Globális jelenségek
Ezek szerint nálluk az üzemanyag ár 150 Ft , elõállítási költség 73 Ft. Nállunk 300 Ft az önköltsége 150 (a benzinnnek a gázolajnak sokkal olcsóbb). Az arányokat nézve itt sem lenne rossz üzlet. Hol lehet ilyen algát kapni? 
Azért van egy kis csúsztatás:
"...Szerinte a befektetés gyorsan megtérül, mert az általa nyert biodízel literje mindössze 2,2 hrivnyába (kb. 73 Ft), azaz a töltõállomásokon kapható gázolaj árának kevesebb mint felébe kerül...."
A finomítóból kikerült gázolaj korántsem kerül ennyibe, csak agyonvágják különbözõ adóterhekkel. Persze ezt, mint megújuló energiát, adómentessé lehetne tenni, és akkor maga a megváltás...De mit fog ehhez állambácsi szólni?
"...Szerinte a befektetés gyorsan megtérül, mert az általa nyert biodízel literje mindössze 2,2 hrivnyába (kb. 73 Ft), azaz a töltõállomásokon kapható gázolaj árának kevesebb mint felébe kerül...."
A finomítóból kikerült gázolaj korántsem kerül ennyibe, csak agyonvágják különbözõ adóterhekkel. Persze ezt, mint megújuló energiát, adómentessé lehetne tenni, és akkor maga a megváltás...De mit fog ehhez állambácsi szólni?
Hoppá, meglepett és ha valóban nem kacsa, akár komoly is lehet (nem konkurenciája a nemzeti agrárkultúráknak, és kapocs a fosszilis és zöld lobbi között)!
Az igazságtartalma mellett azért jókat lehet mosolyogni is rajta. Az elektromos áram fogyasztás növekedni fog a következõ egy két évtizedben, magyarországnak új alaperõmû(vek)re lesz szüksége, ha nem akar a jelenleginélis szélsõségesebben kiszolgáltatotabb lenni az energiabehozatal terén. A liberalizálásnak nevezett izééé az elektromos ellátás területén is hihetetlen káoszt, rendszerösszeomlásokat fog okozni, mint arra számtalan európai példa létezik a közelmúltból. Még nagyobb gond a függõség, magyarországnak rendelkeznie kell az önellátás biztosítására a megfelelõ erõmûkapacitással.Legjobb megoldás a hazai energiaalapokon nyugvó alaperõmû, ami kizárólag lignit alapú lehet, hiszen ezzel az energiahordozóval rendelkezünk több évtizedre elegendõ mennyiséggel. Alaperõmûrõl beszélek, megújuló energiából képtelenség alaperõmûvi kapacitást elérni, mint arról a cikk is beszél. A cikkben fifikásan csökkenõ energiafogyasztásról beszélnek. Ehhez radikális szemlélet, életmódváltásra lenne szükség, amire rövid távon nincs esély, de hosszabb távon is igen komoly beruházást igényel. Ki fogja azt megfizetni?
Több helyen pedig a globális lehûlésrõl hallottam,olvastam már. A melegedés és lehûlés egyszerre ugye nem mehet végbe. Most melyik forgatókönyv esélyesebb?
Most melyik forgatókönyv esélyesebb?
Hát ennek nemigen van SPF száma Ismerõsi körben csináltuk. Fõ szempont az (relatív)olcsóság volt. Pár ötlet be is jött.
A kiút biztosan nem ez, de jelentõs része lehet a kiútban fõleg háztartási hõenergia ellátásban.
Értem a CO2 vs megtérülés közti különbséget. De összefüggés is van köztük.
Elõállítási energiaigényre eddig ezt találtam: réz(csõ) 100 GJ/t üveg: 20 GJ/t
Ismerõsi körben csináltuk. Fõ szempont az (relatív)olcsóság volt. Pár ötlet be is jött.A kiút biztosan nem ez, de jelentõs része lehet a kiútban fõleg háztartási hõenergia ellátásban.
Értem a CO2 vs megtérülés közti különbséget. De összefüggés is van köztük.
