Globális jelenségek

Vagy jönne végre egy klasszikus fekete-tengeri mediciklon.

Az nagyon extra lenne. Volt ám olyan amikor durván a Debrecen-Szeged vonaltól keletre okozott kiadós havazást, a bükkba egy pár centi jutott. Ekkor Erdélyben rendkívûli havazások voltak, határozottan emlékszem arra , hogy novemberben történt, az évet megpróbálom kideríteni. Ott pörgött vagy három napig a ciklonközpont a keleti kárpátok fölöt, amikor megerõsödött, kevés havat adott felénk is , szép hófúvással. Az ennyire enyhe telekre, mint a 2006/2007-es szerencsére jó esélyünk van elkerülni, mert ritka. A hóhiány azonban sajnos nemritka az utóbbi évtizedekben. Meteorológus szájából is hallottam már, hogy a század elsõ felében, a hetvenes évekig ez nem volt jellemzõ.

Áááá! :-( Köszi Nyuli! ...bár ne lenne hír ilyenekrõl! :-(

Parancsolj, Borka: Link Gondoltam, hogy érdekelni fog

Van az esetrõl link? Németül is jöhet.
* egy Dolomitok-rajongó *

Vélhetõen a klímaváltozás számlájára írható egy ma délelõtti esemény: az Alpokban, pontosabban a Sexteni Dolomitokban leomlott és a völgybe zúdult az Einserkofel 2698 m magas csúcsa. Az utóbbi idõben hasonló esemény egyre gyakrabban fordul elõ. Mivel a Dolomitok mészkõbõl állnak, így a növekvõ hõingadozás sokkal drasztikusabb hatást gyakorol rájuk. (Ez egyben legyen figyelmeztetés is a Dolomitokba készülõ esetleges kirándulóknak.)

Hááááát!
Izééé!
Ez az õsz télleg nem gáz, bár kérdés milyen egy klasszikus normál õszi menet??
Ha bejön a várva-várt mediterrán ciklon 1 hét múlva, akkor esik még egy 100-as, meg december végéig esik még egy kicsi, és csapadékmennyiségileg átlagos lesz az év
Más kérdés, hogy az eloszlása az télleg katasztrófális!

Jól elvagytok

Csak egy mondatot engedjetek meg nekem a másodvirágzással kapcsolatban. A jelenség teljesen normális a mi éghajlatunkon. Az egyik magyarázata a nyári nagy meleg miatt kalakult vízhiány, és a növényekben a kiszáradás folyamata, amelyet végül a csapadékos augusztus majd a szeptember követett, ezen okok miatt a növények "mintegy" tavaszi életet, megújult természetet éltek át a hõsokk után. A másik az lehet hogy jövõ tavasszal a virágzás rövid idõre lesz korlátozva, ez lehet a hideg tél, vagy a csapadékos hûvös tavasz, esteleg a száraz tavasz és tél, ezálalt nekik rövidebb idõ áll a rendelkezésükre a szaporodást illetõen. Így elképzelhetõ hogy, az "utódnevelés" az õszi idõszakra tevõdik át.Tehát a mostani másodvirágzás amely nem csak az epreknél fordult elõ, ez elõre vethet néhány gondolatot a következõ idõszakkal kapcsolatban hogy milyen lesz az idõjárás kimenetele. Húúú ez több lett mint egy mondat

Ezek szerint ez elkerülte a figyelmed:
"Amit az elmúlt "tél", tavasz és nyár véghezvitt, abból már valóban rendkívülinek nevezhetünk egyet s mást..." (#4542)

A vita az õsz kapcsán kezdõdött, EBBEN én az égvilágon semmi rendkívülit nem látok. Persze tudom, régen mekkora õszök voltak.

Jó, de melyik tavasz óta? :-)
(na jó, befejezem...)

Az nem annyira középsõ, mert egyúttal az év elsõ hónapja.

itt viszont (elérés az átlagtól):
jan. -10mm +5.2°C
feb. -11mm +3.7°C
már. +3mm +0.9°C
ápr. -11mm +1.5°C
máj. -44mm +2.1°C
jún. -11mm +2°C
júl. +41mm +0.2°C
aug. +31.3mm +0.8°C
szep. +2.5mm -2.8°C
középsõ hónapok(jún.-aug.): hõmérsékleti eltérés(jún. kivételévek) nem nagy, a csapadék viszont igen(ismét jún. kivételével).

Mondom, hogy tavasz óta

...és a január? :-)

Erre a mondatodra reagáltam
"A Kárpát-medencére pedig sohasem volt jellemzõ az egyenletes csapadékeloszlás... "
Ezzel: #4545

Tehát azért nem normális az õsz, mert áprilisban csak 1 mm csapadék volt. Aha.

Április, július,október.1mm,37.6 mm,1,5mm

"október csapadékilag hajaz áprilisra."

Melyik két hónapra gondolsz? Valami azt súgja, hogy az idei szeptember nincs közöttük: Link

Mit fed az a szó, hogy "középsõhónapok"?

én meg azt hittem, hogy októberben a T átlag -1°C! így viszont már értem. kösz!

Viszont az érdekes, hogy tavasz óta legalábbis itt Dny-on a középsõ hónapok csapadékilag elég szegények, lehet csak véletlen, de mindenképpen érdekes.

Hát mondjuk, hogy két hónapban mindössze 1-1mm esik(feltételezve, hogy ebben a hónapban nem fog több, bár ebben nem nagyon hiszek), az nem nagyon normális.

Nem vagy hülye, úgy értette, hogy a sokévi átlagtól ennyivel tér el.

Az évszakos átlaghoz képest -1,4 fokos eltérés van.

Attól, hogy egy évszak nem követi hajszálpontosan a sokévi átlagokat, és nem egyenletesen oszlik el a csapadéka, még egyáltalán nem lesz rendkívüli. Minden átlag a sok-sok pozitív és negatív anomália összességébõl áll össze, a szoros értelemben vett "átlagos" idõjárás valójában soha nem valósul meg. A Kárpát-medencére pedig sohasem volt jellemzõ az egyenletes csapadékeloszlás...

Amit az elmúlt "tél", tavasz és nyár véghezvitt, abból már valóban rendkívülinek nevezhetünk egyet s mást... Az õsz viszont a szokásos kerékvágásban való visszatérés jegyében telt: a szeptemberi hõmérsékleti anomáliánál jóval nagyobbakat is bõségesen találunk a múltban.

Végül, de nem utolsósorban:
"A csapadék eloszlás katasztrofális, október csapadékilag hajaz áprilisra. A hõmérséklet õszi átlaga -1 fok alatt van, és marad is bõven."
Ebbõl mi az, ami az eper érését segíti?

az elsõ sort még értem, viszont a második("A hõmérséklet õszi átlaga -1 fok alatt van, és marad is bõven.")... lehet hogy én vagyok hülye, hogy nem értem! ha igen, akkor bocs, ha nem, akkor meg mindegy!

A csapadék eloszlás katasztrofális, október csapadékilag hajaz áprilisra.
A hõmérséklet õszi átlaga -1 fok alatt van, és marad is bõven.

Hát nem túl normális õsz.

Magyarán szólva: eddig nagy vonalakban igazi, "normális" õszi idõ volt...

Nem baj, most elfagy

dehogynem! na jó, inkább arra, hogy még nem volt (nagy) talajmenti fagy sem, és nem olyan csapadékos, borongós az idõ, inkább napos(ami tuttommal jó az epernek[bár a csapadék is...]).

Kíváncsi vagyok, miben látod az összefüggést... ugye, nem arra gondolsz, hogy a rendkívül meleg õsz okozta a másodvirágzást?

Az elõbb kimentem a hõmérõhöz megnézni, hogy hány fok van, és ekkor láttam, hogy néhány eper virágzik(!), és egyeseken már 1, 1.5 cm-es még zöld kis eprek vannak!
ide csak azért írtam be, mert (szerintem) ennek köze van az éghajlatváltozáshoz. bár ebben az évben sok növény virágzott másodjára... de az eper az mégse októberi gyümölcs!

EZT sehogy. A valamirevaló hosszútávú próbálkozások épp ezért nem konkrét elõrejelzések, hanem az egyes (pl. átlagnál hidegebb vagy melegebb) kimenetelek valószínûségét adják meg. Igaz, hogy sokszor apró eltéréseken dõlhet el egy tél megítélése, de azért a zonális és meridionális irányítású tél közti különbséget biztos nem kell részletezni. Az ilyen jellegnek (jobban mondva, adott jelleg kialakulási valószínûségének) a megállapításához pedig valóban a nyomásanalízisen keresztül vezet az út.

Egyébként ha figyeled például Svadász elõréit, ott nem véletlenül szerepel gyakran a 850 hPa-os hõmérséklet. Ezt még sokkal közvetlenebbül befolyásolja a légnyomás-elrendezõdés; a prognózis olvasója viszont ne feledkezzen meg róla, hogy az ottani pozitív anomália nem vetíthetõ ki automatikusan a felszínre...

Sehogy.

Ezért sem értem hogy lehet elõre jelezni a telet, hisz ha egy mediterrán ciklonnál -5 fokos 850 van akkor esõ, ha -6 akkor hó esik!
Namost 3-4 hónapra 1 fokot elõrejelezni lehetetlen!
Márpedig ezen az 1 fokon múlhat 40 mm esõ vagy fél méter hó, és egybõl nem annyira "rossz" a tél!
-5 fokos 850 mellett 40 mm után rájön egy Ac és hidegpárna köddel 0 fokkal, -6 fokos 850 mellett is rájön az Ac, csak akkor hidegárna fél méter hóval zúzmarával és -5-10 fokkal!
Nemmindegy!
És ennyin múlhat akár, és fél méter hó, majd 2 hét -10 fok után egybõl más a tél megítélése, fõleg ha az anticiklon feloszlása esõvel következik be, viszont ha -10 fok van itt lent a medencében, akkor az hóval ónosesõvel indulthat, az sem mindegy!
Na ennyi múlhat 1 fokon is akár!
Ezt hogy a fenébe lehet 3-4 hónapra elõrejelezni nyomásanalízissel tengervízhõmérséklettel nem értem!

Szinte az egész "tél" azzal telt, hogy "Na a jövõhéten már jön a tél!"
Aztán valahogy mégsem úgy alakultak az események.

Azért az összképhez az is hozzátartozik, hogy átlagos teleken egy olyan helyzet áll fenn, ami múlt télen háromszor is, azaz egy igen kemény északról támadó hideg lehetõségét, amelyek közül kettõ nem sokon múlt (egy a németeknél, egy a balti államok és lengyeleknél landolt), egy pedig végül elmaradt.
Ezek közül ha egy is bejut medencénkbe, ás a köztük uralkodó déli anticiklonális áramlás (ideális hidegpárnához) konzerválása esrtén számmisztikalilag és érzetileg is más telet adott volna.
Csupán azért írtam, hogy tényleg nem sokon múlt egy-két kemény hidegbetörés.

Milyen lesz a tél?
Újabb riogató cikk:
A mamutok bosszúja
2007-09-28

"Murmanszk - Amilyen jövedelmezõ a globális felmelegedéstõl olvadó trundán mamutmaradványok után kutatni, épp akkora veszélyt is rejt az emberiség számára a visszavonuló jégtakaró.

Az elmúlt években ugyanis nemcsak az értékes õslénycsontok kerültek felszínre a visszahúzódó hótakaró alól, hanem a hajdan élt õslények által otthagyott ürülék is, amely most fél-Európányi területen olvadozik, és bocsátja ki magából az üvegházhatást fokozó szén-dioxidot és metángázt.

A Reutersnek nyilatkozó szakértõk szerint a tundrát borító mamutürülék nagyobb kárt okoz a globális felmelegedéstõl sújtott bolygónknak, mint az egész Közel-Kelet összes olajkútja.

Blikk-információ"

Namost kezdenének bele a "bio-kémikusok-fizikusok" már olyan kisérletbe, ami igazolná ezt. Lehet hogy az idõ rövid.

Hozzanak el akkor mamut-ürüléket a tundráról, és tegyék bele vizsgálói környezetbe, mérjék meg az adatokat,igaz, vagy mégis teljesen más következik be.

Ha a Bükkben nem is,de itt elég enyhe idõ volt (a tél átlaga +4 fok a Dunántúl egyes helyein),vagyis lehet ,hogy volt már ennél enyhébb tél,csak senki nem tudja bizonyítani.Mondhatni "paraszthajszálon" múlt a zord tél...:-)

Link

Jó kis sorozat, mindenkinek csak ajánlani tudom. Ma például 10:10-kor lesz: Link

Link

Ehhez az enyhe tél témához hozzátenném:

Az elmúlt tél (ha csak a hõmérsékletet nézzük) az enyhe idõ ellenére akár lehetett volna emlékezetes havas tél is a Bükkben.
- Ha pl. December végén a helyett a pár centi helyett leesik vagy 20-25,
- Ha a csapadék nagyobb része hó formájában hullik (általában nem sok hiányzott hozzá).

- . . . . .
Ugyanis az igazán enyhe idõszakok általában pár napnál tovább nem tartottak. miközben volt, hogy 1-2 hétig is megmaradt a Bükkben az a szinte csak lepelnyi hó. Link Link

Egy komolyabb hónak ez a kis meleg meg esõ meg sem ártott volna. Úgy mint 2006 januárjában, mikor szerencsére Szilveszter környékén komolyabb hó esett, és az hosszú hetekik mindenféle esõnek és melegnek ellenállt.
Ilyen "apróságokon" is múlik, hogyan emlékszünk egy télre.

Elég utálatos volt ez a téli idõjárás, mikor a csapadék mindig a rendkívül enyhe idõvel érkezett, mikor meg már átváltott havazásra el is állt.
De szép is lenne ha az idén ezeknek a mediciklonoknak rendszeresen a visszasettenkedõ ágából kapnánk.
Vagy jönne végre egy klasszikus fekete-tengeri mediciklon.

"Az elkövetkezõ hetekben, országhatárokat nem ismerve madarak ezres, tízezres csapatai szelik keresztül Európát. A Magyarországon fészkelõ madarak jelentõs része is elvonul. Hozzájuk csatlakoznak az északról érkezõ példányok, hogy a táplálékban bõvebb, melegebb éghajlatú déli telelõ területeikre költözzenek. Legyen Ön is részese az élménynek, és figyelje meg a vonuló madarakat az Európai Madármegfigyelõ Napok rendezvényein 2007. október 6-7-én! A rendezvény támogatója a KvVM és Magyar Turizmus Zrt."

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Link

Szerk.: no, ez inkább a Bioszféra fórumba illik, most már mindegy... :-)

Link

Link hogyha láttátok akkor bocs. Véletlenül a Hosszútávúba linkeltem, de ez már inkább ide való, és ez is: Link

???
Link

Link
Link

Megint elõjött a hideg telek sorozata téma.A legzordabb négy évvel ezelõtti tél valóban nálunk 2,4 fokkal átlag alatt volt,de ezek a valóban nem túl enyhe telek sem tudták az évi középhõmérsékletet mérsékelni.Vagyis a felmelegedési tendencia nem az enyhülõ telek miatt van(mint talán még 1-2 évtizede lehetett),hanem a többi évszak,szerintem fõleg a nyarak erõteljes melegedése hatására.Az utóbbi egy év 3,5 fokos és folyamatos + anomáliája bizonyára egyedi,lesznek még hûvösek,ahogy ez a hónap már kevéssel átlag alattinak néz ki országszerte.Bár egy hét még hátravan,de melegebb az átlagnál biztosan nem lesz.Az átlagot a várható melegedés miatt talán ha egy fokkal múljuk alul.

Az utóbbi 1000 évben nem hinném még magam sem, hogy az utóbbi évtized volt a legmelegebb. Olyan becslések vannak, melyek azt pedzegetik, hogy valószínûleg az utóbbi 50 év az elmúlt évezred legmelegebbje. Ez egy fokkal elfogadhatóbb.
Az elemzésekrõl pedig annyit, hogy ahány módszer, annyi eredmény, ahány szerzõ annyi eredmény:
Link
Ezen a diagrammon csak néhány szerepel, melyek nem kaptak óriási kritikát és idõvel nem derült ki róluk, hogy esetleg manipuláltak (lásd hoki-görbék esete).
Hideg vagy éppen havas tél lesz a következõ évtizedekben is.
Szezonális elõrejelzéseknél elsõsorban az évtizedes, vagy évtizedközi osszcillációs változásokkal rendelkezõ idõjárási jelenségeket kell figyelembe venni, mint pl. az El Nino, PNA, AO, stb...