Időjárási visszatekintő

Ma reggel kinéztem az ablakomon.
Megdörzsöltem a szemem és utána is megállapítottam.
Éjjel havazott a Bükkben. Jelenleg is fehérlik a Bükk.
Irány fel a hegyekbe.

Az elsõ változás meglepõ módon nagyon hamar, már Felsõ-Hámornál jelentkezett.
Lepel hó volt az útszélen.
A Hámori-tónál már 1 -2 cm.es vizes latyakos hó volt a szalagkorláton.
A tó már befagyott, de kásás, jeges. Így sajnos nehéz lesz rajta a késõbbiekben korizni.

A Jávorkúti elágazásnál megálltam vizet venni a forrásnál.
Itt készült az elsõ képem. 3-4 cm friss igen vizes hó fogadott.
Link

Utam elõször Ómassára vezetett, az ottani loggerem leolvasásához.
Az elvégen 7-8 cm, a felvégén 10 cm feletti friss hó hullott az éjjel.
Ómassa alvég: Link
Ómassa felvég: Link
Ha kicsit torzítok a képen, akkor elmondhatjuk, hogy ez is Miskolc.
Azaz a belvárosban semmi, a felvégen pedig 15 cm összefüggõ hóréteg van.
Csak hét sok értelme ennek így nincs.

Utam innen Jávorkút felé vezetett.
Az elõzõ napok ónos esõje, és a régi hó közös egyvelege fogadott a szerpentinen felfelé.
Eddig azt hittem azért a téli vezetés nem jelent gondot, de az útra fagyott kb. 5 cm vastag jégpáncélon inkább neveztem korcsolyázásnak, mint nyugodt közlekedésnek.
Azért megoldottam, igaz (nem szándékosan),de volt ahol kilinccsel elõre.
A szerpentinen: Link
Sebesvíznél: Link
Jávorkút: Link
Innen utam bringával folytattam egy darabig.
Link
De a Lusta-vgy felé már nem vittem magammal a bringát, mert az igen vizes nagy hóban egy kocsinyom volt csak. Abban bringával menni pedig szinte lehetetlennek tûnt.
A vastag friss hótakaróba a kerekem 1/3-a besüllyed. Még a lejtõkön is erõbõl kellett tekernem, hogy haladjon a bringa.
1 óra küszködés után megoldottam a problémát.
Ergó úgy is erre jövök vissza, így egy alkalmas fenyõ mögé betámasztottam a verdát, és gyalog /kocogva folytattam tovább utamat. Gyorsabban haladtam, mint a kétkerekûn.
Ekkor lõttem pár fotót:
Link

A Lusta-völgyi logger leolvasást követõen gyorsan rákukkantottam, milyen értékek voltak jellemzõk az elmúlt pár napban.
A gyors szemezgetést követõen egyértelmûen a múlt héten, dec. 13-án reggel volt a leghidegebb a Lusta-völgyi töbörben is. Egészen pontosan akkor -25,9 °C volt a reggeli hûsítõ érték, de decemberben többször is elértük a -25 fok körüli tartományt.

Innen utam Nagy-mezõ felé vezetett.
A Vörös meteor turistaháznál lévõ állomás felé haladva félúton elõször szállingózni kezdett a hó. A fõ töbör höz érve már gyenge havazás volt a jellemzõ.
Itt leolvastam az összes mûszert. Bõ egy óra alatt tudtam végezni vele.
Itt -27,8 °C -ot mérhettünk dec. 13-án.
Ez a minimum érték megegyeznek azzal, amint Molnár Károly mért ugyan ezen a reggelen a Meteorológiai Szolgálat minimum hõmérõjével!
Ekkor õ a talajon mért radiációs értéket -31 °C-on regisztrálta.

