál melegebb, de ettõl még nem kell eltemetni a magyarországi teleket.
Biztosra veszem, hogy az évtizedbõl hátralévõ öt tél összességében az átlagosnál melegebb lesz, éppen mert korábban negatív anomális volt, és ha ez nem következne be, akkor ez az évtized a teleket tekintve hidegebb lenne, mint az elmúlt évszázad bármelyik évtizedének a téli idõszaka.
Csak érdekességként:
A leghidegebb és legmelegebb telek a fõvárosban.
(A december, január, február száz éves átlaga: +0,855.)
1939-1940: -3,8 1997-1998: +4,6
1928-1929: -3,7 1909-1910: +3,6
1962-1963: -3,5 1950-1951: +3,5
1941-1942: -3,0 1901-1902: +3,5
1963-1964: -2,7 1915-1916: +3,4
1953-1954: -2,7 1993-1994: +3,3
1946-1947: -2,6 1989-1990: +3,3
2002-2003: -2,5 1982-1983 +3,2
1984-1985: -2,0 1974-1975 +3,2
1933-1934: -1,4 1994-1995: +3,0
Az utóbbi évek teleinek átlaghõmérsékletei Budapesten.
2005-2006: -0,7
2004-2005: -0,5
2003-2004: +0,1
2002-2003: -2,5
2001-2002: +0,3
1. A 20-as évek januárjai közül kettõ számított csupán igazán melegnek 1921-ben 4,5 fok volt a lõrinci átlag, míg 1927-ben 2,7. Az évtized többi esztendejében átlag körüli vagy alatti volt.
2. Egyetlen hónapot nem érdemes nézni, sokkal inkább a tél átlagát. (December, január, február; fagyos, téli és zord napok; elsõ és utolsó fagyok).
Ebben a tekintetben a 20-as évekbõl egyetlen esztendõ sincs a 10 legmelegebb tél között. Ellenben egészen az 1997-98-as télig az 1909-10-es volt a listavezetõ, míg az 1901-02-es a második.
3. Érdemes megnézni az 1955-56-os telet, amikor a december a mostanihoz hasonló volt, a január szintén, aztán a február nagyon zordra fordult. Ha olyan mértékben, mint akkor, talán most nem fog, de a február még jelentõsen változtathat az idei tél összképén, és még az sem biztos, hogy a mostani a tíz legmelegebb közé kerül.
4. Tavaly vagy a korábbi öt télen miért nem születtek ilyen írások? Azért, mert a szokottnál hidegebb telek voltak?
Az éghajlatváltozás vitathatatlanul zajlik, valószínûleg az emberi tényezõ nélkül is menne, de ezt mi erõsítjük. De ez nem ok arra, hogy hülyeségeket írjon valaki.
Éppen az elmúlt öt tél a példa rá, hogy ez nem egy lineáris folyamat, hanem hullámzó, amelyben egy-egy melegebb tél lehet minden korábbinál melegebb, de ettõl még nem kell eltemetni a magyarországi teleket.
Biztosra veszem, hogy az évtizedbõl hátralévõ öt tél összességében az átlagosnál melegebb lesz, éppen mert korábban negatív anomális volt, és ha ez nem következne be, akkor ez az évtized a teleket tekintve hidegebb lenne, mint az elmúlt évszázad bármelyik évtizedének a téli idõszaka.
Csak érdekességként:
A leghidegebb és legmelegebb telek a fõvárosban.
(A december, január, február száz éves átlaga: +0,855.)
1939-1940: -3,8 1997-1998: +4,6
1928-1929: -3,7 1909-1910: +3,6
1962-1963: -3,5 1950-1951: +3,5
1941-1942: -3,0 1901-1902: +3,5
1963-1964: -2,7 1915-1916: +3,4
1953-1954: -2,7 1993-1994: +3,3
1946-1947: -2,6 1989-1990: +3,3
2002-2003: -2,5 1982-1983 +3,2
1984-1985: -2,0 1974-1975 +3,2
1933-1934: -1,4 1994-1995: +3,0
Az utóbbi évek teleinek átlaghõmérsékletei Budapesten.
