Meteorológiai esélylatolgatások
Igen, én is így látom.
Írtam is errõl régebben néhány hozzászólást, hogy a maximumhõmérsékleteket vizsgálva pl. Szegeden 2000 elõtt 30,0 fok feletti maximumátlagú július (nem biztos hogy a júliust néztem, de azt hiszem igen) elég ritka volt, 2000 óta azt hiszem 4 júliusban volt 30,0 fok feletti maxátlag, ami korábban több évtized alatt volt csak meg.
A középhõmérsékletben pedig ha jól emlékszem az utóbbi 10 évben alig néhány tizedet melegedtek csak a telek, míg a nyarakra 1,5 fok rémlik.
Sõt, ha az abszolút minimumokat nézzük telente, akkor még azt is meg merem kockáztatni, hogy a telek az elmúlt 10 évben alacsonyabb értékeket produkáltak, mint a megelõzõ évtizedekben, vagy akár 50 évben.
De úgy látom, át kell kérnünk magunkat az éghajlatváltozás fórumba!
Írtam is errõl régebben néhány hozzászólást, hogy a maximumhõmérsékleteket vizsgálva pl. Szegeden 2000 elõtt 30,0 fok feletti maximumátlagú július (nem biztos hogy a júliust néztem, de azt hiszem igen) elég ritka volt, 2000 óta azt hiszem 4 júliusban volt 30,0 fok feletti maxátlag, ami korábban több évtized alatt volt csak meg.
A középhõmérsékletben pedig ha jól emlékszem az utóbbi 10 évben alig néhány tizedet melegedtek csak a telek, míg a nyarakra 1,5 fok rémlik.
Sõt, ha az abszolút minimumokat nézzük telente, akkor még azt is meg merem kockáztatni, hogy a telek az elmúlt 10 évben alacsonyabb értékeket produkáltak, mint a megelõzõ évtizedekben, vagy akár 50 évben.
De úgy látom, át kell kérnünk magunkat az éghajlatváltozás fórumba!
Úgy veszem észre,hogy a melegedés fõleg a nyárra vonatkozik.Eltekintve az olyan vadul anomáliás daraboktól,mint amilyen a 2006/2007-es volt,a telek nem lettek feltûnõen mások,mint amilyenek az én 60-as,70-es évekbeli gyerekkoromban voltak.De a nyarak,kérem,a nyarak!Harminc-negyven évvel ezelõtt nem szerepeltek 33-38,34-39 fokos max.-ok az elõrejelzésekben.A 25-30 fok már bõdmelegnek számított.Nem szerepeltek,mert mire kialakulhatott volna ilyen magas hõmérséklet,mindig megérkezett a hf ény-ról,és visszavágta a felmelegedést.Ez az,ami manapság nincs.Még az idei,viszonylag mérsékelt nyáron is el tudtak szabadulni a maximumok június közepén és júliusban is.Innen is látszik,hogy a klímakérdés nem olyan egyszerû,mint sokan hiszik.Pár évtizede a klimatológusok még azt mondták,a sarkvidékek sokkal gyorsabban fognak melegedni a mérsékelt szélességeknél,következésképp nálunk fõleg a telek mutatnak majd pozitív anomáliát.Aztán ez lett belõle.
Akik pedig a 90-es évek második fele óta figyelik az idõjárást, azt hiszik, hogy az idõjárás ilyen, amilyen mondjuk '95-tõl napjainkig tart, hogy blocking blocking hátán, hogy mindig elakad a tû a lemezen, beragad, bedöglik egyhelybe áll stb., és nem értik, hogy mi változott.
Azt meg tudnád nézni, mikortól indult ez a "a mostani, csak épp az ellentétes irányban" kiugrás?
Szerintem 1993-95 körül kezdõdhetett.
Amit az utolsó mondatodban írtál, ezt éljük meg klímaváltozásként.
Ez azt jelenti, hogy ha ez a blockingos, bedöglött idõjárás van, akkor az melegebb átlagot produkál, ha zonalitásos, az pedig hûvösebbet.
Ezért van melegedés az 1961-1990 közötti idõszakhoz képest, mert az a 30 év pont beleesett abba a zonalitásos, kicsit hûvösebb, de kiegyenlítettebb, szélsõségektõl talán jobban mentes idõszakba.
Azt meg tudnád nézni, mikortól indult ez a "a mostani, csak épp az ellentétes irányban" kiugrás?
Szerintem 1993-95 körül kezdõdhetett.
Amit az utolsó mondatodban írtál, ezt éljük meg klímaváltozásként.
Ez azt jelenti, hogy ha ez a blockingos, bedöglött idõjárás van, akkor az melegebb átlagot produkál, ha zonalitásos, az pedig hûvösebbet.
Ezért van melegedés az 1961-1990 közötti idõszakhoz képest, mert az a 30 év pont beleesett abba a zonalitásos, kicsit hûvösebb, de kiegyenlítettebb, szélsõségektõl talán jobban mentes idõszakba.
Egyes kutatók szerint,amíg a Nap-tevékenység gyenge marad,fõként Észak-és Nyugat-Európában az átlagosnál keményebb telek várhatók,s ez még jónéhány évig így lehet.
