Meteorológiai esélylatolgatások

Mostantól próbáljuk ki: akik írásait rendszeresen át kell innen helyezni más fórumokba, (mindenki tudja, érinti-e a dolog) annak a következõ alkalommal figyelmeztetés nélkül egy idõre elvész a szakmai hozzászólási joga.
Vagy a szabállyal van a gond, vagy a felhasználókkal, nézõpont kérdése.
De ez így nonszensz, hogy több az áthelyezés-törlés, mint az idevaló hozzászólás.
A szabály adott, ezért azt kell egyelõre alkalmazni.
Kéretik minden érintett részérõl ezt figyelembe venni.

Ezzel csak az a baj, hogy ORSC a javából Vigaszként hozzáteszem, hogy a GEM + ECM is déli áramlást mutat október legelejére, amit én is elfogadnék, mert a tél véleményem szerint (az elõjeleket nézve), az átlagosnál hidegebb, a legjobb esetben átlagos lehet Még szerencse, hogy a húsvét jövõre április 20-a körül lesz, akkor meg már szinte tuti, hogy nem kell havat lapátolni, és egy kis szerencsével a pólós húsvét is összejöhet, mint legutóbb 2000-ben"

A két nagy modell immár egybehangzóan mutatja, hogy jövõ vasárnap alapvetõ makroszinoptikus váltás áll a házhoz: egy brit AC keleti peremén igen hûvös levegõ érkezik térségünk fölé, így szeptember vége, október eleje bár többnyire száraz, de immár igazi õszi idõt hozhat, nappal 11-15 fokkal, hajnalonként csak 1-6 fokra számítok. Ezt az új fáklya is szépen mutatja, ahol az óriási szórás egy új ("brit") blocking helyzetet vetít elõre.

Ez is bõven benne van a pakliban. Elég régóta nem láttam ekkora bizonytalanságot a NAO index elõrejelzésében: Link , ez megmutatkozik bõséggel a GFS ensemble futásaiban is (legalábbis az éjféliben): Link

Van itt minden, ami szemnek, szájnak ingere. Erõteljes hidegleszakadás, Európa felett tanyázó brutális anticiklon, zonális áramlások tõlünk északra stb-stb. Az elsõ olyan berendezkedések, amik a komolyabb õsz beköszöntét jelzik.
Az AO indexxel együtt vizsgálva Link jelen számítások szerint anticiklonális dominancia kezdõdhetne el a Európa nagyobb részén, kivétel ezalól az északi térséget (a ciklonok a sarkkor közelébe húzódnának vissza) és elõsször alakulhatna ki az az igazi õszi helyzet, amikor csapadék alig-alig lenne az anticiklon(ok) miatt, illetve annak elhelyezkedésébõl adódóan egy jó kis vénasszonyok nyara, esetleg egy kellemetlenül ködös idõszak is ránk köszönhetne. Amennyiben a masszív anticiklonális irányítást egy erõteljesebb északról-északkeletrõl érkezõ hidegleszakadás elõzne meg, akkor inkább kellemetlenebb, ködös õszi idõ következhetne, de legalább számottevõ csapadék nélkül. Az év ezen szakában viszont még nem tartom valószínûnek, hogy tartósan, egész nap ködös idõ legyen, de lennének helyek, ahol elég nehezen számolódnának fel.

Jelenleg viszont az anticiklonok elhelyezkedésében elég sok bizonytalanság van, talán be se fog következni, de az éjféli ensemble futások kecsegtetnek hasonló dolgokkal. Ebben az egyetlen jó dolog az lenne, hogy csökkenne a csapadékhajlam, ami már ránk férne.

Marad a 95-ös forgatókönyv (?) Elég jelentõs makrováltással kecsegtet a GFS a jövõ héttõl. A hidegbázis egy erõs Izland térségében tevékenykedõ ciklon hatására teljesen kettéhasad, majdhogynem 10 fokos T850 anomáliát szállítva a az Északi sark fölé. Úgy tûnik, 25-e után kapunk mégis egy kis sarki hidegöblítést a hidegbázis hozzánk viszonyitott keleti felébõl, aminek mértéke bizonytalan, de akár durva lehûlést és 2m es reggeli fagyot is okozhat. Aztán megváltozik a helyzet... a meleg nem a még mindig masszív tõlünk K-DK en tomboló kánikulából fog vissza-vissza szivárogni, hanem már inkább délnyugat felõl kapjuk, tõlünk északnyugati irányban az Azori térségbõl kiindulva épül ki egy AC. Végre! Ez megváltoztatja a K-DK derûs meleg, Ny-Közép- Mo-i borongós õszi felállást, ami kettõsség már szinte augusztus eleje óta keseríti a dunántúliak életét. A jövõ heti csendes idõ még mindig inkább a keleti országrészbe hozza a melegebb idõt, de már itt középen és Észak-Dunántúlon is láthatunk napot és szép kék eget. Utána pedig inkább egy DNY - ÉK kettõsség alakulhat ki, a Kárpátok felõl szivárgó hideggel és DNY felõl jövõ melegebb légtömegekkel.
Vagyis alapvetõen szárazabb, barátságosabb, némi jóindulattal, vagy esetleg anélkül is vénasszonyok nyarának nevezhetõ, bár reggelenként gyakran makacs ködös szüreti idõszak küszöbén állunk.

