Globális jelenségek

A hosszútávúba már írtam, de megteszem ide is.
Azt nem tudom, hogy az utóbbi 1000 (!) év legmelegebb évtizede volt-e vajon az 1990-es évtized, de roppant nehezen vagyok képes elképzelni, hogy mondjuk az 1040-es években miként mérték az átlagot....
Az utóbbi 100 évben elképzelhetõnek tartom, de ugyanakkor nem szabad elfeledni, hogy ugyanennek az évtizednek a telei az átlagnál hidegebbek, és nem egyszer jóval havasabbak voltak. /Utalnék itt többek közt Snowhunter ragyogó téli statisztikájára./
Vagyis mindenféle statisztikát megcáfoltak ezen telek. Mindamellett természetesen lehet enyhe tél az idén. De csak a statisztika alapján erre következtetni -az iménti érvek után- úgy vélem, nem lehet.

A hosszútávú elõrejelzések fórumban a #37558. - anarki (Szerencs) hozzászólásom folytatása, ami már ebbe a témába vág:

Az OMSZ kiadványának bevezetõjében az olvasható, hogy a globális felmelegedés két részletben következett be: 1910-1945 és 1976-2000 között. Az elsõ szakaszban a természetes okok - naptevékenység, vulkánizmus - játszottak szerepet a változásban, míg a másodikban vélhetõleg az emberi tevékenység, vagyis az üvegházhatást okozó gázok (és vele együtt a természetes tényezõk és benne voltak). Ezek felerõsítették egymást.

Az az utóbbi 100 évben a Föld átlaghõmérséklete 0,74 fokkal emelkedett, ezen belül Európa átlaghõmérséklete csaknem 1 fokkal magasabb lett. Ezzel együtt a XX. század lett az eddigi legmelegebb évszázad és azon belül is a 1990-es évek lettek az elmúlt 1000 év legmelegebb évtizede.

Ezek önmagájért beszélõ tények, de közvetlenül még nem teszik lehetetlenné a hideg és havas tél bekövetkezését, mindössze csak az esélyét csökkentik. A XXI. században folytatódni látszik a felmelegedés, és az elmúlt 12 év közül 11 év volt eddig a legmelegebb, amit a 1860-as feljegyzések óta tapasztaltak.

Mindössze ezért hiszek jobban azoknak a hosszútávú elõrejelzéseknek, amik a szokásosnál enyhébb telet jósolnak. Személy szerint én megértettem a hosszútávú elõrejelzésekben rejlõ nehézségeket, de akik ilyet készítenek, azok elismert meteorológusok és értenek a témákhoz.

Én viszont azt tapasztaltam, hogy itt sokkal kevésbé szélsõséges a havi csapadék eloszlása, ami fõleg a 90-es években produkált nemegy 200 mm feletti összeget. Ezek gyakorlatilag teljesen eltûntek.

Ebben fontos árnyaló tényezõ lehet az anticiklonális idõszakok alatt idõnként ténykedõ mediterrán ciklonok (csapadék ugye) hatása.

A télnél is hasonló kicsit a helyzet, habár ott a nyárihoz képest kisebb a csökkenés (A link rövid ideig él!).
Link

A szárazodás azt jelzi, a csapadék is csökkenhetett és anticiklonálisabbra fordult az idõ. Ez viszotn azt jelzi, hogy kevesebb hó lehet, ami ugye az éjszakai fagyokat segítené elõ.

Komolyra fordítva a szót:Itt az augusztusi 168 mm után a szeptember csekélyke 120 mm körül tart.Persze ez nem különös,hisz 2005 júl-aug-ban is mértem már 300 mm-t.

Az orvos is azt mongta a páciensének akit egy hétig a hasmenés,majd egy hétig a szorulás kínozta,hogy nyugodjon meg, valójában(átlagosan)semmi baja...:-)

Ami (nem kis) csapadékhiány volt az idei év elsõ felében januártól augusztusig, azt most pótoja az idõjárás, ha így halad mégavégén kijön a végén hogy átlag körüli csapadék lesz....

Úgy látom,hogy az általam 3-4 évtized viszonylatában tapasztalt szárazodás,rh csökkenés,amit sokszor leírtam(pl.a ködös napok,vagy ködtakarós idõszakok erõs csökkenése formájában),talán statisztikailag is igazolt.Nekem nyáron ez nem csak a ködök csökkenésében(nyári ködöt az idén ha egyszer láttam) tûnt fel,hanem a kevesebb felhõ,tisztább levegõ,nagyobb látótávolságok,szikrázó napsütés tömkelege,"égetõ" napsütés sokszor a szószerinti értelemben.És persze a nyarak magasabb T-je azonos páramennyiség mellett alacsonyabb rh-t eredményez.
Mivel a melegebb tengervíz nagyobb párolgáshoz vezet,a szárazföldön ez nem érzékelhetõ,fõleg nyáron,ha a felmelegedés erõsebb az átlagnál.Télen viszont erõsebb lehûlésnek kéne lenni,ha alacsonyabb az rh(a vízgõz,köd,felhõ csökkentené a kisugárzást),de mégsem mondhatjuk,hogy erõsebb hidegeink lennének.A nyári félévben viszont magyarázhatóak lennének így a gyakori erõs hidegek(pl.az idén július végén és szeptember elején az erõs lehûlések).Bár ha belegondolok,a téli meleg anomáliák idején sem annyira a lehûlés éjszakai elmaradása volt a kirívó,hanem a 15-20 fokos téli nappali felmelegedések sokasága.

Ezen én is eltûnõdtem de, ismerve hogy a felszín közeli hõmérséklet kialakításában nem csak az számít, hogy milyen légtömegek érkeznek fölénk, hanem az is hogy mennyire nedves.
A nedvesség elég komolyan tudja hûteni a levegõt, pontosabban szólva, megakadályozza a levegõ erõsebb felmelegedését.
Link
Láthatod, hogy míg - magasabb szinteket nézve - az 50-es évek eleje hasonlóan meleg volt, mint az elmúlt években (a nyarat tekintve), addig a lentebbi szinteken, felszín közelében már nem.
Ennek oka, hogy az 50-es években jóval magasabb volt a térségünk feletti rh, mint mostanság.
Ez okozza, hogy az 50-es évek elején a nyarak nem voltak olyan forróak a felszín közelében, mint az elmúlt években.

Az NCEP reanalízisekrõl annyit, hogy sokan arra hivatkoznak, hogy mivel amerikai modell biztos nem jól fogja meg az európai viszonyokat és ezért jobbb az ECMWF reanalízisei. Én mivel nem tudtam ezt egy "elfogadható" magyarázatnak venni, hivatalos magyar adatokkal összevetettem mindkettõt. Pontosabban szólva 850-es hõmérsékleti értékeket vizsgáltam. Az ECMWF túlbecsülte az utóbbi egy-két évtizedre, míg az NCEP picit alá becsülte. Abszolút hiba nagyságát tekintve az NCEP vétette a lekisebbet. De ez egy paraméter ellenõrzése volt a téli idõszakra, ugyanolyan rácsfelbontás esetén ugyanarra a rácspontra nézve. A többi esetében nem tudom megmondani mi a helyzet.
Mivel nincsenek egzakt mérések minden paraméterre, mindenhol 1948-ig visszamenõleg, így nagyon nem is lehet, eldönteni melyik reanalízis jobb.
Intézettõl, országtól, szakértõtõl függ, ki melyiket használja.

Köszönöm a linket, azt hiszem, napokig el tudnék szórakozni az adatokkal. Az "NCEP Reanalysis"-ek egyébként mennyire pontosak? A 20. század közepén még nem sok mérés állhatott rendelkezésre a sarkvidékekrõl, de szondaadat (a különbözõ szintek hõmérsékletéhez) a lakott helyekrõl is kevesebb lehetett...

Ha ennek ellenére megbízhatóak az értékek, akkor érdekes pl. hogy a Kárpát-medencében 1000 hPa-on a 2000-es évek nyarai (fõleg 2003 és 2007) voltak a legmelegebbek 1948 óta, 850 hPa-on viszont nem múlják felül az 1950-es éveket: Link Link

Igaz, nekik tél, de nekünk nyár .
Teljesen ugyanilyen megjelenítést nem tudok mutatni, de errõl az oldalról:
Link
elég sok mindent megtudsz nézni.
Havi, napi, évi értékeket. Lineáris korrelációkat stb...
Bármelyiket kiválasztva, megnézheted az éves értékeket, anomáliákat különbözõ paraméterekre, különbözõ szinteken, különbözõ térképes elrendezésben.

Erre csak annyit, hogy a rádióban a bemondónõ (én kirúgnám, ha a fõnöke volnék) szinte röhögve olvasta fel, hogy jaj de jó, hogy kinyílt...

"Eközben a nyár az elmúlt idõk egyik leghidegebbje volt Dél-Amerika déli nagy részein!"

Azaz a tél. Elgondolkoztató viszont, hogy az Antarktisz már sokadjára produkált komoly pozitív anomáliát, ill. hogy a pozitív anomáliák világszerte mennyivel nagyobb területet foglalnak el (a néhány negatív ránézésre nem egyenlíti ki õket)...

Egyébként az ábrázolás nagyon tetszik. Megtekinthetõk valahol visszamenõleg, a korábbi évekre is ilyen térképek?

Hozzászoktam már, hogy az ilyen dolgok óvatosan kezelendõk. A "no comment" nem cinikus megjegyzés akart lenni. Köszönöm a kiegészítést! :-)

A cikkhez csak annyit fûznék hozzá, hogy az északnyugati átjáró rendszeresen szabaddá válik a nyár végére Kanadánál.
Tény viszont, hogy az utóbbi közel 4 évtized legalacsonyabb felszíni borítottságát érte el a tengeri jégmezõ az Északi-sarkon:
Link

Eközben a nyár az elmúlt idõk egyik leghidegebbje volt Dél-Amerika déli nagy részein!
Link

No comment.
Link

Köszi Leifur. Így van!
Bringára magyar (meg akik éppen itt vendégeskednek nálunk)! :-D

... és mivel nemcsak Pestfalván lesz, itt az országos link :]
Link

CRITICAL MASS - 2007. SZEPTEMER 22.
Link

A bicajos felvonulást az Európai Mobilitási Hét keretében (2007. szept. 16-22.) rendezik meg, amelynek programja ezen az oldalon található: Link , és a lap közepérõl .pdf-formátumban tölthetõ le.

"Az Európai Mobilitási Hét a városi mobilitás és közlekedés kérdéseire szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét. Ilyen módon hozzá kíván járulni az európai polgárok egészségének és életminõségének javításához. A résztvevõ helyi önkormányzatok a tiszta közlekedési módokat népszerûsítõ hetet szerveznek, a városi közlekedési rendszerrõl alkotott elképzeléseik kifejtésére buzdítják a lakosságot és az érdekelteket, valamint minden év szeptember 22-én megszervezik az Autómentes Napot."

Rengeteg program lesz, többek között számos zöld szervezet bemutatkozik.
...és ebben az egy hétben a MÁV a kijelölt vonalakon ingyen szállítja a kerékpárokat! :-)

Link
Olaszul van ugyan, de a képek önmagukért beszélnek akkor is, ha nem tudsz sokat olaszul.
Lényeg: ez a kitörés jelentéktelen volt minden tekintetben.

Ez valóban így van, ám erõs kitörésnek kell lennie ehhez. Mennyire volt erõs?

Johnas, mindennek van mindenre hatása, de egy ilyen kis pöfögés, amit az Etna is csinál most, nem mérhetõ a hatása egy nagy kitöréshez.
Ami a klíma (ideiglenes) módosításához kell, az nem pusztán a nagy tömegû kilövellt anyag, hanem az is, hogy ez a légkörben kellõen nagy magasságba jusson, valamint az is számít, hogy az adott vulkán milyen szélességi körön van, ettõl függ, hogyan tud szétterjedni a légkörben, hogy kifejthesse a hûtõhatást globálisan.
Az Etna kitörését webkamerán nézd meg Link
Ettõl nem lesz hideg a telünk. :-)

Pár nappal ezelõtt kitört az Etna, és azóta azon gondolkodom, hogy lehet-e ennek bármiféle kihatása az elkövetkezõ pár hónapra, hiszen a vulkánkitörések alkalmával sok por és egyéb szilárd részecske kerül a légkörbe, ami némely esetekben erõsen kihathat az idõjárásra is, nemde? Ugyanis felrémlik nekem a Krakatau kitörése, és hogy utólag többen is felhozták, köze lehetett esetleg az azt követõ 1-2 év globális negatív hõmérsékleti kitéréséhez.

Link

Azt hiszem ide kell rakjam, sajnos. "A görög-tûz": Link

Kösz srácok! Most már tudom miaz. Látszik, hogy van mindennek ésszerû tudományos alapja és nem kell kitalálni rá dolgokat

Nem tudom a második link mit hivatott bizonyítani, de ez szerintem egy SOHO felvétel egy napsúroló üstökösrõl. Még a koronográf is látszik a bal felsõben. Ráadásul egy kicsi csinos CME (Coronal Mass Ejection) is befigyel.
Szerk: Na Andris meg is elõzött

Svadasz: a második képen nem "lézertorpedó izé", hanem egy közönséges napsúroló üstökös látható. A Nap környezetét figyelõ SOHO ûrszonda képein ez megszokott látvány, sõt, ennél sokkal fényesebbek is elõfordulnak... pl. a januári McNaught-üstökös, amit még a Földrõl, kis távcsövekkel is látni lehetett a Nap mellett.

Viszont a HAARP-val kapcsolatos, hogy lézertorpedó izével lõnek elég érdekes. Mindenesetre az USA-ban úgyis van számtalan érdekesebbnél érdekesebb titkos kutatási program.

Link
Link

Nem kicsi ez a HAARP bázis:
Link
Link

Egy jól ismert fizikusnak volt ugye egy mondása, ez most nagyon ül : "A világon csak két dolog végtelen: a Világegyetem és az emberi hülyeség. Bár az elsõben nem vagyok biztos".

OK, megnyugodtam, tudtam, hogy ide kell betenni - de azért még várok véleményeket, vegyünk-e még tartós tejet...

Már bocsánat, hogy ide írok, de ez kegyetlen, tényleg olvassátok el, ilyen bugyutaságokat még az ufómagazinban sem lehet olvasni, nem akarok kiemelni semmit az egész annyira nevetséges, hogy fájdalom arra gondolni, hogy egy makimajomnál fejlettebb számítógépet használó humanoid, hogy képes ezt egyáltalán elhinni. Szerintem az elsõ tudatmódosító tárcsát éppen az õ fejében helyezték el aztán hullámospapagájok forgatják összevissa

LYÉZUS MÁRILYA

A skalárfegyver ilyen, akkor én itt a radarnál jó sokat láttam már ilyet.

Amúgy ezt a betegséget úgy hívják, hogy üldözési mánia, valamint téveszme.

Vagy ahogy tovább keresgélek, már majdnem ott vagyunk, amire gondoltam:
Skalárfegyver bevetésével "terelgetett" felhõrendszer jellegzetes, hatszögletes képe, mûholdfelvételen (az oldal harmadánál):
Link
(remélem, ezek mégnagyobb hülyeségek!)

Én ezen a nyáron kezdtem gyanakodni, hogy emberi kéz nyúl az idõjárásba... Feltûnõen sok volt a kelet Magyarország felé tartó és aztán szétoszló zivatar, aszály, forróság. Remélem hülyeség a következõ:
Link

Link

Pont így értettem én is Azaz én is a végletességet kritizálom, ami a mai hírszerkesztés fõ kritériuma. Amíg látszólag egyértelmü okok vannak (külsõ szemlélõ vagy a média számára), addig azt fel lehet fújni és lehet rajta lovagolni. Emellett persze örülök is a modellek ilyen irányú finomításának.

Ezt aláírom, de amikor már mindenütt azt hallani, hogy ennek meg annak csak is csak a ühg lehet az oka, azt már igencsak túlzottnak tartom.
Egyébként is az antropogén (nem csak ühg növekedés, de az urbanizáció, földhasználat megváltozása, vagy pl hogy minden télen eltakarítjuk a havat - befolyásolva az albedot ezzel) hatás megváltoztatja az energia folyamatoka, melyek megváltoztaják a légkröi folyamatokat és annak van valami eredménye. Mikor nagyobb, mikor kisebb. Hol itt, hol ott.
Viszont a természetes hatások is képesek felülírni, vagy gyengíteni, de akár erõsíteni is folyamatokat. A kérdés csak az melyik az erõsebb adott helyen és idõben.

Érdekes felismerés a természetes folyamatok hatásának felértékelése, így a modellezés már sokkal inkább reális irányba haladhat. Fontos viszont egy egyensúlyi állapot megtartása, hogy a változás kiértékelése során ne billenjünk át a ló másik oldalára, azaz ne fogjunk mindent természetes okokra. Mindenzt csak azért írom le, mivel a médiavezérelte társadalomban az átlagos dolgoknak nincs hírértékük; hír csak az lehet, hogy "mindent azok a csúnya emberek okoztak", illetve "vaklárma volt az egész, mindenrõl a természet tehet, le a katalizátorral".

Kicsit ellentmondásosak az eredményeik a PREDICATE program eredményeivel. Ha a DePreSys (mely a HadCM3 fejlesztése) nem azonos azzal a modellel mely a PREDICATE program keretében is fut, akkor értem.
A PREDICATE programban 6 ország 8 intézménye vesz részt (Köztük a Headly Center is - Met Office).

A lényeg, hogy a 2007 júniusi publikációjukban eddigi eredményeiket mutatják be.
A vizsgálatok tanulsága szerint a földi felszíni átlaghõmérséklet 2010-15-ös idõszakra mindössze 0,3-0,4 ¢°C-os emelkedést jelez elõre a XX: század utolsó két dekádjához képest, míg az IPCC elõrejelzése 0,4-0,8°C-ot vár(t). (A 0,3-0,4 a mostani évekhez képest kb 0,1°c-ot jelent, szemben a DePreSys 0,3-asával.)

Sajnos a linkelt cikk által hivatkozott tudományos cikknek csaka szövegéhez jutottam hozzá, az ábrákhoz nem.
Mindenesetre a DePreSys a PREDICATE eredményeinél magasabb növekedést vár, mely már valamelyest közelíti az IPCC-ben foglalt 22 model együttes elõrejelzését.

Mégis a mostani és a PREDICATE eredmények is jól mutatják, a természetes változékonyság, a több évtizedes osszcillációk szerepe nagyobb, mint ahogy azt a jelenlegi globális éghajlati modellek érzékelik. Ezt valamelyest le is írták az IPCC-ben persze nem ezekkel a szavakkal .
Persze a fentiekhez hozzá kell tenni, hogy a modellek a vulkáni tevékenységet és a Nap tevékenységét is a jövõben ugyanolyan szinten veszik, mint a jelenlegi állapota. Tehát ha valami nagy óriás vulkánkitörés történik, vagy éppen a Nap néhány ciklusa (24-25-26) bõven a szokásos alatt marad, akkor bizony borul minden eddigi forgatókönyv - legalábbis egy idõszakra (úgy egy-két évtized, avgy több). Dehát azok is csak egy lehetséges forgatókönyvek.
Nehéz ez az éghajlati elõrejelzés.

Link

Link

Közben azért megnéztem az idevonatkozó szakirodalmam, hogy nem hordtam-e össze hetet-havat a mediterrán ciklonok energiaháztatásával kapcsolatban (mert autodidakta lévén ezeket összeszedve és gyakran lapozgatva tudtam okosodni), lehet nagyvonalakban készpénznek venni (már a méretük is elgondolkoztató, mint átmeneti képzõdmények, ám mivel ez újabb témakör, nem is megyek bele), he-he !

Tény, h nyár végére, õsz elejére jól felmelegszik a felszín. Nem tudom se cáfolni se megerõsíteni amit írtál. Viszont a meleg talajfelszín fölé érkezõ nedves óceáni levegõ továbbra is labilis maradhat. Persze fontos tényezõ még, h nedves vagy száraz a talaj. Érdemes lenne ezeket a klimatológiai viszonyokat megvizsgálni.

Annyi igaz, hogy nem tölt be nagyobb szerepet, ám õszi statisztikai maximumuknak egyik oka a szárazföld hõje (az erõs hõmérsékleti kontraszt a mérsékelt övi társaiknak fontos szerintem, itt a trópusi ciklonokkal együtt a vízfelszínrõl felvett és a felszabaduló látens hõ a fõ motor), amit "õk" használni tudnak, eme ún. szenzibilis hõ a trópusi ciklonokkal ellentétben majdnem fele-fele arányban vesz részt energiautánpótlásukban (különben feloszlanának a szárazföld felett, mint a trópusi társaik, nemhogy erõsödnének), ezért nevezik õket átmenetnek a trópusi és a mérsékelt övi ciklonok között.

Amennyiben tévednék, gyorsan szólj, he-he !

Lehet, h félre értettem, de télen a föld hõje nem hinném hogy jelentõsebb szerepet tölthet be, mint a meleg tengervíz. Nem mondom, h nem fontos, de a Balkán feletti kimélyülésnek egyik fõ oka inkább az erõs hõmérsékleti kontraszt, vagy egy gyengébb magasági hidegmag.

Ebben van egy kis érdekesség, mivel a mediterrán ciklonok fõleg télen egyedülállóak abban, hogy a szárazföld hõjét felhasználják és ezáltal nem gyengülnek, hanem fordítva, bár ez nem a mostani tárgytéma szintjén érvényes, csupán a mi viszonylatunkban, a kies medencénkben, gondoljunk a sok itt felettünk kiteljesedõ "aranyosokra", legjellemzõbb példái a 2003 februári ciklonok.

Én is hasonló képpen értelmeztem. Csak hát az újságírók, vagy nem tudom ki, gondolom nem sejtette, hogy mirõl is van itt szó igazából.

Még ha eredményezne is, akkor is ott van az Itáliai-félsziget és a Balkán-félsziget, melyek jó kis súrlódási tényezõvel járnak és a párolgás mértéke sem egyezik meg a Földközi-tengerével.