Globális jelenségek

Érdekes:
Link
"A NASA kutatója, Jonathan Lake megállapította, hogy a Mars a hetvenes évek óta 0,5 fokot melegedett, ami azt jelenti, hogy a bolygó klímája hasonló ütemben változik, mint a Földé."

150x

Hát errefelé a rendszerváltás óta a keresztény hit megismerését favorizálják leginkább, de lassan ez is kezd olyan formát ölteni mint anno az "átkosban" a kötelezõ orosz tanítás amit azokban az idõkben sokan akár nyolc évig is "tanultak" oszt el is felejtették...
de akit érdekel, van elég irodalom - én elõször Az öt világvallás c. könyvet olvastam szinte gyerekfejjel, abban szinte minden benne van (bár én mindig is a taoista ill. buddhista filozófia felé hajlottam kölökkorom óta - mert alapvetõen a természetet és az élet szentségét tisztelik)... még az jutott eszembe, Assisi Szent Ferenc is társalgott az állatokkal és a Természettel, sõt himnuszokat is írt hozzájuk

Bocs hogy belekotyogok - rengeteg témához viszket a hozzászólhatnékom, annyi érdekes dolgot dobtatok fel - csak az édesviz-forráshoz szolnék ami közvetve kapcsolódik az éghajlatváltozáshoz na szal lassan húsz éve folynak kísérletek a sarkköri vizekrõl leszakadó jéghegyek elvontatásáról a szükséges helyszinekre... ha már globális felmelegedés van kialakulóban megpróbálják a "negativ hatásokat" felhasználni de még mindíg a szállítással és feldolgozással kínlódnak mer elolvad a büdös jéghegy javarésze mire odajut ahova köll - de mostanában úgy gondolják, hogy böhöm héliumos léghajókkal kb 200 km/h sebességgel vinnék a helyszinre és az nem is olyan kivihetetlen (gondoljatok a kõolajat vagy földgázt szállító tankerekre - léghajók meg sokkal olcsóbbak és gyorsabbak, alig szennyezik a környezetet és ha ezeket sikerülne jó hatásfokú napelemes energiaellátással hajtott elektromotorokkal üzemeltetni még olcsóbb lenne)... kölökkoromban (kb. a 60-as évek közepéig) amikor a hûtõgép ritkaságnak számított, még Pesten is lovaskocsi hordta szét a jeget a városban... az ember nem hagyja magát, harcol a természettel, bár jó lenne inkább békét kötni mert így valamelyik hadviselõ fél elpusztul ebben az ádáz harcban

Pár helyen csinálnak olyan vízvisszaforgató berendezést is, ahol pl. a mosogatáskor, fürdéskor elhasznált vízzel öblítik le a klotyót (van rá tartály, abból a megszokott úton jut a klotyóba). Mondjuk ez saját kúttal bíró tanyákon van, legalábbis, amelyikekrõl hallottam.
Kíváncsi vagyok a fotókra! (meg a hülye cseresznyékre is :-)

Még nincs fotó, de mivel holnap Floonak hülye cseresznyéket kell fotóznom, (ezért felhívott az elöbb) lefényképezem azt is. Egyébként esõ nélkül is hasznosítottam a víztároló kapacitásból, mert a hat hetenkénti akvárium takarításból eddig kihajított 250 liter víz van benne, illetve annyi már nincs, mert kaptak a növények belõle.

Az iskolákban sem tanítanak semmit az iszlámról (melyik vallásról tanítanak egyáltalán, mit tudhatunk meg a budhizmusról, a taoizmusról, a zsidó vallásról, vagy a kereszténységrõl?). Pedig a hatása jócskán benne van az európai kultúrában is (építészet, mezõgazdaság, tisztálkodás stb.). Azok a muszlimok, akiket ismerek, feltûnõen a legszelídebb emberek közé tartoznak, akikkel valaha találkoztam. Szerintem is hiba lenne általánosítani. Itt is egyes emberekrõl, az egyének cselekvéseirõl van szó.

Link
Felrakták az origo-ra a Természet Világa áprilisi számában lévõ cikket Jánosi Imre tollából az energiagazdálkodással kapcsolatban.
Ha meg Term.Vil., akkor még egy másik cikket is ajánlok, Czelnai tollából:
Link

Húha, vallástörténet és témaköre (egyébként egyetértek Gáborral) ebben a fórumban ?
Egébként az iszlám nagyon nincs megismerés alatt a mi nyugati világunkban, ebbõl eredõek a félreértések-elõítéletek, illetõleg a Korán "túlfejlettssége" (emiatt ezer féleképpen megmagyarázva) az, ami miatt olyan sokrétû, és rétegzett.

De idétlenül hangzik nekem ez a "természetbarát vallás" szókapcsolat. De hagyjuk a témát, mert Gépház Apó valóban a kertek alatt.

NEKEM semmi bajom az iszlámmal :-) A Korán pl. nagyon is érdekes olvasmány.
Sajnos azonban tök mindegy, milyen nem természetközeli alapon nyugvó vallás (értsd: egy elérhetetlen távolban lakó isten a hit célja, aki nem az élet kézzelfogható része, hanem valami "magasabb" síkon létezõ valami; míg az animista vallások az utolsó fûszálig mindenben tisztelni valót látnak) kerül egy elgyötört népcsoport könnyen befolyásolható, ha célt adnak neki, reményt, hogy majd azon a magasabb létsíkon rohadt jó lesz nekik...
Ha jól megnézed, a monoteista vallások nem igazán természetbarát vallások...
Az, hogy Afrikában most az iszlám hódít, az részben a nyomornak, részben a korábbi gyarmatosítók által behurcolt kereszténységben való csalódásnak köszönhetõ. Évekkel ezelõtt volt róla cikk talán a Históriában, de nem biztos, hogy jól emlékszem.

Errõl is van fotód? Kíváncsi vagyok, és ismét csak gratulálok a fejlesztéshez!
Már csak csapadék kellene hozzá... :-(

Gépház Apó színre lép és jaj nektek!
A lényeg, hogy a házunk elött ma készült el a 400 l csapadékvíz tárolására és a kert öntözésére alkalmas víztároló projectem. Néhány szomszéd furán nézett rám, amikor csákányoltam és esõcsatornát flexeltem, de aki kérdezett, annak válaszoltam.

OK, csak az iszlám térhódítását a következõ mondattal rögtön a háborúkhoz kapcsoltad, legalábbis úgy volt értelmezhetõ. Sokan használják rendkívül szerencsétlenül az "iszlám szélsõséges" kifejezést is, és persze bántja a fülüket, ha az oklahomai robbantót vagy az IRA militaristáit keresztény szélsõségeseknek nevezzük, amely hasonlóan rossz és igazságtalan címkézés. Bocs az OFF-ért

Én a vallás térhódítására gondoltam kimondottan, elsõ lépésben ez váltja fel az animista hiteket, melyek arrafelé gyárilag honosak (voltak). Innen úgy lehet továbbvinni a dolgot, ahogy akarja az ember. Mindenestre buddhista terroristát még nem láttam...
Mellesleg megjegyzem, bár nem e fórumba tartozik, hogy maga az iszlám vallás csodálatos, csak azt se úgy adják elõ sokhelyütt, ahogy eredetileg kitalálták.

Az iszlamizálódnak és radikalizálódnak nem rokonértelmû szavak, bár sajnos gyakran így használják õket.

Keresztapám vízépítõ mérnök volt, sok évvel ezelõtt dolgozott Algériában, száraz területekre való öntözõrendszerek kiépítésében. De pl. vannak még magyar mérnökök, akik egyéb arab országokban foglalkoztak és foglalkoznak vízhálózatokkal, elsõsorban mezõgazdasági célokra létesített rendszerekkel. Nem szegény országokról van itt szó, hanem olajosokról, ahol állami pénzen amúgy "megmutatjuk a világnak" szintû honi zöldségtermesztést céloztak meg...
Persze, hogy vannak ma is vezetékek, amelyekkel a némi úri huncutságként létezõ üdülõvárosokat táplálnak vízzel. Ám most sem oda viszik a vizet, ahol a napi élethez lenne elengedhetetlen... De hát a világ igazságtalan... Most még viszonylag könnyedén nézzük innen Európából ezeket az eseményeket, vállat vonunk, stb. Mi lesz azonban akkor, ha az a pár csepp víz, ami ma még jut egyes régiókban, mondjuk, ami épp inni elég, hogy ne haljanak szomjan, szóval mi lesz, ha ez is elfogy? Konkrétan Afrikára gondolok, ahol már most is kritikus a helyzet. Pont ezek a régiók iszlamizálódnak leggyorsabban amúgy. A mostani lokális háborúk szépen kiterjednek majd... Azt meg már nem csak a CNN-en lehet majd látni, attól tartok. :-(

