Globális jelenségek
Sziasztok! Köszönöm a sok hozászólást, sokat tanultam,-tunk belõle.Majd azért lehet hogy elõvesszük jan.-febr. tájékán ha megint jön egy "furcsa", nyakatekert tél.
Floo: ez tetszett:
A kérdés, hogy miért van az, hogy egy iskolás tanulónak ha megemlítjük a mediterrán szót, egybõl Pécsre asszociál??!
Mert a tankönyvek kiemelik, hogy ott mediterrán hatások vannak, Szeged a napfény városa, Zala hûvös csapadékos, Sopron szeles és stb., ezek ráaggatott jelzõk...
Ez már társadalmi dolog, minden országnak kell lennie egy mediterrán, egy napos, egy hideg egy szeles egy esõs tájnak, csak ezek nem biztos hogy a valóságot fedik!
Kössz, BuBu!
Floo: ez tetszett:
A kérdés, hogy miért van az, hogy egy iskolás tanulónak ha megemlítjük a mediterrán szót, egybõl Pécsre asszociál??!
Mert a tankönyvek kiemelik, hogy ott mediterrán hatások vannak, Szeged a napfény városa, Zala hûvös csapadékos, Sopron szeles és stb., ezek ráaggatott jelzõk...
Ez már társadalmi dolog, minden országnak kell lennie egy mediterrán, egy napos, egy hideg egy szeles egy esõs tájnak, csak ezek nem biztos hogy a valóságot fedik!
Kössz, BuBu!
Németországban München pl. pont a száraz kontinentális és a nedves óceáni éghajlat határán van
Ja, Írországban pl. Cork "mediterrán", Dublin "kontinentális", és Galway a klasszikus óceáni klímájú város
Ami relatíve igaz is, pl. Galwayhez képest London totál szárazföldi éghajlat
Ami relatíve igaz is, pl. Galwayhez képest London totál szárazföldi éghajlat
A teljes klímajelentés anyaga leszedhetõ .pdf-ben, alig 926 oldal. Jó böngészést
Úgy látom, éghajlatváltozás nemcsak a valóságban, a fejekben is zajlik. :-) De jól van ez így, helyre kell tenni a dolgokat. Pécs éghajlatát mediterrán JELLEGÛ-nek írják, no nem a szakirodalmoban, hanem inkább amolyan turistacsalogatóként. Ebben nyilván nagy szerepet kap a mandula, a füge, a sok szõlõ és nem utolsósorban a déli lejtõnek tulajdonított pozitív hatások. Hogy ez mekkora zavart okoz a fejekben, az teljesen más kérdés.
1. A mediterrán jelzõt meteorológiai szakkönyvekben azért nem találjuk meg, mert egyetlen meteorológus ill. éghajlatkutató sem hiszi azt, hogy egy országrész klímája "mediterránná" válna a 0,5 vagy 1 fokkal magasabb középhõmérséklettõl, ill. azt sem, hogy Magyarországon bárminemû mediterrán klíma elõfordulna. Nem hiszik, ezért nem is írnak ilyet, tehát ebben az irányban teljesen értelmetlen a vagdalkozásod. Mindannyian jól tudják, hogy a Kárpát-medence éghajlata nedves kontintentális, és kész. Zalában, Baranyában és az északkeleti megyékben is az.
2. Bakonyvár nem zárt völgyekrõl, hanem déli lejtõkrõl, és ezek NAPPALI hõtöbbletérõl beszélt, ami Baranyában éppúgy létezik, mint az ország többi részén, pl. a Balaton-felvidéken, a Mátraalján vagy a Bükkalján. Mellesleg, ha nem a völgy talpán, hanem az oldalában vagyunk, akkor ott fokozott éjszakai lehûlés sincs - Pécs jelentõs része ill. belvárosa pedig a Mecsek déli lejtõjére települt. Persze ettõl (ahogy az elõbb írtam) még nem lesz "mediterrán" az éghajlata, EZÉRT nem nevezik annak egyetlen éghajlattani munkában sem. A máshol (pl. reklámokban vagy az ott élõk köztudatában) valóban élõ jelzõt sem az éghajlat, sokkal inkább a város ill. a környék hangulata sugallta, ahogy Borka és Noli azt tökéletesen leírták. Tehát való igaz, hogy ha egy ilyen jellegû város Zalában lenne, ott is kiváltaná ugyanezt a képzettársítást. De Pécs nem oda épült, így jártatok...
3. "A mediterrán klíma jellemzõje, hogy a tél enyhe, na érdemes megnézni, melyik a legenyhébb telû vidék az országunkban, a mérõállomások elhelyezkedését fokozottan figyelembe véve!"
Sokadjára kérlek, legalább nézz bele az általad örökké szidott éghajlati atlaszokba! Ott is azt fogod látni, hogy Zalában a legenyhébb a tél, tehát ezzel is tisztában van minden szakember, és az iskolában sem tanítanak mást. (A te iskolai atlaszod és földrajzkönyved is ezt mutatta...)
2. Bakonyvár nem zárt völgyekrõl, hanem déli lejtõkrõl, és ezek NAPPALI hõtöbbletérõl beszélt, ami Baranyában éppúgy létezik, mint az ország többi részén, pl. a Balaton-felvidéken, a Mátraalján vagy a Bükkalján. Mellesleg, ha nem a völgy talpán, hanem az oldalában vagyunk, akkor ott fokozott éjszakai lehûlés sincs - Pécs jelentõs része ill. belvárosa pedig a Mecsek déli lejtõjére települt. Persze ettõl (ahogy az elõbb írtam) még nem lesz "mediterrán" az éghajlata, EZÉRT nem nevezik annak egyetlen éghajlattani munkában sem. A máshol (pl. reklámokban vagy az ott élõk köztudatában) valóban élõ jelzõt sem az éghajlat, sokkal inkább a város ill. a környék hangulata sugallta, ahogy Borka és Noli azt tökéletesen leírták. Tehát való igaz, hogy ha egy ilyen jellegû város Zalában lenne, ott is kiváltaná ugyanezt a képzettársítást. De Pécs nem oda épült, így jártatok...
3. "A mediterrán klíma jellemzõje, hogy a tél enyhe, na érdemes megnézni, melyik a legenyhébb telû vidék az országunkban, a mérõállomások elhelyezkedését fokozottan figyelembe véve!"
Sokadjára kérlek, legalább nézz bele az általad örökké szidott éghajlati atlaszokba! Ott is azt fogod látni, hogy Zalában a legenyhébb a tél, tehát ezzel is tisztában van minden szakember, és az iskolában sem tanítanak mást. (A te iskolai atlaszod és földrajzkönyved is ezt mutatta...)
