Globális jelenségek
Örülök a részben részletekbe menõ leírásnak, köszi !
Bizony, az áramlat gyengülése nagyon is valószínû forgatókönyv, ami már a következõ évtizedekben is érzékelhetõ lehet.
Nagyon pontos a hõmérséklet csökkenésének vázlatos ábrázolása, valószínü az általad említett XIX.sz. elsõ fele mellett a XIX.sz végén tapasztalt idõjárás ismétlõdési lehetõsége is, íme:
A téli/évi közepek, beszédes:
1831-1850: -0,55/+10,8°C
1871-1900: -0,6/+10,5°C
1971-2000: +1,6/11,4°C
Bizony, az áramlat gyengülése nagyon is valószínû forgatókönyv, ami már a következõ évtizedekben is érzékelhetõ lehet.
Nagyon pontos a hõmérséklet csökkenésének vázlatos ábrázolása, valószínü az általad említett XIX.sz. elsõ fele mellett a XIX.sz végén tapasztalt idõjárás ismétlõdési lehetõsége is, íme:
A téli/évi közepek, beszédes:
1831-1850: -0,55/+10,8°C
1871-1900: -0,6/+10,5°C
1971-2000: +1,6/11,4°C
Sziasztok! Ha megengeditek kicsit pontosítanék néhány dologban.
Az éghajlatváltozás, nem csak a felmelegedést jelenti - és nem is mindenütt az lesz. Lesznek régiók - nem a Golf-áramlat gyengülése miatt - ahol lehûlés lesz. A légköri hullámok, rendszerek átrendezõdése váltja ki ezeket a lokális lehûléseket, melyek természetesen idõben és térben is még nem pontosan láthatók.
Az IPCC forgatókönyveknél maradva természetesen a végkimenetel a legtöbb területen a mainál melegebb éghajlatot mutat. Azonban, van egy kis baj és akkor beszéljünk a Golf-áramlatról. Az IPCC mostani 4. Értékelõ Jelentésében bemutatott 22 éghajlati modell eredmény az áramlat stagnálását, vagy gyengülését adja. A legtöbb a gyengülést. Míg a 2001-es jelentésben 0 és 20% között mozgott a gyengülés mértéke, a mostani jelentésben 0 és 50% között. Sajnos ezek a modellfutások nem tartalmazzák az édesvízi fluxust. Vagyis nincs bennük pluszban, hogy az olvadó Grönlandról származó édesvíz és alapjában véve az olvadó tengeri jégtakaró által szolgáltatott édesvíz milyen hatással lesz a gyengülõ áramlatra. Eddig a legtöbb külön erre a célra módosított, kiegészített modellfutások szerint durván 800-900ppm-es szén-dioxid koncentráció esetén bekövetkezhet a leállás. Ez durván azt jelenti, hogy ha a Föld átlaghõmérséklete 2-3 °C-ot emelkedik még akkor drasztikus hatással lehet az áramlatokra.
Rosz hír, hogy pár évtized alatt is leállhat, de jobb esetben eltart vagy 100 évig is. Rossz hír, hogy bizonyos foragtókönyvek szerint akár még ebben a században is megtörténhet a leállás a feltételezések szeirnt. Ha leállna, sokan igaz jogosan azt mondják, akkor sem jön új jégkörszak az egész Földre. A gáz az, hogy még ha csak a 25-50%-os gyengülés következik be, akkor is jelentõs szinoptikus skálájú átrendezõdésre és légköri áramlási rendszer megváltozásra, módosulásra lehet akár számítani.
Persze a lehûlés leginkább az európai kontinens északi és nyugati részeit érinti majd, és a nyílt óceáni területket. A számítások és modellezések szerint - a melegedéstõl eltekintve - kb fél - 2 fokkal csökkene nálunk - Közép-Európában - a hõmérséklet. Persze ha nem mondjuk a következõ néhány évtizeden belül történik meg és kellõ mértékben melegszik már fel a levegõ akkora, akkor talán fokokbané s átlagban nem érzékelteti hatását annyira. Persze a valóság nem ez. Függetlenül attól, hogy melegebb lesz a klíma, a téli idõszakban kritikussá válik a helyzet.
Na de még mielõtt belemászok nagyon a részletekbe, inkább vegyük csak azt, hogy a mostani idõjárási viszonyokhoz képest egy fél, 1, 2 fokos lehûlés mit jelentene hazánkban, Európa közepén.
A téli idõszakban semmi jót nem jelentene. Fél fok visszaesése esetén az 50-es, 60-as évek teleinek megfelelõ hõmérsékletek lennének telente. Ha egy fokkal, az kb az 1810-es,1830-as és akkori idõk téli hõmérsékleteit hozná vissza. Másfél-két fok az pedig a jó kis fogcsikorgató, Adriai-tenger befagy Velece és Horvátország közt, folyók mind befagynak, tavak is, és minden elfagy teleket jelentene. Ilyenek kb 1600-as évek utolsó, 1700-as évek elsõ néhány évitzedei voltak. (A hasonlóság évtizedekben értendõ és nem egyes években.)
Összegezve: klimatológiai szempontból, ha most leállna a két áramlat (Golf, Észak-atlanti) akkor mintegy 0,5-2 fokkal lenne kb hidegebb Közép-Európa évi közepe. A télen azonban a mai viszonyokhoz képest lennének hasonló telek is, de gyakoribb lenne az átlagosnál (~ -1°C) 5-10 fokkal is hidegebb telek.
Az éghajlatváltozás, nem csak a felmelegedést jelenti - és nem is mindenütt az lesz. Lesznek régiók - nem a Golf-áramlat gyengülése miatt - ahol lehûlés lesz. A légköri hullámok, rendszerek átrendezõdése váltja ki ezeket a lokális lehûléseket, melyek természetesen idõben és térben is még nem pontosan láthatók.
Az IPCC forgatókönyveknél maradva természetesen a végkimenetel a legtöbb területen a mainál melegebb éghajlatot mutat. Azonban, van egy kis baj és akkor beszéljünk a Golf-áramlatról. Az IPCC mostani 4. Értékelõ Jelentésében bemutatott 22 éghajlati modell eredmény az áramlat stagnálását, vagy gyengülését adja. A legtöbb a gyengülést. Míg a 2001-es jelentésben 0 és 20% között mozgott a gyengülés mértéke, a mostani jelentésben 0 és 50% között. Sajnos ezek a modellfutások nem tartalmazzák az édesvízi fluxust. Vagyis nincs bennük pluszban, hogy az olvadó Grönlandról származó édesvíz és alapjában véve az olvadó tengeri jégtakaró által szolgáltatott édesvíz milyen hatással lesz a gyengülõ áramlatra. Eddig a legtöbb külön erre a célra módosított, kiegészített modellfutások szerint durván 800-900ppm-es szén-dioxid koncentráció esetén bekövetkezhet a leállás. Ez durván azt jelenti, hogy ha a Föld átlaghõmérséklete 2-3 °C-ot emelkedik még akkor drasztikus hatással lehet az áramlatokra.
Rosz hír, hogy pár évtized alatt is leállhat, de jobb esetben eltart vagy 100 évig is. Rossz hír, hogy bizonyos foragtókönyvek szerint akár még ebben a században is megtörténhet a leállás a feltételezések szeirnt. Ha leállna, sokan igaz jogosan azt mondják, akkor sem jön új jégkörszak az egész Földre. A gáz az, hogy még ha csak a 25-50%-os gyengülés következik be, akkor is jelentõs szinoptikus skálájú átrendezõdésre és légköri áramlási rendszer megváltozásra, módosulásra lehet akár számítani.
