Globális jelenségek
Én nem is a bioenergia mellett vagyok, inkább az alternatív energiaforrásokat KELLene támogatni, nemcsak szóban, de mindinkább anyagilag.
Valamint több erdõt telepíteni ; az esõerdõket nem tovább pusztítani, a már letarolt területeket újra telepíteni fával, hogy a faipar se szenvedjen (túl nagy) hiányt.
Valamint több erdõt telepíteni ; az esõerdõket nem tovább pusztítani, a már letarolt területeket újra telepíteni fával, hogy a faipar se szenvedjen (túl nagy) hiányt.
Az energianövényeket illetõen igazad van, különösen, ha Brazíliáról van szó. Õk "élenjárónak" számítanak a bioüzemanyagok gyártásában és felhasználásában, de ennek több esõerdõ esik áldozatul, mint bármilyen olajkitermelésnek. Hiszen valahonnan el kell hozzá venni a földterületet...
De ahogy látom, nem is ajánlott itt senki az ominózus olajmezõ helyett bioüzemanyagot.
Az alternatív energiaforrások tárháza ennél sokkal szélesebb, én pl. az atomenergiát is ide sorolnám. Másfelõl: lehet, hogy egy-egy alternatív forrás a MAI formájában nem oldja meg a gondjainkat, de ha ezek fejlesztésére akkora pénzeket áldoznának, mint az olajmezõk feltárásába, hamar változhatna a helyzet. Csak sajnos úgy tûnik, a mai olajárak sem elég magasak ahhoz, hogy ez gazdaságilag megérje azoknak, akiknek elég tõkéje volna hozzá... Ill. arról se feledkezzünk meg, hogy mennyire elkényelmesedett és energiapazarló világban élünk: már a pazarlás csökkentése is sokkal közelebb vihet a válság elkerüléséhez.
Egyébként úgy gondolom, nem is annyira energiaválság, inkább környezeti válság fenyeget minket. Olajból, gázból több évtizedre vannak készleteink (habár egyre drágább lesz õket kitermelni), és ha ez elfogy, ott van az évszázadokra(!) elegendõ kõszén. Azaz, a következõ néhány generációnak még lesz fosszilis energiaforrása, és gazdaságilag, rövid távon leginkább ezeket éri majd meg kitermelniük.
De remélem, õk már lesznek annyira bölcsek, hogy ne csak a 10-15 éven belül jelentkezõ, pénzben kifejezhetõ haszonnal számoljanak, mint napjaink gazdasági és politikai vezetõi (tisztelet a kivételnek)...
De ahogy látom, nem is ajánlott itt senki az ominózus olajmezõ helyett bioüzemanyagot.
Az alternatív energiaforrások tárháza ennél sokkal szélesebb, én pl. az atomenergiát is ide sorolnám. Másfelõl: lehet, hogy egy-egy alternatív forrás a MAI formájában nem oldja meg a gondjainkat, de ha ezek fejlesztésére akkora pénzeket áldoznának, mint az olajmezõk feltárásába, hamar változhatna a helyzet. Csak sajnos úgy tûnik, a mai olajárak sem elég magasak ahhoz, hogy ez gazdaságilag megérje azoknak, akiknek elég tõkéje volna hozzá... Ill. arról se feledkezzünk meg, hogy mennyire elkényelmesedett és energiapazarló világban élünk: már a pazarlás csökkentése is sokkal közelebb vihet a válság elkerüléséhez.Egyébként úgy gondolom, nem is annyira energiaválság, inkább környezeti válság fenyeget minket. Olajból, gázból több évtizedre vannak készleteink (habár egyre drágább lesz õket kitermelni), és ha ez elfogy, ott van az évszázadokra(!) elegendõ kõszén. Azaz, a következõ néhány generációnak még lesz fosszilis energiaforrása, és gazdaságilag, rövid távon leginkább ezeket éri majd meg kitermelniük.
De remélem, õk már lesznek annyira bölcsek, hogy ne csak a 10-15 éven belül jelentkezõ, pénzben kifejezhetõ haszonnal számoljanak, mint napjaink gazdasági és politikai vezetõi (tisztelet a kivételnek)...
Az már megint egy másik történet. . .
Ja, és az olaj nem fogja megoldani az energiaválságot!
Ja, és az olaj nem fogja megoldani az energiaválságot!
És nem lesz sokkal több éhezõ ember sem azért mert búza helyett repcét nevelgetnek...
tessék már megérteni hogy a bioenergia meg az energiafû meg a többi ilyesmi egy nagy maszlag, nulla haszonnal... számoljatok már utána, mielõtt szidjátok az olajat...
tessék már megérteni hogy a bioenergia meg az energiafû meg a többi ilyesmi egy nagy maszlag, nulla haszonnal... számoljatok már utána, mielõtt szidjátok az olajat...
Hú, szegények, ráadásul még a pénz- és hatalomsóvár Egyesült Államok is a közelükben van. . .
Akkor tényleg jól láttam ,hogy +1°c volt az olimpiai láng poróltása közben.
