Globális jelenségek
Most, hogy nemrég jártam Ausztria gleccserein, eszembe jutott egy gondolat.
Vajon lehet-e bármire is következtetni az Alpok gleccsereinek rohamos fogyásából?
Nem inkább arról van szó, hogy ezen (fõleg a 3000-3500m körüli magasságból indulók) gleccserek inkább még jégkorszaki maradványok? Láthatóan semmi utánpótlásuk nincs, minden nyáron elolvad a hó nagy része a "forrásvidékükön".
Ráadásul a fogyásuk nem most kezdõdött. Mióta jegyzik (1800-as évek), folyamatosan fogynak.
Úgy hallottam, hogy pl. a Föld déli oldali gleccserei növekednek.
Lehet, hogy jelen éghajlati viszonyok közt az Alpoknak csak a 4000m feletti magasságból induló jégfolyamainak van "létjogosultsága"? A többiek hamarosan teljesen eltûnnek.
Esetleg Grönland is csak egy lassan elolvadó, hatalmas jégkorszaki maradvány?
Az éghajlati szélesség alapján nem kellene ilyen jegesnek lennie.
Vajon lehet-e bármire is következtetni az Alpok gleccsereinek rohamos fogyásából?
Nem inkább arról van szó, hogy ezen (fõleg a 3000-3500m körüli magasságból indulók) gleccserek inkább még jégkorszaki maradványok? Láthatóan semmi utánpótlásuk nincs, minden nyáron elolvad a hó nagy része a "forrásvidékükön".
Ráadásul a fogyásuk nem most kezdõdött. Mióta jegyzik (1800-as évek), folyamatosan fogynak.
Úgy hallottam, hogy pl. a Föld déli oldali gleccserei növekednek.
Lehet, hogy jelen éghajlati viszonyok közt az Alpoknak csak a 4000m feletti magasságból induló jégfolyamainak van "létjogosultsága"? A többiek hamarosan teljesen eltûnnek.
Esetleg Grönland is csak egy lassan elolvadó, hatalmas jégkorszaki maradvány?
Az éghajlati szélesség alapján nem kellene ilyen jegesnek lennie.
Még egyszerûbb: ne is tartsunk autót... (hála égnek nekünk sincs, és nem is lesz, lévén nem rendelkezünk vezetõi engedéllyel sem, és nem is vonz a téma).
Hát,
1. járjunk gyalog és a globális felmelegedés csökken (mehet még czanga is, busz és vonat) - boltba semmiképpen ne menjünk kocsival. Tudom, hogy nehéz, mivel engem is soxor csábít a dolog...
2. kén a levegõbe? Nekem egy kicsit hegylakó 3-as feelingje van...
Inkább tudatos környezeti nevelés kellene, mint pótmegoldások...
1. járjunk gyalog és a globális felmelegedés csökken (mehet még czanga is, busz és vonat) - boltba semmiképpen ne menjünk kocsival. Tudom, hogy nehéz, mivel engem is soxor csábít a dolog...
2. kén a levegõbe? Nekem egy kicsit hegylakó 3-as feelingje van...
Inkább tudatos környezeti nevelés kellene, mint pótmegoldások...
Ez tényszerûen hangzik és nem szenzáció hajhászásnak(mint a legtöbb ilyen cikk): Link
Hm, ezek az adatok tovább finomítják a képet 2007-re vonatkozóan.
NOAA a kifogyhatatlan forrás!Köszönjük!
NOAA a kifogyhatatlan forrás!Köszönjük!
Sziasztok!
2007 január hónap havi középhõmérsékletének zonális anomáliája (Eddy-átlag) 1000hPa-os szintre vonatkozóan:
Január hónap átlagos (1968-1996) havi középhõmérsékletének zonális anomáliája (Eddy-átlag) 1000hPa-os szintre vonatkozóan:
Összevetve látható, hogy Közép-Európa fölött átlagos volt az eltérés, míg Szibéria keleti részén inkább átlagos feletti kevéssel és átlagosnál gyengébb volt az Észak-atlatni területek felett és Grönland északi részénél.
