Kérdések és válaszok

Link

Sziasztok!
Tudna nekem segíteni valaki abban, hogy hol tudnék utánanézni az OMSZ mérõállomások pontos helyszíneinek? Van egyáltalán ilyen oldal, ahol ezek megtekinthetõek?
Elõre is köszönöm a segítséget.

Természetes, várom.

Nagyon köszönöm a felajánlott segítséged, néhány napon belül írok privit ez ügyben.

Igen a elvileg nekem jár a Légkör újság csak sajnos idõrõl idõre nem hozzák ki, már reklamáltam érte néhányszor, hogy ki a hibás azt nem tudom, posta avagy az OMSZ. Én úgy fizettem elõ, hogy bent voltam a könyvtárban a Kitaibel Pál utcában és ott sikerült a MMT tagságon keresztül de lehet asszem elõfizetni a tagság nélkül is. Évente 1200Ft. Pl a 2005-ös 4. száma van meg meg a 2006-os különkiadás és így tovább tehát nagyon felelõtlen az egész pedig én mindig befizettem az összeget. Ha tudok segíteni a 2005- 4. száma van meg melyik cikk kellene, ha épp ebbe a kiadásban van?

Köszönöm mindhármótoknak a javaslatokat! Nagy kár, hogy csak 2006-tól vannak fent a honlapon a megjelent számok, nekem éppen egy 2005-ös cikkre lenne szükségem..

Hát ez szuper!!! Köszönjük szépen!

Az OMSZ honlapjáról is le tudod tölteni a lapszámokat PDF-ben: Link Link stb. (Értelemszerûen a fájlneveket kell átírni az egyes számokhoz, 200601-tõl 200802-ig vannak fent.)

Tudtommal az OMSZ-on keresztül is meg lehet rendelni. Írni kell egy levelet vagy faxot, hogy elõ szeretnéd fizetni, de elõtte hívd fel õket, hogy hogy megy ez pontosan. Ha minden jól megy, küldenek egy csekket, amit ha befizetsz, küldik is a következõ negyedévtõl.

Ha belépsz a Magyar Meteorológiai Társaság-ba ( Link ), akkor tagdíj fejében minden negyedévben küldenek egyet.

Tudja-e valaki, hogy a "Légkör" címû OMSz-folyóirathoz milyen módon lehet hozzáférni (megvásárolni, kölcsönözni vagy helyben olvasni/fénymásolni)? Sajnos a Gy-M-S megyei könyvtárba nem jár.
Köszi elõre is a segítséget.

A vízbe csapó villámnál is fontos a kisülés teljesítménye. A villámkisülés feszültsége és árama is tág határok között változik.Pár száz Ampertõl akár hat-hétszázezer Amperig az áramerõsség,illetve százezer Volttól a több százmillió Voltig a feszültsége. Így azt gondolom,hogy a biztonságos távolság megbecsülése nem könnyû feladat.
Áramütésnek hívjuk,pedig valójában feszültségütésrõl van szó. Pl. ha fába csap a villám,akkor az alatta álló embert azért csapja agyon a villám,mert a fa rossz vezetõképessége miatt az ember úgymond lesöntöli a kisülést (akár millió Voltos a feszültségesés a talajszint és a 180cm magasság között a fa belsejében és ezért egy mellékkisülés éri az emberi testet).Tehát a feszültségesés miatt érte a villámcsapás.Nincs ez másképp a közvetlen villámcsapásnál sem. Bocs a hosszért!

Íme egy mûködõ link is, a már régi messzeségbe nyúló répáshutai talákozó most feltöltött képei közül egy töbröt ábrázoló:
Link

Thx

Köszi az oldalt, nagyon klassz. A "kettõs erdõhatár" ilyen formában azért nem túl ritka jelenség: a magashegységek belsõ, mély völgyeiben lévõ tengerszemek környezete az állandó nedvesség és oxigénhiány miatt széles sávban eltõzegesedik, a hideg tõzeglápon képtelen felnõni az erdõ, forráslápi gyep alakul ki, mely a tundravegetációhoz hasonlítható leginkább. Hozzájárulhatott még a kis medence fátlanságához az alpesi pásztorok legeltetése, idõszakonkénti fakivágása is.

Szerintem jól tudtad.

A synop elsõ részében szereplõ, 1-essel kezdõdõ csoport az aktuális hõmérséklet: itt éppen 11285, azaz -82,5°C. Viszont a legvégén, a "333" után az elõzõ 12 óra maximum- vagy minimumhõmérsékletét lehet megadni. Ha ez a csoport 1-essel indul, maximumról, ha 2-essel, akkor minimumról van szó. Itt tehát a 21841 jelentése -84,1°C-os T(min).

