Globális jelenségek
Övendetes,hogy van egy ilyen állam,és az áram elõállítása lehetséges megújuló energiaforrásokkal is.Sokan erre azt mondják,hogy az nagyon drága.Csak azt felejtjük el,hogy az olaj 100 dolláros ára valójában 20 dollár kitermelési költség mellett olyan óriási profitot hoz,hogy negyedébõl bõven lehetne az alternatív kutatásokat finanzírozni.Ebbõl az irdatlan pénzbõl jelenleg az olajsejkek és népeik luxuspazarlását finanszírozzuk.(plusz hatalmas hadseregeket tartunk el,de minek?)
Kis hazánk még rátesz a benzin árára vagy 200 ft-ot,hogy a pazarló pártok tagságának is jusson luxus,meg legyen mibõl korrumpálódni stb.És ezek után jönnek kormányaink a szokásos " nincspíz semmire"szöveggel,holott az ablakon hányják ki hiábavalóságokra adóforintjainkat.:-(
Kis hazánk még rátesz a benzin árára vagy 200 ft-ot,hogy a pazarló pártok tagságának is jusson luxus,meg legyen mibõl korrumpálódni stb.És ezek után jönnek kormányaink a szokásos " nincspíz semmire"szöveggel,holott az ablakon hányják ki hiábavalóságokra adóforintjainkat.:-(
Az AMO egy kb 65-80 éves kvázi-periódus idejû oszcillációs jelensége az észak-atlanti óceán felszíni vízhõmérséklet anomáliájának.
Link
A hideg fázis az alacsonyabb atlanti vízhõmérsékletek jellemzik, míg a meleg fázist a magasabb, átlagosnál magasabb értékek.
Link
A hideg fázis az alacsonyabb atlanti vízhõmérsékletek jellemzik, míg a meleg fázist a magasabb, átlagosnál magasabb értékek.
A cikk érdekes, de engem David C. Archibald Úr nem igazán gyözött meg. Bár valóban kimutatható a napfolt tevékenység és az átlaghõmérséglet között lineárisnal tûnõ kapcsolat, vagyis minél erõsebb a napfolttevékenység annál magasabb az átlaghõmérséklet. De... ! Ha megnézem a cikkhez mellékelt 5 vidéki állomás átlagos átlaghõmérsékletét. abban látszik egy nagyon határozott lehülés 1950 és 1970 között több mint 1 C fokos átlaghõmérséglet csökkenéssel. Ez az idõszak magába öleli azt a két egymást követõ napfolt ciklust amelynek átlaga a legnagyobb az elmúlt 300 éven, ebbõl egyik abszolult maximum.
Akkor hogy is van ez? Számomra az a tanulság, hogy más az átlaghõmérsékletet befolyásoló tényezõk kiszûrése nélkül nem lehetséges az ok okozati összefüggés közvetlen tiszta igazolása, bár én nem vagyok tudós. Engem inkább az érdekelne, hogy napfolt minimumok idején valóban csökken-e a földet elérõ nap által kisugárzott energia és ha igen akkor mennyivel.
az említett cikk Link
Akkor hogy is van ez? Számomra az a tanulság, hogy más az átlaghõmérsékletet befolyásoló tényezõk kiszûrése nélkül nem lehetséges az ok okozati összefüggés közvetlen tiszta igazolása, bár én nem vagyok tudós. Engem inkább az érdekelne, hogy napfolt minimumok idején valóban csökken-e a földet elérõ nap által kisugárzott energia és ha igen akkor mennyivel.
az említett cikk Link
Ez nem teljesen igaz.
A régebbi idõszakok néhány évtized alatt végbement változását más esemény indította el, amelyet - ha melegedésrõl volt szó - erõsíthetett a légkörbe kerülõ CO2 mennyisége is.
Erre a jégfuratmintákból vett CO2 és rekonstruált hõmérséklet között végzett számítások rámutattak. Vagyis, hogy a hõméséklet emelkedést több száz éves késéssel követte a CO2 emelkedése.
Illetve ennek megfelelõen a CO2 csökkenés rendszerint kicsit késõbb követte a hõmréséklet csökkenést.
A feltételezések szerint a hõmérséklet csökkenés néhány évtizeden belüli ugrását az óceánokban bekövetkezett változások eredményezhették. Vagyis a légkör és az óceán között végbement olyan folyamat, amelynek eredménye egy éghajlatváltozás lett.
Ráadásul érdekes módon az Antarktiszon nagyon 280ppm fölé nem ment a CO2 a régebbi idõkben, azonba a Grönlandnál végzett fúrások eredménye képpen felszínre kerül jégminták a régi idõkból mutatnak azért 320-330ppmes értékeket is. Azonba a mai 385ppm, vagy afeletti értéket nem regisztráltak egyik jégfurat mintában sem - legalábbis eddig nem.
Még õsszel, tél elején jelent meg olyan cikk, amely szerint az interglaciálisba való váltás oka a CO2 emelkedése volt. Az tény, hogy szerepet játszott, de ahhoz, hogy a CO2 nagyobb mennyiségbe légkörbe kerüljön vlaaminek történnie kell, vagyis valaminek el kellett indítania a melegedést.
A régebbi idõszakok néhány évtized alatt végbement változását más esemény indította el, amelyet - ha melegedésrõl volt szó - erõsíthetett a légkörbe kerülõ CO2 mennyisége is.
Erre a jégfuratmintákból vett CO2 és rekonstruált hõmérséklet között végzett számítások rámutattak. Vagyis, hogy a hõméséklet emelkedést több száz éves késéssel követte a CO2 emelkedése.
Illetve ennek megfelelõen a CO2 csökkenés rendszerint kicsit késõbb követte a hõmréséklet csökkenést.
