Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
A határeset (ami nálam jobban Sc5) már jobban hangzik, mint az Ac7.
Egyetértek, nem is mondtam, hogy a felhõalap döntsön köuztes esetben, lehetetlen alulról megállapítani pontosan.
A célom csupán a rutin gyakorélati hibalehetõségének feltárása volt eszmecserénk kapcsán.
Egyetértek, nem is mondtam, hogy a felhõalap döntsön köuztes esetben, lehetetlen alulról megállapítani pontosan.
A célom csupán a rutin gyakorélati hibalehetõségének feltárása volt eszmecserénk kapcsán.
Nem hibás volt, csak hiányos.
Elõször a felhõ altípusát kell megadni (ha lehet, most lehetett), ha járulékos alakzatokat adsz meg.
Azaz egy Sc elõször stratiformis (pl.), és utána perlucidus (pl.).
Elõször a felhõ altípusát kell megadni (ha lehet, most lehetett), ha járulékos alakzatokat adsz meg.
Azaz egy Sc elõször stratiformis (pl.), és utána perlucidus (pl.).
Pontosan erre gondoltam: mindenhol azt lehet olvasni, hogy látszólagos szélességben Sc-Ac esetén 5° a határ, Ac-Cc esetén meg 1°, holott ez azért nem minden esetben van így.
Abban igazad van, hogy az észleléskor ilyen esetben sokszor már rutinból automatikusan Ac7 megy. Azonban 2000 méter körüli magasságban (mert ez ott volt, ebben nincs kétségem) gyakran nem nagyon mérlegel az ember, egész egyszerûen azért, mert ugyebár fizikailag azt képtelenség megállapítani, hogy ez most Sc5 2200 méteren vagy Ac7 mondjuk 2450 méteren.
Ha mindehhez a horizontális kiterjedéshez kissé gomolyosabb jelleg járulna, vitán fölül állna, hogy Sc-rõl van szó. De ezzel a vertikális felépítéssel (magyarul: vékony a felhõzet
) én továbbra is azt mondom, hogy határeset.
Abban igazad van, hogy az észleléskor ilyen esetben sokszor már rutinból automatikusan Ac7 megy. Azonban 2000 méter körüli magasságban (mert ez ott volt, ebben nincs kétségem) gyakran nem nagyon mérlegel az ember, egész egyszerûen azért, mert ugyebár fizikailag azt képtelenség megállapítani, hogy ez most Sc5 2200 méteren vagy Ac7 mondjuk 2450 méteren.
Ha mindehhez a horizontális kiterjedéshez kissé gomolyosabb jelleg járulna, vitán fölül állna, hogy Sc-rõl van szó. De ezzel a vertikális felépítéssel (magyarul: vékony a felhõzet
) én továbbra is azt mondom, hogy határeset.
Igen, azokra a képekre gondoltam. 
Akkor nem volt jó a meghatározásom.
Akkor nem volt jó a meghatározásom.
Zeee képeire mondod?
Amennyiben igen, akkor szólok, hogy eredendõen statiformis a felhõjelleg, annak alakzata csak másodlagos.
Amennyiben igen, akkor szólok, hogy eredendõen statiformis a felhõjelleg, annak alakzata csak másodlagos.
Ez hasonló. Viszonylag vastag, de a széle vékonyodik, Ac-ba megy át. Link
Nálam szigorúan a felhõelemek látszólagos szélessége dönt, ha az eset nem egyértelmû, és ha az 5°-on felül van, alacsonyszíntû és kész (a válaszom arra akart utalni), he-he!
Ez alapján (a nagyított képek még meggyõzõbbek) nem igazán értem, mi ebben Ac7 (a rutin sokszor hibaforrás oka lehet): Link
Ez alapján (a nagyított képek még meggyõzõbbek) nem igazán értem, mi ebben Ac7 (a rutin sokszor hibaforrás oka lehet): Link
Azért annyi kiegészítést tennék, hogy csak a horizontális kiterjedés alapján sokszor nem lehet egyértelmûen dönteni az Sc-Ac dologban.
Ha jobban megnézzük a belinkelt nagyobb méretû képeket, akkor bizony látható, hogy a felhõk vertikális kiterjedése eléggé kicsi.
