Meteorológiai esélylatolgatások
Épp most böngésztem át a modellek többségét. (rég volt rá alkalmam)
Ami kijelenthetõ, hogy továbbra is anticiklon dominancia lesz, azzal a változattal, ami végre szerencsés, hogy épp a kontinens középsõ részein fog letelepedni, és ami még kedvezõbb, hogy jó magas hõmérsékletû levegõ fogja kitölteni.
No de nem szabad elfelejteni, hogy ilyenkor az egyensúly nagyon ingatag, néhány hPa eltérés, vagy északabbra, avagy délebbre húzódás, máris más kimenetet ad.
Ez eddigi, ( csak olvastam tõletek) hogy kisimult fáklya már rég a múlté, hatalmas nagy szórást vélek felfedezni. Ez továbbra is egy Ac dominanciát feltételez hosszútávon is, így a zonális áramlások itt a középsõ részeken elenyészõ lehetõsséggel bírnak.
Északon viszont erõs nyugat-keleti áramlás figyelhetõ meg ami csapadékkal jár, ez bizony hó, és nem akarom mondani ez mit jelent, kísértetiesen hasonlít a tavalyi év azonos idõszakához.
Itt a kérdés az, hogy továbbiakban, hogy alakulnak a nyomási elrendezõdések.
Ami biztosnak látszik, hogy kb nov 5-ig csendes, de kellemes idõ, végre átlag feletti hõmérsékleti értékek lesznek, persze, a tartós köd, pára nagy talány, hogy hol, meddig marad meg? Azokon a tájakon ilyenkor lehet, kellemetlen szürke, nyirkos, szitálós nem szeretem idõ is! Az áramlási viszonyok ezt kedvezõvé teszik.
Ezután a nagy kérdõjel, folytatódhat a csendes idõ, de egyre több tag, és modell számol egy cikolánlis görbülettel amely mögött anticiklon épül fel és ez bizony ismét hideg levegõt jelenteni Európa keleti-középsõ részére. Természetesen ebbõl egy ugrás a mediterrán térség nagyra becsült ciklonjai és akár újból csapadékos, idõnként havas idõjárást feltételez.
Meglátjuk egyelõre hõn áhított enyhe óceáni áramlás csak nem akar összejönni, de reményhal meg utoljára, minél késõbb alakul, annál tovább is állhat fenn, így kevesebb ideje marad a hideg télnek:-) Egyszer csak jön már a május is:-) No de a viccet félretéve, ami látható, hogy néhány nap csend, majd ismét egy kaotikus állapotok a kimeneteleken:-)
No de az idõjárásé az utolsó szó:-)
Ami kijelenthetõ, hogy továbbra is anticiklon dominancia lesz, azzal a változattal, ami végre szerencsés, hogy épp a kontinens középsõ részein fog letelepedni, és ami még kedvezõbb, hogy jó magas hõmérsékletû levegõ fogja kitölteni.
No de nem szabad elfelejteni, hogy ilyenkor az egyensúly nagyon ingatag, néhány hPa eltérés, vagy északabbra, avagy délebbre húzódás, máris más kimenetet ad.
Ez eddigi, ( csak olvastam tõletek) hogy kisimult fáklya már rég a múlté, hatalmas nagy szórást vélek felfedezni. Ez továbbra is egy Ac dominanciát feltételez hosszútávon is, így a zonális áramlások itt a középsõ részeken elenyészõ lehetõsséggel bírnak.
Északon viszont erõs nyugat-keleti áramlás figyelhetõ meg ami csapadékkal jár, ez bizony hó, és nem akarom mondani ez mit jelent, kísértetiesen hasonlít a tavalyi év azonos idõszakához.
Itt a kérdés az, hogy továbbiakban, hogy alakulnak a nyomási elrendezõdések.
Ami biztosnak látszik, hogy kb nov 5-ig csendes, de kellemes idõ, végre átlag feletti hõmérsékleti értékek lesznek, persze, a tartós köd, pára nagy talány, hogy hol, meddig marad meg? Azokon a tájakon ilyenkor lehet, kellemetlen szürke, nyirkos, szitálós nem szeretem idõ is! Az áramlási viszonyok ezt kedvezõvé teszik.
Ezután a nagy kérdõjel, folytatódhat a csendes idõ, de egyre több tag, és modell számol egy cikolánlis görbülettel amely mögött anticiklon épül fel és ez bizony ismét hideg levegõt jelenteni Európa keleti-középsõ részére. Természetesen ebbõl egy ugrás a mediterrán térség nagyra becsült ciklonjai és akár újból csapadékos, idõnként havas idõjárást feltételez.
Meglátjuk egyelõre hõn áhított enyhe óceáni áramlás csak nem akar összejönni, de reményhal meg utoljára, minél késõbb alakul, annál tovább is állhat fenn, így kevesebb ideje marad a hideg télnek:-) Egyszer csak jön már a május is:-) No de a viccet félretéve, ami látható, hogy néhány nap csend, majd ismét egy kaotikus állapotok a kimeneteleken:-)
No de az idõjárásé az utolsó szó:-)
Én azért azt nem jelenteném ki, hogy vár ránk, szerintem maradjunk annyiban, hogy lehet. 2 hét igen nagy intervallum.
CFS (Coupled Forecast System) modellel kapcsolatban néhány hasznos információ.
A modell minden nap lefut egyszer. Minden nap 4 futástag készül el. A kiinduló adatok az egy nappal korábbi légköri (NCEP Reanalysis-2) és óceáni (NCEP Global Ocean Data Assimilation) kezdeti feltételekbõl számolódik ki. A számítás az adott részhónapra és +9 hónapra elõre készül el.
Wang oldalán fent lévõ ensemble csoportok (E1, E2, E3) 10-10 nap 4-4 futásai alapján készülnek - így jön ki, hogy mindegyik E csomag 40 futást tartalmaz. Eall pedig az elmúlt 30 nap futásait összegzi (vagyis 120 futást). A legfrissebb mindig az E3-as, amely a legutóbbi 10 nap futásait foglalja magába. Az E1, E2, Eall pedig lehetõséget ad, hogy az ember a modell konzisztenciát vizsgálja.
Mint általában minden ilyen típusú modellnél (szezonális elõrejelzõ modell, éghajlati modell), ennek is van egy belsõ, saját "klímája". (Ráadásul az ilyen jellegû modelleknek is van egy "spin-up" (felfutási) ideje, amíg a kezdeti feltételeknek megfelelõ belsõ "klímához" eljut.) Az ilyen típusú elõrejelzõ modellek eredményeit nem nyersen szokták megmutatni kifele, hanem kalibrációt alkalmazva. Ezt szokták bias correction-nek hívni. Arról van szó, hogy nem az abszolút adatokat jelenítik meg, hanem a relatív adatokat, azaz az elõrejelzett adatokat a modell saját (elõrejelzési) klíma-átlagához viszonyítva jelenítik meg, anomáliákat mutatva.
Mivel maga a modell belsõ klímája nem egyenlõ a valós klímával (hasonló ahhoz), és maguk az elõrejelzési értékek is eltérõbbek a valós értékektõl, így az anomália pontos értéke sem lesz mindig megegyezõ a valós anomália értékekkel. A hiba-korrekcióhoz szükség van tehát egy "klíma"-csomagra. Ehhez kellenek a retrospektív adatok. Ezt úgy készítik el, hogy xx évvel ezelõttrõl (CFS esetében jelenleg 1981-tõl) készítenek minden napra, hónapra CFS elõrejelzést. Tehát mintha a modell 1981. január 1-je óta operatív lenne (akkori adatokkal futtatva). Ez alapján a 25 év elõrejelzési adatok alapján lehet készíteni "elõrejelzési klimát", pl. hogy január 1-én átlagosan milyen értékeket ad a modell elõre 9 hónap minden napjára (plusz milyen szórás jellemzi). Ezen "klíma" adat és az operatív elõrejelzési adat összevetésével készítik el a publikus anomália elõrejelzést.
Modellel kapcsolatos dokumentációk megtalálhatók itt, az operatív adatok letöltési lehetõségével együtt (maga a modell is letölthetõ és futattható):
Link
Korábban már írtam, hogy van egy valószínûségi elõrejelzés is Wang oldalán az utolsó 10 nap futásait felhasználva. Ha viszonylag magas %-kal adja a negatív, vagy pozitív anomáliát ez a típusú elõrejelzés, akkor azt jelenti, hogy a modell stabilan az elmúlt 10 napban a legtöbb futásban (futások x %-ában) a negatív, vagy pozitív anomáliát jelezte elõre.