Jellemzõ kép egy Bükk-fennsíki töbörrõl: Link

Mert az a minimum. Az aktuális hõmérséklet """"csak"""" -82,5 (11825).
Vagy nem jól tudom kedves SYNOP guruk?

Valaki fényképezzen már le egy ilyen töbröt, vagy adjon GPS koordinátát, hadd nézzem meg magamnak alaposan, mert még nem láttam ilyet. pls


Ja és még valami: hogyhogy a legutolsó csoport a SYNOP-ban a hõmérséklet ? A google szerint a 4. kellene hogy legyen. Vagy ez nem SYNOP?

Idõközben már -84,1°C-ig is lement a hõmérséklet Vosztokon (3420 m):
200808270600 AAXX 27064 89606 42998 03210 11825 21858 36085 47782 52016 333 21841=

Szerintem azon a bizonyos 4000 m feletti területen nem képtelenség a -100°C. Amit már a synopban is bajosan tudnának megadni, mert nincs hozzá elég karakter...


Illetve érdekes lenne Vosztokon "talaj"menti hõmérsékleteket mérni, még ha ezek nem is lennének hivatalos rekordok. Hiszen ha fagyzugok a tökéletesen sík felszínen nem is alakulnak ki, a felszín közelében azért itt is jobban lehûl a levegõ, mint 2 méteren. Bár ehhez szélcsend kellene, a hideg mostani mélypontja pedig (kissé meglepõ módon) szeles idõben állt be...

A Funtensee nagyon érdekes hely lehet, a képeken is jól látszik, mennyire tökéletes fagyzug... Persze kevésbé zártak, de hasonlóan mûködnek "kicsiben" a Bükk-fennsík töbrei, ahol augusztusban is könnyen kialakulnak talajmenti fagyok. Egy ilyen töbörbe telepített állomás valószínûleg néhány év alatt Zabar rekordjait is felülírná a listában.

Hát éppen ez az, a belsõ területek domborzata meglehetõsen egyszerû: egyenletesen emelkedõ hó- és jégmezõ; hegyek, völgyek, dombok, medencék nélkül. Egy hatalmas fennsík az egész, szóval ott nincs olyan, hogy fagyzug. A tengerparthoz közel esõ részeken nagyon változatos a domborzat, de ott az alacsonyabb szélességbõl és az óceán közelségébõl adódóan magasabb a hõmérséklet.

Íme a Vosztok-állomás körüli rendkívül változatos domborzat: Link

Asszem ez elég reprezentatív

Jaja.. meg kellene már egyszer nézni az Antarktisz domborzati térképét rendesen, hogy hol merre vannak rajta a tipikus hidegpólusok, mint pl itt a környéken a Csíki, Gyergyói medence vagy pl a Funtensee), szerintem azokban igen meglepõ értékeket lehetne mérni

A Funtensee egyébként No. hidegpólusa (-45.2), Münchenhez kb 200 km, egy völgy, aminek az alja 1600 m, a hegyek körülötte 2500 köré, fölé emelkednek.

Érdekessége a kettõs erdõhatár: a "normális" határ fentebb, 1800-2000 körül, ahol az éghajlat már túl hideg, de a másik határ a völgy alja felett 60 m-el van kb, ugyanis az alsó 60 m-en nyaranta is sokszor fagy, ezért szintén képtelen megmaradni az erdõ; a minap is -0.3 fok volt. Link Link

Ja és közben a völgy legaláján lévõ tóban nyáron lehet fürödni, annyira felmelegszik.

Miért ne lehetne?
Az Antarkiszon nagyon gyér (a kontinens szerencséjére) az állomáshálózat, csak a vosztoki nagytérédsgben is ki tudja mennyire reprezentatív helyen van az állomás.

A minap -80 fokot mértek az antarktiszi Vosztok állomáson, a rekord meg ugye -89 körüli. Kérdés: elképzelhetõ, hogy vannak a kontinensen olyan helyek is, ahol akár -100 °C-ig, vagy esetleg az alá hûl a levegõ? Nincs ugyebár mindenhol mérõállomás, szóval lehet ilyen, csak nem tudunk róla vagy ez képtelenség? Gondolom van olyan mûhold, ami felszínközeli hõmérsékletet tud mérni, esetleg abból lehetne következtetni.

A Vosztok 3420 m-en van d. sz. 78°-on, de a kontinens belsejében van egy 4000 m fölötti kis terület (4270 m a top azon belül), ami szintén nagyon távol van az óceántól és az már 80°-on túl van, tehát ott hosszabb az állandó éjszaka is.

Nekünk az volt a szerencsénk, hogy a tó mellett volt a viharjelzõ, azt viszont szépen megszórta, kegyetlen volt.(1991 Vadása-tó Hegyhátszentjakab)

Személyes élmény volt nekem (még a 90-es években), hogy vízbe lapulva tõlünk 2-300m-re belecsapott a tóba a villám, ám az ijedtségen kívül bajunk nem esett.

Tehát, ha 4-5 km-re csap a vízbe a villám, elvileg semmi baja nem lesz az embernek.
Engem meg lehurrogtak, hogy ez nem igaz!
Köszi az információkat!

Érdekes valóban. Ez megerõsíti, hogy a töltések a vezetõ felületén oszlanak el. A tó/tenger pedig egy nem állandó felület, gondolom ezért a kismértékû mélységi hatás.

"Zivatarban nem célszerû a vízben maradni, mert ha a villám a vízbe csap, akkor 50-100 m körben tartózkodóknak idõszakos bénulást okozhat." Innen van(nem tudom mennyire tudományosan megalapozott): Link

Ez is érdekes: Link

Ma felvetõdött egy téma a melóhelyen!Mi van akkor, ha mondjuk pancsikol az emberke a Balatonban, de néhány km odább zivatar van, és belecsapkodnak a villámok a vízbe?Szétoszlik akkora felületen az áramerõsség, vagy kap a dolgozó is belõle valamennyit?

Aha! Köszi szépen!Link

Elég bemásolnod a linket a szöveg mellé, nem kell a Kép gombbal betenned.

Sziasztok!A képfeltöltésrõl a képet miért nem tudom link formájában
átküldeni a fórumba?Mire kell ott rámenni? Segítsetek! Köszönöm!
Lásd a hosszútávút-egybõl a képet rakja be...

Köszönöm!

A hidegcsepp tulajdonképp a magaslégkör kis kiterjedésû, a környezeténél hidegebb "darabja", ami ciklonális mozgást mutat, de a talaj közelében nem analizálható hozzá ciklon. Az 552 gpm-es vonal pedig azért kiemelt,mert az adja meg az adott nyomási szint átlagos magasságát, tulajdonképpen olyan,mint a ciklon és az anticiklon közötti választóvonal,az átlagos tengerszintre számítottlégnyomás, 1013.25hPa...

Köszönöm! Eddig azt sem tudtam, hogy a teknõ is ugyanez a fogalom.
És miért vastagított az 552-es vonal 500 hPa-os térképen? Ez egy kitüntetett vonal vagy csak a könnyebb eligazodás miatt van kihúzva?

Olyan programot keresek, mely kis méretû, vindóz alatt fut és ki tudom vágni avi kiterjesztésû videóból a hangot. Tud valaki segíteni?

Nincs München-nek egy D-felé nézõ webcamerája?
Link

A hidegcseppet (magassági hidegcsepp, teknõ, trog neveken fut még) az 500 hPa-os térképeken lehet fellelni.

Azt szeretném megkérdezni,hogy a hidegcseppnek mi a meghatározása? Milyen magasságokban helyezkedik el a hidegcsepp hideg levegõje?
A WZ 500 hPa térképein az 552 gpdm-es vonal miért vastagított, ennek van valamilyen jelentõsége?

Hát az egy emlékezetes vihar volt itt Pécsett, ezt hódarából építettem a vihar után: Link

Elvileg igen, bár elég ritka. Mindenesetre volt már rá példa: Link

Sziasztok! Nekem egy olyan buta kérdésem lenne, hogy télen lehetséges-e szupercellás zivatar kialakulása? Vagy ez csak nyáron jöhet létre? Köszi a válaszokat

Ezért érdemes beszerezni egy olcsó digitális esõmérõt. Nem az igazi, de jobb mint a semmi. És nem kell üríteni. Bár tisztítani annál többször.
Más: sokan(régebben én is) helytelenül rövidítik az Altocumulus castellanus felhõfajtát. Sokan Ac cast-nak írják, pedig helyesen Ac cas! Bocs az ide nem vágó hsz. részért, csak gondolom leírom...

Köszönöm!

Ok, kösz.

A válasz: Mindkettõre, hisz a 8h elõtt leesett esõ még tegnapi, az utána leesõ már a mai csapadék.

Melyik naphoz kell írni a csapadékadatot akkor, ha még 8 óra elõtt kezdett el esni, de már 8 óra után lett vége a zápornak? Én inkább a mai naphoz írnám, talán hosszabb ideig esett 8 után, mint elõtte.

Fejlesztések fórum, utolsó 50 hsz.-t el kell olvasni...