A feltételezések szerint a hõmérséklet csökkenés néhány évtizeden belüli ugrását az óceánokban bekövetkezett változások eredményezhették. Vagyis a légkör és az óceán között végbement olyan folyamat, amelynek eredménye egy éghajlatváltozás lett.
Ráadásul érdekes módon az Antarktiszon nagyon 280ppm fölé nem ment a CO2 a régebbi idõkben, azonba a Grönlandnál végzett fúrások eredménye képpen felszínre kerül jégminták a régi idõkból mutatnak azért 320-330ppmes értékeket is. Azonba a mai 385ppm, vagy afeletti értéket nem regisztráltak egyik jégfurat mintában sem - legalábbis eddig nem.
Még õsszel, tél elején jelent meg olyan cikk, amely szerint az interglaciálisba való váltás oka a CO2 emelkedése volt. Az tény, hogy szerepet játszott, de ahhoz, hogy a CO2 nagyobb mennyiségbe légkörbe kerüljön vlaaminek történnie kell, vagyis valaminek el kellett indítania a melegedést.
Nyilván vizsgálni kell az elektromos autó energiaellátásához felhasznált összes energiát, szennyezést. Feltétlen elõny hogy a koncentráltan elõállított villamos energia kevesebb károsanyag kibocsájtással jár. Valamint a gépjármû mozgási energiáját "fékezés"-kor visszatáplálhatjuk az akkumulátorba.
Lehetséges, hogy pl. hibrid megoldással + üzemanyagcella hasonló eredményt lehetne elérni.
1000 ccm elégnek kell lennie városban benzin hajtásnál. Kis (turbo)diesel sem elvetendõ fõleg városban ahol a benzines motor fogyasztása extémen megnõ. A néha ellenõrizhetetlen koncentrált károsanyag kibocsájtás miatt városban mégnagyobb létjogosultsága lehet a "villanyautónak" vagy az üzemanyagcellának.
Lehetséges, hogy pl. hibrid megoldással + üzemanyagcella hasonló eredményt lehetne elérni.
1000 ccm elégnek kell lennie városban benzin hajtásnál. Kis (turbo)diesel sem elvetendõ fõleg városban ahol a benzines motor fogyasztása extémen megnõ. A néha ellenõrizhetetlen koncentrált károsanyag kibocsájtás miatt városban mégnagyobb létjogosultsága lehet a "villanyautónak" vagy az üzemanyagcellának.
" A melegedési tendenciát legjobban a nyarak
hõmérséklete tükrözi. 1901-tõl napjainkig a
melegedés körülbelül 1°C erre az évszakra. Az 1961-
1990-es idõszakban a nyarak átlagos hõmérséklete
19,61°C. Míg az elmúlt 15 évben sok, jelentõsen átlag
feletti hõmérsékletû nyár volt, a hûvös nyarak inkább a
XX. század elején domináltak. "
Forrás OMSz.
hõmérséklete tükrözi. 1901-tõl napjainkig a
melegedés körülbelül 1°C erre az évszakra. Az 1961-
1990-es idõszakban a nyarak átlagos hõmérséklete
19,61°C. Míg az elmúlt 15 évben sok, jelentõsen átlag
feletti hõmérsékletû nyár volt, a hûvös nyarak inkább a
XX. század elején domináltak. "
Forrás OMSz.
Köszi az elemzést. A soha nem tapasztal CO2 légköri koncentráció igen aggasztó. A jémintákból ( déli sark...több százezer éves...) leinformálható, néhány évtizeden belül végbement rendkívûli éghajlati változásokat is - ha jól tudom - a CO2 koncentráció megváltozásából adódó robbanásszerû okozat hatásaként magyarázzák. Te mit tudsz errõl, hasonlítható e ez a jelenleg zajló folyamatokhoz? Lehetséges ez a jelenlegi helyzetben is?
Azért szerintem nagyon nagy lépés, hogy egyáltalán már elektromosságban gondolkodik valaki. OK, hogy egyelõre hol és mibõl is állítjuk elõ, az valóban sarkallatos pont, ám ha a haladási irányt nézzük, jó esetben nem fosszilis anyagokból lesz az áram.
Az elv, ahogy egy állam ösztönzi a fogyasztókat, az is igazán követendõ példa.
Az elv, ahogy egy állam ösztönzi a fogyasztókat, az is igazán követendõ példa.
Válasz a hosszútávú fórum beszélgetésére:
Duna jege:
A Duna régen valóban elég sokszor befagyott komoly teleken, de akkoriban más volt a Duna környezete. Nem voltak rajta erõmûvek, vízlépcsõk és nem haladtak rajta jégtörõ hajók és nem robbantgatták ha éppen komolyan befagyott - legalábbis tudtommal.
Referencia szint:
Más referencia szinthez való viszonyítás esetén éppen más eredményekre jutunk.
Ha már a "60-as évekhez viszonyítunk tudnunk kell, hogy akkoriban mind Európában és mind az USA-ban igen komoly, hideg telek fordultak elõ. Már-már mini kis jégkorszaknak is beillene a "60-as évek. Ahhoz képest minden rekord sebességgel változott meg.
Tendencia:
Igen. Tény, hogy az utóbbi másfél évszázad hõmérsékleti megfigyeléseiben globális szinten van egy lineáris emelkedõ tendencia.
Oszcilláció:
Igen, az is tény, hogy nem egy folytonos emelkedõ hõmérsékletrõl beszélhetünk, inkább hullámzóról. Az oka, hogy a légkör és az óceán között létezik egy belsõ oszcillációs mód, a közöttük lévõ erõs kölcsönhatás következtében.
Itt évtizedekrõl, több évitzedekrõl beszélhetünk.
Elmúlt több, mint egy évtized csúcsdöntõ meleg évei:
Valóban van köze az antopogén hatásnak az elmúlt 12 év rekord meleg éveihez. Itt nem csak az üvegházhatású gázok értendõek antropogén alatt. Azonban az kimarad, hogy ehhez biza a természetes folyamatok is hozzásegítettek.
Hogy hogy értem?
Általános vélekedés a területen dolgozó tudósok között, hogy az észak-atlanti térségben mûködik egy "szívritmus-szabályó"-pacemaker. Jobb szót nem találtam most rá
.
Ez az egész északi hemiszférára kihat. Egy olyan jelenség, amely hatását tekintve talán vetekszik az El Nino-val. Habár a két jelenség más idõskálán lényeges.
Igen ez az AMO (Atlantic Multidecadal Oscillation).
Egy idézet egy tudóstól:
"It is possible the enhanced warming in the North Atlantic recently is a superposition of a natural mode plus an anthropogenic mode"- Michael Mann a Virginiai Egyetemrõl (statisztikus-klimatológus). [kerr r. a., 2000: a north atlantic climate pacemaker for the centuries. science, 288, 1984–1985.]
Az utóbbi jó egy évtized földi tekintetben vett magas átlaghõmérséklethez hozzásegített az AMO pozitív fázisba való váltása, a 77-es nagy váltás – vagyis az El Nino megszaporodása – amely szintén egy több évtizedes oszcilláció része, vagy éppen szintén az Indiai-óceán több évtizedes hõmérsékleti oszcillációjának éppen meleg fázisa.
„globális éghajlatváltozás”
Sajnos nagyon sok helyen rosszul fogalmaznak. Minden változást a globális felmelegedés számlájára írnak és azt meg egy az egyben emberi hatásnak könyvelik el. Ez ilyen formán nem igazán helyes. Vannak regionális természetes éghajlatváltozások, ezekre rárakódik az antropogén hatás, és ezek eredõje lesz a Földön megfigyelhetõ éghajlatváltozás. Hogy melyikbe melyik mennyit tesz bele, nem lehet tudni.
Következõ évtized(ek):
Elsõsorban forgatókönyvek szerint lehetne beszélni, vagy éppen feltételes módban. Kivéve, ha valamit nagyon biztosra tudunk és elég sok információ alátámasz ÉS nem forgatókönyv szerint megy.
Nagyon sok tényezõ van, amely meghatározza milyen lesz a következõ évtizedek éghajlata.
Az éghajlati modellek, amelyek eredményei az IPCC-ben is szerepelnek fõleg az ÜHG-s forgatókönyvek alapján futott eredményeket tartalmazza. Más forgatókönyv szerintit nem nagyon. Ez miért baj? Pl. Egyik modellben sincs futtatva egy olyan alternatíva, amelyet pl. az orosz tudós(ok) mellett más ország tudósai is fejtegetnek. Vagy más fontos folyamatok. Vagy ha van is, nagyon nincs publikálva, vagy éppen nem kap viszhangot.
De emellett nem jól fogják meg az AMO-t, sõt még az El Nino-t is van, amelyik meg se látja.
Javítani kellene õket nagyon.
Tudtommal három olyan modell van, amelyet átdolgoztak és egy évtizedre történõ elõrejelzésre használják. Egyik a PREDICATE (Mechanisms and Predictability of Decadal Fluctuations in Atlantic-European Climate) programon belül lett fejlesztve (http://ugamp.nerc.ac.uk/predicate/, az oldalon található egy 2007-es technikai beszámoló, érdemes elolvasni). Ezek jobban figyelembe veszik a természetes folyamatokat is, mint pl. az El Nino.
Atlanti-óceán vízhõmérsékletének jövõje:
Szintén egy idézet:
„Judging by the 1400-year simulation’s AMO, Knight and colleagues predict that the conveyor will begin to slow within a decade or so.” [kerr r. a., 2005: atlantic climate pacemaker for millennia past, decades hence? science, 309, 41-43.]
Egy biztos, jelenleg a pozitív fázisban vagyunk és a következõ évtizedekben nagyon valószínû, hogy újra átvált a negatív fázisba.
Duna jege:
A Duna régen valóban elég sokszor befagyott komoly teleken, de akkoriban más volt a Duna környezete. Nem voltak rajta erõmûvek, vízlépcsõk és nem haladtak rajta jégtörõ hajók és nem robbantgatták ha éppen komolyan befagyott - legalábbis tudtommal.
Referencia szint:
Más referencia szinthez való viszonyítás esetén éppen más eredményekre jutunk.
Ha már a "60-as évekhez viszonyítunk tudnunk kell, hogy akkoriban mind Európában és mind az USA-ban igen komoly, hideg telek fordultak elõ. Már-már mini kis jégkorszaknak is beillene a "60-as évek. Ahhoz képest minden rekord sebességgel változott meg.
Tendencia:
Igen. Tény, hogy az utóbbi másfél évszázad hõmérsékleti megfigyeléseiben globális szinten van egy lineáris emelkedõ tendencia.
Oszcilláció:
Igen, az is tény, hogy nem egy folytonos emelkedõ hõmérsékletrõl beszélhetünk, inkább hullámzóról. Az oka, hogy a légkör és az óceán között létezik egy belsõ oszcillációs mód, a közöttük lévõ erõs kölcsönhatás következtében.
Itt évtizedekrõl, több évitzedekrõl beszélhetünk.
Elmúlt több, mint egy évtized csúcsdöntõ meleg évei:
Valóban van köze az antopogén hatásnak az elmúlt 12 év rekord meleg éveihez. Itt nem csak az üvegházhatású gázok értendõek antropogén alatt. Azonban az kimarad, hogy ehhez biza a természetes folyamatok is hozzásegítettek.
Hogy hogy értem?
Általános vélekedés a területen dolgozó tudósok között, hogy az észak-atlanti térségben mûködik egy "szívritmus-szabályó"-pacemaker. Jobb szót nem találtam most rá
.Ez az egész északi hemiszférára kihat. Egy olyan jelenség, amely hatását tekintve talán vetekszik az El Nino-val. Habár a két jelenség más idõskálán lényeges.
