2025. június 27., péntek

Globális jelenségek

Adott napon: 
Keresés:
#10466
Hm, ez a kép: Link eléggé egybevág az eredeti képpel: Link és eszerint a LTM (long term mean) az 1971-2000. Innen viszont mindkét adatforrás letölthető (1971-2000 és 1982-2010) : Link
Írják is: "Caveats: Daily Anomaly files are calculated relative to a 1971-2000 climatology"
#10465
Hm, ha a NOAA nem a 1981-2010 CFS reanalízishez viszonyítja az anomáliát, hanem mondjuk egy kicsit korábbi 30 éves átlaghoz, vagy csak pl. 1981-2000 átlagához, és tegyük fel, hogy tényleg az északi félteke SST-je melegszik, akkor az anomália-térképek akár stimmelhetnek is, nem? Hisz északon (ahol melegszik a SST) van az eltérés, délen (ahol nincs / nem akkora a SST melegedés) meg nincs, és ez így még reális is lenne.
Persze ehhez kéne egy forrás, hogy a NOAA mihez képest számol anomáliát.
Még jobb lenne, ha mindkettőnek lenne SST térképe is (nem csak SST anomália térképe), mert azt összehasonlítva már nem kéne ekkora eltérésnek lennie - gondolom.
#10464
Az adatok többsége nyilván műholdak  szenzoraitól származik, másrészt hajók, bóják méréseiből. A műholdas méréseket nyilván folyamatosan hozzá igazítják, kalibrálják a felszíni mérések adataihoz. A két anomália térkép eltérése az egyenlítőnél és az egész déli félgömbön minimális, az északi félgömbön (különösképpen a sarkvidéken) lényeges,  tendenciózus, megengedhetetlen eltérések vannak. 

A forrásadatokról: Túlnyomóan azonos, vagy azonos megbízhatóságú szenzorokból származnak az adatok: Bár elég sok műhold röpköd odafenn, meglehetősen kevés van olyan, amelyik felszíni hőmérsékletet érzékelő szenzorral van felszerelve és bejárja bolygónk teljes felszínét (pólusok fölött áthaladók). A mérést végző hajók és meteorológiai bóják száma is korlátozott. Az egyenlítő környéki és déli félgömbi kétféle anomália térkép gyakorlati azonossága pedig legalább túlnyomóan azonos, de legalább is azonos megbízhatóságú forrásadatokra utal. 

Az északi félgömb anomália képei mégis jelentősen és tendenciózusan eltérők. A napi anomáliát nyilván a napi SST-ből számolják, mert mi másból? Az anomália egyik számítási adata, a napi SST adatbázis nyilván helyes, közel azonos mindkét esetben, mert azonos, vagy azonos megbízhatóságú szenzoroktól származik. A két SST anomália közötti érdemi eltérés kizárólag a számításához a napi SST-ből kivont, valahogyan számított SSTátlagok érdemi eltéréséből származhatnak.

A CDAS anomália ábrához tartozó SSTátlag az 1981-2010 évek SST átlaga, amihez mostanában mint megbénult mozgóátlaghoz mindent hasonlítunk. A NOAA SST átlaga az északi féltekén - különösen a sarkvidék környékén - ennél tendenciózusan lényegesen alacsonyabbnak kell lennie, különben hogyan lehetne az anomália a CDAS anomáliánál tendenciózusan és lényegesen magasabb??? Ha nem a 1981-2010 évek átlaga "szabványhoz" hasonlít a NOAA, akkor mihez, de akkor miért nem közli? Nano ábrája szerint lehet kiválasztani pl. 1980. évvel kezdődő 10 - 20 éves időtartamot, melynek átlaga lényegesen alacsonyabb a "szabvány" 1980-2010 évek átlagánál. 1981-nél korábbi évhez, évekhez nem hasonlíthat, mert előtte nem volt műholdas mérés.

