Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Hú, ezzel nem is tudod, hogy milyen sokat segítettél! Köszönöm. 
Ha valakinek megvan a 2006. június 22-re vonatkozó OMSZ riasztási térkép, az kérem küldje el nekem. Szükségem lenne rá. Ha radar- vagy mûholdkép van arról a napról, azt is szívesen fogadom. Sõt, az aznapra szóló konvektív elõrejelzés is sokat segítene. Köszönöm.
Én már megemlítettem egyszer a fejlesztések fórumban. Remélem egyszer belekerül a kislexikonba a teljes szinoptika.
Metnet-en miért nincs ez fent? (Költõi kérdés, nem kell rá válaszolni, gondolom fejlesztési kapacitás hiány. 
)
)
Üdv mindenkinek! 
A maximum térképekre nov.05-n Budapest térségébe felkerült egy +40/50°c-s adat,így torz a grafikus megjelenítés(biztos,hogy nem szándékos adatrögzítés volt),kérjük javítsuk ki.
Szép napot és jó egészséget
kívánok minden korosztálynak.
A maximum térképekre nov.05-n Budapest térségébe felkerült egy +40/50°c-s adat,így torz a grafikus megjelenítés(biztos,hogy nem szándékos adatrögzítés volt),kérjük javítsuk ki.
Szép napot és jó egészséget
kívánok minden korosztálynak.
Emitt: Link
A Cseh link tartalma pedig tényleg nagyon jó lenne angolra átfordítva. Még az automata állomásokról is lehetne olvasni ebben.
A Cseh link tartalma pedig tényleg nagyon jó lenne angolra átfordítva. Még az automata állomásokról is lehetne olvasni ebben.
Ha az utóbbi napok európai helyzetére gondolsz, akkor valóban úgy tûnhetett, hogy egy középpont van a térképen... De az a középpont elég sekély volt a nagy területû ciklonális mezõben.
Mivel ez a ciklonrendszer születése óta már klaszikusan átélte többször a leépülõ, majd mégis ismét regeneálódó fázisát, így ilyenkor már nem mûködik a bergeni iskola által felálított elmélet klasszikus formája Hiszen van nekünk egy orográfiánk (Alpok), van egy melegvízû beltenger (Ligur-, Földközi-) van egy magassági örvényhez kapcsolódó örvényességi mezõ, ami egyszerûen képtelen kimozdulni eredeti helyzetébõl...
De a kérdésedre válaszolva 2 okklúzió úgy lehet, hogy a magassági terképeken a ciklon közepe még az Ibériai-térségben van(alig mozdul) ugyanakkor az Alpok által megbolondított ciklonális mezõben az áramvonalak (görbületi hatás miatt) továbbra is kedvezõ feltételeket teremtenek az újabb és újabb sekély ciklonok kialakulásához... Azaz egyidejûleg jelen van egy, az éghajlati fronton képzõdött disszipálódó ciklon (az eredeti) és többször képzõdõ kis, sekély ciklonocska, ami a lee-típusú ciklogenezis miatt köszönhetik átmeneti létüket...
Na ennél bonyolultabban se tudtam volna elmagyarázni
De egyszerûbben sem... 
Mivel ez a ciklonrendszer születése óta már klaszikusan átélte többször a leépülõ, majd mégis ismét regeneálódó fázisát, így ilyenkor már nem mûködik a bergeni iskola által felálított elmélet klasszikus formája
Hiszen van nekünk egy orográfiánk (Alpok), van egy melegvízû beltenger (Ligur-, Földközi-) van egy magassági örvényhez kapcsolódó örvényességi mezõ, ami egyszerûen képtelen kimozdulni eredeti helyzetébõl... De a kérdésedre válaszolva 2 okklúzió úgy lehet, hogy a magassági terképeken a ciklon közepe még az Ibériai-térségben van(alig mozdul) ugyanakkor az Alpok által megbolondított ciklonális mezõben az áramvonalak (görbületi hatás miatt) továbbra is kedvezõ feltételeket teremtenek az újabb és újabb sekély ciklonok kialakulásához... Azaz egyidejûleg jelen van egy, az éghajlati fronton képzõdött disszipálódó ciklon (az eredeti) és többször képzõdõ kis, sekély ciklonocska, ami a lee-típusú ciklogenezis miatt köszönhetik átmeneti létüket...
Na ennél bonyolultabban se tudtam volna elmagyarázni
De egyszerûbben sem...
Ó, én mindig azt hittem, hogy a méteres víz tetején úszkálnak a kocsik
A gépjármû felúszása ezer éves szakszó, nem õk találták ki: aquaplanning
Nem is különcködnek, hanem tudatosan mások akarnak lenni. Mindenben, még a szóhasználatban is. A Szilárd mindig más köszönéssel próbálkozik.