Igen ez az AMO (Atlantic Multidecadal Oscillation).
Egy idézet egy tudóstól:
"It is possible the enhanced warming in the North Atlantic recently is a superposition of a natural mode plus an anthropogenic mode"- Michael Mann a Virginiai Egyetemrõl (statisztikus-klimatológus). [kerr r. a., 2000: a north atlantic climate pacemaker for the centuries. science, 288, 1984–1985.]
Az utóbbi jó egy évtized földi tekintetben vett magas átlaghõmérséklethez hozzásegített az AMO pozitív fázisba való váltása, a 77-es nagy váltás – vagyis az El Nino megszaporodása – amely szintén egy több évtizedes oszcilláció része, vagy éppen szintén az Indiai-óceán több évtizedes hõmérsékleti oszcillációjának éppen meleg fázisa.
„globális éghajlatváltozás”
Sajnos nagyon sok helyen rosszul fogalmaznak. Minden változást a globális felmelegedés számlájára írnak és azt meg egy az egyben emberi hatásnak könyvelik el. Ez ilyen formán nem igazán helyes. Vannak regionális természetes éghajlatváltozások, ezekre rárakódik az antropogén hatás, és ezek eredõje lesz a Földön megfigyelhetõ éghajlatváltozás. Hogy melyikbe melyik mennyit tesz bele, nem lehet tudni.
Következõ évtized(ek):
Elsõsorban forgatókönyvek szerint lehetne beszélni, vagy éppen feltételes módban. Kivéve, ha valamit nagyon biztosra tudunk és elég sok információ alátámasz ÉS nem forgatókönyv szerint megy.
Nagyon sok tényezõ van, amely meghatározza milyen lesz a következõ évtizedek éghajlata.
Az éghajlati modellek, amelyek eredményei az IPCC-ben is szerepelnek fõleg az ÜHG-s forgatókönyvek alapján futott eredményeket tartalmazza. Más forgatókönyv szerintit nem nagyon. Ez miért baj? Pl. Egyik modellben sincs futtatva egy olyan alternatíva, amelyet pl. az orosz tudós(ok) mellett más ország tudósai is fejtegetnek. Vagy más fontos folyamatok. Vagy ha van is, nagyon nincs publikálva, vagy éppen nem kap viszhangot.
De emellett nem jól fogják meg az AMO-t, sõt még az El Nino-t is van, amelyik meg se látja.
Javítani kellene õket nagyon.
Tudtommal három olyan modell van, amelyet átdolgoztak és egy évtizedre történõ elõrejelzésre használják. Egyik a PREDICATE (Mechanisms and Predictability of Decadal Fluctuations in Atlantic-European Climate) programon belül lett fejlesztve (http://ugamp.nerc.ac.uk/predicate/, az oldalon található egy 2007-es technikai beszámoló, érdemes elolvasni). Ezek jobban figyelembe veszik a természetes folyamatokat is, mint pl. az El Nino.
Atlanti-óceán vízhõmérsékletének jövõje:
Szintén egy idézet:
„Judging by the 1400-year simulation’s AMO, Knight and colleagues predict that the conveyor will begin to slow within a decade or so.” [kerr r. a., 2005: atlantic climate pacemaker for millennia past, decades hence? science, 309, 41-43.]
Egy biztos, jelenleg a pozitív fázisban vagyunk és a következõ évtizedekben nagyon valószínû, hogy újra átvált a negatív fázisba.
Az ötlet amúgy jó lenne, a gond csak az, hogy sokan elfelejtik, hogy a villamos energiát is meg kell termelni, és azt gondolják, hogy "hát az a konnektorból jön" - nehogy félreérts, tudom, hogy Te nem .
Érdekes lenne egy olyan tanulmányt olvasni, melyben összevetik mondjuk 5000 elektromos autó éves energiaszükségletének elõállításához szükséges fosszilis energaihordozók mennyiségét 5000 hagyományos autó energiaszükségletével.
A másik, szerintem elõbb-utóbb elkereülhetetlen megoldás lehetne fõleg a nagyvárosokban az, hogy a maximális köbcentimétert korlátozzák, mondjuk 1000-1200 ccm-nél. Egy ekkora motornál már valóban igen alacsony fogyasztást és emissziót lehet megvalósítani, és városi körülmények között, a lámpától lámpáig való araszolásra és a napi teendõk ellátására tökéletesen elegendõ. Ja, hogy így bukik egy státuszszimbólum? Egye fene...
.Érdekes lenne egy olyan tanulmányt olvasni, melyben összevetik mondjuk 5000 elektromos autó éves energiaszükségletének elõállításához szükséges fosszilis energaihordozók mennyiségét 5000 hagyományos autó energiaszükségletével.
A másik, szerintem elõbb-utóbb elkereülhetetlen megoldás lehetne fõleg a nagyvárosokban az, hogy a maximális köbcentimétert korlátozzák, mondjuk 1000-1200 ccm-nél. Egy ekkora motornál már valóban igen alacsony fogyasztást és emissziót lehet megvalósítani, és városi körülmények között, a lámpától lámpáig való araszolásra és a napi teendõk ellátására tökéletesen elegendõ. Ja, hogy így bukik egy státuszszimbólum? Egye fene...
Tegnap hallottama rádióban egy hírt, miszerint Izraelben egy gazdag vállalkozó elhatározta, hogy elektromos autók számára épít ki "kúthálózatot". Az állam nagyban támogatja az elképzelést, mivel arra törekednek, hogy részint az ország olajfüggését csökkenteni lehessen, részint pedig nagy lépéseket tegyenek a környezetvédelem terén is elõre. Az állam adómentessé teszi az elektromos autók használatát, s adókedvezménnyel támogatja az országban épülõ Renault elektromosautó-üzemet. Azt tervezik, hogy az elektromos autókat hûségnyilatkozattal lehet kedvezményesen használni majd, vagyis a vásárlónak vállalnia kell, hogy x éven át elektromos gépjármûvel utazik hagyományos helyett.