Ha a "szabványtól" eltérő az összehasonlítási alap, miért nem közlik? Talán így "szebbnek", pirosabbnak látszik az ábra? Így is gyakran az almát a körtével kell összehasonlítani, de miért kell a céklával, vagy a vízilóval? 

Az SST anomáliát az 1981-2010 évek átlagával könnyebb számolni, mint a 30 éves mozgóátlaggal, mert így az SST napi átlagokat elegendő egyszer kiszámolni, mozgóátlag esetén minden újabb naphoz egy új SST mozgóátlag tartozik, ami kiszámítandó.

Megjegyzem, napi SST adatok körülbelül egy éve léteznek, előtte rosszabb felszíni felbontásban heti 2 teljes bolygóra kiterjedő SST volt elérhető, minden egyéb napi adat interpolált.

Innentől számomra két változat lehetséges.

- A hiba: Valamit véletlenül elbaltáztunk, elszámoltunk, elfelejtettünk közölni,  stb.
- A hamisítás, megtévesztés: Valamit szándékosan elszámoltunk, "elfelejtettünk" közölni, stb.

Megjegyzés: Arról a gw felkentek diszkréten el szoktak felejtkezni, hogy amíg az északi sarkvidék jégborítása negatív, a déli sarkvidék jégborítása és az összes jégborítás pozitív rekordokat döntögetett. A déli félgömb érdemben nem melegedett, így a NOAA esetleges korábbi / rövidebb SST átlaga a déli félgömbi SST anomáliát érdemben nem befolyásolja(ta).
#10463
Az egyik a CFSR 1981-2010 reanalízishez képest számol anomáliát, a másikat nem tudom, de ha nem pont ugyanaz, vagy más akár az időszak, akkor megint más anomália-értékek jönnek ki... De ha mindkét forrásnak van aktT térképe is, az segíthet már.
#10462
Okozhatja a tengerfelszín-hőmérséklet származtatásának módja, ami önmagában más átlagokat eredményezhet. Az egyes adatbázisok nagyon messze tudnak lenni egymástól, szárazföldi adatbázisokra is igaz ez. A modell reanalízisek produktumaira pedig halmozottan.
#10461
Jól látom, hogy az egyenlítőnél a Csendes-óceánon az egyenlítőnél (La Nina) mindkettőnél ott a -5 °C környéki anomália? Jól látom, hogy a két "forrás" között délen a 60 °, északon a 70 - 80 ° szélesség környékén változatosan, de szisztematikus irányba legalább 2 - 4 °C eltérések is vannak? Nagy területen, nem a mérés és ábrázolás felbontásában? Korábban említettem, hogy ami ugyan mindkét ábrázolásban hőmérsékleti anomália teknő volt, az egyiknél  -4 °C-os, a másiknál +1 °C- körüli anomália? Ugyan némileg színtévesztő vagyok, de azért a mélykéket a naranccsal nem keverem.

Mi okozza a különbséget? A mért pillanatnyi értékek az eltérők (de az hogy lehetséges), vagy a helyi átlag (de az hogy lehetséges)?
#10460
Jól látom, hogy ez a két anomália-térkép más források alapján dolgozik?
#10459
Igen.
#10458
Amit te linkeltél, az tenger, amit Nanovich, az meg levegő.
#10457

Link 

A kettő közül az egyik vagy hibás, vagy hamisítás. Egyszerre igaz mindkettő nem lehet: 

Link 

Link 

Olyan, mint ha az északi féltekén győzött volna a kommunista SST világforradalom.

Mindmeghalunk. 
#10456

beillesztett kép

#10455

beillesztett kép

#10454
Sziasztok erre tud valaki véleményt mondani?
Link
mostanábban nem nagyon hallani DAI ről. Cikkben meg van említve idén vajon hogy áll ez az index..
#10453
Nem férnél bele a köztársasági elnök tanácsadói csapatába. Link
Tényként kezelik és tolják le a diákok torkán a dolgot. beteg
#10452
Nem tudom kik voltak a megbízók, de arról hallottam, hogy tudósok megállapították azt, hogy a felmelegedések maguk után vonták a CO2 növekedését. Fogalmam sincs , hogy igaz-e , nem voltam ott megmérni. Innentől hit kérdése az egész. Egyik tudós szerint kiváltotta, másik szerint követte. A tudomány is olyan mint a politika : egymás szemére hányják , hogy utolsó, mocskos, hazug tróger, de arról szó sincs, hogy vitázzanak, érveljenek , csak kocsmai stílusban alázzák egymást. Persze egyik bűnözőnek kikiáltott sem kerül soha börtönbe.
Miközben a CO2-t istenítik, azt elfelejtik, hogy az emberiség gőzerővel irtja , egyesek szerit szándékosan is  gyújtogatja az erdőségeket. Becslésem szerint 10 ezer éve kétszer ekkora volt az erdőségek kiterjedése a bolygónkon. Olvastam olyan okostojás vélekedéseket, hogy az őserdőknek semmi köze a levegőminőséghez, nem is a Föld tüdeje az Amazonas térség , hadd égessék. Szerintem aki ezzel nem számol , vagyis tagadja, hogy köze van a felszín hőmérsékletének alakulásához annak, hogy erdő vagy csupasz talaj vagy beton borítja , az nem ért az éghajlathoz.
Csakhogy a CO2 egy láthatatlan és megfoghatatlan valami, a felégetett és tarra vágott erő meg kézzelfogható valóság. Meg kéne mérni, hogy mennyit változott a T ott, ahol előtte erdőben mérték, most meg a hűlt helyén. Túl egyszerű lenne , jobb a CO2-re meg a fosszíliákat égetőkre fogni a felmelegedést. Így nem fognak soha tenni az erőirtás és betonozás ellen(sárundor) és csodálkoznak, ha 40-50 fok van ott nyáron. Nálam nincs lebetonozva az udvar, a kertben fű,fák bokrok stb vannak. De már falun is terjed: betonozni , nehogy a csülköcskénk sáros legyen ám !
Azt hallottam, hogy egy kínai városban járvány ütött ki egy vírusfélékkel (ha jól tudom a koronavírusféléhez tartozókkal) foglalkozó laboratórium mellett. Azt is mondták, hogy kivizsgálják, hogy mit műveltek ott a "tudósok" a koronavírusokkal, de miután 2 milliárd dollárt adott a kínai kormány a WHO-nak, nem lett vizsgálat, örök csend borult a titokra. Helyette az állatokra fogták a dolgot mint a HIV, az ebola , a SARS meg a madárinfluenza esetében.
Itt az éghajlatnál is az a lényeg: valamire rá kell fogni a tényt, enyhébb évtizedek és forróbb nyarak vannak manapság. Arra fogják, amit valaki pénzel, mert érdeke azt kívánja. Hogy miért írtam ide mindezt ? Felütötte fejét az a vélekedés, hogy már 1 millió ember meghalt koronavírusfertőzében a világon, és ez is az éghajlatváltozás meg a GM számlájára írható. Összekapcsoltak két agyrémet: a klíma a COVID 19-nek nevezett valamin keresztül irtja az emberiséget. Közben Kína állítja, hogy náluk a covidnak kampec, két-három hónap alatt letudták a dolgot és 1450 millió lakosukból csak 4500-an haltak meg miatta , ferőzés március óta 0 közelében. A világ többi 6000 millió lakosából meg már állítólag egymillióan meghaltak. Most akkor kinek higgyünk ? Aki szerint vége, kinyúvadt (Kína) vagy aki szerint megállíthatatlanul terjed és milliókat fertőz , pusztít ?
Vannak akik még itt hisznek valamiféle "pártatlan", pénztől független tudományban.  Sajnos a tudomány legtöbb (társadalomtudományokkal kezdődött persze) területe ma már nem hiszem , hogy arra törekszik , hogy valamiféle "igazságot" derítsen ki és az emberiség javát szolgálja. Túl sok ehhez a már ezermilliárdokkal bíró politikus vagy éppen ilyeneket szolgáló párt meg állami vezető , akik a médián keresztül orruknál fogva vezetik a tudósokat és embereket (már arra is rávéve őket, hogy karanténban éljenek és embertársaikhoz ne közeledjenek, személyiségüket elrejtsék , véleményük meg csak a rájuk tukmált legyen). 30 éve nem ilyen világot képzeltem 2020-ra.szomoru
Fontosabb az a kérdés a CO2-n rugózás helyett, hogy feltétlenül ilyen világot szeretnénk gyermekeinkre, unokáinkra hagyni (már akinek van egyáltalán) ?

#10451
Nem látod rosszul, illetve annyiban igen, hogy általánosan fogalmazol. Az OMSZ vezetői határozzák meg mindig a szervezet hangsúlyait, és akik attól eltérnek, azok ösztönösen háttérbe vonulnak vagy háttérbe szorítják őket.
Bár nekem komoly kételyeim vannak, hogy a jelenlegi globális felmelegedés valóban a CO2 emelkedése miatt következik be, de ahogy egy másik bejegyzésedben fejtegeted, valóban hasznosabb, ha a környezetvédelem nagyobb hangsúlyt kap, mert kisebb bajjal jár, mint a környezetszennyezés folytatása.
#10450
Félreértés ne essék, én ugyanazt szeretném, mint te, tisztább környezetet. De ehhez szerintem nem lenne szabad egy olyan dolgot társítani, ami nem is biztos, hogy (teljesen) igaz.

Képzeljük csak el mi történne, ha a globális felmelegedésre felfuttatott környezetvédelem kapna egy olyan pofont, hogy mondjuk csak 20 évre, de jönne egy mérhető lehűlés. Amit évtizedekig nyomatott minden média, kormányzat, szervezet és már bebetonozódott az emberek agyába, hirtelen bizonytalanná válna, "léket kapna". Ismerve az emberiséget, sok jó nem sülne ki belőle...
#10449
Na épp ezért írtam az OFFos részt a végére, hogy ne kapjam meg, hogy állítom, hogy régen nem volt. Dehogy állítom. (Sőt szerintem voltak is - Váraljamet példája is jó, de az elmúlt 1-2000 évből is látni gyors változásra jeleket. Aztán ott van a sok "mesterséges" gyors változás: aszteroida, vulkánkitörés, stb.)
Viszont olyan példa nincs, mint ami az utóbbi pártíz/1-2száz évben történt. (Megint hozzáteszem gyorsan: lehet, hogy volt ilyen, csak nem tudunk még róla.)
Ugyan én sem hiszem, hogy mindig mindenről mi tehetünk, de azt hiszem, ez is egy hasonlóan nem túl súlyos állítás: nem vagyok meggyőződve róla, hogy az 1-2 fokból a tizedek nagy része nem nekünk köszönöhető.
És ugyanott vagyunk: várunk a 100%-os alátámasztó vagy 100%-os cáfoló érvekre. Lehet, hogy feleslegesen, mert ilyen sose lesz, ahogy 100%-os előrejelzés sem? Mégis az előrejelzések alapján tervezzük a hétvégénket, nem?
#10448
Még a Holocént se kell elhagyni, hogy rövid időn belül a mostanihoz fogható (vagy nagyobb) változásokat találjunk: Link

"Eight separate Neoglacial advances and retreatsare identified between 4400±45 cal. yr BP and the present. Both the dated sequence of moraines and the sediments from Vardfjelltjønna suggest that the LIA glacial maximum, here dated to 190±10 cal. yr BP/AD 1773±29, was the most extensive glacier advance during the last 9000 years."
#10447
Kicsit úgy érzem,eso  ez is olyan,  mint mikor a kiskrapek eltöri nagymama legszebb bögréjét.
Az ember első reakciója (nekem is) az lenne. "nem én voltam"zavarban
aztán ha kiderül,  hogy tehetünk róla akkor meg "dehát nem az én kompetenciám" laza
-parlagfüvet találtam a Nádasdy utcai  ltp. szélén. Mutatom a kertésznek:  "dehát ez 20 centivel a területünkön kívül van!"
-egyhúsz magas sövény parlagfűből...

kicsit megérdemeljük,  úgy ahogy van,  az egészet.szomoruszomoruszomoru
#10446
És honnan tudjuk, hogy nem volt?

