Bioszféra

Felületes keresés után egy cikk:
Link

Keletebbre tömegesen fogyasztják és elvétve okoz mérgezéseket. A mérgezésekben szerepet játszik a gyakori nagy mennyiségben történő fogyasztás (felhalmozódó méreganyag?), nyilván az esetleges egyéni túlérzékenység is, akár a termőhely is befolyásolhatja a gombában levő méreganyag mennyiségét, és még ki tudja, mi? 
"a kéttűs fenyők csoportjába tartozó erdeifenyővel alkot mikorrhizát": Nem tartom valószínűnek, hogy kizárólagos mikorrhizás gombát a partnernövény nélkül lehetne termeszteni. Esetleg próbálkozni lehet az udvarban levő erdei fenyő gyökérzetére telepítésével lehetne. A pereszkék nem igazán a mikorrhizás voltukról ismertek, ha csak KÉPES mikorrhizás kapcsolatot is létesíteni és esetleg jól el van magában a korhadékon is, elképzelhető, hogy termeszteni is lehet.

Az ilyen - fogyaszthatóság határán levő, kérdéses mérgezőségű - gombát otthon nem termesztenék: Aki otthon termeszti, garantáltan többször nagy mennyiséget fogyaszthat belőle, ami kockázatos. Én nem kísérleteznék vele.

A cikkben van egy térkép, ahol Európa kettéosztott: Fél Európában "mérgező" listán van, a másik felében ehetőnek tartják.

Honnan, melyik országból nyomják a reklámot?

Ui:

A begöngyölt szélű cölöpgombát is ehetőnek tartották hajdan, most halálosan mérgezőnek.

Esetleg az elkészítési mód is közre játszhat (pl. papsapka gombák forrázása), egyes szőrgombákat keletebbre tömegesen fogyasztják számomra ismeretlen kezelés és savanyítás után. Az élesztő gombák és az ecetsav baktériumok is kellően átdolgozhatják EGYES méreganyagokat. 

Már napok óta jön fel egy reklám és őt reklámozzák (ránézésre nem tűnt ehetőnek)árgászöld pereszke - Micélium - Tricholoma equestre
Utánaolvasva szintén mérgezőnek tűnik!
Valaki nálam okosabb?

Elindultak a darvak észak felé.

Nálunk viszont rengeteg madár van, nem győzöm etetni őket.
Már nem csak cinkék, hanem még további 4-5 fajta apró madár látogatja az etetőt.
Nálunk tavaszra olyan szinten meghíznak a cinkék, úgy kigömbölyödnek, hogy kis túlzással, alig bírnak repülni.

A havas időszakban Karácsonykor tettem ki madáretetőt, de nem jött rá semmi, nem is nagyon látok madarat, csak varjakat, még verebet sem. Mi lehet ennek az oka? 

Zalában kinyílott a repce. Link

Az  atlaszcédrus tudom, hogy szereti,  Solymáron dolomitra települt aleuritban  szépséges  és  egészséges.  A szomszédok  lucfenyője  és a kaukázusi  jegenyefenyő  is  szép  rajta, de  vízállás  ne  legyen  a  fenyők alatt,  mert azt  a sekély  gyökerek  rosszul  bírják.  Hozzál neki  mikorrhizát  az erdőből, lehetőleg  azonos / rokon  fenyő  alól.

Köszi. Remélem a fenyő is szeretni fogja.

Az agyag,  ha  vízben  feloldod,  lassan  ülepedő, krémes  szuszpenziót alkot.  A zsákmányod  a  szép  kék  színe  alapján  tápdús, de  levegőtlen agyagnak  látszik, ha  megégeted,  ki  fog  vörösödni  (montmorillonit).  Nagyon   szereti  a gránátalma. Nagyon  jó  a  homok  feljavítására, szépen  tárolja  a nedvességet és nyomelemekben  gazdag. Érdemes  a hagymások alá, egy-két diónyit beültetni belőle a gyökerek  közé.

Kb. 20 cm termőtalaj alatt ezt bányásztam ki. Ez homok vagy agyag lehet?

Valószínűleg egy sokadgenerációs hibrid. 5. generációtól felfelé bárki vehet 1-2 millióért.

Szerencsétlen állat, hogy és honnan kerülhetett ide? Szervál a Bükkben: Link

Álszömörcsög. Egyike az 58 hazai védett gombafajnak. Gratula, én még sosem láttam, pedig pályázok rá egy ideje.
Link

Azt hittem nem vagyok teljesen hülye a gombákhoz, aztán találkoztam vele nyáron a Szent-György hegyen Ja igen, ki ő (spórák kalapon kívül)?
NEM horgászperspektíva, meglehetősen hosszú tönk.

Elnézésedet kérem!
Addig vártam a döntéssel, hogy el is feledkeztem róla.
Én is köszönöm a bizalmat. Sajnálom, de most már úgy alakultak a dolgaim, hogy egyből azt mondhatom, hogy nem tudom vállalni.
De azért még egyszer köszönöm!

Nem mellesleg nálunk megint beindult az őzláb invázió. Szerencsére a ma hajnali fagy gyönge volt ahhoz, hogy véget vessen a szezonnak. Remélhetőleg a holnap hajnali minimum sem fog betenni a holnapi tárcsás rántott gomba projektnek.

Szállnak a darvak. Ma du. három csapatot is láttam nyugatnak húzni. Összesen vagy százan lehettek.

Vasalót a gombájára, mi is minden import tételt megmértünk...

Végül is 5 nap híján 10 hónap alatt kiderült ez is

Azért köszönöm

Sajnos nem tudom vállalni, nem kérem.

Ez nem nagyha(l)zug kompatibilis, csak sajnos több, mint két éves a kép:
Link
Idén ősszel már találtam 2, azaz kettő db. lilatönkűt. Együtt volt vagy öt deka. Rám fog romlani. 

Szerk: a munkatársamnál sem a perspektivikus torzítás dominál:
Link

Ez a horgászújság-perspektíva

És az ujja is milyen óriási a csávónak, amivel a gombát fogja.
Simán körbe érne a fején.

Fehéroroszba’ már dübörög az őzláb-szezon

Először valami kártevőre gondoltam, ( fonáki részen lerakott peték) de én is utána néztem,  körte rozsda.
Link
Link

Nem vitatkozom. Ki - ki a saját hite szerint. Aztán meg, ha valami nagyon nem megy, még mindig meg lehet kérdezni valaki olyat, aki esetleg ért is a témához.

Szerk: Ma vettem 6 Bergeron kajszi és egy Germesdorfi cseresznye csemetét. Nyilván a gyökér és az ágak alakító metszése megtörtént.

Tőlem ilyet hiába kérdezel, én nem vagyok szerhasználó  
Legfeljebb Alwin Seifert után egy kis komposzt letakarva fűvel (már megint a szerek).
Vagy hogy Gyulai Iván szavait kiforgassam: ha picit beteg, legalább nem kell metszeni. 
Egyébként tavasszal valszeg nagyon szép lesz

No most jöhet Lujó, remélem nem küldd el nagyon messzire

A miénken is van néhány ilyen, de szerencsére nem sok. Elképesztő undorítóan néz ki egyébként

Szerk: Amanita, amit te linkeltél az teljesen máshogy néz ki. Ez a rücskös valami sokkal durvábban néz ki.
Pedig tényleg körterozsda, csak nem értem, miért nincs róla kép a levél alján levő ufóról is.

Köszi! A fa alapvetően tényleg jó állapotban van, de látványra katasztrófa csórikám. És ez jövőre is így fog kinézni? Vagy megkínáljam valami szerrel? Nem használunk semmit, de ha kell akkor beszerzek valamt.

No utánanéztem (ha már engem is érint): körterozsda Link
Először angolul találtam meg: nem veszélyes, szinte csak látvány szempontjából problémás, nem lehet permetezni gomba ellen, mer' ugye enni is szeretnénk belőle.
Utána wiki magyar: le/elszáradhatnak több év után az érintett ágak, sokmindennel lehet permetezni
Ami még érdekes, hogy - állítólag - kell hozzá a közelben boróka, merthogy ilyen kétlaki a gomba. Ez már meghaladja a képességeimet némileg
Amúgy nekem minden évben ilyenek, a kicsik is, de tényleg úgy tűnik, hogy nem sok vizet zavar.

Az egyik 2 m-es körtefát átültettük a fiammal 2 éve (1,5 napig ástuk), ekkor már biztosak voltunk benne, hogy nem érdemes tovább kínozni , elvágtam a maradék gyökereit és átültettük az új helyére. Ő is "fertőzött", de nem nagyon szontyolodott el miatta, nő mint a gomba/körte. Legfeljebb majd kap egy kis komposztot (ha lesz).

Sziasztok!

Ezt a fiatal körtefát elintézte valami...
Tudja valaki mi lehet ez? Túléli vagy fűrész?

Szervusz!

Vihetem az állomást akkor? Jól ellenne a hollókkal.

Szervusztok!
Aktivizálódnak a hollók. Erre összel utoljára 2016-ban volt példa, amikor rendkívül kemény tél következett. Igaz, akkor emellett legalább tucatnyi csapatba is verődtek. Meglátjuk, meddig tart ez az aktivitásuk, és hogyan alakul majd az időjárás.

A szelídgesztenye  sok káliumot igényel,  ezt   a szikes öntéstalajokon megkapja.  Dolomiton  nehezebben  jut hozzá.
Ameddig tudtam  szórni  fahamuval  a szelídgesztenyénk  koronacsurgóját,  növögetett;  aztán egy évet ki kellett hagyni,  elpusztult.
Solymáron aleurit van,  szép  vörös agyag,  dolomitra települt.  Amikor kivettem  a fát,  a gyökere egy az egyben az ültetőgödör széléig nőtt,  és se tovább...
Van olyan  dolomit,  ami sok kovát tartalmaz. Ez megvariálhatja  a növények tápanyagellátását...
A szomszédban,  Solymáron is van  szelídgesztenye, termő,  egészséges.  A titkát nem  tudom...

Szarmata mészkő a leginkább jellemző nálunk.
Az előző helyen (innen légvonalban kb 6-700m) már 1 ásónyom mélyen tömegével voltak a 3-10 cm méretű rücskös mészkő darabok.
Most úgy néz ki, hogy egy valamennyire feltöltött kis völgyszerű mélyedésbe költöztünk (ami tempósan lejt DDK felé, ezért hálistennek nem ül bele a hideg), amit pluszban még az előző tulaj idehordatott termőfölddel is megturbózott.  Most amikor ültettem a kákit meg az indián banánokat, még 60-70 cm mélyen sem nagyon volt mészkő, hálistennek.
Úgyhogy szerintem nem rosszak az esélyek. Egyébként minden fa nő itt ezerrel, mint a bolond, nem győzőm majd kivagdosni őket  A 8-9 évesek már mind szép nagyok.

Ahol nagyobb, idősebb szelídgesztenyék vannak a környéken (van köztük 8-10m magas is, legalább 20-25 évesek lehetnek alsó hangon), ott sem hinném, hogy eltérő talaj lenne, mert kb. egy magasságban (tszf) a domboldalban vannak azok is. Sőt van, ami kifejezetten meredek domboldal felső részén, szerintem ott elég közel van a felszínhez a szikla.

Nem, a lepke fúrja ki, és belepetézik a cuccba. De mondom, én csak láttam lyukakat a zacsin...

Érden asszem van Szarmata mészkő, kiscelli agyag, meg talán dolomit is, sőt homokkő is, persze meg kéne nézni egy ilyen térképet, ebből az agyagon és homokkövön jobb eséllyel lehet talán szelídgesztenye, de gondolom ez nem azt jelenti, hogy széthalnának a meszes talajon is eme fák, csak "szenvedősebbek"..? Apósomnál Szeged környékén 10 év alatt nőt fél métert a fa, aztán behalt (Ott talán enyhén szikesedő öntéstalaj van), de mondom, nem gondolnám, hogy a talaj 100%-osan predesztinálja a sorsát, mert akkor kicsit más lenne hazánk növényzeti térképe is.  

A peték hogy fúrják be magukat a zacskóba? Esetleg a lárvák kifelé... 

Szarvason a környékünkön erősen meszes, szikes öntéstalajunk van, a szelídgesztenyék egészségesek, diófa méretűek és nagyon jól teremnek.

Betegségek: Más a sérült és más a beteg fa. Derékba törsz egy egészséges facsemetét, lejjebb kihajt és nő, mint a veszedelem. Egyre kell figyelni, hogy az oltás feletti hajtást hagyd meg új törzsnek.

Egy beteg, "macskacukros" törzsű őszi, vagy kajszi csemetét, fát úgy kell kivágni, hogy ami metszőollót, fűrészt, fejszét használtál a kivágásánál, fertőtleníteni kell (Hypó), hogy később más fákra ne vidd át. Választási lehetőséged csak abban van, hogy a szerszámaidat, vagy a fáidat eszi meg a fene.

A kertész egyszeregy szerint tavasszal ne ültess, másodosztályú csemetét ne ültess, inkább várj egy fél évet. A beteg fát vágd ki, és égesd el minél előbb, aztán pótold az előzőek figyelembe vételével.

Igen itt valszeg gyengén lúgos a talaj.

Lujó: volt egy almafám (Pórszombatról vmi régi magyar fajta), első évbe szépen nőtt (a 4 kis almafám közül a legszebben), aztán a következő 2 évben alig-alig, eléggé lebetegedett. Tavaly ősz elején (asszem még az oltott részből) hozott egy új hajtást, ami nagyon nőtt, a régit még akkor meghagytam. Idén tavasszal a régiről csak a hajtásokat szedegettem le, viszont az új hajtás nőtt vagy 1 métert, ha így nő, akkor 2 év múlva meglesz az első termés.
Itt nálunk meglehetősen szar a talaj, időt kell adni a növényeknek (fent agyag, alatta löszös talaj, minimális humusszal; ráadásul kukoricaföld vót).

Érdekes, hogy Érden nem savanyú a talaj, sőt alighanem meszes is (csak egy nagy mészkősziklán van a fél város), mégis egy rakás szép nagy, termő szelídgesztenye van szerte a városban.
Ebben bízom én is...

Lehet, de az is probléma lehet ez esetben, hogy a szelídgesztenye a savanyú talajt szereti, ha jól tudom, és Nálad szerintem inkább semleges lehet, vagy enyhén bázikus a Keszthelyi hg. triász mészkője és dolomitja miatt.

A beteg fát nem szabad sajnálni, ki kell vágni. Sosem éri utol az egészségest és fertőzheti a többit. Ültess helyette (de nem a helyére) újat.

5 év alatt (a többi fához képest, kivéve 2 körtét, meg  1 cserkót) alig nőttek. Plusz tafrina, illetve az egyik elkezdett nagyon gyantásodni, azaz orrán-száján folyik belőle a gyanta mostanában a törzsén Elvileg kuka, gyakorlatilag kap majd komposztot és kitalálja hogy mit kezd vele


Bölkének:
Itt a szelídgesztenye levelei szoktak nyár közepére (az újak) kifehéredni és kicsik maradni (lehet ez is vashiány, úgy tudom neki is kell). Ami biztos, hogy nem nitrogén-hiány, mert a szomszéd levágott füve nem hozza rendbe. Olyankor mindig szólok a gyerekeknek (a fiúknak), hogy segítsenek már a fának és néha én is besegítek  Na ez 2-3 hét alatt teljesen helyreteszi, utána gyönyörű nagy zöld új levelei nőnek.

Link

Pedig az áprilisi-(márciusi ) hideg tavasz miatt volt ez a késés. Itt Szegeden is az április csapnivaló volt, lásd havi átl. min. 5 fok, max. pedig épphogy 10 fok. Ez márciusnak felelne meg.
file:///C:/Users/HJ%C3%A1nos/Documents/202104Szeged.pdf
A sárga és öszi barack meleg kedvelő , ne feledjük. 

Az idézet;
"Mindenesetre én most megpróbálom 2 már szinte haldokló 5 éves őszivel, majd kiderül"  - ez mit takar? Egy 5 éves őszibarack épp attól kezd bebolondulni termésügyileg.. Ott valami  alapjába vett " gyökérzóna tápellátása" fejezet hiányzik.  Szóval  már az ültetéskor Min . 70x70x70 gödröt elő kell készíteni, megágyazni a  gyümi fának. Na akkor kell a komposztot egy 10-20 kiló érett trágyával kibékíteni, várni betemetés után 2-3 hónapot, és mehet az új jövevény a helyére.

Igen, az biztos, hogy a nagyon hideg májust tulajdonképpen nem hozta be a brutál meleg júni-júli sem, talán azért, mert száraz is volt. (?), meg lehet, sokat számít az "értékes" május milyensége egy tenyészidőszakban? Fene tudja.

Másik témához: Én még azt vettem észre, hogy a + vas adagolása után pl. a levél sárgulás (nyári) megszűnik, vagy legalább is rengeteget segít (ezt az őszinél vettem észre leginkább). Egy növényvédelmis fickó mondta, hogy ezen a környéken a talaj olyan, hogy a növények nehezebben tudják felvenni a vasat az összetétel miatt, tehát, ez lehet, hogy másutt nem akkora probléma...