Természetesen itt is készítettem pár fotót.
Itt találjátok.
Link

Az éjjeli havazásnak köszönhetõen a hóréteg a Fennsíkon semmivel nem lett kisebb, mint az olvadás elõtt. Az éjjel bõ 10-15 cm közötti hóréteg jött le.
Általában elmondható, hogy a régebbi hóréteggel együtt 25-30 cm -es a hó a Bükk 800 m feletti részén.
Állaga tömör, kásás, igen nagy víztartamú .
Ha teljesen kifagy, bizony igen jó alap lehet majd a síeléshez, sífutáshoz, és persze a töbör klímára is kedvezõen hat majd, ha netán egyszer errefelé látogatna az a bizonyos orosz hûtõszekrény.
Minden esetre biztos, hogy nagyon nehezen fog elkopni ez a hóréteg.
A karsztforrások vízhozama igen figyelemre méltó. Szárazságról már semmiképpen nem beszélhetünk.
Bocs, ha hosszú volt.

Itt december 6.-a óta 100%-os a hófedettség (11 cm), ami nagy valószínûséggel karácsonyig meg is marad.

A hó ma reggelre itt is elolvadt, csupán kisebb foltok meg egy hóember maradt az udvaron.
7 órakor kerek 3 mm csapadékot mértem, 42,7 mm a decemberi szumma eddig. 2012-ben 441,7 mm esett.

A ma reggeli 14,8 mm-rel átléptük a 400 mm-es határt (403,3 mm.).

Vége egy szép télkezdetnek, a mai nappal bezárólag 15 havas és 13 hótakarós napon vagyunk túl a hóból van még egy kevés, de a fedettség már csak 30 % körüli

Itt október 30-án 4 cm egy napig, a legutóbbi medibõl pedig mindössze lepel esett, eddig ennyi, de még van hátra "pár nap" a télbõl, ha február derekán is így állunk, már lehet kezdeni siránkozni

A 2011-2012-es tél valóban mostohagyerek volt itt az Alpokalján.
Azonban azt azért jegyezzük meg, hogy most október végén 5-12 cm hó volt az Alpokalján, a legutóbbi mediterrán ciklonos havazásból december 8-án pedig 2-15 cm hó esett.
2010-ben 40 cm volt a hótakaró maximális vastagsága nálunk (december elején).
Az ezt megelõzõ idõszakban (2006-2007-et leszámítva) is rendre minden évben voltak 20+ cm-es havak.
Fejbõl még 2005 december végére emlékszem, amikor Brennbergbányán 80 cm vastag hó volt, illetve 2005 január végén másfél méteres hófúvások voltak a városban (mediterrán ciklonból).
A hozzászólásodra való reagálásom kizárólag az Alpokaljára vonatkozik.

A decemberi csapadék eddig 51,4 mm, az éves pedig 482,3 mm. Még tartja magát a hó, vastagsága átlagosan 2 cm.

Hogy karácsony szûken vett 3 napjában mikor volt nagy havazás nálunk? 1993-ban biztosan: karácsony másnapján majdnem 40 cm esett Gyõr környékén. A két ünnep között: 2005 dec. 28.-án
nagy havazás, hófúvás -akkor is 20 cm fölött voltunk jócskán.
Az azóta eltelt 7 évben azonban nem emlékszem 20 cm-t elérõ, vagy meghaladó hórétegre errefelé, még az ominózus 2009/2010-es télen sem.
Azt hiszem, kijelenthetjük, hogy immár szabályszerû északnyugat kimaradása a nagy havazásokból. Szinte írásba merném adni, hogy az idei tél soron következõ havazásos helyzetébõl se fogunk profitálni. A következõ területek kapják mostanában a havat: Dél-Dunántúl (a Balatontól délre) Dél-Alföld és a Tiszántúl. A középsõ országrész (beleértve a fõváros környékét) szintén elég gyakran kap jelentõsebb hóesést.
Az Észak-Dunántúl ellenben mostohagyerek mostanában. Különösen Gy-M-S és Vas megye, és részben Veszprém is, rendre kimarad minden nagyobb hóesésbõl. Különösen furcsa ez annak fényében, hogy néhány évtizede a Bakony-vidék, és az Alpokalja is, szép nagy havakkal büszkélkedett, és éppenséggel az Alföld volt szárazabb, vékonyabb hótakarójú.
A jelenség tartósságánál fogva már kimeríti az éghajlat-ingadozás fogalmát. Az okokról van elképzelésem, hamarosan meg is írom az Éghajlatváltozás fórumba.

