Meteorológiai esélylatolgatások

Itt találtok a blocking fogalmáról pontosabb leírást, megemlítve a fõbb típusokat is (a 14. oldaltól).
Link

Idézve ebbõl:
"A 30. és a 60. szélességi körök közötti területen általános esetben erõteljes nyugatias áramlások dominálnak. Az egyes földrajzi szélességeken a légkör hosszú távú termikus egyensúlyának fenntartása érdekében rendszeresen kialakulnak olyan meridionális perturbációk, amelyek lehetõvé teszik a trópusokon felhalmozódott hõenergia szállítását a pólusok irányába. Ezen perturbációk következtében a nyomási képzõdmények egyes esetekben olyan formációkba rendezõdnek, amelyek területén a magaslégköri áramlások zonális komponense szinte teljesen megszûnik, nyomási teknõk és gerincek, a földfelszín közelében pedig ciklonok és anticiklonok jönnek létre.
Ennek a meridionális hullámzásnak az egyik különleges esete az állóhullámok kialakulása, azaz olyan anticiklonok létrejötte, amelyek hosszabb ideig, akár több héten át is ugyanazon a területen vesztegelnek. Ezt nevezi a nemzetközi szakirodalom blockingnak."

Szerintem ez azért nem könnyû kérdés egyébként, mert azt kellene elõször is eldönteni, hogy az a bizonyos képzõdmény melyik földrajzi térségre nézve blocking, ha lehet így fogalmazni. Azaz hogy egyáltalán nincs nyugat-keleti irányú áramlás az egész észak-atlanti térségben, vagy pedig van ugyan, de hozzánk már nem jut el?

Hát nov 1. az egyértelmû blokking, ez nem is volt kérdés:
Link
De elõtte, viszont nem biztos , hogy teljes az a zárás:
Link

Szerintem is így van, bár az "afrikai hõség" kicsit túlzás, persze értem az idézõjelet De majd jön pl. egy Svadasz és megmondja a tutit Link

A nov.1-i helyzet teljes mértékben blocking, méghozzá déli típusú. AC a Kelet-európai-síkságon, a teknõ és az AC között délies áramlással "afrikai hõség".

Emellett ugye van még három tipikus eset: a keletit és az északit mindenki ismeri, és van még egy atlanti blocking is. Utóbbi esetén nem az Azori-szigetek környékén, hanem attól északabbra van az AC, de kint az óceánon. Bár ez inkább már kicsit átmenet a félblocking felé. Északon azért jó kis havas helyzeteket tud okozni ez is.

Emiatt nem tudom rámondani, hogy teljesen blokking:
Link
*piros a zonális szelek
*lilás a meridionális szelek

A zonális áramlások eltérített pályán bizony bejutnak, és félig meddig befolyásolhatják az idõjárásunkat.

Egy tiszta blokking helyzetben közel sincs ilyen közelségben a Nyugat-Keleti áramlás.

Akkor miért hívod félblockingnak, ha a jet stream egyértelmûen meridionalitásra emlékeztet? Link ez egy tipikus blocking fajta.
Itt van még egy jó térkép, ami szerintem félblocking: Link
Ez itt meg egy brutális zonalitás: Link

Szerintem itt a blokking fogalmával vannak problémák.

Néha itt a metneten csak az Azori AC számít blokkingnak, de véleményem szerint tõlünk keletre lévõ AC is blokkingnak számít

Ez hol zonalitás?:Link

A JET stream egyértelmûen meridionális felettünk...

És eleve, ha már észak-déli teknõrõl beszélünk, akkor nem beszélünk zonalitásról...

A jelenlegi kép azaz, hogy a ciklonok zonális áramlással megjönnek Európába, de itt megragadnak és teknõt alakítanak ki.
Egy biztos, én ezt nem nevezném zonalitásnak.

