Globális jelenségek

Link

Angolul értõknek egy kis videó:

Link

Szerintem az alternatív energiák (szélenergia, napenergia...) használatát kellene kiterjeszteni jelentõs mértékben!
Nem szabadna ilyen õrült tempóban írtani az esõerdõket, ha pedig kiirtunk egy területet, legalább telepítsük újra, de igazából ezután sem lesz már a régi az erdõ...
Valamint ahol és ahogyan csak lehet ültetni erdõket, ligeteket, erdõtelepítési támogatásokat kiírni !
A szennyezõ autókat kivonni a forgalomból és csak kismértékben szennyezõ vagy hibridautókat tömegesen szabadna gyártani.

Igaz, a 213 Nm az 1.6 os HDI adata volt, az 1.4 tényleg 160 (bár van 1.4 dizel 190 Nm-es nyomatékkal is más autóban).

Lényeg hogy szerintem max 1 literes dizeleket kellene rendszeresíteni városi autónak, az abból kihozható teljesítmény bõven elég 100-ig, a fogyasztása és a CO2 és egyéb kibocsátása igen kedvezõ lenne. Ha már autó és fosszilis, akkor igy valahogy kellene.

Mielõtt végleg elmerülnénk a teljesen marginális lökettérfogatok és lóerõk kétes értékû bûvöletében...

Ebbõl már összeállhatott vona a kép, hogy milyen motor is ez:

"Nagynyomású HDi dízelem, turbóval, két vezérmûtengellyel, 16 szelepkével, 213 Nm-el 5,5 városit produkál pesti dugóban, 1,5 tonna önsúllyal."

Kicsit sokat feltételezel az 1.4-rõl, jó az 160 Nm-nek is.

A lényeg pedig ezen van:"A rendszer ua, mint 1.6-nál."
Mármint a HDI.
Nyilvánvaló, hogy ha A6 példát hozok koromfröccs ügyben, nem az 1.6 hengerûrtartalomhoz hasonlítom, hanem a vele párhuzamosan összehasonlítható nagy löketû HDi motorokhoz.Lsd. 407, 607 2.7 HDi stb.

Azért a fékpor mennyiségét legjobban a vezetési stílus értelmes megválasztásával lehet csökkenteni...

Jogos, csak az utolsó mondatod maradt meg bennem. :-)

A korom szennyezés valós probléma, legfeljebb a régebbi dízelekhez képest elhanyagolható egy részecskeszûrõs autó korom kibocsátása. Ha jól tudom a HDI motoroknál karbamiddal regenerálják a korom szûrõt, a szervíz feladata feltölteni a karbamid tartályt.

A fékek kopása valóban jelentõs pm10 forrás, erre is jó megoldás a hibrid. A gumikopásból származó részecskék koncentrációja sem lehet csekély...

2.7-es dizelhez kicsit kevés a 213 Nm nyomaték, ennyi az 1.4 Pug HDI-nek van, jobban illene a 360-420 Nm (2.0 Mondeo is 360 felé van).
Akkor most milyen motor ez ?