Kutatásaik alapján arra jutottak,hogy a múltban,az átlagosnál hidegebb években /globális szinten/szinte kivétel nélkül gyenge volt a napfolt tevékenység.
Kutatásaik alapján arra jutottak,hogy a múltban,az átlagosnál hidegebb években /globális szinten/szinte kivétel nélkül gyenge volt a napfolt tevékenység.
Bizony. Ha meleg, száraz idõ volt, nem Észak-Afrikából, hanem Kis-Ázsiából kaptunk olyan forróságot, hogy gyerekként, csupasz lábbal képtelen voltam végigszaladni a napégette teraszon. És vajon hányan tapasztalták meg közülünk a sciroccót (sirokkót)? Abban az idõben gyakoribb - és a köz embere számára is népszerû - jelenség volt (mediterrán ciklon hidegfrontja elõtt napokig sûvöltött a száraz, délies szél). Ha zúzmara volt, az jó ideig eltartott. Ha havazott, hetekig lapátolhattuk a havat.
Mostanában valami tényleg változik. Úgy érzem, sok minden felbolydult, mint egy méhkas...
Hogy a témánál maradjak: a még mindig igen gyenge napfolttevékenység miatt az elõzõeknél hûvösebb, idõjárási eseményekben meglehetõsen szegény, ködös õszre és hidegebb, havasabb télre számitok.
Mostanában valami tényleg változik. Úgy érzem, sok minden felbolydult, mint egy méhkas...
Hogy a témánál maradjak: a még mindig igen gyenge napfolttevékenység miatt az elõzõeknél hûvösebb, idõjárási eseményekben meglehetõsen szegény, ködös õszre és hidegebb, havasabb télre számitok.
Az 1966-tól 1970-ig terjedõ idõszakra jól emlékszem.Akkor voltam kisiskolás,és már akkor figyeltem az idõjárást.Elmondom,mi volt a jellemzõ azokra az évekre: változékony,esõs,viharos nyarak,ritkán és rövid ideig tartó strandidõvel.Korán beköszöntõ õsz,késõbb tartós ködök.Mérsékelten hideg,kifejezetten csapadékos telek,gyakori hóesés,és szintén gyakori esõ.A karácsonyi ünnepek táján általában hideg volt,mindig lehetett télisportolni.Egy érdekesség:1968/69 telén olyan hófúvások voltak,melyek méltán hasonlíthatók össze az észak-amerikai blizzarddal.
Én úgy tudom,hogy az AO az egész Északi-sarkkörre vonatkozik, de nem biztos. 
A NAO és az AO, ahogy az elõttem szólók részletesen leírták, hozzávetõlegesen megmutatja, hogy zonális vagy meridionális irányítás van túlsúlyban Európa felett. Számomra Svadasz alsó két ábrája, az 1950-2010 közötti grafikonok a legtanulságosabbak. Ezeken jól látszik, hogy 2009-2010 során mindkét index rég látott negatív csúcsot produkált, mind a kilengés mértékét, mind a tartósságát tekintve. Utoljára az 1960-as évek végén volt hasonló, az akkori idõjárást lenne érdemes visszanézni... Elvileg akkor "állhatott le" ilyen mértékben a zonalitás, emellett még az 50-es évek végén, 60-as évek elején is volt néhány hasonló helyzet (de azokat nem mutatja mindkét index annyira markánsnak).
Viszont az 80-as évek végét, 90-es évek elejét igencsak tartós és magas pozitív csúcsok jellemezték. Ez azért is érdekes, mert szerintem jó néhányan akkoriban kezdtünk foglalkozni az idõjárással, akkor kezdtük értelmezni a mûholdképeket - és akkor szoktuk meg a rendszeresen, különösebb hullámvetés, beragadás, mediterrán vagy közép-európai ciklonképzõdés, miegyebek nélkül átvonuló "nyugati frontokat". A grafikonok azt sugallják, hogy az az állapot is hasonlóan kiugró volt, mint a mostani, csak épp az ellentétes irányban.
Viszont az 80-as évek végét, 90-es évek elejét igencsak tartós és magas pozitív csúcsok jellemezték. Ez azért is érdekes, mert szerintem jó néhányan akkoriban kezdtünk foglalkozni az idõjárással, akkor kezdtük értelmezni a mûholdképeket - és akkor szoktuk meg a rendszeresen, különösebb hullámvetés, beragadás, mediterrán vagy közép-európai ciklonképzõdés, miegyebek nélkül átvonuló "nyugati frontokat". A grafikonok azt sugallják, hogy az az állapot is hasonlóan kiugró volt, mint a mostani, csak épp az ellentétes irányban.
Hú tényleg, ezt nem is figyeltem. Érdekes. Ennek fényében végképp nem sokat jelent az a kis pozitív kilengés. Legalábbis egyelõre.
Továbbá az is igen érdekes, hogy mind a NAO, mind pedig az AO esetében az elõrejelzések a vizsgált idõszakban gyakran jobban hajlottak a pozitív fázis, illetve gyengébb negatív fázis felé, mint ahogy aztán az a valóságban bekövetkezett.