A Nyugat-Európai teknõk félblocking kategóriába tartoznak?
Ez szerintem sem félblocking! Emlékszem én olyan telekre, amikor gyakran volt kvázi-zonalitás és az arról szólt, hogy mediterrán ciklon alig-alig van (vagy van, de nincs ránk hatással), csak északnyugati frontok, amik fõként északra-északkeletre hoznak megmaradó pár centis havakat, ha a Tátra nem fésüli meg túlságosan a csapadékot! Link nekem az ilyen helyzetek félblockingok! Link
Simán elõfordulhat, hogy én tudom rosszul, de a Nyugat-Európai teknõ szerintem nem az a tipikus félblocking.

Emiatt gondoltam félblokkingra.

GFS ENS:Link
ECMWF ENS:Link

Látható, hogy Brit szigetekig eljut a ciklon, de utána satuba kerül, és nagyon lelassul a mozgása. Ha ez a felállás kialakuló,akkor nyomás hullámok elõbb-utóbb mediterrán ciklonhoz vezethetnek.

ECMWF ûridõben elég durva jövõképet vázol fel:
Link
Persze ennek beválási esélye elég csekély, de jelzésértékû.

Tévedsz.
November közepéig is a grönlandi hidegmag volt erõs ( Link és Link ), és a zonalítás épp sarki hidegmagok erõsödését okozza közvetett módon, a tavalyi kemény európai tél egyik oka is ez lett.

Kornél, nekem továbbra is inkább zonálishoz áll közelebb az áramlás a következõ 10nap, mint blockinghoz, igaz gyengus kivitelben (erõsebb kivitelt és vegytiszta zonalítást nem is lehetett várni):
Link , Link és Link

Kezd végre letisztulni a kép. Tiszta zonalitás nem alakul ki a jelek szerint, sokkal inkább félblokking lehetséges a jövõhét második felétõl.

Bocs,nincs itt valami tévedés?Az általad linkelt ábra azt mutatja,hogy a nyugat-szibériai hidegmag nagyobb és "keményebb" is a grönlandinál.Pont errõl írtam,ez az északkeleti hidegtömeg generálja és tartja fenn a makacs fehér-tengeri ciklontevékenységet,mely már jó ideje tapasztalható.Éppen ezért gondolom,hogy az északatlanti minimum nyugati áramlásos zónája nem lesz képes uralma alá vonni(legalábbis tartósan) Európa idõjárását.

Az a nagy hidegmag viszont,ha jól látom kezd Grönland felett összpontosulni és keményedni:Link
Már figyelem egy ideje a modellen.

Ha jól emlékszem tavaly két hidegmag volt végig,már az õsztõl kezdve a tél végéig.És a komolyabb hidegmag az végig nekünk jó helyen,itt Európa északi,északkeleti részén volt.Míg a gyengébb Grönland felett.Szóval szerintem más felállás van most mint tavaly.Ha kialakul a zonalítás(már pedig esélyes)és ha továbbra is az a tendencia hogy a kemény hideg mag nem felettünk lesz,akkor könnyen lehet hogy a múlt télnél enyhébb lesz a mostani. (persze ez csak egy modell alapján....)

