Globális jelenségek

Szöveg javitása :
" hogy tipikus vagy atipikus jelenségekkel van-e dolgunk. Sok szeretettel üdvözöllek Mindnyájatokat és sok építõleges vitát kívánok!
Varga János "

Kedves Fiatal Barátaim!
Néhány napja a fórum passziv olvasója vagyok. Szimpátiával és élvezettel követem az itt zajló vitákat. Elsõsorban az tölt el örömmel, hogy a mai idõkben is léteznek olyan fiatalok. akik egy ilyen, állandó elmélyült figyelmet, szinte életmódot és mentalitást meghatározó hobbinak hódolnak. Az idõsebb jogának ürügyén szeretnék néhány - reményeim szerint - konstruktív észrevételt tenni, amivel talán segíthetlek Benneteket dialógusaitokban. Nagyon fontos szempont,hogy a vita során észrevétlenül ne változtassuk meg a vita tárgyának vizsgálati kritériumait. Gondoljuk csak el, hova vezetne, ha egy matematikailag leírt logikai sorban pontról-pontra megváltoztatnánk a rendszer axiómáit.Hogy konkrétan mire gondolok, azt hadd világítsam meg egy konkrét példával. Ha például a feltételezett klímaváltozást a bioszférában bekövetkezett változásokon keresztül szeretnénk tetten érni, akkor elõtte jól körül kell írnunk azokat a szempontokat, amelyek szerint a vizsgálatot végezzük és minden egyes mozzanatnál ezt kell szem elõtt tartani. Helyes például a fügenövényt referenciául választani, lévén ez egy olyan faj amelyik a Kárpát-medencében a jellemzõ téli minimumokkal szembeni tûrõképességnek éppen a mesgyéjén van. Ez a tény ki is jelöli számunkra a vizsgálat fõ kritériumát. Ebbõl már logikusan kö vetkezik, hogy ami szempontunkból a téli minimumok idõbeli és térbeli elõfordulásának mérõszámai lesznek fontosak.Azt is szem elõtt kell tartanunk, hogy a tél folyamán a vizsgált növényfaj letális küszöbét túllépõ hideg annak pusztulásához vezet. Azokat a légköri tényezõket kell tehát vizsgálatunk középpontjába állítanunk, amelyek a téli idõszakban akár csak egyetlen, kritikus minimum kialakulását eredményezik. A füge elfagyási gyakoriságából rekostruált tapasztalati kép pedig a puding próbájának nyilvánvalóságával adja vissza az empírikusan érzékelt valóságot, és módot adhat arra, hogy eldönthessük, hogy tipikus vagy a tipikus jelenségekkel van-e dolgunk. Sok szeretettel üdvözöllek Mindnyájatokat és sok építõleges vitát kívánok!
Varga János

21 oldalas Summary for Policymakers
Link
A konferenciáról a jó fél órás video
Link

Így már világos

Ma délelõtt az IPCC nyilvánosságra hozta négyrészes klímajelentésének elsõ részét. Ebben többek között az áll - mintegy 500 kutató analízise alapján -, hogy már szinte 90%-ig bizonyos, hogy a jelenlegi klímaváltozást (ha úgy tetszik, globális felmelegedést) az általunk termelt üvegházgázok okozzák - ezt tartják a tanulmány legfontosabb felismerésének, 2001-ben ez a valószínüség még csak 66%-os volt. Érdekes a hatásvizsgálat eredménye is (pontosabban eléggé szór), eszerint az évszázad végére 1,1- 6,4 °C-al lesz magasabb a Föld átlaghõmérséklete, az óceánok vízszintje ennek függvényében 18-59 cm-rel fog emelkedni. Riasztónak nevezik azt a tényt, hogy ilyen klímaanalízisek ellenére a CO2-koncentráció évrõl évre növekszik.