Az igaz, csak tudom, mik lesznek a reakciók, és ezek kicsit elveszik a kedvem az ilyen hozzászólásoktól, meg nem is bírom az összes témába vágó érvet felsorakoztatni, mert akkor télleg 480 oldalt kéne írnom
Bakonyvár szerint a széltõl védett völgyek miatt hiszik, hogy mediterrán, közben a széltõl védett völgyek a fokozott éjszakai lehülés és az ezt követõ nagyon alacsony hõmérsékletek miatt eleve nem lehet sem mediterrán, sem pozitív megítélésû....
Én azt látom, hogy brutális fogalomzavarban vannak néhányan!
Attól semmi sem lesz mediterrán, hogy déli a domboldal, sõt, attól sem ha van ott néhány szubmediterrán flóraelem, ami az ország több részén is található, gyakran a talajra visszavezethetõ okok miatt!
A Zala megyétõl 40 km-re lévõ Ivanscica hegy déli felén a mecsekéhez képest többszörös számú mediterrán floraelem van, mégsem kap mediterrán jelzõt, és akkor sem kapna, ha az a hegy 50 km-rel lenne közelebb hozzánk, az ország területén belül!
Viszont ha a zalai dombokra felkúszna egy város 170 000 lakossal, akkor a kertekben lennének ugyanazok a fügefák, amik most a szõlõhegyen vannak, és mindjárt lennének 170 000-en, akik azt híresztelnék errõl, hogy ez mediterrán klíma, és az már elég nagy szám ahhoz, hogy az ilyen téves híreszteléseket sokan el is higyjék!
A kérdés, hogy miért van az, hogy egy iskolás tanulónak ha megemlítjük a mediterrán szót, egybõl Pécsre asszociál??!
Mert a tankönyvek kiemelik, hogy ott mediterrán hatások vannak, Szeged a napfény városa, Zala hûvös csapadékos, Sopron szeles és stb., ezek ráaggatott jelzõk...
Ez már társadalmi dolog, minden országnak kell lennie egy mediterrán, egy napos, egy hideg egy szeles egy esõs tájnak, csak ezek nem biztos hogy a valóságot fedik!
Ami szerintem itt a kavart okozza, ha valaki megnézi 50 éves éjszakai hõmérsékleteket és minimumokat Pécsen, az derül ki, hogy veri az országot 2-3-4-5-6 fokkal derült éjszakákon, és éjszaka ránézve egy hõtérképre, úgy tûnik, hogy ott melegebb van, közben tõle 3 km-re meg lefagy a füle a népnek!
Ha megkérdeznénk 10 szakembert az országban, hogy van-e Pécsen mediterrán hatás, gondolkodás nélkül rávágják, hogy van, 10-bõl 10-en!
Ugyanis ezt tanulták az iskolóban!
Közben ha megkérdezünk 10 horvát szakembert, hogy van-e kontinentális klíma náluk, akkor a legjellegzetesebb kontinentális területként a Baranyától jóval délebbre esõ Baranját és Slavoniát fogják megjelölni, 10-bõl 10-en, úgy, ahogy õk tanulják az iskolában!
Nekünk mediterrán, nekik kontinentális?!
A mediterrán klíma jellemzõje, hogy a tél enyhe, na érdemes megnézni, melyik a legenyhébb telû vidék az országunkban, a mérõállomások elhelyezkedését fokozottan figyelembe véve!
Lendva januári kh-e 5 tizeddel magasabb mint a dombtetõn mért Pécsé!
Ha valaki megvizsgálná Pogány napi maximumait évtizedekre viszamenõleg, azt látná, hogy biza rettentõen alacsony maximumokat mér!
Érdemes megnézni a Pécstõl délebbre lévõ települések téli minimumait is!
Érdemes elolvasni egy zalai település honlapjának éghajlati leírását, meg egy baranyaiét...mintha 2 külön bolygóról beszélnénk....bele van nevelve a népbe sajnos...hogy ezért ki a felelõs, ez itt a nagy kérdés....
A mediterrán jelzõt meteorológiai szakkönyvekben szerintem azért nem találjuk, mert oda nem írnak jelzõket, csak odateszik, hogy Miskolc kh-e ennyi, Pécsé ennyi, csapi ennyi napfény ennyi!
De hogy akkor hogyan és honnét került be a köztudatba és a tankönyvekbe, azt nem tudom....
Az biztos, ha a pécsi állomás 100 éve az egerági völgyben pihenne (és akár pihenhetne ott is), esze ágában sem lenne senkinek ráfogni Pécsre, hogy mediterrán, mikor már szeptember végén megvan az elsõ fagy....
Ha belegondolunk, hogy 1961-90-ig Pécs kh-e 10,3 fok volt!
Ezzel kiérdemelte a mediterrán jelzõt!
A határszéli Lendváé 1990-2006-ig 10,9!
De senkinek sem jut eszébe, hogy mediterrán jelzõt ragasszon rá!
Sajna ezek a rossz beidegzõdések és sztereotípiák annyira bele van verve mindenkibe, hogy ezekt kiüldözni finoman fogalmazva is kemény feladat...
Bakonyvár szerint a széltõl védett völgyek miatt hiszik, hogy mediterrán, közben a széltõl védett völgyek a fokozott éjszakai lehülés és az ezt követõ nagyon alacsony hõmérsékletek miatt eleve nem lehet sem mediterrán, sem pozitív megítélésû....
Én azt látom, hogy brutális fogalomzavarban vannak néhányan!
Attól semmi sem lesz mediterrán, hogy déli a domboldal, sõt, attól sem ha van ott néhány szubmediterrán flóraelem, ami az ország több részén is található, gyakran a talajra visszavezethetõ okok miatt!
A Zala megyétõl 40 km-re lévõ Ivanscica hegy déli felén a mecsekéhez képest többszörös számú mediterrán floraelem van, mégsem kap mediterrán jelzõt, és akkor sem kapna, ha az a hegy 50 km-rel lenne közelebb hozzánk, az ország területén belül!
Viszont ha a zalai dombokra felkúszna egy város 170 000 lakossal, akkor a kertekben lennének ugyanazok a fügefák, amik most a szõlõhegyen vannak, és mindjárt lennének 170 000-en, akik azt híresztelnék errõl, hogy ez mediterrán klíma, és az már elég nagy szám ahhoz, hogy az ilyen téves híreszteléseket sokan el is higyjék!