Az idõjárás eddigi viselkedését figyelembe véve egyáltalán nem elképzelhetetlen az izlandi minimum megerõsödése.(Hozzá kell tenni,ez szinte minden télen megtörténik a napforduló környékén)Ez Európára nézve ny-dny-i melegáramlást jelentene.Azonban a melegáramlás érvényre jutását alapvetõen megszabja az északkeleti hidegtömeg,ill,annak hiánya.Tavaly november második felében,december legelején szintén dny-i áramlás uralkodott enyhe idõt okozva,de a felgyülemlõ északkeleti hideg végül "felülírta" a makroszinoptikai helyzetet,s hogy milyen lett a december,arra jól emlékszünk.A helyzet kulcsa tehát az északkeleti hideglevegõ mennyisége.Ha ez kevés,akár nyugati áramlásos,enyhe telünk is lehet.Meg kell mondjam,nem hiszem,hogy így lesz.Mégpedig azért nem,mert az izlandi mellett egy másik minimum is stabilan mutatkozik szinte minden elõrejelzési térképen.Ennek középpontja a Skandináv-félszigettõl é-ék-re van,és a Grönland fölötti AC-al közös áramlási rendszerével hideglevegõt deponál Északkelet-Európában.Egyelõre nem úgy néz ki,hogy ez a hidegraktár fel akarna számolódni,"amerikás" tél készülne kialakulni,kanadai-keleti parti fagyhullámokkal,európai enyheséggel.Megfigyelhetõ az is,hogy mostanában az északatlanti minimum alacsony nyomású légtömegei sohasem északról közelítenek meg minket,hanem délrõl,mediciklonok formájában(tavaly õsz végén is ez volt a helyzet)Ha délire fordul fölöttünk az áramlás,ezt nem nyugati szelek követik,mint általában,hanem a déli szél keletire fordul és már rajtunk is van a mediciklon.Ebbõl kifolyólag én a "teknõs" felállást tartom valószínûnek.Ez okozhat az átlagnál enyhébb,esõs idõt is,azonban ha erõs az északkeleti hidegfelhalmozódás,akkor a déli alacsony nyomás könnyen ránk "ránthatja" a sarki-kontinentális légtömegeket,ahogy egy éve decemberben történt.Mindamellett átmeneti zonalitást egyáltalán nem tartok kizártnak.De úgy gondolom,ha ez kialakul,egy idõ után a nyugati áramlás északira vált(ahogy illik),és nem lesz vég nélküli enyhelevegõ-beáramlás,mint 2006-2007 telén.

Még mindig teljesen bizonytalan a makroszinoptikus helyzetkép az elõttünk álló idõszakra.
A GFS az izlandi minimum brutális megerõsödésével kecsegtet 10 nap után, de nem járna zonális áramlással, mivel eleinte a Közép-Európában, majd a ciklonaktivitás erõsödésével vagy tõlünk északra, illetve keletre terjedhet ki az anticiklonális uralom. Ezt egy újabb hidegleszakadás elõzné meg a Kelet-Európai síkságon, illetve Grönlandtól nyugatra egy erõteljesebb hidegmag alakulna ki, ami elég masszívnak ígérkezne (min. 1 hónap).
Ebbõl kifolyólag hosszabb ideig maradna meg az az eseménytelen helyzetkép aminek két végkimenetele lehetne:

1. a kelet-európai anticiklon gyengülésével stabil zonális áramlások alakulhatnának ki, ami akár december elsõ felében is fennállhatna (igazából bizonytalan ideig mûködhetne), okozva ezzel a tél elején akár erõsen átlag feletti hõmérsékletet és szegényes csapadékot

2. az izlandi ciklonaktivitás nem tudna mit kezdeni a kontinens felett uralkodó anticiklonális uralommal, így a Ferri verzió következne be... vagyis ködpárnás helyzet állna elõ. Az anticiklon elhelyezledésébõl adódóan egy kontinentális hideget sem tartanék elképzelhetetlennek

Az ECMWF-t nézve pedig korántsem mutatkozik erõteljes izlandi minimum, így maradna az eddigi felállás... teknõ-teknõ hátán jöhetne, lenne sok csapadék..., viszont mivel a sark hidegmag nem tud normálisan regenerálódni, ezért sok necces esély lenne havazásra, viszont a normális hóra így is sokáig kéne várni.

Összességében nézve a jövõben folytatódhat a stabilabban átlag alatti idõszak. Az ECMWF alapján benne van egy-két átlag feletti nap is, de döntõen maradunk átlag alatt. Meglenne a sok csapadék és az idõnkénti hó esély.