Elõállítási energiaigényre eddig ezt találtam: réz(csõ) 100 GJ/t üveg: 20 GJ/t
A Discovery csatornán láttam eg izgalmas filmet, amely hõhullámok okozta katasztrófákat vett górcsõ alá. Nagyjából itt a lényeg:
1995-ben Chicagóban, 2003-ban pedig Franciaország fõvárosában, Párizsban szedte áldozatait a kánikula. Az USA-beli városban egy hétig tartott a hõhullám, amelyben 733-an haltak meg, Párizsban és a Párizs környéki elõvárosokban pedig 5000-en. Abban a két hétben, Franciaországban összesen 15 000-en, Európában kb. 52 000-en hunytak el a forrósággal összefüggésbe hozhatóan. Párizsban fokozta a helyzetet a nagyon magas páratartalom, és az is, hogy a párizsi épületek mindössze 6%-ában volt akkor légkondicionáló berendezés, a kórházakkal kapcsolatban még rosszabb az arány. Ebbõl is kitûnik, mennyire szokatlan Nyugat-Európában az ilyen mértékû kánikula. Londonban pedig melegrekord dõlt meg. Elmondható, hogy a hõhullámok során többen halnak meg, mint a hurrikánokban, tornádókban, árvizekben és hóviharokban összesen. Mindkét esetben elõre jelezték a veszélyt a meteorológusok, de a felsõbb vezetés nem vette komolyan. Valamennyi mentõautó úton volt, a kórházak intenzív osztályai megteltek, csak úgy, mint a hullaházak. Mivel nem tudták elhelyezni a holttesteket, ezért a törvényszéki kórbonctani intézet hûtõházait is igénybe kellett venni Párizsban, mert az oszlásnak induló tetemek újabb, a fertõzés veszélyét hordozták magukban. Az áldozatok több mint 50%-ka az otthonában lelte halálát, és sokan meghaltak nyugdíjas otthonokban valamint a mentõben. Az elhunytak zöme része idõs, beteg, egyedül élõ és a társadalom perifériájára sodort, szegény ember volt. Chicagóban pl. a város déli területein haltak meg a legtöbben – itt találhatóak a szegénynegyedek. Ezeknek az embereknek nem volt pénzük légkondicionáló berendezésre – ez a legfõbb ok az õ halálukat illetõen. A panaszok, tünetek is jellemzõek voltak: magas láz (41-42-42 Celsius fok), magas vérnyomás, szédülés, hányinger, dezorientáltság, zavart tudatállapot. Többen kómába estek. Sokan az ún. hõ-stressz jelenségét is megtapasztalták, amely nyugtalansággal és intenzív verítékezéssel jár. Hogy miért a nagyvárosok a legveszélyeztetettebbek? A magyarázat az ún. hõsziget-effektusban keresendõ. Nappal a sötét tárgyak, acél, vas, aszfalt elnyeli a hõt, éjszaka pedig kisugározza. A betonépületek valósággal ontják magukból a meleget, ezért éjszaka sem reménykedhetnek felfrissülésben a városiak. Nyáron, az éjszakai órákban készült hõ térképeken kiválóan kirajzolódnak a nagyobb városok. A globális felmelegedés miatt a jövõben megszaporodhatnak a hõhullámok, ezért válságterveket készítettek: a rizikócsoportba tartozó embereket naponta egyszer fel kell hívni, vagy a házfelügyelõnek meg kell látogatnia az idõs, beteg embereket. Az USA-ban, amennyiben 75% feletti a harmatpont és a hõmérséklet 28-35 Celsius fok között van, valamint éjszaka sem csökken 25 Celsius fok alá, és ez a helyzet legalább három napon át tart, akkor hõ riadót kell elrendelni.null