Mért adataink az utolsó pár száz évre vannak össze-vissza technológiával, a holocén úgy ahogy fel van tárva klímatörténeti szempontból, a pleisztocén még szódával elmegy, aztán visszafelé haladva egyszer csak oda jutunk, hogy általánosságban véve is már +/- MILLIÓ évben adjuk meg annak a néhány dolognak is a korát, amiből kis túlzással "találgatni" lehet.

Azt nem mondtam, hogy semmilyen hatásunk nincs a globális klímára, csak nem vagyok róla meggyőződve/meggyőzve, hogy az 1-2 fokból a tizedek nagy része nekünk köszönhető.

Regionálisan pedig számtalan példát lehetne hozni a helyi klímát befolyásoló emberi tevékenységre, de az megint egy más tészta.
#10445
Engem meglepne, ha sok-sok milliárd éven át nem lett volna ilyen gyors változás, de pont most, pont amikor itt vagyunk e kicsi időre (és azért talán akad pár feltűnő bizonyíték, hogy beavatkozunk), akkor ettől teljesen függetlenül most lehetne.
Ezzel nyilván nem mondom azt, hogy régen nem voltak gyors változások, most meg vannak!
#10444
Ezen a téren nincs mit tagadnom, mivel tudtommal továbbra sincs 100 %-ban bizonyítva, hogy az ember felelős a globális változásért.

Az idézett résszel pedig az a problémám, hogy ha régen nem is voltak ilyen gyorsaságú változások, abból szerintem nem következik közvetlenül, hogy a jelenben/jövőben nem lehetnek.
#10443
Gondolom nem a klíma melegedését tagadod hanem hogy mindez az emberi tevékenységnek köszönhető. Legalábbis nekem így jön le a témához való hozzászólásaid alapján. Aztán kijavítasz legfeljebb ha rosszul gondolom. Nekem ezzel a legnagyobb bajom pontosan az amit Rudolfking nagyon pontosan fogalmazott meg pár héttel ezelőtt:
"Az én fő problémám pedig (mint mindig) az, hogy biztos, hogy volt ennyire gyors változás régen, mint most? Biztos, hogy most antropogén hatás nélkül is ilyen gyors változás következne be pont ilyen irányba, pont így? "
#10442
Erről őket kellene megkérdezni, de persze lehet, hogy én látom rosszul a dolgokat.

Mindenesetre továbbra is jobban hiszek a számoknak, mint a hangzatos nyilatkozatoknak és nem, nem vagyok klímaváltozás tagadó.

Miért is lennék, hiszen a klíma folyamatosan változik. Legalábbis bizonyos szegmenseiben. kacsint
#10441
"Az OMSZ elég erősen propagálja a globális klímaváltozás témáját az oldalon, a FB-on és a médiában is. Aki egyszer felszáll erre a hajóra, az nem fog csak úgy kiugrani az óceán közepén, hogy majd visszaúszik a kikötőbe."
És ezt a propagálást meggyőződésből, tévhitből esetleg valamilyen lobbi érdekében végzik? 
#10440
Hát ugye ez Vissy Károly bá' idejében úgy működött, hogy ha jött valami izgalmas szitu, akkor ő arra "rápörgött". Mint mindenki aki ténylegesen a meteorológiáért rajong, nem pedig a "jó időért". Na persze sok ebben a szubjektív tartalom.
#10439
Az OMSZ új, fiatalabb és csinos TV-s időjárás előrejelzői pedig gyakran még rátesznek egy-egy lapáttal a meleg, a "túl szép és jóidő" kihangsúlyozására. Persze az emberek mindig pozitívat várnak mindenben, de az időjárás szerencsére mindig "reális", azaz a mi hangulatunktól független. Magyarán nem olyan jó szerintem az szakmailag, ha kicsit kozmetikázzuk felfelé, a meleg, a jó hangulat felé az időjárás-jelentéseket. Télen, ha jönne egy nagy hóviharos, dermesztően hideg periódus, akkor nem is tudom, hogy sírva, vagy azt is bagatellizálva adnák-e elő?szomoru Ez tényleg kár...és nem csak azért írom, mert én valóban"hideg-párti" vagyok, hanem egyszerűen nem reális így az összkép. Bocs az off-ért.
#10438
Az OMSZ elég erősen propagálja a globális klímaváltozás témáját az oldalon, a FB-on és a médiában is. Aki egyszer felszáll erre a hajóra, az nem fog csak úgy kiugrani az óceán közepén, hogy majd visszaúszik a kikötőbe.

De ők ilyenek más dolgokban is, pl. előrejelzések. Ott van náluk az ECM, ami kis túlzással "szent és sérthetetlen" kategóriába került az évek során. Amit az mutat, az úgy is lesz; látszólag más modellekkel nem nagyon foglalkoznak, ami azért nem túl hiteles.
#10437

beillesztett kép



beillesztett kép

#10436
"Persze, mert neki ezt KELL mondania"
Erről lehetne egy kicsit többet megtudni?
#10435
Persze, mert neki ezt KELL mondania.

Érdekes módon Váraljamet szépen levezetett számításaira, statisztikáira már megint nem kerestél rá, pedig ő is az OMSZ-nál dolgozik.

Már belinkeltem jó párszor több fórumba az ezzel kapcsolatos elemzéseit, úgyhogy most nem teszem, keresd meg magad.
#10434
Érdekes jelenség, hogy az utóbbi években (pedig már több mint 30 éve méregetek csapadékot) egyre ritkábbak a nagy csapadékot (50+mm) ledobó zivatarok. Gyakran még a 24 órás csapadékmennyiség (egész napos esőzés, havazás is adhat ilyet) sem éri el egész évben egyetlen napon sem az 50 mm-t. Akár Cseszneken, akár Pápán nézem vannak évek (mint idén is) amikor a max. napi csapadék csak 30 vagy 40 mm körül van. Olyan meg (persze meredek domboldalakat nem számítva, ahol persze nem szoktak szántani és gabonát vetni) ritka mint a fehér holló, hogy a csapadék nem hasznosulna. Persze ha a laposokon összegyűlik egy dombról lefolyva az nem vész kárba, mert ott a talajba szivárogva a talaj- esetleg rétegvizeket és kutak vizét gyarapítja vagy forrásokat éltet. Másrészt bejutva a patakokba, folyókba,tavakba hozzájárul azok párolgó,kiszáradó felületének feltöltődéséhez. Az idén sajnos egyes vízfolyások felénk kiszáradtak, mert nem volt azokat tápláló, "nem hasznosuló" felszínről lefolyó elegendő víz. Az utóbbi 3 évben egyszer volt felhőszakadásunk (az is csak Csesznek körzetében) tavaly júniusban ami 50 mm-nél kicsit többet dobott le. Persze még a Dunáig sem jutott a víz, mert út közben szépen befogadták a vízre sóvárgó patakmedrek, tavacskák talajok. Gyermekkoromban valahogy sokkal több ilyenre emlékszem de még 1 két évtizede is gyakori volt az ilyesmi (lásd 2010). Ennek ellenére (bár az idei év eddig szárazabb az átlagnál) az utóbbi évtizedek összcsapadéka aszály ide vagy oda mégis több mint a gyermek és fiatalkoromban mért adatok (1960-90).
Valóban vannak olyan hetek, mint most szeptemberben is, amikor nem képes 1 mm-sem esni. Ugyanakkor a mostani csapadékosabb időben sem volt semmi extrém "hasznosulni képtelen" felhőszakadás.

[a végéről a baromság törölve - coontac]
#10433
Annakidején le voltam "hülyézve", amikor azt állítottam, hogy a csapadék időbeli és térbeli eloszlása sokkal szélsőségesebb, mint korábban, mint pl. az 1960-1990 közötti időszakban. 
Többen beküldtek az omszhoz, hogy majd ott helyreraknak! 
Eközben az omsznál:

"amit mindenki megfigyelhet például az extrém szárazságokkal kapcsolatban, de az is feltűnhet, hogy a csapadékjelenségeknek az intenzitása és a frekvenciája mennyire megváltozott: azaz ritkán, de akkor felhőszakadás mennyiségű csapadék esik, amit a termőföld nem képes megfelelően hasznosítani, amiből aztán fölcsuszamlások és egyéb károkozások történhetnek – fogalmazott Radics Kornélia... "

"Vagyis mindenképpen kimutatható Magyarországon is a klímaváltozás jelensége, ami ráadásul a globális átlaghoz képest kicsit gyorsabb ütemű,és elsősorban a csapadékjelenségek egyre szélsőségesebb átrendeződését eredményezi – ismételte meg a szakember." 

Forrás: Link
#10432
Pont erről van szó. Vagyis a történelmi megközelítésen sztem a többség itt már túl van, meg hát  a korabeli, vagy "korközeli" források gyakran nem éppen hitelesek.  A román történetírás pl. gyakran épp Anonymusra hivatkozik a dákoromán elmélet kapcsán.vidám
#10431
Szerintem akár a népvándorlások felől is érdemes megközelíteni a kérdést, abból is lehet következtetéseket levonni. Pl. a vikingek, a skótok és az írek ebben az időben hajóztak át Izlandra, a vikingek Grönlandra is eljutottak (hihetetlen, de a mitikus Thule szigetéről, ami valószínűleg a mai Izland lehetett, már az ókori görögök is említést tesznek). Egyenes, pláne tudományos következtetést persze nem lehet ebből levonni arra vonatkozóan, hogy kisebb vagy nagyobb volt-e akkor a jégsapka, de engem mondjuk meglepne, ha Grönland déli része élhetőbb lett volna, mint most, a jég kiterjedése viszont nagyobb lett volna.
#10430
Köszönöm az információkat. Egy percig sem hittem, hogy létezik egyszerű válasz, a kérdésem kiegészítése csak ki szerette volna küszöbölni azokat a reakciókat,  amelyek segítség helyett ledorongolnak.
#10429
Lassan elkezdett gyarapodni a jég az Északi-sarkon.. Az utolsó 2 napon már emelkedett. Hajrá tél hideg
#10428
Pedig az a szomorú hír, hogy általában ilyen egyszerűnek tűnő kérdésekre sosincs egyértelmű, a "lehet" meg túl sok színvonalat nem hordoz...
Még itt a MetNet-en is jó kezdőforrásokat találsz: Link (rengeteg utalással az éghajlatra és a sarki jégre is). Nagyon gyors google-kereséssel már egy met.hu-s cikk is szolgál információkkal: Link
A sarki jégre mekkora hatással volt? Sajna nem egyszerű kérdés szerintem, itt egy forrás: Link Link Ezek szerint nem nagyon csökkent olyan mélységek közelébe sem, mint most. De ahogy lenni szokott, a szkeptikusok azt bizonygatják, hogy sokkal kevesebb is lehetett, csak erre egyelőre cikket nem találtam (cikk: rendes színvonalas szakmai cikk, nem 10-30 bekezdés egy wordpresses oldalon, ahol a többi hír színvonala és igazságtartalma szintén hasonlóan közepes), persze ilyen alacsonyabb színvonalú írást sokat találtam (minden oldalról).

Szóval a kérdésben arra a részre, hogy "lehet-e rekonstruálni" a válasz szerintem igen, lehet rekonstruálni. A módszerek főleg grönlandi minták, biomarkerek (pl. IP25), amit tengerjégben jelen lévő algák állítanak elő (ha van tengerjég ugye), stb. de ezek a rekonstruált adatok egyáltalán nem teljesek, ránézésre messze nem pontosak és főleg nem egyszerű gyors és könnyed konklúziót vonni belőlük.

Az én fő problémám pedig (mint mindig) az, hogy biztos, hogy volt ennyire gyors változás régen, mint most? Biztos, hogy most antropogén hatás nélkül is ilyen gyors változás következne be pont ilyen irányba, pont így? Ha ezekre nincs biztos válasz, akkor én nem lennék nyugodt semmilyen körülmények között, hogy "á itt minden rendben, mert volt már ilyen". Persze, ha ezen kérdéseimre van valakinek válasza, magában ne tartsa! (Ez most nem Neked szól, Pali.)
#10427
Kérdés: lehet-e rekonstruálni az arktiszi jégsapka kiterjedésének mértékét a középkori klímaoptimum idején? (Ha kérhetném, a válasz szorítkozzon az" igen-nem-nem lehet" kifejezésekre, vagy azok rokonértelmű változataira. Aki az "Iskola a határon" Merényiének stílusában akarna válaszolni (PL. "URISTEN"), az ne fáradjon. Köszönöm.
#10426
Thermometer által korábban többször hivatkozott cikk: Link
#10425
Orbitális bíborszín lik. Bárha ne ott vóna. (Ikon nincs, ez annál komolyabb.)
#10424

beillesztett kép

#10423
Amúgy a fő szíváson belül a mellékszívás az, hogy a meridionalitás következtében akár hideg teleink is lehetnének, aztán mire északon elfogy a hideg, mi már úgysem leszünk. De neeeem, a hidegleszakadások Ámerikára mennek, bekurblizzák a nyomorult csigát, aztán mi meg itt ülünk a 10 fokos télben. Főleg Somogyban.
#10422
Én mindentől félek. laza
Amúgy meg a sarki jég eltűnésének lehetősége aggaszt.
#10421
=Zonális helyett túlnyomóan meridionális áramlási rendszer. Ettől miért kell ijedezni?

Összességében a szokásos frázisok ismétlése.

A továbbiak magyarra fordítva: "Gőzünk nincs, hogy mi van, mi lesz, de ha riogatunk egy kicsit, abból bajunk nem lehet."
#10420
Szakemberre hivatkozó bulvaroid cikk.

Link
Ami nekem ijesztő benne: "Megváltozott az egész globális légköri cirkuláció – kezdte magyarázatát a meteorológus. – A kiegyenlített kelet-nyugati körforgás helyett az északi pólus és a trópusok között vezérelt rendszer kaotikusan kezd
viselkedni, ahogy a pólus hideg magja felszakad."

Gondolom, az alapkérdés az, hogy ez tartós, vagy átmeneti jelenség?
Hogy ettől van-e a felmelegedés, vagy pedig ez a felmelegedés okozója, azt valószínűleg senki sem fogja kideríteni.
#10419

beillesztett kép

#10418
Ha a  füst a rétegfelhő fölött van:  albedó növelő hatása van.  Ha egy magasságban vannak: felhőoszlató hatása van. A Bioszféra #34440 -ben ismertettem cikket róla. (Wilcox 2012. Atmos Chem Phys.)
#10417
Ez az óriási füstmennyiség, ami az USA-ban történő erdőtüzek révèn jut a légkörbe, ennek lehet a későbbiekben az egész bolygóra kiterjedő fényvisszatartó hatása? 

Utolsó észlelés

2025-06-27 04:18:40

Csobánka

21.6 °C

RH: 79 | P: 1016.0

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

141550

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata

MetNet | 2025-05-01 14:48

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 42.