2005-2006: -0,7
2004-2005: -0,5
2003-2004: +0,1
2002-2003: -2,5
2001-2002: +0,3
Ha utána ugyanakkora területen újraülteted a növényt, akkor ismét megköt pontosan ugyanannyi CO2-t, amennyit az elõzõ adag elégetése termelt (hiszen a szénatomokra nyilván teljesül az anyagmegmaradás). Tartós üzemeltetés esetén így a "bio" cuccok egyáltalán nem tesznek többlet CO2-ot a légkörbe, függetlenül attól, hogy az erõmûben a felszabaduló energia hány %-a hsznosult. Igaz, ez szerintem is csak nagyon apró segítség lehet... Leginkább a kis energiasûrûség miatt (tartok tõle, hogy Magyarország egész területére energianövényeket telepítenénk, az sem fedezné a fogyasztásunkat), és azt se felejtsük el, hogy az õshonos élõvilágnak sem igazán tesz jót az ipari méretû energianövény-termesztés...
Én megnézném,de napok óta nincs a UPC-Direct-en ORF/Europe/.Ami az ORF2:-) Hova tüntették?(
Csak érdekességképpen így a nagy orkánvárásban:
Az ORF január 21-tõl súlyponti témává teszi az éghajlatváltozást; aki tudja fogni és ért németül, annak feltétlenül ajánlom; dokumentációk, filmek, beszélgetések tudósokkal, nemzetközi szakértõkkel. Nagyon érdekesnek ígérkezik, ha van rá igényetek, beírom majd ide az éppen aktuális adás idõpontját és témáját.
Az ORF január 21-tõl súlyponti témává teszi az éghajlatváltozást; aki tudja fogni és ért németül, annak feltétlenül ajánlom; dokumentációk, filmek, beszélgetések tudósokkal, nemzetközi szakértõkkel. Nagyon érdekesnek ígérkezik, ha van rá igényetek, beírom majd ide az éppen aktuális adás idõpontját és témáját.
A sok "bio" cucc mennyivel csökkenti a szén-dioxid kibocsájtást?! Az rendben van hogy maga a növény megköti a CO2-t, de utána egy kb 30%-os hatásfokú erõmûben, motorban meg megy vissza a nagy része a légkörbe. Akkor meg mi értelme? Maximum egy gyenge alternaltíva a kõolaj-éhség csökkentésére, de semmiképp sem az ÜHG-k szintjének egy "kritikus" szint alatt tarására való. Atom for president!
Ma délutáni Kossuth mûsor az Ökosansz-ban a megújuló üzemanyagokról:
Link (RealPlayer kell hozzá)
Link (RealPlayer kell hozzá)
Mindenesetre Mika János egy elég okos ember és klimatológusként elég sokat "forog" a témakörben. Jó meglátásai is szoktak lenni. Gondolom a szokásos média leegyszerûsíti, amit mondanak helyzet lehet itt is - lásd anticiklon rész.
"...2100-ig például 1,5-6 százalékos átlaghõmérséklet-emelkedéssel ..." - hát nem százalék az, hanem °C.
"..Ezeken a helyeken a téli és a nyári hõmérséklet és az éves csapadék olyan, mint nálunk lesz, ha 1, illetve 2 fokkal megemelkedik a földi átlaghõmérséklet...." - hát ha így lenne, az még talán szerencsésebb lenne. Azonban a mostani ilyen hõmérséklet a jelenlegi makroszinoptikus elrendezõdéseknek köszönhetõ. Az 1, 2 °C fokos melegedés földi átlaghõmérsékletben módosítja a jelenlegi általános légkörzést (oda-vissza, természetesen ennek megváltozása is okoza vissza az éghajlatváltozást). Az új magkorszinoptikus elrendezõdésekben már másabb lesz a helyzet. Ha csak a szokásos 30 éves klimatológiai számokban nézzük, akkor igen valóban ezekhez hasonlíthatnak majd, de csak számokban
"...„Földi átlagban bizonyára igen. Az általános melegedõ tendencia mellé ugyanis a Csendes-óceán vizein már bontakozik az ezt erõsítõ El Niño-hatás....” - már csak bontakozott, ugyanis kb 2-3, max 4-5 hónapja van. Továbbá mindössze 60 % esélyt adtak a brit kutatók is a Hadley központból.
"..Ezeken a helyeken a téli és a nyári hõmérséklet és az éves csapadék olyan, mint nálunk lesz, ha 1, illetve 2 fokkal megemelkedik a földi átlaghõmérséklet...." - hát ha így lenne, az még talán szerencsésebb lenne. Azonban a mostani ilyen hõmérséklet a jelenlegi makroszinoptikus elrendezõdéseknek köszönhetõ. Az 1, 2 °C fokos melegedés földi átlaghõmérsékletben módosítja a jelenlegi általános légkörzést (oda-vissza, természetesen ennek megváltozása is okoza vissza az éghajlatváltozást). Az új magkorszinoptikus elrendezõdésekben már másabb lesz a helyzet. Ha csak a szokásos 30 éves klimatológiai számokban nézzük, akkor igen valóban ezekhez hasonlíthatnak majd, de csak számokban
"...„Földi átlagban bizonyára igen. Az általános melegedõ tendencia mellé ugyanis a Csendes-óceán vizein már bontakozik az ezt erõsítõ El Niño-hatás....” - már csak bontakozott, ugyanis kb 2-3, max 4-5 hónapja van. Továbbá mindössze 60 % esélyt adtak a brit kutatók is a Hadley központból.
"...anticiklon hatása alatt, amikor felszálló légtömegek vannak,"... Anticiklon, felszálló légtömeg! Nem rossz! :-(
Mika Jánost kérdezték a globális felmelegedés hazánkat érintõ tényezõirõl az Index.hu-n:
Link
A szövegben el van bújtatva egy orbitális baromság, na ki veszi észre hamarabb?
Link
A szövegben el van bújtatva egy orbitális baromság, na ki veszi észre hamarabb?
A tegnapi Kossuth rádiós mûsorban, amit lentebb belinkeltem, ott is többek közt a Duna-Tisza közének jelentõs szárazodásáról volt szó, amit vízügyes szakember alátámasztott talajvízszint-csökkenésekkel is (megjegyezve, hogy ebben Kecskemét és környéke nagy vízkivételének is lehet szerepe).
Azt a helyet nehéz lenne megtalálni a helyet egy másik atomerõmûnek, nem csak a lakossági tiltakozások miatt, hanem azért más szükségletei is vannak (pl. víz, szeizmikusan nem túl aktív terület, stb.), mint egy igenlõ népszavazás. Arról nem hallottam, hogy Paks 6 blokkra készült volna eredetileg. Ha ez valóban így van és kivitelezhetõ lenne itt a további blokkok mûködésbe állítása, akkor fele helyzet letudva. Kérdés, hogy a régi szovjet technológiára ráépíthetõ-e egy modern, mai technológia?
Sziasztok!
Én 2001-óta csak figyelek itt, de azt minden nap! Talán már korábban volt szó egy új atomerõmû építésérõl. Magyarországon valóban nagyon nehéz társadalmi konszenzust elérni ezekben a forró témákban. De nem is kell... A Paksi atomerõmû az eredeti tervek szerin 6 blokkból ált volna. A telephely is erre van kialakítva, úgyhogy ez lehet még alternatíva... Mindenesetre elgondolkodtató, hogy gyakorlatilag zéró helyen évekre elegendõ energiaforrást lehet betárazni. Pakson ma is két teljes "tár patron" várja, hogy, egy évig forralják velük a vizet abban a négy nagy szamovárban... Persze a sötétzöldeknek errõl valószínûleg más a véleménye...
Én 2001-óta csak figyelek itt, de azt minden nap!
Talán már korábban volt szó egy új atomerõmû építésérõl. Magyarországon valóban nagyon nehéz társadalmi konszenzust elérni ezekben a forró témákban. De nem is kell... A Paksi atomerõmû az eredeti tervek szerin 6 blokkból ált volna. A telephely is erre van kialakítva, úgyhogy ez lehet még alternatíva... Mindenesetre elgondolkodtató, hogy gyakorlatilag zéró helyen évekre elegendõ energiaforrást lehet betárazni. Pakson ma is két teljes "tár patron" várja, hogy, egy évig forralják velük a vizet abban a négy nagy szamovárban... Persze a sötétzöldeknek errõl valószínûleg más a véleménye...
Bizony Szabolcs és kihozatala sem rossz.
Egyébként idõm nincs végigolvasni ezt a nagy "témaömlést", ám utóbbi (számomra kedves) írásokra ennyiben reagálnék.
Hazánk mezõgazdaságának nagy kiútja lehetne bioüzemanyag-gyártási lehetõségeink (repce, cukorrépa, kukorica) kihasználása.
Azaz óriási termõterületeink, amik a nagy uniós kvótarendszer miatt egyre kevésbé kihasználtak (elég az ugarfizetésre gondolni), újabb értelmezést nyernének, azaz nem erdõinket kellene kivágni, így legalább eme értelemben fosszilis függõségünk csökkenne.
Egyébként idõm nincs végigolvasni ezt a nagy "témaömlést", ám utóbbi (számomra kedves) írásokra ennyiben reagálnék.
Hazánk mezõgazdaságának nagy kiútja lehetne bioüzemanyag-gyártási lehetõségeink (repce, cukorrépa, kukorica) kihasználása.
Azaz óriási termõterületeink, amik a nagy uniós kvótarendszer miatt egyre kevésbé kihasználtak (elég az ugarfizetésre gondolni), újabb értelmezést nyernének, azaz nem erdõinket kellene kivágni, így legalább eme értelemben fosszilis függõségünk csökkenne.
A csicsókának viszont van egy nagyon jó tulajdonsága: rendkívül igénytelen, nem kell sem kapálni, sem permetezni, semmit, sõt még ültetni sem! Nekünk van fennt a szõlõben csicsóka, és még kiirtani is alig tudnánk-szerencsére nem is akarjuk mert finom
.
.
Imádom a csicsókát, de már vagy 20 éve nem ettem... :-( Nyamm. Öreganyám õseinél Somogyban mindig volt a kertben, boldog gyermekévek...
Igen, amit hallottam a hazai átállásról, hogy pl. a megszûnõ kabai cukorgyár helyére akarnak bioetanol üzemet építeni, s a volt cukorrépásokra így ismét szükség lenne, mint beszállítókra.
Igen, amit hallottam a hazai átállásról, hogy pl. a megszûnõ kabai cukorgyár helyére akarnak bioetanol üzemet építeni, s a volt cukorrépásokra így ismét szükség lenne, mint beszállítókra.
Alternatív energiaforrásokról ez az oldal tájékoztat:
Link
Én személy szerint pont azért hoztam fel a magyar bio-etanol termelést, ugyanis itt a táblázatban feltüntetett értékeknél jóval magasabb terméshozamot is el lehet érni , pláne Magyarországon, ahol is a búza minõsége rendszerint jobb-habár drágább is- mint másutt. Az itteni búzatermelés elõmozdítsásához pedig nem kell esõerdõket kivágni Szintén használható -lenne, ha éppen nem építeneék le ezt az ágazatot- a cukorrépa, vagy például a csicsóka, mindkettõnek jó termõhelye a Kárpát-medence.
Link
Én személy szerint pont azért hoztam fel a magyar bio-etanol termelést, ugyanis itt a táblázatban feltüntetett értékeknél jóval magasabb terméshozamot is el lehet érni , pláne Magyarországon, ahol is a búza minõsége rendszerint jobb-habár drágább is- mint másutt. Az itteni búzatermelés elõmozdítsásához pedig nem kell esõerdõket kivágni
Szintén használható -lenne, ha éppen nem építeneék le ezt az ágazatot- a cukorrépa, vagy például a csicsóka, mindkettõnek jó termõhelye a Kárpát-medence.
A hétvégén volt nálam vendágségben egy 20 éve brazíliában élõ rokonom, többek közt az ottani nagy arányú bioetanol-felhasználás is beszédtéma volt. Valóban nagyon nagy az ilyen, vagy vegyes (átkapcsolható) üzemmódú autók aránya, de egy dolgot azért tudni kell: ahhoz, hogy ott ilyen világszinten is hatalmas mennyiségõ bioetanolt tudjanak gyártani, ahhoz bizony a még ki nem irtott õserdõket kell irtani... Valahol ugye termelni is kell az alapanyagot adó növényeket (jelen esetben cukornádat).
A rokonom egyébként egyetemen tanít, tengerbiológus.
A rokonom egyébként egyetemen tanít, tengerbiológus.
Ilyen "mélyrepülési" idõszakban kéne odafigyelni itt Magyarországon a bio-etanol termelésre, illetve annak támogatására, ugyanis így felkészülve várhatnánk az újabb kõolaj boomot.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-07-14 10:51
Szabályzat