Ez az a tipikus helyzet, amikor a felhõk az alacsony és a középmagas szint határán vannak. Esetleg 2000 méter körül, és akkor Sc, de semmiképpen nem 1200 méter, az kizárt.
Sõt, így észlelõi szemmel nézve a dolgot, azt kell mondjam, 95 %, hogy én is Ac7-et adtam volna. (A legtöbben azt adunk ilyenkor - nem hiába mondják, hogy ez a legkedveltebb kód)
Ha jobban megnézzük a belinkelt nagyobb méretû képeket, akkor bizony látható, hogy a felhõk vertikális kiterjedése eléggé kicsi.
Ez az a tipikus helyzet, amikor a felhõk az alacsony és a középmagas szint határán vannak. Esetleg 2000 méter körül, és akkor Sc, de semmiképpen nem 1200 méter, az kizárt.
Sõt, így észlelõi szemmel nézve a dolgot, azt kell mondjam, 95 %, hogy én is Ac7-et adtam volna. (A legtöbben azt adunk ilyenkor - nem hiába mondják, hogy ez a legkedveltebb kód
)
Jogos. Ferihegy becsapott, nem adott meg felhõzetet 9:00-kor, gondoltam, akkor mégse alacsony. Most már 1200 m-re is ad felhõalapot.
A belinkelt képeden Sc str (Sc5) látszik, a felhõelemek középszintûnél nagyobbak.
Ezt a felhõt hova kell osztályozni? Ac3?
Pestszentlõricz 8:00-kor közép szinten 7-est adott.
több felvétel nagyobban:
Link
Kicsi:
Egyébként 8 órakor készültek a felvételek(Bp. XVII.).
Pestszentlõricz 8:00-kor közép szinten 7-est adott.
több felvétel nagyobban:
Link
Kicsi:
Egyébként 8 órakor készültek a felvételek(Bp. XVII.).
A versenyszabályzat szerint akkor számít csapadékosnak a nap, ha a csapadék mennyisége eléri a 0,1 mm-t. Ezzel szemben most Pápán csak csapadéknyom jött össze abból a gyenge esõbõl, ami a verseny idõpontjában is esett, így szignifikáns jelenségként már számít.
Még pár nap, és leállítom a tesztet. Akkor teszek majd fel diagramokat. Nagyon nagy a késése, mert csak óránként frissül. Viszont a legjobban akkor vehetõ ez észre, amikor emelkedik a légnyomás. Egy darabig szépen követi, aztán lemarad, és ez sokáig fennáll utána.
Ha jobban belegondolunk, 2 dolog fordulhat elõ: vagy a mûszer a hibás, vagy más az általa használt tengerszintre való átszámítási formula.
Az észlelési versenyben az aktuális idõ borult és esõ, erre csapadék nem volt. Gondolom, csak elírás történt, de jó lenne javítani.
Lehet, de lõrincre vagyok bekalibrálódva. Mondjuk nemsokára véget ér a légnyomásmérõ tesztje, abból még érdekes dolgok fognak majd kiderülni.
Esetleg a magasságkülönbség? De ez csak tipp, viszont nekem ez a tapasztalatom.
Nézegetem a megfigyeléseket és azt látom, hogy a lõrinci méréshez képest mindenkinek alacsonyabb a légnyomásadata. Én nem mertem beírni az enyémet, most 1016,3 hPa. Miért lehet ilyen eltérés Lõrinc és köztünk? Tudom, egyrészt a mûszer más, az enyém pl. óránként frissül.
Megnéztem a wikipédián jelölt forrást Link
és ott még külön ki is emeli, hogy nem mezoléptékû valamilyen ciklonról van szó. Ez a lényeges mondtat maradt ki a könyvembõl, és elsõre pont ez lett volna logikus, ha a ciklon és a mezoskála definicóját összerakjuk.
"It should be noted that a mesocyclone is not just any cyclone on the mesoscale; it refers specifically to cyclones within convective storms."
Köszi, hogy ezt tisztába raktuk.
Javasolnám a kislexikonba a bekerülését.