Link
Link
Fúziós erõmûben nincs radiokatív hulladék, ezért kellene erre törekedni. Pontosabban maga a reakció nem ad radioaktiv végterméket, hulladékot, "csak" a sugárzástól szükségszerûen radioaktívvá váló alkatrészek kérdésesek, de ezeket meg nem kell elszállítani csak 10-20-30 évente egyszer.
Meg azért, mert a nyersanyag (D) korlátlanul rendelkezésre áll.
Meg azért, mert a nyersanyag (D) korlátlanul rendelkezésre áll.
Ma a vasúti szállításra tervezett radioaktív anyagokat szállító konténerek sérülés nélkül kibírnak egy 160 km/h-val történõ ütközést is. Ez a burkolat messze felette áll egy mai autó biztonságának, tehát ez lenne a legerõsebb pontja: Link
Nem megoldhatatlan a dolog közel sem.
Nem megoldhatatlan a dolog közel sem.
Bocs, már az elején jelezhettem volna hogy konkrétan mihez szóltam hozzá.
Közepesen durva karambol:
Link
Link
De a jelenlegi biztonságpolitikai események sem kedveznek mivel fegyverként lehet használni. Szintméréshez használt állandó sugárforrást is eléggé szigorúan ellenõrzik pedig az sok nagyságrendel kevesebb "energiát" ad még egy LED mûködtetéséhez is.
Az UHG mondjuk meg lenne oldva, de mi lenne a sok-sok tonna radioaktív hulladékkal?
A nagyobb energiasûrûségû akkumulátorok tényleg sokkal jobb megoldások lennének.
De az üzemanyag energiacellával nagyon jó hatásfokkal villamos energiává is alakítható.
Közepesen durva karambol:
Link
Link
De a jelenlegi biztonságpolitikai események sem kedveznek mivel fegyverként lehet használni. Szintméréshez használt állandó sugárforrást is eléggé szigorúan ellenõrzik pedig az sok nagyságrendel kevesebb "energiát" ad még egy LED mûködtetéséhez is.
Az UHG mondjuk meg lenne oldva, de mi lenne a sok-sok tonna radioaktív hulladékkal?
A nagyobb energiasûrûségû akkumulátorok tényleg sokkal jobb megoldások lennének.
De az üzemanyag energiacellával nagyon jó hatásfokkal villamos energiává is alakítható.
Értem én! Csak hülyén jött le :-)
Ettõl függetlenül szerintem lehetséges volna olyan "tokba" helyezni majd a mini-erõmûveket, hogy egy durva karambol esetében se szabaduljon ki belõle semmi. Bár nem hiszem, hogy normális esetben ez lesz a járható út. Nagyobb kapacitású akksikkal vinni az áramot sokkal veszélytelenebb s szerintem olcsóbb is lesz.
Ettõl függetlenül szerintem lehetséges volna olyan "tokba" helyezni majd a mini-erõmûveket, hogy egy durva karambol esetében se szabaduljon ki belõle semmi. Bár nem hiszem, hogy normális esetben ez lesz a járható út. Nagyobb kapacitású akksikkal vinni az áramot sokkal veszélytelenebb s szerintem olcsóbb is lesz.
#4795. - Noli (Veszprém)
Természetesen
én erre gondoltam:
"#4755. - Dexion (Budapest XVIII.) "
"Ennél már az is jobb, ha az átmeneti megoldások feljesztése leállna, a megtakarított pénzt meg az éghajlatváltozás következményeire és a mini fúziós meg atomreaktorok (autóba, hajóba, kisvárosba, stb)"
Természetesen
én erre gondoltam:
"#4755. - Dexion (Budapest XVIII.) "
"Ennél már az is jobb, ha az átmeneti megoldások feljesztése leállna, a megtakarított pénzt meg az éghajlatváltozás következményeire és a mini fúziós meg atomreaktorok (autóba, hajóba, kisvárosba, stb)"
Fúziós-hasadásos módon elõállított elektromos áramot csak vihet magával az a szerencsétlen autós?
Messze vagyok egy (orosz)tudós szintjétõl, de hogy lehet 1-2 év adatiból tendenciafordító következtetést levonni földi léptékben?
Fúziós,hasadásos stb. energiaforrásról autóba, csónakba: csak egyetlenegy aprócska gond van :
Láttatok már igazán összetört autót?
A többi apró részlet már tényleg mellékes.
Fúziós,hasadásos stb. energiaforrásról autóba, csónakba: csak egyetlenegy aprócska gond van :
Láttatok már igazán összetört autót?
A többi apró részlet már tényleg mellékes.
A kutatás eredményeit helyén kell kezelni.
Az adatok tanulsága szerint - az elmúlt közel 30 évben - inkább növekedett az antarktiszi tengeri jégborítottság. Ez az IPCC jelentésében (Chapter 4 Observations: Changes in Snow, Ice and Frozen Ground; 4.4 Changes in Sea Ice, Figure 4.8, page 351.) is megtalálható. Habár a növekedés mértéke nem szignifikáns. Megjegyezném, hogy az antarktisz esetében igen nagy a változékonyság mind éven belül, mind évrõl évre. A cikkbõl konkrétan nem derült ki számomra, hogy most valóban kiragadtak két évet és azokat vizsgálták egymáshoz - így érthetõ is lenne miért jutottak ilyen mértékû változásra -, vagy a 12 évet rendben végig elemezték. Szükség lenne az eredeti tanulmányra hogy kiderüljön hogyan és mint számoltak.
Néhány hasznos oldal a két jégsapkával kapcsolatosan - hivatalos adatok:
Link
Link
Az adatok tanulsága szerint - az elmúlt közel 30 évben - inkább növekedett az antarktiszi tengeri jégborítottság. Ez az IPCC jelentésében (Chapter 4 Observations: Changes in Snow, Ice and Frozen Ground; 4.4 Changes in Sea Ice, Figure 4.8, page 351.) is megtalálható. Habár a növekedés mértéke nem szignifikáns. Megjegyezném, hogy az antarktisz esetében igen nagy a változékonyság mind éven belül, mind évrõl évre. A cikkbõl konkrétan nem derült ki számomra, hogy most valóban kiragadtak két évet és azokat vizsgálták egymáshoz - így érthetõ is lenne miért jutottak ilyen mértékû változásra -, vagy a 12 évet rendben végig elemezték. Szükség lenne az eredeti tanulmányra hogy kiderüljön hogyan és mint számoltak.
Néhány hasznos oldal a két jégsapkával kapcsolatosan - hivatalos adatok:
Link
Link
Ez mind igaz. Csupán azt jeleztem, hogy ha a szerzõ két "külsõ" hatást vizsgál (naptevékenység csökkenése ill. CO2-szint növekedése), amelyek KÖZVETLEN hatása (a légkörbe kerülõ energiamennyiség változása) egy nagyságrenddel eltér, akkor illene megmagyarázni, miért pont a gyengébbtõl várja, hogy ennek megfelelõen változik a Föld éghajlata. Nem zárom ki (bár nem is tartom valószínûnek), hogy ezt is logikusan meg lehetne magyarázni, pl. az általad írt visszacsatolások miatt. Mindenesetre ez hiányzik az írásból...
Azért nem ilyen egyszerû, mert a CO2 megnövekedõ parciális nyomása másra is hatással lehet, pl a fotoszintézis sebességére, a különbözõ anyagokba való beleoldódásra stb.
A melegedés hatására továbba azonnal elkezd megváltozni a teljes földfelszin albedoja, mivel az átlagos felhõmennyiség, a növényzet helye, összetétele, mérete stb elkezd változni.
A cikkbõl az igaz, hogy eljöhet az a pont a változásokban, ahol valamely egyensúly megbillen és nagyon gyorsan nagyot sokat fog változni az éghajlat valamely paramétere.
A lényeg hogy számítási kapacitás, modellek és mérési adatok híján kb fogalmunk sincs, mi lesz az átlagos idõjárás mondjuk 2030-ban.
A melegedés hatására továbba azonnal elkezd megváltozni a teljes földfelszin albedoja, mivel az átlagos felhõmennyiség, a növényzet helye, összetétele, mérete stb elkezd változni.
A cikkbõl az igaz, hogy eljöhet az a pont a változásokban, ahol valamely egyensúly megbillen és nagyon gyorsan nagyot sokat fog változni az éghajlat valamely paramétere.
A lényeg hogy számítási kapacitás, modellek és mérési adatok híján kb fogalmunk sincs, mi lesz az átlagos idõjárás mondjuk 2030-ban.
Ha így gondolja, akkor elég sok alapvetõ ellentmondást fel kellene oldania. A légköri CO2-szint növekedése jól mérhetõ, mint ahogy az is könnyen kiszámítható, hogy a tapasztalt többlet milyen hullámhosszakon mennyi sugárzást nyel el. A légkörbe a CO2 sugárzáselnyelése miatt bekerülõ többletenergia pedig egy nagyságrenddel nagyobb, mint a Nap sugárzásában tapasztalható ingadozások.
"A CO2 szint növekedését sem az emberi kibocsátással magyarázza, hanem a csökkent sugárzás miatt bekövetkezõ fotoszintéziscsökkenésbõl adódó kevesebb CO2 beépülés..."
Ezzel pedig az a probléma, hogy a légköri CO2 mennyisége az elmúlt 200 évben töretlenül növekszik, naptevékenységi minimumok és maximumok során egyaránt. A napsugárzás pedig épp az ipari forradalom elõtt volt számottevõen gyengébb, de ekkor jóval kevesebb CO2 volt a levegõben! Tehát az adatok azt mutatják, hogy ilyen összefüggés nincs.
"A CO2 szint növekedését sem az emberi kibocsátással magyarázza, hanem a csökkent sugárzás miatt bekövetkezõ fotoszintéziscsökkenésbõl adódó kevesebb CO2 beépülés..."
Ezzel pedig az a probléma, hogy a légköri CO2 mennyisége az elmúlt 200 évben töretlenül növekszik, naptevékenységi minimumok és maximumok során egyaránt. A napsugárzás pedig épp az ipari forradalom elõtt volt számottevõen gyengébb, de ekkor jóval kevesebb CO2 volt a levegõben! Tehát az adatok azt mutatják, hogy ilyen összefüggés nincs.
Ez érdekes. Link
Részlet:
„Számos fizikus azt jósolja, hogy a következõ Nap-ciklus jóval kevésbé lesz intenzív, mint az elõzõ. Ha igazuk van, akkor a Föld lényegesen hûvösebb lesz” – foglalta össze a Nap polaritását és a klímaváltozást összefüggésbe hozó feltételezéseket David C. Archibald az Energy and Environment címû tudományos folyóiratban. Akár a 19. század eleji, szokatlanul hideg húszegynéhány évhez hasonló idõjárás köszönthet be az elkövetkezõ években.
(pl ha jól emlékszem 1812-ben volt a Kárpát-medencét betemetõ brutál hóvihar
Részlet:
„Számos fizikus azt jósolja, hogy a következõ Nap-ciklus jóval kevésbé lesz intenzív, mint az elõzõ. Ha igazuk van, akkor a Föld lényegesen hûvösebb lesz” – foglalta össze a Nap polaritását és a klímaváltozást összefüggésbe hozó feltételezéseket David C. Archibald az Energy and Environment címû tudományos folyóiratban. Akár a 19. század eleji, szokatlanul hideg húszegynéhány évhez hasonló idõjárás köszönthet be az elkövetkezõ években.
(pl ha jól emlékszem 1812-ben volt a Kárpát-medencét betemetõ brutál hóvihar
Nekem elsõre az jutott eszembe, (vízhõmérséklet emelkedés), hogy még bikább mediterrán ciklonok lehetnek. Másodjára meg a szokásos nyomasztó érzés ilyenkor, ki tudja milyen következményei lehetnek akár néhány évtizeden belül is a légköri CO2 emelkedésnek.
Igen, de talán akad a világon, aki ezen elméletet kutatva kiszámolgatja. Talán elég "divatos" a téma ahhoz, hogy érdekelhessen biológusokat is.
Nem veszekedés ez, hanem kérdés. Amúgy a met.hu oldalon meg lehet találni a budapesti napi adatokat, ott mellette kódolva van a jelenidõ. Abból ki lehet bányászni:
Link
Ha ráérsz, nézz utána.
Ha kérdésed van tedd fel én segítek, ha tudok.
Link
Ha ráérsz, nézz utána.
Ha kérdésed van tedd fel én segítek, ha tudok.
Cauchy:
Igazából akkor lenne teljes az elemzés ha tudnám hogy az adott csapadék zivatar vagy csendes esõ volt Én nem akarok veszekedni hiszen olyan mérvadó adatom nincs én csak ezt vettem ki az adatokból, de persze nem akkora az eltérés, én azt néztem hogy az adott hónapban melyik nap maradt 10mm alatt a csapadék persze ebbõl nem az következik hogy a 10mm feletti nem csendes esõ volt. Ebben az esetben lehet látni valami válltozást de persze ez nem állítható hogy így van Így ha én láttam rosszul akkor elnézést.)
Igazából akkor lenne teljes az elemzés ha tudnám hogy az adott csapadék zivatar vagy csendes esõ volt
Én nem akarok veszekedni hiszen olyan mérvadó adatom nincs én csak ezt vettem ki az adatokból, de persze nem akkora az eltérés, én azt néztem hogy az adott hónapban melyik nap maradt 10mm alatt a csapadék persze ebbõl nem az következik hogy a 10mm feletti nem csendes esõ volt. Ebben az esetben lehet látni valami válltozást de persze ez nem állítható hogy így van Így ha én láttam rosszul akkor elnézést.)
...Csak hát, a Kárpát-medencében ez keveseket érdekel. Sokkal nagyobb érdeklõdésre tart számot a Golf-áramlat elmaradása. Elõfordulhat az, hogy a globális felmelegedés ellenére ránk egy mini jégkorszak készül beköszönteni? „Sejtéseim” szerint nem. Magyarország túl messze van az Atlanti-óceán partjaitól. .....
Ez valami vicc akar lenni? Már hogy ne lenne ránk hatása a golf áramlás esetleges gyengülésének, elmaradásának. Réthly könyvében vannak rá példák, azon a télen mikor a Temze pl. 3 hétig be volt fagyva mindenfelõl zord telekrõl jöttek a hírek európából. De lásd 1963 - at, vagy 1987 januárját. Az észak atlanti térség vízhõmérséklete alapvetõ hatással van az adott év európai telére, meg lehet nézni az archív téli tengervíz hõmérsékleteket, és az adott tél átlagait. A golf áramlás megszünése esetén, (rémísztõ rágondolni is.) az izlandi minimum se igen izland térségében tanyázna, hiszen ez esetben ott jég lenne télen. Ha pedig jelentõsen délebbre kerülne, a szokványos poláris, szubtrópusi keveredési zónával együtt, nem kell nagy fantázia ennek európára gyakorolt hatását elképzelni. Talán a kisjégkorszakok idõjárásával lehet szemléltetni egy ilyen esemény bekövetkeztét ( Britannia partjainál eszkimó csónakok jelentek meg), de lehet hogy nagyon szerény példát mondtam.
Ez valami vicc akar lenni? Már hogy ne lenne ránk hatása a golf áramlás esetleges gyengülésének, elmaradásának. Réthly könyvében vannak rá példák, azon a télen mikor a Temze pl. 3 hétig be volt fagyva mindenfelõl zord telekrõl jöttek a hírek európából. De lásd 1963 - at, vagy 1987 januárját. Az észak atlanti térség vízhõmérséklete alapvetõ hatással van az adott év európai telére, meg lehet nézni az archív téli tengervíz hõmérsékleteket, és az adott tél átlagait. A golf áramlás megszünése esetén, (rémísztõ rágondolni is.) az izlandi minimum se igen izland térségében tanyázna, hiszen ez esetben ott jég lenne télen. Ha pedig jelentõsen délebbre kerülne, a szokványos poláris, szubtrópusi keveredési zónával együtt, nem kell nagy fantázia ennek európára gyakorolt hatását elképzelni. Talán a kisjégkorszakok idõjárásával lehet szemléltetni egy ilyen esemény bekövetkeztét ( Britannia partjainál eszkimó csónakok jelentek meg), de lehet hogy nagyon szerény példát mondtam.
Ezt a fotoszintézis dolgot könnyen igazolni lehetne. Van-e összefüggés a CO2 szint éves változása és a mérsékelt övi növényzet földfelszínen elfoglalt arányában ismert évszakos fotoszintézismentes idõszak között?
Magyarul: az É-i félteke telének idején annyival nõ-e a CO2, amennyivel relatíve kevesebbet használnak el az ottani lombos növények a tél pihenõideje alatt?
Magyarul: az É-i félteke telének idején annyival nõ-e a CO2, amennyivel relatíve kevesebbet használnak el az ottani lombos növények a tél pihenõideje alatt?
Én úgy vettem ki a szövegbõl, hogy azt állítja, hogy a felmelegedésben a CO2 szintnbek sokkal kisebb szerepe van a szoláris hatáshoz képest. Emiatt hiába magas ennyire a CO2 szint, ennek hatását elnyomja a napból érkezõ sugárzás csökkenése. Ráadásul a CO2 szint növekedését sem az emberi kibocsátással magyarázza, hanem a csökkent sugárzás miatt bekövetkezõ fotoszintéziscsökkenésbõl adódó kevesebb CO2 beépülés emeli a szén-dioxid relatív arányát a légkörben.
Nem egészen világos számomra az orosz kutató gondolatmenete... Abban semmi meglepõ nincs, hogy egy általános melegedõ tendenciára rárakódhatnak rövidebb periódusú, kisebb ingadozások - pl. attól, hogy most épp napfoltminimum van, így a napsugárzás némileg gyengébb. De az, hogy nem minden egyes év melegebb az õt megelõzõnél, egyáltalán nem jelenti a tendencia megfordulását. Az emberi CO2-kibocsátás miatt a 21. századra számítható melegedés pedig majd" egy nagyságrenddel nagyobb, mint a "kis jégkorszak" lehûlése. Tehát külsõ hatások (naptevékenység gyengülése) hiába okoznának elvileg ugyanakkora lehûlést, ez végsõ soron legfeljebb egy árnyalattal gyengítené a CO2-többlet melegítõ hatását.
Ja és még valami: ez az éghajlatváltozás csak az embernek fáj ennyire, ennél sokkal nagyobbakat is túlélt az élõvilág (és túl is fog). Ha mi meg nem készülünk rá, vagy nem befolyásoljuk, akkor így jártunk és kemény évtizedeink lesznek, de ennyi történik is nem több.
A Föld szempontjából lényegtelen, hogy 10 milliárd vagy 10 ezer ember él rajta....
(Bulizni mindenki szeret, de takarítani senki sem akar....)
A Föld szempontjából lényegtelen, hogy 10 milliárd vagy 10 ezer ember él rajta....
(Bulizni mindenki szeret, de takarítani senki sem akar....)
Az ember túl önzõ ahhoz hogy elfogadja a változást, ha az nem jár nyilvánvaló elõnyökkel.
Ezért igenis ezeket felülrõl kell végrehajtani, PROFI (nem magyar módra...) tájékoztatással (kampánnyal) bevezetve.
A soksok változásban van jópár azonnal látszódóan elõnyös:
Pl:
A kisköbcentis autónak kicsi az adója, keveset fogyaszt, ez ma is vonzó lenne. A fúziós reaktor látványos (igen, ez is kell!), tiszta, nem szennyezik a fûtõanyagot szállító kamionok az utat, megszünteti az energiafüggõséget, olcsóbbá teszi hosszú távon az áramot. A kis és nagy épületekre szerelt napelemek, napkollektorok a fûtési és áramktgeket csökkentik látványosan. Ezek mellé és még sok más mellé simán oda lehetne állítani nagy tömegeket és megint hangsúlyozom, hogy NEM az olajlobbi ellenében kellene megtenni, ami igen komoly lendületet adna a dolognak.
Ezért igenis ezeket felülrõl kell végrehajtani, PROFI (nem magyar módra...) tájékoztatással (kampánnyal) bevezetve.
A soksok változásban van jópár azonnal látszódóan elõnyös:
Pl:
A kisköbcentis autónak kicsi az adója, keveset fogyaszt, ez ma is vonzó lenne. A fúziós reaktor látványos (igen, ez is kell!), tiszta, nem szennyezik a fûtõanyagot szállító kamionok az utat, megszünteti az energiafüggõséget, olcsóbbá teszi hosszú távon az áramot. A kis és nagy épületekre szerelt napelemek, napkollektorok a fûtési és áramktgeket csökkentik látványosan. Ezek mellé és még sok más mellé simán oda lehetne állítani nagy tömegeket és megint hangsúlyozom, hogy NEM az olajlobbi ellenében kellene megtenni, ami igen komoly lendületet adna a dolognak.
Nem tudom, a cikket elolvastad-e a link mögött, vagy csak az én félmondatomat?
Itt 1996-os és 2006-os adatok összehasonlításáról volt szó, miszerint a 12 évvel ezelõttihez képest jelentõsen nõtt az Antarktisz jegének fogyatkozási üteme 2006-ban. Ezt elsõsorban a gleccserek mozgása felgyorsulásának tualjdonítják.
Itt 1996-os és 2006-os adatok összehasonlításáról volt szó, miszerint a 12 évvel ezelõttihez képest jelentõsen nõtt az Antarktisz jegének fogyatkozási üteme 2006-ban. Ezt elsõsorban a gleccserek mozgása felgyorsulásának tualjdonítják.
Az lehet, ám ilyenkor figyelembe kell venni az utóbbi évek érdekes tendenciáját: Az Északi-sark körüli, különösképp a Grönland körüli térség erõsödõ jegesedését, ám ez most épp nem fér bele a klímaváltozást ezzel (is) magyarázó kampányba.
Köszi, nézem.
Nekem csak az nem derül ki belõlük, hogy a csendes esõk száma csökkent.
A másik bajom, hogy nincsenek az adatok feliratozva, így nem tudom, hogy melyik oszlopban milyen adatok találhatók.
Nekem csak az nem derül ki belõlük, hogy a csendes esõk száma csökkent.
A másik bajom, hogy nincsenek az adatok feliratozva, így nem tudom, hogy melyik oszlopban milyen adatok találhatók.
Szívesen venném/vennénk/, ha velünk is megosztanád, itt, a metneten, nyilvánosan. Gondolom, nincs benne semmi államtitok....
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-07-14 10:51
Szabályzat