Egy nap kisiklás után ismét Ény-ot jól kikerülte az esõ, csak tizedmm-ek estek, míg máshol szaporán gyûltek a mm-ek. Továbbra is sereghajtó a térség a csapadék terén (nálam 14 mm a december).Persze hó is alig 1 cm esett. Remélem azért, mert tartalékol Karácsonyra. Továbbra sem néztem utána, de igazi hótakarós (nem lepel,1 cm,hófolt,kérges hókupacos)pláne havazásos Karácsonyra itt nem is emlékszem az utóbbi 10-12 évbõl.

Ígéretemnek eleget téve hoztam néhány havas képet a Vajdaságból, melyeket pénteken, vagyis majdnem egy héttel az ominózus havazás után kaptam lencsevégre. El lehet képzelni, milyen állapotok uralkodhattak itt múlt hétvégén, hiszen azért 6 nap leforgása alatt jelentõsen tömörödött, illetve alulról némileg olvadt is a hó ( a beton vizes volt alatta..)
Az udvarba történõ belépésünkkor elénk táruló "szûz" állapotok:
Link
Link
Link (ezen hókupac alatt egy kb. 2 méter átmérõjû gömbtuja lapul... )
Jelentõs hófúvásról árulkodik többek között ez a "kerekecske dombocska" is, ami nekem nagyjából a combomig ért a legmélyebb részén.. tiszta welness-terápia volt mindezt felszámolni.. Link
A tetõkön is volt némi fehér arany.. Link , Link
A górénk funkciót váltott: magtárból, jobb híján, hótárrá avanzsált (10-15 cm közötti összefüggõ hóval): Link , majd egy kis idõ után nekiláttam " visszafelé górézni": Link ---> Link
A hótakaró egyébként ekkor még nagyjából 30 cm vastag volt a földön és a füvön: Link (mérõszalag híján kénytelen voltam ilyen "profi" mércéhez folyamodni ) , a betonon az intezívebb alulról olvadás okán valamivel kevesebb: Link
Munka közben: Link , majd 5 órányi megfeszített, izzasztó, lapátrepesztõ munka után a végeredmény :
Link
Nyilván a képek nem igazán adják vissza a táj valós szépségét, de remélem azért valami csak "átjön" Kellemes nézegetést kívánok hozzájuk!

Én azért ezeket a térképeket csak érdekességképpen nézem...

És mibõl alakult ki 3 nap alatt: Link Link Link

Ilyen felállás se nagyon van mostanában:
Link
Link

Az ilyen mostre AC-k mutatják, hogy mennyire más volt még az éghajlat 100-150 évvel ezelõtt. Valahol olvastam, hogy Bjerknes a legkorábbi fellelhetõ átlagos légnyomás-eloszlási térképek segítségével (1790-1829) rekonstruálta a Kis-Jégkorszak szinoptikus viszonyait és összevetette azt az 1900-1939-es bázisidõszakkal. Megállapításai röviden a következõk voltak:

- sokkal gyengébb izlandi depresszió
- sokkal erõsebb depresszió a Baffin-öböl felett
- sokkal erõsebb depresszió Észak-Skandinávia partjainál.
- melegebb Sargasso tenger

Az Észak-Skandináv ciklonközpont hátoldali sarkvidéki áramlásával magyarázza egyben a Norvég tenger lehûlését, sõt a Golf áramlat ezen ágának gyengülését is.

A nagy kérdés, hogy 100-1000 éves léptékben mitõl függ a depressziók átlagos elhelyezkedése?

Szerintem
- a poláris ciklon méretétõl
- a Ferrel-cella helyzetétõl

Vannak makroszinoptikai nyalánkságok, amik manapság ki sem tudnak alakulni. Ez például egy dunántúli barna havazás elõtti nap, Voejkov tengellyel: Link Elképesztõ, hogy ez a helyzet úgy alakul ki, hogy olyan erõs a kelet-európai AC, hogy egy izlandi ciklont a nyugaton lekényszerít a Gibraltári szorosig, aztán az le Algériáig és majd keletnek, hogy 26-án beindítsa a koszavát nálunk.

Nálam is 12 a hótakarós napok száma, maximális hóvastagság 9 cm.