Hogyan lehet, hogy pl. x hónap elsõ napjaiban futott elõrejelzés x hónapra még pozitív anomáliát adott, majd az utolsó pl. 10 napban futott már negatívat ad adott x hónapra - amelyben futtatják?
Ez azért van, mert adott x hónapra vonatkozó "havi" anomália elõrejelzés, már csak az utolsó 10 napra vonatkozó értéket mutatja és nincs benne az elsõ 20 nap - így igazából "rész-havi" anomália. Ezért rész-hónapot nem érdemes nézni (ha igen tudni kell ezt és ennek megfelelõen kezelni).
Idõjárás vagy szezonális elõrejelzés? Miért elõrejelzés?
Nem ugyanaz a kettõ. Közös mindkettõben - és ezért elõrejelzés (elsõfajú), hogy kezdeti értékbõl indítják a számításokat (kezdeti érték probléma), de teljesen más szemmel kell nézni a kettõt. Az éghajlati modellek elõrejelzései, amelyek az ÜHG szcennárión alapulnak, igazából nem elõrejelzések, hanem másodfajú prognózisok, projekciók, mert ott a határfeltétel változás jelenti a befolyásoló tényezõt (hogyan változik az ÜHG a feltételezett szimulációban). (Bár itt jön egy probléma, méghozzá az, hogy ha nem tökéletes a modell, akkor bizonyos belsõ kényszer változások hatásai nem érvényesülnek határfeltételként... de ez más témakör.) Mivel a kezdeti érték minden nap változik (fõleg tavasszal és õsszel - gondoljunk csak a tengeri jég kiterjedésének, vagy a hóborítottság gyors változására napról napra, vagy akár a vegetáció megváltozására) ezért az elõrejelzés is változni fog, hiszen a kiindulási adatokra érzékeny a modell.
A modell minden nap lefut egyszer. Minden nap 4 futástag készül el. A kiinduló adatok az egy nappal korábbi légköri (NCEP Reanalysis-2) és óceáni (NCEP Global Ocean Data Assimilation) kezdeti feltételekbõl számolódik ki. A számítás az adott részhónapra és +9 hónapra elõre készül el.
Wang oldalán fent lévõ ensemble csoportok (E1, E2, E3) 10-10 nap 4-4 futásai alapján készülnek - így jön ki, hogy mindegyik E csomag 40 futást tartalmaz. Eall pedig az elmúlt 30 nap futásait összegzi (vagyis 120 futást). A legfrissebb mindig az E3-as, amely a legutóbbi 10 nap futásait foglalja magába. Az E1, E2, Eall pedig lehetõséget ad, hogy az ember a modell konzisztenciát vizsgálja.
Mint általában minden ilyen típusú modellnél (szezonális elõrejelzõ modell, éghajlati modell), ennek is van egy belsõ, saját "klímája". (Ráadásul az ilyen jellegû modelleknek is van egy "spin-up" (felfutási) ideje, amíg a kezdeti feltételeknek megfelelõ belsõ "klímához" eljut.) Az ilyen típusú elõrejelzõ modellek eredményeit nem nyersen szokták megmutatni kifele, hanem kalibrációt alkalmazva. Ezt szokták bias correction-nek hívni. Arról van szó, hogy nem az abszolút adatokat jelenítik meg, hanem a relatív adatokat, azaz az elõrejelzett adatokat a modell saját (elõrejelzési) klíma-átlagához viszonyítva jelenítik meg, anomáliákat mutatva.
Mivel maga a modell belsõ klímája nem egyenlõ a valós klímával (hasonló ahhoz), és maguk az elõrejelzési értékek is eltérõbbek a valós értékektõl, így az anomália pontos értéke sem lesz mindig megegyezõ a valós anomália értékekkel. A hiba-korrekcióhoz szükség van tehát egy "klíma"-csomagra. Ehhez kellenek a retrospektív adatok. Ezt úgy készítik el, hogy xx évvel ezelõttrõl (CFS esetében jelenleg 1981-tõl) készítenek minden napra, hónapra CFS elõrejelzést. Tehát mintha a modell 1981. január 1-je óta operatív lenne (akkori adatokkal futtatva). Ez alapján a 25 év elõrejelzési adatok alapján lehet készíteni "elõrejelzési klimát", pl. hogy január 1-én átlagosan milyen értékeket ad a modell elõre 9 hónap minden napjára (plusz milyen szórás jellemzi). Ezen "klíma" adat és az operatív elõrejelzési adat összevetésével készítik el a publikus anomália elõrejelzést.
Modellel kapcsolatos dokumentációk megtalálhatók itt, az operatív adatok letöltési lehetõségével együtt (maga a modell is letölthetõ és futattható):
Link
Korábban már írtam, hogy van egy valószínûségi elõrejelzés is Wang oldalán az utolsó 10 nap futásait felhasználva. Ha viszonylag magas %-kal adja a negatív, vagy pozitív anomáliát ez a típusú elõrejelzés, akkor azt jelenti, hogy a modell stabilan az elmúlt 10 napban a legtöbb futásban (futások x %-ában) a negatív, vagy pozitív anomáliát jelezte elõre.
Hogyan lehet, hogy pl. x hónap elsõ napjaiban futott elõrejelzés x hónapra még pozitív anomáliát adott, majd az utolsó pl. 10 napban futott már negatívat ad adott x hónapra - amelyben futtatják?
Ez azért van, mert adott x hónapra vonatkozó "havi" anomália elõrejelzés, már csak az utolsó 10 napra vonatkozó értéket mutatja és nincs benne az elsõ 20 nap - így igazából "rész-havi" anomália. Ezért rész-hónapot nem érdemes nézni (ha igen tudni kell ezt és ennek megfelelõen kezelni).
Idõjárás vagy szezonális elõrejelzés? Miért elõrejelzés?
Nem ugyanaz a kettõ. Közös mindkettõben - és ezért elõrejelzés (elsõfajú), hogy kezdeti értékbõl indítják a számításokat (kezdeti érték probléma), de teljesen más szemmel kell nézni a kettõt. Az éghajlati modellek elõrejelzései, amelyek az ÜHG szcennárión alapulnak, igazából nem elõrejelzések, hanem másodfajú prognózisok, projekciók, mert ott a határfeltétel változás jelenti a befolyásoló tényezõt (hogyan változik az ÜHG a feltételezett szimulációban). (Bár itt jön egy probléma, méghozzá az, hogy ha nem tökéletes a modell, akkor bizonyos belsõ kényszer változások hatásai nem érvényesülnek határfeltételként... de ez más témakör.) Mivel a kezdeti érték minden nap változik (fõleg tavasszal és õsszel - gondoljunk csak a tengeri jég kiterjedésének, vagy a hóborítottság gyors változására napról napra, vagy akár a vegetáció megváltozására) ezért az elõrejelzés is változni fog, hiszen a kiindulási adatokra érzékeny a modell.
Ahogy elnéztem a friss GFS-t, és ezt csak az alapján mondom, hogy szombattól kezdve folyamatos melegedés kezdõdik a magasban, ami idelentre is kihathat, ugyanis egy anticiklon peremén leszünk, ami a légmozgás miatt nem teszi lehetõvé tartós köd kialakulását. Hosszabb távon viszont D felõl ránk húzodhat az AC ami már annál inkább makacs köddel járhat.
Az elkövetkezõ néhány hét idõjárásáról az alábbi véleményem alakult ki: a jelenlegi hidegáramlás megszûntével anticiklon épül ki felettünk,mégpedig vagy közvetlenül, -vagy még valószínûbben egy elõoldali intermezzót követõen.Újabb hidegöblítést, vagy még inkább a mediciklonok visszatérését egyelõre nem várom.Az anticiklon kiépülésével egyre nyugodtabbra, egyben ködösebbre fordul majd az idõ.
Úgy érzem, hogy a makroszinoptikai jelleg fordulóponthoz közeledik, és ha nem is vesz 180 fokos fordulatot, módosulni fog.Nem hinném,hogy klasszikus zonalitásos hónapok jönnének erõsen pozitiv NAO-val,de azt igenis gondolom,hogy a szubarktikus alacsony nyomású öv nagyon mély,nyugatról keletre vándorló ciklonjainak átmenetileg nagyobb szerep jut majd idõjárásunkban, illetve, a tõlük délre felépülõ anticiklonoknak szintúgy. A közelmúlt gyors,nagy légnyomásingadozása mindenesetre a szubarktikus alacsony nyomású öv aktivizálódását vetíti elõre, és ez a zonalitás irányába mozdítja a mérleg nyelvét.
