Globális jelenségek

Szerintem ez még így is igen erõs túlzás. Tényleg úgy kezelik, mintha csak néhány négyzetkm. jégrõl lenne szó.

Vajon mi fogja hozzá az energiát szolgáltatni? Az alumíniumkohászat rettentõ energiaigényes, ilyen üzemeket gazdaságilag sem a nyersanyag lelõhelyére érdemes telepíteni, hanem oda, ahol olcsó energia áll rendelkezésre... Nekem furcsa lenne, ha Grönlandon bármilyen erõmû olcsóbban tudna áramot termelni, mint Európában.

Újabb felháborító hír:
A Magyarországon is ismert nemzetközi alumínium-konszern Grönlandon készül megépíteni a világ legnagyobb alumíniumolvasztóját. A grönlandi kormánnyal alá is írták a beruházási nyilatkozatot, miszerint az egész 2014-re el is készül. A terv része kikötõk, erõmûvek és egyéb ellátó létesítmények építése is...

A cikk így, ebben a formában szenzációhajhász, nem vitás.
Az eredeti hír szerint Mark Serreze, a coloradoi Hó- és jégadat Központ kutatója vetette fel annak a lehetõségét, hogy idén 50%-os eséllyel jégmentes lehet az Északi-sark, mivel a tavalyi nagy olvadást követõen a friss jég nem tudott annyira összetömörödni, hogy ellenállhasson a magasabb hõmérsékleteknek. Link

Nem tudom, nekem nagyon "marketingíze" van ennek a dolognak. De legjobb esetben is szenzációhajhász.

Mintha csak egy-két köbkilométer jég lenne ott... [esõ]

Még az idén?
Vicces.

Íme: 5063.

Mondjuk elismerem, hogy az Arktisz jege olvadó fázisban van, ám elolvadása nem egyszerû.

Link

Anyagilag ez sohasem térül meg, vagy legalábbis nem egy generáción belül. Ezért nincs semmi mozgatóereje.

Nem tudom mi lesz ebbõl...

Bárcsak mindenki belátná, hogy inkább elõbb mint utóbb megtérülne a sok erõfeszítés, amit a szennyezés drasztikus csökkentésére teszünk, tennünk kéne...

Kicsit felhajtás, de : Link


Az orosz hír ... mennyi jégnek is kell elolvadni ahhoz hogy a Golf és rajta keresztül Európa éghajlata megváltozzon? Több ez vagy kevesebb, mint amennyinek ahhoz, hogy el lehessen érni az Északi-sarkot?

Sajnos ez már rég óta várt forgatókyönyv, az emebriség folytatódó szégyene...

Csak részben éghajlatváltozás, de köze van hozzá, meg persze a bolygó kizsákmányolásához:

Egy orosz generális egy újságnak adott nyilatkozatában nyíltan elmondta, hogy az orosz hadügyminisztérium utasítást adott a hadseregnek, hogy minden erejükkel készüljenek fel egy esetleges harci konfliktus megvívására az Északi-sarkért folyó, eddig még "békés" nézeteltérés kapcsán. Az olvadó jégsapka miatt egyre inkább hozzáférhetõek lesznek a természeti kincsek, ezért Oroszország nemzeti érdekének tartja az Északi-sark akár harcok általi "annektálását"... A területi követelés alátámasztására 4000 m-re a sarkponttól már fel is húzták az orosz zászlót.

Megáll az ember esze...

A disznó, a kutya, a macska, egér, stb. testhõmérséklete magasabb még az emberénél is!
Ezentúl tehát csak kígyóhúst szabad enni, környezetvédelmi okokból...
:-)

Tévedtem:

nem jobban, hanem 12 kW többletet termel, ami persze nem mind hõenergia, de a többi mellette lévõ egybéként is hõtermelõ felülethez képest ez elhangyagolható többlet. (Nézd meg hogy egy város felszínének hány százalékát teszik ki a napsütötte utak).

Menj ki egy aszfaltozott kézilabdapályára (a mi sulinkban anno ilyen volt) és megtudod, mi az igazán meleg a kocsisorban: az aszfalt, ami 50-60 fokos is lehet.