Tízezer dollár a klíma-jelentés megkérdõjelezésére

Egy amerikai tanácsadó csoport fejenként 10 ezer dollárt ajánlott fel tudósoknak és közgazdászoknak azért, hogy megkérdõjelezzék azt a jelentést, amelyet pénteken ad ki Párizsban a klímaváltozásról az ezzel megbízott kormányközi szakértõi csoport (IPCC) - írja a The Guardian.

Link

...erre többen is jelentkezhetnek...2500 tudóst kell "csupán" megcáfolni...

Link - "Adatok" menüpont.

Érdekes eredmény. Kérdés, hogy a téma ismerete és az aggodalom szül-e cselekedetet is?

Érdekes dolog ez, nekem nagyanyám mondogatta folyton, hogy alagutakat vájtak a hóba, meg hónapokig nem látták a földet a sok hó miatt. Peidg legjobb tudomásom szerint a 70-es évek telei (amikor gyerek voltam) hidegebbek voltak, mint pl. a 30-as években. Sokszor volt hideg, sokat korcsolyáztunk, de nemegyszer volt olyan idõjárás, hogy csak a naptár tisztelete tartott vissza attól, hogy dzsekit vegyek fel a télikabát helyett.

Ebbe mi is beleszámítunk.
Link

Egyébként az emlékezet általi színezés nem egy direkt történõ félrevezetés, hanem egyszerûen így mûködik a fejünk. Magyarul csak azoknak a dolgokank a hosszú távon történõ megjegyzésére pazarol energiát, amelyek jelentõsek valamilyen szempontból, ebbe meg még belejátszik az énvédõ mechanizmusunk is, így a kellemes dolgok jobban megõrzõdnek. Ha édesapád tehát havas, lovasszános telekre emlékszik, nem azt jelenti, hogy átver, hanem azt, hogy esetleg annyira szerette ezt az idõt, hogy azt raktározta el a feje, hogy az õ boldog gyermekkora nagy havas teleket rejt. Könnyen lehet, hogy volt egy ilyen tél, és ezt sokszorozta meg a memóriája, de ha kínvallatnád, akkor se jutna eszébe az igazság.

Másik verzió: lehet, hogy Szibériában voltak akkoriban (ötvenes évek volt, ne feledjük), és arra emlékszik így. ;-)

Á, ez a kismanó egy csomó dolgot megmagyaráz! :-D

Inkább 55 utáni lehet érdekes... 48-ban született. 51-52re tuti nem emlékszik
Amúgy ezeket hol nézed? A met.hu-n nem találom...

Nézd meg az OMSZ adatoat az 50-es évekbõl és megtudod, mi a valóság:
De ha már én is megnézem összefoglalom:
téli nap
51.jan. 1 kifejezetten enyhe
51.feb. 0 u.a.
51.már. 0 átlagos
öf: enyhe tél

51.dec. 6 eleje enyhe 10 fok, karácsony hideg
52.jan. 1 0-6 fokos maxok szinte végig, vége felé hó
52.feb. 0 eleje hûvösebb hóval, vége 6-8 fok
52.már. 1 eleje-vége hideg+hó, közte enyhe
öf: közepesen enyhe tél

52.dec 4 10-e és karácsony körül hideg, máshol enyhe
53.jan. 5 eleje-vége enyhe, közepe átlagos
53.feb. 2 20-ig téli idõ, majd erõs melegedés
53.már. 0 közepe hûvös, vége meleg (20fok)
öf: átlagos tél febr 20-ig

53.dec 8 eleje enyhe, majd 17-tõl hideg
54.jan 22 a közepe átlagos, a többi kemény hideg, havas
54.feb 19 eleje zord, kevés hó, vége is hideg
54.már 0 enyhe
öf: dec 17-feb.26-ig szinte végig zord tél

a többit majd máskor

Az én édesapám 59 éves (azaz még nem annyira öreg), és a múltkor elkezdte mondani, hogy az õ gyerekkorában (50-es évek ugye) szinte minden télen November-Decemberben leesett a hó, néha olvadt néha esett rá, de gyakori volt a 2-3-4 hónapon át tartó vastag hótakaró. (Sík vidékrõl van szó, a Duna déli szakasza mellett). A falusiak lovasszánnal közlekedtek hónapokon át, amik annyira letaposták a havat, hogy a gyerekek korcsolyával (!) tudtak közlekedni az úton.

Én persze ezt eléggé "kiszínezett" dolognak tartottam, szóval egészséges (?) szkepticizmusom által hajtva nyomatékosan rákérdeztem, hogy ez nem csak a megszépült emlékezés szelektív eredménye-e? Na erre majdnem hogy le lettem b.. teremtve hogy ne okoskodjak, mert Õ élt akkor, Õ ott volt és átélte, sok egymást követõ télen át....
A metnetet nem ismeri, soha nem beszélgettem ezekrõl vele korábban és egyáltalán nem említettük se a klímaváltozást, se a mostani pocsék telet... szenilisnek nem szenilis, hazudni meg miért lenne értelme felõle?

Általánosságban fogalmaztam, nem az ún. éghajlatváltozásra értettem, hiszen a "hülyeségek" alatt azok a dolgok értendõk, amelyekrõl bebizonyították, hogy nincsenek.

Valahogy úgy kell elképzelni, hogy a fejemben lévõ kismanó egybõl elindul az ellenkezõ irányba, amikor a mérleg nyelve megbillen, hogy visszaállítsa az egyensúlyt bizonyos témában, gondolatban.

Floo: az emberek nagy része még ma sem felvilágosultabb sokkal, mint a középkorban.

Jaja,ha én 2000 évvel ezelött élek,már tuti máglyán végeztem volna,és Cauchy dobta volna rám az elsõ parazsat

Egy kicsit sarkos a fogalmazás Én inkább úgy mondanám, hogy kételkedj 1000-szer, mielõtt olyasmit hiszel el, ami nincsen számodra cáfolhatatlanul is bizonyítva. Így aztán nem bántasz meg senkit, aki esetleg a nem 100%-ig bizonyított dolgokat is elképzelhetõnek tartja; azok attól még nem szükségszerüen hülyeségek

Inkább kételkedjek 1000-szer, mntsem egyszer is hülyeségben higyjek.
S mivel az éghajlatváltozásra (az emberi befolyásolás miatti drasztikus és visszafodíthatatlan "-ra) cáfolhatatlan bizonyíték még 50 évig nem lesz, ezért maradok kétkedõ.

Ha lenne egy idögépem,visszamennék az idöben 30-40-50 akárhány évet és saját szememmel tapasztalnám hogy van-e klimaváltozás vagy nincs!?
De idögépem nincs!
Ha azt mondom van egy barátom aki több évtizede figyeli az idöjárást,és azt mondja totálisan megváltozott a klima,azt mondjátok ez mind szubjektiv,bizonyitsam be!

Ami egyetlen esélyünk a növényvilág,hisz Õk több évtizedig élnek,és nem változnak!

Azért irtam be ezt a kanizsai fügés dolgot,mert egy oka van hogy elötte 7-8 évig nem fagyott el : a változás!
Lovászi faluban 25-30 évvel ezelött több fügebokor is volt rengeteg gyümölccsel,és sosem fagytak meg!
Most ugyanott ugyanolyan körülmények között az elmúlt teleket nem élte túl!
Vagyis amilyen tél volt elõtte évtizedenként 1(néha 2)alkalommal,olyan most volt 4-5 egymás után!

Nem tisztem eldönteni van-e klimaváltozás,csak a gondolataimat osztom meg Veletek!

Én is elismerem a klímaváltozás tényét!Azt is,hogy tenni kell valamit ellene!De,lehetek még eleget sötétben...

Hajszálpontosan ugyanezt akartam belinkelni és leírni.
Igen, van klímaváltozás, és igen, részben mi, az emberiség okozzuk/rosszabbítjuk. Ez sajnos ma már tény. Kíváncsian várom a holnapi konferenciát!

19:55-kor áramtalanítom a lakást 5 percre. A gyerekek fürdenek, alig várják a gyertyafényt.

Az éghajlatváltozás fórum régóta (tipikusan) a témák sokféleségének (egy bizonyos határon belül) gyûjtõhelye.
Csak a hagyományokat tiszteltük!Talán nem is hátramozdító formában!

Párizsban tanácskozik az ENSZ klímaváltozással foglalkozó szakbizottsága. Ebbõl az alkalomból a világ vezetõ környezetvédõ szervezetei meghirdették az "5 perc áram nélkül" akciót. Ennek értelmében felkérik az embereket arra, hogy ma este 19:55-kor (illetve a mindenkori helyi idõre átszámított idõpontban) minden lehetséges elektromos készüléket 5 percre kapcsoljanak ki. Lehet csatlakozni

nagyon jó összefoglaló cikk az IPCC holnapi jelentése elõtt
(különösen Cauchynak ajánlom, mint örök kételkedõnek

Link

Tipikus bioszféra-téma. Az éghajlatváltozás fórumban

Viszont amit szét kell választani az a téli elfagyás és a nyári beérés!
Ez utóbbi szempontjából van jelentösége a falnak ami sugároz,viszont télen mikor a hófelszin elzárja a talaj höjét,és a levegö teljesen magára van hagyva,akkor addig zuhan a T ameddig kedve tartja!

Te Nolika!
Akkor azt mond meg hogy a becsehelyi és a muraszemenyei dombon hogyhogy beérik 2-szer a füge,annak ellenére hogy nincs vöröskö??
Márpedig ha itt is beérik meg ott is,akkor nem a vöröskö a döntö tényezö!

Köszi a részletes leirást,épp kérdezni akartam
Viszont akkor megvan az ok hogy miért nem fagyott ki!
Ahogy leirod ugy tünik elég huzatos helyen van a bokor,és Veszprém amugy is pont a szélcsatorna kellös közepén van,ott általában mozog a levegö,vagyis nem tud a csillagos égig zuhanni a hõmérséklet!
A -18 fok már nagyon a határon van,ilyen hõmérséklet mellett a füge már komoly károsodást szenved,elfagy!
Vagyis amikor -18 fok volt,akkor az emlitett helyen lehet hogy csak -15 fokot mértél volna az emlitett okokból kifolyólag,az meg még némely fajtáknál elég az üdvösséghez!

Azért jók ezek a növények,mert nagyon jól vizsglhatóak velük a mikroklima tulajdonságai,mitegy indikátorként müködnek!

Okés, persze, hogy mikroklíma. Ám igenis van szerepe a kõnek, már azzal, hogy tavasszal korábban tud hajtani a füge, ezért nem ritka, hogy kétszer beérik egy évben.

Én ugy gondolom,ha sik vidékre letesszük a fügét,és rájön 30 centi hó,leáll a szél kiderül az ég,akkor lehet ott bármilyen vöröskö,akkor is elfagy,ha elég hideg van!
Egy esetben nem,ha dombon van!
Márpedig a Balatont övezö dombokról van szó!
Vagyis szerintem a mikroklima az elsö tényezö,és ha nagyon a határon van a hõmérséklet,akkor játszhat szerepet a vöröskö!

