Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Elnézést,ha megint köztudottat kérdezek,de a szinoptikus állomás távirata és a metar ugyanaz ?Pl.Pápán a nyárádi és a reptéri állomás távirata közül melyik a szinoptikus,ami az elõrejelzési versenyben mérvadó ?
Köszi a választ!
Akkor jól értelmeztem.
(viszont 2 nyugat-dunántúli észlelõtársunk rossz napra írta a hóadatot!)
Akkor jól értelmeztem.
(viszont 2 nyugat-dunántúli észlelõtársunk rossz napra írta a hóadatot!)
Az lesz a jó.
Hóréteg: az adott napra vonatkozóan reggel 7-kor mért hóvastagság. Ha 7-kor nincs hó akkor természetesen 0cm.

Hóréteg: az adott napra vonatkozóan reggel 7-kor mért hóvastagság. Ha 7-kor nincs hó akkor természetesen 0cm.
Én eddig úgy tudtam, hogy reggel 7 órakor kell a hóréteget mérni.
Ezzel nincs is gond. De! Ha ma reggel (11.22.) 7-kor 1 cm-t mértem, azt az éghajlati naplóban 11.22-re rögzítettem. Ugye, ezt így jól tettem? /én így értelmeztem a helyes adatrögzítést/
(vannak néhányan, akik ezt 11.21-hez írták be és ez egy kicsit megzavart engem)
Ezzel nincs is gond. De! Ha ma reggel (11.22.) 7-kor 1 cm-t mértem, azt az éghajlati naplóban 11.22-re rögzítettem. Ugye, ezt így jól tettem? /én így értelmeztem a helyes adatrögzítést/
(vannak néhányan, akik ezt 11.21-hez írták be és ez egy kicsit megzavart engem)
Nem egyértelmû(talán nem csak számomra),hogy ha reggel 6 és 7 között havazik és lesz 2 cm hó és 1 mm csapadék,akkor a csapadékot elõzõ napra írjuk a havat meg a következõre ? Nekem ez így egy kicsit faramuci...
Sajnos nem, én mindig ezt szoktam nézni.
De ahogy megfigyeltem, mások is mindig ezt linkelgetik be.
De ahogy megfigyeltem, mások is mindig ezt linkelgetik be.
Nagyon köszönöm, abszolút meg lett erõsítve, amit laikusként kigondoltam, csak nem voltam biztos benne.
Egyébként nem ismersz más olyan képet, mint a CHMI-s SYNOP térkép, csak ami lefedi az egész országot?
Gondolom azért ónos esõt tüntetnek fel, mert úgy gondolják, a fagyott esõ az átlagembernek nem mond semmit.
chmi-n néztem, ott a térképen 79-es ww volt
De akármelyik is volt a kettõ közül, az állomás szintje felett így mindenképpen lennie kellett egy kis rétegnek, ahol a hópelyhek megolvadhattak.
De akármelyik is volt a kettõ közül, az állomás szintje felett így mindenképpen lennie kellett egy kis rétegnek, ahol a hópelyhek megolvadhattak.
Még Adaz-nak válaszolva ezzel kapcsolatban: egészen pontosan a légréteg hõmérséklete determinálja az adott nyomási szintek magasságát. Hiszen a hideg levegõ sûrûbb, a meleg levegõ pedig ritkább. Azaz hideg levegõben (és ilyen módon egy ciklonban, amely "hideg" képzõdmény) ugyanazok a nyomási szintek lejjebb vannak, mint meleg levegõben (és anticiklonban).
Ami viszont rendkívül érdekes: 19:00-kor, azaz pár órával a hózáporok után fagyott esõt észleltek az állomáson.
2 dolgot tudok elképzelni:
1. a magasban valamelyik szinten maradt - vagy éppen a frontvonal közelében az erõs átkeverés miatt valahogy bekeveredett - egy kis pozitív hõmérsékletû réteg,
2. az észlelõ egész egyszerûen nem tudta eldönteni, hogy fagyott esõ vagy jégdara hullik-e, ugyanis egyidõben a csapadékkal zárt köd volt, 100 m-es látással (bár ez utóbbi lehetõséget azért kétlem, hiszen nem éppen kezdõ észlelõk dolgoznak Kékestetõn se, azon kívül a hõmérséklet -1 fok volt, jégdara pedig általában pozitív hõmérséklet esetén fordul)
2 dolgot tudok elképzelni:
1. a magasban valamelyik szinten maradt - vagy éppen a frontvonal közelében az erõs átkeverés miatt valahogy bekeveredett - egy kis pozitív hõmérsékletû réteg,
2. az észlelõ egész egyszerûen nem tudta eldönteni, hogy fagyott esõ vagy jégdara hullik-e, ugyanis egyidõben a csapadékkal zárt köd volt, 100 m-es látással (bár ez utóbbi lehetõséget azért kétlem, hiszen nem éppen kezdõ észlelõk dolgoznak Kékestetõn se, azon kívül a hõmérséklet -1 fok volt, jégdara pedig általában pozitív hõmérséklet esetén fordul)
Utolsó kérdésedre a válasz: igen, természetesen egy ciklonban (vagyis alacsony nyomású területen) az adott légnyomású (pl. 850 hPa) szint alacsonyabban van, mint egy anticiklonban. Emellett a nyomási rétegzõdés a hõmérséklettõl is függ: azonos tengerszinti légnyomás mellett alacsonyabbra kerül a 850 (700, 500, akárhány) hPa-os szint, ha a légtömeg hidegebb. Épp ezért láthatóak a GFS térképein is a szint magasságát jelzõ vonalak, szépen kirajzolva a ciklonokat-anticiklonokat. Link - itt a fehér vonalak a 850 hPa-os szint magasságvonalai, a rajtuk lévõ számokat 10-zel szorozva kapod a 850 hPa magasságát méterben.
Egyértelmû, köszönöm. Így eshetett hó, ahogy esett is. A hozzászóló helytelen adatot közölt. Ja és minden kérdésem választ nyert!
Sziasztok!
Lenne egy olyan kérdésem, hogy mi okozhatta a havazást kora délután a Kékestetõn. Ez egyrészt megcáfolhatatlan tény, ugyanakkor az e köré csoportosuló hozzászólások között valaki említette, hogy a pesti szonda adatai szerint - legalábbis Pest felett - még 850 hpa-an is 4 fok körül van a T. Ehhez képest meg 1000 méteren akkor -1 fokot közöltek a Kékesen. Ekkora különbségek kialakulhattak-e, és erre mi magyarázat? légvonalban 100 km se lehet a két hely.
Lenne még egy lehet, hogy nagyon buta kérdésem: A légnyomás ingadozása befolyásolja-e, hogy hány méter magasan van az adott légnyomáshoz megadott hõmérséklet?
[néhány entert töröltem, szokás szerint. - moderátor]
Lenne egy olyan kérdésem, hogy mi okozhatta a havazást kora délután a Kékestetõn. Ez egyrészt megcáfolhatatlan tény, ugyanakkor az e köré csoportosuló hozzászólások között valaki említette, hogy a pesti szonda adatai szerint - legalábbis Pest felett - még 850 hpa-an is 4 fok körül van a T. Ehhez képest meg 1000 méteren akkor -1 fokot közöltek a Kékesen. Ekkora különbségek kialakulhattak-e, és erre mi magyarázat? légvonalban 100 km se lehet a két hely.
Lenne még egy lehet, hogy nagyon buta kérdésem: A légnyomás ingadozása befolyásolja-e, hogy hány méter magasan van az adott légnyomáshoz megadott hõmérséklet?
[néhány entert töröltem, szokás szerint. - moderátor]
Sziasztok! Hol találhatok olyan idõjárási térképet, amelyen fel vannak tüntetve a tõlünk É-Ényra fekvõ országok friss mért adatai? Tudjátok, arra a klasszikusra gondolok... Izobárok, és apró kis hieroglifák.

Hmm, lenne egy kérdésem. Ha a Hétfõi peremciklon bejön, mennyi esély va arra, hogy itt a Duna-Tisza köze déli részén végig hó legyen, úgyhogy megmaradjon ( 0 fok körüli maximumra gondolok)?
Itt Link a spagettidiagramok címszó alatt olvashatsz róla. De egy bõvebb leírást én is szívesen olvasnék. Amit csak tudni lehet róluk. 
Végre értelmes kérdések.

Végre értelmes kérdések.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#56237 - 2008-11-18 19:06:33)
ICI? Errõl nem is hallottam? mi a honlapcím? Magyar?
ICI? Errõl nem is hallottam? mi a honlapcím? Magyar?
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#56236 - 2008-11-18 19:04:3
Például elsõsorban az OMSZ, aztán a több éve megbízhatóan teljesítõ ICI, Metnet.

Például elsõsorban az OMSZ, aztán a több éve megbízhatóan teljesítõ ICI, Metnet.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#56235 - 2008-11-18 19:02:14)
például?
például?