A napsugárzás kb 1 kW/négyzetméter nyáron, egy egy helyben álló autó teljesítménye olyan 15 LE (sem), ami 12 kW, felszíne olyan 10 négyzetméter. Azaz az autó 2 kW-al "melegíti jobban" a területet, amit elfoglal, mint ha nem állna ott. Beláthatod, hogy ezt a 20% különbséget elhanyagolhatjuk az autók közötti rések, sötét aszfaltjárdák, a napsugárra merõlegesebb felüleletek (tetõk stb) és a napsugárzás sokszoros visszaverõdése mellett.

Menj ki egy kopár, sziklás hegyoldalra nyári napsütésben - ott is ugyanúgy "durván" felmelegszik a levegõ, mint a körúton, pedig nincsenek autók. A város hatalmas, napnak kitett kõ-, beton- és aszfaltfelületei ehhez hasonlóan ontják magukból a meleget, ami a szûk utcákból ráadásul nem tud eltávozni. Érints meg egy napsütötte falat, és megérzed, mennyire felhevül. Ennyi...

Az pedig, hogy valami mennyire melegíti a levegõt, NEM a hõmérsékletétõl, hanem a leadott teljesítménytõl függ, akár tetszik, akár nem. Ezt tényleg hatodikban tanítják fizikából... Sértõdés helyett a gyertyaláng és a radiátor példáján legalább pár másodpercig tényleg érdemes lenne elgondolkoznod, és még fizikakönyv nélkül is megértenéd, miért nem a hõmérséklet számít ilyenkor.

Hidd el, nem te vagy az elsõ, aki ezeket a kérdéseket vizsgálja. Ha elõtted MINDEN kutató mérésekkel, számításokkal azt igazolta, amit neked próbálok elmagyarázni, akkor legalább egy cseppet illik gyanakodni, hogy a te ezzel ellenkezõ sejtésed téves...

Mert ha a CO2-t pakoljuk a föld alá, akkor a szénhidrogénkutató geológusok majdnem ugyanazt csinálhatják, mint eddig, ha viszont atomenergiára állnánk át, akkor képezhetnénk át magunkat urán- és hulladékelhelyezés-kutatóvá.


Na jó, persze nem rajtunk múlik, kevesek vagyunk mi ehhez. Én pl. személy szerint egyet is értenék az atomenergiára való átállással. Ám szerintem ez még nagyobb egyszeri beruházási költséget jelentene, amit még nehezebben nyelnének le a fogyasztók, mint Dexion példájában a CO2-megkötés árát. Hogy hosszú távon ez is bõven megérné a pénzét, azt sajnos a döntéshozókkal nehéz megértetni... De az átállás még ideális esetben sem menne egyik napról a másikra, tehát áthidaló megoldásként mindenképp jól jön a CO2-tárolás.

Ez már sértõ...

Minõsíthetetlen ez a hangnem ahogy viselkedsz és lekezelsz.

Ez már személyeskedés...

Csak hangosan gondolkoztam a számokkal kapcsolatban.

Próbálok valamiféle magyarázatot találni arra, hogy nyáron mi az ami még pluszban megemelheti a városok hõmérsékletét.

A múltkor Budapesten a körúton megálltam a kocsisor mellett, gondolom Te még nem csináltál olyat... Olyan meleg volt, szinte izzott a levegõ.

A lakóházak azért nem tudnak ekkora hõt kibocsájtani...

Fõleg nyáron nem... Vagy Ti nyáron is fûtötök ? :-) (60-70 C-os a radiátor ? )

Továbbra is tartom a véleményem.

A leadott teljesítményt (idõegység alatt a környezetet melegítõ energiát) WATTBAN mérik. Nézz át egy hatodikos fizikakönyvet, ami elmagyarázza, mi köze van ennek a hõmérséklethez.

[a te logikáddal a 60-70°c-os vizet keringetõ radiátorokat el lehetne dobni, helyette égethetnénk gyertyákat a fûtéshez, hiszen azok lángja 1000°c-os is megvan...]

Mérmér.. mert a sötétzöldek azt hiszik, hogy a barlang a normális életforma

Viccen kivül pedig valóban összehasonlíthatatlanul kisebb környezeti terhelése van egy korszerû atomerõmûnek és még olcsóbban is termel, mint sok más erõmû.

Ezért nem értem, hogy miért gondolkoznak/gondolkozunk a CO2 összegyûjtésén a kéményekbõl, amikor már rendelkezésre áll a technológia! Nevezetesen az atomerõmû. Nuku CO2. De eszetlenül, "no atom" feliratú táblákkal tüntetni még mindig jobban tudunk, mint reálisan összehasonlítani a kockázatot (a rövid- és hosszútávút egyaránt), és dönteni.