A kérdés, hogy miért van az, hogy egy iskolás tanulónak ha megemlítjük a mediterrán szót, egybõl Pécsre asszociál??!
Mert a tankönyvek kiemelik, hogy ott mediterrán hatások vannak, Szeged a napfény városa, Zala hûvös csapadékos, Sopron szeles és stb., ezek ráaggatott jelzõk...
Ez már társadalmi dolog, minden országnak kell lennie egy mediterrán, egy napos, egy hideg egy szeles egy esõs tájnak, csak ezek nem biztos hogy a valóságot fedik!
Ami szerintem itt a kavart okozza, ha valaki megnézi 50 éves éjszakai hõmérsékleteket és minimumokat Pécsen, az derül ki, hogy veri az országot 2-3-4-5-6 fokkal derült éjszakákon, és éjszaka ránézve egy hõtérképre, úgy tûnik, hogy ott melegebb van, közben tõle 3 km-re meg lefagy a füle a népnek!
Ha megkérdeznénk 10 szakembert az országban, hogy van-e Pécsen mediterrán hatás, gondolkodás nélkül rávágják, hogy van, 10-bõl 10-en!
Ugyanis ezt tanulták az iskolóban!
Közben ha megkérdezünk 10 horvát szakembert, hogy van-e kontinentális klíma náluk, akkor a legjellegzetesebb kontinentális területként a Baranyától jóval délebbre esõ Baranját és Slavoniát fogják megjelölni, 10-bõl 10-en, úgy, ahogy õk tanulják az iskolában!
Nekünk mediterrán, nekik kontinentális?!
A mediterrán klíma jellemzõje, hogy a tél enyhe, na érdemes megnézni, melyik a legenyhébb telû vidék az országunkban, a mérõállomások elhelyezkedését fokozottan figyelembe véve!
Lendva januári kh-e 5 tizeddel magasabb mint a dombtetõn mért Pécsé!
Ha valaki megvizsgálná Pogány napi maximumait évtizedekre viszamenõleg, azt látná, hogy biza rettentõen alacsony maximumokat mér!
Érdemes megnézni a Pécstõl délebbre lévõ települések téli minimumait is!
Érdemes elolvasni egy zalai település honlapjának éghajlati leírását, meg egy baranyaiét...mintha 2 külön bolygóról beszélnénk....bele van nevelve a népbe sajnos...hogy ezért ki a felelõs, ez itt a nagy kérdés....
A mediterrán jelzõt meteorológiai szakkönyvekben szerintem azért nem találjuk, mert oda nem írnak jelzõket, csak odateszik, hogy Miskolc kh-e ennyi, Pécsé ennyi, csapi ennyi napfény ennyi!
De hogy akkor hogyan és honnét került be a köztudatba és a tankönyvekbe, azt nem tudom....
Az biztos, ha a pécsi állomás 100 éve az egerági völgyben pihenne (és akár pihenhetne ott is), esze ágában sem lenne senkinek ráfogni Pécsre, hogy mediterrán, mikor már szeptember végén megvan az elsõ fagy....
Ha belegondolunk, hogy 1961-90-ig Pécs kh-e 10,3 fok volt!
Ezzel kiérdemelte a mediterrán jelzõt!
A határszéli Lendváé 1990-2006-ig 10,9!
De senkinek sem jut eszébe, hogy mediterrán jelzõt ragasszon rá!
Sajna ezek a rossz beidegzõdések és sztereotípiák annyira bele van verve mindenkibe, hogy ezekt kiüldözni finoman fogalmazva is kemény feladat...
Én is írtam egy regényt, 480 oldal, fergeteges cselekmény, izgalom, romantika, stb, de nincs kedvem kiadatni, pedig tuti bestseller lenne.
Szóval ha írtad, meg bejegyzed, hogy írtad, akkor tessék csak iderakni. Gondolom anyukád se szokta elhúzni elõled a leveses tányért, amikor már csorog a nyálad az illattól. :-)
Szóval ha írtad, meg bejegyzed, hogy írtad, akkor tessék csak iderakni. Gondolom anyukád se szokta elhúzni elõled a leveses tányért, amikor már csorog a nyálad az illattól. :-)
Sõt mi több, a Google "Észak Velencéjé"-re keresve számos Hamburgról és Bruggérõl szóló oldalt is talált, de egy-két találatban Drezdát és Passaut is nevezték így.
Írtam egy jó kis szöveget a pécsi dolgot illetõen, de nincs kedvem betenni, és ezt amit most írok, ezt se sok, maradjunk inkább a sztereotípiáknál, társadalmi szinten úgysem tudunk rajta változtatni....
A "mediterrán" jelzõ a város hangulatára és nem az éghajlatára utal, szerintem szakmailag ez utóbbi értelemben nem is használják. Szentendrének is mediterrán hangulata van, pedig nem éppen az ország déli részén fekszik.
Arról nem is beszélve, hogy Stockholm vagy Szentpétervár pedig Észak Velencéje... ;-D
Egyébként én is csatlakozom: Pécs többet érdemel, mint amilyen most. Sajnos az "Európa Kulturális Fõvárosa" projekt is inkább az egész országra jellemzõ széthúzás, passzivitás, kapkodás jeleit mutatja, mintsem az elõremutató izgalmas, kreatív, nagyvonalú maradandó értéket létrehozó kísérletezését. :-S
Arról nem is beszélve, hogy Stockholm vagy Szentpétervár pedig Észak Velencéje... ;-D
Egyébként én is csatlakozom: Pécs többet érdemel, mint amilyen most. Sajnos az "Európa Kulturális Fõvárosa" projekt is inkább az egész országra jellemzõ széthúzás, passzivitás, kapkodás jeleit mutatja, mintsem az elõremutató izgalmas, kreatív, nagyvonalú maradandó értéket létrehozó kísérletezését. :-S
"meg a nyári és mostani T.maxok is Duna-Tisza közt Kkhalas, Majsa, Szeged, Makó felé voltak."
Szerintem másfele is voltak T maxok
Ha arra gondolsz, hogy az általad említett területeken mérték nappal a legmagasabb T-ket, akkor nézd meg a vidék talaját és borítottságát, a tengerszint feletti magasságát, és megkapod a választ a kérdésedre....
Szerintem másfele is voltak T maxok
Ha arra gondolsz, hogy az általad említett területeken mérték nappal a legmagasabb T-ket, akkor nézd meg a vidék talaját és borítottságát, a tengerszint feletti magasságát, és megkapod a választ a kérdésedre....
Hûûû dejó téma....miért is lett mediterrán Pécs???
Hát....majd írok róla pár sort holnap...
Hát....majd írok róla pár sort holnap...
BuBu -idézet:Noli-tól:
Egyébként szerintem nem baj, ha küllemében Pécs próbál valamelyest mediterránnak tûnni, nem egy csúnya hangulat az, dísznövényeivel, teraszaival, stb. Kellõen felkészült várostervezõk nagyon jó oldalát használhatnák ki a dolognak.
BuBu:
Én is ehhez csatlakoznék, nézve a napsütötte keleti déli teraszokat, ajándék ez az ott élõknek.
Amúgy megint egy észrevétel, amikor jan-feb. hónapban még alszik az országos T.átlag, azért Pécs tájékán már beindul a nedvkeringés, mégis ott indul a Tavasz.
Egyébként szerintem nem baj, ha küllemében Pécs próbál valamelyest mediterránnak tûnni, nem egy csúnya hangulat az, dísznövényeivel, teraszaival, stb. Kellõen felkészült várostervezõk nagyon jó oldalát használhatnák ki a dolognak.
BuBu:
Én is ehhez csatlakoznék, nézve a napsütötte keleti déli teraszokat, ajándék ez az ott élõknek.
Amúgy megint egy észrevétel, amikor jan-feb. hónapban még alszik az országos T.átlag, azért Pécs tájékán már beindul a nedvkeringés, mégis ott indul a Tavasz.
Ne félj, ha kellõen drága lesz végre a benzin, nem lesz akkora kamionforgalom...
Érdekességként jegyzem meg, hogy 1986-ig a muteromék utcájából volt egy kivezetõ út a veszprémi körgyûrûre. Rendszeresen ott jártak ki a kamionok (miután keveregtek a lakótelep kertesházas kis utcácskáiban egy sort...). Aztán ezt a kijáratot megszüntették, befásították, de sok régi térképen még ma is szerepel, mivel nincs olyan hét, hogy legalább egy kamionos ( mind külföldi) ne tévedne be oda, keresve a kis kivezetõ utat... A múltkor egy pótkocsisnak sikerült, a muter szomszédjának a fél gesztenyefája bánta, mire meg tudott fordulni (amúgy zsákutca)...
Aztán csak egy táblát kéne kirakni az utca végére, amely tiltja a nagytestû dögök behajtását. Gondolom, pár tízezerbõl megvan egy ilyen tábla, szerintem még a lakók is összedobnák az árát.
Szóval faterom szokta mondani, hogy reméli, hogy megéri azt ai idõt, amikor már nem fognak autókkal meg kamionokkal kontinenseket átszelni idegen tájak temékeivel s végre visszatér mindenki a helyi javak felhasználására, s banán helyett megint almát fog enni a magyar.
Érdekességként jegyzem meg, hogy 1986-ig a muteromék utcájából volt egy kivezetõ út a veszprémi körgyûrûre. Rendszeresen ott jártak ki a kamionok (miután keveregtek a lakótelep kertesházas kis utcácskáiban egy sort...). Aztán ezt a kijáratot megszüntették, befásították, de sok régi térképen még ma is szerepel, mivel nincs olyan hét, hogy legalább egy kamionos ( mind külföldi) ne tévedne be oda, keresve a kis kivezetõ utat... A múltkor egy pótkocsisnak sikerült, a muter szomszédjának a fél gesztenyefája bánta, mire meg tudott fordulni (amúgy zsákutca)...
Aztán csak egy táblát kéne kirakni az utca végére, amely tiltja a nagytestû dögök behajtását. Gondolom, pár tízezerbõl megvan egy ilyen tábla, szerintem még a lakók is összedobnák az árát.
Szóval faterom szokta mondani, hogy reméli, hogy megéri azt ai idõt, amikor már nem fognak autókkal meg kamionokkal kontinenseket átszelni idegen tájak temékeivel s végre visszatér mindenki a helyi javak felhasználására, s banán helyett megint almát fog enni a magyar.
Jó meglátás. Kiegészíteném azzal, hogy nemcsak pénz kellene. Ez a város sokkal többet érdemelne, de ez nem ennek a fórumnak a témája. Csak egyetlen példa: a 6-os fõútvonalról bejön a kamionforgalom egy jelentõs része a lakótelepre a házak közé az úgymond "elkerülõ úton". Agyrém! Egyébként a legtöbb fórumon nem mediterrán, hanem mediterrán jellegûként emlegetik.
Nem lehet, hogy ez a mediterrán dolog még a római korra vezethetõ vissza? Mármint az, hogy a római birodalom hosszabb ideig csak azokat a provinciákat tudta megtartani, ahogy a hazaihoz hasonlóan képes volt a megszokott élelmet megtermelni, legalább nagyrészben, viszonylag kedvezõ éghajlati adottságokkal rendelkezõ területeken magyarul. Ezért persze egy rakás, addig a mediterráneumban ismert növényt is magukkal vittek, telepítettek az adott provinciában. Ennek vannak történelmi nyomai nálunk, jó néhány mediterrán, kisázsiai gyümölcs került a Kárpát-medencébe a rómaiakkal. Arról nem beszélve, hogy aki látott már olasz tájat tavasszal, mandulavirágzáskor, s látta Pécs környékén (vagy akár a Balaton mellett) ugyanezt, egyértelmû párhuzamot érezhet a kettõ közt. Szóval meglátásom szerint nem meteorológiai adatsorokban, hanem történelemben érdemes keresni a mediterrán Pécs eredetét. Innen meg már egészen rövidke út vezet a szépítõ jelleggel ráaggatott jelzõ mai használatához.
Egyébként szerintem nem baj, ha küllemében Pécs próbál valamelyest mediterránnak tûnni, nem egy csúnya hangulat az, dísznövényeivel, teraszaival, stb. Kellõen felkészült várostervezõk nagyon jó oldalát használhatnák ki a dolognak.
Azonban meglátásom szerint jelen pillanatban Pécs külleme, hangulata nagyon nagyon messze van ettõl, szeritnem nem igazán okosan használják a lehetõségeket - na persze ehhez pénz is kell.
Egyébként szerintem nem baj, ha küllemében Pécs próbál valamelyest mediterránnak tûnni, nem egy csúnya hangulat az, dísznövényeivel, teraszaival, stb. Kellõen felkészült várostervezõk nagyon jó oldalát használhatnák ki a dolognak.
Azonban meglátásom szerint jelen pillanatban Pécs külleme, hangulata nagyon nagyon messze van ettõl, szeritnem nem igazán okosan használják a lehetõségeket - na persze ehhez pénz is kell.
Ez igaz,de a melegkedvelõ növények(a védett meleg lejtõkön jobban megélnek)miatt hiszik sokan hogy Pécsett mediterrán klímabeütés van.Ugyanakkor a csapadékeloszlás mellett más ismérvei is vannak a klímának.Nem csak az határozza meg ,hogy télen vagy nyáron több-e a csapadék?
A mediterrán klíma nem attól mediterrán, hogy melegebb van, a leglényegesebb dolog az éves csapadék eloszlása, ami a Mecsek semelyik részén nem mediterrán jellegû.
Szerintem ez a pécsi mediterránság abból adódhat,hogy minden délre nézõ hegyoldal,fõleg ha formás kis széltõl védett völgyek is nyílnak belõlük,akkor napos idõben jókora hõtöbblettel rendelkeznek(mikroklíma).Persze ha a hegy délebbre van ,vagyis közelebb az Egyenlítõhöz,akkor ez fokozottabb(szemben pl. a Mátrával).Ráadásul a Mediterráneumhoz is közelebb van a Mecsek mint a Mátra,vagyis eleve mediterránabb az a hely amelyik a tengerparthoz közelebbi.Ehhez jön,hogy a Mecsek nem túl nagy hegyvidék(környéke alacsony nem úgy mint a Mátráé),másrészt nem túl kicsi ahhoz(mint pl. egy magányos hegy,mint pl. a Somló),hogy mikroklímája ne legyen elhanyagolható.Ha egy távolabbi pontot(Pl. Pogány) nézünk,semmiféle "mediterrán" mikroklímát nem találunk szerintem.Ha a Széchenyi téren lenne met. állomás biztosan eltérne Pogánytól napos idõben.
5 cm hó van itt eme meddditerrán városban.
Amúgy Pécs éghajlata pont annyira mediterrán, mint arktikus.
Amúgy Pécs éghajlata pont annyira mediterrán, mint arktikus.
Azért ne felejtsük el, fent nevezett városok sosem tartoztak MO. hidegzugos pontjai közé. Azonkívül november van, a megmaradó hó egyáltalán nincs elkésve. Persze ez nem jelenti, hogy ne lenne változás, de kezeljük helyükön a dolgokat. Pécs klímája pedig szubmediterrán, én a magam részérõl számtalanszor megfigyeltem, hogy a nyári-õszi pozitív anomália télre rendszerint eltûnik.
Közzétették az IPCC klímajelentésének negyedik, záró részét. Az eddigi részjelentésekkel összhangban a záró rész is egyértelmüen az emberi tevékenységet teszi a klímaváltozás fõ felelõsévé. A változás hatásait elemezve Ban ENSZ-fõtitkár szóhasználata: a hatásokat elemzõ lehetséges forgatókönyvek olyannyira rémisztõek, mint egy sci-fi. Ezek szerint az állat- és növényvilág több mint egy negyedét a kipusztulás fenyegeti, az emberiségre gyakorolt hatás is drámai lesz.
Forrás: ORF, ZDF
Forrás: ORF, ZDF
Kedves Észlelõtársak!
Merészkedem emme fórumba írni az észrevételemet.
Éghajlatváltozás, vagy elõrejelzés, mintegy, de a felvetésem a következõ;
Az éves közép- hõmérséklet adatokat nézve, meg az elmult max.T. figyelve elképzezelésem az, hogy a mediterrán éghajlat mégis kezd felnyomulni országunkba. Régebbrõl olvastam, hogy Ma.o. mediterrán városa Pécs, de mostanság ez kezd keletebbre tolódni, mint Szeged, Hmezõvásárhely, Makó.
Most is errefelé nincs hó ami megmaradna,meg a nyári és mostani T.maxok is Duna-Tisza közt Kkhalas, Majsa, Szeged, Makó felé voltak.
Akik sok adatot rögzítenek, jó volna majd egy éves kimutatást, táblázatba rögzített oldalt bemutatni olyan eseményekrõl, amik megtörténtek.
Pld: legek városai: csapadék, szélvihar, hófúvás-hó cm. min.T, max.T, ködös,zivataros vidékek 2007.-ben.
Merészkedem emme fórumba írni az észrevételemet.
Éghajlatváltozás, vagy elõrejelzés, mintegy, de a felvetésem a következõ;
Az éves közép- hõmérséklet adatokat nézve, meg az elmult max.T. figyelve elképzezelésem az, hogy a mediterrán éghajlat mégis kezd felnyomulni országunkba. Régebbrõl olvastam, hogy Ma.o. mediterrán városa Pécs, de mostanság ez kezd keletebbre tolódni, mint Szeged, Hmezõvásárhely, Makó.
Most is errefelé nincs hó ami megmaradna,meg a nyári és mostani T.maxok is Duna-Tisza közt Kkhalas, Majsa, Szeged, Makó felé voltak.
Akik sok adatot rögzítenek, jó volna majd egy éves kimutatást, táblázatba rögzített oldalt bemutatni olyan eseményekrõl, amik megtörténtek.
Pld: legek városai: csapadék, szélvihar, hófúvás-hó cm. min.T, max.T, ködös,zivataros vidékek 2007.-ben.
Itt közzéteszem az E-misszió Egyesület hírlevelét:
"Az E-misszió Egyesület Hírlevele - November
Néhány természetvédelmi vonatkozású hír
Sikeresen lezárult az Angelica palustris (réti angyalgyökér) védelmét célzó Life-Nature projekt adminisztratív elszámolása, mivel az Európa Bizottság 2007.09.27.-n elfogadta a 4 évig tartó elõhelyvédelmi program tavaly benyújtott szakmai és pénzügyi zárójelentését. Az Egyesület egyik legnagyobb programja során elért eredményekrõl honlapunkon olvashattok, az "EU-Life" logóra kattintva.
Szeptemberben befejezõdtek a KVVM KÖVICE pénzügyi alapja által támogatott természetvédelmi földvásárlások, amelyek a tavaly lezárult, az Angelica palustris védelmét célzó Life-Nature projectbõl kimaradt földterületek megvásárlását célozta meg. Ezen utólagos földvásárlások alkalmával 32,5 hektár védett és 22,6 hektár nem védett, azaz összesen 55,1 hektár területet vásároltunk meg a Magyar Állam számára. A földterületek vagyonkezelõje a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Egyesületünk majd a területek kezelésében vesz részt, melyhez szívesen fogadjuk az önkéntesek jelentkezését. A mostani és a Life projekt által összesen 309 hektár földterület került a Nyírségben természetvédelmi vagyonkezelésbe.
