Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Utána is néztem.
Mindegyikre, amelyiket megnéztem, ez van írva: Voltage: 100V-240V (Input), 12V (Output)
Legalább 30-at átnéztem és mindegyik kompatibilis 230 volttal.
A 11906. kérdésemre is szeretnék megfelelõ választ kapni, valakitõl.
Köszönöm.
Mindegyikre, amelyiket megnéztem, ez van írva: Voltage: 100V-240V (Input), 12V (Output)
Legalább 30-at átnéztem és mindegyik kompatibilis 230 volttal.
A 11906. kérdésemre is szeretnék megfelelõ választ kapni, valakitõl.
Köszönöm.
Én még valami másra is felhívnám a figyelmedet. Az amerikai villamoshálózat 110 V-os, azaz nem tudom, használható lesz-e a töltõje (ha van hozzá töltõ). A másik a garancia kérdése, ami Magyarországon szerintem nem hajtható be (hacsak nem adnak hozzá World Wide Guarantee papírokat, de így sem biztos, hogy elfogadják); a küldés pedig egy esetleges javítás esetén nem olcsó.
Olvastam, hogy a digitális tükörreflexes gépekre 0 %-os vámtétel van, az objektívekre 6.7 %-os, ha USA-ból jön. Nos, mi van akkor, ha én egy kit-et veszek? (gépváz + objektívek+memóriakártya+stb..). Akkor mennyi a vám?
Illetve, mennyi a vámkezelési díj? Mert ugye 0 %-os vámtételnél is van vámkezelés. (EV kitöltés, határozathozatal, szabadforgalomba bocsátás stb..)
Másik kérdés: Link Ha innen rendelek, akkor ugye nincs vám, se áfa se semmi, csak fuvardíj, igaz?
Valaki hozzáértõ meg tudná mondani?
Nagyon megköszönném.
Illetve, mennyi a vámkezelési díj? Mert ugye 0 %-os vámtételnél is van vámkezelés. (EV kitöltés, határozathozatal, szabadforgalomba bocsátás stb..)
Másik kérdés: Link Ha innen rendelek, akkor ugye nincs vám, se áfa se semmi, csak fuvardíj, igaz?
Valaki hozzáértõ meg tudná mondani?
Nagyon megköszönném.
Aha, kösz.
Egyébként azon a reggelen szinte egész Nyugat-Nógrádban voltak kisebb ködfoltok, köztük itthon is.



Jó a kérdés, ugyanis egyértelmûen kisugárzási köd elsõ ránézésre, de ilyen kisugárzási köd akkor is létrejöhet, ha az itt lévõ száraz levegõhöz nedvesebb-párásabb érkezik, ami elvileg a kettõ keveredése, mert elõtte nem volt elég a páratartalom, hogy köd jöjjön létre, de miután nedvesebb levegõ érkezett, már igen, de akkor is csak kisugárzási!
Gyakran figyelhetõ meg tavasszal-nyáron, pl. az elmúlt napokban minden egyes reggel a fagyzugokban és a sík területeken is ugyanilyen kisugárzási köd volt (a nappali 30 fok feletti T maxok ellenére), viszont a dombokon lévõ kisebb mélyedésekben is megült, sõt, több helyen domboldalban lévõ fasor dombtetõ felõli oldalán is, mert a lefolyó hideg ott akadt meg, vagy épp sík területen lévõ erdei tisztás vagy rét is beködült!
Ezeken a reggeleken ahol köd van, az elvileg mind fagyzug!
Nagyon érdekes jelenségek ezek a ködök, fõleg mikor 32 fokos T maxot hozó nyári nappal után este még le sem ment a nap, már ott figyel a ködcsík a fagyzugok mélyén!
Link Link Link Link
Link Link Link
Ezért sem mindegy hova helyezünk el állomást, mert ha ilyen helyekre tesszük, akkor egy 15 méterrel fejjebb évõ mérõhely ködös napjait duplázhatjuk meg, illetve sokkal magasabb éves relatív páratartalom átlagot mérünk, és ha ezeket térségi érvénnyel kezeljük.....
Gyakran figyelhetõ meg tavasszal-nyáron, pl. az elmúlt napokban minden egyes reggel a fagyzugokban és a sík területeken is ugyanilyen kisugárzási köd volt (a nappali 30 fok feletti T maxok ellenére), viszont a dombokon lévõ kisebb mélyedésekben is megült, sõt, több helyen domboldalban lévõ fasor dombtetõ felõli oldalán is, mert a lefolyó hideg ott akadt meg, vagy épp sík területen lévõ erdei tisztás vagy rét is beködült!
Ezeken a reggeleken ahol köd van, az elvileg mind fagyzug!
Nagyon érdekes jelenségek ezek a ködök, fõleg mikor 32 fokos T maxot hozó nyári nappal után este még le sem ment a nap, már ott figyel a ködcsík a fagyzugok mélyén!
Link Link Link Link
Link Link Link
Ezért sem mindegy hova helyezünk el állomást, mert ha ilyen helyekre tesszük, akkor egy 15 méterrel fejjebb évõ mérõhely ködös napjait duplázhatjuk meg, illetve sokkal magasabb éves relatív páratartalom átlagot mérünk, és ha ezeket térségi érvénnyel kezeljük.....
nah eddig még senki sem válaszolt, tehát megpróbálom mégegyszer 
ide szolnokra el fog érni valami zivi féleség? és ha igen mikor? köszi a választ