Persze a lehûlés leginkább az európai kontinens északi és nyugati részeit érinti majd, és a nyílt óceáni területket. A számítások és modellezések szerint - a melegedéstõl eltekintve - kb fél - 2 fokkal csökkene nálunk - Közép-Európában - a hõmérséklet. Persze ha nem mondjuk a következõ néhány évtizeden belül történik meg és kellõ mértékben melegszik már fel a levegõ akkora, akkor talán fokokbané s átlagban nem érzékelteti hatását annyira. Persze a valóság nem ez. Függetlenül attól, hogy melegebb lesz a klíma, a téli idõszakban kritikussá válik a helyzet.
Na de még mielõtt belemászok nagyon a részletekbe, inkább vegyük csak azt, hogy a mostani idõjárási viszonyokhoz képest egy fél, 1, 2 fokos lehûlés mit jelentene hazánkban, Európa közepén.
A téli idõszakban semmi jót nem jelentene. Fél fok visszaesése esetén az 50-es, 60-as évek teleinek megfelelõ hõmérsékletek lennének telente. Ha egy fokkal, az kb az 1810-es,1830-as és akkori idõk téli hõmérsékleteit hozná vissza. Másfél-két fok az pedig a jó kis fogcsikorgató, Adriai-tenger befagy Velece és Horvátország közt, folyók mind befagynak, tavak is, és minden elfagy teleket jelentene. Ilyenek kb 1600-as évek utolsó, 1700-as évek elsõ néhány évitzedei voltak. (A hasonlóság évtizedekben értendõ és nem egyes években.)
Összegezve: klimatológiai szempontból, ha most leállna a két áramlat (Golf, Észak-atlanti) akkor mintegy 0,5-2 fokkal lenne kb hidegebb Közép-Európa évi közepe. A télen azonban a mai viszonyokhoz képest lennének hasonló telek is, de gyakoribb lenne az átlagosnál (~ -1°C) 5-10 fokkal is hidegebb telek.
#4308. - stelvio (Budapest XI.) válasz
2007-07-02 14:10:30
Matyi!
Nem változik, hanem melegszik a Föld éghajlata. Éppen ezért nem szeretem a klímaváltozás kifejezést, mert abba tévhitek is beleférnek. Nézd meg a WMO jelentéseit, adatait, azok elég egyértelmûek. Ezért írtam, hogy csupán a Csendes-óceán Dél-Amerikához esõ területein mértek éves szinten többször is negatív anomáliát, míg a Föld más területeink pozitívat. Így jön ki a 0,4-0,5 közötti folyamatos melegedés.
A Golf-gyengülésében szeretnék bízni, ám ebben csak nagyon óvatosan reménykedjünk, valószínûleg a mi idõnkben már nem következik be.
Ez nem jelenti, hogy a teleket felejtsük el, csak szélsõségesebb telekre kell számítani. Abban az idõszakban jobban lehet negatív anomália is, míg a nyáriban - komolyabb 2 fokot meghaladó - negatív anomália 1984 óta egyáltalán nem volt, ellenben pozitív rengeteg, a legdurvább az 1992 augusztusi, amikor 4,8 fokkal volt melegebb az átlagosnál.
A meleg nyarak mellett változatos telekre számíthatunk, bár csak hosszútávon, mert meggyõzõdésem, hogy a következõ öt-nyolc tél átlaga még jóval melegebb lesz az átlagnál. Ebbe persze egy-két hidegebb - de 2002-2003-mal nem összevethetõ - tél is belefér.
2007-07-02 14:10:30
Matyi!
Nem változik, hanem melegszik a Föld éghajlata. Éppen ezért nem szeretem a klímaváltozás kifejezést, mert abba tévhitek is beleférnek. Nézd meg a WMO jelentéseit, adatait, azok elég egyértelmûek. Ezért írtam, hogy csupán a Csendes-óceán Dél-Amerikához esõ területein mértek éves szinten többször is negatív anomáliát, míg a Föld más területeink pozitívat. Így jön ki a 0,4-0,5 közötti folyamatos melegedés.
A Golf-gyengülésében szeretnék bízni, ám ebben csak nagyon óvatosan reménykedjünk, valószínûleg a mi idõnkben már nem következik be.
Ez nem jelenti, hogy a teleket felejtsük el, csak szélsõségesebb telekre kell számítani. Abban az idõszakban jobban lehet negatív anomália is, míg a nyáriban - komolyabb 2 fokot meghaladó - negatív anomália 1984 óta egyáltalán nem volt, ellenben pozitív rengeteg, a legdurvább az 1992 augusztusi, amikor 4,8 fokkal volt melegebb az átlagosnál.
A meleg nyarak mellett változatos telekre számíthatunk, bár csak hosszútávon, mert meggyõzõdésem, hogy a következõ öt-nyolc tél átlaga még jóval melegebb lesz az átlagnál. Ebbe persze egy-két hidegebb - de 2002-2003-mal nem összevethetõ - tél is belefér.
#34950. - matyi06 (Nagyvárad(Románia)
Elõzmény: stelvio (#34948.) válasz
2007-07-02 13:37:03
Stelvio!
Tudom, hogy változik az éghajlat, csak lehet, hogy a közeljövõben forditott irányba fog változni, pl. ha leáll a Golf-áramlás, akkor sokkal szárazabb, és 5-10 fokkal hidegebb, szibériai idõ lenne Európában. Úgyhogy még semmi sincs eldõlve.
Elõzmény: stelvio (#34948.) válasz
2007-07-02 13:37:03
Stelvio!
Tudom, hogy változik az éghajlat, csak lehet, hogy a közeljövõben forditott irányba fog változni, pl. ha leáll a Golf-áramlás, akkor sokkal szárazabb, és 5-10 fokkal hidegebb, szibériai idõ lenne Európában. Úgyhogy még semmi sincs eldõlve.
#34948. - stelvio (Budapest XI.)
Elõzmény: matyi06 (#34930.) válasz
2007-07-02 12:49:22
Matyi!
Ha a globális felmelegedést úgy képzeled, hogy mostantól folyamatosan minden hónap melegebb az átlagosnál Mo-on, akkor tévedésben vagy.
Ez csupán az egész Földre vonatkozik, s mivel az elmúlt tíz évbõl kilenc esetben 0,4-0,5 fokkal meghaladta a Föld átlaghõmérséklete az 1961-1990 közötti szintet, nehéz vitatni, hogy valóban folyamatos tendenciáról van szó. De ez éghajlatváltozás.
A hosszútávú, amennyiben 10 napot meghaladó, felettébb spekulatív. Elméletileg még be is jöhet a lehülés, hiszen az elmúlt tíz hónap folyamatosan melegebb volt az átlagnál, a január 6,4-gyel, amely döbbenetes eltérés, s csak nagyon ritkán fordul elõ. Nyári hónap ennyivel még soha nem tért el, de persze télen könnyebben történhet meg.
Olyan hosszútávút bátran merek mondani, hogy lesz még olyan idõszak, amikor fél éven keresztül minden hónap átlaghõmérséklete Mo-on hûvösebb lesz az átlagosnál. Csak ennek nem sok értelme van, mert megmondani ilyen távon nem lehet, hogy idén, jövõre vagy 2010 után következik be.