7,5 mm-t hozott a tegnapi ciklon, a hónap ezzel már kemény 10,6 mm, az éves 453,7 mm.
Decemberben eddig csak lepelnyi hóra futotta, így hótakarós nap csak egyetlen van eddig a szezonban, az is október 30-án reggelre alakult ki...
Gyászos eddig a tél, persze csak hó szempontjából.

Mellékesen 14 cm volt a leesett hó mennyisége, ebbõl 12 hótakarós nap adatott meg.
Az elmúlt 21 december második (az elsõ 199 legtéliesebb (hideg és havas együtt) december eleje volt.

Nálam is majdnem ennyi esett, 19,5 mm.
A december itt 38,0 mm-nél jár, az év pedig 445,7 mm-nél.
A hónap elsõ felének középhõmérséklete -2,5 illetve -2,4 fok (kettõ illetve négy adatos).
Fej-fej mellett, ahogy megszoktuk.

Már kezdem sejteni hogy lehet az, amikor a Réthly könyvekben jó hetes DK-i szélviharokról, meg - megújuló havazásokról, hóviharokról lehet olvasni az ország különbözõ pontjain egy idõintervallumban...Ez az amikor DK (sem) szív!

A tegnapi és éjjeli esõzés 19,6 mm-t adott, december 39,5 mm-nél jár, az év 438,5 mm-nél. December elsõ fele -2,8°C-os középhõmérsékletet hozott.

Mediterrán ciklon keletkezés a Tirrén tengeren. Útvonal: Szicília-Görögország-Fekete tenger: Link
-5 fokos T850 Szicília fölött Link .

Dec. 8.-án újra egyetlen cikloncentrumot találunk Skócia és Dél-Norvégia között az Északi ill. a Norvég-tenger határán. Benne 965 hp-ra zuhan a légnyomás.
Érdekes dolog az észak-atlanti ciklonrendszereknek ez a "vonaglása". A nagyon mély cikloncentrumok hamarosan több, sekélyebb ciklonmagra esnek szét -de mint látjuk, az is gyakori, hogy ezek késõbb újra fuzionálnak egyetlen, kimélyült központtá.
Fölöttünk (ki gondolná?) még ezen a napon is az 1015-ös izobár idõzik.
Itt közbevetõleg megjegyzem, hogy melegfront esetén a légnyomás-csökkenés és felmelegedés arányának prognosztikai jelentõsége van. Összes megfigyelésem azt mutatja, hogy ha az elõbbi jelentéktelen, az utóbbi ellenben erõs (mint 2006 decemberi esetünkben), az többnyire tartós felmelegedés jele -és vica versa.
Egy nappal késõbb (dec. 9.-én) még mindig az 1010 és 1015 hepás izobár között van az ország, de a szinoptikai térképen apró változás látszik, mely a következõ néhány napban jelentõségre tesz szert: a norvég-tengeri fõciklonnak 1005 hepás peremciklonja képzõdik a Genovai-öböl felett.
Dec. 10.-re ez utóbbinak a hátoldalára kerülünk, a "beorrosodó" azori anticiklonnal közös áramlási rendszerében végre valamivel hûvösebb levegõt kapunk északnyugatról. Természetesen ez a lehûlés havazást nem hozott, de esõt, szelet igen. Dec. 12.-re virradóra már nyugalomba is jutott felettünk a hidegebb levegõ, a derült ég mellett ekkor mértünk egy -4 fokos minimumot.
Így végzõdött hát a 2006/2007-es tél melodrámájának elsõ felvonása.

Eddig decemberben a naplónk szerint -16,2 fok az abszolút minimum és 8,6 fok a maximum. Nálam -11,3 (ma) és 5,5 (elseje). A havi közép Romhányban -4, Siófokon 0,5, ezek a szélsõértékek. Ma a zord nap miatt nagyot zuhan, és a 3 pozitív hely (Siófok,Sárvár,Sopron) tovább csökken és holnap már az egész ország negatívba mehet és Romhány -5 alá.Lassan két hete tart az átlagnál jóval keményebb hideg idõ. Februárban gyors melegedés vetett véget a kéthetes zordságnak és egy adag hó is esett közben. Most nem ilyen kemény a várható melegedés. A GFS freemeteós egyhetese Pápára +5 és -5 fok közé teszi a T ingadozását. A 0 körüli heti átlag éppen az ilyenkor szokásos érték, vagyis nem enyhe idõt, csak a nagy hideg enyhülését sejteti sok vegyes csapadékkal (30-40 mm).

A Kárpát-medence fölé északnyugatról alacsonyabb izobárok helyezõdnek (az ország északnyugati csücskét eléri az 1015 hepás, amely ettõl kezdve több napon keresztül a vendégünk lesz)
A délnyugati melegáramlás felgyorsul, ezért a légtömegeknek az a nyugalomba jutása, mely kisugárzás miatti komolyabb lehûlést, a légrétegek fajsúly szerinti elrendezõdését, a hideg megülepedését lehetõvé tette volna, illuzórikussá válik.
A következmények -mondhatni- katasztrofálisak. Dec. 5.-re az izobárok lefutása meridionálisabbá válik (fölöttünk még akkor is az 1015 hepás tartózkodik) és napközben délnyugat felõl igen enyhe, száraz levegõ tódul be a Kárpát-medencébe.
Gyõrben ezen a napon több órás napsütés volt változó fátyolfelhõzet mellett. Erõs, idõnként viharos déli szél fújt, és a hõmérséklet 15 fokig emelkedett.
A következõ napon (dec. 6.) az északnyugat-európai ciklonrendszer középpontjai egyetlen hatalmas, Norvég-tenger feletti alacsony nyomású területbe "szedõdnek" össze, mely azonban nem tud közelebb kerülni a kontinens centrumához: nálunk marad az 1015-ös izobár, és a szokatlanul tavaszias idõ.
Egy napal késõbb (dec. 7.) az említett alacsony nyomású terület 3 ciklonmagra esik szét -egy a Brit-szigetek, egy a Norvég-tenger, míg a harmadik a Skandináv-félsziget fölött található.
Nálunk tovább vendégeskedett jó ismerõsünk, az 1015 hepás izobár, s maradt az igen enyhe idõ.

A hónapban Szécsény már 5 zord napot is behúzott, én otthon Gyarmaton idén 17-et mérem (jan+feb), szóval már Gyarmat is húsz felett jár e tekintetben. Ez azért már elég szép szám, és még jön hozzá egy-kettõ. :-) Közel egy hónapnyi zord nap jöhet össze 2012-re több helyütt.

Valóban nem a februárokról, hanem az éves középhõmérsékletrõl volt szó.

1891 január. Algírból hóviharokról számol be a krónika. Január 19-én Algéria területe fölött -10 fok alá süllyedõ T850.

Átlagokat tekintve lehet. De az 1929 februárnál nem volt hidegebb a 20. században, abszolút értelemben.

Koszava 1889-bõl. Ez volt az az év, amikor a Fekete tenger "jeges lett".

Pedig reménykedtem, hogy megvan ez valahol a Zinternetten havi lebontásban Szép munka!

Én. NOAA az adatok forrása.

A térképeket te csináltad, vagy a NOAA?

Érdekes idõjárás volt abban az idõben. Egy nemrégi elõadásomban ki is tértem egy-két akkori szélsõségre: Link Link Link Link

A szegedi városhatás kb. +0,5-1,0°C között tesz hozzá az értékekhez.
1940 könnyen lehet, hogy az utóbbi 200 év leghidegebb éve volt. Ami érdekes, hogy egy olyan idõszakban, amikor a környezõ évtizedekhez képest többnyire kissé melegebb évek voltak túlsúlyban.
Furcsa egybeesés, hasonlóság van a legutóbbi 4 évszázad 40. évei között. Mindegyik jóval hidegebb volt/lehetett az átlagosnál. 1940 a XX. század leghidegebb éve volt, 1840 az adataim szerint a XIX. század második leghidegebb éve, 1740 lehet, hogy a legutóbbi fél évezred leghidegebb éve, 1640 is az évszázad (XVII.) hidegebb évei közé tartozhatott. 1540-nel más a helyzet, az valószínûleg az utóbbi 500 év legmelegebb éve volt.

Illetve még egy kérdés: azokban az 1920-1950-es években jellemzõen milyen középhõmérsékletek mellett zajlottak ezek a durván szélsõséges évek?
Persze a mérési helyek változása beleszól, erõsen beleszól a kérdésbe, illetve a válaszba!
A szegedi állomást nézve elég magas közepek voltak abban az idõszakban, rendre 11-12 fokos közepek voltak, míg az 1960-1990 közötti idõszakban 10-11 fok közöttiek inkább.
Tehát átlagban bõ egy fokkal volt melegebb az 1920-1950, mint az 1960-1990.
Persze itt jön be az a dolog, hogy 1950 elõtt a városban meg kitudja hol a jó úristenbe mértek!
Ezért nem lehet korrekt éghajlattani kutatást végezni ezekbõl a hányaveti adatokból meg állomásokból!

Nálam a mai az ötödik egymást követõ fagyos nap. Itt 5-én mért +0,8°C-os maximum után este beköszöntõ fagy óta nem engedett fel a t.
A négyadatos napi középpel számolva a mai a zsinórban negyedik -4 alatti érték (7.:-6,5,8.:-5,0, 9.:-4,8, 10.:-5,.
A hótakaró 4-e óta folyamatos, a ma leesõ 3 cm-nek köszönhetõen mért 7 cm a maximális érték eddig.

A hónap elsõ dekádjának középhõmérséklete kereken -2°C.

Ma 6. napja, hogy nem ment 0°C fok fölé a hõmérsáklet. Utoljára 4.-én este volt pozitív a T. Ami érdekesebb, hogy a két adatból számított napi átlag 5 napja -4°C alatt van, köszönhetõen az összefüggõ hótakaró (amely a kezdeti 8 cm-rõl 5 cm-re tömörödött, szublimált) által biztosított erõs éjszakai lehûléseknek. A napi átlagok sorrendben: 6.:-7,25°C; 7.:-4,75°C; 8.:-7,35°C; 9.:-4,45°C; 10.:-8,2°C. Ez már teljesíti a HRHI kritériumait, vagy az területi lefedettséget is magában foglal?
Képekben az elmúlt néhány napról: Link

Igazi tél volt ma Mályiban.

Nagy meglepetésemre 3 cm porhó hullott 6-11 óra között (bánatom, hogy közben Miskolcot is meg kellett járnom) és délután többször nekikezdve újabb lepel jött össze.
Így 7 cm-es gyönyörû hótakaró fedi a tájat.

A nagy hidegnek köszönhetõen (-7,5 fokban kezdett neki) az úton is megmaradt, így végre szánkóval mehettem a fiamért az óvodába (mindketten nagyon élveztük), az indulás elõtt és menet közben is készítettem képeket: Link

Mesevilág uralkodik most odakinn, nekem a decemberi tél a sava-borsa a télnek, amit most megkaptuk, 2001 után újra.

Hát a szupercella meg a tornádó sem biztos, hogy kevesebb volt!

Ugyanolyan típusú idõjárás volt abban a 30-35 évben, mint ami most tart 20 éve.
Ha van egy kis idõd, megnéznéd nekem, hogy azt az 1920-1950 közötti idõszakot megelõzõ 30-35 évben milyen típusú idõjárás volt?!
Kevésbé szélsõséges, kiegyenlítettebb volt, mint amilyen az 1960-1990 közötti 30 év?
Mert nagyon látványosan ékelõdik be az 1960-1990 közötti kiegyenlítettebb, zonálisabb, nyugati áramlásosabb a két említett szélsõséges idõszak közé.
És amennyiben az 1920-1950 közötti idõszakot megelõzõ 30-35 év is kiegyenlítettebb, kevésbé szélsõséges volt, akkor asszem felfedeztem valamit!

Ettõl a ciklonrendszertõl északra, északnyugatra, sõt északkeletre sem látható egyetlen jól fejlett AC sem, azaz, az egész térségben nincs jelentõsebb, alacsony szélességek felé törõ sarkvidéki légtömeg.
Az Azori-szigetek térségében ellenben hatalmas kiterjedésû, 1030 hepás anticiklon látható. Ennek az észak-atlanti ciklonokkal közös hosszú, nyugat-keleti légpályái a Labrador-félszigettõl Európa atlanti partjaiig érnek.
Ez az alapszituáció önmagában is sejteni engedi december elejének idõjárási jellegét Európában és nálunk.
A dec. 2.-án még felettünk tartózkodó 1030 hepás anticiklon centrum hidegpárna révén még megmenthetett volna minket a kontinens északnyugati részét ostromló enyhe, óceáni léghullámok ellenére -azonban a makroszinoptikai helyzet további alakulása nem tette ezt lehetõvé. Dec. 3.-ra rendkívül mély, 960 hepás ciklonmag képzõdött Izlandtól délre, melyet másnap (dec. 4.) már a Brit-szigetek legészakibb része felett találunk.

A mai 3 cm-t adó havazás kiolvasztott csapadéka 1,5 mm, klasszikus porhó.
A szépen megfagyott talajra, a vastag mínuszok közepette (-7,5 fokban kezdte) ez volt az elsõ igazán érdemi és télies havazás.
Képek délután jönnek.

A mai 3 cm már 13 cm-re növelte a hónap hómennyiségét, az elmúlt 20 éves átlagát épp meghaladva.
A havi csapadék eddig 17,9 mm, ennek 60%-a hóban érkezett le.

A "kellemes" esetek után most nézzünk egy tanulságos "rémtörténetet": a 2006 dec. 2.-tõl dec. 10.-ig terjedõ idõszak eseményeit.
December másodikán még AC helyezkedett el Közép és Délkelet-Európa felett, 1030 hpa központi nyomással. Izland térségében több mély középponttal (985-975 hpa) rendelkezõ ciklonrendszer volt

A novemberi összefoglaló cikkünket Kerékgyártó Róbert írta meg nekünk.
Ezúton is köszönjük a munkáját.

Megjelent cikk: Link

2012.november, Szolnok - belváros:

Átlagok, összegek:
Havi középhõmérséklet: +7,6 °C (+2,9 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól; 4 mérésbõl átlagolva)
Tmin átlag: +4,9 °C (+3,9 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Tmax átlag: +11,3 °C (+3 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Havi csapadékmennyiség: 20,8 mm (53 %-a a szolnoki sokéves átlagnak)
Légnyomás átlag: 1017,5 hPa
Napsütéses órák száma: 87,6 h (SYNOP) (+12,4 h a szolnoki sokéves átlaghoz képest)
Napsütés átlag: 2,9 h

Szélsõértékek:
Tmin: +0,2 °C (20.)
Tmax: +18,4 °C (4.)
Legnagyobb napi hõingás: 10,7 °C (4.)
Pmin: 992,4 hPa (29.)
Pmax: 1032,1 hPa (14.)
Legnagyobb napi csapadék: 5 mm (2.)


Jelzõnapok:
Csapadékos napok: 8
Jelentõs csapadékú napok: 1
Fagyos napok: 0
Havas napok: 0
Hótakarós napok: 0
Ködös napok: 9

Az idei november a sokéves átlagnál jóval melegebb és szárazabb volt. A hónap eleje idõnként záporokkal, esõvel tarkított, de nagyon enyhe idõjárással indított. A folytatásban visszább esett a nappali felmelegedés, de még így is enyhébb volt az ilyenkor szokásosnál, sokat sütött a nap, csendes szép õszi idõ uralkodott, reggeli ködökkel. A hónap utolsó harmadában ködös, párás de nem túl hideg idõjárás volt a jellemzõ.

Így igaz, ahogy azt sokszor kitárgyaltuk már, a feljegyzések szerint bizony az 1920-1950 (sõt, 1960-at mondanék igazából) közötti idõszak volt csak igazán szélsõséges. Nem tudom, sokan (pl.média) manapság mit szólnának hozzá, ha olyan viszonyok uralkodnának, mint akkoriban...
Egyik nyáron 39-40 fok, utána télen 40-50 zord nap meg -8 fokos havi közepek síkvidéken 50-100 cm-es hótakaróval, és ez többször is megismétlõdve. Jó, lehet, hogy a szupercella meg a tornádó kevesebb volt , de nagyon érdekes idõjárás uralkodott akkoriban, az tény.

Biztos a globális felmelegedés miatt történt!

Egyébként abban az 1920-1950-ig terjedõ idõszakban voltak rendkívül forró nyarak is.

Rég jelentkeztem már egy kis visszatekintõ érdekességgel, úgyhogy ha már tél van és hideg, utazzunk hát vissza pár sor erejéig az 1940-es évbe!

Ebbõl a nevezetes esztendõbõl alább láthatók hazánk egyes állomásainak éves középhõmérsékletei.
(Az adatok a homogenizációs eljárás nélkül, az eredeti formájukban kerülnek közlésre, vagyis a napi háromszori mérésbõl korrekcióval áll elõ a 24 órás, valódi közép.)

Mosonmagyaróvár: 7,6
Sopron: 7,5
Szombathely: 7,4
Pápa: 8,2
Gyõr: 8,2
Veszprém: 7,5
Balatonkenese: 8,4
Balatonfüred: 8,3
Siófok: 9,3
Keszthely: 8,2
Zalaegerszeg: 7,8
Nagykanizsa: 8,0
Barcs: 8,4
Kaposvár: 8,3
Pécs: 9,0
Hõgyész: 8,1
Székesfehérvár: 8,0
Alcsút: 7,4
Bánhida: 7,6
Pannonhalma: 7,8
Esztergom: 8,1
Budapest: 8,7
Sõregpuszta: 7,7
Kunszentmiklós: 8,1
Kecskemét: 7,8
Kalocsa: 8,4
Baja: 8,4
Szeged: 8,7
Gödöllõ: 6,8
Salgótarján: 6,5
Parádfürdõ: 6,4
Kompolt: 7,6
Eger: 7,4
Tarcal: 7,8
Mátészalka: 7,1
Nyíregyháza: 7,1
Tiszaörs: 7,5
Debrecen: 7,5
Szerep: 8,1
Kenderes: 7,8
Túrkeve: 7,5
Békéscsaba: 8,2
Orosháza: 9,2
Mezõhegyes: 8,3

Nem semmi, fõleg így manapság, a 10-12 fokos éves közepek korában...
Mindez országosan jellemzõen mintegy 1,7-2,5 °C-os negatív anomáliát jelentett (természetesen az akkoriban érvényes 30 éves normálátlaghoz képest), ami éves szinten óriási szám.

Talán nem túlzás, területi átlagban a 20. század leghidegebb éve volt 1940.
És hogy ez miként állt össze? Az egyes hónapokat tekintve az átlagos országos havi középhõmérsékleti anomáliák a következõk voltak:
január: -7, -8 °C
február: -5, -8 °C
március: -2, -5 °C
április: 0, +1 °C
május: -1, -2 °C
június: 0 °C
július: 0, -1 °C
augusztus: -2, -3 °C
szeptember: 0 °C
október: 0, -1 °C
november: +2, +3 °C
december: -5, -6 °C

A három téli hónap brutálisan hideg volt ebben az évben (a három hónap átlaga -6, -7 °C-os anomália!!!), de a március és az augusztus sem volt éppen meleg. Május ehhez képest "csak" mérsékelten hûvösnek adódott, április, június, július, szeptember és október pedig nagyjából kijött átlagosra. A megszokottnál számottevõen melegebb hónap csak egyetlen egy volt ebben az évben: november +2, +3 °C-os anomáliája igencsak kiugró érték ebben a szûk esztendõben.

Pár napja a rövidtávú fórumban jeleztem, hogy a Bükkben a töbrök várhatóan jól fognak "muzsikálni" a pénteki napon. Amolyan 1 napos, rapid, -25 alatti értéket hozhatnak.
Hoztak.
Ez lett belõle:
Link

A -20 fokot már elértük 17 órakor és 22 óra után kicsivel volt egy átmeneti, kb. 2 órás szélerõsödés. Utána ismét gyorsan süllyedt a hõmérséklet. 8-án hajnali 1 órakor már ismét -20 fok alatt volt a hõmérséklet egészen reggel fél 6-ig.

A mai napon olvastam le a loggereket. Nem volt piskóta a -8 - -9 körüli hõmérsékletben, pláne, hogy volt hozzá némi alapszelem. A havat fújt a szél itt is, igaz ez márnem friss hóréteg volt. A jégszemcsék az arcomban borotvaként "funkcionáltak".
Azért élveztem.