Dexion: egyetértek veled.
Anélkül, hogy a vitába ennél a hozzászólásnál mélyebben belemerülnék, hadd fûzzek hozzá egy-két gondolatot a témához.
Az már bebizonyosodott, hogy a rendszerváltáskor sokkal szerencsésebb lett volna, ha nem szedik szét a szövetkezeteket, nem földet adnak vissza, hanem például tulajdonjogot a szövetkezetekben. Éppen ezért a csorbát kijavítandó, inkább erre formára lenne érdemes törekedni. Így a gépesítést is könnyebben meg lehet oldani, "használni" lehet azokat a nagy szaktuádssal rendelkezõ embereket (pl. agrármérnököket), akik józanul átlátnák egy-egy mezõgazdasági termelésre alkalmas terület lehetõségeit. Nem marada sokezer hektárnyi föld "parlagfûtermesztésre", könnyebben lehetne eu-s pályázatokon részt venni. Nagyobb tõke lenne valamilyen új termék vagy módszer meghonosítására, lehetõség lenne mezõgazdasági kutatásra-fejlesztésre (pl. a különbözõ hazai fejlesztésû hibridek világszerte híresek voltak).
Egyébként is a mennyiségi szemlélet helyett inkább a "különlegességekre" kellene specializálódni a hazai mg-nak. Mennyiség van a világpiacon, így sokkal sikeresebb stratégia a hangsúlyt a minõségre, az egyediségre helyezni. Például a biotermelés elterjesztésével, garantált minõséggel, új ötletekkel stb. Az ehhez szükséges háttér is inkább egy nagyüzemi rendszerben adott.
Ne megalomániás, félországnyi gazdaságokra gondoljunk, s ne is a mezõgazdasági termelés olyan formájára, ami egy régmúlt világ földtulajdon-központú szemléletén nyugszik, hanem egy józan, tudatos, egymás tudására, tapasztalatára, bizalmára építõ közösség kutatáson-fejlesztésen alapuló, ökológiai szempontokat figyelembe vevõ gazdálkodására!

Programajánlat:

"Simán kidobod?

Újrahasznosítás-szakkör kicsiknek és nagyoknak, vasárnap ebéd után a Reaktorban. Az alkotások alapanyaga hulladék. Hulladék az, amit az ember annak gondol. Ha valaki hezitálna a kuka felett, hozza csak magával a kétes objektet. Létrehozhatunk valami szemet gyönyörködtetõt, vagy újra hasznosat is, szemetelés helyett."

REAKTOR (Budapest, IX., Tûzoltó utca 22., a Trafó mellett)
Február 17., vasárnap, 14h

recyclemission.hu

Nincs szûrõ.
Kis dízel?Amennyiben a 407 vagy 607 2.7 HDi-je-az, akkor kicsi.A rendszer ua, mint 1.6-nál.

Azért mert tüntet ahelyett hogy dolgozna...

Kevésbé demagógan: ha a most 1 ha alatti földdel rendelkezõknek hirtelen lenne 8-10-20-30 ha földje, annak megmûveléséhez, hosszú távú használatához sem a szaktudás, sem a technológia, sem az ezekhez szükséges kezdeti tõke nincs meg, ezért nem lehetne csak igy beleveágni.

Úgy függ össze a permetszerrel, hogy az egységes permetezés nagyüzemi eszközökkel hatékonyabb (és homogén vegyszereloszlású), mint ha én bi-58-at, a szomszéd decis-t, a mellette lévõ szomszéd rézgálicot, a másik szomszéd mészkénlét, stb permetez éppen. Arról nem is beszélve, hogy igy a növénytermesztés is homogénabb lenne és a kerítések, közmûvek (minden telken egy kis ház) miatt szükségszerûen elveszõ 2-5-10% terület is hasznosulna.

Egy magángazda ráadásul általában olyan kutat fúr, ami a felsõ 2-3(-4) réteget szívja (30-50 m), telkenként egyet ( =6-8 szivattyú), míg a nagy területen megéri egy 200-300 mély, komoly, nagy kapacitású kutat fúrni, ennek jelentõsége van vízgazdálkodási szempontból is.

A nagy és korszerû traktor talán kevesebbet fogyaszt és szennyez 1 ha-n, mint ha ezen a területen 6-8 db (3-500négyszögöl/telek kb) 50 köbcentis kis munkagép pöfög párhuzamosan, katalizátor stb nélkül.

Tudom hogy drága a fagyvédõ locsolás, de :
1. Elkerülhetõ vele a 90-100%-os fagykár --> lesz termés
2. A termés elmaradásának elkerülésével nem ugrik meg a termény ára, nem lesz hiány, nem lesz import
3. A termelõ nem veszti el a piacát, hiszen 90-100% fagykár esetén a vevõ új termelõt keres magának és nem biztos hogy 1 év után visszatér megint...
4. Ez évben pl a csapadékhiány miatt ennyi víz egyébként is kellene a földnek, igy a kényszerû locsolás - rügyfakadás közben - nem kárba menne, hanem kifejezetten haszonná válhatna.


Egyébként mivel drágább télen locsolni mint nyáron? Ugyanaz az infrastruktúra... vagy tévedek ? Mert ha nem tévedek, akkor a nyári 30-60 locsolós nap mellett az 1-2 téli locsolós nap költsége nem számottevõ.

A negatív földosztás nagyobb területhez juttat, nem? Azt miért nem képes megmûvelni a magyar paraszt? A terület növekedése hogy függ össze a károsanyag kibocsájtással és a permetezõszerrel?

fagyvédõ locsolás: elég nagy területeket nem vagy igen nagy költséggel lehet locsolni. (igaz ahol lehet ott sem használják ki sokszor)

Nem buta, csak más világban él.

A negatív földosztás nem megoldás, mert a kapott földet meg is kell mûvelni, erre pedig sokan nem képesek.

A rendszer alapvetõ átalakításával - támogatások drasztikus emelése, de csak teljesítmény vagy egyéb nagyon szigorú normák szerinti adása EU átlaghoz mért paraméterek alapján - és a kibúvók, mindent meg nem tevõk (tüntet fagyvédõ locsolás helyett) gyors és komoly büntetésével lehetne eredményt elérni.
Meg azzal, ha csak rentábilis területû földeket mûvelne 1-1 tulajdonos, igy adott négyzetkm-re minimális számú szennyezõ traktor, permetszer stb jutna, a betegségek terjedését is jobban meg lehet állítani mondjuk egy 15 ha-s területen egy tulajjal, mintha 30-50 kisgazdálkodónak kell könyörögni hogy permetezzen már...

Persze felmerül a kérdés hogy mi lesz a mezõgazdaságból kiszoruló soksok emberrel. (Amerikában a népesség 0.5-2%-a él csak közvetlen a mezõgazdaságból.) Erre ÉRTELMES átképzési - bár inkább szemléletváltó - rendszer kell, intenzív képzéssel, szemléletek alapvetõ megváltoztatásával.

Azért nem szép dolog egy A6-ot egy sokkal kisebb dízelhez hasonlítani

Ettõl függetlenül a korompamacs ellenére (vagy épp miatta) a 100 km-es össz szennyezést kellene mérni, természetesen azonos köbcentire vagy teljesítményre (esetleg 100 liter elfogyasztott üzemanyagra) vetítve, bár dizeleknél a nagy nyomaték miatt ez csalóka.


A közlekedés értelmes szervezésével egyébként sokat lehetne csökkenteni a szennyezésen, meg persze az EUR4-et nem teljesítõ autók leállításával - bár az én EU4-es autóm a kuplung benyomásakor 2000-re viszi fel a fordulatszámot (annak érdekében hogy felengedéskor tisztább maradjon a kipufgáz és hogy a hajtáslánc ne terhelõdjön), emiatt fél literrel többet fogyaszt mint kellene - azaz lenne még mit tenni a fogyasztás csökkentése érdekében.
E szempontból az EU5 szerintem elhibázott, ugyanis pl. a koromszûrõ 3-4-5 decivel is növeli a fogyasztást....

Szerintem a legtisztább megoldás továbbra is az atom- és fúziós erõmûben elõállított áram és az ezzel (vagy saját mini reaktorral, H2-vel) hajtott jármûvek.

Le kell mondani az égetéses energiatermelés minden fajtájáról (erõmû, robbanómotor stb), csak ez a megoldás.

Hümm Pug?
Persze hogy nincs koromfelhõ, ha van benne szûrõ Ami persze semmit nem ér, mert 100-1000 km-enként kiégeti önmagát, amihez persze plusz üzemanyag kell és az összkibocsátás igy nem lesz jobb, mint a szûrõ nélkülieknél, de a fogyasztást megemeli pár decivel

Ha nincs benne koromszûrõ, akkor nem tudom mi a magyarázat, gondolom okos a vezérlés vagy más a nyomatékgörbe meg a turbó karakterisztikája

Ne keverejük a szenzont a fazonnal!
Nem az emissziós értékekrõl van szó, hanem az energiafelhasználás hatékonyságáról, egységnyi energia/egységnyi energiahordozó tekintetében.
Minden belsõ égésû motor szennyezi a környezetét, mindegy hogy egy hibrid dízelrõl vagy egy benzinmotorról beszélünk, hiszen ezek a szennyezõk a tökéletlen égés következményei.Csupán az emittált kipufogó gázok arányai és összetételük, komponenseik térnek el egymástól.
Ami a dízeleknél NOx-ben, az a benzineseknél a PAH 16-ba tartozó 3,4 benzapirén vagy az indenopirén.Ezek pl. csodálatosan kombinálódnak a dízelek NO2-vel nitrátszármazékká, de önállóan is agresszív iniciáló ágensként (tumor kialakító egyszeri hatású vegyület) mûködnek.Igaz ezeket nem mérik a zöldkártyádhoz, és nem játszik szerepet egy városi ózon szmogban sem, mint a dízelek NO2-je.De a benned lévõ promoter ágensekkel (pl. a folyamatosan evett adalékos kenyered hosszú intervallum alatt ható komponensei) együtt rendkívül karcinogén és rendkívül erõsen mutagén (allél sorrendbontó) hatásuk.Annak levét, pedig az utódaid isszák majd meg.
Az meg már csak kiegészítõ apróság, hogy az NOx-ek emittálásában nagy mennyiségben a földgáztüzelésû erõmûvek játszanak jelentõs szerepet, bár itt pontszerû, rögzitett kibocsátásról van szó, a mozgásban lévõ emissziós forrásokhoz képest.
S ahogy mondtam a francia második generációs HDi dízelek kormszennyezése elhanyagolható.Ne a 20 éves német dízelekrõl beszéljünk.De sajnos egy új A6-os is produkál szép értékeket...
Egy ionplazmás ICPMS elemzés mindkét típusú meghajtásból jó kis eredményeket hozna ki, mit is szívsz be nap mint nap a tüdõdbe.
Az aeroszol témában pedig egy kvarcfilteres mérés a Rózsa utcában kellemesen tájékoztatna a dízel és benzines független féktárcsákról, mindenegyes fékezésrõl bekopó antimon csillámocskák döbbenetes koncentrációjáról.Had ne részletezzem a hatásait...

Az usát hagyjuk, ott van helyette az ezermillió cm3-es benzinfalógépek.
Egyébként jogos, és még ott a koromkibocsátásuk is a dízeleknek.

A dízelek korántsem környezetkímélõk, mert hiába kevés co2-õt bocsátanak ki, a NOX és PM10 kibocsátásuk jelentõs, ezek egy benzinesnél elhanyagolhatóak.
Pontosan a dízel személygépkocsik elterjedése miatt van az egekben a PM10 és az NOX koncentráció.

Nem véletlen, hogy az USA-ban és Japánban alig van dízel autó...

Újraindul a magyar éghajlatváltozási program:
Link

Nagynyomású HDi dízelem, turbóval, két vezérmûtengellyel, 16 szelepkével, 213 Nm-el 5,5 városit produkál pesti dugóban, 1,5 tonna önsúllyal.Ráadásul a német dízelekkel szemben, itt nincs fekete koromfröccs odalépéskor.