A izgalmas szakaszához érkezett a tavaly elkezdõdött, Bereg-Interreg néven futó árvízvédelmi és ártérrevitalizációs program, melyben Egyesületünk partnerként vesz részt.
Az októberben lezajlott szakmai tanácskozások után november elején megszületett a döntés arról, hogy milyen jellegû vésztározó valósul meg a Beregi-síkságon. A két változat közül az egyik az érintett beregi települések közt elhelyezett, töltésekkel körülvett tározóterület, míg a másik megoldás szabadabb teret hagyna a víznek (az nagyobb területen, de sekélyebben terülne el vésztározás esetén), s inkább a településeket veszi körbe ún. körtöltésekkel. Abban minkét változat megegyezik, hogy a Beregben lehetõség nyílik évenként akár többször is kis mennyiségû vizet kiengedni tájrehabilitációs, tájgazdálkodási és természetvédelmi célokkal.
A napokban megszületett döntés alapján a körtöltéses változat kerül megtervezésre, amely a természetes elöntési viszonyokhoz leginkább közelítõ megoldás lesz. A vízgazdálkodási létesítmények engedélyes tervei a projekt zárására, azaz 2008 februárjára fognak elkészülni.
Érdekérvényesítés
Október 8.-án döntött Nyíregyháza Város közgyûlése az Országzászló Tér átépítésérõl. Mivel nem szerettük volna, hogy a város egyik legszebb tere tönkremenjen, komoly tiltakozó akciókat indítottunk, és folyamatosan egyeztettünk a város vezetõivel. Az egyeztetések eredményeként a véglegesített terv egyrészt meghagyja a fákkal borított tér jelentõs részét, valamint a tervezett 2 x 2 sávos út helyett a jövõben egy-egy sáv halad csak a belvárosban. Tehát részben sikert értünk el, legfõképpen azért, mert már úgy tûnik, hogy a város vezetõinek számára hirtelen fontosak lettek a civilek.
Pályázatok tervezése
Az õsz folyamán egymást érik az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázati egyeztetései, és a felhívások megjelenése. Ezek azok az uniós pályázatok melyekbõl több ezer milliárd forintot lehet elkölteni fejlesztésekre 2007 és 2011 folyamán. Az egyesületünk egyrészt véleményeket készített az felhívásokra, próbáltuk javasolni, hogy a civil szervezetek is minél több forráshoz jussanak. Másrészt mi magunk is elkezdtük tervezni, hogy az E-misszió milyen témákban nyújtson be pályázatokat a következõ években. Legnagyobb lehetõségek a Környezetvédelem és Energia Operatív programban vannak, melynek keretében lehetõség nyílhat például a tanyánkra energiahatékonysági bemutató létrehozásra.
Varga András
[email protected]"
Bocs a hosszért, de ezt nem tudtam linkelni.
"Az E-misszió Egyesület Hírlevele - November
Néhány természetvédelmi vonatkozású hír
Sikeresen lezárult az Angelica palustris (réti angyalgyökér) védelmét célzó Life-Nature projekt adminisztratív elszámolása, mivel az Európa Bizottság 2007.09.27.-n elfogadta a 4 évig tartó elõhelyvédelmi program tavaly benyújtott szakmai és pénzügyi zárójelentését. Az Egyesület egyik legnagyobb programja során elért eredményekrõl honlapunkon olvashattok, az "EU-Life" logóra kattintva.
Szeptemberben befejezõdtek a KVVM KÖVICE pénzügyi alapja által támogatott természetvédelmi földvásárlások, amelyek a tavaly lezárult, az Angelica palustris védelmét célzó Life-Nature projectbõl kimaradt földterületek megvásárlását célozta meg. Ezen utólagos földvásárlások alkalmával 32,5 hektár védett és 22,6 hektár nem védett, azaz összesen 55,1 hektár területet vásároltunk meg a Magyar Állam számára. A földterületek vagyonkezelõje a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Egyesületünk majd a területek kezelésében vesz részt, melyhez szívesen fogadjuk az önkéntesek jelentkezését. A mostani és a Life projekt által összesen 309 hektár földterület került a Nyírségben természetvédelmi vagyonkezelésbe.
A izgalmas szakaszához érkezett a tavaly elkezdõdött, Bereg-Interreg néven futó árvízvédelmi és ártérrevitalizációs program, melyben Egyesületünk partnerként vesz részt.
Az októberben lezajlott szakmai tanácskozások után november elején megszületett a döntés arról, hogy milyen jellegû vésztározó valósul meg a Beregi-síkságon. A két változat közül az egyik az érintett beregi települések közt elhelyezett, töltésekkel körülvett tározóterület, míg a másik megoldás szabadabb teret hagyna a víznek (az nagyobb területen, de sekélyebben terülne el vésztározás esetén), s inkább a településeket veszi körbe ún. körtöltésekkel. Abban minkét változat megegyezik, hogy a Beregben lehetõség nyílik évenként akár többször is kis mennyiségû vizet kiengedni tájrehabilitációs, tájgazdálkodási és természetvédelmi célokkal.
A napokban megszületett döntés alapján a körtöltéses változat kerül megtervezésre, amely a természetes elöntési viszonyokhoz leginkább közelítõ megoldás lesz. A vízgazdálkodási létesítmények engedélyes tervei a projekt zárására, azaz 2008 februárjára fognak elkészülni.
Érdekérvényesítés
Október 8.-án döntött Nyíregyháza Város közgyûlése az Országzászló Tér átépítésérõl. Mivel nem szerettük volna, hogy a város egyik legszebb tere tönkremenjen, komoly tiltakozó akciókat indítottunk, és folyamatosan egyeztettünk a város vezetõivel. Az egyeztetések eredményeként a véglegesített terv egyrészt meghagyja a fákkal borított tér jelentõs részét, valamint a tervezett 2 x 2 sávos út helyett a jövõben egy-egy sáv halad csak a belvárosban. Tehát részben sikert értünk el, legfõképpen azért, mert már úgy tûnik, hogy a város vezetõinek számára hirtelen fontosak lettek a civilek.
Pályázatok tervezése
Az õsz folyamán egymást érik az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázati egyeztetései, és a felhívások megjelenése. Ezek azok az uniós pályázatok melyekbõl több ezer milliárd forintot lehet elkölteni fejlesztésekre 2007 és 2011 folyamán. Az egyesületünk egyrészt véleményeket készített az felhívásokra, próbáltuk javasolni, hogy a civil szervezetek is minél több forráshoz jussanak. Másrészt mi magunk is elkezdtük tervezni, hogy az E-misszió milyen témákban nyújtson be pályázatokat a következõ években. Legnagyobb lehetõségek a Környezetvédelem és Energia Operatív programban vannak, melynek keretében lehetõség nyílhat például a tanyánkra energiahatékonysági bemutató létrehozásra.
Varga András
[email protected]"
Bocs a hosszért, de ezt nem tudtam linkelni.
James Lovelock (neves klímakutató, a "Gaia-elmélet" megalkotója) elképzelései a jövõrõl, költõi túlzásokkal (a 100 év alatti 11,5°C-os melegedés "realitását" inkább nem is kommentálom), de erõsen megfontolandó gondolatokkal: Link
A cikk teljes változata angolul: Link
Amivel pl. teljes mértékben egyetértek, bár tudom, hogy úgysem fog megvalósulni:
"To Lovelock, the whole idea of sustainable development is wrongheaded: 'We should be thinking about sustainable retreat.'"
De ebben is van valami...
"We have no time to experiment with visionary energy sources; civilization is in imminent danger and has to use nuclear -- the one safe, available energy source -- now or suffer the pain soon to be inflicted by our outraged planet."
A cikk teljes változata angolul: Link
Amivel pl. teljes mértékben egyetértek, bár tudom, hogy úgysem fog megvalósulni:
"To Lovelock, the whole idea of sustainable development is wrongheaded: 'We should be thinking about sustainable retreat.'"
De ebben is van valami...
"We have no time to experiment with visionary energy sources; civilization is in imminent danger and has to use nuclear -- the one safe, available energy source -- now or suffer the pain soon to be inflicted by our outraged planet."
Kielemeztem az õsz-tél kapcsolatokat 1900 óta, és semmilyen összefüggés nem fedezhetõ fel. Még a novemberbõl sem!
Ami viszont feltûnõ, és egyértelmû, bár magyarázatot nem tudok rá, akinek van ötlete várom!
1941 óta kevésbé szélsõséges az õsz. Ezt megelõzõen 41 év alatt 8 alkalommal tért el 2 fokkal vagy annál többel az õsz átlaga, azóta viszont egyetlen egyszer sem.
?????????????????????
A globális felmelegedés kezdete óta még érthetõ lenne, de így???
Ha már globális felmelegedés!
A 70-es évek közepe óta, 31 év alatt 6 alkalommal tért el legalább 1 fokkal az õsz átlaga, míg ezt megelõzõzõen 75 év alatt 33 esetben. Tehát amíg mostanában az esetek 20 százalékában, addig korábban 40 százalék felett következett be.
Ami viszont feltûnõ, és egyértelmû, bár magyarázatot nem tudok rá, akinek van ötlete várom!
1941 óta kevésbé szélsõséges az õsz. Ezt megelõzõen 41 év alatt 8 alkalommal tért el 2 fokkal vagy annál többel az õsz átlaga, azóta viszont egyetlen egyszer sem.
?????????????????????
A globális felmelegedés kezdete óta még érthetõ lenne, de így???
Ha már globális felmelegedés!
A 70-es évek közepe óta, 31 év alatt 6 alkalommal tért el legalább 1 fokkal az õsz átlaga, míg ezt megelõzõzõen 75 év alatt 33 esetben. Tehát amíg mostanában az esetek 20 százalékában, addig korábban 40 százalék felett következett be.
Fokváros téli minimumjai közt is volt már -1°C. A dél-afrikai partok mentén észak felé haladó Benguela áramlat vize hideg, nem csodálkozom, ha néha eljut egy-két nagyobb jégtömb, már persze kedvezõ körülmények hatására egész Fokföldig.
Még annyit, hirtelen utánaolvastam, s 1850 körül is voltak feljegyzések arrafelé feltûnt jéghegyekrõl (hajósok feljegyzései, nekik meg igen fontos tudni ilyesmirõl, azt ugye sejtjük. :-)
Még annyit, hirtelen utánaolvastam, s 1850 körül is voltak feljegyzések arrafelé feltûnt jéghegyekrõl (hajósok feljegyzései, nekik meg igen fontos tudni ilyesmirõl, azt ugye sejtjük. :-)
Az tény hogy valami nincs rendben, vagy rendben van, de a mi életünkben úgy tûnik hogy nincs. ( Kinek mi a szemlélete). Viszont az is tény hogy ennél sokkal északabbra is volt már jéghegy, amit feljegyeztek, mint azt egyszer be is írtam a visszatekíntõbe egy kis rekord elemzések közepette.
Íme. Az egyenlítõhöz legközelebb észlelt jéghegy S 26° hosszúság, W 28° szélesség. Az érték Madagaszkár vagy Namíbia Déli részének felel meg. Az áramlási rendszer szinte ugyanaz, mind a két esetben, a Déli-sarkról leszakadó jéghegyekrõl van itt szó. Nyugati-szél-áramlás a fõ áramlási rendszer amely meghatározza ezen déli féltek áramlási viszonyait. Az Atlanti-Óceánon a fõ áramlásról kiinduló Benguáli-áramlás, majd a Brazil-áramlás jutathatta el a jéghegyet Dél-Amerika partjaihoz közel, persze nem a fõ áramlási rendszere. Vagy a Falkland-áramlás közvetlenül a Nyugati-szél-áramlásból. Afrika partjainál hasonló a helyzet, a kiindulási pont szintén a Nyugati-szél-áramlás ez közvetlenül is eljutathatta a jéghegyet Dél-Afrikához.Esetleg egy másik verzió is szóba jöhet de ez nem valószínû. Ebben a lehetõségben egy kört megtéve Nyugat-ausztrál-áramláson át a Dél-egyenlítõi -áramláson keresztül érte el Afrika déli részét. (Itt szintén a mellék áramlásokon van a hangsúly)
Tehát minden az áramláson valamint a leszakadás helyén és a légköri viszonyokon múlik, persze a jéghegy nagyságától is függ. Számomra ez nem más mint médiahiszti. Sajnos a körülmények nem ismertek, így csak találgatni lehet az esettel kapcsolatban
Íme. Az egyenlítõhöz legközelebb észlelt jéghegy S 26° hosszúság, W 28° szélesség. Az érték Madagaszkár vagy Namíbia Déli részének felel meg. Az áramlási rendszer szinte ugyanaz, mind a két esetben, a Déli-sarkról leszakadó jéghegyekrõl van itt szó. Nyugati-szél-áramlás a fõ áramlási rendszer amely meghatározza ezen déli féltek áramlási viszonyait. Az Atlanti-Óceánon a fõ áramlásról kiinduló Benguáli-áramlás, majd a Brazil-áramlás jutathatta el a jéghegyet Dél-Amerika partjaihoz közel, persze nem a fõ áramlási rendszere. Vagy a Falkland-áramlás közvetlenül a Nyugati-szél-áramlásból. Afrika partjainál hasonló a helyzet, a kiindulási pont szintén a Nyugati-szél-áramlás ez közvetlenül is eljutathatta a jéghegyet Dél-Afrikához.Esetleg egy másik verzió is szóba jöhet de ez nem valószínû. Ebben a lehetõségben egy kört megtéve Nyugat-ausztrál-áramláson át a Dél-egyenlítõi -áramláson keresztül érte el Afrika déli részét. (Itt szintén a mellék áramlásokon van a hangsúly)
Tehát minden az áramláson valamint a leszakadás helyén és a légköri viszonyokon múlik, persze a jéghegy nagyságától is függ. Számomra ez nem más mint médiahiszti. Sajnos a körülmények nem ismertek, így csak találgatni lehet az esettel kapcsolatban
Azért az szép hogy Dél-Afrika partjainál jég darabot láttak. Ime itt is még egy tény hogy valami nincs rendben
#4545. - wetsom (Nagyatád)
"feltételezve, hogy ebben a hónapban nem fog több, bár ebben nem nagyon hiszek" :-)
"feltételezve, hogy ebben a hónapban nem fog több, bár ebben nem nagyon hiszek" :-)
Úgy tûnik, hogy most már kijelenthetõen lezárult egy ciklus. A tavaly szeptembertõl augusztusig terjedõ, az átlagosnál melegebb és összességében csapadékszegényebb periódusra gondolok. MIvel az idõjárás nem ismeri a Gergely-naptárt, kíváncsian várom, hogy meddig tart ez az átlagosnál hûvösebb és csapadékosabb periódus, továbbá, hogy hullik-e jövõ augusztusig annyival több csapi, lesz-e annyival hûvösebb, hogy az kiegyenlítse a korábbi anomáliákat?
Mindenesetre, ha marad a tendencia, akkor éppen a szélsõségességre lenne példa.
Mindenesetre, ha marad a tendencia, akkor éppen a szélsõségességre lenne példa.
Az AMO hatása Magyarország nyári éghajlatára (Fodor és Seres, 2007)
Link
"Cikkünkben megmutattuk, hogy a hazánk hõmérsékleti idõsoraiban is kimutatható az a több évtizedes éghajlati ingadozás, oszcilláció, amely leginkább az észak-atlanti térségben figyelhetõ meg. Ez a jelenség a külföldi szakirodalom Atlantic Multidecadal Oscillation (rövidítve AMO) névvel illetett, és az Észak-Atlanti-óceán vízhõmérsékletének több évtizedes oszcillációjával áll szoros összefüggésben (Kerr, 2000)."
Link
"Cikkünkben megmutattuk, hogy a hazánk hõmérsékleti idõsoraiban is kimutatható az a több évtizedes éghajlati ingadozás, oszcilláció, amely leginkább az észak-atlanti térségben figyelhetõ meg. Ez a jelenség a külföldi szakirodalom Atlantic Multidecadal Oscillation (rövidítve AMO) névvel illetett, és az Észak-Atlanti-óceán vízhõmérsékletének több évtizedes oszcillációjával áll szoros összefüggésben (Kerr, 2000)."
Így leírva, hogy Ólgór, teljesen olyannak tûnik a neve, mintha egy ógermán félisten volna valamikor a Ragnarök idején...
Ez az az Ólgór, aki a Moore 9/11 Fahreniheitjében a Bush klán jól betanított kis cserkészeként elnökölt az ominózus szenátusi ülésen és ütötte agyon a kongresszusi képviselõk javaslatait, mikor csak egyetlen szenátor támogatására lett volna szükségük?
Pl. egy késõbbi Nobel béke(röhej)díjjasaéra...
Pl. egy késõbbi Nobel béke(röhej)díjjasaéra...
Mint egy hatalmas stóc palacsinta :-)
Az erózió dolga bedarálni a hegyeket az Idõ sok-sok apró homokszeme közé. Ha csak arra gondolsz, hogy egy esõs szubtrópusi vidéken Link milyen a karszt életútja, meg milyen mondjuk nálunk Link , óriási különbségek vannak a lepusztulásban, nem csak a formavilágban, hanem az idõben is... Nyilvánvaló, hogy a szélsõségek felé tolódva nõ a sebessége a lepusztulásnak.
Az erózió dolga bedarálni a hegyeket az Idõ sok-sok apró homokszeme közé. Ha csak arra gondolsz, hogy egy esõs szubtrópusi vidéken Link milyen a karszt életútja, meg milyen mondjuk nálunk Link , óriási különbségek vannak a lepusztulásban, nem csak a formavilágban, hanem az idõben is... Nyilvánvaló, hogy a szélsõségek felé tolódva nõ a sebessége a lepusztulásnak.
Köszi Neked is.
Néha tényleg nehezebb elképzelni azt, hogy egyáltalán nem csúszik le az egész, úgy, ahogy van: Link
Talán az lehet érdekes, hogy mennyiben nõ meg a gyakorisága ezeknek az esetekenek, vagy esetleg történtek-e szokatlan jelenségek, amelyek tényleg felróhatóak a változó klímának.
Néha tényleg nehezebb elképzelni azt, hogy egyáltalán nem csúszik le az egész, úgy, ahogy van: Link
Talán az lehet érdekes, hogy mennyiben nõ meg a gyakorisága ezeknek az esetekenek, vagy esetleg történtek-e szokatlan jelenségek, amelyek tényleg felróhatóak a változó klímának.
Link
Itt videók is vannak róla.
Szerintem nem lehet akkora csoda, ha a Dolomitokban kõomlás van, ez természetes tulajdonsága lenne a dolomitnak, amely amúgy is erõsen hajlamos az aprózódásra. Veszprémiként ezt személyesen tapasztalhatom...
Itt videók is vannak róla.
Szerintem nem lehet akkora csoda, ha a Dolomitokban kõomlás van, ez természetes tulajdonsága lenne a dolomitnak, amely amúgy is erõsen hajlamos az aprózódásra. Veszprémiként ezt személyesen tapasztalhatom...
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-07-14 10:51
Szabályzat