Különben a megátalkodottan egyféle "verklire" járó légkörzést nagyon gyakran a napok hosszának változása tudja csak kimozdítani jól beállt egyensúlyából.Most kezdõdik az igazi rövid nappalos,hosszú éjszakás idõszak, s ez -könnyen lehet- más vágányra fogja majd állítani a légköri folyamatokat.
Úgy érzem, hogy a makroszinoptikai jelleg fordulóponthoz közeledik, és ha nem is vesz 180 fokos fordulatot, módosulni fog.Nem hinném,hogy klasszikus zonalitásos hónapok jönnének erõsen pozitiv NAO-val,de azt igenis gondolom,hogy a szubarktikus alacsony nyomású öv nagyon mély,nyugatról keletre vándorló ciklonjainak átmenetileg nagyobb szerep jut majd idõjárásunkban, illetve, a tõlük délre felépülõ anticiklonoknak szintúgy. A közelmúlt gyors,nagy légnyomásingadozása mindenesetre a szubarktikus alacsony nyomású öv aktivizálódását vetíti elõre, és ez a zonalitás irányába mozdítja a mérleg nyelvét.
Különben a megátalkodottan egyféle "verklire" járó légkörzést nagyon gyakran a napok hosszának változása tudja csak kimozdítani jól beállt egyensúlyából.Most kezdõdik az igazi rövid nappalos,hosszú éjszakás idõszak, s ez -könnyen lehet- más vágányra fogja majd állítani a légköri folyamatokat.
Ezért is mondtam azt, hogy a déli típusú meridionalitást nagyobb valószínûségre teszem. De érdekes egyébként, hogy a NAO most nem az anticiklonális feltételek miatt marad negatív, hanem éppen ellenkezõleg. 
A GFS fõfutást figyelembe véve a NAO 0 fok körül szór, illetve AO-ban is pozitív tartományt valószínûsít. Az ensemblékkel együtt vizsgálva tehát 190 órán belül inkább ezt részesítem elõnyben.
Hosszabb távon pedig az ECMWF-ENS is a zonális irányítást tartja valószínûbbnek jelenlegi állás szerint. A többi gondolatomat pedig leírtam nemrég.
A GFS fõfutást figyelembe véve a NAO 0 fok körül szór, illetve AO-ban is pozitív tartományt valószínûsít. Az ensemblékkel együtt vizsgálva tehát 190 órán belül inkább ezt részesítem elõnyben.
Hosszabb távon pedig az ECMWF-ENS is a zonális irányítást tartja valószínûbbnek jelenlegi állás szerint. A többi gondolatomat pedig leírtam nemrég.
Pedig ezt a két hetet ki kell bírni a késõbbi "érdekes" idõjárás érdekében.Az nagyon rossz kimenetele lenne a dolgoknak,ha az õsz végi mozgalmas idõjárást decemberben,január elsõ feléban követné tartós zonalitás,s akkor jönne meg a ködös,nyálkás idõ,melynek inkább novemberben van meg az esedékessége.Sajnos, ez a forgatókönyv nem ritka.Az idõ elõtt érkezett komoly hidegöblítések kimerítik a sarkvidék hidegtartalékait, ezért tél közepére hosszas anticiklonális irányítás, késõbb zonalitás áll elõ.Ilyen esetben csak január végére, február elejére gyûlik újra össze annyi hideglevegõ fenn északon, hogy meridionálisra forduljon az áramlás, akkor kapunk némi fagyot, havat.
Igazából a tartós tipikus zonalitáshoz a NAO indexeknek is változáson kellene átesni.
Egyelõre azonban inkább lefelé szór a NAO "fáklya":
Link
Nem váletlenül írtam azt korábban hogy okt vége november elején az Izlandi nyomási elrendezõdést és ciklonaktivitást érdemes nézni. Világos hogy az elmult idõszakhoz képest egy kiegyensúlyozottabb idõ várható középtávon és minden bizonnyal csendes egyre inkább ködös idõszakkal:
Európában egy egyértelmû elõoldali helyzet kialakulása van kilátásban:
Link
Link
Link
Kérdés lesz ennek tartóssága. A fáklya alapján egyelõre igen kis eséllyel november 5 után lehet erõsebb hidegöblítés. De nagyobb az esély a további tág melegszektor folytatódására.
Egyelõre azonban inkább lefelé szór a NAO "fáklya":
Link
Nem váletlenül írtam azt korábban hogy okt vége november elején az Izlandi nyomási elrendezõdést és ciklonaktivitást érdemes nézni. Világos hogy az elmult idõszakhoz képest egy kiegyensúlyozottabb idõ várható középtávon és minden bizonnyal csendes egyre inkább ködös idõszakkal:
Európában egy egyértelmû elõoldali helyzet kialakulása van kilátásban:
Link
Link
Link
Kérdés lesz ennek tartóssága. A fáklya alapján egyelõre igen kis eséllyel november 5 után lehet erõsebb hidegöblítés. De nagyobb az esély a további tág melegszektor folytatódására.
Így aktivizálódott az izlandi minimum, illetve a sarkkör közeli ciklonaktivitás az utóbbi három hónapban, idõrendi sorrendben: Link Link Link
Fontos az anomália is: Link pláne októberben, ami azt mutatja, hogy az amcsi kontinens északkeleti részeinél a megszokotnnál jóval erõsebb ciklonaktivitás zajlik. Teljesen nyilvánvaló, hogy a kelet-európai síkságon, illetve a tõlünk északra zajló anticiklonális dominencia miatt nem tudott eddig jelentõsebb zonális áramlás kialakulni. Pedig nem vagyunk tõle messze!
Ha a tendenciát nézzük, akkor a kelet-európai anticiklon is beadja a kulcsot az aktív ciklonaktivitással szemben, illetve az azori anticiklon is egyre gyengülni fog. Lehetõség nyílhat így zonális áramlások kialakulására a közeljövõben. Ahogy nézegetjük az elõrejelzéseket, azokat a bizonyos nyugat-európai teknõket is egyre szelídebbre adja, ahogy közeledünk az idõpontokhoz, tehát - ha csak átmenetileg is - beáll az utóbbi években jól megszokott nyomási elrendezõdés.
Egyetértve veled Ferri, én is a zonális áramlásokat tartom valószínûnek,... az aktivitástól függõen vagy rajtunk köd nélkül vagy köddel és anticiklonnal felettünk és zonális áramlásokkal tõlünk északra.
Amennyiben kevésbé lesz erõs a ciklonális aktivitás, akkor egy bizonytalan ideig tartó ködös idõjárás után újra visszatérhetnek a nyugat-európai teknõkhöz, mert a kelet-európai anticiklon továbbra is erõteljes marad. Nem bontja meg a nyugatias áramlás.
De, ha kellõen megerõsödik a ciklonaktivitás, akkor átmeneti erõteljes nyugatias áramlás után (kellemes hõmérsékletekkel és idõnkénti kevés csapadékkal nálunk, komoly köd nélkül ) az azori anticiklon megerõsödését várom, egy brutális teknõ kimélyülésével Közép-Európa felett.
Az elsõ esetben a makro-átrendezõdést igen rövid lefolyásúnak gondolnám, és ezt tartom egy picit valószínûbbnek. (Ferri verzió)
A második esetben a zonalitás akár hosszabb ideig is nyúlhatna és a végénél kizökkenhetnénk a déli típusú meridionalitásból, ami már idõtlen idõk óta zajlik.
Amennyiben maradunk ennél a verziónál, akkor nem lenne valami hideg tél, de hómennyiségben mindenképpen extrém is lehetne (fõleg nyugaton).
Ha ebbõl a folyamatból kizökkenünk, akkor a jóval hidegebb verzió is bejöhet majd.
A szezonális elõrejelzés mindenképpen arra enged következtetni, hogy a kelet-európaival szemben az azori anticiklon jóval erõsebb lesz.
Fontos az anomália is: Link pláne októberben, ami azt mutatja, hogy az amcsi kontinens északkeleti részeinél a megszokotnnál jóval erõsebb ciklonaktivitás zajlik. Teljesen nyilvánvaló, hogy a kelet-európai síkságon, illetve a tõlünk északra zajló anticiklonális dominencia miatt nem tudott eddig jelentõsebb zonális áramlás kialakulni. Pedig nem vagyunk tõle messze!
Ha a tendenciát nézzük, akkor a kelet-európai anticiklon is beadja a kulcsot az aktív ciklonaktivitással szemben, illetve az azori anticiklon is egyre gyengülni fog. Lehetõség nyílhat így zonális áramlások kialakulására a közeljövõben. Ahogy nézegetjük az elõrejelzéseket, azokat a bizonyos nyugat-európai teknõket is egyre szelídebbre adja, ahogy közeledünk az idõpontokhoz, tehát - ha csak átmenetileg is - beáll az utóbbi években jól megszokott nyomási elrendezõdés.