Ennek oka az lehet, hogy igazából majdnem mindenütt az átlagosnál melegebb volt a hõmérséklet a vizsgált szélességi körökön:
2007 január hónap havi középhõmérsékletének zonális anomáliája (Eddy-átlag) 1000hPa-os szintre vonatkozóan:
Január hónap átlagos (1968-1996) havi középhõmérsékletének zonális anomáliája (Eddy-átlag) 1000hPa-os szintre vonatkozóan:
Összevetve látható, hogy Közép-Európa fölött átlagos volt az eltérés, míg Szibéria keleti részén inkább átlagos feletti kevéssel és átlagosnál gyengébb volt az Észak-atlatni területek felett és Grönland északi részénél.
Ennek oka az lehet, hogy igazából majdnem mindenütt az átlagosnál melegebb volt a hõmérséklet a vizsgált szélességi körökön:
Fordítva, Ény-Dk. Majd Ék felé csökken. Nyár nagyjából K-Ny-i. É felé csökken.
Nono!
Európa valóban kitüntetett kontinens az éghajlati jellemzõk tekintetében.Nem véletlen Székely András "távfûtött" éghajlat vagy Nemerkényi Antal "távvezérelt" éghajlat elnevezése.Emiatt is (illetve a parttagoltság és domborzat nyomán) a mérsékelt övezet (!) legenyhébb hõmérsékletû kontinense.
Eu januári középhõmérsékleti térképe nagyon jellegzetesen árulkodik minderrõl.
Az izotermák itt ahelyett, hogy a zónaátlaghoz igazodva K-Ny-i futásúak lennének, ÉK-Dny-i irányultságúak.A januári 0 C°-os izoterma, a norvég partoktól egészen a Balkán-félsziget északi részéig fut.A +4 fokos izoterma pedig Orkney-tól az Isztria-félsziget csúcsáig, majd át a Balkán közepén.
A júliusi izotermák azonban már szépen beállnak a sorba, a 20 fokos épp hazánk északi felén vonul át.A szélsõségekre utal, hogy a -24°-os januári izoterma (Sarki-Ural) és a +10°-os januári izoterma ugyanazon a kontinensen található meg, 35 szélességi fok eltéréssel.
Valójában az évi kh-k Eu éghajlatáról vajmi keveset mondanak, mert elsõsorban a nyári és a téli nagy különbségek alakítják.Az Ír-alföld és az Alföldünk évi kh-ja nem tér el nagyban egymástól, de mégis mekkor az eloszlásban a különbség.És minden másban.Az évi közepes hõmérséklet-ingadozás adott térségekrõl már jóval többet elárul...
Ezért írtam, csak egy fajta játék volt a zónaátlag összehasonlítás.
Európa valóban kitüntetett kontinens az éghajlati jellemzõk tekintetében.Nem véletlen Székely András "távfûtött" éghajlat vagy Nemerkényi Antal "távvezérelt" éghajlat elnevezése.Emiatt is (illetve a parttagoltság és domborzat nyomán) a mérsékelt övezet (!) legenyhébb hõmérsékletû kontinense.
Eu januári középhõmérsékleti térképe nagyon jellegzetesen árulkodik minderrõl.
Az izotermák itt ahelyett, hogy a zónaátlaghoz igazodva K-Ny-i futásúak lennének, ÉK-Dny-i irányultságúak.A januári 0 C°-os izoterma, a norvég partoktól egészen a Balkán-félsziget északi részéig fut.A +4 fokos izoterma pedig Orkney-tól az Isztria-félsziget csúcsáig, majd át a Balkán közepén.
A júliusi izotermák azonban már szépen beállnak a sorba, a 20 fokos épp hazánk északi felén vonul át.A szélsõségekre utal, hogy a -24°-os januári izoterma (Sarki-Ural) és a +10°-os januári izoterma ugyanazon a kontinensen található meg, 35 szélességi fok eltéréssel.
Valójában az évi kh-k Eu éghajlatáról vajmi keveset mondanak, mert elsõsorban a nyári és a téli nagy különbségek alakítják.Az Ír-alföld és az Alföldünk évi kh-ja nem tér el nagyban egymástól, de mégis mekkor az eloszlásban a különbség.És minden másban.Az évi közepes hõmérséklet-ingadozás adott térségekrõl már jóval többet elárul...
Ezért írtam, csak egy fajta játék volt a zónaátlag összehasonlítás.
Egyetértek azzal, hogy a földrajzi koordináták nem elégségesek egy éghajlati átlagérték kiszámításához, ahhoz pont az adott makrotérség éghajlati konstansjai is szükségesek.
Igen, ehhez azert erdemes hozzatenni, hogy Europaban (hala elsosorban a Golf-aramlatnak) a sokeves atlagok eleve magasabbak, mint az adott szelesseghez tartozo vilagatlag. Pl. a +5 fokos januari kozep hozzank egeszen kozel, az Adriai-tenger legeszakibb partvidekein (é. sz. 45°) is jellemzo.
Messzemenõ reprezentatív értékelés, adatelemzés ebbõl nem szûrhetõ le nyilván, csupán csak egy kis geográfiai "játék" a széleségi körökkel, és a zónaátlagokkal.De képszerûen érzékelteti az éves eltérést az átlagtól.Az azonban valóban érdekes elemezgetés lenne, ha öszevetnénk a zónaértékekkel az azonos széleségi körön fekvõ állomások (É.sz.46, 47, 48 pl.) adatait kelet és nyugat felé (Eu határain belül).Na de hol bújnak elérhetõ adatok?
Azt kéne megvizsgálni, hogy a mi teljes szélességi körünkön mért átlag hogy viszonyul a sokéves átlaghoz... Abból derülne ki a változás milyensége. Ebbõl csak a tartós atlanti ciklontevékenységre tudunk következtetni
Jogos-okos kérdés!És láss csodát:Nálam a havi januári kh.:6.1 C° volt.
Rubinstein adatai alapján, zóna-középhõmérsékletek az északi féltekén, januárban.
É.sz. 30°:+14.8 C°
É.sz. 40°:+5.5 C°
É.sz. 60°:-6.8 C°
Nagyon közelítve tehát Bp. januári középhõmérsékleti értéke, földrajzi szélességhez rendelve, idén az É.sz. 39°-nak felelt meg.Ez, a júliusival együtt már elgondolkoztatóan, valamennyire reprezentálja a tartósabb pozitív anomáliát térségünkben.
És láss csodát:Nálam a havi januári kh.:6.1 C° volt.Rubinstein adatai alapján, zóna-középhõmérsékletek az északi féltekén, januárban.
É.sz. 30°:+14.8 C°
É.sz. 40°:+5.5 C°
É.sz. 60°:-6.8 C°
Nagyon közelítve tehát Bp. januári középhõmérsékleti értéke, földrajzi szélességhez rendelve, idén az É.sz. 39°-nak felelt meg.Ez, a júliusival együtt már elgondolkoztatóan, valamennyire reprezentálja a tartósabb pozitív anomáliát térségünkben.
Érdekességként a visszatekintõ mellett, ide is berakom:
A 24.9 C°-os havi középhõmérsékleti átlagomat elnézve, visszakerestem (Rubinstein nyomán) az északi félteke különbözõ földrajzi szélességeihez rendelhetõ, július havi, ún. zóna-középhõmérsékleteket.
Ezek:É.sz. 30°:27.6 C°
É.sz. 40°:23.2 C°
É.sz. 50°:17.0 C°
Gyors közelítõ interpolálással a jelenlegi júliusi kh. érték alapján, földrajzi értelemben valahol az É.sz. 37°-nak felelne meg ez az érték.Vagyis Eu térképre vetítve ez nyugatról, kelet felé haladva:az ibériaiai Guadalquivir-medencéjétõl,Szicilián át,a Peloponészoszig húzható vonal nagyjából.
A 24.9 C°-os havi középhõmérsékleti átlagomat elnézve, visszakerestem (Rubinstein nyomán) az északi félteke különbözõ földrajzi szélességeihez rendelhetõ, július havi, ún. zóna-középhõmérsékleteket.
Ezek:É.sz. 30°:27.6 C°
É.sz. 40°:23.2 C°
É.sz. 50°:17.0 C°
Gyors közelítõ interpolálással a jelenlegi júliusi kh. érték alapján, földrajzi értelemben valahol az É.sz. 37°-nak felelne meg ez az érték.Vagyis Eu térképre vetítve ez nyugatról, kelet felé haladva:az ibériaiai Guadalquivir-medencéjétõl,Szicilián át,a Peloponészoszig húzható vonal nagyjából.
Ezt személyesen is megéltem, mármint az 1980-as állapotot; 1980-ban magam is sétáltam a gleccseren, van is egy fekete-fehér képem [amit nagy büszkén a certo kn gépemmel csináltam ![]()
Dehogy bizonyiték, csak vicceltem
Soxor emlegeted hogy én lemediciklonoztam a hullámvetés okozta peremciklont, én erre nem emléxem...
Soxor emlegeted hogy én lemediciklonoztam a hullámvetés okozta peremciklont, én erre nem emléxem...
Földgömb-ben volt tán egy éve, vagy kicsit kevesebb ideje egy többrészes cikk a jégtakarónk csökkenésérõl, hasonló döbbenetes tényekkel. Meg ellentmondásokkal is, melyeket persze a "klímaáltozás-ellenesek" ki is használnak. Példaként az Ararátot s környékét hozták fel, gyönyörûen levezetve, hogy a csökkenõ hosszú gleccserek délies kitettségû lejtõkön vannak, míg a növekvõk (mert ilyet is látni!) az északiason. Magyarul nem pusztán olvadásról van szó, hanem a vízrajzi határok áthelyezõdésérõl, nagyobb léptékben nézve ez a vízgyûjtõk megváltozásár jelenti, ami önmagában is irdatlan veszélyeket rejt. Ha a lehulló csapadék mértéke nem is változik lényegesen, az elveztetésének iránya igen, s ahol mondjuk korábban évszázadokon át egy gyenge kis hegyi patak volt, mondjuk pásztorkodásra alkalmas rétekkel, hömpölygõ folyó lehet (kisarkítva a dolgot persze), s ahol meg folyó, mely a völgyében élõk mezõgazdaságát, megélhetését biztosította, a kiapadás miatt ellehetetleníti az ottani életet. S ez csak egy kis, adott hegyvidéki körzet változása, viszonylag rövid, belátható idõn belül.
A múlt héten a Grossglockernél (Ausztria) jártunk, megnéztük az ottani legnagyobb gleccsert, a Pasterze-t.
Kíváncsi voltam, még sosem láttam gleccsert és érdekelt a hírhedett visszahúzódás is.
A Franz Josef Höhe-rõl egy nagyon mély völgybe kellett leereszkedni a gleccser széléhez. Mint sokan mások mi is gyalog indultunk neki a 15-20 perces meredélynek. Lehetett volna gleccservasúttal is menni(kényelmesebbeknek).
A völgy felénél láttuk, hogy vége van a gleccservasútnak, szállnak ki az emberek, és tovább lefelé már õk is gyalogolnak, mint mi. Még el is gondolkodtam, hogy ilyen hülyék lennének a sógorok, hogy csak a völgy feléig építenek vasutat, miért nem a gleccserig, ha már egyszer gleccservasútnak hívják ezt a közlekedési eszközt.
Mikor ereszkedtünk tovább, megértettem.
Az elsõ tábla, 1980, eddig ért a gleccser magassága és hossza. Második tábla, 1985, harmadik, negyedik egészen 2005-ig.
Döbbenetes volt látni, így igazán nem is lehet visszaadni, de döbbenetes volt az a mennyiségû jégtömeg ami 25 év alatt elolvadt, elpárolgott. Becslésem szerint kb.: 80-100m(!) vastagságú jég olvadt el 25 év alatt.
A megoldás tehát a gleccservasút rejtélyében: egyszerûen elolvadt a jég a (nem tudom pontosan, de szerintem a 60-70-es években építhették) a gleccservasút alól!
Szomorú és döbbenetes volt látni ezt a jégvisszahúzódást. Az osztrákok szerint a 2040-es évekre teljesen elovad a Grosslockner gleccsere.
Ezzel persze nem azt mondtam, hogy itt a világ vége, de talán ez az egyik legérzékenyebb területe a felmelegedésnek.
Aki teheti nézze meg, tanulságos.
Bocs a hosszért.
Kíváncsi voltam, még sosem láttam gleccsert és érdekelt a hírhedett visszahúzódás is.
A Franz Josef Höhe-rõl egy nagyon mély völgybe kellett leereszkedni a gleccser széléhez. Mint sokan mások mi is gyalog indultunk neki a 15-20 perces meredélynek. Lehetett volna gleccservasúttal is menni(kényelmesebbeknek).
A völgy felénél láttuk, hogy vége van a gleccservasútnak, szállnak ki az emberek, és tovább lefelé már õk is gyalogolnak, mint mi. Még el is gondolkodtam, hogy ilyen hülyék lennének a sógorok, hogy csak a völgy feléig építenek vasutat, miért nem a gleccserig, ha már egyszer gleccservasútnak hívják ezt a közlekedési eszközt.
Mikor ereszkedtünk tovább, megértettem.
Az elsõ tábla, 1980, eddig ért a gleccser magassága és hossza. Második tábla, 1985, harmadik, negyedik egészen 2005-ig.
Döbbenetes volt látni, így igazán nem is lehet visszaadni, de döbbenetes volt az a mennyiségû jégtömeg ami 25 év alatt elolvadt, elpárolgott. Becslésem szerint kb.: 80-100m(!) vastagságú jég olvadt el 25 év alatt.
A megoldás tehát a gleccservasút rejtélyében: egyszerûen elolvadt a jég a (nem tudom pontosan, de szerintem a 60-70-es években építhették) a gleccservasút alól!
Szomorú és döbbenetes volt látni ezt a jégvisszahúzódást. Az osztrákok szerint a 2040-es évekre teljesen elovad a Grosslockner gleccsere.
Ezzel persze nem azt mondtam, hogy itt a világ vége, de talán ez az egyik legérzékenyebb területe a felmelegedésnek.
Aki teheti nézze meg, tanulságos.
Bocs a hosszért.
Sziasztok! A pozitív hõmérsékleti anomáliák mellett azért érdemes megfigyelni a negatív anomáliákat is.
Július (23-ig):
Link
Európa nyugati részén több fokkal marad el a szokásostól a T850 érték. Ugyanez a helyzet Szibéria közé-északi részein. Nem maradhat ki perzse a felsorolásból USA keleti része sem.
Ha a még korábbi két hónapot nézem, akkor is többnyire Kanada és Szibéria részein találok területeket, ahol negatív hõmérsékleti anomália van.
Július (23-ig):
Link
Európa nyugati részén több fokkal marad el a szokásostól a T850 érték. Ugyanez a helyzet Szibéria közé-északi részein. Nem maradhat ki perzse a felsorolásból USA keleti része sem.
Ha a még korábbi két hónapot nézem, akkor is többnyire Kanada és Szibéria részein találok területeket, ahol negatív hõmérsékleti anomália van.
Link Július 29-én +30°c T850 Szibériában! Idén nyáron másodszor fordul elõ a Bajkál-tó térségében 40°c-os hõség (június elején volt már rá példa, valahol mértek a környéken +40 felett, másutt "csak" +37-39°c volt), ez azért már elgondolkodtató, akármennyire is egyedülálló hõmérsékleti kilengéseirõl híres a terület.... A globális T850 térképre is érdemes vetni 1 pillantást: Link
Ugye, te sem gondoltad komolyan, hogy EGY ilyen muholdkep maris bizonyitek? Illusztracionak termeszetesen szep! Bar ha mostanaban jonne egy ilyen, azt az Alpokon levo hullam miatt lazan lemediciklonoznad, es fennen hangoztatnad, hogy a regi szep idokkel szemben mar nem atlanti frontokbol, hanem mediciklonokbol jon a csapadek. (Volt mar ra pelda...)
(Volt mar ra pelda...)
Ja és ami durva hullámzás, 2 hete mikor horvátba voltam nagyon hüvös volt itt, aztán múlt héten melegrekord, ma reggel hidegrekord dõlt meg egy sima derült éjszakán, 1 héten belül 2 rekord ellenkezõ elõjellel...nemsemmi....
Dabrony küldött nekem egy képet mélbe, azzal a szöveggel, hogy valamikor régen irtam olyat, hogy az igazi brutál atlanti frontok száma jelentõsen megcsappant, amik régen nagy számban voltak jelen, és van egy képe egy régebbi ilyesfajta ciklonról, tegyem be Nektek bizonyítékul
Ime : Link
edig Õ sok szempontból etalon ám!
LAM: a kaptafa nekem is eszembe jutott... és ezúttal nem nyírbogáti barátunkra gondoltam.
Ezért is írtam az interpretálásról amit írtam.Persze ki tudja, de nehezen hiszem, hogy ekkora koponyából ez jöjjön ki.Bár talán bölcsebb lett volna ha a paleontológus marad a kaptafánál inkább vagy annak közelében...:/
Ebbol a cikkbol valoban nehez visszakovetkeztetni arra, hogy mit mondott az interjualany... pl. "a mostani felmelegedésnek rajtunk kívül álló okai vannak", vagy "az embernek is van szerepe, de semmiképpen nem 100 százalékban"? Nem mindegy (legfeljebb egy ujsagironak)...
Ez viszont komoly tevedes:
"Ha van globális felmelegedés, ha nincs, a tengerek szintje 100-150 év alatt 50 centimétert emelkedhet. Ehhez nem kell a jégsapkák olvadása, hanem elég egy 0,5 fokos melegedéssel járó hõtágulás – fogalmazott a szakember."
Csak arrol feledkezett meg, hogy a legkor melegedese legfeljebb az oceanok felso 100-200 meteres reteget melegiti fel kozvetlenul, a melyvizekig tobb ezer ev alatt jutna el a hatasa. Igy 100-150 ev alatt csak az olvadekvizek emelhetik a tengerszintet, a hotagulas szerepe ilyen tavon elhanyagolhato...
Ez viszont komoly tevedes:
"Ha van globális felmelegedés, ha nincs, a tengerek szintje 100-150 év alatt 50 centimétert emelkedhet. Ehhez nem kell a jégsapkák olvadása, hanem elég egy 0,5 fokos melegedéssel járó hõtágulás – fogalmazott a szakember."
Csak arrol feledkezett meg, hogy a legkor melegedese legfeljebb az oceanok felso 100-200 meteres reteget melegiti fel kozvetlenul, a melyvizekig tobb ezer ev alatt jutna el a hatasa. Igy 100-150 ev alatt csak az olvadekvizek emelhetik a tengerszintet, a hotagulas szerepe ilyen tavon elhanyagolhato...
Kordos proftól kicsit futurisztikus, de persze koránt sem biztos, hogy ezt Õ pontosan így interpretálta:
Link
Link
ITCZ pozíciójának adatairól tud valaki valami linket, forrást? Esetleg archív adatokat?
Az utóbbi 8 évet számoltam,azt nem mondtam,hogy csak ezt az évszázadot,hanem 2000-tõl 2007-ig.Mivel az elmúlt évek idõjárásában nincs a 2000-es év adata és 2000 decembere kell a 2001-es télhez,ezért jobb híján országos adat helyett Budapest átlagával pótoltam(met.hu százéves adatsor,BP),ahogy írtam is,+hozzátettem 1999-2000 telét is.Így ezt kaptam:2000:+0,83-2001:+2,2-2002:+0,37-2003:-2,4-2004:+0,17-2005:-0,47-2006:-0,8-2007+4,1.
Vagyis sehogy sem állt össze 6 hidegebb tél.(8-ból csak 3)
Vagyis sehogy sem állt össze 6 hidegebb tél.(8-ból csak 3)
Akkor az a gyanúm rosszul számoltad. Egy téli átlag nem a tárgy év hónapjaiból áll, hanem decembertõl februárig. 2000-2001 pedig még az elõzõ évszázadhoz számít, hiszen 2000-es az elsõ hónapja.
Egyébként összességében így -0,6 az átlag a legutolsó nélkül.
A másik, hogy érdekes módon Budapesten nagyobb a negatív anomália ebben az idõszakban. (A budapesti adat azért érdekes, mert annak és Debrecennek van fent a teljes elmúlt évszázadi adatsora.)
Egyébként összességében így -0,6 az átlag a legutolsó nélkül.
A másik, hogy érdekes módon Budapesten nagyobb a negatív anomália ebben az idõszakban. (A budapesti adat azért érdekes, mert annak és Debrecennek van fent a teljes elmúlt évszázadi adatsora.)
Ez alapján kihirdethetjük a sorrendet az elmúlt 25 év leghidegebb nyarairól
1.1984
2.1996
3.1987
1.1984
2.1996
3.1987
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-07-14 10:51
Szabályzat