Az 1982-2003-as adatokból pedig azért megtévesztõ kiindulni, mert akkor már elkezdõdött a globális felmelegedés. Ha megfelelõ összehasonlítást akarsz, akkor 1975 elõtti adatokat vess össze mostaniakkal. Persze, mindez csak nagy területen, és hosszútávon igaz.
Persze, ha mindenáron a lehûlést akarod bizonyítani, akkor a Galapagos-szigetek adatait nézd, és ne törõdj a világ nagyobb felével. Arrafelé hûvösebb a klíma, igaz ez csupán a Föld 1/10-rõl állapítható meg.
Elõzmény: matyi06 (#34930.) válasz
2007-07-02 12:49:22
Matyi!
Ha a globális felmelegedést úgy képzeled, hogy mostantól folyamatosan minden hónap melegebb az átlagosnál Mo-on, akkor tévedésben vagy.
Ez csupán az egész Földre vonatkozik, s mivel az elmúlt tíz évbõl kilenc esetben 0,4-0,5 fokkal meghaladta a Föld átlaghõmérséklete az 1961-1990 közötti szintet, nehéz vitatni, hogy valóban folyamatos tendenciáról van szó. De ez éghajlatváltozás.
A hosszútávú, amennyiben 10 napot meghaladó, felettébb spekulatív. Elméletileg még be is jöhet a lehülés, hiszen az elmúlt tíz hónap folyamatosan melegebb volt az átlagnál, a január 6,4-gyel, amely döbbenetes eltérés, s csak nagyon ritkán fordul elõ. Nyári hónap ennyivel még soha nem tért el, de persze télen könnyebben történhet meg.
Olyan hosszútávút bátran merek mondani, hogy lesz még olyan idõszak, amikor fél éven keresztül minden hónap átlaghõmérséklete Mo-on hûvösebb lesz az átlagosnál. Csak ennek nem sok értelme van, mert megmondani ilyen távon nem lehet, hogy idén, jövõre vagy 2010 után következik be.
Az 1982-2003-as adatokból pedig azért megtévesztõ kiindulni, mert akkor már elkezdõdött a globális felmelegedés. Ha megfelelõ összehasonlítást akarsz, akkor 1975 elõtti adatokat vess össze mostaniakkal. Persze, mindez csak nagy területen, és hosszútávon igaz.
Persze, ha mindenáron a lehûlést akarod bizonyítani, akkor a Galapagos-szigetek adatait nézd, és ne törõdj a világ nagyobb felével. Arrafelé hûvösebb a klíma, igaz ez csupán a Föld 1/10-rõl állapítható meg.
#34930. - matyi06 (Nagyvárad(Románia)
Elõzmény: brekk20 (#34894.) válasz
2007-07-01 20:53:09
Brekk! Ez az elõrejelzés nem egy 80 ft-os piaci hülyeség, hanem az amerikai met.szolgálat elõrejelzése. A kettõt össze sem lehet hasonlitani. Csak azért irtam, hogy ennyit a felmelegedésrõl, mert abban reménykedek, hogy beválik, és nem felmelegedés, hanem lehûlés lesz. Ezek a térképek az 1982-2003-as adatokból indulnak ki, és azóta itt nem sokat változott az éghajlat.
Elõzmény: brekk20 (#34894.) válasz
2007-07-01 20:53:09
Brekk! Ez az elõrejelzés nem egy 80 ft-os piaci hülyeség, hanem az amerikai met.szolgálat elõrejelzése. A kettõt össze sem lehet hasonlitani. Csak azért irtam, hogy ennyit a felmelegedésrõl, mert abban reménykedek, hogy beválik, és nem felmelegedés, hanem lehûlés lesz. Ezek a térképek az 1982-2003-as adatokból indulnak ki, és azóta itt nem sokat változott az éghajlat.
Azért van a metnet, mert amit én nem tudok, azt itt valaki mindig tudja 
Tavaly sajnos egy döglött bálnát is találtak az Adrián.
A cápák meg mindig is honosak voltak itt. Pl. kékcápával viszonylag könnyen össze lehet futni a nyílt vízen.
A cápák meg mindig is honosak voltak itt. Pl. kékcápával viszonylag könnyen össze lehet futni a nyílt vízen.
Úgy látom még nem volt errõl szó:
Link
Gyakorlatilag leírták a turbulens áramlást. Szerintem ez óriási fejlõdést fog hozni a számítógépes meteorológiai modellek világába. Valószínûleg jóval pontosabbak lesznek. Jól gondolom?
Link
Gyakorlatilag leírták a turbulens áramlást. Szerintem ez óriási fejlõdést fog hozni a számítógépes meteorológiai modellek világába. Valószínûleg jóval pontosabbak lesznek. Jól gondolom?
Ejnye Flooka. Ez megint csak 10 perc utánanézés, és kiderül hogy eddig is voltak ott cápák.
Még emberivértfröcsögõhiperveszélyespartrakiúszósembertberáncigálós média cápa is
Még emberivértfröcsögõhiperveszélyespartrakiúszósembertberáncigálós média cápa is
Bocsanat, pontositanom kell: az intervallumok KOZEPET jelzi a vizszintes tengely, ezert van az a hezag a legelejen, 1841-nel. [sajnos az excel tabla nincs nalam, az emlekezet pedig, mint lathato, hibakkal terhelt...]
Kerdesedre: nem, nem egeszen biztos. Az azert latszik, hogy nem evszazadok ota tart a trend - hiszen akkor 700 mm-rol vagy meg magasabbrol kellett volna indulnia. Igy pedig erdos puszta helyett suru, osszefuggo erdo lett volna az Alfold termeszetes novenytakaroja, nem a buza valhatott volna a legtobbet termesztett gabonava, stb... de szerintem LAM sokkal tobb es pontosabb peldat mondhatna.
Ha viszont oda-vissza ingadozott 100 mm-rel evszazados skalan a csapadek, az csak olyan apro valtozasokat okozhatott, amiket elfedne a tobbi "zavaro" tenyezo... Az is gond, hogy az elovilag kesleltetve koveti a klima valtozasat - egy 100 eves periodus eseten mire valamelyik iranyban reagalni tudna, mar "vissza is kell fordulnia". Vizsgalhatjuk a fak evgyuruit is, ez minden egyes evrol biztosit egy adatot, de itt megint a hatasok szetvalasztasaba bukunk bele. Nem tudjuk megmondani, hogy a fa a sok csapadek, a kedvezo homerseklet vagy epp nem is idojarasi ok miatt novekedett gyorsabban pl. 1729-ben...
A statisztikai eredmenyekhez meg kerek nehany honap turelmet, de amint elorebb jutok, rogton megosztom veletek! [a most belinkelt grafikonjaim is szerepeltek mar itt korabban.]
Kerdesedre: nem, nem egeszen biztos.
Az azert latszik, hogy nem evszazadok ota tart a trend - hiszen akkor 700 mm-rol vagy meg magasabbrol kellett volna indulnia. Igy pedig erdos puszta helyett suru, osszefuggo erdo lett volna az Alfold termeszetes novenytakaroja, nem a buza valhatott volna a legtobbet termesztett gabonava, stb... de szerintem LAM sokkal tobb es pontosabb peldat mondhatna. Ha viszont oda-vissza ingadozott 100 mm-rel evszazados skalan a csapadek, az csak olyan apro valtozasokat okozhatott, amiket elfedne a tobbi "zavaro" tenyezo... Az is gond, hogy az elovilag kesleltetve koveti a klima valtozasat - egy 100 eves periodus eseten mire valamelyik iranyban reagalni tudna, mar "vissza is kell fordulnia". Vizsgalhatjuk a fak evgyuruit is, ez minden egyes evrol biztosit egy adatot, de itt megint a hatasok szetvalasztasaba bukunk bele. Nem tudjuk megmondani, hogy a fa a sok csapadek, a kedvezo homerseklet vagy epp nem is idojarasi ok miatt novekedett gyorsabban pl. 1729-ben...
