Meteorológiai esélylatolgatások

Folytatva elõzõ kommentemet, nézzük, milyen kimenetelei lehetnek a mostani helyzetnek. Amit továbbra is szinte valószínûtlennek tartok, az a kifejlett zonalitás: Dél-Európában 1040 hepás AC-k, messze északon viharciklonok, a Brit-szigetek és Skandinávia felett dühöngõ ny-i áramlás. A félblocking, ény-i irányítás is "gyanús" a szememben, bár olyan sok futás hozta már, hogy nem hagyhatom figyelmen kívül. Ha valóban megjelenik, feltehetõleg átmeneti lesz, és nem a zonalitás felé fog továbbfejlõdni, hanem a teljes blocking irányába. Láthattunk már ilyet pl. 1992 februárjában: az Izland irányából felénk mozgó ciklon-sorozat minden egyes tagja egyre több sarki levegõt mozgatott, mígnem északi tipusú blocking fejlõdött ki mediterrán ciklonnal.
Az ék-i AC uralomra jutását se hagynám ki a számításból. A következõ napokban Kelet-Európában tekintélyes vastagságú hótakaró alakul ki, az ék-i AC megerõsödésének leglényegesebb tényezõje adott lesz.
Könnyen elképzelhetõnek tartok olyan forgatókönyvet is, hogy a mostani enyhe idõszak után január 3. dekádjára ugyan csak átlagos körülire hûl az idõ, de február elején az átlag alá megy a hõmérséklet.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Metnet fejlesztések, információk (#11171)

Rossz következtetés, mert ki tud alakulni, ráadásul tartósan is.
A legutóbbi emlékezetes esete a 2006/2007-es tél: Link

S lehet, holnapra hatalmas harci ménné válik... A modellek folytonosan lebegtetik az ék-i AC-t: kiveszik-beteszik. Tegnap este még úgy tûnt, igen -ma reggelre: nem. Egyelõre úgy látszik, nem dönthetõ el, kifejlõdik-e a közeljövõben, hatással lesz-e ránk.
Ha a sokadik futásban megjelenõ ény-i irányítás válna meghatározóvá, az az ország nagyobb részén a tél erõlködését, vergõdését jelentené: viharos, "zegernye" idõ, záporok-hózáporok (látványhó, -ahogy én nevezem: díszhó) Vastag hótakaró, fagyos, hidegpárnás idõ már nem lenne.
Ezzel szemben továbbra is tartom, hogy lesz még ennek a télnek egy "hideg" blockingos idõszaka, teljes blockinggal, sarki-szárazföldi irányítással, mediciklonokkal. Lehet, nem lesz túl hosszú, lehet, csak februárban jön, -de jön.
Ebbõl a szempontból a NAO és az AO nem perdöntõek. Bár pontos definicióját még nem olvastam ezen indexeknek, de úgy veszem ki, az AO a globális cirkulációs cellák (sarki magasnyomású, szubarktikus alacsony nyomású, térítõi magasnyomású) erõviszonyait fejezi ki. A NAO ennek speciális, az atlanti térségre vonatkozó szelete. Jó képet adnak a globális cirkuláció alapvetõ hajlamáról, de olyat mégsem mondhatunk: emelkedik az AO, nem jön jelentõs lehûlés ( és vica versa)
A fentiek fényében nézzük, milyen kimenetei lehetnek e mostani helyzetnek. Amintemlítettem, én úgy fogom fel, a mostani enyhe periódus nem a tél "vég-elenyhülése", hanem a téli idõjárás periodicitásából származó pauza.

Továbbra is tartom, a vigyázó szemünk már egyre világosabban láthatja a megjelölt idõszaktól következõ Telet.
Annak részletei a jellege okán természetes magas bizonytalansági tényezõ (néhány száz km ide-oda az blokkoló Ac-ben és a keveredési zónától a kemény unalmas hidegen át a peremhavazásokig miden belefér) miatt még homályba vész.

Így van, az a bizonyos "fekete ló" /kelet-európai bivalyerõs AC + keleti áramlás/ jelenleg egy kiscsikóvá zsugorodott, és a tegnap általam vázolt lehetõségek közül, bizony, egyértelmûen az északnyugati irányítás /jelenleg/ a befutó. Ez összességében szépen leviszi a 850 hPA hõmérsékleti értékeket átlagosan -7 fokra, viszont igazi tél ebbõl egyelõre csupán a 4-500 m feletti térségekben néz ki, a nagy többségnek itt síkvidéken maradnak maximum a hózáporok, esetleg látványhó, ami nappal a +3 fok körüli csúcsok mellett viszonylag hamar el is olvad. Azaz ha a kocka nincs is még /talán?/ teljesen elvetve, de nálam most január utolsó harmadára az alábbi esélyek látszanak: atlanti /fél/blocking + észknyugati áramlás 60-65%, "fekete ló" = kelet-európai kontinentális hideg alig 20%, egyéb /tartós anticiklon, med stb./ 10-15%. Azaz az enyhe periódus udán átlagos téli folytatás a legvalószínûbb, a január így növekvõ valószínûséggel pozitív T eltéréssel zárhat majd.

Ez az írás is nagyon tetszett, a végével nagyon egyetértek!
Ahogy nézem viszont, az a szibériai AC K-Európa felé nem erõsödik a GFS szerint, sem az operatív, sem a bélyegképek nem tendálnak ebbe az irányba. Moszkva környékén nem kéne meglepõdni 1040 hepán sem, ehelyett Link kövéren 1030 alatt vannak. Az meglehet, hogy az elõrejelzések egyelõre nem fogják meg jól a dolgot, de most még nem voksolnék keleti hidegbeáramlásra (természetesen nem a Kárpát-medencére, hanem Közép-Európát elárasztó (megközelítõ) hidegre gondolok).

Így van, wetsom is mutatott ellenpéldát, éppen ebbõl indult a vita.

Anarki: Ha a pozitív AO valóban csak és kizárólag azt a felállást okozza, amit az animáció mutat, akkor kénytelen vagyok arra a következtetésre jutni, hogy télen egyszerûen nem alakulhat ki igazán pozitív AO.
(Bár elsõre csak arra reagáltam elsõsorban, /66488/, hogy mindegy, hogy melyik modellbõl számolják õket, a szibériai maximum ott az összes modellben, és meghatározó.)
Az igaz, hogy pozitív NAO-AO páros esetén ritka a télies jelleg, de elõfordulhat (3-féleképpen: félzonális irányítás /nem olyan hideg, de csapadékos/, Rex-típusú blocking /wetsom példája/, erõs szibériai maximum /bár ez ritka magas AO esetén/)
Egyébként az AO-fáklyának becsületes szórása van, bõven vannak tagok, amik el sem érik a 0-t. A GFS-fáklya 240 óránál a 13-as tag kivételével vagy félzonális, vagy blocking helyzetet mutat most: Link , de 384 óránál is csak 4-en adják a zonalitást (0, 14, 17, 19 Link ) (ez azért jelzésértékû, mert elvileg hosszútávon az általános klímához szoktak közeledni a modellek, tehát jóval több "zonális tag" lenne várható).

Összefoglalva: én inkább a klimatológia, a jelenlegi helyzet, és bizonyos modell-bizonytalanságok jellegét tekintve éppen arra jutottam, hogy a magas AO lehet átmeneti, legalábbis nagyobb valószínûségét látom annak, hogy a blocking egy idõ után visszaáll. Az is valószínûnek látszik, hogy a teljes MASZFEJ esélye jóval kisebb most (a magasabb NAO miatt). Elsõsorban a szibériai maximumot lehet érdemes most figyelni (mennyire erõsödik, esetleg gyengül-e), ezzel együtt pedig a Kelet-Európai idõjárást. 3-5 nap múlva talán látótávolságon belülre kerül, hogy a blocking IS csak átmeneti lesz-e (elképzelhetõnek tartok egy olyan "pár nap blokk, pár nap zonalitás" váltakozást is).
Amúgy meg ez az egész nagyon bizonytalan a mostani átalakulások miatt is, kisebb térségû idõjárás-elõrejelzésbe szerintem egyáltalán nem lehet belemenni most még 18-19-ei átmeneti blockingon túlra sem.

Off, de hátha tanulságos.
Ha a NAO-t nézem pl 1999-ben és 2000 elején sem volt igazán mínuszban Link , mégis kiadós havazások tudtak kialakulni. 1999 februárt nem is linkelném, de pl 99 november Link , december Link , közvetlen utána január Link .
Hasonló 1984, januárban nagy havazás, februárban hatalmas hóvihar.

A krumplileves ...-mondás Kádár Jánostól ered, így értelmezhetõ valóban -a tél az legyen tél! De ez nem kívánságmûsor, jelenleg azonban tisztulni kezd a 17-18. -körüli váltás. Már az OMSZ. is pedzegeti. Ami az AC-dominanciát illeti, jómagam inkább a É- keleti AC-erõsödésére, és kiterjedésére látok nagyobb esélyt. Ne feledjük, azonban hogy az ilyen óriási kiterjedésû -nagy hófelszínû - Ac.-egyben az egyre erõsebb,a "szokványos" sarkvidéki hidegmagoktól részben elkülönülõ -önálló hidegmaggá alakulhat. ez pedig, tartósan hideg -téli idõt okozhat nálunk is. Meglátjuk, - aki aludni tér, jó pihenést a holnapi fákjákig!

Teljesen nyilvánvaló, hogy az AO figyelembe veszi. Viccesen fogalmazva az AO az Északi-Hemiszféra NAO indexxe!
Vizsgáljatok meg pár pozitív NAO, AO fázist. Az elmúlt 60 év idõsora rendelkezésre áll. Kíváncsi vagyok hány télies helyzetet fogtok összeszámolni. (a hidegpárnát leszámítva)
Az idõjárás alakulását elsõsorban a hidegmagok elhelyezkedése határozhatja meg, csak másodsorban (közvetve) szól be a hó- és jégborítottság, az óceáni áramlatok, illetve a vízfelszín anomália.

Az AO indexrõl belinkelt animációm, pedig nagyon jól mutatja a különbözõ elõjelû indexek esetén kialakuló felállásokat. Ajánlom megnézni.
A NAO természetesen nem veszi figyelembe (azori-izlandi térség nyomási gradiensse), de a pozitív AO-val együtt már lehet következtetni.

Hú, ez tetszett, így jobban értem a dolgokat

Ne felejtsük el, hogy a zonalitás fogalma télen és nyáron nem ugyanazt az idõjárást tükrözi, ennek oka, hogy a szibériai maximum csak télen aktív. Wetsom erre szeretne rámutatni szerintem.
A szibériai maximum az alsó 2-2,5km vastag, a hótól alulról áthûtött levegõre ül rá. Amíg nincs elég besugárzás, addig ez a stabil réteg állandó marad. Erre ráfutva a ciklonok lefékezõdnek, elgyengülnek, de (ami nagyon fontos), a magasban magassági hidegcseppként fennmaradhatnak. Ez mozgatja a szibériai maximum nyugati peremén a légtömegeket észak-déli irányban. Az ezek által adott csapadék által hódít teret (részben) a hó, elhalásuk után pedig az új hó felett maga az anticiklon is. Így terjeszkedik kb. februárig, amikor a Kelet-Európai síkság jórészét elfoglalja. Az európai zonalitás erõsségétõl függ, hogy mennyire terjed ki az AC, klimatológiailag leggyakrabban, amikor az AO és NAO kb. normális, február elejére eléri a síkság nyugati részeit is. Ennek következménye, hogy a ciklonok csapadékukkal ekkor már Közép-Európa felett blokkolódnak, ezért a január vége, február eleje a legcsapadékosabb.
Nyáron zonalitás esetén a szibériai maximum hiánya miatt pedig abszolút nincs blokkolódás, a ciklonok mennek, ameddig akarnak.
Ez az oka annak is, hogy télen jóval gyakoribb a blocking anticiklonok kialakulásának gyakorisága is.

A lényeg: tökmindegy, melyik modellbõl számolják a NAO-t meg az AO-t, a definíció eleve nem veszi figyelembe a szibériai anticiklon (talán az AO-é lehet, ebben nem vagyok teljesen biztos). Ezért a nagy NAO-s helyzeteket szerintem illik másképp kezelni télen és nyáron.
(Arról nem is beszélve, hogy egy Rex-típusú blocking bõven létre tud jönni bivalyerõs izlandi ciklon (->magas NAO-érték) mellett is.)

/Bocs a beleszólásért./

Valóban komoly váltás körvonalazódik: ha minden modellt alaposan áttanulmányozunk, ugyan látszik némi lehûlés, - a mostanihoz képest mindenképpen - de kemény tartós tél esélye minimális.
A másik dolog, talán még a hõmérsékleti értekétõl is nagyobb változás, hogy December közepe óta jelentõsen csökkent a csapadék dominancia, ami vélhetõen tovább folytatódik majd, megjegyzem ez kell most a belvíznek!
A lehûlés(ek) amennyiben be is következnek komoly havazás nélküliek lehetnek!
Amit én látok alkalmanként "erõltet" lehûlések, max. 5-7 napig, ami száraz szeles idõt hozhat, de összességében viszonylag enyhe idõ, kevés esõvel.

1,5 hónap van a télbõl a fele eltelt, sok mindent lehet már körvonalazni ilyenkor, fontos CSAK körvonalazni!

A szárazzal most semmi gond, de télen ne legyen tartós enyheség. Télen legyen tél..., vagy egy "klasszikust" idézve: "a krumplileves legyen krumplileves"...

Feleslegesen jössz az ECMWF-el, mert se a NAO, se az AO index nem abból, hanem az NCEP-bõl számolódik.

Ez de jó!!!

Szemléletes, de nem számol a keleti AC-val, maga az ábra sem.
Hatalmas képzõdményrõl van szó:
Link
Link

Egyrészt a GFS fõfutása nem számol olyan magas AO-val, mint a többi: Link (sõt kiugróan alacsonnyal a többi számításhoz képest)
A pozitív AO hozománya pedig az, hogy elõbb-utóbb rásegít a NAO-ra is: Link itt egy szemléletes ábra.
Másrészt nem biztos, hogy az ECMWF-nek lesz igaza.

Ez az együttes folyamat végre meghozhatja az enyhe, száraz idõt hazánkban!
Kíváncsi vagyok mi lesz, de továbbra is igen kedvezõ esély van arra, hogy megszakadjon a tartós blocking.

Pozitív AO látszik az tény, de itt látszódnak az "acélos" ciklonok:
Link
Nincs dinamika az idõjárásban, és amíg ez nem változik marad a blokking.

És amíg a +5, és -5 850 több, mint 1000 km-re van egymástól nem is lesz....
Link

Pozitív AO mellett ilyenre biztos nem kell számítani szerencsére.

Az a bajom, hogy a NAO index az izlandi magasnyomás, és az azori AC különbségébõl adódik.
A pozitív INDEX ezt jelentené:Link
Csak egy kis probléma van ezzel...hogy a keleti AC nincs a számításban, ráadásul harmatgyenge ciklonok okoznák a pozitív eredményt...

Ez is egy pozitív NAO-s helyzet, még sem volt ingujjas idõ:Link

Nem véletlen az 1929-es térképet linkelem mindig, mert nagyon ez az irány a modellek szerint.

Én optimista vagyok abban a tekintetben, hogy a téli idõ csak átmeneti lesz és hála az Istennek utána még jöhetnek tartós felmelegedések. A NAO és AO index is erre enged következtetni: Link Link amennyiben az AO is tartósan pozitívba emelkedne, úgy megteremtõdne a lehetõség klasszikus zonalitás kialakulásához, ami igen szívmelengetõ lenne számomra.

Addig viszont úgy néz ki, hogy egy bizonytalan ideig tartó télies jelleg még lehet. Bár korántsem lenne olyan kemény, mint a december.
Valami nagy változás esélye lóg a levegõben, ugyanis eltûntek a nagy negatív anomáliák errõl is: Link
Már másfél éve nem láttam hasonló tendenciákat! Úgyhogy, bár a fáklya lehült -5 fok köré, de ha minden így marad, akkor nem lesz a hidegnek utánpótlása.

Ahogy kb. 1 hete írtam a MetNet elõrejelzésben: (kis tologatás után) egyre valószínûbb, hogy január utolsó dekádja visszahozza az igazi téli idõt. Hál' Istennek.
Ennél ami most van, minden jobb...

A modellek már régóta mutogatnak megerõsödött ék-i anticiklonokat, de ezek eddig soha nem nyertek teret, "kezdemények" maradtak.( Emlékezzünk: a tél elsõ rohamát meghozó november legvégi blocking is egy északkelet-európai AC kiépülésével vette kezdetét, mely ellenben gyorsan felszámolódott)
Szóval, a dolog, hogy úgy mondjam, "benne van a levegõben", a régóta és sok futásban megjelenõ, de eddig nem realizálódótt északkelet-európai AC dominancia a légköri folyamatok rejtett hajlamára utal, mely lehet, most fog érvényre jutni. (Pár napja már emlegetem kommentjeimben a szibériai maximumot, "fekete lónak" neveztem, hamarosan meglátjuk majd, milyen "állat" lesz belõle)

A GFS-en a 10-es perturbált tag számol hasonlóval, mint az ECM, durva észak- európai AC megerõsödéssel.
Link
Link
Érdemes lesz figyelni a futásokat, hogy változnak a tendenciák, de szerintem Ferrivel egyetértve egy ilyesmi makrofelállás jelenthetne garanciát a tartós télre.

Napokig figyeltem az úgymond pengeélen táncoló makroszinoptikus helyzetet. Számomra többé-kevéísbé világos volt, hogy 18-a után valamilyen formában visszaáll a blocking és ezzel együtt véget ér a tél "téli szünideje" Közép-Európában. Az észak-amerikai sorozatos hidegöblítések erõs ciklogenezissel járnak, ami jobb esetben északnyugati, rosszabb esetben klasszikus zonális áramlási viszonyokat eredményezne térségünkben, így egy téli folytatás kulcsa, vagy ha úgy tetszik mondhatni egyetlen reális megoldása az ECM által immár másodszor mutatott kelet-európai AC-dominancia térnyerése, egyszersmind nyugat felé történõ terjeszkedése. Bár a friss ECM futás végén felvázolt, Voejkovra hajazó felállás véleményem szerint aligha jön létre, mégiscsak megkockáztatnám, hogy egy MASZFEJ igenis a reális középtávú forgatókönyvek egyik esélyes befutója, és amint ez az AC egyszer megveti a lábát kontinensünkön, ebbõl akár egy hetekig tartó stabil, igazi téli helyzet is kerekedhet - a ciklonok pedig a Brit-szigetekhez érve rendszeresen felmorzsolódnának. Keleti, illetve északkeleti áramlási alaphelyzet mellett havazást leginkább egy-egy magassági hidegcsepptõl, vagy egy-egy balkáni, illetve fekete-tengeri ciklontól remélhetünk majd, de ez most még nem téma. "A" téma a nagybetûs TÉL visszatérése. 1 szó mint 100: amennyiben az ECM forgatókönyve valamilyen formában bejön, ez hosszú hetekre visszahozhatja az egyesek által már-már leírt 2010/2011-es telünket a játékba, és lesz még korizás, szánkózás, síelés bõven legalább március elejéig

igen, érdekes tegnap azt hittem csak egy eltévedt futás az ECM-tõl, de most reggel ugyanazt adja. Érdekes harc lehet a kelet Európai AC, és a nyugat- Európai ciklonrendszerek közt.Az ECM, az elõbbi, GFS az utóbbi gyõzelmét vizionálja.

A friss ECMWF durva lett, már 168-nál erõs blokking van( folyamat kezdete 144h), 240h-nál meg durva dolgok vannak:
Link
Az UKMO, és a GEM is errefelé indult el, a GFS még nem...

00Z is valami hasonló, talán egy cseppnyit visszaenyhített... Látszik, hogy a hidegebb idõszakban csapadékos idõjárás lehetséges... meglátjuk

Ez már tényleg korrektebb mint az eddigi fáklyák, pedig a fõfutás alapján nem gondoltam volna, hogy ennyire lemegy.

Link
Még pofásabba 18Z fáklya, mint az eddigiek, ez már tendenciózus hûtés... Nahát, még mindig 17-18-a körül van a váltás, ahogy 5-én is körvonalazható volt? Nahát-nahát... Ebbõl hozzánk 18-a környékén meg is érkezhet lehûlés, de az a sunyi ciklon elõoldala is megfigyelhetõ az operatív személyében (vaskos fekete vonal fellendülése 19-étõl 21-éig).

Gyönyörû a meteorológia tudománya (lásd elõzõek). Gondolkoztatok már az IDÕ"JÁRÁS" szavunk értelmén? Minden bizonytalan és mégis determinált. Viccet félretéve és az összes modellt elemezve január vége átlagosan hideg és meglehetõsen csapadékos lesz.

Úgy láttam a mûholdképeken pár napja,hogy a szokásos elõoldal jön,mint annyiszor az elmúlt bõ egy évben fronttal, medivel,sok csapadékkal és enyheséggel.Erre egy olyan "medi" csapadéka van felettünk,ami 1020 feletti nyomással jár és a legcsapadékosabb helyen sem lesz 5 mm a termés.Ha ilyen ciklonjaink,frontjaink lettek volna tavaly,akkor nem lett volna tucatnyi helyen 1500 mm csapadék vagy fél országban 1000 felett.A közeledõ rendszer eme gyengesége is jelzi,hogy porszem került a gépezetbe.Pápán ma alig 3 fok meleg lett és akkora köd van (szombat is hasonló volt) ,amire évek óta nem emlékszem.Furcsa,hogy rekordmeleget hozó szél után mintha most országszerte ködös hidegpárna lenne,és ahol ma 10-13 fok volt,már ott is 2-3 fok van csak.Teljesen más az idõ,mint amit vártam,ill. amit ilyen helyzetekbõl eddig tapasztaltam.Ebbõl is gondolom azt,hogy valami olyan átrendezõdés várható,amit talán a modellek sem tudnak még megfogni...

Természetesen egyetértek Veled: olyanokra, hogy egy kis meridionalitás - egy kis zonalitás, prognózist alapozni badarság. Érdekes természete van az anomáliáknak: kifejlett anomália az, amikor valószínûtlenné válik a valószínû, és valószínûvé a valószínûtlen.
Szóval, nem olyan egyszerû dolgok ezek.
Egy szóval sem mondom, hogy latolgatásomat arra alapoztam: rég nem volt ék-i blokkoló AC, most biztos az jön.Viszont mérleglésemben ez is szerepelt,mint tényezõ -igaz, csak az egyik tényezõ.

Az meg egy másik dolog, hogy a szibériai AC a következõ hetekben éri fénykorát, ezt mindenképpen érdemes figyelembe venni, emellett a Kelet európai síkság hófelhalmozódása is fontos tényezõ, akárcsak a é.sarki jég alakulása.Elég egy kis nyugi, és öngerjesztõ módon indul be az AC a kiterjedt hómezõkön. Legfontosabb, döntõ dolog a légnyomás alakulása, a légköri képzõdmények kialakulása, eloszlása, de ezekre komoly hatással vannak az imént említett tényezõk. A keleti AC az ilyenkor megszokott módon kezd stabilizálódni, erõsödni, meglepõdnék, ha áttételesen is , de nem lenne hatással ránk.

Az elmúlt 50-60 év egyik (2.?) legerõsebb negatív AO ciklusában vagyunk, aminek az általad említett okok miatt már rég "meg kellett volna" szakadnia. Nem tette. Természetesen abszolút elismerem, hogy van alapja annak, amit mondasz, de ez talán nem ilyen egyszerû, hogy "sok meridionális után egy kis zonális", vagy ilyenek. Tehát ez alapján elõrejelzéseket tenni bizonytalanabb, mint a GFS-t elolvasni 384 óráig (és az alapján elõrejelezni), ellenben nem elvetendõ. Sok év ment el komolyabb K-i hidegbeszivárgás nélkül, talán a tavalyi is ilyen volt, pedig rekord gyorsan nõtt a hóvastagság és nagyon alacsony T-k voltak az egész térségben (K-Európa, Szibéria). Hogy aztán ki kapott belõle, mennyit és miért, az megérne néhány órás kutatómunkát, de sajnos nekem most az Adatbáziskezelés rejtelmeibe kell elmélyednem...

Elismerem, "eléggé el nem ítélhetõen" egyszerûsítõ volt a megfogalmazásom. Mégis, az idõjárásban és méginkább az éghajlatban hosszútávú kigyenlítõ mechanizmusok mûködnek, s ezek megléte EDDIG jól tettenérhetõ volt. Egy bizonyos makrocirkulációs szituáció - mely egyébként nem ritka- ha nagyon soká nem jelentkezik, úgy joggal feltételezhetõ, hogy rövidesen ismét találkozunk vele. A fórumon elég sokan hangoztatják, hogy a hosszúra nyúlt meridionális áramlási periódus után zonalitás fog következni -véleményük nem alaptalan, s épp a fentieken alapszik.

