Kérdések és válaszok

Bezony-bezony. A mediterrán ciklonok természete kiismerhetetlen. Nõi szeszély.
Tán késõbb okosabb lesz mindenki. Addig is megy a találgatás- jószerével. No, de ettõl szép.

A hétvégi helyzet, egy mediterrán ciklon fog meghatározni, megsokszorozzaa bizonytalanságot mint csapadék, mint hõmérérséklet terén.
Ez okozza a változásokat futásról futásra.
A távolabbi jövõben pedig egyértelmû, hogy nõl a bizonytalanság.
Link

Számomra az az érdekes, hogy ezek a modellek futásról-futásra szinte homlokegyenest más verzióval állnak elõ.

Lehet, hogy kissé laikus, és butácska kérdés, de mire alapozzák ezt a folytonos változást? Milyen koncepció van mögötte?

Lásd tegnap 18h-s GFS futás vs. 0h-s futás.
Egy-egy prekoncepció alapján nem egyszerû felvázolni az eljövendõt. A most hétvégi idõjárás esetében ez hatványozottan igaz.

És persze a különbözõ idõjárási helyzeteket és a különbözõ meteorológiai paramétereket is mindegyik máshogy tudja "megfogni".

A GFS adja a legtöbb adatot amihez hozzáférünk, így részben hozzá kell alkalmazkodni, onnan van a legtöbb infó.
Nálam az ECMWF van elõl a listában, csak ugye kevés az adat, korlátolt a hozzáférés.
Külföldi országok, Magyarországot is érintõ elõrejelzéseibõl lehet tapogatózni.

Egyébként szinte midegyiket figyelem, akciódús, vagy kényes helyzetekben.

Igen, valóban annak a rövidítése, csak én pl. nem nagyon szeretem az ekvivalens potenciális hõmérsékletet ekvipotenciális hõmérsékletnek hívni, elvégre az "ekvipotenciális" kifejezés a fizikában ugyebár mást jelent.

Köszönöm!

Akkor ez olyan, mint egy hatalmas bazár. Te melyik modellt figyeled leginkább?

Amelyik elérhetõ azt mindet követni kell, nincs kimondottan jó és rossz modell, bár vannak pontosabbak, pontatlanabbak, illetve sok embernek van kedvenece, amit Õ maga legjobbnak vél.
Különböznek felbontásban, idõtávban, stb.

Ha a 20-as csoportra gondolsz, akkor a záporszerû havasesõ is a 26-os kód.

Ott valóban egy kissé meg vannak keverve a dolgok:
ww=20 - szitálás (ww=50-55)
ww=21 - esõ vagy szitálás esõvel (ww=58-65)
ww=22 - havazás és más szilárd, nem záporszerû csapadékok, a fagyott esõ kivételével (ww=70-7
ww=23 - havas esõ vagy fagyott esõ (ww=68,69,79)
ww=24 - ónos szitálás vagy ónos esõ (ww=56,57,66,67)
ww=25 - záporesõ (ww=80-82)
ww=26 - záporszerû havasesõ vagy hózápor (ww=83-86)
ww=27 - záporszerû hódara, jégdara vagy jégesõ (ww=87-90)
ww=28 - köd (ww=41-49)
ww=29 - zivatar (ww=17,95-99)

Sziasztok!

Régóta figyelem az ún. meteorológiai modelleket, (GFS,JMA ..etc.) ám mégis nagy a kavarodás bennem miután mindegyiken átrágom magam. A kérdése(i)m a következõ(k):
Hogyan készítik ezeket a modelleket? Melyikeket érdemes folyamatosan figyelemmel kísérni?

Válaszotokat tisztelettel megköszönöm.

Köszönöm, ezt összehoztuk.

Trajektória számítás - visszafelé - eredménye. (Backward trajectory) Vagyis azt számolják ki, hogy Münchenbe milyen útvonalon érkezne egy részecske a különbözõ szinteken (950, 850 és 700 hPa-on), ha 7 nappal korábbról indul a részecske. Vagyis ha pl egy lufi érkezne München fölé 17-én 00 UTC-kor a 850 hPa-on, akkor az honnan jött, milyen úton haladt az elmúlt 7 napban.
A DWD GME modellbõl számolják.
A linkelt ábrán pl. a ma 00 UTC-kor "érkezett lufi" ha 950 hPa-on jött, akkor úgy 7 nappal ezelõtt a 60. szélességi körrõl indult Izlandtól nem messze. Viszont ha 700 hPa-on akkor biz az óceán felõl, valamelyik alacsonyabb széleségrõl.
( Bocsi a lufizásért, de késõ van és így talán érthetõbb bárki számára )

Persze, itt is megállja a helyét, de szegény Modell-iskola fóru olyan kihalt, ezek a kérdések pont odavalóak lennének Mindegy igazából, csak na...