Egyetértve veled Ferri, én is a zonális áramlásokat tartom valószínûnek,... az aktivitástól függõen vagy rajtunk köd nélkül vagy köddel és anticiklonnal felettünk és zonális áramlásokkal tõlünk északra.
Amennyiben kevésbé lesz erõs a ciklonális aktivitás, akkor egy bizonytalan ideig tartó ködös idõjárás után újra visszatérhetnek a nyugat-európai teknõkhöz, mert a kelet-európai anticiklon továbbra is erõteljes marad. Nem bontja meg a nyugatias áramlás.
De, ha kellõen megerõsödik a ciklonaktivitás, akkor átmeneti erõteljes nyugatias áramlás után (kellemes hõmérsékletekkel és idõnkénti kevés csapadékkal nálunk, komoly köd nélkül ) az azori anticiklon megerõsödését várom, egy brutális teknõ kimélyülésével Közép-Európa felett.
Az elsõ esetben a makro-átrendezõdést igen rövid lefolyásúnak gondolnám, és ezt tartom egy picit valószínûbbnek. (Ferri verzió)
A második esetben a zonalitás akár hosszabb ideig is nyúlhatna és a végénél kizökkenhetnénk a déli típusú meridionalitásból, ami már idõtlen idõk óta zajlik.
Amennyiben maradunk ennél a verziónál, akkor nem lenne valami hideg tél, de hómennyiségben mindenképpen extrém is lehetne (fõleg nyugaton).
Ha ebbõl a folyamatból kizökkenünk, akkor a jóval hidegebb verzió is bejöhet majd.
A szezonális elõrejelzés mindenképpen arra enged következtetni, hogy a kelet-európaival szemben az azori anticiklon jóval erõsebb lesz.
Igazából én most két esélyes forgatókönyvet látok középtávon (értsd nov. 6-ig): a nyugat-európai teknõ - mint már idén annyiszor, mélyen lenyúlik délre, ennek következtében egy újabb med keletkezik, és az kb. 1 hét múlva ismét véget vet a rövid száraz idõszaknak. Viszont a másik verzió szerint tõlünk északra zonális áramlás alakulna ki, mi pedig a dél, délkelet-Európa feletti AC-öv peremén lennénk. A gyenge átkeverés miatt ezért több helyen számítok tartós ködre/magasködre. Ha ez a verzió jönne be, a csapadékmentes idõszak akár a jövõ hét végéig is kitarthatna. Ismervén az idei erõs meridionalitásra hajló tendenciát attól tartok, hogy ismét a medes verzió jön be, mégha pillanatnyilag nem ez a valószínûbb. Közben a hidegmag szépen növekszik fent északon, osztom azok véleményét, akik szerint egy több hetes õsz végi zonalitás hozzájárulhat egy késõbbi átlagosnál hidegebb téli idõszak kialakulásához többek között a mi térségünkben is!
Pedig a Bakonyban 1000 mm feletti idei csapadék után sokan örülnek ennek a proginak.Sajnos nem vagyok ilyen optimista,eddig csak kétszer bírta itt ki az idõ 10 napig csapadék nélkül az idén. Lehet,hogy most egy-két hétig nem lesz semmi,de a britektõl északra egy viharciklon alakul ki,amely hideg levegõt zúdítana Nyugat-Európára elseje táján.Úgy számolják,hogy felettünk olyan erõs és tartós AC lesz, hogy nem hat ránk.De ha igen,akkor vagy erõs elõoldal lesz déli áramlással,esetleg nedves mediterrán szállítószalaggal.Rosszabb esetben,mint most mediterrán ciklon és esõzés,vihar.1 hét múlva kiderül(vagy beborul 
).
Most itt esik és dühöng a szél alig 5 fokban.Ilyen idõt vártunk mára errefelé ...?
).Most itt esik és dühöng a szél alig 5 fokban.Ilyen idõt vártunk mára errefelé ...?
A következõ 164 óra minden különösebb esemény nélkül zajlik majd leLink az eleinte gyenge fagyokat,és a reggeli ködöket.Sõt az utána következõ hétre is nagy az esélye a hasonló idõjárásnak,a fáklya is szépen simul ki.Link
Mindenesetre már látom nem az én kedvenc két hetem következik,utálom az eseménytelen ködre hajló idõt!
Mindenesetre már látom nem az én kedvenc két hetem következik,utálom az eseménytelen ködre hajló idõt!
Így van. Ha tõlünk nyugatra zúdul dél felé, teljesen más a végkimenetel és a mi idõjárásunkra gyakorolt hatása, mint ha ránk, vagy tõlünk keletre szakadna le. Amennyiben az elsõ variáció következik be, a nyugati áramlás révén késõbb valamennyi eljut hozzánk is belõle, leggyakrabban egy -a hideg levegõ által generált- mediterrán ciklon hátoldalán. Optimális esetben ránk zúdul, míg elõfordul hogy tõlünk keletre, (ez talán a leggyakoribb) ilyenkor legfeljebb lassan, keleti áramlással jut el hozzánk belõle valamennyi a késõbbiek folyamán (amennyiben a meridionális áramlás tartósnak bizonyul).
Igy van. A poláris, permanens hideg légtömeg, ha felgyülemlik, elõbb-utóbb ciklonális örvényléssel lejut alacsonyabb szélességekre - erre már Petterssen norvég meteorológus rámutatott a múlt század ötvenes éveiben (és az ELTE meteorológus szakán is tanitják).
Mi az, hogy!1978/79-ben zonális anticiklon volt egész novemberben és gyakori köd -nagy tél.1986/87-ben szintúgy.I995/96-ban a november ugyan már télies idõt hozott, viszont akkor október volt anticiklonos.
Ha erõs a sarki hidegbázis, akkor az é-d-i hõdifferencia miatt felgyorsulnak a zonális áramlások: egy északon elhelyezkedõ keleti áramlásos, és attól délre egy nyugati áramlásos zóna légmozgásai mennek szembe egymással.Ezek határvonalán örvénylések keletkeznek: a mérsékelt övi ciklonok.A ciklonok hátoldala aztán a mérsékelt szélességekre zúdítja a sarki levegõt.Ez a mechanizmus hozza létre az un.Namias-periódusokat: növekvõ é-d-i hõkülönbség, gyorsuló zonális áramlás - meridionálisra váltó áramlás, csökkenõ hõkülönbség.
Nos,minél nagyobb tömegû sarki levegõ mozog a szubarktikus zónában nyugat felé, tehetetlensége miatt nyilván annál nehezebb kitéríteni eredeti irányából, és dél felé való elmozdulásra késztetni.A Namias-féle meridionális,hõkicserélõ fázis késlekedik.A biciklit, például, könnyû irányváltoztatásra késztetni -egy kamiont már nehezebb, a Titanic-ot még sokkal nehezebb volt.
Kicsit olyan ez, mint az erõs nyári zivatarok: azok is nehezen adják ki magukból a záporesõt,sokáig lebegtetik intenzív felszálló légáramlataikkal a vízcseppeket,jégszemeket -sõt,még emelik is azokat.De aztán, ha átbillen az egyensúly, és mindez elindul lefelé, hát akkor...
Vannak öngerjesztõ,kumulatív folyamatok,melyeknél az akkumuláció egy ideig az emisszió, a kibocsájtás ellen dolgozik.A sarki hidegmagok felépülése is éppen ilyen.Az erõs hidegbázis szinte "visszaszívja magába" a hidegleszakadásokat, melyek gyérebb hidegtartalék esetén elindultak volna a mérsékelt szélességek felé.Aztán egyszercsak óriási hidegleszakadással lep meg minket.
Ha erõs a sarki hidegbázis, akkor az é-d-i hõdifferencia miatt felgyorsulnak a zonális áramlások: egy északon elhelyezkedõ keleti áramlásos, és attól délre egy nyugati áramlásos zóna légmozgásai mennek szembe egymással.Ezek határvonalán örvénylések keletkeznek: a mérsékelt övi ciklonok.A ciklonok hátoldala aztán a mérsékelt szélességekre zúdítja a sarki levegõt.Ez a mechanizmus hozza létre az un.Namias-periódusokat: növekvõ é-d-i hõkülönbség, gyorsuló zonális áramlás - meridionálisra váltó áramlás, csökkenõ hõkülönbség.