Az az igazság, hogy nem hiszek abban, hogy ha valami jó ideje nem volt, akkor majd most lesz. Attól, hogy 20 éve lottózom, nem indulok nagyobb eséllyel, mint bárki más. Persze az idõjárás más, van "memóriája", de nem hiszem, hogy az így mûködne Bonyolultabb folyamatokat sejtek a háttérben

Volt már szó róla , a fórumon, hogy kb. 15 centis összefüggõ friss hóréteg fölött édesmindegy milyen vastag a hótakaró a kisugárzás szempontjából. Abból a szempontból nem mindegy, hogy ez is növeli a hosszú tél esélyét abban a térségben( és talán nálunk is! ), hiszen nem tudja elolvasztani a havat egy - egy olvadásos periódus.
Érdemes lesz nézni az ÉK - DNY fáklya különbségeket hazánkban, ha valóban ÉNY-i irányítás kerül a képbe, beszédes lesz a különbség, a tagok is világosan kell hogy mutassák, legalábbis tendenciózusan. Én meg se nézem (sorry), eddig minden nap más verzió került elõ, amíg 6 - 8 napon belülre nem kerül a váltás idõpontjának kezdete, addig csak mint érdekességet kezelem.
Rudolfking!(461) Ez bizony egy ÉNY-i irányítás kezdete, tél végén kifejezetten kedvelem, térségemben nagyrészt havazást, nagyrészt fagyos idõt okoz. Holnap vajon lesz e még írmagja is a futásokban?

A jövõ heti átalakuláshoz a feltételek adottak de a helyzet továbbra is képlékeny.240 óránál a vizcayai-öböl fölött kimélyülõ ciklon alaposan visszatolja a telet térségünkbõl,ismét elõoldali helyzetet teremt.Szerintem kissé eltévedt futás de nem lehetetlen.Csapiba nem lesz hiány.

"Össze-vissza keveri a kártyákat a GFS" -ilyenkor kell elõvennünk a józan eszünket, ami rövid távon ugyan összehasonlíthatatlanul gyarlóbb a numerikus modellnél, viszont jóval "hosszabb" annál. Valahogy én is ék-i blokkoló AC-t tudok elképzelni a feltételezhetõ "hideg" blocking megvalósítójaként -keleti hidegbeszivárgással, ill. beáramlással. Egyrészt, mert ez még nem volt az idén (és ha jól emlékszem, tavaly se nagyon)
tehát épp esedékes. Másrészt az egy éve tartó "verkli" : atlanti AC, Nyugat európára szakadó hideg -úgy látszik, kifáradt, megszûnõben van.
Nem lehetséges, hogy a modellek azért "hezitálnak" ennyit, mert a keleti hidegpoolt, a szárazföld "jégszekrény" effektusát viszonylag nehezen fogják meg?

Bakonyvár: nekem is teljesen hasonló gondolataim vannak.

Most frissült be a 06Z, és a 00Z is ilyet adott: AC-híd, amit felmorzsol egy északi, izlandi ciklon. A 06Z-ben létre sem jön az AC-híd, bár erõsebb a skandi ciklon, emiatt a kettõ között lecsorgó ciklon elõoldalán tanyáznánk. Hihetetlen, de a blocking-szórás jeleit látni csak: Lesz valami AC, lesz valami makrováltás, de hogy mi, hol? Össze-vissza keveri a kártyákat a GFS, de a többi modell is még csak a blockingot körvonalazza. Azonban a ciklongyár tovább próbál üzemelni, extrém északi pályákat kitalálva, két AC között átfurakodva Izland felett.

Mi ez? Link meg Link

Én meg épp azon filóztam,hogy a mindenképpen keménynek ígérkezõ és Európa javán decemberben úgy is induló telet ilyen könnyen nem úszhatjuk meg.Eddig nem volt keleti hidegbetörés és egy tél ritkán múlik el anélkül.Most a nyomásmezõ azt mutatja,hogy Kólától Kanadáig egy ciklonális alacsony nyomás és zonális áramlás tõlünk északra enyhe idõvel.Ugyan csütörtökön egy frontja hozzánk is ellátogathat,de egy olyan scenárió is felmerült bennem,hogy a mostani sekély medi(cske) leépülésével a keleti 1040-es Ac és az azori Ac közt felettünk egy kapocs-híd alakul ki (most is 1020 a nyomás Európa közepén).Ebben az esetben 17.után nem egy sarki hidegzuhany lenne,amit a modellek pedzenek(erõs brit AC,mély skandináv Ciklon) ,hanem kelet felõl hidegbeszivárgás ill. betörés,attól függõen,hogy az AC hid milyen erõs(Vojejkov?),esetleg erõsebb balkáni medit generálna-e ? Persze lehet,hogy az északi ciklon ezt a hidat szétrobbantja és medi sem lesz még egy darabig...