1995-ben Chicagóban, 2003-ban pedig Franciaország fõvárosában, Párizsban szedte áldozatait a kánikula. Az USA-beli városban egy hétig tartott a hõhullám, amelyben 733-an haltak meg, Párizsban és a Párizs környéki elõvárosokban pedig 5000-en. Abban a két hétben, Franciaországban összesen 15 000-en, Európában kb. 52 000-en hunytak el a forrósággal összefüggésbe hozhatóan. Párizsban fokozta a helyzetet a nagyon magas páratartalom, és az is, hogy a párizsi épületek mindössze 6%-ában volt akkor légkondicionáló berendezés, a kórházakkal kapcsolatban még rosszabb az arány. Ebbõl is kitûnik, mennyire szokatlan Nyugat-Európában az ilyen mértékû kánikula. Londonban pedig melegrekord dõlt meg. Elmondható, hogy a hõhullámok során többen halnak meg, mint a hurrikánokban, tornádókban, árvizekben és hóviharokban összesen. Mindkét esetben elõre jelezték a veszélyt a meteorológusok, de a felsõbb vezetés nem vette komolyan. Valamennyi mentõautó úton volt, a kórházak intenzív osztályai megteltek, csak úgy, mint a hullaházak. Mivel nem tudták elhelyezni a holttesteket, ezért a törvényszéki kórbonctani intézet hûtõházait is igénybe kellett venni Párizsban, mert az oszlásnak induló tetemek újabb, a fertõzés veszélyét hordozták magukban. Az áldozatok több mint 50%-ka az otthonában lelte halálát, és sokan meghaltak nyugdíjas otthonokban valamint a mentõben. Az elhunytak zöme része idõs, beteg, egyedül élõ és a társadalom perifériájára sodort, szegény ember volt. Chicagóban pl. a város déli területein haltak meg a legtöbben – itt találhatóak a szegénynegyedek. Ezeknek az embereknek nem volt pénzük légkondicionáló berendezésre – ez a legfõbb ok az õ halálukat illetõen. A panaszok, tünetek is jellemzõek voltak: magas láz (41-42-42 Celsius fok), magas vérnyomás, szédülés, hányinger, dezorientáltság, zavart tudatállapot. Többen kómába estek. Sokan az ún. hõ-stressz jelenségét is megtapasztalták, amely nyugtalansággal és intenzív verítékezéssel jár. Hogy miért a nagyvárosok a legveszélyeztetettebbek? A magyarázat az ún. hõsziget-effektusban keresendõ. Nappal a sötét tárgyak, acél, vas, aszfalt elnyeli a hõt, éjszaka pedig kisugározza. A betonépületek valósággal ontják magukból a meleget, ezért éjszaka sem reménykedhetnek felfrissülésben a városiak. Nyáron, az éjszakai órákban készült hõ térképeken kiválóan kirajzolódnak a nagyobb városok. A globális felmelegedés miatt a jövõben megszaporodhatnak a hõhullámok, ezért válságterveket készítettek: a rizikócsoportba tartozó embereket naponta egyszer fel kell hívni, vagy a házfelügyelõnek meg kell látogatnia az idõs, beteg embereket. Az USA-ban, amennyiben 75% feletti a harmatpont és a hõmérséklet 28-35 Celsius fok között van, valamint éjszaka sem csökken 25 Celsius fok alá, és ez a helyzet legalább három napon át tart, akkor hõ riadót kell elrendelni.null
Nem a napkollektor ellen vagyok, mert nekem is van. Ezzel foglalkozom, meg sok egyéb energiaforrással, de nem ebben látom a kiutat. Nem ezt kellene erõlteni. Igen hidegfúzió. Meg hidrogén. Nagyon jók az eredményeim vele (már a kollektorokkal), de tudom, hogy a gagyinak még adatlapját sem találod. Aminek nincs SPF száma, azzal szóba sem szabad állni, kivéve, ha te gyártod magadnak, vagy elfogadod az itthoni minõsítést. Ja, és ajáték nem a megtérülésre megy (pénz), hanem CO2 kiváltásra. Ezért fontos, hogy mennyit használnak el rá. Ha nem spórol meg több CO2-t, akkor megette a fene, lehet bármilyen óccsó. A pénz csak egy dolog (tudom fontos, de ez nemcsak errõl szól. Üdv
Hidegfúzió. Ez a szó istenkáromlásnak hallatszik az olajlobbinak. Nem a semmiért tûntek el emberek ezzel kapcsolatban. Ezt támogatom (kiállt a hangya, de ha többen lennénk?). Az olajlobbi gondolkodásáról olvassátok el Lázár Ervin meséjét a zokniról és a nagyravágyó lyukról. Mit ér minden, ha már nem élnek? Ezek hülyék.