Szerk.: Coontac! Van benne valami, a következõ már oda fog menni szerintem! Sõt, át is rakom oda basszus!

A hosszászólás témája a modelliskola topicban!

Olyan van, hogy havasesõ-zápor. De olyan nincs, hogy elmúlt havasesõ-zápor. Mit észlelnek ilyen esetben elmúlt idõnek? Elmúlt hózáport?

meg fogják oldani, ha a helyzet kívánja

Nem szokták ennek a fáklyának a tetejét téli idõszakban "levágni"? Link A 15 °C-os vonal felett egy jó darabig nem leszünk most. Inkább lefelé kellene több beosztás.

Hú... Itt kellett volna keresnem legelõször. Kösz!

Igen. Link

Mit jelent az ekvivalens potenciális hõmérséklet?
(Igen, az Exceles számítási táblázat miatt kérdezem... )
szerk.: ennek a rövidítése az ekvipotenciális hõmérséklet?

A potenciális örvényesség két különbözõ izentróp (azonos potenciális hõmérséklettel rendelkezõ területet összekötõ vonal vagy sík) magasságkülönbségének abszolút örvényességeibõl tevõdik össze és nem veszi figyelembe a turbulens átkeverést és a melegedést. Ha a potenciális örvényességet konstansnak vesszük, akkor a magasságkülönbség növekedése egyben az abszolút örvényesség növekedését is jelenti.

Hát igazából már kitaláltátok

Link
A PVU valóban a potential vorticity unit rövidítése és értéke 1.0 × 10−6 m2 s−1K kg−1.
A közepes szélességek tropopauzája esetében átlagosan 0.6 PVU a jellemzõ (-0.2 és 3 között változik).
A sztratoszféra pedig 1.5 és 10 PVU között, tipikus érték 5 PVU.
A déli félgömbön rendszerint negatív az érték, az északin pozitív.
Az szemlételtetõ kép:
Link
A témával kapcsolatban egy jó elõadás anyag:
Link

A dam pedig tényleg dekaméter:
Link

Szóval megoldottátok a rejtélyt

(A fenti képen is látható, hogy alacsonyabb szinten is lehet 1 PVU körüli érték, kb 3 km-en akár, de ez rendszerint kis területre korlátozódik és nem a tropopauzát jelöli ilyen alacsonyan.)

Huhh, megkönnyebbültem, hogy nem beszéltem ostobaságot

Alaposabban megnézve látható, hogy az alul lévõ színskála hibás. A térképen a 800-as érték sötétkék, az 1200-as a sárga/zöld határa, míg a skálán ezekhez a színekhez egész más adatok tartoznak. A skálát elfelejtve már stimmel, hogy a térkép a tropopauza magasságát adja meg dekaméterben. (Dam=dekaméter=10 méter). A PVU valóban potenciális örvényesség, a tropopauza szintjét valóban ennek 1,5-ös értékével szokás meghatározni: Link . A 300 hPa-hoz szerintem ennek nem kell kötõdnie, hiszen nincs semmi ok arra, hogy az örvényesség minden körülmények között egy adott nyomásszintben vegyen fel adott értéket.

A potenciális örvényesség mibenlétérõl mindenesetre én is szívesen olvasnék egy szakembertõl.

A dam, a dekaméter francia megjelenítése, azaz egy 1dam=10m.

Hm... elvileg 1,5 és 3,5 PVU közötti értékkel szokás leírni a tropopausa "vastagságát" (ha dinamikus tropopausát vizsgálunk). Ciklon esetén a tropopausa sokkal alacsonyabban van, mint AC esetén. Azaz a térkép a tropopausa magasságát mutathatja, csak van egy bökkenõ: az 1,5 PVU-s érték a 300 hPa-hoz van rendelve (ha jól tudom). A térképen levõ számadatok nagyjából stimmelnek is, csupán a színezés megtévesztõ. De az nagyon. Várjunk meg egy meteorológust

Találtam pár szakszöveget róla, csak alig értek belõle valamit, majd lehet belefordítok.

Ha a 300 hPa magasságot mutatja meg, akkor több kérdés felvetõdik bennem... az egyik az, hogy a dam mérõszám méterbe átszámítva mennyit jelent?
A másik az, hogy kis távolságokon belül 300-400 és 1200-as dam értékek is vannak. Azért az szinte háromszoros különbség... ennyivel nem lehet alacsonyabban valahol a 300hPa... pláne, hogy a talajon is csak úgy 30-40 hpa a különbség?!

Azt a magasságot adja meg dekaméterben, ahol a potenciális örvényesség 1,5-es értéket vesz fel, azaz a 300 hPa magasságát. Ha jól tudom

Talán majd Svadasz megmondja nekünk, Szekének köszönöm a monumentális segítséget!

Link

Én rákerestem a múltkor, de francia oldal volt az ami magyarázta, így nem értettem.

Mit...mit, hát a PVU-t dam-ban.

Mit ábrázol ez a térkép? Link

Na olyan nekem sincs

Ez is lementve. Köszönet. Most már csak a CAPE és társai kiszámításához szükséges Excel táblázat kellene. De integrálni nem tudom, hogy tud-e.

Kedvet kaptam Te tábláédat látván és feltettem szerény kis excvel-lapomat, akik csak néhány adatra kíváncsiak, he-he!
Íme (a legalsó): Link

Ez igen, bõven übereli az én sima Td-számító excel-lapomat, ott csak Td, pot. hõm, Cu-alap magasság és kondenzációszinti p számítható, he-he!

Valamelyik nap meg akartam nézni, hogy mit takar ez az átszámító táblázat. Most le is töltöttem. Az internet tele van kincsekkel. Köszönet érte.

Nekem van egy saját készítésû Excel-fájlom ezzel kapcsolatban.
2 féle módon is ki vannak számolva a dolgok: egyrészt megadható T, RH és p és abbõl kiszámol kb. 20 féle különbözõ paramétert (ekvivalens potenciális hõmérséklettõl kezdve a vízgõz specifikus térfogatáig), másrészt pedig a régi állomási módszernek megfelelõen megadható T, Tw és p, és abból számolja ki ugyanezeket.
Ráadásul külön kiszámoltam vízfelszín és jégfelszín felett is.
Némelyik képlet elég bonyolult, de többször is le vannak ellenõrizve, azaz jól mûködik.

Szóval nem akarom magamat reklámozni, de szerintem mindeki számára jól használható.

Link
aztán katt az oldal legalján lévõ "Átszámító táblázat letölthetõ innen" feliratra

Én ezt írtam be excelbe még anno innen: Link

Lehet függvényt csinálni belöle:

Function Dew_point(T, RH)
a = 17.27
b = 237.7
Dew_point = (b * ((a * T / (b + T)) + Log(RH / 100))) / (a - ((a * T / (b + T)) + Log(RH / 100)))
End Function

RH -t szazalekban kell megadni

Én is átírtam Exceles formába:

=((LOG10(A1)-2)/0,4343)+(17,62*(B1))/(243,12+(B1))
=(243,12*(D1))/(17,62-(D1))
A1=RH, de itt a 30 % az 30, nem 0,3
B1=hõmérséklet
D1= az elsõ egyenlet megoldása

Remélem jó így. Van eltérés a kettõ között, de ezt az eltérõ tizedesjegy felhasználás számlájára írom, mert a logaritmus függvény elég érzékeny a kis tizedesbeli különbségekre.
Példa: 20 °C-os T és 30 % Rh esetén a Td-t a Te képleted 1,954-nek adja, a másik képlet 1,882-nek. Szerintem belefér.

Jah, azt elfelejtettem hozzá tenni, hogy az RH-értékeket tizedesben kell írni (pl 87% az 0,87), he-he!

Elõször nem tudtam, hogy miért ilyen magas harmatpontokat ad, de rájöttem, hogy a 30 % helyett csak 0,3-ed kell írni.

Ezt is lementem. Köszi.

Hú, a klasszikus Magnus-formulát hogy leegyszerûsíti, he-he!

Nekem excelben van meg, ez az eredeti képletekkel számol, másoljátok be oda:

=235*LOG10(C2*(HATVÁNY(10;(7,45*B2)/(235+B2))))/(7,45-LOG10(C2*(HATVÁNY(10;(7,45*B2)/(235+B2)))))

A B2 és a C2 a kért T és RH értékek.

Kösz!

Elsõre kicsit bonyolultnak tûnik.

szerk.: az Exceles is egész könnyûnek ígérkezik nagy informatikai tudásommal.

Phileas írta le nekem épp a minap, én meg beírtam gyorsan, de csak painttel sikerült.
Link

Hõmérsékletbõl és harmatpontból hogyan lehet kiszámítani a relatív páratartalmat?
Illetve e helyett az is jó lenne hogy T-bõl és RH-ból hogyan lehet kiszámolni a Td-ot.

Nagyon köszönöm.

Szlovén oldal, de csak 72h-ig van:Link