A havazásról a zivi-hó lesben már érdeklõdtem,(sõt reggel valaki fejtegette,hogy milyen erõs hullám éri el a Német tartományokat) késõbb mindenki inkább a markánsabb eseményekkel (tornádó )és vihar elõrejelzésre koncentrál.
Be kellene adni a zivi lesekebe,mivel ott nagyobb a forgalom!
üdv.
A havazásról a zivi-hó lesben már érdeklõdtem,(sõt reggel valaki fejtegette,hogy milyen erõs hullám éri el a Német tartományokat) késõbb mindenki inkább a markánsabb eseményekkel (tornádó )és vihar elõrejelzésre koncentrál.
Be kellene adni a zivi lesekebe,mivel ott nagyobb a forgalom!
üdv.
Szóval bõven van változó az egyenletrendszerben. Déli oszcilláció, AMO, csillagászati tényezõk, antropogén hatások, stb, stb, stb.
Mondtam hogy változik! :-)
Köszi a linket, ezt nem gondoltam, hogy ennyire nincs szabályszerûség az ismétlõdésben.
Köszi a linket, ezt nem gondoltam, hogy ennyire nincs szabályszerûség az ismétlõdésben.
Az El nino okozta a tavalyi rekordmeleget nálunk is? És mikor várható a következõ ilyen?
A mûanyagokat nem metánból gyártják, az túl könnyû, fõtõgázként használatos javarészt.
A mûanyagok alapanyagait a benzin/gázolaj pirolizálásával és frakcionált desztillációjával állítják elõ, ez az olefingyártás (ez a munkahelyem).
Ennek két, telítetlen terméke a mûanyaggyártás alapanyaga, az etilén és a propilén.
Amirõl beszéltem, az nem tisztán mûanyag, van benne más hulladéktermék is, sajnos még a lobbi letörve tartja, ám még (jelzem, még) nincs eladva a találmány.
A mûanyagok alapanyagait a benzin/gázolaj pirolizálásával és frakcionált desztillációjával állítják elõ, ez az olefingyártás (ez a munkahelyem).
Ennek két, telítetlen terméke a mûanyaggyártás alapanyaga, az etilén és a propilén.
Amirõl beszéltem, az nem tisztán mûanyag, van benne más hulladéktermék is, sajnos még a lobbi letörve tartja, ám még (jelzem, még) nincs eladva a találmány.
Hát igen. . de ha elfogy az olaj, az az igazán kérdéses...
Jól tudom hogy a mûanyagokat általában metánból gyártják polimerizálással, ami ugye földgáz, másrészt nem kis energia kell hozzá... képes lesz ez a technológia az igényeket kielégíteni ?
Jól tudom hogy a mûanyagokat általában metánból gyártják polimerizálással, ami ugye földgáz, másrészt nem kis energia kell hozzá... képes lesz ez a technológia az igényeket kielégíteni ?
Az aszfalt kiváltásának technológiája már többé-kevésbé kiforrott (mûanyagokkal), ám a fosszilis lobbi a nehézfrakcióra is kiterjed, hisz amíg a kõolaj-frakcionálásra, azaz finomításra szükég van, addig lesz fenéktermék: pakura/bitumen.
Nagy kérdés, milyen forrásból nyerik az energiát, ha ehhez atomerõmûvet vagy fúziós erõmûvet használnak (vagy valami csoda folytán nap/szél/vízenergiát), akkor még jó döntés is lehet.
A betonnal az a baj, hogy veszettül kopik, emellett nagyon koptatja a gumit is. Ez a vonal szerintem sokkal inkább meghozza majd a technológiai váltást, mint az, hogy az üzemanyag elfogy.
Persze a nyerõ megoldás az lehetne (idõvel úgysem marad más), hogy fúziós erõmûvekben elõállított árammal töltött /minireaktorral felszerelt villanyautók, esetleg vízbõl helyben áromot (persze a szükséges Pt alapú katalizátorok ma még igenigen drágák) elõállító "üzemanyagcellás" járgányok, terjedjenek el, hogy ezek aztán hogyan haladnak (gurulnak úton, sinen, lebegnek EM mezõn, vagy bármi más), másodlagos.
Könnyítene a helyzeten a nagymértékû erdõtelepítés is, hiszen egyrészt a helyi klímát kiegyensúlyozza, másrészt a CO2-t megköti. Ez esetben viszont gondoskodni kell róla hogy a kipusztult fákból a CO2 ne kerülhessen vissza a légkörbe.
A betonnal az a baj, hogy veszettül kopik, emellett nagyon koptatja a gumit is. Ez a vonal szerintem sokkal inkább meghozza majd a technológiai váltást, mint az, hogy az üzemanyag elfogy.
Persze a nyerõ megoldás az lehetne (idõvel úgysem marad más), hogy fúziós erõmûvekben elõállított árammal töltött /minireaktorral felszerelt villanyautók, esetleg vízbõl helyben áromot (persze a szükséges Pt alapú katalizátorok ma még igenigen drágák) elõállító "üzemanyagcellás" járgányok, terjedjenek el, hogy ezek aztán hogyan haladnak (gurulnak úton, sinen, lebegnek EM mezõn, vagy bármi más), másodlagos.
Könnyítene a helyzeten a nagymértékû erdõtelepítés is, hiszen egyrészt a helyi klímát kiegyensúlyozza, másrészt a CO2-t megköti. Ez esetben viszont gondoskodni kell róla hogy a kipusztult fákból a CO2 ne kerülhessen vissza a légkörbe.
Igaz: az aszfalt a kõolaj lepárlásánál visszamaradó legsûrûbb, üzemanyagként már használhatatlan frakcióból készül. Vannak olyan szénhidrogén-telepek is, amik szinte csak ezeket a nagy molekulájú anyagokat tartalmazzák - ezekbõl nagyobb tartalékaink vannak, mint a hagyományosan termelt könnyû olajból. Aszfaltgyártásra pl. kiválóak lennének a sokat emlegetett kanadai olajhomokok. Bár sajnos a terv az, hogy a hosszú szénláncú molekulákat elbontva (jókora energiabefektetéssel!) ebbõl is benzint és gázolajat állítanak elõ...
Az is megfordult a fejemben, hogy a mûanyagokhoz hasonlóan újra lehetne hasznosítani az aszfaltot (bár nem tudom, ez mennyiben rontaná a minõséget)... De kézenfekvõ megoldásként ott van még a beton - vagy pedig az, ha autópálya helyett inkább vasutat építünk, aminek sok más elõnye is lenne.
Az is megfordult a fejemben, hogy a mûanyagokhoz hasonlóan újra lehetne hasznosítani az aszfaltot (bár nem tudom, ez mennyiben rontaná a minõséget)... De kézenfekvõ megoldásként ott van még a beton - vagy pedig az, ha autópálya helyett inkább vasutat építünk, aminek sok más elõnye is lenne.
Azthiszem erre két példát is feltudok hozni, hogy miért hiszem, hogy lehet ilyen - most tekintsük el attól, hogy antropogén, vagy természetes esemény okozta, habár a példából ki fog derülni úgyis hogy mi lehetett .
1. A csendes-óceáni "nagy váltás" a "70-es évek végén következett be:
Link
Link
Link
Az azt megleõzõ 20-25 évben a La Nina volt a domináns, azóta az El Nino, azonban az elmúlt pár évben úgy tûnik újabb váltás fele fordulhatunk. A hatása eléggé döntõ volt, hiszen tudjuk, hogy az El Nino - La Nina jelenség milyen hatásokkal jár.
2. Az AMO nagy váltásai:
Link
Link
Az 50-es évek végétõl pár év alatt bekövetkezett erõteljes atlanti-óceáni hûlés komoly hatással volt a Szahel övezet csapadék viszonyaira. Ugyanakkor a század eleji erõs melegedése után beköszöntöttek az Egyesült Államokban az óriási aszályos idõszakok.
A fent említett példák jól jelzik, hogy röpke pár év kevseebb mint egy évtized alatt történik/történhet olyan váltás - amely akár elõrejelezhetõ is volna, de mindenesetre sejthetõ -, melynek hatására nem csak kis területekre korlátozódva jelentõs változások következtek be a csapadék és hõmérsékleti viszonyokban.
Vagy vegyük azt, hogy Európa évi középhõmérséklete egyik évrõl a másikra akár 1 °C-ot is változhat. Vagy említhetnénk a évszakos szinten is nagyobb mértékû változásokat.
Végül pedig, hogy kérdésedre konkrétan válaszoljak: látok esélyt, hogy az éghajlat egy térségben gyorsan pár év, egy évtized alatt sokat változzon, egy durva drasztikus változást, mondjuk egy 5 fokos földi átlagos melegedést 10-20-30 év alatt nem tudok elképzelni.
.1. A csendes-óceáni "nagy váltás" a "70-es évek végén következett be:
Link
Link
Link
Az azt megleõzõ 20-25 évben a La Nina volt a domináns, azóta az El Nino, azonban az elmúlt pár évben úgy tûnik újabb váltás fele fordulhatunk. A hatása eléggé döntõ volt, hiszen tudjuk, hogy az El Nino - La Nina jelenség milyen hatásokkal jár.
2. Az AMO nagy váltásai:
Link
Link
Az 50-es évek végétõl pár év alatt bekövetkezett erõteljes atlanti-óceáni hûlés komoly hatással volt a Szahel övezet csapadék viszonyaira. Ugyanakkor a század eleji erõs melegedése után beköszöntöttek az Egyesült Államokban az óriási aszályos idõszakok.
A fent említett példák jól jelzik, hogy röpke pár év kevseebb mint egy évtized alatt történik/történhet olyan váltás - amely akár elõrejelezhetõ is volna, de mindenesetre sejthetõ -, melynek hatására nem csak kis területekre korlátozódva jelentõs változások következtek be a csapadék és hõmérsékleti viszonyokban.
Vagy vegyük azt, hogy Európa évi középhõmérséklete egyik évrõl a másikra akár 1 °C-ot is változhat. Vagy említhetnénk a évszakos szinten is nagyobb mértékû változásokat.
Végül pedig, hogy kérdésedre konkrétan válaszoljak: látok esélyt, hogy az éghajlat egy térségben gyorsan pár év, egy évtized alatt sokat változzon, egy durva drasztikus változást, mondjuk egy 5 fokos földi átlagos melegedést 10-20-30 év alatt nem tudok elképzelni.