A vizet már elvezetik a megfelelõ helyre (tengerparti települések, amelyek a jó minõségû ivóvízzel ellátva fejlõdhetnek - ipar, turisztika stb) és ezt több ezer km hosszú csõvezetéken teszik. Link
Mivel a csõ a sivatagban a homokfelszín alatt 6-8 m-re van viszonylag nehéz megfúrni. Ha viszont megfúrják lehet a Szahara közepén inni, meg locsolni, csak még a rációt nem látom benne.
A líbiaiak egyébként próbálkoznak gabonatermeléssel a homokon, szép zöld köreik vannak a sárga honokfelszinen, csak ha a folyamatos locsolás 20-24 órára megszûnik kiég minden.
A háborúkkal kapcsolatban pedig annyit, hogy nem a leendõ háborúkról és stratégiájukról írtam, hanem a jelenleg és már évek, vagy évtizedek óta zajlókról.

Én azt nem értem, mit nem értesz? :-)
Vízkészletekrõl írtál, nem? Továbbvittem a gondolataidat.
Tegyük fel, hogy ott az a víz Líbiában, szerintem nem odautazni kell majd, hogy ihass, hanem a vizet fogják elvezetni a szükséglet szerinti helyre, és mivel nem jó, ha út közben elpárolog, csõvezetéken viszik majd el, amelyet meg jól meg lehet csapolni. Persze, ha nem õrzik majd katonákkal, vagy nem aknázzák körbe a vezetéket...
Ráadásnak vízzel sokkal jobban lehet sakkban tartani egy országot, mint olajjal.
Szóval errõl írtam, kérdezz, ha még nem világos valami. :-)

Örülök, hogy látlak!

Nem igazán értem, hogy a gondolatmeneted, hogyan következik az enyémbõl - teljesen másról írtam.

Ami igazából aggasztó, hogy a helyi vízhiány akkor is elvándorlásra késztetheti a lakosságot, már persze, ha megteheti.
Azt ne feledd, hogy többszáz (ezer) km hosszú vízvezetékeket kellene építeni, hogy mindenhova jusson (még ha valóban sok is volna földalatti készletekben) és itt már nem olajról meg üzletrõl van szó, hanem az ÉLETRÕL, így valószínû sokkal több volna a vezeték csapolása, mivel nem csak pár dollár hasznonhoz, hanem a túléléshet juttatná hozzá a "csapost".
Nem véletlen, hogy a települések mindenhol vízhez, forráshoz kötötten alakultak ki szerte a világon.

A vízkészleteink nagysága és megoszlása csalóka, sajnos korántsem állunk túl jól a rendelkezésre álló mennyiség tekintetében.
Ami meg a világot illeti: a most zajló háborúk nagy része már a vízért folyik, persze mindegyik más-más "köntösben", (olaj, vallás, területi vita, polgárháború). Vannak most is jól érzékelhetõ "forró pontok", Jordán, Tigris, Nilus stb.

Ezzel egy idõben pl. Líbiában hatalmas beruházás készül (már vagy 20 éve hozzákezdtek), hogy a sivatag alatti óriási mennyiségû és igen jó minõségû vizet kinyerjék. Az ott található vízkészletek nagyságrendekkel nagyobbak mint a Közép-Európában rendelkezésre állók. Link

A háztartási szennyvíz jellemzõi

Egy lakos éves átlagban 50 köbméter ivóvizet változtat szennyvízzé. Bajorországban így az ipari szennyvízzel együtt évente mintegy 2 milliárd köbméter szennyvíz keletkezik.

Anyáméké csak 14 méteres...
Az lesz a vége, hogy cukrozott tengervizet árulnak majd édesvíz helyett...

Golán-fennsík és az õ forrásai.Öldöklõ harc fog folyni évtizedeken belül az édesvízért, más térségekben is.És ebben a mértéktelen pocsékolásunk nyakig benne van.Lásd Nyuli példáját, mely csak egy a sok közül.
Vérebekkel õriztethetem majd a pallagi 22 méteres kutamat.

Errõl az jut eszembe, ahogy egy közel-keleti ország, melynek a nevét nem írom le, mert kizárnak innek örökre, elfoglalt egy folyóvölgyet, ahol egy másik nép él, persze ezt mindenféle nemzeti, vallási meg egyéb köntösbe bújtatva adják elõ, holott pusztán a víz birtoklásáról van szó, semmi másról...
Kíváncsi leszek, itt mi lesz pár évtized múlva... Remélem, muterék kútja Paloznakon nem fog kimerülni (idén kevesebb benne a víz, mint tavaly volt).

Az argentinoknál közben már számos városban napi 40 liter a fejadag és pénzért megvehetõ-feltölthetõ, mágneskártyával mûködõ vízautomatákból lehet hozzájutni, mert a házakban elzárták a csapokat....Akkor miért is oly fontos kicsiny Hazánk a világ erõforrás-stratégiai alapon helyezkedõ nagy erõtereinek markában, a vizsonylag tetemes és komoly rés-,réteg- és karsztvízkészleteivel?!

Aztán majd akkorát kapunk vissza, hogy az õseink is beleszédülnek.

Az Universite de Savoie tanulmánya szerint az Alpokban (a sípályák karbantartása ill. elõállítása céljából) 24.000 hektárnyi területet látnak el hóágyúkkal elõállított mesterséges hóval. Az éves vízfelhasználás 95 millió köbméter, melyet 600 Gigawatt árammal állítanak elõ, 3 milliárd eurós költséggel. A klímaváltozás ellentételezéseként a területet a következõ években meg akarják négyszerezni, azaz 96.000 hektárt behavazni (380 millió köbméter víz, 2400 Gigawatt áram, 12-14 milliárd euró...).
Sokhelyütt a világban pedig vízcseppekért folyik már a harc. No comment...

Középtávon a mesterséges behavazás az Alpok kiszáradásához vezet, ugyanis a hó (illetve a porlasztott víz) kiszórásakor 30 % elpárolog, azaz hatalmas a veszteség.

Na igen, ha már pofont adunk a természetnek, akkor az legyen jó nagy...

Az egyik ismerõsöm is munkálkodik ezen, õ hivta fel a figyelmem: Link
Solo&Duo for President!

Vasárnap: Föld Napja!
Vasárnap: Critical Mass! Link
Addig meg kell gyógyulnom!

Én pontosan egy héttel ezelõtt kikapcsoltam a kazán fûtési funkcióját, csak melegvizet (fürdéshez) állít elõ. A lakásban estére 22°C van, reggelre pedig 19-20°C. Nagyon kellemes, senki nem fázik. Igaz, az akvárium így több áramot zabál, hiszen 360 liter vizet tart 27°C-on. 2x300W-os fûtõszál van benne, amikor bekapcsol, Pakson megcsúszik az ékszíj.

Érdekes, azok az emberek jó része, akik testközelbõl tapasztalták meg a Természet erejét, pl. egy hurrikán, földrengés vagy egyéb kapcsán, nemcsak tisztelni tanulták meg, hanem arra is rájöttek, mennyire sérülékeny is valójában.

Így van! Alázatos szeretettel, odafigyelõ gondoskodással kellene pedig viszonyulni.
Engem a Természet hódított meg, és nagyon élvezem az "elnyomó hatalmát". :-)
Ilyen uralkodót szívesen látok:
Link

Amíg az emberek jelentõs része legyõzendõ, meghódítandó ellenségként kezeli a természetet, nem is lesz ez másként.

Kurt Vonnegut halála alkalmából idézek egy sort tõle:
"Bolygónk immunrendszere igyekszik megszabadulni az embertõl."

Úgy látom, mindenütt így van..

Amikor én megkérdeztem a fûtõnket, hogy mi a lópikulának kell nappal 28 foknak lennie a földszinten (tetõn van a kazán), amikor látom, hogy az egész ház az utcára engedi a meleget, azt felete, hogy van, aki fázik.
Ja, vegyen fel egy kardigánt, esetleg, de ha valaki 28 fokban fázik, az inkább a táppénzes papírját vegye fel...

Mi minden télen az utcát fûtjük, annyira meleg van (elsõ emelet) hogy meg kell dögleni. Hogy idén télen nyitva volt az ablak az nem fura, de ugyanígy van, ha kinn röpködnek a mínuszok. Természetesen nem lehet szabályozni. Mellesleg nem értem, miért volt olyan forró a radiátor, hogy nem lehetett megfogni, amikor +10-15 fok volt napközben.

Ez érdekes, pedig az a kifogás amikor a 10-dik emeleten 30 fok van, hogy azért fûtenek, mert az alsó szinteken hidegebb van és fáznak az emberek. De ezek szerint akkor ott is 30 fok van...

Ezeken én is kiakadok... Nálunk hála égnek már csak éjjel fûtenek, csak azt nem tudom, minek... És szép egykörös fûtés van, és el se tudom zárni.

Rettenetes ez az energiapocséklás.. A nagymamám egy 10 emeletes házban lakik az 1. emeleten. Minden évben beszámol arról, hogy nagy forróság van nála a fûtésszezonban. Most pl. még mindig nem kapcsolták ki, forró a radiátor. Van kb. 30 fok bent.
Anyukám tanít, sok helyre jár ki, vidékre is.. Az iskolákban se spórolnak, el lehet olvadni a melegtõl. A gyerekek pólóban ülnek, járkálnak, úgy is melegük van.

Tökéletesen egyetértek Veled, inkább csak a a vízkészletek fajsúlyosságát igyekeztem domborítani, mivel épp az "áttüzesedett puskaporos hordó" jellegük miatt, kevéssé jelennek meg a köztudatban az ezzel kapcsolatos lényegi és drasztikusan létünkbe vágó problémák.Itt is igaz, hogy a számos megoldási alternatívával rendelkezõ energiahordozó kérdés, messze nem olyan égetõ mint az édesvíz (különösen egyes földrajzi térségekben) számunkra pótolhatatlan nyersanyaga.Argentinában már most is örületes dolgokat mûvelnek (Szuez néven futó francia vízmû transznaci vállalat).
Legkisebb kényszer elve alapján mûködünk ezen a bolygón, sajnos.Dinamikus egyensúlyi energiaminimumra törekszik minden rajtunk kívül, mi csak az "energiaminimumot" (probléma elemzés-feltárás-megoldás terén) teljesítjük.Lásd pl. orosz nyersolaj-rétegnyomás-kitermelés-felhagyott kútfejek kérdése és az általad említett problémák özöne.

Természetesen igazad van; a problémafelvetésemmel csupán arra akartam rávilágítani, hogy miközben az éghajlatváltozásról és annak várható következményeirõl sóhajtozunk (joggal), elfelejtjük (illetve nem mi...), hogy a természeti erõforrásaink pazarló kiaknázása és a nyersanyagok nem megfelelõ (sokhelyütt egyáltalán nem létezõ) újrahasznosítása szintén komoly következményekkel járhat. Az egész persze csatlakozik az éghajlatváltozás témaköréhez, mivel a sok elektronikus roncs (hatalmas roncstemetõk vannak, millió-milliárd tonnányi nyersanyag van ezekben felhalmozva) szétszerelése, újrahasznosítása sokkal nagyobb energiát emészt fel, mint a nyersanyagok bányászata (nem beszélve a felszabaduló veszélyes hulladékok tárolásáról, semlegesítésérõl...). Erre még nincs igazából megoldás - és ugye a hatalmas energiafelhasználás egyrészt még jobban hozzájárul a készletek apadásához, másrészt pedig újabb és újabb millió-milliárd tonnányi - "terven felüli" - üvegházgázt termel; ördögi kör.

Ilyen tömény pazarlás mellett, a felszíni és a felszín alatti édesvízkészlet gondjai hamarabb fognak begyûrûzni kicsiny életünkbe (már most is számos háborús konfliktus nyersen a vízkészletek birtoklásáról szól), mint a stratégiai ritka fémek.

Teljesen egyetértek, nem is azért írtam, mert bármit el kellene titkolni, csak valahogy mostanában(?) van egy ilyen felhangja a dolgoknak, miszerint egyesek igyekeznek áthárítani a felelõsséget. Egy kicsit sarkosan fogalmaztam.

Ezzel kapcsolatban Nolival teljesen egyetértek: a fémek problémája viszonylag könnyebben kezelhetõ, mert nem "szállnak el", mint az elégetett szénhidrogének... "Egyszerûen" meg kellene oldani a hulladék újrahasznosítását. Az acélnál pedig sokkal inkább a gyártókapacitás a szûk keresztmetszet, vasérccel egyelõre annyira bõven el vagyunk eresztve, hogy az 50% alatti (egyébként remekül hasznosítható) Fe-tartalmú érceket még sehol nem éri meg kitermelni...