Globális jelenségek

Ok, hülyeséget írtam, elismerem. Meg kellene kérdezni valakit az OMSZ-tõl, hogy mit gondol a témával kapcsolatban.
Kíváncsi lennék a válaszára.

"ökológiai lábnyom"
Ha szószerint veszem, kiszámoltam kb. 900km-t kellene gyalogolnom, hogy a magyar átlag lábnyom területet otthagyjam.
De ha futva megyek, a nagyobb lépéstávolság miatt többet is megtehetek.

Akkor van hatása, ha alapvetõen száraz az idõ, annyira, hogy ez máshol nem teszi lehetõvé a gomolyok kialakulását. Ez esetben vagy ott a nedves terülket fölött, vagy a levegõ áramlásával összefüggésben azon területt fölött keletkezik a zivatar, ahova a nedvesség az advekció útján eljutott.
Az, hogy melyik játszik nagyobb szerepet: a nedvesség hûtõhatása, vagy az intenzívebb kondenzáció által termelt hõ hatása, azt most hirtelen nem tudom megmondani, de ha megvan az egyenlet, akkor csak a két mennyiség hatványkitevõjétõl függ. Amelyiknek nagyobb, annak nagyobb a hatása.
A vízfelület minõsége is szerepet játszik szerintem ebben: egy mocsaras vidéknél a hûtõhatás kisebb és a párolgás nagyobb, mint egy összefüggõ vízfelület esetében.
Szerintem egy mocsár, ha elég nagy, akkor valamennyire bele tud szólni a környezet csapadékellátottságába, de ennek mértéke számomra kérdõjeles, de maximum 5-10%-ra saccolom.

A szabályozott, max. pár száz méter széles Tiszának a helyi konvekcióra sincs hatása, ezt már többen megállapítottuk. Gondolj bele, ha lemész közvetlenül a Duna- vagy Tisza-partra, vagy épp egy hajón ülsz, ott sem igazán érzed, hogy hûvösebb lenne a levegõ... Akkor a gomolyfelhõk szintjében (ahol már bõven be is keveredik a környezõ "szárazföldi" levegõje) végképp nem lehet hatása a folyónak. A kérdésem a Tisza szabályozás elõtti állapotára vonatkozott, amikor az Alföldön a Balaton többszörösét kitevõ felületek voltak víz alatt.

Biztos, hogy a szabályozás a csapadékmennyiséget, s nem a talaj nedvességtartalmát csökkentette? Talán arról van szó, hogy a folyószabályozások következtében hamarabb kiszárad a talaj, és ez azzal a képzettel párosul, mintha kevesebb csapadék hullana.

Igen, azt hiszem valamit leszögezhetünk: helyi konvekciónál van hatása a folyóknak,front érkezésekor pedig alig vagy nem érezhetõ a hatás. Célszerû tehát kettébontani a dolgot, nem?

A "folyó által lehúzott" zivatarokról (ld. Zivatarlesen) jut eszembe: elterjedt elképzelés az is, hogy a Tisza szabályozása az Alföldön lecsökkentette a csapadékmennyiséget. Szerintetek ez mennyire reális? (Én mindig is erõsen kételkedtem benne.)

Ugyebár a szabályozás elõtt 20-40 km széles vizenyõs, áradás idején vízzel borított sáv volt a Tisza mentén, ami a mai folyóknál sokkal komolyabban befolyásolhatta a légkört... Viszont egyfelõl párásabbá tette, másfelõl hûtötte a levegõt - helyi, konvektív csapadékképzõdésnél pedig a két hatás kb. kiolthatta egymást. Frontoknál pedig szerintem ekkora vízfelület sem sokat számít, mert ott érkezõ légtömeg nedvessége a döntõ, ami leginkább a tengerekbõl származik... (És azért az évi csapadékmennyiség legnagyobb része frontokhoz kötõdik.) Szóval, kíváncsi vagyok a véleményetekre!

SZERINTEM tévedsz.
Éppen a tél kapcsán írtam, hogy 1975 elõtt egyetlen +3,0 fokot elérõ vagy azt meghaladó téli átlag esetén sem volt Bp-en -4,0 fok alatti átlaghõmérsékletû téli nap. Azóta viszont minden ilyen kiemelkedõen meleg télen akadt legalább egy ilyen nap. Ezen a télen dec. 28-án -4,4 fok volt.
Ez aligha lehet véletlen.
Floo felvetése nem hülyeség, legfeljebb kevés adatunk van hozzá, hogy következtetést vonjunk le. Egyébként az április végi, május eleji heves zivatarok emlékezetem szerint nem ritkák, bár lehet, hogy napjainkban gyakoribbak, és még gyakoribbak lesznek. Éppen a globális felmelegedés egyik hatása lehet a gyakoribb konvektiv helyzet.

Igazad van, egy kicsit régen voltam gépközelben, átsiklottam felette.

#3998. - Noli (Veszprém) válasz
2007-05-16 06:43:35
Link

Egyébként a cunami nem jó, annak nincs köze a klímaváltozáshoz.
De ennek viszont minden bizonnyal van. :
Link

:-)

Olyat volna kedvem leírni, ami az oldal szabályzatát durván sértené, s összefüggésbe hozható volna a lentebb nevezett személy szellemi képességeivel, az édes szüléje foglalkozásával, valamint a mögöttük álló sátáni érdekkörök kajmán-szigeteki bankszámláinak cunami általi elsöprésével...

Link
Khm...

Amennyiben ez valós, akkor no comment ...

Magyarországról.

Mármint melyik országról van szó?

Az igaz hogy prájmöri miniszter azt nyilatkozta hogy megadóztatná a napkollektorokat ha elterjedne?

A NASA szerint az Antarktisz is elkezdett melegedni:
Link

Persze lehet statisztikát csinálni, hogy mikor volt az elsõ szupercela, csak nem sok értelme van. Hasonlóan, mint amikor az elsõ vagy utolsó fagyról készült statisztikával próbál valaki valamit bizonyítani.
Miért is nem lehet?
1.: Ritka esemény
2.: Véletlenszerûen fordul elõ
3.: túl kevés a mérõhely
(pl ha az összes fõaállomás adatát vizsgálom, akkor kiderül mondjuk, hogy az utolsó fagy m.o-on május 5-én van átlagban. Aztán behoznak egy új állomást, ami völgyben van, erre kiderül, hogy átlagosan május 10-én, aztán hozzávesznek még 20 állomást és lesz május 20-án.
Ugyanígy a szupercella vagy a heves jégesõ esetében a kiváltó okok annyira összetettek, az együttállások annyira ritkák, hogy az eloszlásból nem nagyon lehet semmi jogos következtetést levonni

Májusban minden évben van "diónyi" jég szerintem. Ilyenkor a legjobbak a feltételek hozzá. Na meg persze a június se kutya De, télen nem csak graupel esik hanem jég is. Nézd csak vissza az archivumot. Na ezek idõbeli eloszlása meg aztán tényleg nem jelent semmit, max csak annyit hogy utólag tudható hogy akkor egy olyan idõjárási helyzet állt fent (tavasz a télben ) ami megengedte a jégesõ kialakulását. Ennek aztán statisztikai szempontból nem sok értelme van. Értsd, mivel bármikor elõfordulhat az évben nincs értelme elsõzni mert évszakos jelentõsége nincs. Nem látsz sehol a statisztikában elsõ zivataros napot sem, persze érdekességként meg lehet említve. A havas napnak már annál inkább van értelme, mert az azért nemigen fordul elõ júliusban.

Ezek szerint a meteorológiában nincs olyan fogalom hogy heves zivatar?
A graupel az nem heves,és ahogy Te is irtad,az az alacsonyan lévõ fagyhatár miatt van,mert nem tud elolvadni a jég lefelé esve,de a diónyi jeget talán lehet heves kategóriába sorolni,persze hogy mekkora egy dió az is kérdés,vagy ha nem diónyi de olyan sürün hullik hogy nem látni tõle az is heves,persze hogy tág fogalom a heves (ha nincs jég de van F3-as tornádó az is heves)...
Azért kérdeztem mert azt hittem vannak adatok arról hogy 20-30-40 ével ezelõtt május elsõ napjaiban diónyi jég (nem kisdió hanem nagydió ) mennyire fordult elõ vagy ez ritkaságszámba megy-e??

"Pedig tök egyszerût kérdeztem..."

Apriori gondolat... - Te még biztos nem vagy megfertõzve:-)
Link

Azért nincs ilyenrõl adat mert teljesen értelmetlen. Tegnap (ill ma ) megpróbáltam elmagyarázni, ezek szerint sikertelenül.
Flooka, mi az hogy heves?

Természet Világa ehavi számában van egy cikk a tavaly aug. 20. kapcsán a heves zivatarokról, ott május és június hónapok szerepelnek, mint hazánkban jellemzõ idõszak a heves multicellás zivatarok, szupercellák szokványos "ideje".

Persze azt olvastam hogy mit írtál, de korábbi idõbõl sajnos nem tudok adatott.

#3982. - Floo (Becsehely)
"Nem az elmúlt 5-10 évre gondolok,hanem elõtte korábbról ?"

Inkább úgy hogy a vegetációs idõszak kezdete utáni, az elsõ hevesebb, károkat okozó zivatar. Pl 2005 április 18-án a Mátrában. De én emlékszem 2001-ben április 10-15 között igen heves esemény sorozatra sok-sok zivi nagy mennyiségû esõvel több helyen az országban.

Feltehetem úgy is a kérdést hogy mikor szokott lenni statisztikailag a legkorábbi heves,károkat produkáló zivatar,nem arra gondoltam hogy mikor dörren 2-t februárban vagy januárba...
Pedig tök egyszerût kérdeztem...

Szertintem még a mélyhûtõben is melegük lesz nekik...

Most van a Fagyos Szentek hétvégéje........

SC bárhol, bármikor. Csak legyenek kedvezõek a feltételek. Ezért nincs értelme a kérdésnek. Lehet akár december 29-én is, és január 3-án is. Na most akkor melyik a korábbi?! 5 nap a differencia. Az meg egyenesen természetes hogy ha pl. február végén zivatar alakul ki, akkor gyakorlatilag elkerülhetetlen a szilárd halmazállapotú csapadék (jég, graupel stb).
Még mielõtt a belekötés tipikus esete állna fent, nincs éles határ a "diónyi" és "borsónyi" jég között, ugyanúgy mint a kisbolygó és a meteoroid között sincs. A "heves" és a "tönkrever" eléggé szubjektív.

Tényleg az volt a legkorábbi szupercella mostanában, de az nem pusztított itt csak villámlott és szakadt belõle az esõ(még).

Szerintem a Te januári szupercellád! :-) Volt az idén, vagy tévedek? Csak lehet, olyan helyeken vonult el, ahol nem volt mit pusztítson!

Van feljegyzés arról vajon mikor szokott lenni a legelsõ nagyon heves zivatar az országban??
Nem az elmúlt 5-10 évre gondolok,hanem elõtte korábbról ?
A kecskeméti pusztitásra gondolok,azon gondolkodtam mennyire gyakori hogy május 5-én tönkrever egy szupercella diónyi jéggel egy fél várost????

Naponta öntöztem

Remélem nem most látott elõször vizet azóta hogy elültetted

Hiányoltam?
Nem emléxem rá,de ez több mint szeszélyes

A múltkor hiányoltad a szeszélyes idõt, hát most itt van.

Ez így van. Nagyon kellett már a csapadék, a kivit jól megöntözte.

Hát ez nem semmi!
1,5 hónapig egy deka esõ sem esik,aztán utána szétfagy 2-3 megyényi terület,rá pár napra pedig szétver "mindent" a jég....

Az azonnali cselekvés szükségességét legalább megemlítik...

Akkor ez egy kifejezetten "light" állásfoglalás.
Link

A hamarosan nyilvánosságra hozandó klímajelentés hangvétele várhatóan igen drámaira sikerült. Eddig arról volt szó, hogy ha a következõ 10 évben nem vesz 180 fokos fordulatot a klímagáz-kibocsátás és a környezetszennyezés, akkor klímakatasztrófa következik be. Az aktuális, végleges szövegezés szerint a klímakatasztrófa biztosan, nagyon hamar és visszafordíthatatlanul bekövetkezik, ha nem teszünk AZONNALI, DRASZTIKUS lépéseket a klímakárosító tényezõk ellen. Hm, elgondolkodtató... fõleg annak fényében, hogy gondolom a szöveget még egy kicsit enyhítették is a "nagyhatalmak" kívánságára. Mi lehetett az eredetiben?...

Naaa azé ez nem tavasz óta tart,illetve már sok tavasz óta

Egyetlen tavasz nem egészen így aránylik a 30 éves intervallumhoz.

Akkor ha van egy focimeccs és a 40. percben vezet a Barcelona BL döntön a Milan ellen 7:0-ra,a Milanból kiállitottak 2 ember,akkor várhatóan megnyeri a Barcelona a meccset,mégha nem is telt le a 90 perc??

"Éghajlatváltozás alatt egy terület vagy földrajzi pont meteorológiai paramétereinek hosszabb idõintervallum alatt számított (megállapodás szerint 30 év) statisztikai jellemzõinek megváltozását értjük." Link

Belegondoltatok-e,hogy az áprilisi-májusi fagyok számos hely téli abszolút minimumait tulszárnyalták??
Hogy negyven napja nem volt számottevö csapadék országos szinten a hagyományosan (akár napi többszöri csapadékkal) szeszélyesnek tartott áprilisban? (ráadásul a 1,5 hónappal ezelõtt néhány hétig tartó csapadékos periódus elõtt szintén nagyon sokáig száraz idõ volt)
Hogy március közepén egy fél éven át tartó zonális periódus ért véget pontosan olyankor,amikor évszakosan inkább erösödnie kellett volna??
Hogy az áprilisi szokatlanul magas nappali hömérsékletekhez szokatlanul alacsony éjszakaiak párosultak,gyakran megközelítve a fagypontot és a napi höingás rekordját??
Hogy a két,rekordokat hozó északkeleti fagyhullám között rekordközeli T max-okat produkáltunk?
Ezek után a megelõzõ hónapok anomáliáit már fel se idézzük....
Több mint erõs az éghajlatváltozás gyanuja!