Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Én júliusra emlékszem, itt 22:30-kezdõdött és 5h-ig tarott, már hónapok óta keresem mi lehetett az MKR vagy MKK, de nem találom nyomát.
Egyébként emlékeim szerint Kecskemét benn is volt a hiradóban akkor.
Én most is úgy emlegetem a 2003 júliusi nagy vihar, életem legnagyobb vihara gyakorlatilag
Egyébként emlékeim szerint Kecskemét benn is volt a hiradóban akkor.
Én most is úgy emlegetem a 2003 júliusi nagy vihar, életem legnagyobb vihara gyakorlatilag
Persze, én nem szabályként mondtam, hogy Kecskeméten nem tud esõ esni!
És másfele mennyi esett akkor?
Keress pontos dátumot, és megnézzük!
Vagy ha az év és a hónap tuti, az is elég ha megmondod a hónap melyik felében volt!?
Közben megnéztem, 2003 júniusában tuti nem volt
És másfele mennyi esett akkor?
Keress pontos dátumot, és megnézzük!
Vagy ha az év és a hónap tuti, az is elég ha megmondod a hónap melyik felében volt!?
Közben megnéztem, 2003 júniusában tuti nem volt
Én mértem már itt Kecskeméten 12h leforgása alatt 113 mm konvektív csapadékot. Talán 2003 júniusában volt. Hajnali 2:30h körül kezdett dörögni, és délután 14h-ig kisebb megszakításokkal trópusi jellegû özönvízet kaptunk.
Ez gondolom a kivétel volt, ami erõsíti a szabályt
Egyébként egy klasszikus dny felõli meleg elõoldali helyzet volt belassult hullámzó hidegfronttal.
Ez gondolom a kivétel volt, ami erõsíti a szabályt
Egyébként egy klasszikus dny felõli meleg elõoldali helyzet volt belassult hullámzó hidegfronttal.
Bizony, igazad van, de ahogy Te is írod, nem a vizek huzogatják lefelé, hanem szerintem arról van szó, hogy vannak gyakoribb és ritkább áramlási helyzetek, és vannak az Alföldnek ezen áramlási helyezetek alkalmával kedvezményezett és nem kedvezményezett részei!
Pl. a 2 évvel ezelõtti augusztus 20-ai front végigrobogott az ország északi felén, és amikor Bp-et elhagyta, kialakult Szeged mellett is egy zivatartömb, és a dk-i csücsöknél kilépve brutál szupercellává fejlõdött, miközben pl. ha jól emléxem, az Alföld közepe vagy a Kiskunság kimaradt!
Volt egy ugyanolyan front valamikor múlt nyáron, és tökugyanazt lejátszotta, ugyanarra haladt, ugyanott okozott csapit!
Ha minden front 50 évig csak ilyen lenne, akkor Szegedtõl keletre 30 km-re tenger hullámozna a sok esõ miatt, míg Baja és Kecskemét között tevefarmok lennének!
A kelet-északkeleti visszatekeredõ zivatarok meg pont azt a Kiskunsági részt szokták megszórni!
Egyébként az is érdekes, hogy pl. nálunk, Lentitõl északra Csesztreg település hirhedt jégesõs hely, mig Letenyén komolynak mondható jég nem volt 30 éve!
Fenetudja miért!
Tuti áramlási dolog!
Nem a Mura húzza el Letenyétõl
Pl. a 2 évvel ezelõtti augusztus 20-ai front végigrobogott az ország északi felén, és amikor Bp-et elhagyta, kialakult Szeged mellett is egy zivatartömb, és a dk-i csücsöknél kilépve brutál szupercellává fejlõdött, miközben pl. ha jól emléxem, az Alföld közepe vagy a Kiskunság kimaradt!
Volt egy ugyanolyan front valamikor múlt nyáron, és tökugyanazt lejátszotta, ugyanarra haladt, ugyanott okozott csapit!
Ha minden front 50 évig csak ilyen lenne, akkor Szegedtõl keletre 30 km-re tenger hullámozna a sok esõ miatt, míg Baja és Kecskemét között tevefarmok lennének!