A Hibrid hajtással csak az a bajom hogy audi meg lexus gyártmányú autókkal próbálják amit sokan nem tudnak kifizetni, de persze valahol el kell kezdeni

Dugóban 8-10 liter?
A szivó diesel-lel eddig nem sikerült 6 feletti fogyasztást kihozni.
Valamint alig megy többet 130-nál

Ebbõl is látszik,hogy nem csak a magyar paraszt buta,de még egész Európa a középkorban él,még fejleszthetõ az üzemnagyság.Ez ellen nagyon egyszerûen lehetne tenni:negatív földosztással(lásd 50-es évek - vegyük el a paraszt földjét,és legyen tszcs-s bérmunkás a párthû elnök uralma alatt-sokat tudnék errõl a korról mesélni,szüleim végigcsinálták ez a "nagyüzemi kort")

Floo: ha valaki 2 milliós városban él, de hajlandó nyitott szemmel járni, az ott is megtalálja a kapcsolatot a természettel - aki viszont nem hajlandó elmozdulni a TV és a számítógép elõl, annak ez a legkisebb faluban sem megy. Mindkettõnek sok-sok példájával találkoztam már... Másrészt meggyõzõdésem, hogy 2 millió ember a mindennapi életvitelével kisebb környezeti kárt okoz egy nagyvárosba tömörülve, mint kisebb településeken szétszóródva. Elég megnézni, mi pusztult el a természetbõl Budapest környékén az utóbbi 10-20 évben, amikor ez a "szétszóródás" tényleg megkezdõdött. Másrészt a nagyvárost elhagyó lakosságnak többet kell utaznia a munkahelyére, iskolába, számukra nagyobb távolságokra kell árut szállítani, stb., ami mind extra energiafelhasználást és környezetszennyezést jelent. Persze kézenfekvõ lenne, hogy az ország minden lakója a saját portáján dolgozzon, és minden árut helyben állítsanak elõ... de ez utoljára a középkorban mûködött, és csak az akkori életszínvonalat lehetett vele biztosítani!

Link
Újraindul a magyar éghajlatváltozási program

Ja, de azért a nagyvárosok által megtermelt GDP jól jön amikor abból finanszírozzák a többiek jóléti kiadásait is

Nem a 2 milliós város a gáz (az csak egy falu Mexikóvároshoz képest), hanem a közlekedés szervezetlensége meg a benzinéhség.

Ja, az jó

A 100ha terület valóban az USA-ra vonatkozott, 93as EU adatok:

Átlagos üzemnagyság az Európai Unióban 1993-ban*
ország hektár
Belgium 18,0
Dánia 37,2
Németország 18,6
Görögország 5,4
Spanyolország 17,9
Franciaország 35,3
Írország 26,4
Olaszország 8,6
Luxemburg 36,6
Hollandia 17,2
Ausztria 12,9
Portugália 7,4
Finnország 14,0
Svédország 36,7
Egyesült Királyság 69,9
Európai Unió 15 18,7
* Németország, Görögország, Spanyolország,
Írország, Olaszország és az Egyesült Királyság
adatai az 1989–1990-es felmérésbõl származnak.

Forrás: Link

Nyilván változtak, de látszik, hogy nem a 300 négyszögöl a "menõ".
Forrás: EC [1996]

A pártra való utalás sértõ!

Ennyire nem akartam e témát kivesézni,világos,hogy nem lehet 130-as végsebességû autóval gyorsan elõzni,meg hogy aki naponta rendszeresen 500km-t(de minek?)vezet,annak kényelmes és erõs kocsi kell.De csak 100-ból 5 ember van,aki ennyit vezet(elég sokba kerül,csak a felsõ decilis bírja anyagilag) vagy annyira sietõs neki,hogy bikaerõs tragacs kell neki.Ha az ember általános érvényû dolgokat mond,ne speciális esetekkel reagáljunk !
A buta és gazdag magyar paraszt,meg a 100 hektáros föld az ideális szöveg valamelyik pártbrosúrából köszön vissza.Messze vezetne ennek kivesézése,de kiváncsi lennék a Benelux államok birtokméreteire!Egysikú dolog az amerikai végtelen kukorica és búzaföldek jól gépesített világát utánozni itt Közép-Európában.Ugyanakkor,ha igaz,hogy 15 EUR 1 kg magyar sertés hús nyugaton,akkor miért ad a nagykereskedelem a sertéstartóknak 1 EUR-nál kevesebbet?És ha ennyire keresik miért csökkent sertésállományunk 10-rõl 3,5 millióra?
A milliós nagyvárosban nem jó lakni témához:államunk mindent elkövet,hogy a kistelepüléseink sorvadjanak el(ott minden gazdaságtalan,a posta,az iskola,a hivatalok,az orvos,a munkahelyteremtés)és a fiatalok költözzenek el a(természetesen elsõsorban a minél gazdaságosabb,vagyis a milliós)városokba!

Épp ezért tart a természetpusztulás "vonata" a cél (globális felmelegedés) felé megállíthatatlanul...

Szerintem nemhogy minimális idõ alatt, de hosszabb távon sem fognak változtatni sem a szülök sem senki, ehhez olyan szemléletmód, olyan módszertan kell az iskolákban, amikre sem az oktatás, sem a tanárok, sem a gyerekek nincsenek felkészítve!
Az a "néhány" ember, akikkel lehetne mit kezdeni, az pedig tényleg csak néhány!
Pl. szerintem eleve természetellenes 2 milliós városban lakni, az embernek a génjeiben van a természet, a zöld, a kert, a gondoskodás a körülötte lévõ világról, erre a városokban még csak esély sincs, a természet iránti fogékonyság teljesen kihalt az emberek nagy részében, így nem érdekeltek abban, hogy vigyázzanak rá, hisz nem is ismerik....

Alapítsunk egy céget, autógyártás lesz a fõ profilunk, és az autógyártás során nem a sebességet, hanem a fogyasztást helyezzük elõtérbe, és olyan kocsit csinálunk, ami nem tud többet menni 130-nál, de fele annyit fogyaszt...addig kisérletezünk mig össze nem jön

A legnagyobb probléma az, hogy amíg a mostani 3-10 éves gyerekek nem látják a szülöktõl, hogy mi az hogy környezettudatos magatartás, addig érdemi változás nagyon nehezen valósítható meg. Értendõ ez akár a gépkocsi vagy a húsvásárlására is, de itt alapvetõ, és nagy volumenû, GYÖKERES változásokra van szükség, még pedig minimális idõ alatt...

"az én 1,4-es,6 l átlagfogyasztású 75 lóerõsöm is simán megy 130-al is,annál gyorsabban menni pedig jogosítványba kerül,tehát tökéletes hibbantság ilyet még gyártani is ! "

Csak az nem mindegy, hogy a 75-tel menõt közúton 8-10, vagypedig 4-5 mp alatt elõzöd meg... itt igenis jól jön a kraft.
Egyébként ha mindenhol betartanám a sebességhatárokat és nem dugóznék, akkor a 122 lóerõs (1591 ccm) kocsim fogyasztása kb. 6 - 6,2 literre jönne ki (bejáratás alatt annyi volt . A mostani 7.7-ben benne van a városi rész, a napi legalább 1000 méter fel-le szintkülönbség, és hogy néha nyomom neki 110-120ra is (ha a körülmények megengedik

7.7 fogyasztás (város+hegyen át) 122 lóerõre, az jónak mondható? Ja és csak 1188 kg üresen a szekér...

Azért ne túlozzunk... ma már nem 100 LE a státuszszimbólumság (de szép szó...) határa, viszont el tudok képzelni olyan szitut, amikor kell némi erõ a motorba a meneküléshez. Sokkal inkább a LE/liter és a fogyasztás/100LE/100km határokat kellene okosan meghúzni.

Itt sem jó ez a szélsõséges borotvaelv, aki vezet napi 2-300 km-t (esetleg külföldön is), az hadd tegye már kényelmes, nagy, biztonságos kocsiban (csak legyen az elõbbi arányszámoknak megfelelõ), ami nem ér a teljesítménye végére 140-nél és nem szakad el benne a derekad 20 perc után.

Fõleg hogy kisérleti szakaszokon már Ausztriában és Csehországban is 160 km/h az autópályán a sebességhatár és az ellenzõk legnagyobb bánatara SEMENNYIVEL nem nõtt a balestek száma.

Arról nem is beszélve, hogy a mai 1200-1400 kg-s autók (pl a Ford Fiesta is majdnem 1200 kg, a nagyobbak 1400-1600 kg-t is elérik simán) igen túlterhelik a 100 LE körüli motorokat... különösen mert ez a 100 ló 5000 feletti fordulatszámon jön ki, amin normál ember sosem használja. Ezzel szemben a gyakran használt 1500-3500 rpm között gyakorlatilag nincs erõ (=40-80 LE max) egy 100 LE-s benzinmotorban (pillanatnyi teljesítmény=nyomaték*fordulatszám/7100) , igy dugós városban majdnem kizárt a 8 liter alatti fogyasztás.

Azért vegyük észre, hogy a mai viszonyok mellett:

1. Értelme a gazdálkodásnak 100 ha feletti területen van, amig ennél kisebb földek vannak túlsúlyban, addig önállátás kizárva.

2. Amig kedvenc gazdáink tüntetnek (30 millás Lamborghini trakorral !) és tartják a markukat kárenyhítésért a fagymegelezõ locsolás helyett (-7 fokig is megóvhatja a fákat 4 mm/h locsolási intenzitás felett !) , addig önellátás nyista.

3. Az éghajlatunk okán nem lehetünk önállátóak pl a téli gyümölcsigény vagy egy-egy aszályos év miatt. Plusz a vízgazdálkodás hiánya miatt.

4. Azért szokás a húst utaztatni, mert Münchenben kifizetik érte kilónként a 10-15 EUR-t is, amit Te itt nem fogsz megfizetni, helyette inkább megveszed (nem konkrétan Te, hanem az átlagpógár) a tuskó gazdaságos félig romlott, tápos, de olcsó húst 3 EUR/kg áron.

Amirõl írsz,az önellátó gazdálkodás engem is foglalkoztat(a középkorban így éltek),valóban elgondolkodtató,hogy a magyar húst miért jó elvinni 2000 km-re kamionnal és onnan a fagyasztottat idehozni és azt etetni...
Másrészt ha üzemanyagnak a kereslete nagyobb,és arra áll át a növénytermesztés,ezért viszont élelemhiány és áremelkedés lesz,lehet,hogy valaki jobban keres,de mi pórul járunk...

- A mezõgazdaság mindig azt fogja termelni amire kereslet van.
- Másrészt pedig - szerintem - nem tömegközlekedésre és áruszállításra, mint inkább HELYI foglalkoztatásra és árutermelésre van szükség.

A mezõgazdaságnak elsõsorban élelmiszert (hiány van)és nem üzemanyagot kéne termelni világszerte.
Másrészt nem azzal kell foglalkozni,hogy a személykocsik így meg úgy(üssük és adóztassuk õket),hanem intézkedések kellenének a kormányok részérõl az ésszerû és kevésbé környezetszennyezõ tömegközlekedés és áruszállítás megszervezésére.

Értem...illetve mégsem!
Mit is akarsz ezzel mondani?