Kis pontosítás:
villamos áram: napelem cella
hõenergia: napkollektor
Már létezik a kettõ kombinációja is: napkollektorba beépítenek spec. nepelem cellát.
Az árban igazad van (sajnos sok) egy kW azomban negyon félrevezetõ 1 kWh a helyes. Szóval kizálólag olyan helyen szabad(na) alkalmazni ahol nem elérhetõ a hálozati áram (pl hétvégi ház, tanya, stb.)
A napkollektorral más a helyzet. Sajnos itt is igaz, hogy ha komplett rendszert veszel akkor 10-20év a megtérülése.
DE (ha már megvetted)
-élettertama után jelentõs összeget ér a benne lévõ réz
-egy normális rendszernél a rendszer többi elemének sokkal nagyobb az élettertama (csövek, csapok, hõtároló). Magyarul nem kell az egészet kidobni.
Lehetõség van arra, hogy olcsóbb legyen az egész. Csak egy apróság: nállam 200eFt-os hõtároló helyett 200l-es bojler van feltéve, ára: 6eFt+10eFt hõcserélõ+10eFt szerelvények, ezen "CSAK" 170ezret lehet megtakarítani. (nem annyira szép, nem szolár, és valamivel a vesztesége is nagyobb)
Hulladék: a sík napkollektor nagyrészt újrahasznosítható.
villamos áram: napelem cella
hõenergia: napkollektor
Már létezik a kettõ kombinációja is: napkollektorba beépítenek spec. nepelem cellát.
Az árban igazad van (sajnos sok) egy kW azomban negyon félrevezetõ 1 kWh a helyes. Szóval kizálólag olyan helyen szabad(na) alkalmazni ahol nem elérhetõ a hálozati áram (pl hétvégi ház, tanya, stb.)
A napkollektorral más a helyzet. Sajnos itt is igaz, hogy ha komplett rendszert veszel akkor 10-20év a megtérülése.
DE (ha már megvetted)
-élettertama után jelentõs összeget ér a benne lévõ réz
-egy normális rendszernél a rendszer többi elemének sokkal nagyobb az élettertama (csövek, csapok, hõtároló). Magyarul nem kell az egészet kidobni.
Lehetõség van arra, hogy olcsóbb legyen az egész. Csak egy apróság: nállam 200eFt-os hõtároló helyett 200l-es bojler van feltéve, ára: 6eFt+10eFt hõcserélõ+10eFt szerelvények, ezen "CSAK" 170ezret lehet megtakarítani. (nem annyira szép, nem szolár, és valamivel a vesztesége is nagyobb)
Hulladék: a sík napkollektor nagyrészt újrahasznosítható.
Jók lennének legalább közelítõ adatok.
Nem hiszem, akár kínai akár nem, hogy CSAK az elõállításához több energia kell mint amit élettartama alatt megtermel. Hatalmas haszon van az árusításán; az abszorber és csövek anyaga réz, aminek elég horrorisztikus az ára; az üveg sem olcsó. Ezeket közel 100%-ban újra felhasználhatják.
Nem hiszem, akár kínai akár nem, hogy CSAK az elõállításához több energia kell mint amit élettartama alatt megtermel. Hatalmas haszon van az árusításán; az abszorber és csövek anyaga réz, aminek elég horrorisztikus az ára; az üveg sem olcsó. Ezeket közel 100%-ban újra felhasználhatják.
Nekünk itt a medencébe itt lenne a rendkívüli tartalékot jelentõ termál-kapacításunk, ami a szégyenletes lobbink letörése után beindulhatna (fûtésügyileg függetlenítenénk magunkat a külföldi gáztól a makói gázmezõvel karöltve).
Jó lenne ott a meleg (forró ) fúzió is, bár annak tartós fenntartása és a folyamat hatásfoka földi körülmények között igen kérdéses... habár már a rendszer külsõ részének hûtésébõl nyert hõ is sztem simán überelné bármelyik mai hõerõmûvet, így nem lenne gond az energia.
Valóban a hideg felé kell tendálni, de amig olaj van,addig ez esélytelen és ezzel együtt az éghajlat emberi befolyásának a csökkenése is.
Azért picit félek attól, hogy egy "Holnapután" nagyságrendû vagy annál picivel kisebb (az irányáról fogalmam sincs) változást kell megérnünk úgy 2050-ig bezárólag (na ez az igazi hosszútávú elõre
).
Jut eszembe van még egy igen megbízhatatlan, de igen hasznos és olcsó eljárás: van olyan vaskohó (vagy csak terveztek), ahol tükrökkel koncentrálják a napfényt egy viszonylag kis pontra, 6500 fokot elérve ezzel. Ezt is lehetne (persze megfelelõ tárolókapacitással) használni kiegészítésként áramtermelésre sokfelé, az ehhez szükséges technológia nem (nagyon) drága.
Hátránya, hogy mivan ha nem süt a Nap, de ha süt, akkor meg adhatna áramot a légkondiknak...
) fúzió is, bár annak tartós fenntartása és a folyamat hatásfoka földi körülmények között igen kérdéses... habár már a rendszer külsõ részének hûtésébõl nyert hõ is sztem simán überelné bármelyik mai hõerõmûvet, így nem lenne gond az energia.Valóban a hideg felé kell tendálni, de amig olaj van,addig ez esélytelen és ezzel együtt az éghajlat emberi befolyásának a csökkenése is.
Azért picit félek attól, hogy egy "Holnapután" nagyságrendû vagy annál picivel kisebb (az irányáról fogalmam sincs) változást kell megérnünk úgy 2050-ig bezárólag (na ez az igazi hosszútávú elõre
).Jut eszembe van még egy igen megbízhatatlan, de igen hasznos és olcsó eljárás: van olyan vaskohó (vagy csak terveztek), ahol tükrökkel koncentrálják a napfényt egy viszonylag kis pontra, 6500 fokot elérve ezzel. Ezt is lehetne (persze megfelelõ tárolókapacitással) használni kiegészítésként áramtermelésre sokfelé, az ehhez szükséges technológia nem (nagyon) drága.
Hátránya, hogy mivan ha nem süt a Nap, de ha süt, akkor meg adhatna áramot a légkondiknak...
Ez igaz, nem véletlen, hogy az egyelõre utópiának számító hidegfúzió a fosszilis lobbi halálát vonná maga után, várom a napot...
Azlehet De gondolom vagy ez, vagy 2-3-4x annyiba kerül egy zászló mint most...
ON:
A magfúzió során egy tonna H fuzionálása során 993 kg He és egyéb termék keletkezik és 7 kg anyag energia (nyilván az E=mc2 alapján) formájában, ami kellemesen nagy érték, konkrétan 25 GWh grammonként.
De gondolom vagy ez, vagy 2-3-4x annyiba kerül egy zászló mint most...ON:
A magfúzió során egy tonna H fuzionálása során 993 kg He és egyéb termék keletkezik és 7 kg anyag energia (nyilván az E=mc2 alapján) formájában, ami kellemesen nagy érték, konkrétan 25 GWh grammonként.
Mintha bármit is számítana
ON:
A napelem/kollektor gyártása valóban az egyik legkörnyezetszennyzõbb technológia, ám nem gondolom, hogy az össz haszon (meg nem fizetett gázszámla, erõmûben el nem égetett - emiatt ki nem termelt- gáz, stb...) nem fedezné ezt.
Arról nem is beszélve hogy fûtésre és áramtermelésre is lehet használni (bár ha jól tudom az áramtermelés jelenleg pár százezer Ft kezdeti befektetést igényel egy kW termelõképességért cserébe), persze a két technoplógia különbözik, kétfajta cella kell hozzá.
A fûtés ára olyan 8-10 ezer Ft/ fûtendõ nm, nyilván a mérettel csökkenõ módon, ez akár mérhetõ idõben is megtérülhet egy kevésbé ködös országrészben, vagy egy 500 m feletti településen, bár ebbõl itthon nem sok van.
Azt másutt is olvastam, hogy ezen napgyûjtõ cuccok nem pénzügyileg hasznosak (vagy ha igen akkor 10-15-20 év alatt), azaz nem a gázzszámlában térül meg, hanem az össz hatásban, amit elég nehéz (lehetetlen) mérni.
Viszont e technológia hátrányai (és a 20-35 év múlva ebbõl keletkezõ jelentõs mennyiségû veszélyes hulladék) miatt az igazi megoldásnak továbbra is a fúziós erõmûvet tartom, az tényleg korlátlanm a többi reakcióhoz mérve hatalmas energiasûrûséget képes produkálni.
ON:
A napelem/kollektor gyártása valóban az egyik legkörnyezetszennyzõbb technológia, ám nem gondolom, hogy az össz haszon (meg nem fizetett gázszámla, erõmûben el nem égetett - emiatt ki nem termelt- gáz, stb...) nem fedezné ezt.
Arról nem is beszélve hogy fûtésre és áramtermelésre is lehet használni (bár ha jól tudom az áramtermelés jelenleg pár százezer Ft kezdeti befektetést igényel egy kW termelõképességért cserébe), persze a két technoplógia különbözik, kétfajta cella kell hozzá.
A fûtés ára olyan 8-10 ezer Ft/ fûtendõ nm, nyilván a mérettel csökkenõ módon, ez akár mérhetõ idõben is megtérülhet egy kevésbé ködös országrészben, vagy egy 500 m feletti településen, bár ebbõl itthon nem sok van.
Azt másutt is olvastam, hogy ezen napgyûjtõ cuccok nem pénzügyileg hasznosak (vagy ha igen akkor 10-15-20 év alatt), azaz nem a gázzszámlában térül meg, hanem az össz hatásban, amit elég nehéz (lehetetlen) mérni.
Viszont e technológia hátrányai (és a 20-35 év múlva ebbõl keletkezõ jelentõs mennyiségû veszélyes hulladék) miatt az igazi megoldásnak továbbra is a fúziós erõmûvet tartom, az tényleg korlátlanm a többi reakcióhoz mérve hatalmas energiasûrûséget képes produkálni.
olvastam hogy a piros-fehér-zöld nemzeti lobogónk anyagát is Kínában gyártják
Pontos adatot nem tudok, de szerzek. El kell gondolni, hogy az üveg felületek elõállításához szükséges energia, az ultrahangos hegesztés, keményforrasztás. És ez egy üzemben zajlik, aminek villamos- és hõenergia igénye van. Komoly ausztriai kollektorgyártó nap és szélenergiát használ, esõvízzel tisztítja az üvegfelületeket stb. Szerinted Kínában is így zajlik? Láttam egy-két fotót, hát nem. Képzeld mennyi üzemanyag onnan ideszállítani? Nincs pontos adatom, de érdemes lenne megvizsgálni.
(olcsó kínai napkollektor) Hmm, nem csúsztatás ez? Vajon hány megawatt energia kell egy napkollektor elõállításához? Egyáltalán megawatt nagyságrendû?
Sajnos, azok az országok,amelyek lassan átveszik a vezetést a károsanyag kibocsátásban (Kína, India) és USA aki mindig is vezetett, csak az "élj a mának" elvet vallják, és oly mértékben nõ a felhasználásuk, amelyet ezek a módszerek a jelen fejlettségi szinten képtelenek teljesíteni. Fûtéstechnikával, és alternatív energiákkal foglalkozva bátran állíthatom, hogy Európa nyugati fele ezek hasznosításában élen jár, de ott az energiahatékonyságot komolyan szem elõtt tartják (szigetelés, elõállítás stb.). Kínában azt sem tudják, az mi. Pl: az olcsó kínai napkollektorok nagy részének elõállítása több energiát emészt el (plusz szállítás ide!), amit élettartama alatt termelni képes. Ez az EU-ban nem így zajlik. Kelet-Európa nem ilyen rózsás, de valami megmozdult. Az esõerdõk fáit azok az államok vásárolják, akik kivágásuk ellen ágálnak! Hogyan is van ez? Ez a keserû igazság (ez volt/van pl. az elefántagyarnál is. Ha nem vennék, nem lenne értéke, a többit meg kitalálod). És ez csak a jéghegy csúcsa. Ha el nem olvad.
Gondolom, nem is kiigazításnak szántam. Itt nyilván a szélsõségek szaporodása a figyelmeztetõ jel.
Tisztában vagyok vele, a kettõ kapcsolatáról pedig hosszan olvashatnánk hsz-eket a hosszútávúban
Az USA-ban és Ázsiában meg fuldokoltak a hóban és "soha nem látott" hideg volt.
Valójában a légkör viselkedése sem megjósolhatatlan, hanem a beválási valószínûség az idõ elõrehaladtával exponenciálisan csökken.
Az, hogy mely rendszereknél mekkora a csökkenés mértéke (vagyis, hogy milyen idõtávra tudunk adott valószínûségi határon belül jósolni) az az adott rendszer bonyolultságán múlik.
A légkör is és az éghajlat is bonyolult rendszer, a légkör esetében 7-14 nap az az idõ (helyzettõl föggõen), míg a kinyerhetõ plusz információ értéke legalább 10%-kal meghaladja az éghajlati átlagból vett elõrejelzést.
Magyarán, ha a modellt futtatjuk le, akkor 10%-kal többször találjuk el a valódi idõjárást, mintha csak az éghajlati átlagot írnánk az elõrejelzésünkbe.
Az éghajlatmodelleknél szerintem referencia híján ezt senki sem tudja megmondani, hogy mely modellnek mekkora abeválási valószínûsége.
Az, hogy mely rendszereknél mekkora a csökkenés mértéke (vagyis, hogy milyen idõtávra tudunk adott valószínûségi határon belül jósolni) az az adott rendszer bonyolultságán múlik.
A légkör is és az éghajlat is bonyolult rendszer, a légkör esetében 7-14 nap az az idõ (helyzettõl föggõen), míg a kinyerhetõ plusz információ értéke legalább 10%-kal meghaladja az éghajlati átlagból vett elõrejelzést.
Magyarán, ha a modellt futtatjuk le, akkor 10%-kal többször találjuk el a valódi idõjárást, mintha csak az éghajlati átlagot írnánk az elõrejelzésünkbe.
Az éghajlatmodelleknél szerintem referencia híján ezt senki sem tudja megmondani, hogy mely modellnek mekkora abeválási valószínûsége.
Teljesen laikus és jó szándékú a kérdés... Nem lehetséges, hogy hiába próbál bárki bármilyen elõrejelzést készíteni a globális klímáról, mert esetleg az ugyanolyan kaotikus rendszer, mint az idõjárás?
Arra gondolok, hogy ahogy az idõjárás bizonyos keretek között hétrõl hétre eleve megjósolhatatlan, ugyanígy a globális klíma -mondjuk évezredes léptékben- szintén kaotikus lehet. Lehet, hogy vannak keretek a különbözõ faktorok számára, de azon belül miért ne változhatna minden "tökvéletlenül"? Véleményetek?
Arra gondolok, hogy ahogy az idõjárás bizonyos keretek között hétrõl hétre eleve megjósolhatatlan, ugyanígy a globális klíma -mondjuk évezredes léptékben- szintén kaotikus lehet. Lehet, hogy vannak keretek a különbözõ faktorok számára, de azon belül miért ne változhatna minden "tökvéletlenül"? Véleményetek?
Ha jól értem egy fokot rávertek az eddigi legmelegebb télre a finnek.Szerintem Európa sok országa elmondhatja ezt,kivéve,ahol a tavalyi is csúcsot döntött,mint pl. nálunk.Pápán a tavalyi 5 fok körüli téli átlag 3-ra csökkent.Ez a "csak"3 fokkal átlag feletti tél bizonyos kutatókban a globális lehûlés,újabb jégkor rémét vetíti elõre,de hozzátenném eme(orosz)tudósok nem lehetnek nagyon elragadtatva az idei "orosz" tél keménységétõl sem,ami nálunk is csak átlagos lenne.
Szerintem a Kárpát medencén kívül,ahol nyoma sem volt a decemberi hidegpárnának,nem sokkal maradhattak el a tavalyi extrabrutálmeleg tél rekordjától...
Szerintem a Kárpát medencén kívül,ahol nyoma sem volt a decemberi hidegpárnának,nem sokkal maradhattak el a tavalyi extrabrutálmeleg tél rekordjától...
A Danubiusban a tanszékvezetõ asszony (és néhány lézengõ metnetes kéredezõ) ..hehe. téma: éghajlatváltozás
Errõl már volt szó itt pár hete (hónapja?). Az akkori beszélgetés lényege emlékeim szerint az, hogy az orosz tudós elmélete nem kellõen megalapozott, így nagyon nem lehet bízni benne. Ettõl persze még lehet igaza, de most ezt nem támasztja alá olyan nagyon komolyan semmi.
Link . Lehet, hogy újabb jégkorszak köszönt ránk 40 éven belül. Talán már túl is vagyunk a globális fölmelegedés tetõpontján?
egy másik fórumból másoltam :
"- Aszály. A 20. szd eleje óta folyamatosan feljegyzett meteorológiai adatok alapján a tavalyi év volt a legmelegebb hazánkban. 41,9 °C-ot mértek Kiskunhalason. A tendencia folyamatos emelkedést mutat, a jelenlegi számítások alapján nem kizárt, hogy 2060-ra már 49 °C lesz az abszolút rekord Magyarországon... Tavaly például néhány napra közel 30 fokig melegedett a Balaton vize. Amennyiben a folyamatok nem változnak (márpedig ez ellen egyelõre nem sokat teszünk), heteken át is 30 fok körül lesz a víz hõmérséklete, mely a halállományának kipusztulásához vezethet."
Akkor milyen növénytakaró lesz itt késõbb? Milyen növények, fák kezdenek majd elterjedni ?
"- Aszály. A 20. szd eleje óta folyamatosan feljegyzett meteorológiai adatok alapján a tavalyi év volt a legmelegebb hazánkban. 41,9 °C-ot mértek Kiskunhalason. A tendencia folyamatos emelkedést mutat, a jelenlegi számítások alapján nem kizárt, hogy 2060-ra már 49 °C lesz az abszolút rekord Magyarországon... Tavaly például néhány napra közel 30 fokig melegedett a Balaton vize. Amennyiben a folyamatok nem változnak (márpedig ez ellen egyelõre nem sokat teszünk), heteken át is 30 fok körül lesz a víz hõmérséklete, mely a halállományának kipusztulásához vezethet."
Akkor milyen növénytakaró lesz itt késõbb? Milyen növények, fák kezdenek majd elterjedni ?
Hát,van benne valami..De ebben a kusza éghajlatban benne van minden..Sajnos!
A T visszaesésérõl nincs szó, a kérdéses diagramok az elmúlt 100 ezer évre vonatkoznak. Közülük szerintem is a másodikat érdemes komolyabban venni - az elsõnél forrás sincs feltüntetve, és elég elnagyoltnak látszik, egy jóval régebbi becslés eredménye lehet.
Közülük szerintem is a másodikat érdemes komolyabban venni - az elsõnél forrás sincs feltüntetve, és elég elnagyoltnak látszik, egy jóval régebbi becslés eredménye lehet.
A 10 fokos? az elég durva lenne ha msot 40 év alatt leugrana a T 3-4-5 fokot... olyan éghajlat lenne Bp-en, mint most van Kékesen. (Ha jól tudom, Bp átlag T kb 10 fok, Kékes 5-6 fok.. vagy tévedek ?)
Kékesen meg olyan mint 1800 m magasan kb... nem lenne gond a síszezonnal
Kékesen meg olyan mint 1800 m magasan kb... nem lenne gond a síszezonnal
Off.
Nemrég volt szó a hatékony dizelekrõl és valaki kérdezte, miben van 100LE/liter dizelmotor: BMW 123d, 2 liter, 2 turbó, 204 LE.
On.
Nemrég volt szó a hatékony dizelekrõl és valaki kérdezte, miben van 100LE/liter dizelmotor: BMW 123d, 2 liter, 2 turbó, 204 LE.
On.
Kár hogy a második ábárn pont mindig 2x akkora a hõmérsékleti eltérés, mint az elsõn. A lényeg szempontjából persze érdektelen, de melyik a jó diagramm? a -5 vagy a -10 fokos alsó határú?
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-07-14 10:51
Szabályzat