A GFS alapján esetleg meglehetne a tartósan átlag feletti idõszak hõmérsékletileg és beállhatna a zonalitás, aminek a fennállása bizonytalan ideig lehet meg, akár a decemberi hónapra is kihathat. Illetve kerülhetünk anticiklonális dominancia alá is vagy kaphatunk kontinentális hidegbeáramlást, ami csapadékszegény idõszakot hozna, illetve átlag alatti hõmérsékleteket.
A ködpárna alatt nyilván unalmas, kaka idõ lenne, de a kontinentális hidegbeáramlásnál legalább napsütéses... bár éjszakánként igen hideg.

Ebbõl még bármi lehet, viszont már a modellek nem mutatják stabilan a sok csapadékot, illetve meglehet az elsõ tartósabban zonális idõszak az éven.
Az ECMWF verziója nem lenne túl jó tél szempontjából, mert nem tudna regenerálódni a sarki hidegmag.
A GFS verziója jó lenne, csak valszeg "elrontaná" a tél egyik felét (legalábbis a december egy részét), mert az enyhe lenne.

Kíváncsi vagyok mi lesz!

Erre mi is mert csak képnek az írásait látjuk de, a lényeget a grafikont nem

Anarki: ennel azert joval nagyobb buktak is elofordulnak ECMWF-nel is

Itt az alapszituacio elorejelzese nem is olyan rossz, persze sikerrol en sem besze'lne'k, GEM sokkal jobb volt.

GEM : erre leszek kíváncsi ...

Gratulálok a GEM, GFS modellpárosnak, hiszen 1 hetes távlatból zavarba ejtõ pontossággal lõtték be a mai eseményeket!

Mai éjféli analízis: Link

GEM október 16. 00z futása: Link teljesen etalon..., megszólalásig hasonlít.
GFS október 16. 12z futása: Link ez még eldõl, de van egy-egy kisebb eltérés...

ECMWF október 16. 00z: Link bukta!
A GEM elsõosztályú volt!

A térképeket és az egyes környezõ orsyágok középtávú elõréit böngészve úgy néz ki, hogy a hideg levegõ szerdán igen közel lehet nyugati határainkhoz, ezért az Alpok aljára, esetleg az északnyugati megyékre adnék egy kb. 30%-os esélyt látványhavazásra, illetve havas esõre. A legvalószínûbb forgatókönyv viszont az, hogy mire a magasban stimmelnének a szilárd csapadékhoz szükséges paraméterek, illetve megindulna a hidegadvekció, addig a csapadékmezõ már kelet felé mozdul és havazás Magyarországon (leszámítva talán a 700-800 m feletti hegyeket) valószínûleg nem lesz. Ezt követõen anticiklonális hatások dominanciája látszik érvényesülni október végén, november elsõ napjaiban és a magasban lezajló viszonylag erõs felmelegedés, illetve a tõlünk messze északra vonuló frontok bizony ezúttal már egy országos ködpárnás helyzetet eredményeznének. Ezt csak akkor úsznánk meg, ha az anticiklon délebbre húzódna, illetve a Brit-szigetek- illetve Nyugat-Európa felett maradna, így az élénk talajközeli légmozgás nagyban csökkentené a pára- és ködveszélyt.

Valoban, de egyuttal az is latszik errol a GFS faklyarol, hogy a kedden az ens.tagok tobbsege hirtelen nyomas novekedest mutat a hetfoi minimum utan (ez egybevag az ECMWF ens.atlag altal is mutatott gyors nyomasemelkedessel nyugat felol).