"Az El Nino 1997-ben hozzájárult a világméretû felmelegedéshez a WMO állásfoglalása szerint" - Légkör, 1998. 2. szám, 'Olvastuk'-rovat. A magyar nyelvû irás a Meteorológiai Világszervezet 1998. I. 20-i közleménye alapján készült.

Anarki: már magam is tüsszögök...

A kilencvenes évek vége felé svéd és svájci kutatók kimutatták, hogy az 1997/1998-as szokatlanul erõs El Nino-jelenség igenis befolyásolta Európa ÉNY-i felének idõjárását. Ellenõrizni lehet a Légkör (OMSZ-MMT szakmai folyóirat) 1998-ban megjelent egyik számában az Olvastuk c. rovatban, ha jól emlékszem. Kérésetekre szivesen elõkeresem a kérdéses lapszámot.
Mivel ugyanazok a ciklonok befolyásolták kontinensünk délkeleti felének idõjárását is szárazabb, enyhébb oldalukkal, melegszektorukkal, akkor a hatás ránk nézve is érvényes.

Úgy néz ki, hogy kialakul a La Nina a legújabb adatok szerint. Link Bár több alkalommal elhangzott, hogy a La nina és El nino jelenségek és az európai idõjárás között nincs egyértelmûen kimutatott jelenség, azért kíváncsi lennék a véleményetekre. Szerintem azért áttételesen lehetne ezt azt latolgatni, nem árt figyelembe venni az elõttünk álló tél kapcsán, akár majd utólagos verifikáció szempontjából is.

Márkóval értek egyet, hogy fõn. Persze a felszínen a víz felett közvetlenül a modellben 6-7 fok van közel 70%-os relatív nedvesség mellett, majd feljebb már 15 fok körüli hõmérséklet alig 20% körüli relatív nedvességgel.

Link
Link

A téllel kapcsolatban meg, hogy az ember mit "érez", mire emlékszik, mit "hisz" az nagyon relatív. Pl. van aki már elfeljti hogy két-három évvel ezelõtt milyenek voltak a nyarak, telek, stb...

Arról nem is beszélve, hogy bármelyik téli hónap középhõmérsékleti idõsorát nézzük az elmúlt 50 évre mondjuk, vagy 100 évre, nagyobb szórást látunk mint ha valamelyik nyári hónap ilyen jellegû idõsorát néznénk. Ezzel azt akarom mondani, hogy nyáron egy +/- fél fokos havi középhõmérsékleti anomália "többet jelent", mint télen. Télen egy hónap középhõmérséklete lehet akár -9, -10 fokos, de akár +5, +6 fokos is és nagyon ritka, ha néhány tizeddel éppen 0 körül alakul országosan a havi középhõmérséklet anomáliája.

Fõn, de az ott élõknek is biztos van rá találó szavuk

Az elmúlt egy-két héten már mutatott ilyet a GFS hasonló áramlási helyzetnél, így én valami fõnszerûre gondolnék, de ez nem biztos. Pl. 3-a: Link Link

Szerintem az Igor által szállított nagy mennyiségû meleg levegõ érezteti majd hatását.. Kb. akkora ér oda..

Grönland környékén valami egészen elképesztõ jelenség lezajlását valószínûsíti a GFS. Mintha magától melegedne a levegõ a magasban, ilyet még sose láttam: Link nyárias 15 fokos izoterma... mihez köthetõ ez az esemény?

Az is jól néz ki, hogy Izlandnál stabil anticiklon van... és minden létezõ oldalról fûzödnek le a ciklonok...
Ez biztos elég ritka elrendezõdés és jelenség.

2 m-es T szempontjából átlaghoz közeli tél volt. A Tiszántúlon a feletti.

Hát akkor valamit valahol nagyon elnézhettem Bár a térkép tanulsága szerint a Tiszától keletre pozitív volt, de ennek ellenére ebbõl nem sokat vettünk észre.
A lentebbi hozzászólásom lényegén viszont ez mit sem változtat.