Az AO indexrõl azt kell tudni, hogy abban az esetben mutatkozik pozitívnak, ha az alacsony geopotenciálú (tehát hûvös, hideg, ciklonális) légtömegek a sarkok környékére vannak visszahúzódva. Ilyen esetben az Észak-Atlanti térségben gyakoriak a ciklonok, viharciklonok. Az idõjárási frontok és a csapadék nagyobbik része Európa északi részein hullik le, illetve Szibéria és egyébként Európa északi részein is az átlagostól melegebb és csapadékosabb az idõjárás, illetve a Mediterrán térségben száraz idõszakokat okoz. Értelemszerûen azért, mert kevesebb hideg levegõ jut le a térségbe, ami ciklonokat generálhatna. Gyakran zonalitással vagy északnyugati irányírással jár együtt.
Negatív esetben Szibéria, illetve Európa nagyobb részén az átlagostól hidegebb idõjárást szokott okozni, ugyanis az Északi-Sark közelében magasabb geopotenciálú levegõ szokott lenni (gyakrabbak az anticiklonok), így pl. Európa belseje felé is gyakrabban tör be a sarki v. kontinentális eredetû levegõ. Ilyenkor a Mediterrán térségben és gyakra nálunk is igen csapadékos idõjárás uralkodik. Szibériában is nagy területeken anticiklonok a jellemzõek.
Két szemléltetõ ábra: Link Link
A NAO index azt mutatja meg, hogy milyen erõsek egymáshoz képest a szubtrópusi magasnyomás (vagy legyen Azori anticiklon) és a poláris alacsonynyomás. Amennyiben az azori anticiklon is rendkívül erõs és az izlandi ciklontevékenység is, akkor ez pozitív NAO indexxel szokott járni, ami nagyjából hasonló hatásokkal jár, mint a pozitív AO: Link
Negatív NAO index esetén pedig gyengébb szubtrópusi magasnyomás, illetve gyengébb izlandi ciklonaktivitás lesz jellemzõ, így tehát gyengülnek a nyugatias szelek, ami több meridionalitáshoz vezethet. Link
Legtöbbször a két index nagyjából együtt szokott mozogni.
Csak szemlétetésnek jó Svadasz két képe is: Link Link
Meg lehet rajta nézni, hogy pl. a 2006/2007-es szezonban az AO és NAO is pozitív volt a tél nagyobbik részében. Ilyenkor volt a rendkívül erõs nyugatias irányítás, illetve tavasz közeledtével a viharciklonok.
Ha az elõzõ téli szezont nézed, akkor a téli nagyobbik részében negatív AO és NAO indexek voltak, aztán jó hidegre is sikerült az egész...
Negatív esetben Szibéria, illetve Európa nagyobb részén az átlagostól hidegebb idõjárást szokott okozni, ugyanis az Északi-Sark közelében magasabb geopotenciálú levegõ szokott lenni (gyakrabbak az anticiklonok), így pl. Európa belseje felé is gyakrabban tör be a sarki v. kontinentális eredetû levegõ. Ilyenkor a Mediterrán térségben és gyakra nálunk is igen csapadékos idõjárás uralkodik. Szibériában is nagy területeken anticiklonok a jellemzõek.
Két szemléltetõ ábra: Link Link
A NAO index azt mutatja meg, hogy milyen erõsek egymáshoz képest a szubtrópusi magasnyomás (vagy legyen Azori anticiklon) és a poláris alacsonynyomás. Amennyiben az azori anticiklon is rendkívül erõs és az izlandi ciklontevékenység is, akkor ez pozitív NAO indexxel szokott járni, ami nagyjából hasonló hatásokkal jár, mint a pozitív AO: Link
Negatív NAO index esetén pedig gyengébb szubtrópusi magasnyomás, illetve gyengébb izlandi ciklonaktivitás lesz jellemzõ, így tehát gyengülnek a nyugatias szelek, ami több meridionalitáshoz vezethet. Link
Legtöbbször a két index nagyjából együtt szokott mozogni.
Csak szemlétetésnek jó Svadasz két képe is: Link Link
Meg lehet rajta nézni, hogy pl. a 2006/2007-es szezonban az AO és NAO is pozitív volt a tél nagyobbik részében. Ilyenkor volt a rendkívül erõs nyugatias irányítás, illetve tavasz közeledtével a viharciklonok.
Ha az elõzõ téli szezont nézed, akkor a téli nagyobbik részében negatív AO és NAO indexek voltak, aztán jó hidegre is sikerült az egész...
Szerintem meg még semmit nem lehet levonni belõle a télre vonatkozóan. Látszik, hogy korábban is voltak kisebb pozitív fázisok, lehet hogy ez is csak egy-két hétig fog tartani. Ha 1 hónap múlva is pozitív lesz, akkor az már jelent valamit.
Pozitív fázisba látszik átfordulni a NAO, az AO meg már átfordult. Eszerint enyhe lesz a tél.
Ez a figura már júliusban is megfigyelhetõ volt több napon keresztül:az óceán felett zonális áramlás,a kontinensen,fõleg a k-i részén blocking.
Akkor azt gondoltam,a ny-i áramlások készülnek feléledni.Most viszont újra meridionális áramlási kép van.