Ez a 400 év engem is meglepett. Elég komolytakanul hangzik. Talán a koncentrált energiafelhasználású helyekre érti csak. Pl. USA annyit fogyasztott mint a városai területét érõ napsugárzás*400. Bár még így el elégne minden.
Te nem látsz semmi esélyt rá, hogy az éghajlat igen gyorsan (1-2- 5- 20 év alatt) nagyon sokat változzon középhõm és csapadék tekintetében ? Hogy mondjuk 10 év alatt 2-3-4 fokot emelkedjen (csökkenjen? ) az átlag Európa (vagy a világ) valamely nagyobb részén?
Szerintem van még egy, a kõolaj elfogyásából fakadó és méltatlanul keveset emlegetett problémakör: az aszfalt nagyon nagy részben kõolajszármazék, ha jól tudom... ezt mivel fogják ilyen mennyiségben pótolni, amikor még a mai állapotok között is az igazán jó minõségû aszfalt igen drága ?
Nagyon jó kis összefoglaló, jó lenne, ha minél többen megismernék a leírt "vészforgatókönyveket" és megoldási ötleteket! Más kérdés, hogy nem teljesen értek velük egyet - de az is óriási lépés lenne a társadalmunknak, ha egy ilyen bekerülne a köztudatba, és elkezdenénk rajta gondolkozni, vitatkozni...
Hogy mivel vitatkoznék?
Elõször is egy hatalmas tévedéssel: "Az átlagosnak mondható 1997-es évben annyi õsmaradványi anyagot égettünk el, amennyi a Földre 422 évnyi napsugárzás által jut el." Ha így lenne, akkor már tényleg felforrt volna a Föld: nem az üvegházhatástól, hanem közvetlenül az irdatlan hõtermeléstõl. Hiszen az elégetett tüzelõanyagok energiája végsõ soron hõvé alakul, és az azért nyilvánvaló, hogy nem fûti 423 Nap melege a Földet... A valós számok: a Föld évente 1,77*10^24 J energiát kap a Naptól, az emberiség éves összfogyasztása pedig 5*10^20 J, ami 2 és fél órányi napsugárzás! Magyarul: bõven vannak itt tartalékok, csak ki kell használni õket.
A tartalékok kihasználását pedig elõbb-utóbb maga a piac is ki tudja kényszeríteni. Ha az olajtermelés komolyan csökkenni kezd, és az olajár még magasabbra emelkedik, ez egyre eladhatóbbá teszi az alternatív forrásokat. Vagyis egyre inkább megéri majd ezekbe befektetni - még az olajcégek tulajdonosi körének is! Kérdés persze, hogy hová jut el addigra a klímaváltozás... de azt nem hiszem, hogy az energiahiány fog összeomláshoz vezetni. Ha nem lesz olaj, rögtön lesz helyette más, mert rögtön megéri majd vele foglalkozni.
És hogy mi lesz helyette? Az írás teljesen megfeledkezett az atomenergiáról és a fúziós energiatermelés esélyérõl, amik közül az elõbbi átmenetileg, utóbbi végleg megoldaná a problémát. És a világ kõszénkészletét sem kell lebecsülni: évszázadokra elegendõ lenne. Tudom, hogy ha ezt a mostanihoz hasonló erõmûvekben égetjük el, annak katasztrofális következményei lennének - de a kibocsátott CO2 megkötése ill. évmilliókig biztonságos tárolása nem megoldhatatlan feladat!
Félreértés az is, hogy a vegyipar ill. a mûanyaggyártás megszûnik kõolaj nélkül. Tulajdonképpen bármilyen szerves anyag megteszi, ezt akár az élõ természetbõl is beszerezhetjük - csak energia kell a feldolgozásához, az pedig (mint írtam) nem fog könnyen elfogyni. A hírközlés és a közlekedés sem fog megszûnni, legfeljebb más energiaforrásra áll át, sokkal könnyebben, mint a szerzõ gondolná. A lehetõség már most megvan rá, egyszerûen gazdaságilag nem éri meg élni vele, de ez mindenképp meg fog változni. (Ahogy a mûanyagok, úgy a hidrogén elõállításához sem csak kõolajból és földgázból nyerhetõ energia!)
Így pedig már korántsem az 1930-as évek világában kell a megoldásokat keresni. A lehetséges új energiaforrásokra is igaz, hogy koncentráltan megtermelve és felhasználva sokkal gazdaságosabbak, és relatíve kevesebb környezeti kárt okoznak, mint elaprózva. Nem véletlen, hogy a Föld az ipari és mezõgazdasági forradalom óta jóval több embert tud eltartani, mint elõtte! Vagy egy másik példa: ha egy nagyváros energiaellátását (átmenetileg persze) szenes erõmûvel oldjuk meg, itt a CO2-t sokkal könnyebb "megfogni", mint sok-sok vidéki ház kéményébõl egyenként. Még egy apró részlet: miért pont gõzvontatású vasutat jósol a szerzõ, amikor a gõzgép hatásfoka sokkal gyengébb, mint egy villanymotoré? [persze meg tudom érteni, ha valakinek a szívéhez nem a csörgö, a szergej vagy a gigant, hanem a 424-es áll közel.![]()
Egyszóval: szerintem nem kell mindenestül felforgatni az életünket, sem a városi élettel, sem a specializált foglalkozásokkal nincs semmi baj. Persze ha kiszállnánk a fogyasztói társadalom pörgésébõl, és sok-sok hasznos ismeretet gyûjtenénk magunkba, az akkor is nagyon jól jönne az emberiségnek, ha a katasztrofális energiahiány nem ér minket utol. Elismerem, nem értek a közgazdaságtanhoz, de nagyon egészségtelennek érzem, hogy a gazdaság csak akkor "mûködik jól", ha növekszik - hiszen a végtelenségig semmi sem nõhet. A klímaváltozás hatásait sem akarom lebecsülni, sõt, épp azt mondom: az energiahiány helyett inkább ettõl kellene félnünk, és erre kell sürgõsen megoldást (alkalmazkodási lehetõségeket) keresnünk. Hiába hiszek abban, hogy meg fogjuk találni az új energiaforrásokat, addigra sajnos már igen komoly CO2-többletünk lesz a légkörben... De persze nem mindegy, hogy mekkora. Az energiapazarlásunk leállítása még jócskán könnyíthetne a helyzeten, ennek érdekében pedig mindannyian tehetünk valamit. Én például most kikapcsolom a számítógépet.
Hogy mivel vitatkoznék?
Elõször is egy hatalmas tévedéssel: "Az átlagosnak mondható 1997-es évben annyi õsmaradványi anyagot égettünk el, amennyi a Földre 422 évnyi napsugárzás által jut el." Ha így lenne, akkor már tényleg felforrt volna a Föld: nem az üvegházhatástól, hanem közvetlenül az irdatlan hõtermeléstõl. Hiszen az elégetett tüzelõanyagok energiája végsõ soron hõvé alakul, és az azért nyilvánvaló, hogy nem fûti 423 Nap melege a Földet... A valós számok: a Föld évente 1,77*10^24 J energiát kap a Naptól, az emberiség éves összfogyasztása pedig 5*10^20 J, ami 2 és fél órányi napsugárzás! Magyarul: bõven vannak itt tartalékok, csak ki kell használni õket.
A tartalékok kihasználását pedig elõbb-utóbb maga a piac is ki tudja kényszeríteni. Ha az olajtermelés komolyan csökkenni kezd, és az olajár még magasabbra emelkedik, ez egyre eladhatóbbá teszi az alternatív forrásokat. Vagyis egyre inkább megéri majd ezekbe befektetni - még az olajcégek tulajdonosi körének is! Kérdés persze, hogy hová jut el addigra a klímaváltozás... de azt nem hiszem, hogy az energiahiány fog összeomláshoz vezetni. Ha nem lesz olaj, rögtön lesz helyette más, mert rögtön megéri majd vele foglalkozni.
És hogy mi lesz helyette? Az írás teljesen megfeledkezett az atomenergiáról és a fúziós energiatermelés esélyérõl, amik közül az elõbbi átmenetileg, utóbbi végleg megoldaná a problémát. És a világ kõszénkészletét sem kell lebecsülni: évszázadokra elegendõ lenne. Tudom, hogy ha ezt a mostanihoz hasonló erõmûvekben égetjük el, annak katasztrofális következményei lennének - de a kibocsátott CO2 megkötése ill. évmilliókig biztonságos tárolása nem megoldhatatlan feladat!
Félreértés az is, hogy a vegyipar ill. a mûanyaggyártás megszûnik kõolaj nélkül. Tulajdonképpen bármilyen szerves anyag megteszi, ezt akár az élõ természetbõl is beszerezhetjük - csak energia kell a feldolgozásához, az pedig (mint írtam) nem fog könnyen elfogyni. A hírközlés és a közlekedés sem fog megszûnni, legfeljebb más energiaforrásra áll át, sokkal könnyebben, mint a szerzõ gondolná. A lehetõség már most megvan rá, egyszerûen gazdaságilag nem éri meg élni vele, de ez mindenképp meg fog változni. (Ahogy a mûanyagok, úgy a hidrogén elõállításához sem csak kõolajból és földgázból nyerhetõ energia!)
Így pedig már korántsem az 1930-as évek világában kell a megoldásokat keresni. A lehetséges új energiaforrásokra is igaz, hogy koncentráltan megtermelve és felhasználva sokkal gazdaságosabbak, és relatíve kevesebb környezeti kárt okoznak, mint elaprózva. Nem véletlen, hogy a Föld az ipari és mezõgazdasági forradalom óta jóval több embert tud eltartani, mint elõtte! Vagy egy másik példa: ha egy nagyváros energiaellátását (átmenetileg persze) szenes erõmûvel oldjuk meg, itt a CO2-t sokkal könnyebb "megfogni", mint sok-sok vidéki ház kéményébõl egyenként. Még egy apró részlet: miért pont gõzvontatású vasutat jósol a szerzõ, amikor a gõzgép hatásfoka sokkal gyengébb, mint egy villanymotoré? [persze meg tudom érteni, ha valakinek a szívéhez nem a csörgö, a szergej vagy a gigant, hanem a 424-es áll közel.
Egyszóval: szerintem nem kell mindenestül felforgatni az életünket, sem a városi élettel, sem a specializált foglalkozásokkal nincs semmi baj. Persze ha kiszállnánk a fogyasztói társadalom pörgésébõl, és sok-sok hasznos ismeretet gyûjtenénk magunkba, az akkor is nagyon jól jönne az emberiségnek, ha a katasztrofális energiahiány nem ér minket utol. Elismerem, nem értek a közgazdaságtanhoz, de nagyon egészségtelennek érzem, hogy a gazdaság csak akkor "mûködik jól", ha növekszik - hiszen a végtelenségig semmi sem nõhet. A klímaváltozás hatásait sem akarom lebecsülni, sõt, épp azt mondom: az energiahiány helyett inkább ettõl kellene félnünk, és erre kell sürgõsen megoldást (alkalmazkodási lehetõségeket) keresnünk. Hiába hiszek abban, hogy meg fogjuk találni az új energiaforrásokat, addigra sajnos már igen komoly CO2-többletünk lesz a légkörben... De persze nem mindegy, hogy mekkora. Az energiapazarlásunk leállítása még jócskán könnyíthetne a helyzeten, ennek érdekében pedig mindannyian tehetünk valamit. Én például most kikapcsolom a számítógépet.
A 2. ábrán lévõ forgatókönyv igen kellemetlen lenne, szerintem erõsen túlzó! Még ha az 1 fõre jutó olajtermelés valóban letörne, még akkor is számos más tényezõ is akad, ami ezt majd remélhetõleg kompenzálni képes a negatív társadalmi-gazdasági változásokat. de lehet, hogy én vagyok túl optimista beállítottságú. én azt remélem, hogy a legnagyobb olajos óriásvállalatok, érdekcsoportok is képesek valamelyest hosszabb távon is gondolkodni, és ha valóban látszik a közeledõ baj, akkor az majd kikényszeríti az olaj helyetti alternatív megoldásokat. Úgy tûnik, hogy amíg bõven van olaj, addig nemigen lesznek gyökeres változások, vagyis az autók benzinnel fognak menni, a villamosenergiát olaj alapon állítjuk elõ, stb.
Nem tudom, hogy korábban már belinkelte-e valaki. Érdemes elolvasni, leírja, hogy mi lesz az emberiséggel, ha így folytatjuk. Azért ide tettem, mert van benne az éghajlatváltozásról is szó. ELTE és PTE vonatkozású
Link
Link
Feljegyzésekbõl az elsõ kérdésedre nem lehet egzakt választ adni. Az éghajlati modell rekonstrukciókat meg hát helyén kell kezelni nagyon alaposan.
A "levegõ tisztulása" valóban szerepet játszott több más mellett a korábbi idõszakokban. Történetesen, hogy mennyi szulfát volt a légkör magasabb rétegeiben, vagy éppen mennyi aeroszol van, de pl. az általam elmúlt egy évben vizsgált, kutatott óceáni "belsõ ritmus" is döntõ tényezõt játszik ezekben a változásokban.
Sokan az én felfogásom nem kedvelik, mert nem éppen csak egy "irányzatnak hiszek". Inkább szeretem az összes részét megvizsgálni a dolgoknak és amennyi puzzle-darabot beszerezni a kirakósba amennyit lehet.
Hogy mi okozhat(ta)ja a változásokat, azt már sikerült számba venni az elmúlt évek (évtizedek) alatt. Hogy mennyire, melyik milyen mértékben - na ez a fõbb kérdés mostanság inkább véleményem szerint.
A földi éghajlati-rendszer be fog állni egy "neki" kedvezõ állapotba - rövid idõre, majd újra változni fog - függetlenül az idõskálától. Ami számunkra irreverzibilisnek tûnhet, más idõléptékben lehet hogy reverzibilis.
Véleményem szerint akkor fogjuk tudni igazán, hogy éppen "éghajlatváltozás" (idézõjel arra vontakozik, hogy nem csak antropogén eredetû lehet, illetve hogy több száz év alatt történhet) folyik, amikor már a változás végén vagyunk.
A "levegõ tisztulása" valóban szerepet játszott több más mellett a korábbi idõszakokban. Történetesen, hogy mennyi szulfát volt a légkör magasabb rétegeiben, vagy éppen mennyi aeroszol van, de pl. az általam elmúlt egy évben vizsgált, kutatott óceáni "belsõ ritmus" is döntõ tényezõt játszik ezekben a változásokban.
Sokan az én felfogásom nem kedvelik, mert nem éppen csak egy "irányzatnak hiszek". Inkább szeretem az összes részét megvizsgálni a dolgoknak és amennyi puzzle-darabot beszerezni a kirakósba amennyit lehet.
Hogy mi okozhat(ta)ja a változásokat, azt már sikerült számba venni az elmúlt évek (évtizedek) alatt. Hogy mennyire, melyik milyen mértékben - na ez a fõbb kérdés mostanság inkább véleményem szerint.
A földi éghajlati-rendszer be fog állni egy "neki" kedvezõ állapotba - rövid idõre, majd újra változni fog - függetlenül az idõskálától. Ami számunkra irreverzibilisnek tûnhet, más idõléptékben lehet hogy reverzibilis.
Véleményem szerint akkor fogjuk tudni igazán, hogy éppen "éghajlatváltozás" (idézõjel arra vontakozik, hogy nem csak antropogén eredetû lehet, illetve hogy több száz év alatt történhet) folyik, amikor már a változás végén vagyunk.
Nade.. az említett kilengések "helyiek" voltak, nagy területeken nyoma sincs az jégkorszakok körüli kilengéseknek.. vagy igen ?
Régen sokszor emlegették hogy a levegõ tisztulása is számít, mert több napfény éri el a felszínt, ez úgy elsikkadt... nem bizonyult igaznak ?
engem nagyon érdekelne, hogy nem-e egy irreverzibilis változás felé megyünk, ameddig lassan történnek a dolgok és egyszer csak majd 5 év(hónap) alatt mondjuk gyökeresen átalakul az idõjárás és éghajlat és ki tudja milyen lesz utána ?
Régen sokszor emlegették hogy a levegõ tisztulása is számít, mert több napfény éri el a felszínt, ez úgy elsikkadt... nem bizonyult igaznak ?
engem nagyon érdekelne, hogy nem-e egy irreverzibilis változás felé megyünk, ameddig lassan történnek a dolgok és egyszer csak majd 5 év(hónap) alatt mondjuk gyökeresen átalakul az idõjárás és éghajlat és ki tudja milyen lesz utána ?
Nem is lehet vitatni, hogy volt korábban is Napból érkezõ sugárzás. Azonban a cikk és maga a probléma nem is errõl szól.
A lényeg ez:
"Miskolczi néhány évvel ezelõtt elõállt az üvegházegyenlet korrigált megoldásával, amely több olyan fontos fizikai mennyiséget is számolni tud, amelyet a klasszikus megoldás nem. Az új egyenlet használatával megszûnik a klasszikus megoldás legfõbb problémája, a hõmérsékleti diszkontinuitás. A legjelentõsebb és nagy port felkavaró következménye mégis az, hogy kimutatható vele: a klasszikus megoldás jelentõsen felülbecsüli az üvegházhatású gázok szerepét a bolygó felmelegedésében."
Egyszerûbben fogalmazva a következõ a helyzet: van két módszer, egyik számítás szerint mondjuk a mainál kétszer nagyobb CO2 esetében a mostanihoz képest 2-3 °C-kal lenne melegebb, míg a másik esetében csak mondjuk 0,5-1 °C-kal (a számok csak példaként hasra ütés szerûen mondottak). A kérdés, hogy melyik "jó-helyes".
Az elmúlt 10 000 év "kevésbé hektikus kilengései" köszönhetõek természetes folyamatnak illetve a felszín borítottság megváltozásának - csak az elmúlt 200 év alatt számottevõen módosítottunk a felszíni borítottság. Lehet itt az európai erdõség "eltûnésére" gondolni, vagy éppen hogy milyen mértékben nõtt a megmûvelés alá került földterület nagysága világszerte.
Egyébként az elmúlt 10 000 év a mi életvitelünk szempontjából igen csak hektikus volt - lehet itt gondolni az elsõ ezredforduló idején kialakult szinte kisjégkorszaki idõjárási helyzetekre Európa jó részén, míg izlandi-grönlandi térségben meg javában javult az idõ. Vagy éppen a nagy szárazságok hõhullámok idõszakára Európában durván a 12-13. században, míg északon kezdett beköszönteni a kisjégkorszak. Vagy az elsõ pár évszázad Kr. után amikor szintén bõséges csapadék és nagy aszály uralkodott a mediterrán térségben - ha jól emlékszem feljegyzések szerint méterben mérhetõ különbség volt a Fekete-tenger szintjében néhány száz év alatt akkor tájt.
Mellesleg szerintem nincs olyan kutató, aki az üvegházhatás szerepét megkérdõjelezné, így pl a CO2-ét. Inkább csak annak a melegedésben lévõ szerepének mértékét kérdõjelezi meg.
A lényeg ez:
"Miskolczi néhány évvel ezelõtt elõállt az üvegházegyenlet korrigált megoldásával, amely több olyan fontos fizikai mennyiséget is számolni tud, amelyet a klasszikus megoldás nem. Az új egyenlet használatával megszûnik a klasszikus megoldás legfõbb problémája, a hõmérsékleti diszkontinuitás. A legjelentõsebb és nagy port felkavaró következménye mégis az, hogy kimutatható vele: a klasszikus megoldás jelentõsen felülbecsüli az üvegházhatású gázok szerepét a bolygó felmelegedésében."
Egyszerûbben fogalmazva a következõ a helyzet: van két módszer, egyik számítás szerint mondjuk a mainál kétszer nagyobb CO2 esetében a mostanihoz képest 2-3 °C-kal lenne melegebb, míg a másik esetében csak mondjuk 0,5-1 °C-kal (a számok csak példaként hasra ütés szerûen mondottak). A kérdés, hogy melyik "jó-helyes".
Az elmúlt 10 000 év "kevésbé hektikus kilengései" köszönhetõek természetes folyamatnak illetve a felszín borítottság megváltozásának - csak az elmúlt 200 év alatt számottevõen módosítottunk a felszíni borítottság. Lehet itt az európai erdõség "eltûnésére" gondolni, vagy éppen hogy milyen mértékben nõtt a megmûvelés alá került földterület nagysága világszerte.
Egyébként az elmúlt 10 000 év a mi életvitelünk szempontjából igen csak hektikus volt - lehet itt gondolni az elsõ ezredforduló idején kialakult szinte kisjégkorszaki idõjárási helyzetekre Európa jó részén, míg izlandi-grönlandi térségben meg javában javult az idõ. Vagy éppen a nagy szárazságok hõhullámok idõszakára Európában durván a 12-13. században, míg északon kezdett beköszönteni a kisjégkorszak. Vagy az elsõ pár évszázad Kr. után amikor szintén bõséges csapadék és nagy aszály uralkodott a mediterrán térségben - ha jól emlékszem feljegyzések szerint méterben mérhetõ különbség volt a Fekete-tenger szintjében néhány száz év alatt akkor tájt.
Mellesleg szerintem nincs olyan kutató, aki az üvegházhatás szerepét megkérdõjelezné, így pl a CO2-ét. Inkább csak annak a melegedésben lévõ szerepének mértékét kérdõjelezi meg.
Igen, elsõsorban az iparnak kellene átállnia takarékos technológiára, mert többszörösét fogyasztja mint a lakosság.
Az a baj, hogy elektromágneses sugárzás volt ezelõtt is, akkor mégsem bolondította meg az éghajlatot.
Inkább arra (is) rá kellene jönni, hogy mi az oka a jelenlegi szokatlanul nyugodt és meleg klímának ( ha jól tudom, kb 10 ezer évvel ezelõttig ennél sokkal hektikusabbam viselkedett)...
ha ez meglenne, lehet meglenne a melegedés másik oka is a CO2 mellett.
Inkább arra (is) rá kellene jönni, hogy mi az oka a jelenlegi szokatlanul nyugodt és meleg klímának ( ha jól tudom, kb 10 ezer évvel ezelõttig ennél sokkal hektikusabbam viselkedett)...
ha ez meglenne, lehet meglenne a melegedés másik oka is a CO2 mellett.
Persze ez így van. Herri meg az Uri. Ez arra van, hogy megmutassa, hogy lehet úgy élni, hogy nem megy folyamatosan mindenhol a lámpa. Kiváncsiságból kimentem egy kilátóhoz ahonnan egész Pécset belátni, õszintén szólva nem láttam túl sok változást fény intenzitás szinten, egyedül a fõtér világítását kapcsolta le a városvezetés, vagyis csak azt lehetett észrevenni. Volt pár jófej ember kint a téren akik gyertyával világítottak, egész hangulatos volt. Egyébként reggel volt egy sorozat a Föld 50 év múlva volt a címe. Ott már tényleg a durva jövõt mutatták pl.:Autómentes hétvége,katonákkal megszerzett kõolajvezeték,globális energiahiány.
Sajnos nem tartunk ott hogy ez bekövetkezzen. A herripotter "fontosabb"...
( Attól függetlenül mondom, hogy nem ez és az ehhez hasonló akciók jelentik a megoldást)
( Attól függetlenül mondom, hogy nem ez és az ehhez hasonló akciók jelentik a megoldást)
Hát igen, ha elég sokan kapcsolják le akkor megeshet az hogy túláram lesz esetleg frekvenciazavar. Szóval aki nem kapcsol ilyennel kell számolnia.
Hát kapcsoljuk. Csak nehogy valami gubanc legyen az elosztóknál, meg a(-watt) termelõknél.
Meg jó ha van otthon vmi "túláram"-védõ herkentyû, nehogy ezek az érzékeny XP-tápok elfüstöljenek, meg a többi egyébb villamos masina!
Mármint a visszakapcsolásra értem.
Meg jó ha van otthon vmi "túláram"-védõ herkentyû, nehogy ezek az érzékeny XP-tápok elfüstöljenek, meg a többi egyébb villamos masina!
Mármint a visszakapcsolásra értem.
Kapcsoljunk ki egy órára . A globális felmelegedés elleni összefogás fontosságára hívja fel a figyelmet az az akció, amelynek keretében ma este 8 órakor világszerte várhatóan mintegy 30 millióan kapcsolják ki egy órára a világítást és a televíziót.
. A globális felmelegedés elleni összefogás fontosságára hívja fel a figyelmet az az akció, amelynek keretében ma este 8 órakor világszerte várhatóan mintegy 30 millióan kapcsolják ki egy órára a világítást és a televíziót.
El... Már ott el lett rontva, hogy meg lett építve, felbecsülhetetlen természeti kár (szigetköz), banális mennyiségû villamosáram termelés.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Hőség, záporok, zivatarok, minden, ami csak belefér!
Időjárás-változás | 2025-07-23 14:45
Szabályzat