és ott még külön ki is emeli, hogy nem mezoléptékû valamilyen ciklonról van szó. Ez a lényeges mondtat maradt ki a könyvembõl, és elsõre pont ez lett volna logikus, ha a ciklon és a mezoskála definicóját összerakjuk.
"It should be noted that a mesocyclone is not just any cyclone on the mesoscale; it refers specifically to cyclones within convective storms."
Köszi, hogy ezt tisztába raktuk.
Javasolnám a kislexikonba a bekerülését.
Gépház, oldal karbantartó! Nem tudom kit kell megszólítanom? 
12576-os kérésem-kérdésemre választ még nem kaptam, megoldás se született.
Jó lenne, ha a Megfigyeléseknél a szûrés 50 km-en belül valóban az én lakhelyem 50 km-ét jelentené.
12576-os kérésem-kérdésemre választ még nem kaptam, megoldás se született.
Jó lenne, ha a Megfigyeléseknél a szûrés 50 km-en belül valóban az én lakhelyem 50 km-ét jelentené.
Sziasztok!
Tudnátok olyan odalt írni a wetterzentrale-n kívül, ahol a fáklya megtalálható és rendszeresen frissítik futásról futásra?
(Azért kell, mert a cégnél ahol dolgozok letiltottak egy jópár - korábban sokat használt - oldalt és a wetterzentrale pont beleesett).
Elõre is köszi!
Szép napot!
U.i.: Ja most látom,hogy privátban már kaptam választ. Köszönet érte!!! Ezek már mûködnek
Tudnátok olyan odalt írni a wetterzentrale-n kívül, ahol a fáklya megtalálható és rendszeresen frissítik futásról futásra?
(Azért kell, mert a cégnél ahol dolgozok letiltottak egy jópár - korábban sokat használt - oldalt és a wetterzentrale pont beleesett).
Elõre is köszi!
Szép napot!
U.i.: Ja most látom,hogy privátban már kaptam választ. Köszönet érte!!! Ezek már mûködnek
Természetesen van. Megpróbálod ezután pontosan mérni a csapadékot. Tudva a környéken a csapadékadatokat és lényegében nem konvektív jellegû volt a csapadék, így gyanúsan sok az a 46 mm. Csak hogy értsd: 50 km körzeteden belül a ciklonból olyan 30-35 mm-nyi mennyiséget mért mindenki. Te ennek jóformán a duplájánál is többet... Hogy méred? Mivel?
Köszi!
Ezután korigáltam, mert folyamatosan követtem és tudtam, hogy 8ig mennyi esett és utána. Aznap reggel 8tól másnak reggel 8ig esett le az a további 46mm esõ amit úgy látom nem fogadtak el elõzõ napi 15mm mellé. Ráadásul már a napi adotokat se tölthetem fel.
Van valami megoldás? :-(
Ezután korigáltam, mert folyamatosan követtem és tudtam, hogy 8ig mennyi esett és utána. Aznap reggel 8tól másnak reggel 8ig esett le az a további 46mm esõ amit úgy látom nem fogadtak el elõzõ napi 15mm mellé. Ráadásul már a napi adotokat se tölthetem fel.
Van valami megoldás? :-(
Sziasztok!
Segítséget kérek: A menüim között nincs napi adat feltöltés! 15.-ei 46mm-es csapadék adatomat korigálták pedig az napra ezt mértem. Hogyan kaphatom újra vissza a jogomat? Köszi:-)
Segítséget kérek: A menüim között nincs napi adat feltöltés! 15.-ei 46mm-es csapadék adatomat korigálták pedig az napra ezt mértem. Hogyan kaphatom újra vissza a jogomat? Köszi:-)
Pontosítottam az észlelési helyemet.
Maradt Siófok, csak utcanév került mellé.
Ellenben ha szûkítem a többi észlelést 50 km-en belülire, akkor elhelyez valahol Budapest környékére. (bp-i, királyréti, tinnyei stb. észlelések)
Szeretném kérdezni az illetékestõl, hogy ennek mi az oka, és vissza lehetne-e állítani az eredeti állapotot?
Maradt Siófok, csak utcanév került mellé.
Ellenben ha szûkítem a többi észlelést 50 km-en belülire, akkor elhelyez valahol Budapest környékére. (bp-i, királyréti, tinnyei stb. észlelések)
Szeretném kérdezni az illetékestõl, hogy ennek mi az oka, és vissza lehetne-e állítani az eredeti állapotot?
Az lehet, de én azért odaírtam volna. Fõleg, mivel repülés-meteorológiáról van szó. Itt fontos, hogy kis területen nagy nyomáskülönbségnek kell létrejönni, ehhez nagy szélnyírás kell, ami csak szupercellák közelében jöhet létre.(?) Ebbõl következik, hogy ne repülj bele a SC-be. Szerintem ez életbevágóan fontos a repülés-meteorológiában. (Lehet, hogy részletezi a könyv késõbb, de szerintem ide is ide lehetett volna ezt írni… 
)
)
Ha didaktikai okból nincs megemlítve, akkor a szupercellás zivataroknál meg lenne említve a mezociklon, de János kollega azt mondta nincs benne.
Valaki keresse meg Zeee-nek Storman szupercellás cikkét... én nem találom sehol sem!
Valaki keresse meg Zeee-nek Storman szupercellás cikkét... én nem találom sehol sem!
Szerintem didaktikai okokból, mert a zivatarok csak 2 fejezettel késöbb következnek.
Hol érhetõ el az a cikk?
Hol érhetõ el az a cikk?
Így van, bár sajnos jónéhány ilyen könyv csak a definíciókat közli, és nem közli az abból levezethetõ dolgokat, mint pl. ez is. Bizony sajnos néha az olvasónak kell levezetni ezeket, és ez gyakran nem átlátható. (Mert miért ne lehetne nem-konvektív mezociklon? -Pedig nem lehet… )
Látod, ez a nagyon-nagyon fontos és egyáltalán nem elhanyagolható tény maradt ki a könyvbõl, ami nagyon sok félreértést fog szülni azokban az emberekben, akik ezt elolvassák. Nem is értem hogy maradhatott ki belõle...
Sziasztok!
A könyv azt modja, hogy mezociklon minden olyan mezoléptékû valami, ami ciklonként viselkedik (ha így érthetõ
). A mezoskála felsõ határa 200km. Ez a kis kiterjedés fizikailag lehetetlenné teszi azt, hogy a mezociklon nem-kovektív módon alakuljon ki, csak szupercellákban tud kialakulni, de ez nem tartozik bele a definícióba, hanem a tényleges definíció következménye (és ez valószínûleg be is bizonyítható). Attól még lehetne mezociklon egy ciklon, hogy nem szupercellában alakul ki, csak ilyen fizikailag nem jöhet létre.
Ja, én most feltételeztem, hogy jó a definíció, amit a könyv mond.
A könyv azt modja, hogy mezociklon minden olyan mezoléptékû valami, ami ciklonként viselkedik (ha így érthetõ
). A mezoskála felsõ határa 200km. Ez a kis kiterjedés fizikailag lehetetlenné teszi azt, hogy a mezociklon nem-kovektív módon alakuljon ki, csak szupercellákban tud kialakulni, de ez nem tartozik bele a definícióba, hanem a tényleges definíció következménye (és ez valószínûleg be is bizonyítható). Attól még lehetne mezociklon egy ciklon, hogy nem szupercellában alakul ki, csak ilyen fizikailag nem jöhet létre.Ja, én most feltételeztem, hogy jó a definíció, amit a könyv mond.
Hát ez a könyv pilótáknak készült, ezért sok egyszerûsítést tartalmaz. Elsõ könyvnek nagyon jó, kezdõknek nem jó, ha belemegy a részletekben. Majd még máshol is utánaolvasok.
A mezociklonról és barátairól amúgy sem ebbõl tájékozódom, inkább ebbõl: Link (Meg Storman cikkébõl)
Erre csak azt tudom mondani, hogy gyanús a könyv. Többet hozzáfûzni nem tudok, mert nincs meg és nem is olvastam.
Viszont, hogy a szupercellás zivataroknál nincs említve mezociklon... a mezociklonnál meg nincs említve, hogy konvektív eredetû feláramlásokból keletkezik és közrejátszik a szélnyírás..., akkor errõl egy a véleményem: felszines és pontatlan !