Azért mondjuk egy Mondeo, BMW 5, S80 méretû kocsiban (1600 kg kb) elég furán mutatna egy 800 köbcentis motor

Legalábbis a mai technikai szinten, hiszen még egy Focus, Astra is túl nagy egy mai 1400 köbcentis motorhoz, nézd meg az érdi vagy a gödöllõi emelkedõt, vagy a lámpánal indulásokat. Aránytalanul nagy terhelés és fogyasztás jár ezekkel, az 1600-1800 köbcentis motorok értelmes vezetés mellett akár kevesebbet fogyasztanak mint az 1400-asok.

Normális alakú autóval a 90 km/óra haladáshoz egyébként kb 25-30 LE teljesítmény kell, ennyi képes legyõzni az ellenállásokat meg a veszteségeket, tehát a 40 lóerõs motor tényleg elég lenne, csak ugye a gyorsulás...

A 2000 köbcenti tényleg elvinne normális tempóban bármit, amivel ma közlekednek az utakon, 6-7-8 literes (dízel)fogyasztás mellett is akár, ezért írtam ennyit.

Paradox módon egyébként a sebesség növelése nem mindig emeli a balesetek számát.

Hozzáteszem, nem feltétlen értek egyet pl az EUR 5 szabvánnyal, mert a sok környezetvédõ intézkedés (dizelnél a részecskeszûrõ pl meg stb) szépen viszi fel a fogyasztást, igy nem biztos hogy egy 8 litert fogyasztó EUR 5 motor kevésbé szennyezõ mint egy 7 litert fogyasztó EUR 4.

Nagyjából egyetértek, viszont kinek kell 2000 köbcentiméter és 400 lóerõ? Ha megnézed napjaink városi közlekedését akkor nyilvánvaló, hogy a kb. 25 km/h átlagos forgalmi sebességhez bõségesen elegendõ egy 40 lóerõs autó, amit ma már akár 800 köbcentibõl is ki lehet hozni, sõt, vélhetõen még kevesebbõl is (a Trabant a maga 599 köbcentijével 27 lóerõt tudott ). "Távolsági" autózáshoz sem kell az a 400 lóerõ, hiszen 40 és 400 között csupán a gyorsulásban van különbség; elérve a 80-100 km/órát már mindegy, miben ülsz A 80 km/órát sem véletlen írtam, Svédországban ennyi a megengedett maximum - és ez tökéletesen elég is. Kevesebb baleset, nyugodtabb (hosszabb ) élet, alacsonyabb CO2-kibocsátás, az erõforrások kímélése - nem ezt akarjuk?

Már megint nem veszed magadhoz a tényeket, világosan le lett vezetve...

Usrin !

A nagy számolgatás közepette kifelejtetted az arányokat.

Az élõlények max. 36-39 C-ot bocsájtanak ki, az autók meg 70-80 C-ot is akár...

Nos melyik a több?

Zoli

Azért van ennek egy másik oldala is: a környezetvédelmi (nem olcsó) beruházások díját valakinek meg is kell fizetni. Képzeld el mekkora hõzöngés lenne, ha bejelentenék, hogy mondjuk a földalatti CO2 tárolók építési költsége miatt 10 Ft-al drágább az áram holnaptól.

Vagy végre ki kellene jelenteni, hogy holnaptól nem támogatjuk az értelmetlen, környezetvédelminek látszó (repce, kukorica és tsai) beruházásokat - fõleg hogy a világ szegényebbik fele kezd éhenhalni a megfizethetetlen élelmiszerárak miatt - , csak azokat, aminek igazán van haszna (H, magfúzió, hordozható nukleáris/fúziós erõforrások). És mondjuk maximáljuk 2000 köbcentiben az eladható autók térfogatát, az ebbõl kihozható maximálisan 400-420 lóerõ bõségesen lefedi a mai lóerõ-kínálatot.

Ha nem a közvetlen hõtermelésre, hanem a szennyezõ gázok kibocsátására gondolsz, abban már tényleg jelentõs a közlekedés szerepe, ráadásul itt sokkal nehezebb "megúszni" a kibocsátást. Pl. ha akarnánk, egy erõmû kéményébõl összegyûjthetnénk és közömbösíthetnénk vagy tárolhatnánk a CO2-t (kár, hogy az akarat hiányzik), de az autóknál ez megoldhatatlan. Azaz tényleg a tömegközlekedésé (és az elektromos meghajtásé) kell, hogy legyen a jövõ, hiszen az erõmûvi energiát sokkal könnyebb környezetbaráttá tenni.

Igen, benéztem kicsit, mert csak a "nem-Amerikai" területeket néztem, igy jobban megnézve inkább az látszik ,hogy a jégtakaró és vele a havas terület (Szibéria-Norvégia) - (Alaszka-Kanada) irányban "csúszkál".

Szia Usrin !

Korrekt volt a számokkal, köszi :-)

Egész jól levezetted, meggyõzõ volt.

Ha nem baj, azért én még mindig a megnövekedett gépjármûforgalmat okolnám. mivel a gyárak pontszerû szennyezõdést okoznak, az autók, meg mindenütt jelen vannak, és ugyanolyan hatásfokkal bocsájtják ki a szennyezõ anyagokat.

Szolnokon csináltam egész jó képeket tavaly szélcsendes idõben a 4-es fõút feletti levegõrõl. Vastag fekete csík a 4-es felett reggel...


Üdv. Zoli

Így van, sõt, SOKKAL kisebb fajsúlyú - erre (is) próbáltam rávilágítani a számokkal.

szerintem a hõsziget-probléma egy kicsit kisebb fajsúlyú gond, mint a USA, Kína vagy India gyáraiból kiengedett több millió tonna szennyezõanyag.

Ne hari, de amit leírtam, azt nem én álmodtam, a városi hõsziget képzõdését rengetegen kutatták már. Akár tetszik, akár nem, a betont a napsugárzás akkor is felmelegíti, ha nincsenek autók - érj csak hozzá nyári napsütésben, és meglátod...

Számoljunk csak!

A világon 600 millió autó van (ez tény). Tegyük fel, hogy egyszerre 10%-uk mûködik (valójában kevesebb, de kerekítsünk felfelé). Legyen a teljesítményük átlagosan 100 lóerõ (ez megint csak felfelé kerekítés): 100 LE = 75 kilowatt = 75 000 watt. Ez végsõ soron hõvé alakul, tehát a világ autóforgalma összesen 60 000 000 * 75 000 = 4500 milliárd watt (4500 GW) hõt termel.

Összehasonlításként: van a Földön 6 milliárd ember, õk fejenként (ne feledjük, a testünk is 36-37°C-os) 120 wattot termelnek. Tehát az emberiség összesen 6 000 000 000 * 120 = 720 milliárd wattot (720 GW). És akkor hol van még az állatvilág? Ha mindent összeadunk, az élõlények messze felülmúlják az autók hõtermelését, azt pedig talán nem kell ecsetelni, hogy a Föld egésze szempontjából ez mennyire jelentéktelen.

A Földet érõ napsugárzás teljesítménye pedig 174 000 000 GW, azt hiszem, ez már nem igényel kommentárt.

Így van, helyreállítaná magát elõbb-utóbb, ahogy már számtalanszor tette.
Ha nem változtatunk magatartásunkon...nos, akkor is a természet lesz a nyertes, tudnillik visszavág.

Bízok, reménykedek. Hátha hamarosan elkezdik kidolgozni a lépéseket a környezetbarát technológiák bevezetésére.

Vagy ha már elkezdték, a multik, gyárak , autógyártók is belátják, hogy végsõ soron MINDENKINEK jobb lesz.

Ha nem látják be, tovább változik az éghajlat. A mezõgazdaságban katasztrófák lehetnek, az ellátás komoly problémákkal szembesül, olyanokkal, amelyeket mi okoztunk.


Kíváncsi vagyok mi lesz ebbõl...

A városi hõsziget jelentõs és nagyobb része télen a fûtésbõl származik, mivel óriási tüzelési-szigeteési hatásfokaink miatt a környezetet fûtjük javarészt.

Globálisan azonban komoly befolyásoló tényezõje ezeknek nincs.

Usrin !

Ne hari, de nem feltétlenül értek egyet. Bocsi.

Az autók hûztõvize hány fokos is ? (80-90)
Hová távozik az a hõ? (a szabadba)
Mennyi autó van a világon forgalomban? (sok millió)

Tehát annyiszor 80 C-kal kell számolni.

Sétáltál már álló hosszú kocsisor mellett? Tûzforró a levegõ szinte.

Ekkora hõt nem bocsájt ki semmi más a városokban ekkor a tömegben. A lakások fûtésébõl származó hõsziget elenyészõ, inkább a távhõvezetékek nyomvonalán lehet mérni elég furcsa hõmérsékleteket.

Viszont igaz, hogy a kibocsátott CO nagyon veszélyes lehet.

Abban egyértelmûen igazat adok, hogy a növényzettel borított terület kevéssé melegszik fel, de sajnos ebbõl egyre kevesebb van.

Üdv. Zoli

Robbie!

Annak kell bekövetkeznie, ami be is fog: Az emberiség saját magát fogja kipusztítani nem is olyan sokára....

Több dolgot lehetne tenni a drasztikus és negatív irányba történõ éghajlatváltozás ellen, csak az a baj, hogy a pénz beszél.

Pl.

- Támogatnám és finanszíroznám a tömegközlekedés fejlesztését.

- Alternatív energiával hajtott jármûvek feljesztésére különítenék el komoly pénzeket.

- Bevezteném a környezetvédelmi adót azoknak, akik valamilyen káros anyag kibocsájtással pontszerû szennyezõdést okoznak (gyárak, de akár személyautók is) és a befolyt összegbõl a fenti két pontban foglaltakat támogatnám.

Az a baj, hogy ezt osrszágos szinten megoldani édeskevés, uniós, vagy inkább globálisabb szinten kellene lépni.

Higyjétek el, igaz nem olyan sokára, de a természet helyreállítaná magát.


Üdv.

Zoli

A városi "hõszennyezésért" az autók csak nagyon kis részben felelõsek. Ha leállítjuk az összes jármûvet, a Nap akkor is sokkal könnyebben felmelegíti a falakat, betont, aszfaltot, mint egy növényzettel borított területet, és a szûk utcákban akkor is megreked a meleg levegõ. Nyáron ez a hõsziget oka, télen pedig a lakások fûtésébõl (és tökéletlen szigetelésébõl) eredõ hõtöbblet. Ehhez képest az autók sehol sincsenek: "õk" a kibocsátott szén-dioxiddal okozhatnak komoly károkat, hiszen az egyenletesen elkeveredik a légkörben, így üvegházhatásával az egész Földet képes melegíteni.

Másrészt a városi hõszigetek ahhoz nagyon-nagyon kicsik, hogy az egész Föld (vagy akár egy országnyi terület) klímájára érezhetõen kihassanak: a Föld összes városa együttvéve nem termel annyi hõt, mint egy vulkánkitörés. Márpedig a legnagyobb vulkán sem tudja a légkört közvetlenül "felfûteni", azok is csak a kibocsátott gázok sugárzáselnyelõ ill. visszaverõ hatása miatt befolyásolják a klímát.

mzoli, tökéletesen egyetértek veled !

Szennyezés réges-régen is elõfordult, de akkor legalább a természet okozta azokat, amiket ki is hevert és helyre is "igazította" saját magát. Tehát megvolt a természet saját körforgása. Régen is voltak komoly éghajlatváltozások, hideg majd forró periódus, de ezek ezer-millió éve alatt mentek végbe.
De ez a durva, undorító méretû szennyezés, CO2, metán és sok más egyéb nagyon de nagyon beleszól az éghajlat alakulásába !!!
Képzeljétek el, mennyivel tisztább lenne minden a több millió tonna CO2 nélkül, amit évente kiengedünk a légkörbe. Mi jogon ??? "Kérdezhetné" a természet...
"Miért nem vigyáztok rám? Ott van a szélenergia, napenergia, ha nem is tudnátok a teljes energiaszükségletet ezekkel pótolni, legalább vegyetek vissza a szennyezésbõl! Minden szennyezésbõl ! "




Közben csak tüntessük ez az õserdõket is...


Nem tudom minek kell bekövetkeznie, hogy felébredjenek a multik, gyáróriások?!?!

Szia Cauchy !

A hõszennyezésnek véleményem szerint kártékonyabb hatása van, mint a kipufogó gázoknak.

Mivel ha a hõmérsékletet emeled a kémiai reakciók is gyorsabban , sokszor hevesebben játszódnak le. Ezt úgy értem, hogy hatványozódva fog növekedni a hõszennyezés okozta változásoknak a kellemetlen "tünetei".

Gyakorlatilag eljutottunk oda, hogy ez már visszafordíthatatlan folyamat lett. Tehát, ha most leállnának csak a személyautók mindenütt és akár egy évig nem lenne forgalom, ami elég extrém és elképzelhetetelen, akkor sem tudnak "fellélegezni" a környezet, a szennyzõdéstõl.

Gyakolatilag el fogunk odáig jutni, hogy az embernek saját maga lesz a legnagyobb ellensége, saját faját fogja kinyírni a bolygóról.

Válaszolva a feltett kérdésedre, az éghajlatváltozás emberi komponensei lényegesen nagyobb számban okoznak kárt, mint a "nem emberi", vagy akár természetinek is nevezhetjük.

Gondolkozz el, az ipari forradalomig (1600évek közepe), milyen gyönyörû érintetlen tájak voltak, a zöld is sokkal több volt, volt legelõ, nem ekkora betonrentgeteg mint most,a mi nemhogy elnyeli, de ontja a hõt. Pedig abban az idõben is voltak természeti katasztrófák, pl. vulkánkitörések, földrengések, stb... amik befolyásolhatták volna az éghajlatot, csak éppen nem tették, mert a természet rendbehozta saját magát. De ekkor a teherrel már nem bír sajnos...

Üdv. Zoli

"Az éghajlatváltozás egyértelmû, hogy a károsanyag kibocsátással függ össze."

"nem is a kipufogógázok okozzák a legnagyobb kárt, hanem a hõszennyezés"

Most akkor melyik?

Nekem nem ennyire egyértelmû a helyzet. A mai tudományos álláspont szerint az éghajlatváltozásnak vannak emberi és nem emberi komponensei. A vita azon van, hogy a komponensek közül melyiknek mekkora a szerepe és milyen idõtávon zajlik.

Sziasztok !

Az éghajlatváltozás egyértelmû, hogy a károsanyag kibocsátással függ össze.

Ha megfigyelitek, az utóbbi 15 évben ugrásszerûen megnõtt a gépkocsik száma mind Magyarországon, mind európa fejlettebb országaiban.

Meg lehet figyelni, hogy a nagyvárosokban fokokkal melegebb van, mint kis településeken.

Miért?

Jóval nagyobb a gépjármûforgalom. Amellett, hogy a kipufogógázok szennyezik a levegõt beszélnünk kell ún. hõszennyezésrõl.

Ugyanis, ha belegondoltok, hogy az autók hûtõvize 80-85 C is lehet, és az a hõmennyiség a környezetbe távozik ott nyelõdik el, akkor megállapítható, hogy nem is a kipufogógázok okozzák a legnagyobb kárt, hanem a hõszennyezés.

Statisztika készült róla, hogy fokokkal megemeli a nagy autó forgalom a városban a hõmérsékletet.

Megoldás?

Kisebb gépjármûforgalom, illetve elektromos autók, de sajnos a "zsíros" arab olajcégek úgysem hagyják. Úgyhogy romboljuk tovább a környezetet....

Üdv. MZoli

"Nem hiszem el, hogy a világ nem tudna globálisan összefogni annak érdekében, hogy jelentõsen csökkenjen a károsanyag-kibocsátás."

Pedig elhiheted,a pénz nagyobb úr sajnos.De még ha össze is fogna minden ország annak eredménye csak jó 50 vagy még több év múlva lenne.

Nekem ez nem annyira egyértelmû.

1:A sarki jég elolvadásásához nem évek kellenek, évszázadok-ezredek, a grönlandi jégsapkához pedig tíz és százezrek.
2: Nem úgy tûnik, hogy gyorsuló irányba tolódnánk, sõt stagnálunk az utóbbi évtizedben.

A csapadék kivételével,tiszta amerika lenne...

Én is ezt akartam írni...
Ha nem is állna le de lennének szélsõségek, elmaradások, erõsödések, stb... Itt a Kárpát-medencében pedig nagy aszályok, hirtelen, erõs viharok, télen pedig extrém hidegek. Az egészre pedig a kevés csapadék lenne a jellemzõ.
Ha valaki pedig azt hinné hogy magamtól okoskodok itt, ezt valahol olvastam már régebben...