Van azonban 5 tag, melyeknel ez hianyzik, es 1010 hPa korul vagy alatt maradna me'g 2-3 napig a nyomas, sot az egyik tagnal 1000 hPa ala is sullyedne atmenetileg. Es ezekhez csapadek is kapcsolodik, nagyobb mennyisegben foleg szerdara es csut. elejere a kivalsztott racspontra...
Ezek minden bizonnyal a beragado med.ciklont elorejelzo tagok

Ameddig biztosan ellátni az a hétfõ, onnantól hatalmas a bizonytalanság:Link

A 144 oranal (jovo szerda 00 UTC) ott lathato med. ciklon kozeppontja joval nyugatabbra van, mint az ECMWF operativban, igy a fagypont alatti T850 is nyugatabbra van joval Ausztria teruleten. A nyugati hatar menten amugy kicsit alacsonyabb T925-ot mutat ez a modell ekkorra mint T850-et, nem rossz

Ha ezutan kicsit keletebbre mozdul lassan, akkora Dunantul nyugati, delnyugati reszere behuzna a fagyos levegot 850-en, sot 925-on is, es ha ekkor me'g a csapadek is kitartana...

Me'g eleg sok a "ha", de izgalmas

Beragadni látszó, bár kevésbé télies mediterrán ciklonnal számol a WRF NMM Link (katt pressione) . 100 óra után látható, ahogy az egyik ciklon mag Szicíliától Makóig jut 24 óra alatt , itt töltõdik. Eközben Olaszország középsõ részén mélyül a másik kp Link , kíváncsi lennék a sorsára 144 óra után.

A jovo szerdai T850 link helyesen: Link

Erdekes dologgal allt elo jovo hetre a friss ECMWF operativ futas.

Atmeneti zonalitas utan jovo hetfore ujra tekno Kozep-Europa felett, mediterran ciklon kepzodessel (oper jobboldalon,ens.atlag baloldalon): Link

Keddre is hasonlo a kep az operativban es az ens. atlagban: Link

Szerdara viszont az ens. atlag szerint mar nyugatrol benyulik egy anticiklon, es keletebbre helyezodik a med. ciklon, az operativ azonban meg itt tartja: Link
Raadasul ekkorra nyugaton, delnyugaton mar -4 fok koruli a T850, mig keleten me'g +4, +8 fokos!!! Link

Csutortokre mar 995 hPa ala melyul a med.ciklon es a Bakonyban hofuvasok meteres hofalakat emelnek , mikozben az ens.atlag szerint anticiklonalis hatas mellett a magasban mar megindul a melegedes nyugat felol (teljesen ellentetes verzio): Link

Erdekes tel probalkozas lenne, szinte pontosan 1 hettel az eheti utan. Erdekes lesz az ens. atlagot figyelni, hogy kitart-e a med. ciklon viszonylag gyors kelet fele helyezodeseben vagy kezd-e majd afele' tendalni, amit a mostani operativ futas mutat...

Ez szóról szóra így van.Anticiklonális hatás mellett télen mindig ugrásra kész a kárpát-medencei hideg légpárna.Ha tartós -legalább 2-3 hetes- zonalitás találna bejönni,aligha úsznánk meg az egész nap ködös,nyálkás idõt.

Zonalitás esetén is mindig ott van a sarki hideg -az alacsony nyomású öv északi oldalán.Ez néha nagyon közel jöhet hozzánk,azonban a cirkuláció jellege miatt (tartós ny-i áramlás) nem tud elérni minket.Így értettem azt,hogy lehet,térben nincs (nem lesz) messze tõlünk a hideglevegõ.Hogy idõben is?Abban már nem vagyok olyan biztos.Amit írtam,csak sejtés.Mintha meg akarna jönni a tél elsõ fuvallata az elkövetkezõ két hétben.De ha csak november végén,vagy decemberben jön,azon sem csodálkozok.

Oktober vegen, novemberben ehhez mar azert egyre nagyobb szerencse kell a Karpat-medenceben.

Lehet, hogy tartos anticiklonnal ugy kezdodne, ahogy irtad, aztan egyre nagyobb teruleteken kepzodne a kodbol nappal is megmarado stratus, aztan egyszer csak bezarodna a stratus es johetne a nyalka hetekig... Vagy legalabbis addig, amig egy eros hidegfront at nem kever.

Ezt a verziot tamogatja a nedves talaj is, kisebb lenne az eselye, ha szaraz lenne a talaj.

Szoval en most tartos antociklont (anticiklon kozeppont kozeli helyzetet) nem kivannek oda , viszont egy deli anticiklon eszaki pereme'n helyzetben, eszakabbra gyorsan vonulo ciklonokkal, magyarul eros zonalitassal egesz szep es enyhe ido alakulhatna ki.

A GFS igen komoly bemelegedést mutat 850 hPa-on, szerintem abból simán lehet egész napos ködös, késöbb Stratus-os idõ. Kérdés, hogy a közepében, vagy pedig csak az AC szélén leszünk. Ha lesz légmozgás, akkor az lehet amit te írsz.

Nekem meg Dom hozzászólása nem teljesen tiszta, a magasnyomás miért is lenne borult, nyálkás?
Kis szerencsével csodás, napos, reggelente ködös, amúgy száraz idõ az, szerintem...

Ezt a hozzászólásodat most nem nagyon értem. Ha zonalitás várható a köv. idõszakban, akkor hogy érted hogy a "komoly hideg sem térben,sem idõben nincs már messze. "?

Én továbbra is azt veszem észre hosszútávon, hogy magas nyomású képzõdmény lehet felettünk, ami egyenlõ lehet a tartós, nyálkás, borus idõvel. Ahogy elnézem ezt az ECMWF nem támogatja, legalábbis ameddig ellát. Kiváncsi vagyok melyik verzió jön be.

Egy dolog szinte biztosra vehetõ: alapvetõ változás kezdõdött a minket érintõ makrocirkulációban.Az utóbbi három napban nagy és gyors légnyomásingadozás volt megfigyelhetõ -elõször süllyedt,majd ugyanolyan sebességgel emelkedett.Ez az északi alacsony nyomás aktivizálódásának a jele,szemben a mediterrán ciklonok közepes gyorsaságú,sõt néha kifejezetten "szöszmötölõ" légnyomásváltozásaival.Az északi alacsony nyomás ilyen erõsödése zonalitást sejtet.Lehet,hogy most érte el a sarki hidegmag azt a nagyságot,ami már komoly hatást gyakorol a szubarktikus alacsony nyomású öv történéseire.Mindenesetre az az érzésem,a komoly hideg sem térben,sem idõben nincs már messze.

Nagy szavak ezek Anarkitól! Ha már õ is a hideget meg az AC uralmat várja, az már jelenthet valamit! - közeledik a tél.

Na igen! Az kimaradt, hogy ha teknõ lesz, akkor megjöhet az elsõ síkvidéki hó is, illetve rögtön meglehetnek a 15 fok feletti max hõmérsékletek is november elején. Esetleg egyik a másik után Egyszerre a kettõt viszont kizártnak tartom!

Az tény, hogy növekvõ esélye van a zonalitásnak, de csak átmenetileg. Az eddig kialakult feltételek nem támogatják hosszútávú fennmaradását, mégpedig azért, mert Grönlandtól nyugatra továbbra sem valószínûsíthetõ erõteljesebb hidegmag, aminek következtében nem lesz elégséges ciklonaktivitás a tartós fennállásához.

Most informálódtam a met. társalgóból, hogy tavaly novemberben majd 1 hónapig volt... én el is felejtettem, annyi minden történt azóta A mostani lehetõséget viszont 4-5 napnál hosszabb idõre nem becsülöm.

Pár térkép: Link Link
Rövid idõn belül ismét növekvõ anticiklonális irányítás tõlünk nyugatra, illetve keletre.
Teknõ szaga van a dolognak.

Én látok arra esélyt, hogy Halottak napja környékére becsússzon egy olyan ciklon, ami meghozza az elsõ síkvidéki havat.

Nyilván az idõjárásé az utolsó szó.

Bálint: Az más tészta, a makrofelállás nagyságrendje mentén elemeztem.
Kornél: Így van (azért emeltem ki), jó három héttel elõbb alakul ki a zonalítás mint tavaly, amennyiben novemberben visszavált a blocking-helyzet valamelyike, bizony már december elejére felállhat a feltétele a Télnek.

Ami egyre inkább látszik a modellek ENS-ben, hogy jövõheti hidegleszakadás után tartósabban zonálisra válthat az áramlás.
Én ennek jobbára örülök, mert egyrészt túl leszünk ezen a perióduson még december elõtt, másrészt pedig a hidegmag megtud erõsödni hiszen nem lesznek folyamatos leszakadások.

Úgy vélem, hogy nagyon jó ez az irány a télkedvelõk számára...

GFS ENS:Link
ECMWF ENS:Link
NAEFS:Link

Meglehetõsen nagy az egység...

Az hozta meg a tartós több napos ködpárnás idõt tavaly.

Sokadik futás adja a Skandinávia körüli ciklontevekényeget a következõ 10napban, ez bizony a Barents és a Kara-tenger feletti hideg-mag kialakulását jelenti.
Így már e hónap végén ( Link ) kialakul az az egyik sarkalatos alapfeltétel, ami a múlt tél elõtt november végén ( Link ) épült ki.
A továbbiakat majd a novemberi makrocirkulációs helyzet szabályozza valamely irányba.

A naptevékenység jókora idõbeli pufferrel (szerény véleményem szerint évekkel) adja befolyásoló tényezõit a földi légkörnek, így a mostani gyenge cikluskezdet hatása még bõven késõbb lesz érezhetõ.

- - - - -

Nem-nem, az egy igen hektikus, össze-vissza Tél volt, a gyakori európai nyomásátrendezõdések és a nagy ránk hatást gyakorló sarki hideg-mag együttes hatása egy változékony, keveredési zónák sokaságából összeálló rendkívül havas telet adott.
A rá következõ, többek között Közép-Európára jórészt Ac-uralmat (és kevés keveredési zónát) hozó, hideg és mérsékelten havas Télre látok most esélyt.

Nem inkább az 1995/96-os télre gondoltál?

Ha jól emlékszem, ez az erõs negatív NAO több, mint 15 éve tart, és mintha csúcson akarna mostlenni. Ha most elkezdünk lefelé menni a hullámhegyrõl, akkor ismégévekbe tart, amíg leérünk róla.
Az viszont igaz, hogy ha az eddig évek óta visszafojtott zonaitás egyszer beindul, akkor a pzsgõsdugó effektus léphet életbe, vagyis olyan erõvel törhet majd ránk a zonalitás, hogy ihajj. Aztán hogy ez fél éven belül követkethet be, vagy 2év múlva, vagy 5év múlva, ezt nem tudni.
Ebben a több, mint 15 éves negatív NAO kilengésben is voltak hullámzások azért.

Én egy átlagosnak is nagyon örülnék, ugyanis errefelé a három téli hónapot egészében nézve még a tavalyi tél is átlag fölötti volt, igaz nem sokkal, úgy 3-4 tizeddel, de akkor is átlag fölötti. Szóval én nem tudok azonosulni azokkal akik azt mondják, hogy a tavalyi brutális tél után most jöjjön egy enyhébb, mert itt tavaly se volt egyáltalán durva, talán azt a pár napos hófúvást leszámítva. Igazából a 2005-2006-os tél óta mindegyik csalódás volt, legkevésbé persze a tavalyi.

Én sem azt írtam, hogy most...hanem fél éven belül, ami inkább jövõ év tavasza is lehet.
Magam részérõl egy átlag alatti hõmérsékletû tél igencsak meglepne annak ellenére hogy mindenki ezt várja....jómagam mint irtam korábban inkább átlagos téllel számolok és csapadékkal is.