A kelet-északkeleti visszatekeredõ zivatarok meg pont azt a Kiskunsági részt szokták megszórni!
Egyébként az is érdekes, hogy pl. nálunk, Lentitõl északra Csesztreg település hirhedt jégesõs hely, mig Letenyén komolynak mondható jég nem volt 30 éve!
Fenetudja miért!
Tuti áramlási dolog!
Nem a Mura húzza el Letenyétõl
Igen erre én is gondoltam, a talajtípus és növényzet befolyásoló hatására.
Így még akár lehetne is valami talán abban a "Tisza lehúzza/Körös lehúzza" mende-mondákban. A szétterített öntéstalajok és a folyókat övezõ(nem csak ártérre gondolok) gyakoribb és nagyobb területû erdõségek(evaporávió + transzspiráció) alatti BET-ek kedvezõbb vízháztartásúak és gyorsabban melegedhetnek fel sötétebb színük miatt, mint például a folyóktól távolabb esõ szikesek... Bár itt van egy kis bibi a dologban, ugyanis térségem egyik legzivatarosabb régiójának bizonyul a kardoskúti szikes puszta(kb.10km D felé).
Mondjuk van ott egy tó illetve mocsárvilág, amely egy lefûzõdött Maros ágból maradt vissza. Szóval nem teljesen száraz a vidék...
Egyébként hosszú ideje figyelgetem azt is, hogy bizonyos áramlási viszonyoknál mely térségekben nagy a zivatarhajlam. Ezen gondolkozom, hogy talán csinálok egy térképszerû ábrázolást errõl. Aztán biztos vannak más vélemények is illetve tapasztalatok, azt hiszem Szibéria írta a múltkorában, hogy Õ is felfigyelt már pl. a gyomaendrõdi illetve sárréti térség zivatarosságára. Úgyhogy valószínûleg többen figyelgetnek ezekre a dolgokra.
Sajnos nincs energiám és tehetségem minden konvektív esemény után feljegyzéseket készíteni és radarfelvételeket elemezni, úgyhogy bizonyítékkal nem tudok elõállni, ha esetleg szerkesztek majd térképet. Viszont ha majd több észlelõ is megosztaná tapasztalatát, az már adhatna támpontot.
Így még akár lehetne is valami talán abban a "Tisza lehúzza/Körös lehúzza" mende-mondákban. A szétterített öntéstalajok és a folyókat övezõ(nem csak ártérre gondolok) gyakoribb és nagyobb területû erdõségek(evaporávió + transzspiráció) alatti BET-ek kedvezõbb vízháztartásúak és gyorsabban melegedhetnek fel sötétebb színük miatt, mint például a folyóktól távolabb esõ szikesek... Bár itt van egy kis bibi a dologban, ugyanis térségem egyik legzivatarosabb régiójának bizonyul a kardoskúti szikes puszta(kb.10km D felé).
Mondjuk van ott egy tó illetve mocsárvilág, amely egy lefûzõdött Maros ágból maradt vissza. Szóval nem teljesen száraz a vidék...Egyébként hosszú ideje figyelgetem azt is, hogy bizonyos áramlási viszonyoknál mely térségekben nagy a zivatarhajlam. Ezen gondolkozom, hogy talán csinálok egy térképszerû ábrázolást errõl. Aztán biztos vannak más vélemények is illetve tapasztalatok, azt hiszem Szibéria írta a múltkorában, hogy Õ is felfigyelt már pl. a gyomaendrõdi illetve sárréti térség zivatarosságára. Úgyhogy valószínûleg többen figyelgetnek ezekre a dolgokra.
Sajnos nincs energiám és tehetségem minden konvektív esemény után feljegyzéseket készíteni és radarfelvételeket elemezni, úgyhogy bizonyítékkal nem tudok elõállni, ha esetleg szerkesztek majd térképet. Viszont ha majd több észlelõ is megosztaná tapasztalatát, az már adhatna támpontot.