Az a rész, hogy a mediterrán ciklonok melegfrontján létrejönnek mezoléptékû hullámok ... az nem tudom, hogy mit takar. Nekem ez teknõ gyanús, nem pedig mezociklon. Na mind1, sajnos ezt nem fogjuk megtudni... annyit mondok, hogy más forrásokból nézzetek utána.
A ciklon jól meg van fogalmazva.
Viszont, hogy a szupercellás zivataroknál nincs említve mezociklon... a mezociklonnál meg nincs említve, hogy konvektív eredetû feláramlásokból keletkezik és közrejátszik a szélnyírás..., akkor errõl egy a véleményem: felszines és pontatlan !
Az a rész, hogy a mediterrán ciklonok melegfrontján létrejönnek mezoléptékû hullámok ... az nem tudom, hogy mit takar. Nekem ez teknõ gyanús, nem pedig mezociklon. Na mind1, sajnos ezt nem fogjuk megtudni... annyit mondok, hogy más forrásokból nézzetek utána.
A ciklon jól meg van fogalmazva.
A szupercellás zivatarok résznél nem említik a mezociklont. Érdekes. De lehet, hogy átsiklottam felette, bár igyekeztem odafigyelni minden szóra. Kár, hogy a könyvben nem mûködik a CTRL+F.
És? Ezt eddig mindenki tudta. Itt a kérdés az, hogy egy mezociklon lehet e 100 km átmérõjû.
__________________
MacGyver! Látod éppen ezért vagyok bajban, mert nem akárki írta. Mivel repülésmeteorológiáról van szó ezért nem is szeretnék többet belebeszélni, de a melegfront mentén keletkezõ nagyobb örvényeket, ha úgytetszik légköri rövidhullámokat teknõnek nevezik. Azok lehetnek 10-100 km átmérõjûek.
A mezociklon úgy tudom, hogy kitárólag konvektív eredetû feláramlások segítségével jöhet létre. A teknõ pedig középszinten okoz ciklonális örvénylést, amihez nem tartozik zárt izobárrendszer a felszínen. (azt nem tudom, hogy középszinten tartozik e??)
Jaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaj.... istenem! Rááájöttem, nehéz volt..., mert ha a mezociklonhoz tartozó frontokat is hozzászámoljuk, akkor már lehet akár 100 km.
__________________________________
Zeee! Azt idézni tudnád, hogy a ciklont hogy definiálja a könyv? Csak a sima ciklont.
Egyébként nekem még mindig nagyon gyanús, hogy a mezociklonnál meg sem említik a szupercellákat vagy a konvekciót.
__________________
MacGyver! Látod éppen ezért vagyok bajban, mert nem akárki írta. Mivel repülésmeteorológiáról van szó ezért nem is szeretnék többet belebeszélni, de a melegfront mentén keletkezõ nagyobb örvényeket, ha úgytetszik légköri rövidhullámokat teknõnek nevezik. Azok lehetnek 10-100 km átmérõjûek.
A mezociklon úgy tudom, hogy kitárólag konvektív eredetû feláramlások segítségével jöhet létre. A teknõ pedig középszinten okoz ciklonális örvénylést, amihez nem tartozik zárt izobárrendszer a felszínen. (azt nem tudom, hogy középszinten tartozik e??)
Jaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaj.... istenem! Rááájöttem, nehéz volt..., mert ha a mezociklonhoz tartozó frontokat is hozzászámoljuk, akkor már lehet akár 100 km.
__________________________________
Zeee! Azt idézni tudnád, hogy a ciklont hogy definiálja a könyv? Csak a sima ciklont.
Egyébként nekem még mindig nagyon gyanús, hogy a mezociklonnál meg sem említik a szupercellákat vagy a konvekciót.
S.V. a Repülésmeteorológiai és Veszélyjelzõ Osztály vezetõje (http://www.met.hu/omsz.php?almenu_id=info&pid=info_main ), W.F. korábban az OMSZ fõtanácsosa (régebbi cikkekben találtam, lehet ma is az Link ). Nem hiszem, hogy nagyon el lennének tévedve "a meteorológia világában"
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat