Kérdések és válaszok

Sziasztok nagyon kéne a segítség hogy lehet ojat csinálni hogy a saját weboldalamon a regisztrált emberek tudjanak észlelést beküldeni és valahonan ahoz térkép?

Köszönöm a választ. (Amúgy,mi értelme egy ilyen mérõállomásra,ha ennyire fars adatokat szolgáltat?...lehet,hogy az üzemeltetõtõl kellene kérdezni.)

Köszönöm!
Hasonló válaszra számítottam(képek alapján), így már biztosan tudom.

Downburst esetén a szél(mezõ) kiterjedése 4 km feletti, microburst esetén pedig 4 km alatti.

Na akkor mi a különbség a micro és a downburst között???

Köszi a választ

Errõl a felhõrõl lenne most kérdésem... Link Tegnap kora este készítettem a képet. Ez a felhõ szinte nem mozgott! Ebbõl gyanítom hogy magasszntû. A jobb alsó sarokban látható egy-két kisebb Ac pamacs. Azt furcsálltam ebben a felhõben, hogy kb. 10 perc múlva teljesen átalakult! Link

A kifutószélnek az angol megfelelõje a gust front, ha jól tudom. A downburst és a kifutószél között szerintem az a lényeges különbség, hogy a down és microbust sokkal erõsebb tud lenni, 100 km/h felett is... a kifutószélnek még egy külön feladata is van, az hogy az alacsonyszintû szélnyírással "együttjátszva" új cellák alakuljanak ki, vagyis multicellák.

Magyarul a kifutószél erõsségére fõként az alacsonyszintû szélnyírás... vagy éppen a középszintû jetek felelõsek, a down és microburst képzõdésében pedig fõként a DCAPE értékek... valamint delta Theta-e értékek játszanak közre..., valamint az, hogy mennyire van kiszáradva a középszintû légréteg (ez kiderül az elõbb említett két paraméterbõl). A kiszáradt középszintû légrétegben a csapadék párolgásnak indul, ezzel erõsebb leáramlásokat generál..., ami sokkal pusztítóbb és "hírtelenebbül" is jön, mint egy átlagos kifutószél.

Pár hete KP nevezte lecsapódó hideg légtestnek, rájöttem, hogy annyira nem is rossz megnevezés ez..., egyik jó ismertetõjele, hogy a kifutószélhez képest rendkívül hírtelen szélerõsödést tud produkálni, ebben rejlik a pusztítása is..., mert ugye a kifutószél nem mindig szokott az lenni.

Összefoglalásképpen fõként a nedvességgel-kiszáradással van kapcsolatban a down és microburst, a kifutószél pedig a középszintû futóáramlások és az alacsonyszintû szélnyírás kapcsolatára épülhet. Most ez jó hosszú lett, de remélem nem sokat beszéltem mellé.

(Közben nekem még mindig kellene a szélsõséges idõjárási bejelentõ archivuma, remélem valaki tud segíteni!)

Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#94149 - 2008-08-09 14:07:04)

Egy kérdésem lenne: mi a különbség a downburst és a kifutószél között (ha van, de szerintem van - azt tudom, hogy mi a downburst )? Illetve a kifutószél az egy hivatalos meteorológiai definíció? Ha igen, mi az angol neve? Szóval 3 kérdés, na Köszi elõre is a választ!

Itt, a Metneten is van GFS-alapú felhõzet-elõrejelzés: Link (3 óránként tetszõleges idõpontot tudsz kiválasztani a térkép feletti menüsorból).

A Wetter3 oldalán pedig szintenként külön-külön is megtalálod a felhõzetet: Link --> a térkép alatti menükben: Gebiet=Mitteleuropa, a mellette pedig, a térképfajták közül "hohe", "mittelhohe" ill. "tiefe bevölkung" (magas, középmagas ill. alacsony felhõzet).

Az elmúlt 3 hét csapadékadataira lenne szükségem a Zemplénbõl. Lehetõleg minél több állomásról. Tud valaki segíteni?

Égetõ szükségem lenne a szélsõséges idõjárási bejelentõ archivumára... úgy kb április 19-tõl! Valaki tudna nekem segíteni? Nem találom az oldalon, pedig nagyon kéne.

Köszöntem szépen!

Helló!
Egész országra nagyon jó a Faxpanel: Link
Van egy másik is, de ezen csak a Dunántúl látszik: Link (bal oldalt a Modelwetter rész, érdemes a Panel linkre kattintani).
Valamint itt is tudsz nézni égkép elõrejelzést: Link (Itt alul középen kell kiválasztani a Modellwetter ZE-t, majd a térképek mellett tudsz a napok között váltogatni. De itt csak 24 óránként lehet menni. A modellfutások közt alul balra az Init résznél lehet váltogatni).

Sziasztok. Felhõzet-alakulását melyik modellnel lehet nyomonkovetni? Egyaltalan van 'felhozet-elorejelzes'? Elore is koszi: zimo

Halihó!
Valszeg hülye kérdés, de mennyire lehet pontosan elõrejelezni, hogy a péntek esti zuhé mikor ér Szegedre? Ki lehet még húzni egy szabadtéri programot péntek este vagy teljesen esélytelen?

Danke!

Nem tudja valaki véletlenül, hogy miért lóg le annyira délre a Csendes-óceán felett 850hPa-n a 15°C-os izoterma: Link A 500hPa-s szint teljesen más képet mutat: Link

Mi a "markáns" jelzõ kritériuma hidegfront esetén?

Köszönöm a válasz rám esõ részét.

A Ci fib mezõ alá beágyazódott Ac pamacsok kis kiterjedésük nem un jellegûek.

Tjanos: Ha mégis magasszintû lenne, akkor Cc cas lenne, de nem az, pont a cirrusok miatt látszik Ac-nak.

Köszönöm. (Bár ezt ismertem, azt hittem, hogy a WO-nál is van ilyen. )

Itt: Link lehet

Itt Link lehet valahogy a modellfutások közül választani?

Valószínûleg az oldal fejlesztése óta, több észlelõnél nem jelenik meg az észlelések száma, pl.: nekem is jó ideig nem számolta az észleléseket.
Szerintem ez lehet a próbléma,még nem minden teljesen tökéletes, de majd kisegít egy "itt lakó" társad.

Sziasztok van 1 kérdésem még mindig nem írja ki az észleléseim számát

A tegnapi után kétszer is meggondolva, de megtippelem, hogy a pamacsok is magasszintûek. Ci flo. (A zoom tegnap kicsit engem megtévesztett, de csak arra nem foghatom a mellélövéseket, a saját tapasztalatlanságom volt.) Kéretik kijavítani majd. Egyes, leülhet!

Tuti mellélövök... Link Szerintem Ac (un), de mintha a cirrussal egybeolvadna a felsõ része a kis pamacsoknak... Meg ugyanaz a "csíkozás", ami a pamacsoknál látható, jobbra folytatódik...

Az OMSZ féle a hivatalos.
A Péczely Gy. még a régi állomás adataiból dolgozhatott tszfm 141 m
földrajzi szélesség 46 fok 05 perc, hosszúság 18 fok 15 perc.( Sztem)

Ha erõs a szélben hull a csapadék és hófávás jellegel havazik, így is-úgy is torzulás jelenik meg, utóbbi esetén erõsebb jelleggel.
Ám ha kevésbé nyílt a terep, a zavaró tényezõk okozta turbulencia (ez hófúvás közben nagyon jól látszik, egy pl. 5m magas ház körül széltõl függõen sokszor annyi távolságban össze-vissza esik a hó) jobban torzít, mintha nyílt terepen lenne a mérõ.
Szerintem és ezért nem értem.

Ok, kösz! Egyébként csak úgy csendesen jegyzem meg, hogy a 3.-nál 1.2-es zoom-ot használtam. A "fejem felett" volt a felhõ. Ja és még annyit ugyanehhez a képhez, hogy ilyen felhõk(ugyanitt) kb. 1 okta mennyiségben takarták az eget(ha ez segíthet...). Szinte kis csoportot alkottak! Elõször nekem "valamilyen" mam-nak tûnt(és még most is annak tûnik ).

Igen én is erre gondoltam elsõre, ezért nem értem. Talán a túl erõs lehet a szél, és a havazásnál gondot okoz?

Itt olvastam: Link

4. oldal, 22-es folia.

Ok csak edig így nem hallotam csak rövidítve.helló

Pedig épp az a jó, ha nincs zavaró tényezõ 45°-os szög felett.

Az újak nem tudnak,még mindig.Majd a fejlesztõk megcsinálják,türelem.

Valaki segítene hogyan lehet feltani képet, mikor írja ki az észleléseim számát?

Egy mûszerkertekrõl szóló leírásnál olvastam ezt:
"Csapadékmérés esetén hibaforrás a túl nyitott terep."

Miért van ez?

Emellett jobb lesz, hogy (szigorúan miután leírtam a véleményemet) itt leellenõrzöm legalább a szintet. Link Talán ha egységes a környék, akkor nem tévedek nagyot. A hidegfrontos dolgot utólag bánom, magam is megnézhettem volna a könyvemben. Miután írtad, rögtön eszembe jutott az egyik hidegfrontos kép, Ac-t említ Cirrust kevesebbet a front után.

Igen, igazad van! Köszönöm a szakmai tanácsot.

Kéretik alacsonyabb szintre vándorolni és egyszerûbben gondolkodni, he-he!

A képeken a szél felhõkkel való játszadozását lehet megfigyelni, legjobban az Ac-ket szokta csûrni-csavarni-szaggatni-stb., pláne HF átvonulása után.

Felhõbarát. Ahogy én is.
Valamit próbálok okoskodni, ha jönnek a nagyok, majd javítanak a
véleményemen.
1. Talán azok a kiálló szálak a castellanus-jelleget jelentik, azon belül pedig csak intortusra tudok gondolni. A kép bal alsó sarkában fibratus lehet. A tippem a lényegre: Ci cas in
2. Gyönyörû , mintha hullámok csapnának át az égen. Lehet benne Cirrocumulus stratiformis lacunosus, Cirrus spissatus (intortus?), Cirrus castelanus. A lentebbi részek már talán Ac stratiformisok
3. Remélem Ac floccus mammatusok.
4. Feljebb Cirrus fibratus radiatus, a halszálka-szerû talán, mivel vastagabb a fentebb lévõknél, ezért talán Cirrus spissatus vertebratus.
5. Cirrus floccus lehet
A szintezéssel, ahogy korábban is említettem, mindig gondjaim voltak, nincs nagy gyakorlatom benne, így lehet, hogy 1-1 általam magasszintûnek vélt felhõ lecsúszik Ac-ba. Remélem azért néhányat eltaláltam. Egyébként ezzel nekem is segítettél, most javítottam egy hibát a készülõ felhõatlaszban, eddig valamiért azt hittem, hogy Cirrusból is van undulatus.

Szerk: Most olvasom, hogy jócskán mellélõttem. De bent hagyom, ebbõl is tudok tanulni. Elnézést a téves dolgokért.

Nem zavar, he-he!
1-2: Ac str
3: Túl közeli a zoom
4: Ac len
5: A túl közeli zoom miatt nem állapítható meg egyértelmûen a felhõalap, ám ez is Ac str-nek néz ki.

:-(

Az osztrákok is csak a labdarugó EB alatt tették lehetõvé a nagyközönség számára a radarképet.

Remélem nem zavar senkit, hogy ennyit kérdezgetem a felhõk fajtáját. Ma reggel elég furcsa volt az égkép, sok fajta felhõvel különbözõ szinteken. Volt amit ismertem, és volt amit nem. Amiket nem tudtam beazonosítani, azok ezek lennének:
1. - Link
2. - Link
3. - Link (itt a kis dudorokra lennék kíváncsi)
4. - Link (ezeket valószínûleg a nagy szél hozta létre)
5. - Link

Szia!
A pogányvári radarképek csak a Balaton-átúszás és a Kék Szalag verseny idején voltak elérhetõk kísérleti jelleggel.

Azonos intervallumból való a két átlag?

Néhány hónapja én is elemztem ezeket az adatokat, és "csendben" megjegyeztem magaban,(valamint nem csak én) hogy hatalmas nagy ellentmondás van az adatsorok közt és valahol a kettõ között lesz az igazság.

Szerény véleményem szerint igen, bár elég gyengének tûnik, láttam már fejlettebbet is.

hogy lehet képet feltölteni és miért nem írja ki8 az észleléseim számát?