Folyamatossan tanulgatok mint mindannyian!Mindenkinek van mit tanuln,senki sem mindentudó és nem is lesz.Egyébként az ilyen alap dolgokat én is tudom-lehet kis hiányosságokkal-de senki sem tökéletes!
Ejha, ellentmondások sorozata, he-he!
Elõttem szólók már írtak részleteiben ezekrõl.
Tessék még tanulgatni a kockáspapírok mellett, he-he!
Elõttem szólók már írtak részleteiben ezekrõl.
Tessék még tanulgatni a kockáspapírok mellett, he-he!
A CAPE már nem igazán kapcsolódik ide, hiszen az a teljes troposzférára, kb. 10 km vastag légoszlopra vonatkozik. Ezt már nem helyi hatások alakítják, hanem attól függ az értéke, hogy nagy léptékben mennyire páradús, és milyen hõmérsékleti rétegzõdésû légtömeg van felettünk. A talaj erõsebb felmelegedésén "csak" annyi múlhat, hol kapja az eleve labilis légkör az elsõ (avagy a legerõsebb) indító lökést ahhoz, hogy a labilitása realizálódjon, vagyis tényleg kialakítsa a zivatarfelhõt.
Hozzáteszem, a talaj közelében pont az erõsen felmelegedõ helyeken lesz szárazabb a levegõ (hiszen magasabb T --> alacsonyabb RH), de de ez nem gond, mert az "indító lökés", a talajról induló feláramlás erõssége a hõmérsékleten múlik. Pár száz méter felett, ahol már tényleg bejöhet a képbe a nedvesség, már úgyis homogén a légtömeg, azaz oldalirányban 10-20 kilométereken sem igazán múlik, mennyi lesz benne a pára.
Hozzáteszem, a talaj közelében pont az erõsen felmelegedõ helyeken lesz szárazabb a levegõ (hiszen magasabb T --> alacsonyabb RH), de de ez nem gond, mert az "indító lökés", a talajról induló feláramlás erõssége a hõmérsékleten múlik. Pár száz méter felett, ahol már tényleg bejöhet a képbe a nedvesség, már úgyis homogén a légtömeg, azaz oldalirányban 10-20 kilométereken sem igazán múlik, mennyi lesz benne a pára.
Egyetértek Usrinnal.Bizonyos területeken a talaj jobban felmelegszik mint máshol (albedo),és ahol melegebb van és nagyobb a páratartalom(nagyobb a CAPE),ott alakulnak ki elõször a zivatarok.Tehát ahol nagyobb a talaj albedoja,ott melegebb van,általában nagyobb a CAPE,ott lesz zivatar.Éjszaka pedig általában pont máshol lesz melegebb,ahol nappal volt kissé hûvösebb (nem törvényszerû,fõleg nagyobb vízfelszínek-szárazföld),így ha éjszaka is kedvezõek a feltételek,akkor meg ott lesz zivatar.Fõleg a hõzivataroknál figyelhetõ meg.
Elvileg a felszínborítottság és a talaj anyaga befolyásolhatja, hogy hol mennyire melegszik fel a felszínközeli levegõ, és így milyen erõs lesz a feláramlás. Ha CIN (nevezzük nevén: záróréteg) is jelen van, ezt a gomolyok a legerõsebb feláramlás helyén törik át elõször, és elsõsorban ott keletkezik zivatar. Ez persze értelemszerûen csak helyi keletkezésnél mûködhet, és az áramlási iránytól is függ, hol érezteti a hatását. (Ha van egy "kitüntetett", erõs feláramlású hely, akkor pl. DNy-i áramlásnál tõle ÉK-re, K-i áramlásnál tõle Ny-ra hullana ki a csapadék.) Egyszóval, én azt várnám, hogy más-más áramlási iránynál máshol lennének a legzivatarosabb területek... de az egész jelenség a kimutathatóság határán lehet.
Azért úgy gondolom, nem kár vele foglalkozni, bár több év radarképeit átnyálazni (ennél kevesebbõl szerintem nem lesz használható statisztika) nem kis munka...