Nekem legnagyobb bajom a TV-s idõjárás jelentésükkel van. Beszél a holnapról, és a képen a ma van. Elején beszél pl. a hõhelyzetrõl, erre azt a végén mutatják. Mutatja, hogy keleten napsütés lesz, erre fent van két napos elõrejelzés, ahol esik az esõ. És olyan hõmérsékleti grafikonokat rak fel, ami olvashatatlan.
Totál káosz, már évek óta.
Nekem legnagyobb bajom a TV-s idõjárás jelentésükkel van. Beszél a holnapról, és a képen a ma van. Elején beszél pl. a hõhelyzetrõl, erre azt a végén mutatják. Mutatja, hogy keleten napsütés lesz, erre fent van két napos elõrejelzés, ahol esik az esõ. És olyan hõmérsékleti grafikonokat rak fel, ami olvashatatlan.
Totál káosz, már évek óta.
Á, szerintem csak különcködnek, nehogy hasonlítsanak az OMSZ-ra.
Ami azért furcsa, mert õk is szakmabeliek és ezekkel nem lehet a "közérthetõség zászlaja" mögé bújni.
Szerintem nem meglepõ, a szóhasználatukban próbálnak minél jobban eltérni a hivatalostól, az elõrejelzéseikben is.
Kedvencem a gépjármûvek felúszása
Kedvencem a gépjármûvek felúszása
A nyomásanalízisek archívumában rengeteg ciklonra van példa, hogy egyazon középponthoz az eredeti okkludálódott front-kettõshöz csapódik egy elõzõ (elõtti vagy mögötti) okklúziós front és becsavarodik a középpont köré.
A több középpontú ciklonok esetében sem ritka a kettõzõdés.
A több középpontú ciklonok esetében sem ritka a kettõzõdés.
...és a több cikloncsalád központú cikolncsalád-családokról mit tudsz?
Ha meg nem poénnak szántad, akkor nem értem. Az még rendben, hogy akár lehet olyan is, hogy több központú ciklonnál két okklúziós front (bár ha most megpróbálom törni a fejem, akkor az ilyen sem lehet valami gyakori jószág), de hogy a többközpontú ciklon ugyanazon középpontjához tartozik a két(4) front...hát eddig ilyenre én nem figyeltem fel csak most.
Akkor még egy kérdés: ha "behullámzik", akkor hogy kerül a hidegfront mögé a "semmibõl" még egy melegfront ami késõbb okkludálódhat?
Ha meg nem poénnak szántad, akkor nem értem.
Az még rendben, hogy akár lehet olyan is, hogy több központú ciklonnál két okklúziós front (bár ha most megpróbálom törni a fejem, akkor az ilyen sem lehet valami gyakori jószág), de hogy a többközpontú ciklon ugyanazon középpontjához tartozik a két(4) front...hát eddig ilyenre én nem figyeltem fel csak most. Akkor még egy kérdés: ha "behullámzik", akkor hogy kerül a hidegfront mögé a "semmibõl" még egy melegfront ami késõbb okkludálódhat?
Igen, ez meglepõ. Phileas-szal beszéltem, Õ mondta, hogy ezek a régies elnevezései a felhõknek. Fibratus=filosus, spissatus=densus.
Meglepett (de nagyon), hogy szakemberek lévén nem a hivatalos osztályozása alapján állították õket össze.
Ilyen felhõelnevezések is vannak? Én nem hallottam még róluk:
Cirrus filosus
Cirrus densus
Cirrus nothus
Link (A felhõk osztályozása (IV.))
Cirrus filosus
Cirrus densus
Cirrus nothus
Link (A felhõk osztályozása (IV.))
Köszönöm! Ó, én sokkal közelebbi miatt kérdeztem A szupercellás fiúk összefoglalójában van egy október 22-i makroszinop helyzet. Na ott a Skandináv-fsz felett van egy ilyen dög.
A szupercellás fiúk összefoglalójában van egy október 22-i makroszinop helyzet. Na ott a Skandináv-fsz felett van egy ilyen dög.
Elõfordulhat hullmázó frontrendszer esetén, amikor ugye több meleg- és hidegfronti szakasz van egyszerre jelen, hogy az okklúzió több helyen is végbmemegy a rendszerben, ilyen módon két okklúziós front is kialakul egyszerre, egy ciklonközépponthoz tartozóan.
Ajánlom figyelmedbe pl. az idei év május 30-31-hez tartozó frontanalízis-térképeket.
Ajánlom figyelmedbe pl. az idei év május 30-31-hez tartozó frontanalízis-térképeket.
Nem tudom, hogy másnál is van-e így, de nálam a havi összesítéseknél nem jelenik meg a fenti grafikon: Link
Tegnap átsiklottam szeke hozzászólásában az "AcN" helyzet kifejezés felett, s ma regellre be kellett magamnak vallanom, hogy nem tudom mit jelent. Szóval mi van az anticiklonnal...?
VegyészBéla, te meg jobban csipkedd magad a beszólásokkal, mert én még egyet sem láttam tõled, és nagy kedvelõje vagyok eme mûfajnak!
VegyészBéla, te meg jobban csipkedd magad a beszólásokkal, mert én még egyet sem láttam tõled, és nagy kedvelõje vagyok eme mûfajnak!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#17155 - 2008-11-03 19:11:0
Sziasztok!
Valaki a gépházból?!
Nem küldhetek észlelést?
Próbálkoztam, de "nem ment be".
Pedig jó fiú lettem, ezt írtam hozzá:
"Sziasztok! Tudom, sokan nem csípnek az alkalmankénti beszólásokért, de ezután jó fiú leszek. Ígérem, hogy az oldal rendeltetésének megfelelõen fogok tevékenykedni, ugyanis a mai napon vettem egy "gagyi rádiós idõjárás-állomást". Hóváró Üdvözlettel: VegyészBéla. ;-)"
Sziasztok!
Valaki a gépházból?!
Nem küldhetek észlelést?
Próbálkoztam, de "nem ment be".
Pedig jó fiú lettem, ezt írtam hozzá:
"Sziasztok! Tudom, sokan nem csípnek az alkalmankénti beszólásokért, de ezután jó fiú leszek. Ígérem, hogy az oldal rendeltetésének megfelelõen fogok tevékenykedni, ugyanis a mai napon vettem egy "gagyi rádiós idõjárás-állomást". Hóváró Üdvözlettel: VegyészBéla. ;-)"
Olvass bele a kislexikonba...észlelési ségedlet I címszó alatt megtalálod kérdésedre a választ.
Kérdés: Ha az ember panelba lakik,akkor észlelhet hõmérséklet adatokat? Mert most ilyenben lakom és erkély ide vagy oda(pedig földszint) nem elég hiteles..ki lehet írni,vagy csak én nézegessem itthon
1. kérdés
Az érdekességek rovatban a tartalomjegyzéknél miért nem a szerzõ van feltüntetve?
2. kérdés
Töröltétek a honlapról a Golf-áramlat változásairól tartott elõadásom anyagát? Mert nem találom.
Az érdekességek rovatban a tartalomjegyzéknél miért nem a szerzõ van feltüntetve?
2. kérdés
Töröltétek a honlapról a Golf-áramlat változásairól tartott elõadásom anyagát? Mert nem találom.
A szélsõséges bejelentéseknél a 2008-10-30 19:46:14 Gyöngyössolymosi bejegyzés miért nincs megerõsitve?,az én beírásom
2008-10-30 22:07:18 történt és már ma reggelre meg volt erõsitve.
A város és a falu közötti távolság nincs 1km sem így 99%-ban valós a megfigyelése.
2008-10-30 22:07:18 történt és már ma reggelre meg volt erõsitve.
A város és a falu közötti távolság nincs 1km sem így 99%-ban valós a megfigyelése.
Zivatarhoz képesti helikalitás - SRH: Szemléletesen fogalmazva egy légtömegnek, ill. áramlásnak a zivatarhoz képesti csavarodómozgásra való hajlamát mutatja. Az SRH csak a cella rotációját veszi figyelembe, nem pedig a cella valamilyen irányú haladási sebességét; összességében a zivatarba beáramló levegõ viszonyát írja le a levegõ áthelyezõdési irányához képest. Az SRH értéke akkor magas, ha egyszerre van jelen erõs magassági és iránybeli szélnyírás.
A Showalter-index fõleg hegyes-dombos területeken alkalmas a zivatar kialakulási esélyének szemléltetésére. Ezeken a területeken a besugárzott domboldalak elõsegítik a konvekciót, amely eleinte nem a talajról indul. Az erõs hõmérsékleti- és harmatpont-különbségek miatt - fõként egy hegység völgyeiben - az ezen adatokból számított labilitási energia nem mond sokat az adott szituációval kapcsolatban az elkövetkezõ néhány óra várható történéseirõl, így ebben az esetben a Lifted Index nem túl kifejezõ. A Showalter-index formulája (T500-TL), ahol TL annak a légtömegnek a hõmérséklete, melyet 850 hPa-ról (azaz nem a talajról) emelünk 500 hPa-ra, elõször száraz-adiabatikusan a kondenzációs szintig, majd efelett nedves-adiabatikusan. Az emelési görbe és az 500 hPa-os hõmérséklet közötti különbség tájékoztat a légrétegek labilitási/stabilitási viszonyairól. Egy 0 alatti SI esetén zivatar lehetséges, 2 alatti SI-nél igen esélyes, 4 alatt pedig heves zivatarok lehetnek.
Pszeudoekvipotenciális hõmérséklet: egy légcsomag teljes hõtartalmának fiktív mértéke. Számításakor (az SI-nél írttal megegyezõen) ezt a légtömeget elõször száraz-adiabatikusan emeljük a kondenzációs szintig, majd efelett nedves-adiabatikusan, amíg a teljes nedvességtartalma kondenzálódik. Ekkor "kivonjuk" belõle a vizet, majd a teljesen száraz légtömeget a kiindulási szintre visszük vissza.
Az adat haszna a különözõ légtömegek megkülönböztetésében van. Így pl. hõmérsékletmérés alapján egy hidegebb szubtrópusi légtömeg alig választható el egy felmelegedett poláris légtömegtõl. A pszeudoizé segítségével ez megtehetõ, hiszen pl. a szubtrópusi levegõ abszolút nedvességtartalma jóval magasabb a poláris légtömegénél.
A Theta a potenciális hõmérséklet jele. Az adat az összes belsõ energia és az összes potenciális energia viszonyának mérõszáma és a levegõ különbözõ magasságokban mért hõmérsékleteinek összehasonlítására szolgál.
Jó mazsolázást
A Showalter-index fõleg hegyes-dombos területeken alkalmas a zivatar kialakulási esélyének szemléltetésére. Ezeken a területeken a besugárzott domboldalak elõsegítik a konvekciót, amely eleinte nem a talajról indul. Az erõs hõmérsékleti- és harmatpont-különbségek miatt - fõként egy hegység völgyeiben - az ezen adatokból számított labilitási energia nem mond sokat az adott szituációval kapcsolatban az elkövetkezõ néhány óra várható történéseirõl, így ebben az esetben a Lifted Index nem túl kifejezõ. A Showalter-index formulája (T500-TL), ahol TL annak a légtömegnek a hõmérséklete, melyet 850 hPa-ról (azaz nem a talajról) emelünk 500 hPa-ra, elõször száraz-adiabatikusan a kondenzációs szintig, majd efelett nedves-adiabatikusan. Az emelési görbe és az 500 hPa-os hõmérséklet közötti különbség tájékoztat a légrétegek labilitási/stabilitási viszonyairól. Egy 0 alatti SI esetén zivatar lehetséges, 2 alatti SI-nél igen esélyes, 4 alatt pedig heves zivatarok lehetnek.
Pszeudoekvipotenciális hõmérséklet: egy légcsomag teljes hõtartalmának fiktív mértéke. Számításakor (az SI-nél írttal megegyezõen) ezt a légtömeget elõször száraz-adiabatikusan emeljük a kondenzációs szintig, majd efelett nedves-adiabatikusan, amíg a teljes nedvességtartalma kondenzálódik. Ekkor "kivonjuk" belõle a vizet, majd a teljesen száraz légtömeget a kiindulási szintre visszük vissza.
Az adat haszna a különözõ légtömegek megkülönböztetésében van. Így pl. hõmérsékletmérés alapján egy hidegebb szubtrópusi légtömeg alig választható el egy felmelegedett poláris légtömegtõl. A pszeudoizé
segítségével ez megtehetõ, hiszen pl. a szubtrópusi levegõ abszolút nedvességtartalma jóval magasabb a poláris légtömegénél.A Theta a potenciális hõmérséklet jele. Az adat az összes belsõ energia és az összes potenciális energia viszonyának mérõszáma és a levegõ különbözõ magasságokban mért hõmérsékleteinek összehasonlítására szolgál.
Jó mazsolázást
A 07:00 az így van pedig, télen-nyáron. Az OMSZ Éghajlati Atlaszban van amúgy térkép az önkéntes mérõkrõl is, de Gordonka biztos tud neked segíteni ebben. Vagy bárki aki Lõrincre jár, az ottani gépekrõl vissza lehet nézni az észlelõk által beküldött csapadék-adatokat.
Lehet ez valami belsõ, saját fejlesztésû program.
De egyébként a Digital Atmosphere is tud ilyet:
Link
De egyébként a Digital Atmosphere is tud ilyet:
Link
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat