Hurrikánok és tájfunok

Nekem a 21-es tetszik

No,van itt egy jobb kép is róla nov 14 20.15 Z-s felvétel
Itt még TS

Link

Nomeg Sergio papa cat2.-esként,15-én. Sajnos nem túl nagy a pix

Link

Ugyan nem hurrikán,de azért forog Ez a takaros kis ciklon rendes kalamajkát gyártott, tornádó volt Riegelwoodnál,halálos áldozattal.

Link

Hú, ez szuper! :-)

Sergio koma itt ólálkodik:
Link

Ezek gyönyörû képek!Fõleg amin belereppentek a vihar közepibe!

Gyönyörûek a képek. Erre lehet mondani, hogy háború és béke. Béke a szemben, háború pedig körülötte.

Itt egy összesítõ térkép a 2005-ös hurrikánpályákról:
Link

Aztaaa!.....istentelen nagy képek! Be$#@rás!

Na meg egy kis vizualitas is:
Link Link

...es meg volt aki bele is repult. Csodas, ritkan lathato kepek:
Link Link
Link Link Link Link

TC Dinah: Link
Hurricane Ignacio: Link

Ja, es Forrest szemeben 876 hPa volt a minimum. Jo is az amikor majdnem a tengerszinten van a 850 hepa

Annoen is irtam egy kis osszefoglalot, melyben Wilma igencsak kitunt Ez az ideny meg sem kozelitette a tavalyit

#969. - Nanovich* (Vásárosnamény) 2006-03-09 00:00:12
Egy kis leg-leg-leg a 2005-os esztendobol:

A legtobb hurrikan egy szezonban: 15 (regi rekord 1969, 12)
A legtobb elnevezett vihar egy szezonban: 27 (regi rekord 1933, 21)
A legtobb 5-os kategoriaju hurrikan egy szezonban: 4 (Emily, Katrina, Rita, Wilma, a regi rekord 2, 1961 es 1962)
A legtobb tropusi depresszio egy evben: 30
A leggyorsabb kimelyules: 97 hPa/nap (Wilma, 979-882. regi rekord 92 hPa/nap TC Forrest 1983)
A legkisebb centralis nyomas az atlanti tersegben :882hPa (Wilma, 10. abszolut helyezes)
Leghidegebb felhoteto: -87˚C (Wilma)

Tavaly Rita és Wilma miatt nem mentem suliba Egész nap ültem a gép elõtt és lestem a híreket.Rita 380 km/h-s rekordszéllökést, Wilma majdnem rekord-alacsony,882mbar os nyomásközpontot "tett le az asztalra" (van is itt egy kis táblázat: Link )

Wilmát középponti nyomás tekintetében csak a Forrest nevû tájfun elõzi meg
Link
(sajnos a konkrét nyomást nem találtam eleddig...

TS Sergio 3 csomóval kolbászol ÉNY-nak. A szélsebessége nem veri az eget (35 csomó),de mindössze 5 olyan vihart figyeltek meg ebben a térségben,ami Sergio-nál késõbb keletkezett.

Link

Ja, és abban az évben 52 zivataros nap volt.

1999 nyarán, mikor nagyon nagy esõzések voltak az Északi közép hg-ben az minek a hatására lehetett? 19 zivataros nap volt júniusban voltak közöttük igen kemények is.

Ezt hívják viharszezonnak Link

Az elõrékrõl annyit,hogy akár az elõzõ két fülöp-szigeteki tájfunhoz hasonlóan ezt is max T1-nek jelezték,és egy nap alatt akár az elõzõk szupertájfunná,vagy majdnem azzá erõsödött.Ha igaz Chebi 5 órakor TS 10 órakor T4 ,öt óra alatt !
18 órakor majdnem szupertájfun.
Ha ritkán is vannak az idén TD-k,TS-ek,de az a kevés nagyobbrészt mégis erõs minõsített viharrá válik.Vagyis az össz depresszió és viharszám drasztikus csökkenése mellett a minõsített viharok tekintetében nem olyan nagy a visszaesés tavalyhoz képest.
Ezeket többnyire gyengének várták és hirtelen váltak minden elõre dacára pusztító erejûvé.

A Fülöp-szigetek térségében ismét tájfun pusztít, Chebi már T4-es, az elõrék szerint nem lesz szupertájfun, remélhetõleg.

Hurrikán a Szaturnuszon?
Link

Üdv dabronynak és Mályinak, én csak hallgatok.:-)

Dabrony: Ez nem újdonság, Európa 970hPa alatti ciklonainak jó része "hurrikán-import" hossú évekre visszamenõleg néztem ezt régebben.

Ernõ: Így van, a fiúcska laibilzálja golyóbisun idõjárását, a lányka (La Nina, avagy hidegidõszak) stabilizálja.

Akkor mondhatjuk azt, hogy a szélsõségek felé erõsítõ hatása lehet az el nino-nak?

Azért az sem elhanyagolható tény hogy Európát ismét elérték a hurrikánok (legalább is a maradványai), a Gordon ráadásul heves esõzéseket és 100-110 km/h-s szelet is okozott Portugália É-i csücskében, a Helene pedig Írországra "rontott rá", jelentõsen legyengülve, mérsékelt övi ciklonként. Tavaly pedig a Vince hurrikán érte el trópusi viharként a spanyol, portugál térséget.

A Csendes Óceánon egyébként számottevõen nem nagyobb a csend (ugye a négy T5), ám viszonylagos gyengeség magyarázható a délkeleti passzát "fiúcska" általi passziválásától.
Az Atlantikumba való hatása általam nem levezette, ám egyértelmûen impotens jelleget ad a "fiúcskák" java.

Az Európa teleit való egyirányú befolyásolása még nem egyértelmû, példa az elmúlt két legnagyobb meleg idõszak:
1997-98: erõs zonális, 2002-2003: erõs blocking kilengés.

Így van Usrin, a kezdõdõ El Niño lehet az ok a zavarokra (igaz Csendes Óceán ügyében annyit, hogy a Déli féltekéjén nem sokkal kisebb a csend, mint általában, ill. a már négy T5 az északnyugaton ellent mond) ám a hurrikánaktivítás csökkenése bizony ráfogható, hisz az utóbbi 20 év meleg-idõszakai alatt nagy gyakorisággal hasonlóan impotens volt a hurrikánszezon, mint most.

Viszont a legnagyobb lanyhaság a Karib-térségben volt,ami nem a Csendes-Óceán.Vagyis az El Nino és a Ny-Atlantikum összefügghet ?Ez utóbbi összafügg a Golffal ?Ez utóbbi az É-Atlantikummal ?Ez utóbbi Európa idõjárásával ?
Sok izgalmas kérdés...Ugyanakkor a tengeráramlások végsõ soron a szélviszonyoktól függnek talán a legnagyobb mértékben...

A mostani "csend" oka a kezdõdõ El Nino-idõszak lehet, mint ahogy a statisztikákban látható korábbi hasonló években is ez történt. Ennek az európai idõjárással való kapcsolata kérdéses, és mindenképp nagyon-nagyon összetett (hiszen a tengeráramlási viszonyok csak a Csendes-óceánon változnak meg ilyenkor). Mint ahogy a hosszútávú fórumban szóba került, kemény és kiugróan enyhe telünk is volt már El Nino-s (egyúttal "hurrikáncsendes") szezonban, szóval korántsem egyértelmû az összefüggés...

Szerintem már nem csak hurrikánból,hanem mindennemû trópusi viharból alig volt egész októberben.Ilyen már hosszú évek óta nem volt,de a statisztikák rengeteg ilyen évrõl tudnak.A kérdés csupán az,hogy a tavalyi óriási többlet után mi ez a nagy semmi ?
Még mielõtt valaki kiegyenlítõdést emlegetne(errõl már írtam),inkább a nagy szélsõségek okát kéne kideríteni.

Az 1261-ben, még október 7-én.

Egy korábbi hozzászólásomban (hogy melyikben azt már nem tudom) már én is megemlítettem Közép-Amerika (elsõsorban Kuba, Karib-szigetek, Florida, Mexikói-öböl) passzivitását hurrikánok terén. (Ha jól emlékszem mindössze egy volt a térségben.
Az ott élõknek gondolom nem hiányoztak, pedig év elején még a tavalyihoz hasonló aktivitást vártak a szakemberek.

Cimaron úgy döntött,hogy helyben körözve feloszlik...

Számomra követhetetlen már ami a trópusokon végbemegy.Cimaront leszámítva a Ráktérítõtõl az Egyenlítõig a ciklonaktivitás hetek óta szinte nulla,de még felhõ is alig van.A passzát tûnt el,vagy kiszélesedett a leszálló öv?Tavaly az elméleti és statisztikai fejtegetések sokasága szólt a sok hurrikánról(tájfun is volt elég).Most nem nagyon érdekel senkit a csend oka,de valami váratlan eseménysor kezdetén is lehetünk,de ez ugyanúgy aggaszt,mint a tavalyi viharsokaság.

Az az érzésem,hogy az európai óriási fordulat az idõjárásban,tán összefügg a trópusi csenddel(Rég köszöntött be ilyen korai tél a meghosszabbított nyár után-legalábbis az én nem rövid emlékeimben ilyen hirtelen váltás nem nagyon van).A déli féltekén lehet hogy szintén a váratlan fejlemények következnek a nyár beköszöntével.(ciklonhiperaktivitás vagy ElNino ?)

Cimaront sokáig Vietnamra irányították,majd rövid idõre Hajnanra küldték,legújabban Hong-Kong környékén várják.Vajon melyik elõrejelzést vették eddig komolyan és intézkedtek-e a katasztrófavédelmek ?Most éppen 3-as,de szerintem megjósolhatatlan,hogy még erõsödik-e,vagy éppen haláltusának indul?

Cimaron az elõrékkel szemben már T5, a Fülöp-szigetek É-i részén ismét szupervihar tombol, az ott élõk ismét nehéz napokat élnek át.

Az amerikai hurrikán-központ szerint "Paul" egyre erõsebbé válik, haladási iránya már csaknem egyértelmüen Mexikó már eddig is kétszer sújtott vidéke, Baja Cabo felé mutat.

Unalomûzõnek van már egy hurrikán2 és egy ciklon 2 is,melyek 3-ig is eljuthatnak és lakott területeket is veszélyeztetnek.

Dél-Amerikában, Chile É-i részén amely lenyúlik közép Chiléig, a Csendes-Óceán partjaihoz közel.

Hol található ez a sivatag? Hallottam már én is róla, de most nem ugrik be helyileg.
más:
Tudtok címeket ahol én is nézhetek ilyen mûholdas képeket a földrõl? Szivesen figyelném én is az El-t

En olyan részt hallottam az Atacamában hogy 1929-ben volt az utolsó esõ. Valami katonai bázis jegyezte fel, asszem 0,8mm.

Azt nem tudom,hogy esett is vagy csak odafolyt,de mindkettõ elég ritka.

Persze attól, hogy ott nem esik esõ, még a hegyekbõl lefolyhat a víz oda.

Én meg azt olvastam, hogy az Atacama-sivatagban van, ahol 20.000 éve nem esett esõ! Viszont a köd viszonylag gyakori, így annak lecsapolásával próbálnak vízhez jutni.

Úgy emlékszem kb. 10 éve szerepelt a hírekben,hogy az Atacamában a sok esõ miatt tavak keletkeztek.Ha El-Nino megismétlõdik,akkor most már(rendszeresen nézve az európai unalom miatt a világ mûholdképeit)fogalmam lesz róla,hogy hogyan alakul ki.Hurrikánok híján az El-Nino tombolását tanulmányozhatjuk,hála neked net !

Bakonyvár: Bizony, az El-Ninó érkezõben, jövõ hónapra már meglesz a T-anomália kritériuma a 3,4-es régióban, aztán csak nézni kell, fenn áll-e öt hónapig.

Az utóbbi idõben sok szokatlan fordult elõ a trópusi ciklonoknál.Legutóbb hosszú csend volt,hosszú napokig nem képzõdött új sehol a Földön,ami október közepén nem túl gyakori.Szeptemberig a szokásos szezonok zajlottak az egyes régiókban,de szeptembertõl igazán kevés volt mindegyik régióban a termés,ami eltér az utóbbi évek erõs aktivitásától.Szerintem az északi félgömb passzátjai õszre teljesen legyengültek.Pl. az atlanti és Ény-Pacifik örvények egy-két kivételtõl eltekintve messze elkerülték az USÁ-t és Ázsia partjait és észak ill. kelet felé kanyarodtak.
A legfeltûnõbb a változás az ÉK-Pacifikumban.Ott eleinte a szokásos módon megindultak Ny ,vagyis Hawai felé,majd a nyugati szelek felülkerekedésével rendre Mexikóra kezdtek lecsapni.
Legújabban a várhatóan hurrikánná erõsödõ Paul is É-Mexikóra fog lecsapni,míg Közép-Amerikát még egy hurrikán sem pusztította az idén.
Újabb szokatlan jelenség szerintem,hogy a DNy-Pacifikumban már kezdetét vette a ciklonszezon.A déli féltekén a Salamon szk-tõl keletre létrejött az elsõ TS és várhatóan 3-as ciklonként lecsaphat az ausztrálokra.Közben az ÉNY-i régióban,mintha passzát nem is létezne,még remény sincs tájfunra(gondolom meg vannak az ottaniak nélküle),felhõ is alig látszik,mintha sivatag lenne.Itt gyakran még decemberben is pusztítani szoktak tájfunok.
Mindezekkel párhuzamosan Európában két hónapja a nyugati szelek nagyon gyengék,a száraz meleget egy -egy hevesebb örvény(görög szk. katasztrófája)vagy hidegbetörés(svéd rekordhavazás) színesíti csupán.
Mindezek talán az oszcillációban bekövetkezõ erõs változással ill. a tengeráramlások átalakulásával magyarázhatók ?Nem csodálkoznék ezek után,ha Peruból és az Atacamából egy-két hónap múlva óriási esõzésekrõl érkezne hír...

Egy másik lényeges különbség, hogy a trópusi ciklonokban a közép-troposzférában (500 hPa) "meleg" van, míg a mérsékeltövi társaiknál "hideg". A legizgalmasabb persze, amikor átalakulnak trópusiból mérsékeltövivé, érdemes olyankor nézni a topográfiatérképeket, vagy az 500 hPa-s elõrejelzési térképeket.

Mexikó Ny-i tengerpartja közelében nagyon készül valami, lehet hogy kialakulóban van egy trópusi vihar, legalább is a mûholdképeket elnézve.

Az egyik legszembetûnõbb különbség a trópusi és a mérsékeltövi ciklonok között hogy a TC-k nem "rendelkeznek" frontokkal, míg mérsékeltövi társaik tipikus hideg és melegszektoros légörvények. Persze rengeteg különbség van még de ezek frontanalízis alapján egybõl eldönthetõ a térképekrõl.