ide szolnokra el fog érni valami zivi féleség? és ha igen mikor? köszi a választ

Valaki meg tudná mondani, hogy jelenleg mennyi a paypal-on egy USA dollár? (tehát hogy hány forint 1 USD.)
Fontos lenne.
Köszönöm
Fontos lenne.
Köszönöm
Sziasztok!
Hol találok olyat ahol leírják mit jelentenek a különbözõ kifejezések? pl "Ac Cast"? Mindenki ezeket a kifejezéseket használja én meg azt sem tom eszik-e vagy isszák
köszi
Hol találok olyat ahol leírják mit jelentenek a különbözõ kifejezések? pl "Ac Cast"? Mindenki ezeket a kifejezéseket használja én meg azt sem tom eszik-e vagy isszák

köszi
Most írtam le az okát
Az idézõjelbe írt szöveg Ervin kérdése volt.
Nincs mit!

Nincs mit!

Ez nem új, én tegnap éjszaka is találkoztam a jelenséggel, okát én se tudom.
"Már sokszor meg akartam kérdezni... Miért van az, hogy egy zivatar közepette ha közeli villám volt(utána hangos dörgéssel) rögtön "leszakad az ég"? Nem tudom mire vélni, mivel már sokszor volt így... Puszta véleltlen? Vagy van valami összefüggés az esõcseppek és a hanghullámok között?"
Az egyik fõ oka, hogy a lecsapók legnagyobb gyakorisággal a fel és a leáramlás határán alakulnak ki. Tulajdonképpen a csapadéksáv határán. Természetesen közeledõ zivatarról beszélünk, tehát a hátoldali lomok most nem érdekesek
Tehát a legközelebbi, így a leghangosabb dörgésnek a legnagyobb valószínûsége a csapadék hullásának kezdete elõtt ill után pár perccel van. Ezek okozhatják néha az általad leírt érzést.
Természetesen máshol is kialakulnak lecsapók. Nekem személy szerint a "hátoldali" bõdületes pozitív lecsapók a kedvenceim
Az egyik fõ oka, hogy a lecsapók legnagyobb gyakorisággal a fel és a leáramlás határán alakulnak ki. Tulajdonképpen a csapadéksáv határán. Természetesen közeledõ zivatarról beszélünk, tehát a hátoldali lomok most nem érdekesek

Természetesen máshol is kialakulnak lecsapók. Nekem személy szerint a "hátoldali" bõdületes pozitív lecsapók a kedvenceim

Kedves MetNet csapat! Tegnap késõ este írtam egy személyes jellegû levelet a [email protected] címre de sajnos még nem kaptam választ. Kb. mikorra lehetséges? Üdv: Böcsi
"A felhõalap olykor csak pár 10m (??????????)."
100 méter körüli felhõalap elõfordulhat, ha igen nagy a nedvesség. (Heves zivatarok idején a Cumulusok, fractusok átmenetileg simán lehetnek ilyen magasságban).
100 méter körüli felhõalap elõfordulhat, ha igen nagy a nedvesség. (Heves zivatarok idején a Cumulusok, fractusok átmenetileg simán lehetnek ilyen magasságban).
A gyakorlat az, hogy ha nagy bizonyossággal meg tudjuk állapítani, hogy egy nagyon vékony Cs fedi az eget (mármint az egészét), akkor 8 okta a felhõzet mennyisége még akkor is, ha helyenként át-átsejlik az ég kékje.
"...átlátszik az ég kékje..."
Vagyis olyan vékony, hogy átlátszó, de meghatározható, hogy 8 okta mennyiségben áll fenn.

Az egész égbolt 8 okta, ha 8 okta a felhõzet is, akkor hogyan látod az ég kékjét?
Az már szerintem 8,001 okta, ilyen meg nincs.


Na, a borult égbolt... Én úgy tudom, hogy borult akkor az égbolt, ha 8 okta felhõzet fedi. Ez lehet akármilyen felhõzet. Viszont ha pl. olyan cirrusréteg fedi az eget, amin át látszik az ég kékje és 8 okta mennyiségben fedi az égboltot az borult, nem? Én mindig-e szerintem észleltem, talán rosszul?
Érdekes így télleg megy.. de ha a kedvencekbe kattintok rá akkor meg nem.. 
mindegy azért köszi

mindegy azért köszi

Sziasztok!
Régebben láttam egy nagyon jó képsorozatot amerikai felhõkrõl. Fõleg szép mammák voltak a képeken. Most próbáltam valahogy rákeresni a google-val, de nem találtam meg. Sajna több infóm nincs, de hátha eszébe jut valakinek valami ilyesmi. Szóval, ha emlékeztek ilyesmire, akkor a linket nagyon megköszönném.
Üdv.
Régebben láttam egy nagyon jó képsorozatot amerikai felhõkrõl. Fõleg szép mammák voltak a képeken. Most próbáltam valahogy rákeresni a google-val, de nem találtam meg. Sajna több infóm nincs, de hátha eszébe jut valakinek valami ilyesmi. Szóval, ha emlékeztek ilyesmire, akkor a linket nagyon megköszönném.
Üdv.
Link Nem tudom mennyire lehet megállapítani így képrõl, de ez radiációs vagy keveredési köd?
Köszönöm a válaszokat!
Érdekes, hogy az arcusról egymásnak részben ellentmondó dolgokat is lehet találni.
Érdekes, hogy az arcusról egymásnak részben ellentmondó dolgokat is lehet találni.

Máshol:
"Cumulonimbus arcus [cb arc] (nandiwrc)
Zivatarfelhõk oldalán a csapadéksávot határoló, heves feláramlással létrejövõ "felhõgallér"."
E szerint meg peremfelhõ.
"Cumulonimbus arcus [cb arc] (nandiwrc)
Zivatarfelhõk oldalán a csapadéksávot határoló, heves feláramlással létrejövõ "felhõgallér"."
E szerint meg peremfelhõ.
Hát én ezt találtam róla:
"ARCUS (felhõgallér): Járulékos felhõképzõdmény, amely a konvektív, pontosabban a cumulus-cumulonimbus felhõkre jellemzõ. Leggyakrabban a zivatarfelhõ (Cb) alsó homlokzatán figyelhetõ meg. Erõteljes (betörõ) hidegfront hozza létre. Megjelenése: fenyegetõen sötét, a látóhatáron megjelenve félelmet kelt, erõteljes vizszintes felhõhenger, szélei egyenetlenek, jellemzõen tépettek. A felhõalap olykor csak pár 10m (??????????). A gyorsan mozgó hidegfront a könnyebb meleg levegõt a magasba kényszeríti, intenzív kondenzáció mellett - horizontálisan - rotációs mozgás alakítja ki a felhõhengert."
E szerint az arcus az a görgõfelhõ.
"ARCUS (felhõgallér): Járulékos felhõképzõdmény, amely a konvektív, pontosabban a cumulus-cumulonimbus felhõkre jellemzõ. Leggyakrabban a zivatarfelhõ (Cb) alsó homlokzatán figyelhetõ meg. Erõteljes (betörõ) hidegfront hozza létre. Megjelenése: fenyegetõen sötét, a látóhatáron megjelenve félelmet kelt, erõteljes vizszintes felhõhenger, szélei egyenetlenek, jellemzõen tépettek. A felhõalap olykor csak pár 10m (??????????). A gyorsan mozgó hidegfront a könnyebb meleg levegõt a magasba kényszeríti, intenzív kondenzáció mellett - horizontálisan - rotációs mozgás alakítja ki a felhõhengert."
E szerint az arcus az a görgõfelhõ.
Ez tévedés. Az arcus szó jelentése ív, magyar nyelvre leggyakrabban felhõgallérnak fordítják, az arcus a peremfelhõt vagy éppen a görgõfelhõt jelenti. Nevezzük kifutófelhõnek, az a biztos

Köszi szépen, még csak az a kérdésem, hogy melyiket nrvezzük arcusnak, vagy az is máshogy néz ki?
Szisztok!
Akkor újra megkérdezem: Röviden elmondaná valaki, hogy ziviknél a peremfelhõ, a görgõfelhõ, a falfelhõ, az arcus képzõdményeket hogyan különítjük el, szóval melyik elnevezést melyik felhõtípusra használjuk. Esetleg, ha egy-két képpel együtt. Mert ezeket keverem. Köszönöm.
Akkor újra megkérdezem: Röviden elmondaná valaki, hogy ziviknél a peremfelhõ, a görgõfelhõ, a falfelhõ, az arcus képzõdményeket hogyan különítjük el, szóval melyik elnevezést melyik felhõtípusra használjuk. Esetleg, ha egy-két képpel együtt. Mert ezeket keverem. Köszönöm.