Akkor azt gondoltam,a ny-i áramlások készülnek feléledni.Most viszont újra meridionális áramlási kép van.
Vagy a tükrözés nem jó most és nem ezt akartad linkelni, de ez nem zonalitás. Ha jól megnézed, a teljes kontinens abszolút blokk alatt van. Az Izlandtól a Barents tengerig húzott vonalon veszteglõ ciklonok 995-1000hpa nyomással elég gyengécskék. Ez megint egy olyan helyzet, hogy amennyiben összegyûlik egy kis hideg, pont a Brit szigetek felé terjesztekedõ AC és a kelet-eu-i AC között tud letörni, azaz, hidegcsepp/med - bergadás, majd hûvös és csapadékos idõ középen. A gfs fáklyán 15-tõl már kisebb szórás meg is figyelhetõ, ami blokk elõjele. Tehát sajnos vannak elszomorító jelek, pedig én is vágynék egy kellemes vényasszonyok nyarára.
Én már idestova 30 éve figyelem az idõjárást, de bevallom, hogy ilyen hosszú zonalitás-mentes idõszakra nem emlékszem. Elõfordultak hetekig, sõt 2-3 hónapig tartó blocking-helyzetek, de az idei év a maga sorozatos beragadó/veszteglõ ciklonjaival szerintem szinte példátlan az utóbbi 2-3 évtizedben /ha nem így van, javítsatok ki!/.
Csak egyetérthetek lász kollégával, hogy amennyiben marad az azonalitás a következõ hónapokban is, télen bizony lapátolhatunk majd jócskán!
Csak egyetérthetek lász kollégával, hogy amennyiben marad az azonalitás a következõ hónapokban is, télen bizony lapátolhatunk majd jócskán!
A szokatlanul tartós meridionalitás okáról van egy elméletem(hogy helyes-e,az persze kérdés)Létezik az ún.Namias-periódus:1.fázis: kiélezõdõ é-d-i hõkülönbség - erõsödõ zonális áramlás.2.fázis:meridionálisra forduló áramlás - csökkenõ é-d-i hõkülönbség.Aztán kezdõdik az egész elõlrõl.Vajon nem arról van-e szó,hogy mostanában a két fázis aránya változott meg?Azaz,van zonalitás most is,csak olyan rövid idõtartamú,hogy alig vesszük észre.Ha így van,ennek okát a sarki és az egyenlítõi tájak alapvetõen megnövekedett hõdifferenciájára vezetem vissza.Lehetséges,hogy a tropikus-szubtropikus vidék az üvegházhatás megnövekedése miatt melegszik,míg a sarkvidék a néhány éve igen alacsony naptevékenység folytán kissé hûl.Hogy miképp lesz ebbõl eltolódás a két Namias-fázis idõtartamában?Ha eleve nagy az é-d-i hõkülönbség,akkor hamar eléri azt a mértéket,mely a zonális áramlást meridionálisra fordítja.Ezzel szemben,csak hosszas meridionalitás képes annyira lecsökkenteni a hõkülönbséget,hogy újra 1.fázis álljon elõ.
2006 januárjában és februárjában kisebb volt a sarki jég kiterjedése mint az ominózus 2007 év hasonló idõszakában.Mégis,2006 januárban ötven éves hidegrekordok dõltek meg Oroszországban,és hozzánk is olyan erõvel tört be a hideglevegõ ék-rõl,amilyenre 1979 jan.1 óta nem volt példa.
No ennek örülök, hogy megy az elemzés:-)
De lenne egy megjegyzésem, azt hiszem kissé félreértettük egymást! Én nem várom a telet, sõt imádom a nyarat minél melegebb van annál jobban érzem magam, szóval én csak a realitások talaján írtam azt amit.
Továbbra is tartom, azt, hogy ha ez a tendencia tartós lesz a téli idõszakra akkor sokat fogunk lapátolni! Ne így legyen, de a mostani elrendezõdés meleg, vagy inkább hideg ágya lehet a kemény téli napoknak idén.
A nyári idõjárás sokban tért el a tavalyitól, hogy miért, persze azért mert kb októberben változott valami és immáron jó 11 hónapja fennáll. Látszik is, a budapesti adatokat böngészve nagyjából átlagos az év, és miért is, csak azért mert a minimumok felvitték az átlagot, ha ez nem lett volna akkor bizony negatív anomáliával büszkélkedhetnénk. Ami jó eséllyel be is fog következni szeptemberben! Meglátjuk!
A lényeg, ha a hurrikán szezon gyengélkedik akkor ismét rengeteg felhasználatlan energia marad, és ezzel a nyomási elrendezõdéssel együtt, bizony kemény telet jelent, nincs mit mondani ez van. Ha az energia beindít egy normális nyugati légkörzést akkor lehet nekünk enyhébb a tél, ha az energia ismét a sarkokra szakad rá és a blokkoló anticiklon erõsíti a sok hócsapadékkal akkor megint nincs ellene mit tenni, nálunk hideg, havas tél lesz. Ennyit errõl, kiderül mi lesz figyelni kell a tendenciákat!
A következõ napokkal sem vagyok elégedett és igenis szomorú vagyok! Nem elég hogy napok óta nincs 20 foknál melegebb, sõt 20 fok sincs, ráadásul ha jön végre a meleg levegõ, akkor kapunk egy halom esõt, és megint ott vagyunk ahol elkezdtük! Jön a felhõ, nincs besugárzás nincs jó idõ, ne feledjük a nappal hossza vészesen csökken és a besugárzás mértéke is. Sajnos az idõjárás egyelõre elrontja a szép kellemes szeptemberi napokat!
A zonalitás beindulása mindig ûrtávlat a kutya vacsorája most biztosabb pont mint az:-)
Lassan meg kell barátkozni, hogy idén is elmúlt a nyár és nézzünk tovább várjuk azt amit lehet, én a jövõ májust:-), de addig még lesz néhány nap, így ezekben kell megtalálni a szépet, izgalmat és jót!:-)
De lenne egy megjegyzésem, azt hiszem kissé félreértettük egymást! Én nem várom a telet, sõt imádom a nyarat minél melegebb van annál jobban érzem magam, szóval én csak a realitások talaján írtam azt amit.
Továbbra is tartom, azt, hogy ha ez a tendencia tartós lesz a téli idõszakra akkor sokat fogunk lapátolni! Ne így legyen, de a mostani elrendezõdés meleg, vagy inkább hideg ágya lehet a kemény téli napoknak idén.
A nyári idõjárás sokban tért el a tavalyitól, hogy miért, persze azért mert kb októberben változott valami és immáron jó 11 hónapja fennáll. Látszik is, a budapesti adatokat böngészve nagyjából átlagos az év, és miért is, csak azért mert a minimumok felvitték az átlagot, ha ez nem lett volna akkor bizony negatív anomáliával büszkélkedhetnénk. Ami jó eséllyel be is fog következni szeptemberben! Meglátjuk!
A lényeg, ha a hurrikán szezon gyengélkedik akkor ismét rengeteg felhasználatlan energia marad, és ezzel a nyomási elrendezõdéssel együtt, bizony kemény telet jelent, nincs mit mondani ez van. Ha az energia beindít egy normális nyugati légkörzést akkor lehet nekünk enyhébb a tél, ha az energia ismét a sarkokra szakad rá és a blokkoló anticiklon erõsíti a sok hócsapadékkal akkor megint nincs ellene mit tenni, nálunk hideg, havas tél lesz. Ennyit errõl, kiderül mi lesz figyelni kell a tendenciákat!
A következõ napokkal sem vagyok elégedett és igenis szomorú vagyok! Nem elég hogy napok óta nincs 20 foknál melegebb, sõt 20 fok sincs, ráadásul ha jön végre a meleg levegõ, akkor kapunk egy halom esõt, és megint ott vagyunk ahol elkezdtük! Jön a felhõ, nincs besugárzás nincs jó idõ, ne feledjük a nappal hossza vészesen csökken és a besugárzás mértéke is. Sajnos az idõjárás egyelõre elrontja a szép kellemes szeptemberi napokat!
A zonalitás beindulása mindig ûrtávlat a kutya vacsorája most biztosabb pont mint az:-)
Lassan meg kell barátkozni, hogy idén is elmúlt a nyár és nézzünk tovább várjuk azt amit lehet, én a jövõ májust:-), de addig még lesz néhány nap, így ezekben kell megtalálni a szépet, izgalmat és jót!:-)
Te már régóta figyelemmel kíséred az idõjárást!
Mennyire volt régebben jellemzõ, hogy 1 évig ne legyen semmi zonalitás?
Lassan 1 évig tart, mert elõre nézve egy jóideig nem látni zonalitás jelét, mire esetleg lehet, már tényleg közel lesz az egy évhez a zonalitásmentes idõszak.
Mennyire volt régebben jellemzõ, hogy 1 évig ne legyen semmi zonalitás?
Lassan 1 évig tart, mert elõre nézve egy jóideig nem látni zonalitás jelét, mire esetleg lehet, már tényleg közel lesz az egy évhez a zonalitásmentes idõszak.
Zonalitásnak egyelõre semmi jele, a tél még túl messze van, ezért lássuk a következõ 10-14 napot: az évszakhoz képest kimondottan hûvös idõszak napjai szerencsére minden jel szerint meg vannak számlálva (+4 fok 850 hPa-on október második fele átlagának felel meg!), délnyugati áramlással melegebb, de igen nedves levegõ érkezik (részletek a Hosszútávúban, így erre nem térek ki bõvebben), viszont több modell szerint is a következõ héten (szept. 13-19) jó esély van arra, hogy legalább néhány napra beköszöntsön a késõ nyár. Így nemcsak a déli országrészben, hanem északon is - csillagászati nyár búcsúztatóként - augusztus vége óta elõször mérhetünk 25 fokot.
A kérdés csak március végére dõl el: Vajon az utóbbi 10 hónap blocking-uralma a következõ télre is kitart?
Így igaz. A szolgálati középtávú is 17, 25-öt ad, délen lehet melegebb szerintük pár fokkal.
Mert ugye hiába a 15 fokos 850, ha egyszer borult az ég, és az esik az esõ...
Az utóbbi hozzászólások láttán leginkább egy mondat jut eszembe: "Irónia nem egy ország, ahol az irónok laknak..."
Mert ugye hiába a 15 fokos 850, ha egyszer borult az ég, és az esik az esõ...
Az utóbbi hozzászólások láttán leginkább egy mondat jut eszembe: "Irónia nem egy ország, ahol az irónok laknak..."
Tudod, próbálunk a realitások talaján maradni
A tél még messze van, sok minden változhat addig, ha enyhe lesz akkor örülhettek
Mi micsoda, nem írtam semmit?
A tél még messze van, sok minden változhat addig, ha enyhe lesz akkor örülhettekMi micsoda, nem írtam semmit?
Szúrja a szemeteket a kánikula szeptemberben, mi? Na meg a télre kinézõ zonális kilátások... ha-ha
Szerk.: Micsoda? Én sem!
Joe! Ez van! Télen is pont ugyanez szokott lenni, mindig azon modellek pontossága értékelõdik fel, amik brutális hidegleszakadást vagy havas mediterrán ciklon mutatnak 
Szerk.: Micsoda? Én sem!
Joe! Ez van!
Télen is pont ugyanez szokott lenni, mindig azon modellek pontossága értékelõdik fel, amik brutális hidegleszakadást vagy havas mediterrán ciklon mutatnak
2-3 fokot hozzá lehet tenni, így szerdára kinéz egy 14-28 fok, Link csütörtökre 21-26 Link hétvégére 20-25. Kicsit félve írom le, de lehet, hogy az ország felén még nyári nap sem lesz? Én is örülnék, ha csak egy-két napra is, de visszatérne a nyár.
Nem, az szúrja a szemem, hogy az eddig oly nagyra becsült ECMWF teljesen el lett felejtve, most hogy a GFS igen kellemes idõt prognosztizál. 
Én is örülnék a kellemesen meleg, 25 fok körüli idõnek, nekem ilyenkor kezdõdik a buliszezon nem nyáron, épp ideális lenne.
Én is örülnék, ha csak egy-két napra is, de visszatérne a nyár. Nem, az szúrja a szemem, hogy az eddig oly nagyra becsült ECMWF teljesen el lett felejtve, most hogy a GFS igen kellemes idõt prognosztizál.
Én is örülnék a kellemesen meleg, 25 fok körüli idõnek, nekem ilyenkor kezdõdik a buliszezon nem nyáron, épp ideális lenne.
Kicsit visszatérve a jövõheti felmelegedésre!
De bitangul felhúzta a 15 fok feletti 850-es izotermát...: Link Link ez így bizony egyre érdekesebb. Vajon melegít még rajta? Meg lesz még a nyári nap az ország több mint felén? Lesz még 30+ fok az ország több, mint 1/3-án? Kicsit félve merem mondani, de több mint felén?
Én örülnék, ha csak egy-két napra is, de visszatérne a nyár
De bitangul felhúzta a 15 fok feletti 850-es izotermát...: Link Link ez így bizony egyre érdekesebb. Vajon melegít még rajta? Meg lesz még a nyári nap az ország több mint felén? Lesz még 30+ fok az ország több, mint 1/3-án?
Kicsit félve merem mondani, de több mint felén? Én örülnék, ha csak egy-két napra is, de visszatérne a nyár
Azért amellett, hogy a Csendes-óceánon teljesen más a helyzet, ne menjünk el szó nélkül. Hisz az összes óceánnak egyetlen nagy áramlási rendszere van. Tudtommal La Niña esetén az Észak-Atlanti térségben valamivel melegebbek lesznek a vizek, a Golf-áramlat gyenge erõsödése miatt. (Ugyanekkor a Csendes-óceán északnyugati medencéjében is jóval melegebbek lesznek a vizek, ezért van több trópusi ciklon.)
Ha Szibériában megint nagy hideg lesz, akkor a hõkülönbség miatt talán erõsödhet a zonalitás, de csak Európa felett, a blokk keletebbre lehet, és ott a mi tavalyi telünknél is keményebb telet okozhat. De ez inkább csak tipp.
Ha Szibériában megint nagy hideg lesz, akkor a hõkülönbség miatt talán erõsödhet a zonalitás, de csak Európa felett, a blokk keletebbre lehet, és ott a mi tavalyi telünknél is keményebb telet okozhat. De ez inkább csak tipp.
Csak az a baj, hogy itt jó, ha egy-két nap,míg tavaly az szinte az egész Június(leszámítva az utolsó 10 napot)...
Szerintem a bõven azért túlzás. Az idei nyárról is vannak szép kiragadott pillanatok: Link
Szerk.: Legalábbis a Júniusból úgy 6-7 nap..., a többi blocking.
Szerk.: Legalábbis a Júniusból úgy 6-7 nap..., a többi blocking.
Tavalyi nyáron bõven volt zonalitás:
Link
Ezért voltak heves zivatarok DNy-on, mert zonális JET lekapta az SC-ket a hegyekrõl...
Link
Ezért voltak heves zivatarok DNy-on, mert zonális JET lekapta az SC-ket a hegyekrõl...
Ez elég gyengus!
Ettõl még 2006. szeptemberében is jóval nagyobb volt a jégborítottság, pedig tudjuk mi volt az utána következõ télen...: Link
Bastardi blogját megtaláltam, szerinte augusztusban kevésbé csökkent a globális hõmérséklet, mint ahogy megjósolta. Gyakorlatilag messzemenõ következtetéseket nem mert levonni a télre vonatkozóan.
Szóval vegyük sorjában:
1. Az Atlanti óceán vízfelszín hõmérséklete pozitív anomáliában van, illeve jelentõsen melegebb, mint 2009. hasonló idõszakában.
2. Az Északi-Sark jégborítottsága jelentõsen elmarad a tavalyi értékektõl, még a 2006-os év hasonló idõszakához is, amikor kemény zonalitás uralkodott egész télen. Tavaly valószínûleg azért volt nagyobb a jégtakaró, mert nagy területekre kiterejdõ pozitív nyomási anomália volt, ami elõsegítette a jég gyarapodását. Idén Szibéria északi részeinél brutális ciklonok voltak, így nem voltak optimális feltételek a jégképzõdéshez. Link Link
3. Szibériában halmozódik a hideg. Az utóbbi 1 hónapban jópár fokkal hidegebb van arrafele, mint tavaly a hasonló idõszakban. Nyilván van kapcsolat az ottani erõs ciklontevékenységgel, ami a tavalyi év során teljesen máshogy történt.
Bizonytalan dolog ez.
Lassan úgy érzem, hogy eljön az az idõszak, amikor az enyhe téllel kapcsolatos jelek sokak számára kategórikusan nem lesznek figyelembe véve, felkerül a szemellenzõ. Ez végülis minden télen így van, aztán vagy bejön vagy nem.
Igaz a blocking hajlam igen bíztató a téli idõszakra nézve, de egyelõre úgy néz ki, hogy leginkább az északkeletrõl érkezõ hideg légtömegekben bízhatunk majd.
Ha marad a hajlam a Nyugat-Európai teknõkre, illetve a beragadó, majd északkelet felé távozó cut-off ciklonokra, akkor a Kelet-Európai síkságon késni fog a stabil anticiklon, illetve a hozzánk igencsak kérdéses területeken késõbb alakulhat ki említésre méltó hótakaró is. Gyakran váltakoznának a gyors hidegleszakadások, illetve a délkeletrõl felhúzódó enyhe elõoldali melegek.
Vajon egy ilyen brutálisan forrú nyár után Moszkvában mit gondolhatnak a télrõl? Ha mi képesek vagyunk levonni az eddigi tendenciákból következtetéseket, akkor vajon õk is megteszik? Mindig vannak elõjelek. Ha ezen gondolat mentén haladunk, akkor az oroszoknál enyhe lesz a tél?
Minden elmélet megbukik valahol.
Ettõl még 2006. szeptemberében is jóval nagyobb volt a jégborítottság, pedig tudjuk mi volt az utána következõ télen...: Link
Bastardi blogját megtaláltam, szerinte augusztusban kevésbé csökkent a globális hõmérséklet, mint ahogy megjósolta. Gyakorlatilag messzemenõ következtetéseket nem mert levonni a télre vonatkozóan.
Szóval vegyük sorjában:
1. Az Atlanti óceán vízfelszín hõmérséklete pozitív anomáliában van, illeve jelentõsen melegebb, mint 2009. hasonló idõszakában.
2. Az Északi-Sark jégborítottsága jelentõsen elmarad a tavalyi értékektõl, még a 2006-os év hasonló idõszakához is, amikor kemény zonalitás uralkodott egész télen. Tavaly valószínûleg azért volt nagyobb a jégtakaró, mert nagy területekre kiterejdõ pozitív nyomási anomália volt, ami elõsegítette a jég gyarapodását. Idén Szibéria északi részeinél brutális ciklonok voltak, így nem voltak optimális feltételek a jégképzõdéshez. Link Link
3. Szibériában halmozódik a hideg. Az utóbbi 1 hónapban jópár fokkal hidegebb van arrafele, mint tavaly a hasonló idõszakban. Nyilván van kapcsolat az ottani erõs ciklontevékenységgel, ami a tavalyi év során teljesen máshogy történt.
Bizonytalan dolog ez.
Lassan úgy érzem, hogy eljön az az idõszak, amikor az enyhe téllel kapcsolatos jelek sokak számára kategórikusan nem lesznek figyelembe véve, felkerül a szemellenzõ. Ez végülis minden télen így van, aztán vagy bejön vagy nem.
Igaz a blocking hajlam igen bíztató a téli idõszakra nézve, de egyelõre úgy néz ki, hogy leginkább az északkeletrõl érkezõ hideg légtömegekben bízhatunk majd.
Ha marad a hajlam a Nyugat-Európai teknõkre, illetve a beragadó, majd északkelet felé távozó cut-off ciklonokra, akkor a Kelet-Európai síkságon késni fog a stabil anticiklon, illetve a hozzánk igencsak kérdéses területeken késõbb alakulhat ki említésre méltó hótakaró is. Gyakran váltakoznának a gyors hidegleszakadások, illetve a délkeletrõl felhúzódó enyhe elõoldali melegek.
Vajon egy ilyen brutálisan forrú nyár után Moszkvában mit gondolhatnak a télrõl? Ha mi képesek vagyunk levonni az eddigi tendenciákból következtetéseket, akkor vajon õk is megteszik? Mindig vannak elõjelek. Ha ezen gondolat mentén haladunk, akkor az oroszoknál enyhe lesz a tél?
Minden elmélet megbukik valahol.
Itt van:Link
Jóval gyengébb és vékonyabb a jégborítottság a kontinensünkhöz és Ázsiához közelebb esõ területeken mint 2009-ben.
Jóval gyengébb és vékonyabb a jégborítottság a kontinensünkhöz és Ázsiához közelebb esõ területeken mint 2009-ben.
Nem haszontalan. Veszek neked egy fagyit, ha 3 napnál hosszabb zonalitást mutatsz nekem a tavalyi nyárról Sokkal régebb óta van tartós blocking, mint tavaly õsz Nem ugyanaz a fajta blocking, de blocking volt.
Egy szó, mint száz: csak ne legyetek 100%-osan biztosak az átlagon aluli télben. Nyilván azért nem lehet kizárni, de én nem tartok valószínûnek egy a tavalyihoz hasonlót, mert teljesen másak a kiindulási tényezõk.
Sokkal régebb óta van tartós blocking, mint tavaly õsz Nem ugyanaz a fajta blocking, de blocking volt.Egy szó, mint száz: csak ne legyetek 100%-osan biztosak az átlagon aluli télben. Nyilván azért nem lehet kizárni, de én nem tartok valószínûnek egy a tavalyihoz hasonlót, mert teljesen másak a kiindulási tényezõk.
Az átrendezõdés tavaly õsszel indult meg, teljesen haszontalan most a 2009-es, 2010-es nyár összehasonlítása...
Hát öregem, nem tudom...
Hiába mondjátok, hogy már nagyon hosszú ideje nem változott a helyzet, de a mostani nyári szezon is gyökeresen (!) más makroszinoptikus képet mutatott, mint a tavalyi.
2009. nyár geopotenciál anomália az északi féltekén: Link
2010. nyár geopotenciál anomália az északi féltekén: Link
Gyökeresen eltérõ képet mutatnak a dolgok. Emlékeztek az elõzõ nyárra..., gyakorlatilag nem mezociklonális tubák, tornádókon kívül alig volt egy pár értékelhetõ szupercella. Délnyugaton volt 3, északkeleten 2..., azon kívül pedig csak szeptember végén volt egy értelmes zivatarrendszer. Emlékszem, hogy a tavalyi nyáron is túlnyomó részt blocking helyzetek voltak
A mostani nyári szezon (most ne ragadjunk le regionális szinteken) pedig szerintem egy erõs ötöst érdemel országos szinten. Ezt mutatja az is, hogy mennyivel több heves esemény fordult elõ most, mint például tavaly.
A blocking az blocking. Ezzel vitatkozni nem is akarok, de annak karakterisztikája teljesen eltérõ képet mutat idén, mint tavaly.
Szibériai hidegfelhalmozódás ide vagy oda, de a mostani kezdõ feltételek sok szempontból másak, mint tavaly. Ennyit le lehet szögezni.
Õszintén szólva én nem tudom mit higgyek. Errõl szerintem csak március elején tudunk majd nyilatkozni, hogy mennyivel volt jobb tél a mostani a tavalyinál (vagy rosszabb).
Hiába mondjátok, hogy már nagyon hosszú ideje nem változott a helyzet, de a mostani nyári szezon is gyökeresen (!) más makroszinoptikus képet mutatott, mint a tavalyi.
2009. nyár geopotenciál anomália az északi féltekén: Link
2010. nyár geopotenciál anomália az északi féltekén: Link
Gyökeresen eltérõ képet mutatnak a dolgok. Emlékeztek az elõzõ nyárra..., gyakorlatilag nem mezociklonális tubák, tornádókon kívül alig volt egy pár értékelhetõ szupercella. Délnyugaton volt 3, északkeleten 2..., azon kívül pedig csak szeptember végén volt egy értelmes zivatarrendszer. Emlékszem, hogy a tavalyi nyáron is túlnyomó részt blocking helyzetek voltak
A mostani nyári szezon (most ne ragadjunk le regionális szinteken) pedig szerintem egy erõs ötöst érdemel országos szinten. Ezt mutatja az is, hogy mennyivel több heves esemény fordult elõ most, mint például tavaly.
A blocking az blocking. Ezzel vitatkozni nem is akarok, de annak karakterisztikája teljesen eltérõ képet mutat idén, mint tavaly.
Szibériai hidegfelhalmozódás ide vagy oda, de a mostani kezdõ feltételek sok szempontból másak, mint tavaly. Ennyit le lehet szögezni.
Õszintén szólva én nem tudom mit higgyek. Errõl szerintem csak március elején tudunk majd nyilatkozni, hogy mennyivel volt jobb tél a mostani a tavalyinál (vagy rosszabb).
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Lehűlés és csapadék is érkezik
Időjárás-változás | 2025-08-19 12:51
Szabályzat