Nos,minél nagyobb tömegû sarki levegõ mozog a szubarktikus zónában nyugat felé, tehetetlensége miatt nyilván annál nehezebb kitéríteni eredeti irányából, és dél felé való elmozdulásra késztetni.A Namias-féle meridionális,hõkicserélõ fázis késlekedik.A biciklit, például, könnyû irányváltoztatásra késztetni -egy kamiont már nehezebb, a Titanic-ot még sokkal nehezebb volt.
Kicsit olyan ez, mint az erõs nyári zivatarok: azok is nehezen adják ki magukból a záporesõt,sokáig lebegtetik intenzív felszálló légáramlataikkal a vízcseppeket,jégszemeket -sõt,még emelik is azokat.De aztán, ha átbillen az egyensúly, és mindez elindul lefelé, hát akkor...
Vannak öngerjesztõ,kumulatív folyamatok,melyeknél az akkumuláció egy ideig az emisszió, a kibocsájtás ellen dolgozik.A sarki hidegmagok felépülése is éppen ilyen.Az erõs hidegbázis szinte "visszaszívja magába" a hidegleszakadásokat, melyek gyérebb hidegtartalék esetén elindultak volna a mérsékelt szélességek felé.Aztán egyszercsak óriási hidegleszakadással lep meg minket.
Kíváncsian várom,hoz-e a november zonális anticiklonokat,nálunk huzamosan csendes,párás,ködös idõszakot.Az ilyen idõszakok szülõi a téli zimankónak,hónak,fagynak.Télen nagyon gyakran hideggel "jövünk ki" a tartós magasnyomású,ködös idõjárásból.(Ha nem,az már önmagában anomáliás,és a 2006/2007 féle telek jellemzõje.)Most egy kicsit "túlmozgásos" a légkör,de a következõ hónapban ez talán megváltozik -bár õszintén szólva most nem sok esélyt látok rá.Nem mondom,elõfordult már,hogy változékony,szeszélyes október-november után jó tél lett.De ez messze a ritkább eset.
Igen, köszi az okfejtést! Azt tudom egyébként, hogy csak közvetett hatásokat okoznak a másodlagos tényezõk (jégborítottság, hóborítosság, vízfelszín anomália).
Csak, ahogy a Meteorológiai társalgóban is, sokan a jégborítottság alakulásából vonnak le messzemenõ következtetéseket. Persze a hidegmagok tekintetében van egy-két összefüggés, de a tél milyenségét nem a jégborítottság fogja eldönteni (legalábbis elsõsorban).
Jól is néznénk ki, mert ha az döntené el, akkor megint akkora zonalitás is lehetne, mint a ház..., lásd 2006/2007..
Én mégis azt mondom, hogy a sarki hidegmagok elhelyezkedése a következõ 1-2 hétben még nem a végleges elrendezést jelentik, és kíváncsian várom, hogy mennyire fog nõni az idõ elõrehaladtával..., hogy esetleg Észak-Amerika felé lesz e jelentõsebb gócpont, ami erõsítheti az izlandi minimumot.
Csak, ahogy a Meteorológiai társalgóban is, sokan a jégborítottság alakulásából vonnak le messzemenõ következtetéseket. Persze a hidegmagok tekintetében van egy-két összefüggés, de a tél milyenségét nem a jégborítottság fogja eldönteni (legalábbis elsõsorban).
Jól is néznénk ki, mert ha az döntené el, akkor megint akkora zonalitás is lehetne, mint a ház..., lásd 2006/2007..
Én mégis azt mondom, hogy a sarki hidegmagok elhelyezkedése a következõ 1-2 hétben még nem a végleges elrendezést jelentik, és kíváncsian várom, hogy mennyire fog nõni az idõ elõrehaladtával..., hogy esetleg Észak-Amerika felé lesz e jelentõsebb gócpont, ami erõsítheti az izlandi minimumot.
Az általad kritizált térkép tapasztalatból írom, a legpontosabbak egyike.
A kritikád tárgya jogos, ám csak a 70-es szélességtõl délre esõ, szárazföldi öblökre.
Olyan ez, mint az SST-anomáliák legjobb ábrázoló térképének ( Link ) északi torzítása, ettõl a térkép maga a legjobbak egyike, csak a korlátait ismerni kell.
Itt van ez, újra (az augusztus végi géphalál óta ez megy) megtaláltam a linket: Link és Link
A kritikád tárgya jogos, ám csak a 70-es szélességtõl délre esõ, szárazföldi öblökre.
Olyan ez, mint az SST-anomáliák legjobb ábrázoló térképének ( Link ) északi torzítása, ettõl a térkép maga a legjobbak egyike, csak a korlátait ismerni kell.
Itt van ez, újra (az augusztus végi géphalál óta ez megy) megtaláltam a linket: Link és Link
Bízol egy olyan térképben, amely a Botteni-öblöt befagyasztja?
A Finn-öböl részére gondoltam...
A Finn-öböl részére gondoltam...
Kiegészítés: A sarki jégborítást elsõsorban egy folyamat részeként (elsõsorban a makrohelyzet lenyomataként) kezeljük, ne önmagában.
Ami egyébiránt a leginkább figyelmet érdemlõ Kara-tenger térségében kezdett be az elmúlt 10napon.
Sajnos két külön linken kell az elmúlt 10nap folyamatát megmutatnom:
2010.10.13 és 17.: Link
2010.10.23.: Link
A Ferenc-József-föld a figyelmet érdemlõ.
Ami egyébiránt a leginkább figyelmet érdemlõ Kara-tenger térségében kezdett be az elmúlt 10napon.
Sajnos két külön linken kell az elmúlt 10nap folyamatát megmutatnom:
2010.10.13 és 17.: Link
2010.10.23.: Link
A Ferenc-József-föld a figyelmet érdemlõ.
A sarki jégborítás megértésének ügyében látszólag van még fejlõdni-valód.
Ez egyáltalán nem leszólás, inkább egy megértési folyamatra szóló felhívás, hogy az egyébként erõs tempójú szakmai fejlõdésed újabb fejezetét vedd magadhoz.
Nos, a sarki jégborítás elsõsorban okozata a makrotérségi folyamatoknak, csak másodsorban okozója.
Magyarán a 2006 õszén nem volt véletlen az elmúlt évtizedhez mérten erõs az Atlanti térség felett a jégborítás, hiszen a zonalítás közvetett módon és általánosságban erõsen rásegít sarki jégképzõdésre.
Ám önmagában nem tudja befolyásolni kontinensünk idõjárását.
Okozója akkor lehet, ha a markortérségi folyamatok egy olyan felállást vesznek fel, amiben tartósan érvényesülhet a sarki jég kontinensünkre hatást gyakorolt szerepe, ekkor a makrofolyamatokkal karöltve bizony okozóként léphet fel, pláne, ha a szárazföld is rásegít, pl. a "hûtõszekrény-effektussal".
Magyarán elsõdleges kialakító tényezõ mindig a makrohelyzet.
Jó példa a tavalyi õsz, a zonalítással is rásegített erõs jegesedésre megérkezett decemberre egy keleti blocking-helzet, amit az erõs északkelet-európai hófelhalmozódás is elõidézett, ez a sarki jégborítással együttesen egy öngeneráló folyamatot indított el, az erõs kontinentális irányítást és téli zimankókat.
A kárpát-medencei téli hõmérsékleti átlagok ne tévesszenek meg, az iszonyatos számú és szinte végig medencénkben zajló keveredési zónák felülírtak mindent.
Remélem segítettem valamicskét.
Ez egyáltalán nem leszólás, inkább egy megértési folyamatra szóló felhívás, hogy az egyébként erõs tempójú szakmai fejlõdésed újabb fejezetét vedd magadhoz.
Nos, a sarki jégborítás elsõsorban okozata a makrotérségi folyamatoknak, csak másodsorban okozója.
Magyarán a 2006 õszén nem volt véletlen az elmúlt évtizedhez mérten erõs az Atlanti térség felett a jégborítás, hiszen a zonalítás közvetett módon és általánosságban erõsen rásegít sarki jégképzõdésre.
Ám önmagában nem tudja befolyásolni kontinensünk idõjárását.
Okozója akkor lehet, ha a markortérségi folyamatok egy olyan felállást vesznek fel, amiben tartósan érvényesülhet a sarki jég kontinensünkre hatást gyakorolt szerepe, ekkor a makrofolyamatokkal karöltve bizony okozóként léphet fel, pláne, ha a szárazföld is rásegít, pl. a "hûtõszekrény-effektussal".
Magyarán elsõdleges kialakító tényezõ mindig a makrohelyzet.
Jó példa a tavalyi õsz, a zonalítással is rásegített erõs jegesedésre megérkezett decemberre egy keleti blocking-helzet, amit az erõs északkelet-európai hófelhalmozódás is elõidézett, ez a sarki jégborítással együttesen egy öngeneráló folyamatot indított el, az erõs kontinentális irányítást és téli zimankókat.
A kárpát-medencei téli hõmérsékleti átlagok ne tévesszenek meg, az iszonyatos számú és szinte végig medencénkben zajló keveredési zónák felülírtak mindent.
Remélem segítettem valamicskét.
A zonalitás témaköréhez: a legfrissebb futások alapján kalkulát felállás mindennek mondható, de zonalitásnak egész biztosan nem a jövõ hét végére:
Link
Attól mert a rendszer meleg oldalán leszünk attól az még nem zonalitás.
Az viszont igaz, hogy a jelenlegi fáklya lényegesen összetartóbb lényegesen lecsökkent a szórás rajta a néhány nappal ezelõttihez képest.
Ennel mindtegy ellenpólusaként a NAO index ujra erõsen szórni kezdett lefelé november közepe felé (ez a legfrissebb felállás...2-3 napja még egységesebb képet festett):
Link
Magyarul jelentõs radikális átlakulás nem várható a jövõ héten és azt követõen se egyelõre.
Link
Attól mert a rendszer meleg oldalán leszünk attól az még nem zonalitás.
Az viszont igaz, hogy a jelenlegi fáklya lényegesen összetartóbb lényegesen lecsökkent a szórás rajta a néhány nappal ezelõttihez képest.
Ennel mindtegy ellenpólusaként a NAO index ujra erõsen szórni kezdett lefelé november közepe felé (ez a legfrissebb felállás...2-3 napja még egységesebb képet festett):
Link
Magyarul jelentõs radikális átlakulás nem várható a jövõ héten és azt követõen se egyelõre.
Hát,a tél közepi tartós zonalitást elég nehéz "megúszni" nálunk.Ebbõl a szempontból a tavalyi,és ahhoz hasonló évek ritkaságszámbam mennek.
Az utóbbi 20 évben 18-ban ugyanennyire melegnek jelezte az észak-amerikai térséget és ugyanilyen enyhén be is következett a dolog. 2006/2007. telén sem volt másképpen: Link nagy területen igen erõsen pozitív anomália az észak-amerikai térségben. Szóval a dolog kulcsa valahol máshol kell, hogy legyen...
Egy dolgot mindenesetre meg lehet jegyezni, hogy a jégborítottság hasonlít, illetve a hidegmagok vándorlása is arra enged következtetni, hogy nem lesznek tartósan Szibéria környékén (legalább nem lehet azt állítani, hogy tartosan ott lesznek).
Ebbõl kifolyólag a múltbéli eseményeket kivéve, a jelenben és jövõben semmi bíztató képet nem lehet felfedezni. (legalábbis jelenleg)
Én mindenesetre befejezem a témát, mielõtt megjelenik az a bizonyos egy-két személy, akik miatt valami ellenségeskedés elkezdõdik. Azért egész jó kis szakmai diskurzus ment itt az utóbbi pár órában!
Majd meglátjuk, hogy a jövõ mit hoz!
Egy dolgot mindenesetre meg lehet jegyezni, hogy a jégborítottság hasonlít, illetve a hidegmagok vándorlása is arra enged következtetni, hogy nem lesznek tartósan Szibéria környékén (legalább nem lehet azt állítani, hogy tartosan ott lesznek).
Ebbõl kifolyólag a múltbéli eseményeket kivéve, a jelenben és jövõben semmi bíztató képet nem lehet felfedezni. (legalábbis jelenleg)
Én mindenesetre befejezem a témát, mielõtt megjelenik az a bizonyos egy-két személy, akik miatt valami ellenségeskedés elkezdõdik. Azért egész jó kis szakmai diskurzus ment itt az utóbbi pár órában!
Majd meglátjuk, hogy a jövõ mit hoz!
Nem véletlen:
Link
Azonos idõszakban 2006-ban Észak-amerikára volt jellemzõ egy erõs hidegmag, most pedig (legalábbis jelenleg) már a november elejére várható helyzet.
Kíváncsi vagyok ki fog-e Észak-amerika fölött alakulni november elsõ napjaiban az az erõs hidegmag ?!?!
Én nem arra következtetek, hogy keletrõl fog jönni a kontinentális hideg, hanem hogy egy makroátrendezõdés miatt sokkal erõsebb és gyorsabb lehûlés jöhet ÉK-rõl mintha nem lenne a célterületen ilyen hidegmag.
Tavaly ugyancsak (a jelenleg elõrejelzettek ellenében) kialakult ez a hidegmag november elejére -20:-25 fok körüli 850-es hpa hõmérsékletekkel:
Link
Megjegyzendõ hogy az elmult éveket figyelembe véve elég light-osra sikeredhet az Észak-amerikai felhalmozódás:
Link
Még a -10 fokot is alulról súrolja. Tehát a hideg java a pólusoktól számítva a Eurázsiai rész felé tolódik.
Ha pedig az áramlási viszonyokat nézzük arrafelé:
jelenleg:
Link
és 1 hét mulva:
Link
Az USÁ-ban nyugatias, kanadában délies áramlások uralkodnak (tartósan), így nem kedveznek a hófelhalmozódásnak, illetve a hideg behatolásának.
Tehát nem tudom, hogy ez a hideg át tud-e majd novemberre helyezõdni oda, mert erõs és folyamatos óceáni ciklongenezist ez segíthetené elõ, ami közvetett módon erõsíteni a zonális hajlamot Európában novemberben.
A szezonális elõrejelzések is hetek óta folyamatos pozitív anomáliával számolnak Észak-amerikára (nem is kis mérsékben):
Link
És ezt sokkal határozottabban jelzik, mint pl. az európai kilengéseket. (megj: Mondjuk azt erõsen kétlem, hogy novemberben a 60. szélességtõl északra épp a Skandináv térség zárna a legnegatívabb anomáliával az egész sarkörön)
Link
Azonos idõszakban 2006-ban Észak-amerikára volt jellemzõ egy erõs hidegmag, most pedig (legalábbis jelenleg) már a november elejére várható helyzet.
Kíváncsi vagyok ki fog-e Észak-amerika fölött alakulni november elsõ napjaiban az az erõs hidegmag ?!?!
Én nem arra következtetek, hogy keletrõl fog jönni a kontinentális hideg, hanem hogy egy makroátrendezõdés miatt sokkal erõsebb és gyorsabb lehûlés jöhet ÉK-rõl mintha nem lenne a célterületen ilyen hidegmag.
Tavaly ugyancsak (a jelenleg elõrejelzettek ellenében) kialakult ez a hidegmag november elejére -20:-25 fok körüli 850-es hpa hõmérsékletekkel:
Link
Megjegyzendõ hogy az elmult éveket figyelembe véve elég light-osra sikeredhet az Észak-amerikai felhalmozódás:
Link
Még a -10 fokot is alulról súrolja. Tehát a hideg java a pólusoktól számítva a Eurázsiai rész felé tolódik.
Ha pedig az áramlási viszonyokat nézzük arrafelé:
jelenleg:
Link
és 1 hét mulva:
Link
Az USÁ-ban nyugatias, kanadában délies áramlások uralkodnak (tartósan), így nem kedveznek a hófelhalmozódásnak, illetve a hideg behatolásának.
Tehát nem tudom, hogy ez a hideg át tud-e majd novemberre helyezõdni oda, mert erõs és folyamatos óceáni ciklongenezist ez segíthetené elõ, ami közvetett módon erõsíteni a zonális hajlamot Európában novemberben.
A szezonális elõrejelzések is hetek óta folyamatos pozitív anomáliával számolnak Észak-amerikára (nem is kis mérsékben):
Link
És ezt sokkal határozottabban jelzik, mint pl. az európai kilengéseket. (megj: Mondjuk azt erõsen kétlem, hogy novemberben a 60. szélességtõl északra épp a Skandináv térség zárna a legnegatívabb anomáliával az egész sarkörön)
Nagyon helyes Wetsom megfigyelése az Atlanti-óceán irányából a kontinens felé sodródó,majd ott lelassuló,megálló ciklonokról.Ezek a ciklonok ahelyett,hogy frontjaikkal "átsöpörnének" rajtunk,vagy a tõlünk északabbra fekvõ tájakon nyugatról keletre (mint a klasszikus zonalitás esetén),tartósan a kontinens északnyugati része fölött tevékenykednek,alacsony nyomású légtömegeik és hidegfrontjuk messze délre lenyúlik,és az így generálódó mediterán ciklon,vagy elõoldalának déli áramlása ér csak el minket.Határozottan megfigyedlhetõ a déli légmozgás gyakoriságának növekedése a szeptemberi állapothoz képest.Az elmúlt napok ény-i áramlása például nem sokáig tartott,az ezután kialakuló dk-i,d-i légmozgás sokkal hosszabb életûnek tûnik(lásd a nov.1.-re prognosztizáltak)
A november eleji makacs déli szél nem tartozik a ritkaságok közé.Okáról az a véleményem,hogy a gyorsan lehûlõ kontinens fölött, -Szibériában- hideg levegõvel telt anticiklonok képzõdnek,és ezek akasztják meg az atlanti depressziókat kelet felé való vándorlásukban.A ciklonok hozzánk képest elõoldali pozicióban vesztegelnek,tartós délies áramlást tartva fenn fölöttünk.Bár lehet,van ennek a jelenségnek más,mélyebb oka is.Nyáron éppen a forró levegõvel telt orosz AC nem engedte eltávozni Közép-Európából a sekély ciklonokat.
A november eleji makacs déli szél nem tartozik a ritkaságok közé.Okáról az a véleményem,hogy a gyorsan lehûlõ kontinens fölött, -Szibériában- hideg levegõvel telt anticiklonok képzõdnek,és ezek akasztják meg az atlanti depressziókat kelet felé való vándorlásukban.A ciklonok hozzánk képest elõoldali pozicióban vesztegelnek,tartós délies áramlást tartva fenn fölöttünk.Bár lehet,van ennek a jelenségnek más,mélyebb oka is.Nyáron éppen a forró levegõvel telt orosz AC nem engedte eltávozni Közép-Európából a sekély ciklonokat.
Én ez alapján írtam:Link
Az animáción én azt látom hogy fokozatosan húzódik vissza a hidegmag,és tevõdik át Grönland irányába.Nov. 1-9 között.
Az animáción én azt látom hogy fokozatosan húzódik vissza a hidegmag,és tevõdik át Grönland irányába.Nov. 1-9 között.
Ezért is mondtam, hogy a klasszikusan definiált blockingnak vannak ezek a szigorú kritériumai. A valóság persze - mint ahogyan az egész légkört, valamennyi meteorológiai jelenséget illetõen igaz ez - sokszor nem sorolható be ilyen tankönyvi rendszerbe.
Egyértelmû, hogy a tartós nyugat-, illetve közép-európai teknõ sokkal inkább a blocking kategóriához áll közelebb, mint a zonalitáshoz, ebben nincs is vita.
Ha kiragadunk egy-két pillanatképet:
Link
Link
de fõleg:
Link
Link
ezek elég jó kis blocking-típusú minta-helyzetek, nem is kérdés.
Más kérdés, hogy annak az "õs" blocking-helyzetnek a kritériumait, amelyet korábban vázoltam, és amit mi általában egy masszív brit, vagy skandináv, de legalábbis kelet-európai Ac képében képzelünk el, csak rövidebb ideig elégítik ki. Ezért is tartom kicsit parttalannak a vitát, mint már korábban is említettem.
Szerk.: plusz lásd Met4ever írását! Én is valami ilyesmit akartam megfogalmazni, de õ jobban szavakba tudta önteni a lényeget.
A valóság persze - mint ahogyan az egész légkört, valamennyi meteorológiai jelenséget illetõen igaz ez - sokszor nem sorolható be ilyen tankönyvi rendszerbe.Egyértelmû, hogy a tartós nyugat-, illetve közép-európai teknõ sokkal inkább a blocking kategóriához áll közelebb, mint a zonalitáshoz, ebben nincs is vita.
Ha kiragadunk egy-két pillanatképet:
Link
Link
de fõleg:
Link
Link
ezek elég jó kis blocking-típusú minta-helyzetek, nem is kérdés.
Más kérdés, hogy annak az "õs" blocking-helyzetnek a kritériumait, amelyet korábban vázoltam, és amit mi általában egy masszív brit, vagy skandináv, de legalábbis kelet-európai Ac képében képzelünk el, csak rövidebb ideig elégítik ki. Ezért is tartom kicsit parttalannak a vitát, mint már korábban is említettem.
Szerk.: plusz lásd Met4ever írását! Én is valami ilyesmit akartam megfogalmazni, de õ jobban szavakba tudta önteni a lényeget.
"A nyugat-európai teknõ nem zonális áramlással kapcsolatos, hanem meridionalitással."
Ez természetesen igaz. Ehhez kapcsolódó gondolataim a blockingról =>
A lényeg a korábban már említett "állóhullám jellegben" van szerintem. A jet rajzolja ki ezeket a hullámokat, s minél nagyobb a hullámok aplitudója, annál délebbre nyúlnak a teknõk ill. annál északabbra a gerincek.
A blockinghoz szerintem relatív nagy hullám amplitúdó + állóhullám jelleg is kell. Az utóbbi biztosítja, hogy az adott áramlási kép több napon keresztül alig változik, azaz a meridionalitás viszonylag tartós.
Úgy is elõfordulhat relatíve nagy amplitúdójú teknõ/gerinc, hogy az semmiféle állóhullám jelleget nem mutat, azaz nyugatról kelet felé helyezõdik át. Ekkor egy adott pontban csak átmeneti a meridionális áramlás, azaz a "déli meleg" illetve az "északi hideg" légtömeg csak rövid ideig éri el az adott pontot, és sûrûn váltogatja egymást.
Ha még tovább lépünk, és csökkentjük a hullámzás amplitudóját, akkor eljutunk a klasszikus zonalitáshoz, amikor vannak teknõk és gerincek is, de ezek alig nyúlnak északra ill. délre, így egy adott pontban tartósabban nyugati ill. nyugatias az áramlás. Minél kisebb a hullám amplitudó, annál csekélyebb az észak-déli légtömegcsere.
Az persze jó kérdés, hogy hol húzzuk meg határokat pl. tartósság kérdésében. Ha túl szigorúak vagyunk, akkor az esetek többsége valahol a kettõ (zonális vs blocking) között lesz.
Aktualizálva a köv. 10 napra, az ECMWF ens. alapján úgy látom én is, hogy nagy csata zajlik majd a két típusú helyzet között. Az atlanti ciklonok pár napra áttörik az atlanti anticiklon északi részét és bejutnak a szárazföldre, de az anticiklon rendre újraképzõdik mögöttük nyugaton, és a kelet-európai anticiklon sem adja magát egykönnyen, így egyelõre (köv. 10 nap) a klaszikus zonalitás sem képes kialakulni...
Ez természetesen igaz. Ehhez kapcsolódó gondolataim a blockingról =>
A lényeg a korábban már említett "állóhullám jellegben" van szerintem. A jet rajzolja ki ezeket a hullámokat, s minél nagyobb a hullámok aplitudója, annál délebbre nyúlnak a teknõk ill. annál északabbra a gerincek.
A blockinghoz szerintem relatív nagy hullám amplitúdó + állóhullám jelleg is kell. Az utóbbi biztosítja, hogy az adott áramlási kép több napon keresztül alig változik, azaz a meridionalitás viszonylag tartós.
Úgy is elõfordulhat relatíve nagy amplitúdójú teknõ/gerinc, hogy az semmiféle állóhullám jelleget nem mutat, azaz nyugatról kelet felé helyezõdik át. Ekkor egy adott pontban csak átmeneti a meridionális áramlás, azaz a "déli meleg" illetve az "északi hideg" légtömeg csak rövid ideig éri el az adott pontot, és sûrûn váltogatja egymást.
Ha még tovább lépünk, és csökkentjük a hullámzás amplitudóját, akkor eljutunk a klasszikus zonalitáshoz, amikor vannak teknõk és gerincek is, de ezek alig nyúlnak északra ill. délre, így egy adott pontban tartósabban nyugati ill. nyugatias az áramlás. Minél kisebb a hullám amplitudó, annál csekélyebb az észak-déli légtömegcsere.
Az persze jó kérdés, hogy hol húzzuk meg határokat pl. tartósság kérdésében. Ha túl szigorúak vagyunk, akkor az esetek többsége valahol a kettõ (zonális vs blocking) között lesz.
Aktualizálva a köv. 10 napra, az ECMWF ens. alapján úgy látom én is, hogy nagy csata zajlik majd a két típusú helyzet között. Az atlanti ciklonok pár napra áttörik az atlanti anticiklon északi részét és bejutnak a szárazföldre, de az anticiklon rendre újraképzõdik mögöttük nyugaton, és a kelet-európai anticiklon sem adja magát egykönnyen, így egyelõre (köv. 10 nap) a klaszikus zonalitás sem képes kialakulni...
Egy kis összehasonlítás a 2006-os helyzettel: Link jellegében ugyanaz, csak 2006-ban erõsebb volt a hidegmag, így a jég kiterejdése is, meg több hó volt Szibériában.
Ennek ellenére nem nagyon jöttek a fuvallatok keletrõl, sokkal inkább nyugatról.
Én arra tippelek, ezek alapján, illetve a hidegmag elhelyezkedéséból, hogy tartós zonalitás december környékén kezdõdhet el, ha megvárjuk, amíg a hidegmag ellenkezõ része eléri Észak-Amerikát, illetve olyan ciklonokat gerjeszt, ami ránk is hatással lesz.
Benne van a paliban tehát, hogy pont decemberre kerülünk át az enyhe periódusba, illetve márciusban még bõven tél lesz.
Igazából sokminden lehet...
A hidegmag mostani elhelyezkedéséból tehát semmiképpen sem lehet következtetni arra, hogy keletrõl jön a kontinentális hideg, mert nem biztos.
Hiába van Afrikában a +20-as izoterma, mégse jön közel, hiába van délies áramlás...
Ennek ellenére nem nagyon jöttek a fuvallatok keletrõl, sokkal inkább nyugatról.
Én arra tippelek, ezek alapján, illetve a hidegmag elhelyezkedéséból, hogy tartós zonalitás december környékén kezdõdhet el, ha megvárjuk, amíg a hidegmag ellenkezõ része eléri Észak-Amerikát, illetve olyan ciklonokat gerjeszt, ami ránk is hatással lesz.
Benne van a paliban tehát, hogy pont decemberre kerülünk át az enyhe periódusba, illetve márciusban még bõven tél lesz.
Igazából sokminden lehet...
A hidegmag mostani elhelyezkedéséból tehát semmiképpen sem lehet következtetni arra, hogy keletrõl jön a kontinentális hideg, mert nem biztos.
Hiába van Afrikában a +20-as izoterma, mégse jön közel, hiába van délies áramlás...
Én a hidegmag kialakulásását nem Grönland felé tenném, ahogy írod:
Link
és a jövõ hét vége:
Link
Egyre inkább Eurázsia-északi részeire tehetõ az erõs hideg felhalmozódás. Valószínûleg a jég és a hó felhalmozódás is erre a részre lesz jellemzõ a legerõteljesebben.
Sõt: jelenleg is Eurázsia északi részén van a legelõrehaladottabb állapotban a jég terjeszkedése ez egyértelmû.
Link
Azaz egyelõre tartósnak ígérkezik ez a felállás a várható kieneteleket elnézve.
Ehhez képest Észak-amerika nagyon gyengén teljesít.
Pontosan ennek okán érdemes lesz nézni november elején a nyomási elrendezõdést, ugyanis egy erõs Skandináv, vagy norvég tengeri AC dominancia gyors kialakulásával ÉK felõl radikális idõjárásváltozás is bekövetkezhet, és itt a hideg légtömegeknek nem az óceán felõl kellene átkelni, hanem a szárazföld felõl. Ilyen esetben novemberben már az elsõ téli jellegû idõt okozhatná.
Link
és a jövõ hét vége:
Link
Egyre inkább Eurázsia-északi részeire tehetõ az erõs hideg felhalmozódás. Valószínûleg a jég és a hó felhalmozódás is erre a részre lesz jellemzõ a legerõteljesebben.
Sõt: jelenleg is Eurázsia északi részén van a legelõrehaladottabb állapotban a jég terjeszkedése ez egyértelmû.
Link
Azaz egyelõre tartósnak ígérkezik ez a felállás a várható kieneteleket elnézve.
Ehhez képest Észak-amerika nagyon gyengén teljesít.
Pontosan ennek okán érdemes lesz nézni november elején a nyomási elrendezõdést, ugyanis egy erõs Skandináv, vagy norvég tengeri AC dominancia gyors kialakulásával ÉK felõl radikális idõjárásváltozás is bekövetkezhet, és itt a hideg légtömegeknek nem az óceán felõl kellene átkelni, hanem a szárazföld felõl. Ilyen esetben novemberben már az elsõ téli jellegû idõt okozhatná.
A GFS ENS bizony tartja a déli típusú blockingot, avagy nyugat-európai teknõt, bár a kettõ nem hiszem, hogy ugyanaz. Mondjuk rá, hogy 120 órától 240 óráig. Most ekkor elvégre is blockingot vár a modell vagy nem?
Amúgy az utóbbi 1 évben azért eléggé ritka volt, hogy egy berendezkedés 5 napnál tovább kitartson. Bár tényszerû, hogy vagy így, vagy úgy, de blocking van/volt. Jórészt folyamatos váltakozás van, de a zonalitást mindenképpen ki lehet zárni. A nyugat-európai teknõ nem zonális áramlással kapcsolatos, hanem meridionalitással.
Amúgy az utóbbi 1 évben azért eléggé ritka volt, hogy egy berendezkedés 5 napnál tovább kitartson. Bár tényszerû, hogy vagy így, vagy úgy, de blocking van/volt. Jórészt folyamatos váltakozás van, de a zonalitást mindenképpen ki lehet zárni. A nyugat-európai teknõ nem zonális áramlással kapcsolatos, hanem meridionalitással.
Hát igen így van.
Más: A térképeket nézve a hidegmag egyre inkább Eurázsia fölé helyezkedik, más is így látja?
Más: A térképeket nézve a hidegmag egyre inkább Eurázsia fölé helyezkedik, más is így látja?
Örülök, hogy a szakma is megszólalt, bizony egyetlen napi elõrejelzett térkép nem elég a makrohelyzet jellemzésére.
Egy blokkolni látszó Ac, azaz pl. egy beékelõdõ Ac-gerinc még nem elég még a blocking-helyzethez, ahogy az Atlanti-térségben kialakuló cikloncsalád se a zonalításhoz, az egymásra gyakorolt hatásuk és azoknak az idõtartama/jellege a döntõ.
Maradjunk annyiban, a következõ 10napban próbálkozik a zonalítás, meglátjuk sikerül-e neki kialakulni.
Egy blokkolni látszó Ac, azaz pl. egy beékelõdõ Ac-gerinc még nem elég még a blocking-helyzethez, ahogy az Atlanti-térségben kialakuló cikloncsalád se a zonalításhoz, az egymásra gyakorolt hatásuk és azoknak az idõtartama/jellege a döntõ.
Maradjunk annyiban, a következõ 10napban próbálkozik a zonalítás, meglátjuk sikerül-e neki kialakulni.
Így van. A klasszikus blocking-nak szigorú kritériumai (Rex, 1950) vannak egyébként. Nevezetesen:
- a nyugat-keleti irányú áramlás két, egymástól távol elhelyezkedõ ágra bomlik
- a légtömegek az egyik ág mentén mozognak
- a két ág által kifeszített terület nagyobb, mint 45 fok
- a jelenség élettartama legalább 5-7 nap
- a nyugat-keleti irányú áramlás két, egymástól távol elhelyezkedõ ágra bomlik
- a légtömegek az egyik ág mentén mozognak
- a két ág által kifeszített terület nagyobb, mint 45 fok
- a jelenség élettartama legalább 5-7 nap
Szerintem mindkettõtöknek igaza van. Én úgy látom, arról van szó, hogy 2 blocking helyzet között próbálkozik a zonalitás, de nem tud kiteljesedni, tehát mostani esetben:
Blocking (északi) --> félblocking --> blocking (déli) --> ???
Nos, az alábbi hozzászólás alapján viszont az egészet nevezhetjük félblockingnak, hiszen kis túlzással napról-napra változik a nyomási elrendezõdés. Semmiképpen nem zonalitás, de mivel a blokkoló AC-központok csak rövid ideig maradnak ugyanazon a helyen, ezért nem is blocking.
Blocking (északi) --> félblocking --> blocking (déli) --> ???
Nos, az alábbi hozzászólás alapján viszont az egészet nevezhetjük félblockingnak, hiszen kis túlzással napról-napra változik a nyomási elrendezõdés. Semmiképpen nem zonalitás, de mivel a blokkoló AC-központok csak rövid ideig maradnak ugyanazon a helyen, ezért nem is blocking.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Lehűlés és csapadék is érkezik
Időjárás-változás | 2025-08-19 12:51
Szabályzat