Azért úgy gondolom, nem kár vele foglalkozni, bár több év radarképeit átnyálazni (ennél kevesebbõl szerintem nem lesz használható statisztika) nem kis munka...
Én teljesen egyetértek Veled, nekem is feltûntek ilyen dolgok!
De ezt már sokszor elmondtam
De ezt már sokszor elmondtam
Egyébként valami turpisság mégiscsak van a dologban.
A Dunántúlon és északon meg lehet magyarázni a domborzattal, hogy egyes térségek zivatarosabbak másoknál, de elméletileg itt az Alföldön nincsenek különbözõségek. És mégis, már régen figyelgetem az idõjárást és feltûnt, hogy tágabb környezetemben vannak vidékek, amelyek szinte rendszeresen "jól járnak" bizonyos szituációkban. És itt most nem arra gondolok, amikor a Kárpátokon átkelõ csapadéktömbök a síkra érve összeomlanak... Amióta van Internet és a radarképeket is látom, még inkább szembetûnõ számomra ez a dolog.
Már egy ideje gondolkozok rajta, hogy csinálok egy kezdetleges térképet/térképeket, amelyen néhány visszatérõ jellegû idõjárási szituáció lenne és hogy eme helyzetekben mely vidékek kapnak nagyobb számban zivatart. Fõleg a helyi jellegû konvekció esetében lehet megfigyelni érdekességeket.
Mert bizony vannak az Alföldnek zivataros és kevésbé zivataros részei és azt ugye tudjuk, hogy nem a Tisza vagy a Körös húzza le õket... De valami itt-ott mégis kedvezõbbé teszi a körülményeket zivatarképzõdéshez.
Remélem most nem fogtok letámadni azzal, hogy "Áááá, ilyen nincsen, mert mindenhol ugyanolyan eséllyel lehet zivatar és csak szerencse kérdése az egész." Lehet, hogy ez az igazság, de engem érdekel ez a téma.
A Dunántúlon és északon meg lehet magyarázni a domborzattal, hogy egyes térségek zivatarosabbak másoknál, de elméletileg itt az Alföldön nincsenek különbözõségek. És mégis, már régen figyelgetem az idõjárást és feltûnt, hogy tágabb környezetemben vannak vidékek, amelyek szinte rendszeresen "jól járnak" bizonyos szituációkban. És itt most nem arra gondolok, amikor a Kárpátokon átkelõ csapadéktömbök a síkra érve összeomlanak... Amióta van Internet és a radarképeket is látom, még inkább szembetûnõ számomra ez a dolog.
Már egy ideje gondolkozok rajta, hogy csinálok egy kezdetleges térképet/térképeket, amelyen néhány visszatérõ jellegû idõjárási szituáció lenne és hogy eme helyzetekben mely vidékek kapnak nagyobb számban zivatart. Fõleg a helyi jellegû konvekció esetében lehet megfigyelni érdekességeket.
Mert bizony vannak az Alföldnek zivataros és kevésbé zivataros részei és azt ugye tudjuk, hogy nem a Tisza vagy a Körös húzza le õket...
De valami itt-ott mégis kedvezõbbé teszi a körülményeket zivatarképzõdéshez.Remélem most nem fogtok letámadni azzal, hogy "Áááá, ilyen nincsen, mert mindenhol ugyanolyan eséllyel lehet zivatar és csak szerencse kérdése az egész." Lehet, hogy ez az igazság, de engem érdekel ez a téma.
"Nagyatád közvetlen közelében nincs víz."
Ott a Rinya, Nagyatádon az húzza le a zivatarokat.
Ott a Rinya, Nagyatádon az húzza le a zivatarokat.
Ha-ha-ha! ! !Ezen jót nevettem,mellesleg igazad van!A zivatarok haladási irányát és sebességét a magas légköri szelek iránya és sebessége befolyásolja,és nem a tavak,folyók. . .Én is tépem a hajam,amikor azt mondják,hogy a Tisza lehúzza a zivatarokat.
Ha végeznél egy kisérletet, hogy a Balaton, a Tisza, a Duna vagy épp a Fertõtó felett van-e több zivatar, vagy az adott víztõl 40 km-re lévõ településen, azt látnád, hogy ugyanannyi, vagy épp lehetne a víztõl távol is több, ugyanis csak azért tûnik fel az, hogy az adott víz lehúzza, mert ott a víz, és a vízhez kapcsolják az emberek gondolatban a zivatart!
Pl. a Gyõr-Bp vonalban szokott haladni egy tipusu front frontzivatara, ha abban a vonalban lenne egy nagyfeszütségû távvezeték, vagy egymás mellé sorba lenne telepitve egy csomó hõerõmû, akkor ahhoz kötnék és annak tulajdonitanák, aztán pedig semmi köze hozzá!
Ha most leeresztenék az összes vizet, és nem lenne egy tó sem egy folyó sem az országban, akkor is ugyanúgy lenne ott zivatar, maximum akkor arra fognák, hogy a leresztett meder talaja párolog, és az húzza le!
Az embereknek kell valamihez kötni az ilyen jelenségeket, és mindig a legegyszerûbb, legkézenfekvõbb dolgokhoz kötik, ami nem biztos hogy helyénvaló!
Pl. jó példa erre a kiwi növény metszése, mivel a kiwi ránézésre és tulajdonságaira nagy hasonlóságot mutat a szõlõhöz, az emberek a szõlõ mintájára ugyanugy szokták metszeni, fatális hibát követve el ezzel, gyakorlatilag tönkretéve a növényt, csak azért, mert benyomásokra alapoznak!
Hasonlit rá, akkor ugyanolyan!
Ott a zivatar, ott a viz, akkor lehúzza!
Ha ez igy lenne, akkor sokkal több zivatarnak kéne lennie ott, közben meg Nagyatád közvetlen közelében nincs víz, mégis ott állandóan zivatar van!
Senkinek eszébe sem jut semmire ráfogni, mert épp nincs mire, de ha lenne egy folyó ami átmegy ott, egybõl ráfognák hogy az húzza le!
Pl. a Gyõr-Bp vonalban szokott haladni egy tipusu front frontzivatara, ha abban a vonalban lenne egy nagyfeszütségû távvezeték, vagy egymás mellé sorba lenne telepitve egy csomó hõerõmû, akkor ahhoz kötnék és annak tulajdonitanák, aztán pedig semmi köze hozzá!
Ha most leeresztenék az összes vizet, és nem lenne egy tó sem egy folyó sem az országban, akkor is ugyanúgy lenne ott zivatar, maximum akkor arra fognák, hogy a leresztett meder talaja párolog, és az húzza le!
Az embereknek kell valamihez kötni az ilyen jelenségeket, és mindig a legegyszerûbb, legkézenfekvõbb dolgokhoz kötik, ami nem biztos hogy helyénvaló!
Pl. jó példa erre a kiwi növény metszése, mivel a kiwi ránézésre és tulajdonságaira nagy hasonlóságot mutat a szõlõhöz, az emberek a szõlõ mintájára ugyanugy szokták metszeni, fatális hibát követve el ezzel, gyakorlatilag tönkretéve a növényt, csak azért, mert benyomásokra alapoznak!
Hasonlit rá, akkor ugyanolyan!
Ott a zivatar, ott a viz, akkor lehúzza!
Ha ez igy lenne, akkor sokkal több zivatarnak kéne lennie ott, közben meg Nagyatád közvetlen közelében nincs víz, mégis ott állandóan zivatar van!
Senkinek eszébe sem jut semmire ráfogni, mert épp nincs mire, de ha lenne egy folyó ami átmegy ott, egybõl ráfognák hogy az húzza le!
Köszönöm, nekem is hasonló volt a megérzésem, csak ugye az évszázados népi bölcsességeknek is kell, hogy legyen valami alapja. De szerintem egyszerû "észlelési csalódás", szóval azért, mert ott több a zivatar - ami nem kétséges - azt gondolták, hogy van a tónak valami lehúzó ereje. De azért ezentúl éberebben nézem a radart. :-)
OFF: jó a képed. :-)
OFF: jó a képed. :-)
Tapasztalataim szerint a napi 4-8-.. több adatból (fõ és mellékterminusok, órás adatok, stb) számolt átlagok alig térnek el egymástól (+-0,05°C)
Az itt alkalmazott (min+max)/2 viszont hatalmas hibaforrás lehet egy rosszul megválasztott mérõhely, rosszul árnyékolt mérõ esetén.
akár +2°C-ot vagy többet is dobhat folyamatosan az átlaghõmérsékleten.
(ui: és láthatóan sok adatsorban meg is jelenik ez a hiba)
Az itt alkalmazott (min+max)/2 viszont hatalmas hibaforrás lehet egy rosszul megválasztott mérõhely, rosszul árnyékolt mérõ esetén.
akár +2°C-ot vagy többet is dobhat folyamatosan az átlaghõmérsékleten.
(ui: és láthatóan sok adatsorban meg is jelenik ez a hiba)
Én biztosan nem foglakoztam vele, de Cauchy igen. Emlékeim szerint a min/max átlaga magasabb volt mint a 4-gyel osztott értéké. Persze a legpontosabb az óránkénti mérés és azok átlaga. Az eltérést pontosan nem tudom sajnos, Diósd és pl Lõrinc adatai közt is van eltérés így összehasonlitási alapom sincs.
Egy nagy vízfelületnek többféle hatása lehet a környezetre és a zivatarokra, de hogy bármit is lehúzna vagy eltérítene, azt nem hiszem.
Az egyik hatás a plusz nedvesség, az kiterjed a tó körüli jópár km2-re, nem korlátozódik a tó fölé.
A másik a víztömeg hûtõ hatása, ami gátolja a zivatarok kialakulását.
Összefoglalva: a sok nedvesség a környéken (fõleg a lápvidék) segíthet a több zivatar kialakulásában, de fizikailag nem téríti el a csapadéktömböket.
Az egyik hatás a plusz nedvesség, az kiterjed a tó körüli jópár km2-re, nem korlátozódik a tó fölé.
A másik a víztömeg hûtõ hatása, ami gátolja a zivatarok kialakulását.
Összefoglalva: a sok nedvesség a környéken (fõleg a lápvidék) segíthet a több zivatar kialakulásában, de fizikailag nem téríti el a csapadéktömböket.
Sziasztok!
Pár helyen már feltettem ezt a kérdésemet, de felteszem itt is, hátha tud valaki valami okosat mondani. ;-)
Van nekem egy népi megfigyeléssel kapcsolatos kérdésem. Nagycenki vagyok, ami viszonylag közel van a Fertõ-tóhoz, szép idõben a falu magasabb részeirõl még látni is lehet a Fertõ-tavat.
Nyáron, ha zivatar közeledik, de mondjuk nem ér ide hozzánk, hanem a Fertõ-tó felett tombolja ki magát, gyakran azt mondják a falubeliek, hogy "lehúzza a Fertõ" a vihart. Az lenne a kérdésem, hogy ennek van valami tudományosan magyarázható alapja? Tényleg képes egy nagy vízfelület "lehúzni" a tivatart? Nem inkább egyszerûen arról van szó, hogy ott, a víz miatt gyakrabban alakulnak ki zivatarok, és erre hiszik azt, hogy a Fertõ lehúzza? Vagy egyszerûen a kettõnek semmi köze egymáshoz? Azt már én is megfigyeltem, hogy itt, a faluban meglepõen sok zivatar elkerül minket, de nem hiszem, hogy ennek köze lenne a Fertõhöz.
Pár helyen már feltettem ezt a kérdésemet, de felteszem itt is, hátha tud valaki valami okosat mondani. ;-)
Van nekem egy népi megfigyeléssel kapcsolatos kérdésem. Nagycenki vagyok, ami viszonylag közel van a Fertõ-tóhoz, szép idõben a falu magasabb részeirõl még látni is lehet a Fertõ-tavat.
Nyáron, ha zivatar közeledik, de mondjuk nem ér ide hozzánk, hanem a Fertõ-tó felett tombolja ki magát, gyakran azt mondják a falubeliek, hogy "lehúzza a Fertõ" a vihart. Az lenne a kérdésem, hogy ennek van valami tudományosan magyarázható alapja? Tényleg képes egy nagy vízfelület "lehúzni" a tivatart? Nem inkább egyszerûen arról van szó, hogy ott, a víz miatt gyakrabban alakulnak ki zivatarok, és erre hiszik azt, hogy a Fertõ lehúzza? Vagy egyszerûen a kettõnek semmi köze egymáshoz? Azt már én is megfigyeltem, hogy itt, a faluban meglepõen sok zivatar elkerül minket, de nem hiszem, hogy ennek köze lenne a Fertõhöz.
Lász és Cauchy foglakoztak ezzel néhány hónapja, ha jól tévedek!
Fussunk neki még egyszerPl.
1. adatsor (min/Tmax): -0.2; 1,3; 5,4; 11,3; ....
2. adatsor (3, 4 vagy 8 napi mérésbõl számolt): -1.3; 0,5; 4.4; 10.5; ...
Szóval én arra vagyok kíváncsi, hogy mekkorák a különbségek a más-más módszerrel számolt középhõmérsékletek között. Vagy itt találtam ilyet régen a MetNet-en belinkelve, vagy az OMSZ honlapjáról bogarásztam ki, nem tudom, de most nem találom az biztos.
Hali! Egyszer láttam egy összehasonlító adatsort kétféle módon számolt havi középhõmérsékletekrõl. Az egyik Tmin/Tmax-ból, a másik meg normál módon volt számolva. Talán OMSZ-es link volt, de ez nem biztos. Mindenesetre örülnék, ha valaki tudna nekem ilyennel szolgálni. Elõre is köszi!
Van valamilyen mód arra, hogy havi csapadékösszeget vigyek fel visszamenõleg törteli állomás adataim közé. Sajnos napi bontásban nem fogom tudni... de haviban tudnám.
Köszi ez nekem is megvan, olyat gondoltam ahol naprakész a dolog!
Nem tudja valaki, hogy miért késnek ennyit a felszállás adatok?
A 26.-i is csak most frissült.Link
Tud valaki másik elérhetõséget?
A 26.-i is csak most frissült.Link
Tud valaki másik elérhetõséget?
Itt is találsz évekre vissza is térképeket, csak megkell adni a dátumot!
Link
Ha jól emlékszem 5 évet lehet visszamenni, de nem minden térkép fog menni!
Link
Ha jól emlékszem 5 évet lehet visszamenni, de nem minden térkép fog menni!
kyshooter
Pl. tõlem, ha nagyon kell
06.20. 00 UTC-s futásból megvan a 9, 12, 15, 18 UTC-s idõpontból 8-8 térkép. CAPE/CIN, TI/LI, asz. konv., kihullható víz, szélnyírás, felhõtetõ magasság, 700hPa-s örvényesség, csapadék
06.20. 00 UTC-s futásból megvan a 9, 12, 15, 18 UTC-s idõpontból 8-8 térkép. CAPE/CIN, TI/LI, asz. konv., kihullható víz, szélnyírás, felhõtetõ magasság, 700hPa-s örvényesség, csapadék
Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#92018 - 2008-06-29 17:03:34)
Tudja valaki,hogy honnan lehetne régebbi(mondjuk május 20-i )WRF ill GFS térképeket elõkukázni?
Csak azért,hogy legyen referencia...
Tudja valaki,hogy honnan lehetne régebbi(mondjuk május 20-i
)WRF ill GFS térképeket elõkukázni?Csak azért,hogy legyen referencia...
Nem a feszültség az érdekes, hanem a más formájú konnektor! Az amerikai dugasz egyáltalán nem megy bele a konnektorunkba, külön venned kell hozzá adaptert.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat