Meteorológiai esélylatolgatások

Hát ez egy anomáliatérkép, ebbõl nem lehet megállapítani, hogy erõsödik-e valami.

Link --> Link --> Link

Nálam az erõsödés, hogy a -30 fokos terület mérete kismértékben növekszik. Az már más kérdés, hogy a lehûlési folyamat 30 éves átlagához képest az idei növekedés sokkal gyengébb.

Látom mások is így látják, akkor nem rossz a szemem.

Egyébként egyetértek, egyedül ebbõl levonni hosszútávú következtetést, az elég erõs történet. Bármikor kialakulhat pár nap alatt egy erõsebb hidegmag, illetve az ellentettje is megtörténhet: még az is szétesik, ami most van.

Ez nem abszolut érték, hanem az átlagtól való eltérés.

Nem mondod?

Világos, ha hiszünk neki akkor azt mutatja, hogy az erõsödés nem lesz olyan mérvû mint a sokéves átlag.
A gyengülést arra értettem, hogy gyengül az erõsödés tendenciája.

Mondom, ettõl függetlenül az ég világon nem látok a tél kimenetelére utaló, a mai helyzetbõl levonható jeleket.

Lehet, hogy nemkívánatos leszek a hosszútávval kapcsolatban, de az idén felvállalom a harcot, lesz ami lesz, azután, hogy csatlakoznak-e, majd kiderül.

"Ahogy múlik az idõ egyre inkább gyengül inkább"

Te koczkás...az átlag elsimítja a szélsõségeket, így ez csalóka kép.

Ezek nem abszolut értékek, hanem az átlagtól való eltérés mértéke.
Ezek így csak azt mutatják, hogy nem biztos, hogy olyan mértékben fog erõsödni, mint azt azt elmúlt 30 évben átlagosan tette. Ettõl még erõsödhet, csak nem brutálisabban, mint máskor. (Szerk: na igen, az megint egy más kérdés, hogy hiszünk-e neki )
A végére még így is hidegebb marad, mint a 30 éves átlag.

A második résszel pedig egyetértek

wetsom megelõztelek

Jelentõs erõsödése várható.

Ahogy múlik az idõ egyre inkább gyengül inkább:
Link
Link
Link

Ettõl függetlenül ezek az adatok csak középtávra nyújthatnak valamiféle információt, talán a november hátralévõ részére, valóban hosszú távra nem.
Bármi, és az ellenkezõje is lehet decembertõl.

Nos, én tényleg nem voltam tisztában vele, hogy honnan is érkeznek hazánkba a téli hidegleszakadások, azaz hol kell lennie a hidegmagoknak ahhoz, hogy a hideg légtömeg - megfelelõ makroszinoptikus berendezkedés mellett - Közép-Európába áramoljon. A ma estémet a korábbi telek hidegmagjainak nézegetésével töltöttem, különös tekintettel 3 kiemelt télre (mindhárom etalon a maga nemében; egy nagyon hideg, egy teljesen átlagos és egy nagyon enyhe).

Az esetek nagy részében (80-90 %) az érdemleges hideg a körülhatárolt térségbõl érkezett. Link

Kivételek:

- Grönland felõl érkezõ hideg; az ottani hidegmag nincs túl messze, ám a nagy, langyos vízfelület megtizedeli útja során a hideg légtömeget;
- az Északi-sarki-óceán keleti felén kialakult hidegmagból jön az anyag; ez a térség már távolabb van és még kisebb vízfelület is bejátszik idefelé jövet;
- Kelet-Ázsiából érkezõ hideg; ebben az esetben a vízzel nincs gond, a távolság viszont nagyon nagy.

Ezekhez tehát igen erõs áramlás, nagyon alacsony hõmérsékletû hidegmag kell, hogy hatással legyen ránk, de idõnként elõfordul ilyen származású hidegöblítés.

A Bering-szoros és Kamcsatka környékén lévõ, valamint az észak-amerikai hidegmagok nálunk közvetlen hatást nem tudnak kifejteni.

Sokan hasonlítják össze az idei állapotot a tavalyi évvel. Október közepén kis ízelítõt kaptunk a télbõl. Hónap végére kialakult az oly fontos közép-szibériai térségben a hidegmag, ám gyorsan átvándorolt Kelet-Ázsiába, így túlzottan távol került tõlünk. November elején kissé közelebb jött, lett is belõle egy egész jó hidegbeszivárgás. Aztán egy átmeneti gyengébb idõszak után november közepétõl már ott toporgott a karikámon belül Tél Tábornok seregének egy nagyobb darabkája és csak a megfelelõ pillanatra várt, hogy kiûzze medencénkbõl a késõ õszt.

Szóval tavaly ilyentájt nem álltunk túl jól. Link Hónap közepén kezdõdött némi pozitív irányú változás. Link Aztán teljesen jó helyen kialakult egy erõsebb hidegmag, Link ami kisebb mozgásokat, alakváltozásokat leszámítva arrafelé is maradt, illetve mindig újratermelõdött. Link Link Innen pedig már ismerjük a történetet. Link Link

Mindez tehát ebbõl indult: Link

Most valóban egész más a helyzet, mint tavaly. Részben igaza van azoknak, akik nagyon gyenge és nem túl jó helyen lévõ hidegmagról írnak. Gyengének gyenge: Link Viszont jó helyen van. Jelentõs erõsödése várható. Link Ám akad egy kis probléma. Link A hidegmag kettészakad és a markánsabbik fele Grönland fölött kezd el hízni.

Hidegleszakadások szempontjából,

- pozitívnak értékelem, hogy legalább egy kisebb hidegmag az akciócentrumunkban van és marad is egy darabig;

- negatívum, hogy összességében valóban "enyhe" és kis kiterjedésû a hidegsapka, és a legerõsebb hidegmag a nekünk nem optimális Grönland fölött van/lesz a köv. idõszakban.

A tengeri jég kiterjedése a tavalyihoz hasonló. Link

A csigagyár beindult, nem is akárhogy.

Friss CFS: átlagos (+/- 0.5 fok) tél Link Havi: Link

A vadak éhesek.

Bastardi átlag alatt.

A tél egészére nézve én továbbra sem merek nyilatkozni. A november hónap valószínûleg átlag fölötti (+1,+2 fok) hõmérsékletû lesz. A fentebb leírtakat magamban összegezve úgy gondolom, hogy a december nagy része nem a télrõl fog szólni. Kisebb télies/téli helyzet elõfordulhat, de tartós (legalább 4 napos) téli idõre síkvidéken nem számítok december elsõ felében/kétharmadában. Így aztán a decembert is az átlagnál melegebbnek várom, de a novemberinél kevésbé (+0.5, +1.5).

Persze egy hidegpárna mindent boríthat... de én most érzek annyi dinamikát a légkörben, hogy ne legyen tartósan légmozgásmentes idõ.

Akkor ezek szerint nálunk nem lehet/kell számítani a közeljövõben ilyen viharciklonra?
Mert ha jól emlékszem elég régen volt ilyenben részünk(no nem mintha hiányozna!)

Még valami: mielõtt ismét fellángolna a tyúk és a tojás vitája, a "hidegörvény" alatt itt most magára a hideg teknõre gondoltam, csak rosszul fejeztem ki magam.

És megjött a fáklya is:
Link

[esõ]

Annyit tennék még hozzá, hogy az említett, hétvégén esedékes viharciklon lefûzõdése után a jövõ hétre elejére Európa felett egy hatalmas méretû teknõ látszik kialakulni.

Az ebben a formában megjelenõ, erõteljes, leszakadó hidegörvény pedig általában melegágya szokott lenni a kontinens feletti folyamatos ciklogenezisnek. Ez most is jelen van mindkét nagy modellben:

Link
Link

Az elõoldali áramlás tehát valóban erõsnek mutatkozik:

Link
Link

Link
Link
Link
Link

csak könnyen meglehet, hogy mindennek során az említett ciklonok közül több is érint majd minket, ez esetben az enyhe, szeles, gyakran felhõs, csapadékos idõ jegyében telnének a következõ hét elsõ napjai.

Érdekesség:
az ECM op. ezt követõen újabb erõs ciklont vár Nyugat-Európába, ismét 960-970 hPa körüli középponti nyomással:
Link

Az aberdeeni nyomásfáklya, amit érdemes nézegetni az atlanti AC kiépülésének esélyével kapcsolatban, most elõször kezd határozottan felfelé szórni november 10-e utánra. Meglátjuk, hogy alakul a következõ napokban...

Azért én nem vetném el a szezonális elõrejelzéseket. 2006/2007 õszén végig pozitív anomáliával számolt - egy rövid idõt leszámítva".
Jelenlegi enyheség az elmúlt két hónap tartós negatív értékei után szerintem nem meglepõ.
Semmi nem utal arra, hogy tél átlagosnál enyhébb legyen.
Továbbra is tartom térségemben a havas átlagosnál hidegebb December Január lehetõségét, sõt NOVEMBER 10-15 után szerintem elkezd kiegyenlítõdni a mostani átlagon felüli hõmérséklet ami jelentõs lehûlés esélyeit hordozza magában.
Mire alapozom?
szezonális elõrejelzések tendenciáira illetve már többször említett "állatok viselkedésére a téli hónapok elõtt" .

Ha a jövõ hetet nézem, én nem látom annyira naposnak ez alapján, sõt ismétlõdõ esõk is lehetnek, ha nem is nagy mennyiségben.
Link

Egy picit kevésbé hosszútáv szerintem:

Az átmeneti zonális irányítást követõen fokozatosan felépül az Atlanti-óceánon, az Azori-szigetektõl kissé északra-északnyugatra található középponttal egy igen masszív blokkoló anticiklon: Link .
Ezt követõen igen hamar az AC keleti peremén lefûzõdik és egyre inkább kimélyül egy (vihar)ciklon. A ciklon közepében a nyomás minimuma még elég bizonytalan, jelenleg 950-960 hPa környékén várható majd: Link a fáklya is alig bírja... Link
A (vihar)ciklon a jelenlegi számítások szerint a Brit-szigetek nyugati partja közvetlen közelében fog elvonulni (legmegpróbálóbb a vasárnap-hétfõ lesz az ott élõknek: Link ), majd dél felé haladva lassan, fokozatosan gyengülni fog, bár az Ibériai-félsziget nyugati partvidékén még okozhat kellemetlen meglepetéseket Link .
Mindeközben hazánk területén marad a déli irányítású dominancia, többnyire napos, száraz, kellemesen meleg idõben lesz részünk, a hõmérséklet csúcsértéke 15 környékén várható majd, sõt: Link kedden-szerdán a déli megyékben megcélozzák a 20 fokot is. Ez alól a kellemes idõ alól egyedül a tartósan párás-ködös területek képezhetnek kivételt, bár a meg-megélénkülõ légmozgás miatt szerintem abszolút kisebbségben lesznek ezek a helyek.
Amit még meg kell említeni, hogy vasárnap délután várható egy frontátvonulás, de a hõmérsékletben csak átmeneti kisebb (helyenként nagyobb) visszaesés várható, és jelentõs csapadék is csak az ország kisebbik hányadán valószínû, elsõsorban nyugaton-északnyugaton. Hétfõ délutántól ismét kellemes, inkább kora õszi idõben lesz részünk.

Na azért van olyan is amikor több dolog összepasszol.A tavalyi évet hozom fel mindig(ill. az akkori kilátásokat a télre).Nekem az az etalon.
Kezdjük a szezonális elõrékkel pl.CFS(de a többi is).Már októbertõl folyamatosan és szokatlanul stabilan mutatták az átlagosnál hidegebb és csapadékosabb telet.2.: Persze ennek hatására ,vagy nem, Bastardi latolgatását,ami szintén ilyen képet vetített elõre.3:A vadak viselkedése.4.:az akkori légköri folyamatok(Ék-en folyamatosan az AC,és az egyre erõsödõ,már október végén megjelenõ nagy hidegmag,ami folyamatosan ott volt a legjobb helyen.)
5.:Az akkor átmenetinek jósolt zonalítás.(ami tényleg átmeneti lett)
6.:Akkor az õsszel kezdõdött csapadékos periódus elején voltunk(ami most idén októberig tartott(véleményem szerint).
Aztán lehet továbbmenni,hogy hideg telet enyhe követ,csapadékos telet száraz követ stb.Ott messze ÉK-en még mindig nem látszik az AC kialakulása.
Szóval akkor(ha lehet ilyet mondani)"egyértelmûbb" volt a helyzet.
Most valami mintha hiányozna.Én le vagyok maradva a hidegmagnál most is.
Tudom kialakulhat a köv. 1 hónap során,de már akkor is késésben lesz a tavalyihoz képest.

Persze az is igaz,hogy utólag könnyû okoskodni...

Ami azt illeti, tavaly novemberben is többnyire átlag feletti hõmérsékletek voltak Mo-n (sõt december 1-én is pl. nálunk +13 fok volt), mégis december derekán, meg januárban is voltak kemény havazások, meg hidegek egész február második hetéig.
Úgyhogy ne vonjunk le elhamarkodott következtetéseket

Én azért írtam amit írtam, mert látható, hogy tényleg hosszútávra szinte bármilyen logikus kimenetel leírását meg lehet cáfolni, de a bejövetele mellett is lehet érvelni, ez ugyan így igaz egy szinte homlokegyenes más elõre mellett, pro és kontra.
Leírhat most bárki egy logikus, levezetett decemberi idõjárással foglalkozó elõrét, de azt egy pici rutinnal rendelkezõ, pár éve az oldalt figyelõ másik fél, 10 perc alatt érvekkel, akár térképekkel megcáfolja.
Valljuk be ez így megy X év óta. Bárki jöhet egy hideg, havas kimenetellel, jön vagy jöhet rá egy melegebb szárazabb érv, és talán nem elfogultan nézve bele sem lehet kötni.
Szerintem mióta egyre többen jönnek rá, hogy (helyesen-e vagy nem azt nem tudom) igazán hosszútávra igen erõs fenntartásokkal (és akkor finom voltam) lehet latolgatni, a fórum is megváltozott, a pár évvel ezelõtti önmagához, szerintem jó irányba.
Nem vitát, hanem párbeszédet szeretnék ebbõl, személy szerint, de már rég óta érlelõdik bennem.

Ráadásul sokan a téllel kapcsolatos vágyaikat (vagy rémálmaikat, ha éppen egy pesszimista vérmérsékletû latolgatóról van szó) is beleszövik az elõrejelzésekbe. Idõnként nulla objektivitás. Mondjuk ez valahol természetes, biztos én is így csinálnám. Itt a fórumban is ennek megfelelõen alakulnak a dolgok, az enyhe/száraz tél verzió éppúgy elõfordul, mint a hideg/havas. Pedig nagyjából hasonló képességûek vagyunk (tisztelet a kivételnek) és mégis: ugyanazokat az adatokat, modellkimeneteket másként látjuk, ezekbõl más-más elõrejelzéseket készítünk.

A hosszútávú elmélkedés még véletlenül sem egyenlõ azzal, hogy adott novemberi adatokból valaki megállapítja, milyen lesz a tél. Azt hittem, ez eddig egyértelmû volt

Igen épp írtam is, hogy direkte szélsõségesebb példákkal szolgálok, de azt is leírtam, hogy az átlagos sokkal gyakoribb, az van túlsúlyban, olvasd csak el. Csak azért szedtem ezt ki, mert van ilyen is, és leírni így vagy úgy nem szabad a folytatást. Folytatni fogom, már megvannak példák, csak idõ kell hozzá, remélem ma este betudom fejezni.

Thermometer: Köszi szépen, de itt is azt mondom, olvasd csak el, hogy mit írtam és még van néhány példa a többi helyzetre is.
Abban egyetértünk, hogy nov-okt idõjárásáról nem sokat lehet következtetni a télre, hisz ezért kerestem ki ezeket, mondom jövök az enyhe és hideg példákkal még.
Abban is egyetértünk, hogy januárba már látszik jól, hogy mi lesz a folytatás, de itt is vannak ellenpéldák is, de pl 2006-2007-ben nekem egyértelmû volt, hogy nagyon nagy hideg és tél nem lesz, látszott, hogy az áramlási mezõ nem épp fog megváltozni.
Folyatni fogom ezekkel a kritériumokkal is.
Majd egyszer a tél közepi változásokról is lehet gyûjteni, talán nekilelkesedem:-)

Jóska: Köszi, igen olvastam.

Valóban fagyos hideget mutat, ám nem 2 méteres magasságban, hanem 850 hPa-on. Ha rendesen látszódnának a fehér vonalakon a feliratok, akkor még magasságban is ki lehetne fejezni ezt. Nagyjából 1250-1400 m körül lehet ebben az esetben a 850 hPa-os szint.

Érdemes megjegyezni, hogy ez még csak tegnap hajnali modellkimenet, azóta már született 4 frissebb modellfutás.

Íme a legfrissebb, ugyanarra az idõpontra: Link

Amint látható, egész más helyzetet mutat. Ha visszanéznénk más idõpont kimeneteit, akkor esélyes, hogy azok is mást mutatnának.

12-e még 8 nap, ez az idõintervallum még elég messze van ahhoz, hogy egy modell, egyetlen tagjának, egy futásából érdemleges elõrejelzést készíthessünk. Amit linkeltél, az minden bizonnyal a GFS modell operatív tagjának elõrejelzése. Ezen kívül van még 1 kontrollfutás és 20 további tag. Ezeket láthatjuk egy-egy rácspontra levetítve a fáklyán: Link Itt kell megjegyezni, hogy a fáklya felirata kissé pontatlan, hiszen ez a rácspont valahol Észak-Nógrádban van, nem Budapesten.

Az elõzõ linken a 850 hPa-os szint hõmérséklete, valamint a várható csapadékmennyiség látszik, ezen Link pedig a 2 m-es hõmérséklet és a légnyomás.

Ebbõl most gyorsan annyit lehet elmondani, hogy vasárnaptól csapadékosra fordul az idõ. Jelenleg egy anticiklon hatása alatt vagyunk, azonban hétvégére egy ciklon áramlási rendszerébe kerül hazánk. A magasban nem várható erõs lehûlés, de szép lassan azért hûvösebb levegõ szivárog be a Kárpát-medencébe. A sok felhõnek és a csapadék hûtõ hatásának hála, a felszín közelében azért valószínû erõsebb lehûlés, pár helyen biztos 10 fok alatt maradnának a maximumok is.

És végül: egy idõpont fáklyájából messzemenõ következtetéseket szintén nem érdemes levonni, legjobb, ha az ember rendszeresen figyeli a fáklya frissülését és a tendenciából következtet a jövõre. Plusz megnéz még vagy 5 másik modellt is.

A GFS op.,mást mutat : Link

Mert nekem úgy tûnik, mintha fagyos hideget mutatna kis hazánkba 12-ére déli 12 órára...

Link

Bocs, amatõr vagyok még a témában. Megmondaná valaki, hogy mit is látni a link bal felsõ sarkában?

Én itt : Link nem látok 10 fok feletti értékeket.

Így van, ezzel a Hosszútávú esélylatolgatásoknak befellegzett, mivel nem tudunk semmit, már nem is latolgathatunk, kár. Sztem pedig a címválasztás sem volt rossz, hisz nem az volt a címe a fórumnak, h "nagy pontosságú hosszútávú elõrejelzések" Viszlát latolgatások!

Akkor be is csukhatjuk ezt a fórumot? Azért örülök ennek a megállapításnak.

2002 Novembere havazással és komoly hidegekkel indult, 4-én (azaz pont 8 éve) szépen havazott reggel az ország jelentõs részén.
Utána November 20-23 körül +20 fok feletti tmaxok voltak. Egész karácsony elõttig semmi télies.
Aztán karácsonykor kevés hó és hideg, kisebb enyhülés. Január elején óriási hó (fõleg délen) és kemény hideg. Január 2. felében +10 fok feletti enyheség, majd Február elején országos, hatalmas havazás, utána 2 hónapon át, március végéig hidegpárna.
Azért (is) hoztam fel példának, mert az archívumban ez már visszanézhetõ pontról pontra akár.
Mondhattam volna a 98/99-es telet amikor Februárig alig volt tél (tán egyszer havazott), aztán mi lett a végén...

Abszolute ismét csak csatlakozni tudok Snowhunter, Lász, Joejack és Koczkás megállapításához/példáikhoz. SEMMI esélyünk eltalálni jelenleg a telet. Nemhogy tévesnek nem tartom ezt a vélekedést, de bizonyítottnak.

Jó, jó, de itt egyesek azt sugallták, hogy mivel a légkör nagyon bonyolult, kaotikus rendszer, ezért azon túl, ameddig a számítógépek "ellátnak" a numerikus modellekkel, már minden bizonytalan. Ergo minden megtörténhet, és mindennek az ellenkezõje is. Ezt a vélekedést tartom én tévesnek.

OK! De azért más egy meccs közepén, félidõben - legyen kosárlabda -, mondjuk 52-23-as állásnál azt mondani, hogy a hazai csapat tuti nyerõ, mint a meccset jelzõ sípszó elõtt ugyanezt ennyire biztosan kijelenteni. (Természetesen feltéve, hogy hasonló kaliberû csapatokról van szó. )

Elismerésem, az ilyen idõjárási visszatekintõk nagyon tanulságosak, különösen a fiatalabb korosztály számára. Én is nagy élvezettel olvastam, holott nem vagyok épp mai "gyerek" ,de például a hatvanas évek elejérõl személyes tapasztalataim nincsenek.
Azt viszont nem hallgathatom el, hogy engem az olvasottak nem gyõztek meg teljesen. Még mindig úgy látom, hogy a tartós október végi, novemberi negatív anomália nem tesz jót a téli fagynak, hónak.
Nem tagadom, vannak ellenpéldák is, mint 1981/82, vagy 1995/96, mikor eléggé hideg novembert zimankós tél követett.De ennek az ellenkezõje valamivel gyakoribbnak tûnik a számomra. Mindenesetre érdeklõdéssel várom a visszatekintõ folytatását.
Hogy az õszi hónapok idõjárása semmit sem mond az elkövetkezõ télrõl, bizonyos fenntartásokkal elfogadható. De ezt abszolutizálni és azt állítani, hogy az idõjárásban bármibõl bármi lehet egy-két hónap leforgása alatt, biztosan tévedés. Elég az utóbbi évtizedek "megátalkodottan" enyhe, fagy és hó nélküli teleire gondolni.Az 1974/75, 1982/83, 1987/88, 1994/95, 1997/98, 2000/2001, 2006/2007 teleken már január elején, közepén írásba lehetett volna adni, hogy a késõbbiekben sem lesznek húsz fokos hidegek, méteres havak. S valóban nem is lettek.

Elnézést, hogy újrázok: Link
Hasonló gondolatmenet vezérelte a belinkelt (lassan egyre ritkább, hisz szóra sem érdemesek már) írásom, hiszen nagyon káros összefüggések nélkül ítélkezni.

Végigolvastam! Nagyon jól utánajártál a dolgoknak. Tetszik, hogy igazi régies példákat is hoztál. Ennek ellenére nem tartom szerencsésnek, hogy pár enyhébb és hidegebb értéket kiragadtál egy-egy napról. A tél milyenségét nem egy-két nap kirívó pozitív vagy negatív anomáliája fogja meghatározni.
Ha pl. a tavalyi évet veszem példának, akkor bemutathatnám úgy is, hogy novemberben bõven átlag feletti hõmérséklet volt, aztán tessék: Karácsonykor több helyen meghaladta a hõmérséklet a 20 fokot, illetve voltak szupercellák is. (most szándékosan nem veszem figyelembe a december közepi brutális hideget )

Akkor átmásolom, mert ehhez tartozik és egybe is vág talán.

Azért nem hiábavaló.
Bár nem a Te és az én hosszútávú elõrékkel szembeni szkeptikus hozzáállásunk miatt lettek egyre többen akik erõs fenntartásokkal fogadják a hosszútávú elõréket, de pár embert biztos befolyásolt.

Évekkel ezelõtt sokkal többen hittek az októberben elõrejelezhetõ dec.-jan. februári idõjárás tuti elõrejelzésében, ma már sokkal többen vannak akik rájönnek, hogy ebben a szinte kaotikus rendszerben a mai kiindulási helyzetet nézve, "A" folyamat prognosztizálható, ha a 5 nap múlva nézzük, nem kizárt, hogy a sokadik, akár "M"-dik folyamat vezethetõ le akár csak egy hónapra is, nem még 2-re vagy 3-ra.
Az "A" és az "M" között az ég és föld viszonyt akartam kifejezni.

Az meg amikor a mai szinoptikus felállásból próbál valaki a télre vonatkoztatni olyan összefüggésben, hogy egy hasonló 19xx-as felállás után mi következett 19xx decemberében meg januárjában, nos szerintem az is erõs tévút.

Még egy példával jövök.

Mediciklon érkezik, 3-4 nap távolság van még, természetesen kétséges az útja.
Hány 100 vagy 1000, pro és kontra beírás volt már azzal kapcsolatban, hogy egy ilyen ciklon után a fáklyán lévõ hatalmas szórásból vajon melyik tagnak lesz majd igaza, sokan erõsgetik, hogy úúúú jó lesz az mert, kicsit felkanyarodik ÉK.en, így telibe berántja az ÉK.-i hideget a hátoldalon, így a jövõ héten már igen hideg lesz.
A másik: ááááá ez nem lesz jó, elmegy DK-nek, ráadásul nagyon kint megy a határ alatt, így nem lesz ez túl jó, hoz ugyan valamennyi hideget a hátoldalon, de csak a -2-es 850-et, az meg nem jó semmire...
A rutinosabbak ilyenkor mit mondanak:
Várjuk meg hogy elmenjen a ciklon, akkor tisztábban látunk, bármi lehet még meg az ellenkezõje is.
Nem is ez a lényeg, de ráértem, leírtam hanem, hogy nagyon nem mindegy, hogy felkanyarodik-e ÉK.-nek, vagy le DK.nek, mármint abban nem mindegy, hogy az elvonulása után milyen makro felállás lesz.
Lehet komoly AC. és hideg K-en, ha esetleg elmegy a med DK.nek és az elõoldalán felrántja a meleget közénk és a K.-i hidegfelhalmozódás közé, nálunk közel sem lesz olyan hideg mint amilyen lehetett volna ha más az útja,ezáltal jó pár napra befolyásolja idõjárásunkat, és ez nem csak a mi kis országunkra van hatással, hanem ez egy apró de fontos pont az egész kontinens idõjárására.
Ilyen ciklonok kolbászolnak a kontinensen máshol is, amiknek ugyan úgy erõsen kétséges a helye, ideje, mélysége, sebessége, mint a miénknek, gondoljunk bele, mindegyiken egy pici változás, torzulás mit okozhat a kontinens egész idõjárására tekintve.
Persze ez nem csak a ciklonokra érvényes, hanem az AC.-ra is, hiszen nagyon nem mindegy felépül-e 1025-ra, vagy csak 1020 lesz belõle és kisebb lesz a várttól vagy pár 1000 km2-rel.
Persze gyûlhet a hideg, növekedhet a jég, felépülhet az AC., de mivel se Budapestre, se Koppenhágára, se Moszkvára a mai napig nem sikerül 6-10 napon kívül normális elõrejelzést készíteni a legszuperebb számítógépekkel, akkor gondoljunk bele, hány különféle "akciócsoport" hatására van most pont olyan idõ nálunk amilyen, és hány "akciócsoport" apró módosulásából lehet egész más kimenet akár 10 napra, nem még 2 meg 3 hónapra!
Elnézést a hosszért, meg lehet nem is érthetõ amit összehordtam.

No picit nézelõdtem vissza az idõben és hoztam néhány példát. Kicsit hosszútávú és visszatekintõ is egyben az írásom.
Sokan foglalkoznak mostanában a tél milyenségével. Néha azt látom, hogy egyesek megmondják az õszi idõjárásról, hogy enyhe, illetve kemény lesz a tél! Még mielõtt valaki teljesen hisztériás rohamot kapna, gyorsan leírom, semmi, de semmi összefüggés sincs a október-novemberi és a téli idõjárás között! Természetesen jó pár példát gyûjtöttem, az enyhe õsz-hideg tél, hideg õsz-enyhe tél, enyhe õsz-enyhe tél, hideg õsz-hideg téli idõjárásról. Döbbenet ugye? Mindenre van példa és nem is kevés, csak most a markáns példákat hozom, még van az átlagoshoz közeli idõjárásról is, sõt az van túlsúlyban.

Lássuk: Kezdjünk egy hideg õsz kemény fagyos idõvel és egy enyhe téllel folytassuk, nem is volt olyan kevés belõle, csak néhány példa a rég múltból és a közel múltból is.
1920-21 -es szezon:
Október végén igen erõs keleti áramlással talán soha nem látott hideg légtömeg érte el a kontinenst.
Link
Látható, hogy az áramlás keleti, október végére november elejére anticiklon felettünk helyezkedik el a hideg levegõ nyugalomba jut.
Link
Néhány adat azokról a napokról:
Okt 30 : Nyíregyháza -13,1 fok, 31-án Túrkeve -16,8 fok, Budapest -9,5 fok, november 1-jén -17,0 fok Túrkeve, Budapest:-8,3 fok. És még sorolhatnám, szélsõséges hideg volt és lássuk a folytatást. A tél kb ennyivel ki is tombolta magát és általában enyhe idõ volt ezután.
December 31-én Sopron 16,5 fokos rekordot hozott miért is?
Íme:
Link
Erõs elõoldal és bizony zonális áramlás alakult ki. Január 1-jén 15,3 fok Sopron 1921-bõl. A télen gyakran visszatért az enyhe idõ pl január közepén ez volt az elhelyezkedés:Link

Nem olyan régrõl 1997-98 as tél. Októberben komoly hidegek majd egy igen enyhe tél következett:Link Pl október 29-én -12,5 fok Szécsény.
Majd a téli hónapokban minden volt csak télies idõ nem, egy-két napot kivéve pl: február 16-án 22,9 fok Rábagyarmat.Link
Pedig az erõs hidegmag ne is volt olyan messze.

Nézelõdjünk tovább.
Két klasszikus példa az enyhe õsz és kemény télre vonatkozólag.
1963-64-es telérõl van szó. Novemberben rekord melegek szinte folyamatosan majd fordult a kocka nem is kicsit.
November 4-én 24,7 fok Szeged, 5-én Budapest 22,1 fok.
Link
Vagy 1963 november 16-án 24,7 fokos kellemes idõ Baján és Budapesten is 19,8 fokot mértek.Link
Szép idõ volt majd nagyot változott a világ december folyamán.
December 18-án már -23,9 fokot mértek Kecskeméten és Budapest-Lõrincen is -20,0 fokig hûlt a levegõ. Másnap -24,0 fok volt Lentiben, karácsonykor már -26,0 fokot mértek Lentiben.
Link
Link
Természetesen kiadós havazások után vagyunk ekkor már.
Még nincs vége. Január 17-én -27,0 fokos fagyra ébredhettek Csengerben élõk, Budapesten 19-én -17,3 fokot mértek.
Link
Ebben az évben a február is kitett magáért.
Link
Egyelõre ennyi, holnap folyatatás következik még néhány példával.
De már ezekbõl is jól látható, hogy ne olyan egyszerû már most temetni a hideg telet, avagy az enyhe telet.
A holnapi példákkal is ezt akarom majd szemléltetni, és ezek után talán mindenki tisztább képet kaphat a légkörünk kaotikusan állandóan változó állapotáról.

A böhöm nagy nyári AC-nak a kialakulásában, mely a hõhullámot hozta Nyugat-Oroszországra, biztosan nagy szerepe volt a Közel-kelet irányából északra tartó forró légtömegeknek. Emlékezzünk csak: Dél-Ázsiában már a nyárelõ szokatlan forró volt, egyre-másra dõltek a rekordok.
Most, õsz végén ellenben teljesen más a helyzet. A szubtrópusi forró légtömegek visszahúzódtak délre, a keleti AC generálódásának, erõsödésének nyilván nem képezik döntõ tényezõjét. Sokkal inkább az AC -tól keletre a mérsékelt szélességek felé mozgó, és ott felhalmozódó hideg légtömegek.
Ezek egyelõre még messze járnak tõlünk, de ha keleten megerõsödik, kiterjed a hidegdepó, északkeleti irányból minket is elérhetnek majd. Van egy olyan érzésem, hogy a tél elsõ jelentõs hidegbetörését nem a Norvég-tenger irányából kapjuk, hanem északkeletrõl, a szárazföld felõl.

Ha fölöttünk van, akkor igen, ellenben ha tõlünk határozottan ÉK-re van, akkor annak a Déli felén erõs keleti áramlás is lehet, ami berántja a hideget. Pont errõl szólt 1993 November.

S ott van a dny felé, India felé irányuló hideglevegõ-nyúlvány, ami megfelel a kérdéses AC keleti oldalán uralkodó hidegáramlásnak. Errõl írtam az elõbb. Ha télen, teszem azt, a mi földrajzi szélességünkön, épp a Kárpát-medence fölött van egy erõs AC -nak a középpontja, akkor attól keletre olyan hideg szakad Dél-Oroszországra, a Fekete-tengerre, mint a pinty.

A hideg levegõ messze Szibériában : Link

Az egésznek a kulcsa a coriolis effektus.Az észak felé áramló meleglevegõtõl keletre, míg a déli irányba törõ sarki levegõtõl nyugatra alakulnak ki anticiklonok a coriolis-erõ eltérítõ hatásának következtében. (Végsõ soron úgy is felfoghatjuk, hogy nem az anticiklonok okozzák ezeket az áramlásokat, hanem fordítva: a mozgó levegõ emeli meg a légnyomást a megfelelõ helyeken)
A sarki levegõ expanziója által létrehozott AC, és a szubtrópusi melegáramlás által generált természetesen két külön világ, mégis, ezek össze tudnak, és össze is szoktak kapcsolódni egymással ( klasszikus eset: vojejkov-tengely )
Fentiek miatt nemritkán elég nehéz megmondani egy kiterjedt magasnyomású területrõl, hogy létrejöttéért milyen arányban felel a tõle keletre elterülõ hidegáramlás, és a tõle nyugatra levõ melegáramlás. Nyilván ez a helyzet a mostani kazah AC-al. Nem hinném, hogy csak és kizárólag hátoldalának szubtrópusi áramlása hozta volna létre ( mely Moszkvát fenyegetné meleggel) Esküdni mernék, hogy ott van annak a keleti oldalán a hideglevegõ, csak olyan messze van tõlünk, hogy nem látszik a térképen.

November hónap miatt linkeltem.Amit átlagosnál melegebb és csapadékosra hoz ki.