Evvel egyetértek. Viszont ez komoly szélsõségeket hordoz magában, az elõoldalukon igen enyhe, hátoldalukon igen hideg légtömegek lennének. Komoly veszélyforrás, a mostani helyzetben, ez ugyanis minden bizonnyal komoly csapadékhozamokkal járna, a nagy hõkontrasztok miatt a komoly szelek esélye is megnõne.

Még egy érdekes adalék, ami befolyásolhatja a következõ hetekben kialakuló AC dominencia erõsségét és elhelyezkedését: a következõ dekádban jelentõsen növekszik a Kelet-európai síkságon a hóvastagság mértéke, nagy területet fog egységesen 50 cm-t meghaladó hóréteg borítani.

Jelenlegi állapot:Link

180 óra múlva:Link

Így van, egyetértek, egyébként zonalitásra egyetlen modellfutásban sincs igazán utaló jel, még ha "átállok a tavasz-oldalra" sincs
Ellenben a lefûzõdõ ciklonokra jellemzõ, hogy ezek az azori-brit-óceáni blokkoló AC-t is kerülik, így nyomakodnak át a kettõ között. Ezeknek a peremciklonai okozhatnak havazást, elõoldalai meg be-beenyhülõ idõt talán.

A modellfutásokban újra és újra felmerül az AC dominancia, és szárazföldi irányítás lehetõsége. A modellek ingadozni látszanak, vajon a nyugati, vagy a keleti AC jut uralomra, avagy mindkettõ megerõsödik: Vojejkov tengelyhez hasonló kép.
Az AC dominanacia egyelõre nem tud megvalósulni, mert az északatlanti minimum egy nyúlványa viszonylag aktív a kontinens közelében. Azonban a futásokat nézve erõsen valószínûsíthetõ, hogy jan. 15. után ez fokozatosan lefûzõdik az atlanti központi alacsony nyomásról, feltelik hideglevegõvel, és lassan elhal.
Az is elõkerült lehetõségként, hogy nem jönne létre teljes blocking, mert az északatlanti minimum ciklonjai a nyugati AC-t északról megkerülve, Izland felõl érnék el a kontinens belsejét.
Felhívom a figyelmet e légkörzéstipus óriási jelentõségére. Uralkodóvá válása az én szememben egyet jelentene a makroszinoptikai korszakváltással: az eddig meghatározó meridionális áramlási képek a zonalitás irányába módosulnának. Csak hogy érzékeltessem: az izlandi minimum alacsony nyomású légtömegei eddig az északról lenyúló AC déli csúcsát megkerülve, mint mediciklonok jutottak el hozzánk. Az utóbb említett séma szerint ellenben a délrõl felnyúló AC északi csúcsát megkerülve atlanti ciklonként jelentkeznének. Ez 180 fokos makroszinoptikai fordulat!( Lehet, valami ilyesmire utal a NAO mostanában növekvõ tendenciája )
Mindenesetre ez olyan mértékû változás, hogy alig hiszem, most tél közepén teljes egészében "lefutna". Jelzésértékkel bírhat a távolabbi jövõre nézve, de egyelõre semmi több.
Jelenleg sokkal hihetõbbnek imponál egy olyan forgatókönyv, mely szerint a teljes blocking kiépülése felé haladunk. Január 3. dekádjának elején-közepén valóban elképzelhetõ egy rövid ény-i irányítású idõszak, de onnantól kezdve a dolgok feltehetõleg sokkal inkább a "hideg" blocking irányába tendálnak, semmint a klasszikus zonalitás felé. Statisztikailag is éppen ebben az idõszakban a legvalószínûbb a szárazföldi hideglégtömegek uralma, és mivel az is feltehetõ, hogy az idei télen lesz még egy nyugatiáramlás-mentes, sarki-szárazföldi irányítású periódus (alkalmasint a következményes mediciklonnal), legvalószínûbb, hogy ez január legvégén, február legelején veszi majd kezdetét.( Még a kifejezett zonális áramlású teleken is "blockingosabbá" válik a kép február elejére annyiban, hogy a nyugati irányítást ekkor szinte mindig ény-i irányítás váltja fel)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#17674)

Bizony! Mivel az elmult egy év, az átlagnál 1,5-2-szer csapadékosabb volt, most egy nagy mennyiségû csapadék, sokkal komolyabb gondot okozhat, mint egy szokványos esetben.