A statisztikai eredmenyekhez meg kerek nehany honap turelmet, de amint elorebb jutok, rogton megosztom veletek!
[a most belinkelt grafikonjaim is szerepeltek mar itt korabban.]
Tényleg nagyon kíváncsi vagyok a módszerekre, az eredményekre pedig különösen. Gondolom, az OMSZ kutatási célokra odaadja a többi állomás adatait is... :-)
Kulfoldi, hasonlo kutatasoknak meg nem neztem utana, az otleteimet foleg a Metnetre beirt "tuti megerzesek" adjak. Pl. ha valaki azt sejti, "regen nem ugy mukodott az idojaras, hogy masfel honapig szarazsag, majd 2-3 het ozonviz", akkor mindenkepp megneznem az egymas utani 2-3 hetes osszegek szorasat egy evszakon vagy even belul... De a pontos reszleteken meg gondolkozom.
Ami meg nagyon izgalmas lenne, az az egyes makroszinoptikus helyzetek (pl. a zonalis Ny-i aramlas) gyakorisaganak valtozasa. De szaz ev szinoptikus terkepeinek feldolgozasahoz mar komoly kutatocsoport kellene, egy embernek (foleg amatorkent) egy elet is keves lenne ra.
Kisse eselyesebb az orszagon beluli kulonbsegek valtozasat megnezni, mar ebbol is lehetne az okokra kovetkeztetni... Pl. az utobbi evekben tendencia Ny-ENy relative szarazabba valasa (gyengebb "oceani hatas"). De vajon ez csak az elozo par evtizedhez kepest igaz, vagy egy uj folyamat kezdete? Kar, hogy az OMSZ honlapjan meg csak Bp. es Db. adatsora van fent...
Pl. ha valaki azt sejti, "regen nem ugy mukodott az idojaras, hogy masfel honapig szarazsag, majd 2-3 het ozonviz", akkor mindenkepp megneznem az egymas utani 2-3 hetes osszegek szorasat egy evszakon vagy even belul... De a pontos reszleteken meg gondolkozom. Ami meg nagyon izgalmas lenne, az az egyes makroszinoptikus helyzetek (pl. a zonalis Ny-i aramlas) gyakorisaganak valtozasa. De szaz ev szinoptikus terkepeinek feldolgozasahoz mar komoly kutatocsoport kellene, egy embernek (foleg amatorkent) egy elet is keves lenne ra.
Kisse eselyesebb az orszagon beluli kulonbsegek valtozasat megnezni, mar ebbol is lehetne az okokra kovetkeztetni... Pl. az utobbi evekben tendencia Ny-ENy relative szarazabba valasa (gyengebb "oceani hatas"). De vajon ez csak az elozo par evtizedhez kepest igaz, vagy egy uj folyamat kezdete? Kar, hogy az OMSZ honlapjan meg csak Bp. es Db. adatsora van fent...
Köszi a kiegészítést :-)
Így viszont tényleg várnunk kell még néhány évet...
Írod: "100 mm-es csapadekingadozas meg keves ahhoz, hogy kozvetett jelekbol (pl. az elovilag valtozasabol) kimutathassuk..." - ez egészen biztos?
Szerk.: Arra gondolok, hogy ha ez a csapadékcsökkenés korábban kezdõdött, akkor ennek lehetnek jelei a természetes növényvilágban.
Így viszont tényleg várnunk kell még néhány évet...
Írod: "100 mm-es csapadekingadozas meg keves ahhoz, hogy kozvetett jelekbol (pl. az elovilag valtozasabol) kimutathassuk..." - ez egészen biztos?
Szerk.: Arra gondolok, hogy ha ez a csapadékcsökkenés korábban kezdõdött, akkor ennek lehetnek jelei a természetes növényvilágban.
A T-idosort boviteni is fogom a legutobbi 6 evvel, de a csapi mar 2005-ig benne van a grafikonjaimban. (A vizszintes tengelyen szereplo evszamok az intervallumok kezdetet jelolik, tehat pl. az utolso, "2001-es" pont a 2001-2005 kozti 5 ev szorasa.)
A bp.-i csapadekosszeg hosszu tavu csokkenese mindenkepp teny, errol tobb helyen is olvastam mar. De valoban, ezt igazan akkor minosithetnenk, ha tudnank, hogy a megelozo evszazadokban is voltak-e ilyen skalaju valtozasok (barmilyen iranyban), vagy ez csak a 20. szazad sajatossaga. Amit viszont adatok hijan nemigen fogunk kideriteni. 100 mm-es csapadekingadozas meg keves ahhoz, hogy kozvetett jelekbol (pl. az elovilag valtozasabol) kimutathassuk...
(A vizszintes tengelyen szereplo evszamok az intervallumok kezdetet jelolik, tehat pl. az utolso, "2001-es" pont a 2001-2005 kozti 5 ev szorasa.)A bp.-i csapadekosszeg hosszu tavu csokkenese mindenkepp teny, errol tobb helyen is olvastam mar. De valoban, ezt igazan akkor minosithetnenk, ha tudnank, hogy a megelozo evszazadokban is voltak-e ilyen skalaju valtozasok (barmilyen iranyban), vagy ez csak a 20. szazad sajatossaga. Amit viszont adatok hijan nemigen fogunk kideriteni. 100 mm-es csapadekingadozas meg keves ahhoz, hogy kozvetett jelekbol (pl. az elovilag valtozasabol) kimutathassuk...
Sejthettem volna! :-)
Nagyon fontos lenne egy ilyen, több tényezõre kiterjedõ elemzés. Olyan módszereket alkalmazol majd, amelyekre a nemzetközi kutatások is épülnek (pl. az évszakon belüli egyenlõtlenséget vizsgálják máshol is)? A szélsõségesek gyakoriságán, az átlagon, a szóráson és a min/max értékeken kívül milyen adatokkal fogsz még dolgozni? ...vagy ne faggassalak, mert még nagyon képlékeny?
Sok sikert!
Nagyon fontos lenne egy ilyen, több tényezõre kiterjedõ elemzés. Olyan módszereket alkalmazol majd, amelyekre a nemzetközi kutatások is épülnek (pl. az évszakon belüli egyenlõtlenséget vizsgálják máshol is)? A szélsõségesek gyakoriságán, az átlagon, a szóráson és a min/max értékeken kívül milyen adatokkal fogsz még dolgozni? ...vagy ne faggassalak, mert még nagyon képlékeny?
Sok sikert!
MacGyver: tényleg nagyon szép munka!
Usrin: köszönöm szépen Neked is.
MacGyver elõadás-anyagában Budapest éves csapdékadatain, az tûnt fel, hogy az átlag 1901 és 2000 között csökkent, ahogy nézem a garfikont, olyan 80-100 mm-rel, ami egy kb. 600 mm-es átlagnál már jelentõsnek mondható. Persze lényeges kérdés, hogy 100 év adatai mennyire lehetnek mérvadóak...
Viszont a szórástól több információt vártam volna, illetve éppen az elmúlt 6 év adatai is fontosak lennének, amiatt a jelenség miatt, amire Usrin utalt: "Az egyetlen jel, hogy a 90-es evek kozepetol epp az elmult 160 ev LEGegyenlotlenebbjet eljuk."
Usrin: köszönöm szépen Neked is.
MacGyver elõadás-anyagában Budapest éves csapdékadatain, az tûnt fel, hogy az átlag 1901 és 2000 között csökkent, ahogy nézem a garfikont, olyan 80-100 mm-rel, ami egy kb. 600 mm-es átlagnál már jelentõsnek mondható. Persze lényeges kérdés, hogy 100 év adatai mennyire lehetnek mérvadóak...
Viszont a szórástól több információt vártam volna, illetve éppen az elmúlt 6 év adatai is fontosak lennének, amiatt a jelenség miatt, amire Usrin utalt: "Az egyetlen jel, hogy a 90-es evek kozepetol epp az elmult 160 ev LEGegyenlotlenebbjet eljuk."
Kösz a dícséretet, mondjuk egy szabadegyetemre nem állnék ki vele, de most a célnak megfelelt :-) Na jó, igazából voltak sokkal igényesebb munkák is, mint az enyém.
Egyrészt nem gondoltam rá, hogy neked van ilyened, másrészt valamit csak kell nekem is csinálnom :-)
Egyrészt nem gondoltam rá, hogy neked van ilyened, másrészt valamit csak kell nekem is csinálnom :-)
Én voltam. Sokat kerestem, de "keszen" nem talaltam ilyen adatokat, ezert kezdtem bele magam az elemzesbe. Floonak mar emlitettem, hogy osszel (idom akkortol engedi) mindenkepp folytatom - nagyon sok tenyezo lenne meg. Csapadeknal az even, v. evszakon beluli egyenlotlenseg alakulasa, homersekletnel a szelsosegek gyakorisaga, stb., stb... Raadasul most mar hozzaferheto a debreceni (kulteruleti) adatsor is, ami T tekinteteben mervadobb lehet a varoshatassal megzavart budapestinel.
Sokat kerestem, de "keszen" nem talaltam ilyen adatokat, ezert kezdtem bele magam az elemzesbe. Floonak mar emlitettem, hogy osszel (idom akkortol engedi) mindenkepp folytatom - nagyon sok tenyezo lenne meg. Csapadeknal az even, v. evszakon beluli egyenlotlenseg alakulasa, homersekletnel a szelsosegek gyakorisaga, stb., stb... Raadasul most mar hozzaferheto a debreceni (kulteruleti) adatsor is, ami T tekinteteben mervadobb lehet a varoshatassal megzavart budapestinel.
Gratulalok, nagyon szep munka az eloadasod!
A budapesti csapadekadatok szorasat korabban en is kiszamitottam 1841-tol napjainkig, szinten 5 es 10 eves intervallumokra. (Ha tudom, hogy ezen dolgozol, szivesen odaadtam volna.) En minden lehetseges idokozhoz rendeltem egy erteket, pl. 1901-1905 utan nem 1906-1910, hanem 1902-1906 jon, ezert kevesbe "docogos" a gorbe (ill. nem az atlag %-aban, hanem mm-ekben szamoltam, de ez nem lenyeges kulonbseg):
5 eves - Link
10 eves - Link
A rajuk illesztheto trend alapjan egyik sem valtozik szignifikansan: annyi latszik, hogy vegig egyenletesebb es egyenlotlenebb periodusok valtottak egymast. Az egyetlen "gyanus" jel, hogy a 90-es evek kozepetol epp az elmult 160 ev LEGegyenlotlenebbjet eljuk. A kovetkezo nehany ev donto lehet. Ha a szoras ujra csokken, akkor ez is egy volt a valtozatos idoszakok kozul - ha ilyen szinten marad, az mar tenyleg atalakulast jelezhet...
A kovetkezo abra pedig a napi kozephomersekletek szorasat mutatja az egyes telek es nyarak soran, szinten Budapesten: Link
Ebben vegkepp semmi szabalyossag nincs... (Ld. a linearis trendek korrelacios egyutthatojat.)
A budapesti csapadekadatok szorasat korabban en is kiszamitottam 1841-tol napjainkig, szinten 5 es 10 eves intervallumokra. (Ha tudom, hogy ezen dolgozol, szivesen odaadtam volna.) En minden lehetseges idokozhoz rendeltem egy erteket, pl. 1901-1905 utan nem 1906-1910, hanem 1902-1906 jon, ezert kevesbe "docogos" a gorbe (ill. nem az atlag %-aban, hanem mm-ekben szamoltam, de ez nem lenyeges kulonbseg):
5 eves - Link
10 eves - Link
A rajuk illesztheto trend alapjan egyik sem valtozik szignifikansan: annyi latszik, hogy vegig egyenletesebb es egyenlotlenebb periodusok valtottak egymast. Az egyetlen "gyanus" jel, hogy a 90-es evek kozepetol epp az elmult 160 ev LEGegyenlotlenebbjet eljuk. A kovetkezo nehany ev donto lehet. Ha a szoras ujra csokken, akkor ez is egy volt a valtozatos idoszakok kozul - ha ilyen szinten marad, az mar tenyleg atalakulast jelezhet...
A kovetkezo abra pedig a napi kozephomersekletek szorasat mutatja az egyes telek es nyarak soran, szinten Budapesten: Link
Ebben vegkepp semmi szabalyossag nincs... (Ld. a linearis trendek korrelacios egyutthatojat.)
Hú, szuper! Köszönöm! Most már késõ van hozzá, de holnap lesz mit nézegetnem! :-)
Néhány hete valaki már írt arról, hogy a statisztika többre képes az átlagok kiszámításánál, és érdemes (lenne) figyelmbe venni péládul a szórást is. Gondolom, számolnak ilyen adatokat is a klimatikus elemzéseknél. Megtalálhatók ezek valahol a neten (pl. Budapestre vonatkozóan)? Hõmérséklet, csapadék...
Link
Cápát fogtak az Adrián !
Itt a bizonyiték a klimaváltozásra, néhány év és nyáron cápák bálnák úszkálnak a horvát partoknál, télen meg jegesmedvék
Cápát fogtak az Adrián !
Itt a bizonyiték a klimaváltozásra, néhány év és nyáron cápák bálnák úszkálnak a horvát partoknál, télen meg jegesmedvék
Megnéztem az elmúlt ötven év csapadékadatait, s néhány érdekességre azért felhívnám a figyelmet.
1. 1995 és 2006 között mintegy 350 mm-rel több csapadék esett az átlagosnál. (Igaz, ebbõl nem derül ki a csapi fajtájának eltérése, azaz az egészen belül milyen a hó, csendes esõ, zápor-zivatar eloszlás.)
2. Bizonyos periodicitás megfigyelhetõ, tehát ne legyünk meglepõdve, ha a tavaly õsszel elkezdõdött folyamat hosszútávon folytatódik, és a következõ években az átlagosnál szárazabb idõszak lesz.
A globális felmelegedést azonban nem ez fogja igazolni, hanem a WMO jelentései. Érdemes azokat megnézni, s utána beszélni a normális éghajlatváltozásról. Mert klímaváltozás a Föld története során állandóan volt, lényegében egyetlen idõszakban sem volt állandó a klíma, valamilyen irányba változott. Most azonban egyértelmûen felmelegedésrõl beszélhetünk, és a sebessége valóban ijesztõ.
1. 1995 és 2006 között mintegy 350 mm-rel több csapadék esett az átlagosnál. (Igaz, ebbõl nem derül ki a csapi fajtájának eltérése, azaz az egészen belül milyen a hó, csendes esõ, zápor-zivatar eloszlás.)
2. Bizonyos periodicitás megfigyelhetõ, tehát ne legyünk meglepõdve, ha a tavaly õsszel elkezdõdött folyamat hosszútávon folytatódik, és a következõ években az átlagosnál szárazabb idõszak lesz.
A globális felmelegedést azonban nem ez fogja igazolni, hanem a WMO jelentései. Érdemes azokat megnézni, s utána beszélni a normális éghajlatváltozásról. Mert klímaváltozás a Föld története során állandóan volt, lényegében egyetlen idõszakban sem volt állandó a klíma, valamilyen irányba változott. Most azonban egyértelmûen felmelegedésrõl beszélhetünk, és a sebessége valóban ijesztõ.
Bocs, de nem értek veled egyet, mert nálunk is ki lehet szúrni az anomáliákat, mert minden olyan esemény, amely jelentõsen eltér az átlagostól, elõfordulása a +, - tartományban az 5 százalékos elõfordulási gyakorisággal következik be, az szélsõségnek tekinthetõ.
Ez lehet egyetlen nap, vagy hosszabb, rövidebb idõszak, de szélsõség, azaz anomália.
A példázatod pedig nem volt pontos, mert inkább a hetvenes évek telei voltak enyhébbek, és az átlagosnál kevésbé havasak, a 80-as években kicsit téliesebb telek voltak, 1981-82, 84-85 és 86-87 hûtötte az évtizedet. Bár a 84-85-ös télen egy adagban nem érkezett annyi hó, mint 87 januárjában, ám többször volt 5 centit meghaladó havazás, ráadásul az évszázad 9. leghidegebb telének bizonyult.
Az évtizedel téli átlagai pedig ugyancsak azt mutatják, hogy a 70-es és a 90-es évek voltak az enyhébbek, a 80-as a hidegebb, bár még mindig melegebb, mint az elsõ hét évtized bármelyike.
70-es: 1,78
80-as: 1,28
90-es: 1,84
A kilencvenes évek második fele hozott hidegebb teleket, bár ekkor volt a kiugróan enyhe 97-98-as tél is.
Az új évezered pedig máris hozott két komoly anomáliát.
1. Az elmúlt évszázadban egyszer sem volt hat egymást követõ tél átlag alatti.
2. A legutóbbinál melegebb tél sem volt még.
Abban teljesen igazad van, hogy nem szabad az emlékezetre hagyatkozni, mert az csalóka.
Ez lehet egyetlen nap, vagy hosszabb, rövidebb idõszak, de szélsõség, azaz anomália.
A példázatod pedig nem volt pontos, mert inkább a hetvenes évek telei voltak enyhébbek, és az átlagosnál kevésbé havasak, a 80-as években kicsit téliesebb telek voltak, 1981-82, 84-85 és 86-87 hûtötte az évtizedet. Bár a 84-85-ös télen egy adagban nem érkezett annyi hó, mint 87 januárjában, ám többször volt 5 centit meghaladó havazás, ráadásul az évszázad 9. leghidegebb telének bizonyult.
Az évtizedel téli átlagai pedig ugyancsak azt mutatják, hogy a 70-es és a 90-es évek voltak az enyhébbek, a 80-as a hidegebb, bár még mindig melegebb, mint az elsõ hét évtized bármelyike.
70-es: 1,78
80-as: 1,28
90-es: 1,84
A kilencvenes évek második fele hozott hidegebb teleket, bár ekkor volt a kiugróan enyhe 97-98-as tél is.
Az új évezered pedig máris hozott két komoly anomáliát.
1. Az elmúlt évszázadban egyszer sem volt hat egymást követõ tél átlag alatti.
2. A legutóbbinál melegebb tél sem volt még.
Abban teljesen igazad van, hogy nem szabad az emlékezetre hagyatkozni, mert az csalóka.
Igen, sajnos ez a helyzet
Április 4-én érkeztünk haza Magyarországra, ez alatt a lassan 3 hónap alatt egyetlen alkalommal sem volt 1 óránál hosszabban esõ csapadék. Ez sajnos az ország 90%-ára igaz!
Április 4-én érkeztünk haza Magyarországra, ez alatt a lassan 3 hónap alatt egyetlen alkalommal sem volt 1 óránál hosszabban esõ csapadék. Ez sajnos az ország 90%-ára igaz!
Egyébként borzalmas szárazság van, a fák úgy néznek ki (cseresznye, barack, körte stb.) mint július végén, sárgul hullik a levelük....
Ja, vagy bármilyen kõstabil, kötött klímát - pl. ahogy mondtam, Írország. Sõt, Izland
Akkor egy kérdésem van : be lehet valahogy bizonyítani egyáltalán az éghajlatváltozást??
Mert az hogy régen is volt meleg meg hideg meg hó az totál rednben van, akkor mi az ami az igen vagy a biztos nem felé billenti a mérleg nyelvét???
Mert az hogy régen is volt meleg meg hideg meg hó az totál rednben van, akkor mi az ami az igen vagy a biztos nem felé billenti a mérleg nyelvét???
A hivatkozott adathiányra jó megoldás lehet akár, ha elmész a megyei levéltárba és utána nézel, hogy a szûkebb pátriád egybefüggõ, nagyobb erdõbirtokai - pl. 1870-es évektõl - kinek a kezelésében voltak.Birtoktörténeti változások.Ennek adataival már elindulhatsz megkeresni (pl. családi levéltárakban az adott birtokos uradalmi jószágkormányzóságainak, erdõgondnokságainak iratai közt az erdészetieket vagy archaikusabban az erdõszetieket) az ide vonatkozó megmaradt üzemterveket.(Elvileg 1878-tól lehetnek.)Ezekben az adott erdõtagokat kezelõ fõerdészek havi bontásban jellemezték az adott év idõjárását.Az üzemtervbe kötelezõen bejegyezték folyamatosan, amíg az érvényben volt.Általában 10 év egy-egy üzemterv által felölelt idõszak.De az erdõgondnokságok havi jelentéseiben is találhatsz idõjárási adatokat az adott korszakokból.Ezenkívül az ÁESZ (Állami Erdészeti Szolgálat) területileg illetékes igazgatóságának üzemtervtára is jó forrás lehet.Babra munka, jó átgondoltságot, tervezést, sok energiát és feláldozott szabadidõt igényel, de komoly forrásértékkel bír és 120-130 évre visszamenõ klímaadatokhoz juthatsz pl. a Zalai-dombság idõjárásváltozásairól, annak fluktuálódásáról.
De hát egy egykori barcsi-soproni diáknak ezt nem is kell mondani!
De hát egy egykori barcsi-soproni diáknak ezt nem is kell mondani!
Munkában vagyok, érdemben nincs idõm reflektálni a témához (ám 1: Donnie alattam látható írása nagyon ott van, 2: Floo nekem megvan Miskolc 100éves csapadékidõsora, ezerszer meg tudom vele cáfolni a "bezzeg régen egyenletsebb volt a csapadékeloszlást"), ám engedelmetekkel íme a visszatekintõ 1000-es linkjébõl idemásolt "érdekességek", a "bezzeg régen" idejébõl, ill. a még látható írás sorszáma (#4554):
#4457. - Snowhunter (Mályi) válasz 2007-06-17 20:32:59
A hosszútávú fórumba írt írásom idevonatkozó része:
Réthly Antal munkáját "reklámozva" íme szemezgetve Budapesti adatok, ennél alföldi mérések biztos, hogy sokkal "szebbek" is lehettek:
1797: Júni-Júli-Aug., Tközép: 21,7-25,0-24,7°C
1811: Júni-Júli: 24,6-24,7°C
1834: Május-Júni-Júli-Aug.: 21,3-22,8-26,6-23,5°C
1848: Júni-Júli: 23,9-23,6°C
Folytathatnám számolatlanul, pl. az "õskorban" több évben (1833-1834) volt 21°C-on felüli Május utáni 23°C közeli Június, és stb.