Úgy fel tud melegedni, hogy csodálom, a gyíkocskák nem sülnek ropogósra rajta nyáron...
Amikor télen süt a nap, és amúgy hideg van, akkor is nyugodtan leülhetsz rá, nem fogsz felfázni! Nem véletlen az sem, hogy kedvelt építõkõ volt, s azért használták lábazatnak, mert míg nyáron a mellé ültetett növények leárnyékolva nem engedték átforrósodni, télen a lomb, növényzet híján átmelegedve a házat is melegítette valamelyest.
Hidd el, ha valamit már kétezer éve használnak, és tapasztalható a haszna, akkor az igaz is.
Egyébként visszatérve a kanizsai fügére: itt Veszprémben van egy nagy bokor, kb 30 éves, egy északi nyílású utcában ÉK felé nézõ részen van, 2 kivételével azóta, hogy ismerem, minden évben érik (szoktam róla lopni, már az utcára kilógó ágairól...). Eddig tehát két alkalommal tapasztaltam, hogy "elfagyott", de csak annyira, hogy az adott évben nem a meglévõ nagy ágai hajtottak, hanem tavasszak hozott új sarjakat tõbõl, a régi nagy ágak fagytak le, következõ évben megint termett. Semmi takarás vagy védelem nincs rajta soha. Pár éve volt nálunk -18 fok is.

Pedig itt hozzászóltál!

3227. - Floo (Becsehely)
Elõzmény: Noli (#3223.) válasz 2007-02-01 14:26:46
Ott nem a vöröskö miatt nem fagynak el hanem mert dombon van

De a viccet félretéve, véleményem szerint a fal anyagában, színében, fizikai tulajdonáságaiban (is) és a helyi mikro és mezoklímában van a kutya elásva.

Egyébként a permi homokköves témához nem tudok hozzászóni mert nem ismerem!
Ami tuti hogy sok házigazda panaszkodik hogy pedig a déli fal mellett van a füge és mégis elfagy!
A georgikonon szerzett tudásomat pedig kidobhatnám a kukába,semmire sem jó!

Floo!
A függõleges, vagy közel függõleges terasz támfalon nem marad meg összefüggõen 20-30-40-50 cm-es a hótakaró, hacsak nincs a viszonylag ritkábbnak tekinthetõ hófúvásos és keményen fagyos idõjárási helyzet, ami képes egybefüggõ réteggé cementálni (neki támasztva a támfal aljának az átfúvásokat). Ha a hideg és derült éjszakát, derült nappal követi (feltételezzük a hazai nagy fagyok estén e jellemzõ helyzetet) a száraz, páramentes, hideg levegõn átjutó napsugarak gyorsan munkába fogják, a megfelelõen meredek beesési szöget biztosító támfalakra tapadó esetleges hómennyiséget.Kivéve, ha az elõtte kis mértékû olvadás, majd kemény fagy nyomán összecementálódott. Füge ügyben nincs tapasztalatom, se ismeretem a kérdésben (ehhez elvileg Te jobban értesz), hiszen az hazánk agrárkutúrájának inkább kuriózumnak számító és viszonylag új, nem domináns eleme. De a Balaton-felvidéki szõlõkultúrákban, nem kérdéses a permi vörös homokkövek (fizikai tulajdonságaiból eredõ) jótékony (de természetesen korlátozott képességû, nem extrém helyzetekre, csak átlagos viszonyokra értendõ) fagykármentesítõ hatása.
Az pedig köztudott - biztosan olvastál tanulmányaid során ehhez kapcsolódó "gyümölcsös" szakkönyvet -, hogy a nagy téli fagyok mellett, az adott termõterület fagyzugainak megszüntetése, a megülõ hideg levegõ áramoltatásának kérdése, milyen nagy volumenben fontos.A Balaton part meredek domb és hegyoldalaiban kialakított, szakszerû rézsû és terasztám rendszerek, komoly segítséget nyújtottak és nyújtanak a sûrûbb alsóbb rétegekben összgyûlõ hideg levegõ lassú mozgásában.

Ami véd a fagyás ellen,az nem a függöleges fal,hanem ha a növény belóg az eresz alá,vagy teljes terjedelme felülröl védve van,ami gátolja a kisugárzást,jó példa erre hogy Söjtörön van egy fügefa,ami fölé a gazdája egy tetöt emelt,és az elmúlt telek brutális hidegei ellenére ép és egészséges!

LAM!
Ha rajta van 30 centi hó a vöröskövön,vagy a Balaton be van fagyva 30 centi vastagon és azon van rajta a 30 centi hó,akkor ez a hatás megszünik,márpedig a növények létét fenyegetö lehülések ilyen havas derült éjszakákon következnek be!

Már római barátaink is tökéletesen felismerték a permi vöröshomokkõ teraszok jótékony hatását a Balaton parti szõlõkulturákban.Jellemzõ, hogy a Szentkirályszabadjától délkeletre fekvõ Megye-hegy régi teraszai is, nem a hegyet felépítõ és több helyen felszínre bukkanó földtani alap, a Megye-hegyi dolomit formációból készültek, hanem a közeli Almádi, híres vörös homokkövébõl. Természetesen nem csak a kõzet anyagából, összetételébõl, (szerkezet, struktúra, szín, hõvezetés, hõtárolás, sugárzás stb.) fizikai tulajdonságaiból ered a hõtöbblet és így a bizonyos fokú fagyvédelem.(Illetve, ami ugyan csak kiemelendõ, a szõlõérés során fontos plusz hõ.) De a Balaton vízterületének kiegyenlítõ hatásában, a lejtõszögbõl eredõ hõtöbbletének megtartásában (sok egyéb tényezõ mellett) fontos szerepe van. Jó példa, hogy északabbra is szívesen használták a száraz támfalak és rézsük átgondolt, fagyzug megszüntetõ rendszereinek (a talaj közeli hideg levegõ összeáramlását és "megülését" megakadályozandó, annak szabad lassú átfolyását biztosítandó) kialakítására, akár gyümölcsösökben is.De gondolom ehhez, egy volt Georgikonos biztosan jobban ért...

És Veszprémben? Sík helyen?

Ott nem a vöröskö miatt nem fagynak el hanem mert dombon van

Szivesen.

Ez jóság, köszi a linket!

Egy kis felhívás.Link

Bizonyos T alatt mi is elfagyunk...
Tudom, errõl már volt szó, s csak azt tudom mondani, amit Usrin is. Paloznakon a vöröskõból készült kerítések, lábazatok mellett nõnek a fügék - kifagyás nélkül.

A tapasztalat azt mutatja hogy tökmindegy a ház melyik felén van,akkor is elfagy a füge egy bizonyos T alatt!

A déli fekvésû fal persze nem úgy véd, hogy az északról jövõ hideget "visszatartja", hanem amiatt, mert a derült nappalon rengeteg napsugárzást nyel el, felmelegszik, majd ezt a hõt a fagyos éjszaka során visszasugározza. Emiatt nyilván nem is mûködik 100%-osan (hiszen ha pont este derül ki az ég, akkor nincs mit visszasugároznia), de a semminél jóval több...

Huha!
Ezt nem mondod komolyan?!
Szerinted egy épület véd a hideg ellen?
Sok helyen járok a munkám során,és itt-ott találkozok fügével,és mesélik hogy a budi vagy a ház déli felére ültették,oszt mégis csontra kifagyott!
Azt emberek fejében az van,hogy a hideg északról jön,vagyis ha ott egy ház,akkor azon a hideg nem tud átjönni
Éjszakai lehülésnél a fal közvetlen közelében van egy kicsit "melegebb",de ez is csak tizedfokokban mérhetö,és akkor számit ha pont a határon van a hõmérséklet!
Nekem a ház nyugati felén a faltól fél méterre volt egy fügebokrom,minden éven szétfagyott!

Vagyis a kérdésedre válaszolva nem történt semmi változás ott,ha történt volna sem folyásolja be a füge élteben maradását,ami változott az az idöjárás

Sövény, épület, földhányás, stb.

Milyen védelemre gondolsz??

Köszönöm, mentettem a címeket!