Csillagászat és űrkutatás

Hú gyárekek, az elõbb kimentem "csak úgy" nézelõdni, és Dny felé kb. 25-30°-os magasságban olyan meteort láttam hogy az nem igaz! 15-20° hosszú lehetett, É felõl érkezett. 1-2 magni körül lehetett a max fényessége.

köszi szépen.
Valszeg ez lesz a nyerõ.
Azért beállítok még egy kamerát is a csatasorba hátha valami "nagy dög" tûzgömb nyomot hagy rajta.

Esetleg ha lesz eredmény mindenképpen jó lenne szimultán is elkapni párat veletek és pályákat nézni rájuk.

További szép meteorokban gazdag estét, én már neki is kezdek

15 sec, saját zajszûréssel. Nem kell minden meteort rögzíteni,
de van esélyed pár fényesebbre, elviselhetõ zajjal.

Úgy általában meg géptõl, környezet sötétségétõl függ.
Jó égen el szoktam menni 1600-on 2 percig, de az ritka.

Hogy kiokosodtak szpészvödörék, lásd fõoldal Top Secret részt.
Az iridiumot meg nem vették le.

Üdv!

Ti mekkora expó idõvel fényképeztek?
Sajna nekem a gyárilag max 15 sec max iso 400-on azt is csak egy ugyan annyi ideigtartó autómata dark frame levonással így legjobb estben egy kép elkészítés 35-40 sec és ebbõl a tényleges expó csak 15 sec így csak kevesebb mint felét tudná rögzíteni.

Vagy van B záridõm is de nincs kedvem melette egész éjjel kint lenni bár egy pár órát biztos leszek.

Viszont B záridõvel pl 30-60 sec és itt is kell dark levonást különben nem lehet B-vel exponálni.

Ki melyik verziót tudná ajánlani?

Mint Noli!
Nyugodtan tedd ki most. Elkezded 400-on, utána ahogy engedi
tekered feljebb. Ha a Hold eléggé feljön úgyis vissza kell venni
800-ig, vagy 400-ig. Ahogy a hisztogrammon látod.
Meg a látószögtõl is függ.
Inkább 400-on egy fényes tüzgömb, mint utólag az anyázás..,
hogy miért nem tettem ki elõbb. Sohase tudni.

Nem biztos, hogy jó az az ISO1600... Szerintem elég lenne 800-on próbálni, 10-kor kel a Hold is, elég sok még a fénye, így az 1600-as képeid kb nappali fényviszonyokat fognak mutatni. Ha feljebb megy a Hold, még a 400-as ISO-ra is szavaznék a 800 helyett.

Én olyan 11 fele fogok elkezdeni fényképezni! - De lehet elõbb is kiteszem! Nembiztos hogy bírja ISO1600al és f3.5ös fényerõvel - lehet, hogytúl világos lesz neki...

A saját beszámolóm 99-bõl.

Én gyerekkorom óta vártam a 99-es napfogyit.
Mikor közeledett az esemény, sikerült kérnem Fred Espenak-tól (Mr. Eclipse)
egy általa összeállított könyvecskét errõl a fogyatkozásról. Nagyon megörültem,
amikor postán megkaptam, kissé rongyos is lett a sok forgatástól.
Családostól Paksot szemeltük ki, az ottani csapathoz csatlakoztunk.
Az elõzõ napok helyszínfelmérése után úgy döntöttünk, hogy nem a csapat
által kinézett kopár dombot válasszuk, hanem a szálláshely melletti
parkolót. Egy áruház mögötti nem túl forgalmas helyszínt, ahol a közeli
fák lehetõséget adnak idõnkénti enyhülésre.
Komolyan készültem. Óragépes állvány (akksiról), 100/600-as lencsés
távcsõ, rajta a fényképezõgép, valamint az 50/540-es Zeiss vezetõ.
Mivel korábban olcsó Zenit gépeket használtam tömeges meteorfotózásra,
azok a masszív használat után már sok karcot hagytak a negatívon. Így az
elõzõ években (Hale-Bopp korszak) vettünk egy komolyabb Vivitar gépet.
Ez volt az állványra szerelve.
A parkolóban kinéztem egy helyet, ahonnan folyamatosan lehet fotózni
az eseményeket, és az állványt is pólusra lehet állítani.
Rendre oda parkoltam, hogy biztosítsam a jó helyszínt. Elõzõ éjjel
gondosan pólusra állítottam a rendszert, majd a 3 láb helyét egy puha
kõdarabbal beikszeltem, hogy nappal könnyen rátegyem az állványt.
Majd a szerelést gondosan fókuszálva felvittem a szállásra, a helyre
pedig beálltam a kocsival.
Az éjszaka, vagyis a hajnal a felfokozott hangulatot tovább fokozta,
jókora esõ volt az éjszaka végétõl a reggeli órákig. Bizakodva vártuk,
hogy kiderül-e az ég? A fogyatkozás közeledtére leköltöztünk a
felszereléssel. Ahogy a parkolót felszabadítottam, nagyon meglepõdtem,
mert az esti jelöléseimet elmosta az esõ. Igy emlékezetbõl tettem le
a távcsövet, saccra tájolva. Végülis ebbõl nem lett különösebb gond.
Végig a képmezõben volt a Nap.
A következõ meglepetés akkor ért, amikor a Nap már közel járt a
fogyatkozás kezdetéhez. Az elsõ expozíciót készitettem volna el,
de hiába nyomtam az exponálózsinórt, nem akart rendesen benyomódni,
nem volt hajlandó a gép zsinór nélkül sem exponálni.
Na, futás fel a szobába tartalék Zenit gépért. A kapkodásban nem
volt lehetõség precízen fókuszálni, ami meg is látszik a készült
képeken. De jó, hogy több gép is volt nálunk.
Mint napokkal késõbb kiderült, a vállszíj felfogató fül belsõ csavarja
esett le, magakasztva a zármechanikát.

Ettõl kezdve sikeresen készültek a képek, közben a vezetõtávcsõvel
is nézegettük a fogyatkozást, illetve néhány kíváncsi járókelõ is
belepillanthatott. Jó hogy a fák közelében vertünk tanyát, mert a
nejem észrevette a betonon a lombok résein átszûrõdõ napsugarak
kifli alakját. Így errõl is készült pár kép.

Még egy nehézség volt, jó félidõben a mechanikát át kellett fordítani,
mert felütközött volna, így mégsem sikerült egy beállítással végig-
fotózni a teljes sorozatot. De ez már különösebb gondot nem okozott.

Az égiek kegyesek voltak. Szép képek születtek, bár a napszûrõt a
totalitás alatt késõn vetem le, így a korona nem lett olyan szép.

Másnap családi okokból meg kellett szakítani a táborozást, de ez
arra jó volt, hogy útközben sikerült elõhívatni a filmeket, és egy szép
albumnyi képpel tértünk vissza. A táborban ezek az elsõk közötti
kész képek voltak, nagy volt a sikerük. Mint késõbb kiderült, azért
a jobb fotósok szebb képeket készítettek, de nekünk így is egy
életre szóló emlék ez az album, illetve a Pakson töltött pár nap.

Igen a fotón nagyon megtévesztõ tud lenni, de ha az ember látja élõben mit fotóz, akkor nem véti el.

Én is Pakson voltam a családdal (a kompkikötõnél), de még fiatal voltam, csak gyönyörködtem.
Mindössze a szemüvegek és néhány kivágott cikk van emlékbe eltéve.

B idõvel fotózva, vizuális felügyelet hiányában sok
esetben lehet megtévesztõ egy nem jelzett iridium,
vagy egyéb iridiumszerû fénymenetet produkáló mûhold.
Lásd szpészvödör, pár napja volt disputa itt róla.

A meteorok egy kicsit gyorsabbak az iridiumnál.

Én Pakson voltam családostól. Rövid összefoglaló az eseményrõl:
Link
Egy saját kép, papírról szkennelve: Link
Ha lesz idõm, egy részletesebb, csak saját élményeimen
alapuló beszámolót is összeütök.

Én a '99-es napfogyatkozást a D felé nézõ szobám ablakából követtem nyomon szüleim óvó tekintete mellett - még nem tudtam elolvasni a szemüvegen lévõ feliratot, miszerint "folyamatosan legfeljebb 3 percig használható". :-) Konkrétan a fogyatkozásról csak egy kép rémlik, az pedig egy "félnap". Sajnos az elsötétedésre nem emlékszem.
Illetve abban az évben pont nem volt gépünk sem, nem sokkal elõtte adta el apám tükrös gépünket (nem is tudtam hogy ennyire szerette a fotózást...), illetve utána nem sokkal vettünk egy újat. Kár érte...

A mai-holnapi meteorozás nekem csak vizuális lesz, bár a rádiózás sem marad el. :-)

Meteorozóknak még egy jótanács: nézzétek meg elõre, h mikor lesz felétek Iridium, nehogy a nyoma a fotón megtévesszen bárkit.

Annyit hozzátennék ehhez, hogy az (2011) különösen látványos lesz, mivel közvetlen napkelte után kezdõdik, kb. 4° horizont feletti magasságon!
Szerk.: még egy különlegesség: azon az éven 4 napfogyatkozás lesz, bár mindegyik részleges!

Mi az, hogy "lehet"???? TUTI!!! Sok sikert!!!

Sajnos én lemaradtam róla.
Egyébként 2015-ben lesz legközelebb Európában látható teljes napfogyatkozás, az északi sarkvidék területén, hozzánk legközelebb helyszíne a Feröer-szigetek.

Nálunk legközelebb 2011. január 4-én lesz fogyatkozás, 77%-os, és részleges.

Hm, lehet megérne egy átvirrasztott éjszakát. Fel is teszek egy garnitúra elemet a töltõre.

A friss Perseida-elõre szerint holnap (12-én) reggel 8 UT-kor, vagyis hazai idõ szerint 10-kor leszünk a legsûrûbb részben. Így akár a mai éjjelen akár a holnapin lehet még jó sokat látni, ahol lesz ég. Egyelõre ma a nyugati országrész tûnik nyerõnek.
A fotózni vágyókat ne tántorítsa el egy kevés felhõ, lehet azok közt is látni a meteornyomokat. Szóval kitartás mindenkinek, én melózom, lehetõség szerint majd azért igyekszem fényképezni ablakból, hátha. :-)

Hú, az a napfogyatkozás kellemes élményeket juttat eszembe.
Én Bagodból (Zala megye)néztem végig a jelenséget. Az éjjel hidegfront érkezett, hajnalban lestem kint a villámparádét, akkor még aggódtam, nehogy felhõs legyen az ég délutánra. Szerencsémre szinte derült ég lett, zavartalan napsütéssel.
Érdekes volt a baromfi udvar reakciója! A csirkék összegyûltek egy kupacba, majd zavarodottan behúzódtak mindannyian a fenyõfa alá, ahogy gyengülni kezdett a fény.
Ez egy életreszóló élmény, több ilyet nem látok már élõben.

Én (ha jól számolom ) 88... hát, reménykedem.

Én itthonról csodáltam végig a Napfogyit, jó kis heggesztõszemüvegen keresztül (persze csak akkor néztem meg mikor teljesen eltakarta a Hold a Napot) a kutyák nekiálltak csontot rágni, azt hitték hogy este van, a tyúkok elültek, a hõmérséklet csökkent, és mintha némi szellõ is támadt volna.
Kár hogy legközelebb 2081-ben lesz ismét teljes ha jól tudom, bõven 100 felett leszek akkor, nem valószínû hogy megérem...bár ki tudja

Igaz, hogy én akkor még elég kicsi voltam. 6-7 éves. de emlékszem, hogy a mekiben osztogattak ilyen ,,szemüvegeket" és azon keresztül néztük Tatabányán a tömbök közül. Nálunk szerencsére akkor jó idõ volt felhõtlen éggel . Bár magára a napfogyatkozásra annyira nem is, de arra, hogy hogy izgultam, hogy vajon mi fog történni arra annál inkább emlékszem

Nekünk a látvánnyal szerencsénk volt: Ráckevén Savoyai-kastély parkjából néztük végig a napfogyatkozást, és éppen akkor nem takarta felhõ a látványt. Viszont "zenében" mi sem jártunk jobban: éppen a legizgalmasabb percek egyikében felhangzott a Kinyerma - játék és muzsika tíz percben szignálja valahonnan az épületbõl.

Minõ kedves nosztalgia! Teli volt külföldiekkel a Látóhegy teteje, hollandok és japánok vegyesen lesték az eget. Sajnos nálunk kis Ac pamacskák borították az eget, sokmindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy látványos volt, sokkal érdekesebb volt a táj elsötétülése és a tücskök, madarak megzavarodása. :-) Volt egy helyi társaság is a Látóhegyen, akik hordozható magnót üvöltettek, azóta is gyûlölöm a Mambo nr. 5 címû szennyet...
Az akkori képeim:
Link
Link
Egy totál automata, zzom nélküli kis Pentax (filmes) géppel készültek.

Egy kis csillagászati visszatekintö: épp ezekben a percekben következett be pontosan 10 éve a magyarországi teljes napfogyatkozás.


Azóta is nagyon remélem, hogy nem utoljára láthattam ehhez hasonló égképet: Link - és hogy egyszer én is megörökíthetem ezt a látványt! (Hol volt még akkor a digitális fotózás, legalábbis számomra...)

Ha már a múltkor szóba jött a Celestia:csináltam egy kis videót benne:Link

Kösz mindkettõtöknek! Azt hiszem nekiesek a régi kazis-CD-s zenedoboznak. :-)

Köszönöm az infókat. Akkor holnap koránfekvés lesz! - illetve koránébredés!

Meteorrádió a vödörön:
Link

Meteor-elõre:
Link
Eszerint a 12-én lévõ csúcs csak 1-2 órás lesz, de elõtte - utána is akad szépen, ahogy ezt korábban is leírtam már. Mivel én kedden még melózom, szerda éjjel megyek ki, talán akkor lesz valami égféle is.

Ha a legtöbbet akarod látni akkor én a 12 hajnalt javaslom. 11-e és 1-2 között lesz a maximum ha minden igaz de este a Föld haladási iránya ellentétes a látóriránnyal így sok meteort "leárnyékol" a Föld túlsó fele míg hajnalban ez pont fordítva van és látóirányban halad a Föld így jóval több meteor észlelhetõ melyek általában gyorsabb mozgásúaknak is látszanak. Ez csak elmélet de ha pl. 11-én 22:30 kor lenne egy kitörés akkor az elmélet már nem sokat ér szóval azért mégiscsak 11-e estétõl másnap hajnalig érdemes leginkább

Nap mint nap érdemes, tegnap is többet láttak éd'sapámék, szóval minden nap tessék figyelni

11.e estétõl - vagy 12.e estétõl érdemes lesni ezeket a hullócsillagokat?

15-20 éve nagyobb meteorrajok idején szépen müködött közönséges rádióval is a módszer. Azóta nehezebb lett a helyzet - ui. gombamód elszaporodtak a kisebb-nagyobb rádióadók, a meteorozáshoz pedig kell egy olyan hullámhossz, amin pár száz km-en belül nem sugároz senki, azaz csak a meteor által visszavert jel juthat el hozzád. A "profi" rádiók azért vannak nagy elönyben, mert (ezt biztos rettentö szakszerütlenül fogalmazom meg) élesebben szétválasztják az egymáshoz közeli hullámhosszakat, vagyis pl. egy 90,9 MHz-en sugárzó adó kevésbé fog zavarni, ha te 90,8 MHz-en meteorozol.

Igaz, hogy nem valószínü egyszerre látni és hallani a meteort, de nem is annyira ritka, és szerintem messze a legnagyobb rádiómeteoros élmény. A 2008-es Quadrantidáknál részese voltam egy ilyen próbálkozásnak: minden harmadik-negyedik meteor felfénylésével egyszerre 1-2 másodpercre szépen, tisztán megszólalt a távoli adó a különben csak halkan sercegö autórádióból.

Pontosan, nappal, illegve felhõs éjjel lehet használni. A vödörben szoktak kitenni linket is, ahol online hallgathatod egy texasi rádiómeteoros jeleit.

:-)))

Errõl még nem is hallottam: Link Nem tudom hogy egyszerû rádiókkal mennyire mûködhet, de azért kipróbálom. :-) Egy kérdés: elvileg nappal is lehet ezzel a módszerrel hallgatózni nem? Legfeljebb nem látom a "tettest" (bár azt írja éjjel-hajnalban sem valószínû).

Augusztus van, tényleg két holdunk lesz 27-én?

szerk: Bluli, szerintem szerda/csüt éjjel lehet a legjobb meteorozáshoz.

Augusztus van, mikor lesznek a hullócsillagok?

Ja, nyiszben :-)

Mai Holdkoszorú: Link

Na, az elsõ úgy-ahogy Perseidának nevezhetõ, de a felhõk
miatt nem sokat érõ meteorja két nézetben: Link

Ha NYISZ-ben jár a géped órája, akkor nálam akkor csak sok
felhõ van a képeken. Nemcsak a Polaris környékét nézem, hanem
attól a zeniten át DNy-ra is.

Exifben benne van.

Bizony, tedd is meg!!!

Még egy kérdés. 7-én volt ugye, de mi a pontos idõ?
Hátha valamelyik képemen a felhõk ellenére.
De majd rákérdek Igaz Antira is, elvileg Õ videózik.

A látszólagos mozgásnál gyakorlatilag mindegy, hogy ellipszis vagy kör alakú a pálya. A lényeg, hogy a mi pályasugarunk/fél-nagytengelyünk kissebb legyen nála.

Ismerõs név a kiállítók (Mai manó Ház - Ûrlenyomat Égi objektumok és jelenségek - Kiállítás a Csillagászat Nemzetközi Éve 2009 alkalmából) között: Link

Megnézem!

Küldtem! Vagyis még úton van... Na, már átment. :-)