#4457. - Snowhunter (Mályi) válasz 2007-06-17 20:32:59
A hosszútávú fórumba írt írásom idevonatkozó része:
Réthly Antal munkáját "reklámozva" íme szemezgetve Budapesti adatok, ennél alföldi mérések biztos, hogy sokkal "szebbek" is lehettek:
1797: Júni-Júli-Aug., Tközép: 21,7-25,0-24,7°C
1811: Júni-Júli: 24,6-24,7°C
1834: Május-Júni-Júli-Aug.: 21,3-22,8-26,6-23,5°C
1848: Júni-Júli: 23,9-23,6°C
Folytathatnám számolatlanul, pl. az "õskorban" több évben (1833-1834) volt 21°C-on felüli Május utáni 23°C közeli Június, és stb.
A 80-as években 1-2 kivételtõl eltekintve alig volt hó a teleken (87 kivétel . Nyáron iszonyat aszályok voltak, amilyeneknek a mai csak csókolommal köszönhet.
A 90-es években mindez visszabillent - voltak nagyon csapadékos évek, nyarak, és telente többször is kellemes hó (93 november 95 január 99 február hogy csak pár marha nagy havat említsek). A 2000-es évek elején volt 1-2 forró aszályos év, utána semmi hó, majd nagy hó, majd csapadékos évek (2), majd ismét semmi tél, majd aszály (most). Sajnos semmi rendszert nem lehet benne felfedezni, de amint korábban írtam: ez Magyarország - az összes tapasztalt meteorológus bevallja nyíltan, hogy az itteni klíma gyakorlatilag "random" - bármilyen hatás érvényesülhet, mert az óceán, a száraz ázsiai sztyeppe, a szahara és a sarkkör is mind kb egyforma messze van... mondtam, hogy egy Írországban pl. ezerszer könnyebb az anomáliákat kiszúrni, mint nálunk.... ez ugyanúgy igaz lenne egy Szaúd-Arábiára is pl.
. Nyáron iszonyat aszályok voltak, amilyeneknek a mai csak csókolommal köszönhet.A 90-es években mindez visszabillent - voltak nagyon csapadékos évek, nyarak, és telente többször is kellemes hó (93 november 95 január 99 február hogy csak pár marha nagy havat említsek). A 2000-es évek elején volt 1-2 forró aszályos év, utána semmi hó, majd nagy hó, majd csapadékos évek (2), majd ismét semmi tél, majd aszály (most). Sajnos semmi rendszert nem lehet benne felfedezni, de amint korábban írtam: ez Magyarország - az összes tapasztalt meteorológus bevallja nyíltan, hogy az itteni klíma gyakorlatilag "random" - bármilyen hatás érvényesülhet, mert az óceán, a száraz ázsiai sztyeppe, a szahara és a sarkkör is mind kb egyforma messze van... mondtam, hogy egy Írországban pl. ezerszer könnyebb az anomáliákat kiszúrni, mint nálunk.... ez ugyanúgy igaz lenne egy Szaúd-Arábiára is pl.
Igen, jó a felvetésed, és tudom hogy Cauchy is igy gondolja mint már irtam valamelyik nap, Õ is azért nem akarja látni, mert az gondolja ez csak a média hatása, hogy belemagyarázás, azt látjuk amit látni akarunk....
Na én ebben különbözök, mert én tojok a médiára....
Pl. erre, hogy ugy kb. 8 évvel ezelõtt (akkor még nem volt ez a média), az történt, hogy vannak ugye ezek a népi megfigyelések (hogy mennyire valósak azt hagyjuk, mert az éves csapadék és hõmérsékleti görbék is a neves idöszakokban törést mutatnak, tehát alapjuk bõven van) , amikben én egyáltalán nem hittem sõt baromságnak tartottam, mert nem müködtek, soha semmi nem jött be belõle....
És rájöttem azért,m ert megváltozott a klima, és a régi dolgok nem müködnek, ha megnézel most egy éves görbét, semmi hasonlóságot nem mutat a 30 évvel ezelõttihez képest....
Persze lehet hogy épp ott van csapitöbblet, csak akkor azt is megnézed hogy miböl van csapitöbblet, akkor már megint nem passzol....
Vagyis nekem már akkor feltünt, mikor még a média nem szajkózta....
Na én ebben különbözök, mert én tojok a médiára....
Pl. erre, hogy ugy kb. 8 évvel ezelõtt (akkor még nem volt ez a média), az történt, hogy vannak ugye ezek a népi megfigyelések (hogy mennyire valósak azt hagyjuk, mert az éves csapadék és hõmérsékleti görbék is a neves idöszakokban törést mutatnak, tehát alapjuk bõven van) , amikben én egyáltalán nem hittem sõt baromságnak tartottam, mert nem müködtek, soha semmi nem jött be belõle....
És rájöttem azért,m ert megváltozott a klima, és a régi dolgok nem müködnek, ha megnézel most egy éves görbét, semmi hasonlóságot nem mutat a 30 évvel ezelõttihez képest....
Persze lehet hogy épp ott van csapitöbblet, csak akkor azt is megnézed hogy miböl van csapitöbblet, akkor már megint nem passzol....
Vagyis nekem már akkor feltünt, mikor még a média nem szajkózta....
Olyan, hogy megérzés olyan itt nincs. A megérzés az tudod mikor van, amikor a melletted ülõ babot ebédelt, és te ezt megérzed. A meteorológia tudomány így csaka tudomány oldaláról és ezközeivel vizsgálható, aki nem így tesz, az maximum magát elégíti ki, de semmi használhatót nem tesz.
(el kell mennem most, de majd jövök és folytatjuk, addig szedje össze mindenki a gondolatát és a bátorságát : ) )
(el kell mennem most, de majd jövök és folytatjuk, addig szedje össze mindenki a gondolatát és a bátorságát : ) )
De Floo egy konkrét dolgot mondott és nem elõrejelzést tett, hanem a múltra utalt vissza.
Ez volt a legfontosabb, amit Stelvio nem értett meg soha: a múltra vonatkozóan tudunk konkrétumokkal szolgálni és kell is (Azaz, ha most állítunk valamit, hogy az régen nem volt ilyen, akkor azt be tudjuk bizonyítani a régi adatainkkal)
, viszont a jövõre vonatkozólag nem lehet PONTOSAT állítani semmilyen jelenbeli adatból: azaz a mostani adatainkból semmit (majdnem semmit, inkább semmi 100%osat) nem tudunk bizonyítani a jövõre vonatkozólag.
Ez volt a legfontosabb, amit Stelvio nem értett meg soha: a múltra vonatkozóan tudunk konkrétumokkal szolgálni és kell is (Azaz, ha most állítunk valamit, hogy az régen nem volt ilyen, akkor azt be tudjuk bizonyítani a régi adatainkkal)
, viszont a jövõre vonatkozólag nem lehet PONTOSAT állítani semmilyen jelenbeli adatból: azaz a mostani adatainkból semmit (majdnem semmit, inkább semmi 100%osat) nem tudunk bizonyítani a jövõre vonatkozólag.
Na, akkor én, mint (jelen pillanatban) mindenben kétkedõ ember, a következõt állapítom meg (ha szabad).
Itt a fórumon két fajta nézet alapvitája fogalmazódik meg: 1 akinek a tudomány a "biztos pont", a többi a kétkedés, és 2. akinek a megérzése, tapasztalata (hogy mennyire sugallt vagy tényleges ez egy más vita) a biztos, és a tudományt csavargatják mindenféle elméletek bizonyítására.
Mindenesetre, ha kevesebb lesz a CO2 kibocsátás, az még akkor is tuti jó, ha amúgy nem lenne ember okozta az esetleges klímaváltozás, úgyhogy ezzel be is fejezném a mai okoskodást Ja és éljen a világbéke, mert gyanítom, hogy az atomrobbanások se segítenének az üvegházhatás mérséklésében, nukleáris tél ide vagy oda 
Itt a fórumon két fajta nézet alapvitája fogalmazódik meg: 1 akinek a tudomány a "biztos pont", a többi a kétkedés, és 2. akinek a megérzése, tapasztalata (hogy mennyire sugallt vagy tényleges ez egy más vita) a biztos, és a tudományt csavargatják mindenféle elméletek bizonyítására.
Mindenesetre, ha kevesebb lesz a CO2 kibocsátás, az még akkor is tuti jó, ha amúgy nem lenne ember okozta az esetleges klímaváltozás, úgyhogy ezzel be is fejezném a mai okoskodást
Ja és éljen a világbéke, mert gyanítom, hogy az atomrobbanások se segítenének az üvegházhatás mérséklésében, nukleáris tél ide vagy oda
Hogyne érteném, de mivel adatom nincs, hozzáférési lehetõségem ugyszintén nuku, igy csak a természet törvényeire támaszkodhatok és csak azzal érvelhetek....
Csodálom is hogy még senkinek nem jutott eszébe elemezni ilyen szemszögbõl a régebbi adatokat, mert szerintem itt van a kutyus elásva, mert hiába van adatod, azt megfelelõen kell vizsgálni...
Pl. erre hogy ha valaki csak a 2 méteres T-ket nézi, nem érti hogy lehet melegedés télen, mikor beáll a hidegpárna és a melegedés ellenére hidegebb lesz, vagy hidegfrontnál télen az átkeverés miatt melegedni szokott....a megfelelõ paramétert kell vizsgálni megfelelõ módon, szal az adat még ömmagában kevés...
Csodálom is hogy még senkinek nem jutott eszébe elemezni ilyen szemszögbõl a régebbi adatokat, mert szerintem itt van a kutyus elásva, mert hiába van adatod, azt megfelelõen kell vizsgálni...
Pl. erre hogy ha valaki csak a 2 méteres T-ket nézi, nem érti hogy lehet melegedés télen, mikor beáll a hidegpárna és a melegedés ellenére hidegebb lesz, vagy hidegfrontnál télen az átkeverés miatt melegedni szokott....a megfelelõ paramétert kell vizsgálni megfelelõ módon, szal az adat még ömmagában kevés...
"reláció sem bizonyítanal vagy cáfolnak semmit. Nem? "
HHHÁÁÁTTTT EZAZ! Ezt szajkózom 2 éve
"HHHÁÁÁTTTT EZAZ! Ezt szajkózom 2 éve
Pontosan így gondolom én is, örülök, hogy legalább pár emberben sikerült megfogalmaztatom a szókimondás felelõsségét.
SOK tudomány alapja ez, de az idõjárásnál nem tudsz kísérleteket végezni, ezért bizonyítani sem. Ha ezt elfogadod, akkor az alapadatok, adatsorok, ezek (ráadásul rugalmas intervallumokban értelmezhetõ) reláció sem bizonyítanal vagy cáfolnak semmit. Nem?
Az igazi kérdés itt az, hogy ha az elmúlt években nem jött volna felénk az összes médiából az infó a klímaváltozásról és annak esetleges drámai fokáról, vajon mi akkor is úgy éreznénk, hogy valami nincs rendben az idõjárással? Ravasz kérdés, mi? Még én se merném egybõl rávágni, hogy de igen, akkor is fura lenne... ettõl függetlenül most én is úgy érzem, hogy valami nem okés, de lehet, hogy amúgy meg nem érezném így...
Na jó abbahagyom mielõtt teljesen összekuszálom azért remélem érthetõ!
Ravasz kérdés, mi? Még én se merném egybõl rávágni, hogy de igen, akkor is fura lenne... ettõl függetlenül most én is úgy érzem, hogy valami nem okés, de lehet, hogy amúgy meg nem érezném így...Na jó abbahagyom mielõtt teljesen összekuszálom
azért remélem érthetõ!
ÁÁÁ tényleg nem érted? Pedig itt pontosan az adatokon van a lényeg, ha beírsz valamit azt vagy alátámasztod adatokkal ( pontos és megbízható adatokkal) vagy nem lehet komolyan figyelembe venni.
ebbõl ez a 12343324 kör, amit megfutunk pedig ezzel sincs értelme vitatkozni, hiszen ez a tudomány alapaxiómája: A -> megfigyelés -> elmélet -> kísérlet -> bizonyítás -> A
ebbõl ez a 12343324 kör, amit megfutunk pedig ezzel sincs értelme vitatkozni, hiszen ez a tudomány alapaxiómája: A -> megfigyelés -> elmélet -> kísérlet -> bizonyítás -> A
Adat minek hozzá, ha ilyen lett volna a klima mint most, akkor nem tünt volna fel hogy most más( tudom-tudom ez szubjektiv....másrészt az egyenletesebb csapadékeloszlás a mi klimánk jellemzõje (volt), és fõleg hogy több is volt a csapi az Alpokalján, sõt a legcsapisabb részként volt nyilvántartva.....most meg a sor végén kullogunk...
Illetve ha van az embernek affinitása, ráérzése, érzéke hozzá, intuicióból ki lehet szúrni mi ami nem oda való, mi ami nem normális....szinte böki a szemét az ilyen az emebrnek...legalábbis nekem, most is vakon irogatok mert mind a 4 szememet kiszúrta már....
Tudom-tudom ezzel nem lehet tudományosan bebizonyitani, viccesen nézne ki ha kiállna valaki a világ elé és ilyen érvekkel jönne elõ, mégha igaz is....csak mivel nekem ez áll rendelkezésemre, így én ezel tudok operálni...
....másrészt az egyenletesebb csapadékeloszlás a mi klimánk jellemzõje (volt), és fõleg hogy több is volt a csapi az Alpokalján, sõt a legcsapisabb részként volt nyilvántartva.....most meg a sor végén kullogunk...Illetve ha van az embernek affinitása, ráérzése, érzéke hozzá, intuicióból ki lehet szúrni mi ami nem oda való, mi ami nem normális....szinte böki a szemét az ilyen az emebrnek...legalábbis nekem, most is vakon irogatok mert mind a 4 szememet kiszúrta már....
Tudom-tudom ezzel nem lehet tudományosan bebizonyitani, viccesen nézne ki ha kiállna valaki a világ elé és ilyen érvekkel jönne elõ, mégha igaz is....csak mivel nekem ez áll rendelkezésemre, így én ezel tudok operálni...
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-07-14 10:51
Szabályzat