Már írtam arról,hogy a vasút(persze a korszerûbb.pl.villamosított)visszafejlesztése,az egyeduralkodó közúti fuvarozás és az irtózatosan bõvülõ légi közlekedés legalább annyira felelõs a légszennyezésben mint a sok személyautó.Ez utóbbira nem térnének át annyian,ha lenne normális tömegközlekedés.Persze a 100 LE feletti státusszimbólumokkal nem értek egyet,az én 1,4-es,6 l átlagfogyasztású 75 lóerõsöm is simán megy 130-al is,annál gyorsabban menni pedig jogosítványba kerül,tehát tökéletes hibbantság ilyet még gyártani is !
A bioüzemanyag valóban úgy hülyeség ahogy van.Már megszûnt a világon az élelmiszerfelesleg.Az eddig éhezõ 2,5 milliárd ázsiai ember enni kezdett,és eltûntek a Föld hatalmas felhalmozott élelmiszertartalékai.Ha valaki hazajött 1 év után külföldrõl és kimegy egy magyar piacra meglepõdve láthatja,hogy nálunk,ahol eddig mindent megtettek az eladhatatlan élelmiszert termelõ gazdák tönkretételre,most min.30 %-al magasabbak lettek az élelmiszerárak.Egyedül a sertéságazat halódik,amíg nem fogynak el a lejárt szavatosságú nyugat-európai fagyasztott húskészletek(ezzel etetik a magyart,aki valaha Európa éléskamrájának kulcsát birtokolta-hála neked EU).Ezek után azért termeljünk növényeket ,hogy autóknak 10 Ft-al olcsóbb üzemanyaga legyen?(ha a benzinadót erre is kivetik ennyi lesz a különbség?)

Rovarok jelezték elõre a globális felmelegedést

Link

Szerintem sosem volt kérdés, hogy a bioüzemanyag inkább káros, mint hasznos, max azoknak, akik nem gondolták végig az egész folyamatot.

"Természetesen" az autóipar addig nem fog átállni, amig lesz kereslet a mostani motorokra, amig ebben van a legnagyobb haszon.


Értelmes törvényekkel meg lehetne ezt oldani, pl 90-100 LE /liter alatti teljesítmény-sûrûségû és a 7-8liter/100LE feletti VÁROSI fogyasztású motorokat jól meg kellene sarcolni és kész, hamar megoldódna a probléma. Ja és jól megbüntetni azt a közlekedés-felügyeletet, amelyik az utak, lámpák szervezésekor nem a minél gyorsabb áthaladást (=legkisebb környezetszennyezés) tekintené a célnak (ld. Kerepesi út befelé a Hungáriánál, Üllõi út kifelé az Europark után, Gyömrõi út az új CBA-nál, satöbb).

... vagy a mostani motoroknál sokkal jobb paraméterekkel rendelkezõ tiszta (nem bio!) hajtást kifejleszeni.

Szerintem e két verzió valamelyike hozna megoldást.

Ehhez kapcsolódó egy újabb tanulmány is, miszerint lassan-lassan kiderül, hogy a biodízel, ethanol és egyéb "new design" üzemanyagok a legkevésbé sem klímasemlegesek, azaz az elõállítást, tárolást, elosztást és a végleges elégetést tekintve bõven a károsító hatás van túlsúlyban. Emellett persze ráadásként ott van a monokulturás termesztés minden visszássága is. Az autóiparnak valahogy nem akaródzik új utakra térnie, görcsösen ragaszkodnak a robbanómotorhoz (eltekintve a még mindig csak elenyészõ számban futó alternatív megoldásokat, amik azonban még nem igazi alternatívák).

Nem teljesen éghajlatváltozás, de nem tudom hol lenne jobb helyen, az illetékesek tegyék át, ha van hová.

hallottam egy elemzõt, miszerint elsõsorban a dollár gyengülése és a majdnem 100 dolláros olajár futtatta fel elsõsorban a biodizel és tsai iránti keresletet, ennek következménye lett (részben a tavalyi aszály miatt is) a kukorica, majd a búza és társai (a kukorica termõlete megnõtt ezek rovására) árának drasztikus megugrása.

Ez is egy érv az atom-, fúziós, nap-, szél-, víz- stb. energia mellett és azon elmélet(em) mellett, hogy ez a növénybõl lóerõ/kilowatt irány csak idõhúzás, de nem megoldás, sõt inkább árt, mint használ.

Egy kis gondolatébresztõ:
Link

Éghajlatváltozásról szóló magyar film! Link Van még Izlandról, és grönlandról szóló filmjük, a grönlandinak nemigen tudok ellenállni...Link