Légköroptika
Fú, sztem ide ilyeneket ne írj, még valami betévedõ érdeklõdõ komolyan veszi. :-)))
Akármennyit kérdezhetsz. 
Mennyivel távolabbira gondolsz?
A 22 foknyira lévõ melléknap pl. magas napálláskor kintebb csúszik, de az csak pár fokot jelent.
Ha brutálisan fényes a 22 fokos melléknap, akkor annak is lehet melléknapja, de ez iszonyú ritka. Lásd pl.: Link
Meg van ugye a Naptól 120 fokra a 120 fokos melléknap, de az inkább fehér. Link
Meg piramis kristályok csinálnak még melléknapokat itt-ott. Lásd az íveket ezen a szimuláción: Link
Mennyivel távolabbira gondolsz?
A 22 foknyira lévõ melléknap pl. magas napálláskor kintebb csúszik, de az csak pár fokot jelent.
Ha brutálisan fényes a 22 fokos melléknap, akkor annak is lehet melléknapja, de ez iszonyú ritka. Lásd pl.: Link
Meg van ugye a Naptól 120 fokra a 120 fokos melléknap, de az inkább fehér. Link
Meg piramis kristályok csinálnak még melléknapokat itt-ott. Lásd az íveket ezen a szimuláción: Link
Kérdezhetek mégegyet? Van olyan, hogy 20 foknál távolabbi melléknap?
Érdekes, amit írnak róla, én is mosolyogva olvastam. Én se nagyon tudok elképzelni olyan helyzetet, hogy levegõ kerülne bele, de ott valahogy megmagyarázták. A kismanós elképzelés szimpatikus. 
Olyan elmélet is volt, hogy a ködív vastagsága és színe azért változik, mert az ember ahogy jön le a hegyrõl, egyre távolabb kerül tõle a Nap és ez módosítja a fénytörést.
Olyan elmélet is volt, hogy a ködív vastagsága és színe azért változik, mert az ember ahogy jön le a hegyrõl, egyre távolabb kerül tõle a Nap és ez módosítja a fénytörést.
Nem, de ekkora marhaságot még nem hallottam. Miként alakulna ki megfelelõ tömegû üreges vízcsepp természetes úton? Kismanók apró szívószállal bubit fújnak a cseppekbe? :-)))
A srác képe graupelzáorkor készült, a graupel és a víz vegyesen esett. A vízcseppekben lehet valamennyi a graupelbõl, ami épp olvad estében, akár ez is segítheti a torzulást. (mielõtt felvetnéd, ugye a graupel nem optikai közeg, ha érted, hogy mondom :-)))
Viszont azt se feledd, hoyg erõs szél is volt, nem tudom, az pl. segíthet-e a torzulásban, de ki nem zárom. Ha láttad miként esett, érted. :-) Nálunk vízszintesen...
A srác képe graupelzáorkor készült, a graupel és a víz vegyesen esett. A vízcseppekben lehet valamennyi a graupelbõl, ami épp olvad estében, akár ez is segítheti a torzulást. (mielõtt felvetnéd, ugye a graupel nem optikai közeg, ha érted, hogy mondom :-)))
Viszont azt se feledd, hoyg erõs szél is volt, nem tudom, az pl. segíthet-e a torzulásban, de ki nem zárom. Ha láttad miként esett, érted. :-) Nálunk vízszintesen...
Mostanában sok ködíves cikket olvastam és régen (1800-as évek végén) élt egy olyan elmélet, hogy a ködív azért más, mint a szivárvány, mert üreges vízcseppek hozzák létre. Persze késõbb rájöttek, hogy ez hamis feltételezés. Tudsz esetleg róla, hogy készült-e már ilyen szimuláció szivárványra? Lehet, hogy mégsem olyan nagy butaság az üreges cseppek elmélete és esetleg ez a "torzulás" módosíthatja annyiban a fényutat, hogy létrehozza az iker szivárványt. Miközben persze ott az a csomó "rendes" vízcsepp is, ami meg a normál szivárványért felelõs. Lehet, hogy butaság, csak ötletelek.
Ez ikergyanús nekem. De lehet, hogy csak számfelettik. Link
Viszont akármi is, gyönyörû!
Viszont akármi is, gyönyörû!
Nálunk melóhelyen sáros lett az ablak a mai záporok után. Lehet, hogy nem most esett ki a homok, hanem rá volt tapadva az ablakokra, s ez az esõ ma csk összemosta. TÉny: sáros.
Wáááoooo!!!!! Én is futkároztam mindenfele utána, de innen nem lehetett látni : (((
Nagyon szép!!!!
Nagyon szép!!!!
Megnéztem a Holdas képet, tényleg nagyon szép!!! És jól láttam, hogy alsó felsõ holdoszlop is van rajta? Vagy az csak becsillanás?
Köszönöm a kimerítõ választ!!! : ) Így már értem, hogy a különbözõ felhõzetek részletesebb tanulmányozásával lehet jobban megérteni õket! : ) Akkor most ebbe ásom bele magamat.. és kíváncsian várom az üllõs jelenségeket!! : )
Addig is, míg Alex ideér.
Szóval a gravitáció egyformán hat minden kristályra, a hõáramlások persze nem, ám amikor olyan erõs hõáramlások vannak fenn, akkor azt a felhõ alakján simán látni, mert alapvetõen nem Ci hanem Cc képzõdik. Ilyenkor általában csak a Cc virgáin tud kialakulni haló - persze ez is lehet állat jó, ilyenek pl. a lyukfelhõkben kialakulók.
A légmozgások hatásáról a leglátványosabb felvétel az SDO felbocsátásakor készült videó, amin látni, hogy a rakéta lökéshullámai szétzúzzák egy pillanat alatt a melléknapot Link (1:25-tõl kb)
A gyengébb hõáramlások viszont lassabban mozgatják a kristályokat, így lehet olyan kevésbé kristályállás-érzékeny jelenség, amit nem nagyon befolyásolnak.
Minden kb attól függ, milyen magasan van a cucc, amin a haló létrejön. Nyáron majd figyeld a zivatarok üllõit, hogy milyen gyakran lesz rajta valami halóelem!
Amikor melegfront elõtt vagyunk és szép, lassan felvonuló Cs réteg van, akkor abban viszonylag kevés mozgás van, így tényleg ekkor tudnak a legszebb halók kialakulni. A hidegfrontok elõtt sokszor erõsebb szelek fújnak fenn, így hiába van esetleg látványos Ci, akkor se nagyon jön létre hosszan látszó jelenség. A felhõfajtákat jó alaposan kiismerve lehet következtetni arra, hogy mi szél van odafenn. Akár a kondenzcsíkok is jók erre, azok meg általában akkor is jelen vannak, ha a felhõk még nem értek ide. Ha a csíkok keskenyek maradnak és hamar elhalnak, akkor kevés a pára; ha szétterjednek és Cc lesz belõlük, akkor pára van bõven, a szél se jelentõs, de a hõmozgás már több; ha szétterjednek és Ci spi, Ci fib meg Ci unc lesz belõlük, akkor lesznek a brutál színes, élénk CZA-k meg melléknapok (amit Controll Ági vadászik :-)) Ez utóbbi esetben van fenn szél, de egyenletesen fúj és nem túl erõs. NE keress halót, ha Cc lac vagy Ci lac látható, mert a lacunosus atrtól olyan tépett és szabálytalan alakú, hogy pörgeti fenn az összevissza fújó szél. Ha mégis látsz rajta halót, akkor vagy gyanakodj, hogy két réteg felhõ van, vagy vegyél lottót. :-)
Ha több a felhõ, arra is figyelni kell, hogy az hány rétegben van, mert sokszor az alsóbb, gomolyos jellegû felhõk simán eltakarják a felsõ, Ci vagy Cs réteget. Ilyenkor úgy tûnhet, hogy a halóelemek nem is a Cs vagy Ci segítségével jönnek létre, mint pl. itt Link - de alaposabban meglesve már látni, h ott egy kondenz a gomolykák fölött.
Felhõfajtákhoz itt a metnetes felhõatlasz, ahol megnézheted õket: Link
Szóval a gravitáció egyformán hat minden kristályra, a hõáramlások persze nem, ám amikor olyan erõs hõáramlások vannak fenn, akkor azt a felhõ alakján simán látni, mert alapvetõen nem Ci hanem Cc képzõdik. Ilyenkor általában csak a Cc virgáin tud kialakulni haló - persze ez is lehet állat jó, ilyenek pl. a lyukfelhõkben kialakulók.
A légmozgások hatásáról a leglátványosabb felvétel az SDO felbocsátásakor készült videó, amin látni, hogy a rakéta lökéshullámai szétzúzzák egy pillanat alatt a melléknapot Link (1:25-tõl kb)
A gyengébb hõáramlások viszont lassabban mozgatják a kristályokat, így lehet olyan kevésbé kristályállás-érzékeny jelenség, amit nem nagyon befolyásolnak.
Minden kb attól függ, milyen magasan van a cucc, amin a haló létrejön. Nyáron majd figyeld a zivatarok üllõit, hogy milyen gyakran lesz rajta valami halóelem!
Amikor melegfront elõtt vagyunk és szép, lassan felvonuló Cs réteg van, akkor abban viszonylag kevés mozgás van, így tényleg ekkor tudnak a legszebb halók kialakulni. A hidegfrontok elõtt sokszor erõsebb szelek fújnak fenn, így hiába van esetleg látványos Ci, akkor se nagyon jön létre hosszan látszó jelenség. A felhõfajtákat jó alaposan kiismerve lehet következtetni arra, hogy mi szél van odafenn. Akár a kondenzcsíkok is jók erre, azok meg általában akkor is jelen vannak, ha a felhõk még nem értek ide. Ha a csíkok keskenyek maradnak és hamar elhalnak, akkor kevés a pára; ha szétterjednek és Cc lesz belõlük, akkor pára van bõven, a szél se jelentõs, de a hõmozgás már több; ha szétterjednek és Ci spi, Ci fib meg Ci unc lesz belõlük, akkor lesznek a brutál színes, élénk CZA-k meg melléknapok (amit Controll Ági vadászik :-)) Ez utóbbi esetben van fenn szél, de egyenletesen fúj és nem túl erõs. NE keress halót, ha Cc lac vagy Ci lac látható, mert a lacunosus atrtól olyan tépett és szabálytalan alakú, hogy pörgeti fenn az összevissza fújó szél. Ha mégis látsz rajta halót, akkor vagy gyanakodj, hogy két réteg felhõ van, vagy vegyél lottót. :-)
Ha több a felhõ, arra is figyelni kell, hogy az hány rétegben van, mert sokszor az alsóbb, gomolyos jellegû felhõk simán eltakarják a felsõ, Ci vagy Cs réteget. Ilyenkor úgy tûnhet, hogy a halóelemek nem is a Cs vagy Ci segítségével jönnek létre, mint pl. itt Link - de alaposabban meglesve már látni, h ott egy kondenz a gomolykák fölött.
Felhõfajtákhoz itt a metnetes felhõatlasz, ahol megnézheted õket: Link
Sajnos a zalaegerszegi cimborám még mindig nem regelt be ide, de megjegyzem, hogy irgalmatlan mellékholdakat, felsõ érintõt meg Hold-CZA-t fényképezett tegnapelõtt. Sõt, sztem a CZA mellett kis felsõ oldalív is figyel, ha jól látom.
Aki fenn van FB-on, annak mondom, hogy megosztottam a képeit, érdemes megnézni. :-)
Aki fenn van FB-on, annak mondom, hogy megosztottam a képeit, érdemes megnézni. :-)
..ja még ezt akartam reggelrõl megmutatni.. nem tudom mennyire látszik, hogy a felhõk árnyéka, a levegõben ér véget.. Link
Ma este sikerült végignéznem az elõadásodat és nagyon tetszett, nagyon tartalmas és rendkívül hasznos volt!! : ) Több dolgot sikerült így jobban megértenem! : ) Azt hiszem a mai poros kérdésem sem lett volna kérdés.. bár ha jól értelmeztem, a por azért segíthetett több kristály elõállításában (?)
Mindenesetre bennem még maradt kérdés és érdekelne, hogy a kristályokkal kapcsolatban azt mondjátok, hogy akkor a legszebb a jelenség, ha egyáltalán nincs légmozgás és egy irányba állnak a kristályok.. (pl.) ilyenkor mi újság a gravitációval vagy egyéb hõáramlásokkal? Azaz mégis milyen mozgást végeznek? Egyformát, vagy jelenségenként változó? Egyáltalán létrejöhet olyan állapot, amikor nem mozognak? És ilyenkor a kristály is forgolódik, vagy úgy kell elképzelni, mint egy leejtett darab kõ "semerreforgása"? Több gyp-s videón pl. úgy látszik, mintha kavarognának.. olyankor honnan merre?
(elnézést, ha kicsit érthetetlen a kérdésem, de remélem sikerül rá valamilyen választ adni : )
És más: a reggeli melléknaphoz most vettem észre, hogy haló is tartozott.. ezen egy darabka: Link ..itt is hosszabb.. Link ..illetve ezt sajnos akkor nem vettem észre, mikor rutinból kifotóztam rohanás közben az ablakon, csak most.. ,: D Link Link (bevallom nekem az utóbbi kettõn van egy kérdõjeles rész, de ha másnak nem tûnik fel, akkor semmi..)
És még egy kérdés, hogy próbálom kitalálni ezt a porral kapcsolatos fénykorongot, hogy hol milyen távol lehet a határa.. és pl. ezen a képen lehet látni? Link
Köszi!!
Mindenesetre bennem még maradt kérdés és érdekelne, hogy a kristályokkal kapcsolatban azt mondjátok, hogy akkor a legszebb a jelenség, ha egyáltalán nincs légmozgás és egy irányba állnak a kristályok.. (pl.) ilyenkor mi újság a gravitációval vagy egyéb hõáramlásokkal? Azaz mégis milyen mozgást végeznek? Egyformát, vagy jelenségenként változó? Egyáltalán létrejöhet olyan állapot, amikor nem mozognak? És ilyenkor a kristály is forgolódik, vagy úgy kell elképzelni, mint egy leejtett darab kõ "semerreforgása"? Több gyp-s videón pl. úgy látszik, mintha kavarognának.. olyankor honnan merre?
(elnézést, ha kicsit érthetetlen a kérdésem, de remélem sikerül rá valamilyen választ adni : )
És más: a reggeli melléknaphoz most vettem észre, hogy haló is tartozott.. ezen egy darabka: Link ..itt is hosszabb.. Link ..illetve ezt sajnos akkor nem vettem észre, mikor rutinból kifotóztam rohanás közben az ablakon, csak most.. ,: D Link Link (bevallom nekem az utóbbi kettõn van egy kérdõjeles rész, de ha másnak nem tûnik fel, akkor semmi..)
És még egy kérdés, hogy próbálom kitalálni ezt a porral kapcsolatos fénykorongot, hogy hol milyen távol lehet a határa.. és pl. ezen a képen lehet látni? Link
Köszi!!
Nálam is ilyesmi látszott, kb ilyen erõvel. Megint túl sok szél volt odafenn ahhoz, hogy normálisan beállhassanak a kristályok. :-(
Értem!! ,: D és köszönöm a helyreigazítást! : )
(az utolsó jobb oldali melléknap volt és akkor minden felhõn : )
..és nagyon érdekes most kint az ég a levegõben végzõdõ felhõárnyékokkal.. : )
(az utolsó jobb oldali melléknap volt és akkor minden felhõn : )
..és nagyon érdekes most kint az ég a levegõben végzõdõ felhõárnyékokkal.. : )
Szépek! Mint mindig! Jól mondja Rafy, az ott nem poroszlop, hanem naposzlop. Voltak reggel magasszintûk és azok hozták létre. De van még fenn homok is. Természetesen a homok és a magasszintû felhõzet egyszerre is jelen lehet. A szivárványszínû foltocska pedig egy jobb oldali melléknap, szintén a magasszintûknek hála.
Jól mondja Rafy, az ott nem poroszlop, hanem naposzlop. Voltak reggel magasszintûk és azok hozták létre. De van még fenn homok is. Természetesen a homok és a magasszintû felhõzet egyszerre is jelen lehet. A szivárványszínû foltocska pedig egy jobb oldali melléknap, szintén a magasszintûknek hála.
Szép képek! Poroszlop nem létezik mert a homokszemcsék nem verik vissza (vagy csak igen csekély mértékben) a fényt! Esetleg annyiban segíthetnek, hogy egyfajta kondenzmagok amire ráfagy a levegõ páratartalma és esetleg úgy képzõdik jégkristály. De ezt a nálam okosabbak elmagyarázzák majd!
Amúgy reggel orbitális konendzárnyék volt: Link - ez még hagyján, de amit készítettem telefonnal! Az egész égboltot átívelte! Délután jövök a képekkel!
Amúgy reggel orbitális konendzárnyék volt: Link - ez még hagyján, de amit készítettem telefonnal! Az egész égboltot átívelte! Délután jövök a képekkel!
Rendkivül érdekes képek. És szépek! A poroszlop(?)ról (felsõ állású oszlop, kérdés, hogy jégkristályokon vagy por/homokkristályokon jött létre) és különösen a melléknap-gyanús szivárvány-szinezetû jelenségrõl (ha melléknap, akkor jobboldali, ha nem az, valami egészen különös jelenségrõl lehet szó) célszerû megvárnunk Noli véleményét.
A poroszlop(?)ról (felsõ állású oszlop, kérdés, hogy jégkristályokon vagy por/homokkristályokon jött létre) és különösen a melléknap-gyanús szivárvány-szinezetû jelenségrõl (ha melléknap, akkor jobboldali, ha nem az, valami egészen különös jelenségrõl lehet szó) célszerû megvárnunk Noli véleményét.
A melléknap-köriv teljesen nyilvánvaló. A sivatagi eredetû homokfelhõ mindkét képen felismerhetõ.
Fölöttébb érdekes kép: a gomolyfelhõk ellaposodtak, a heves szél azokat mindkét oldalon szépen megnyirta. A felhõfaj ebben az esetben már nem Cumulus, hanem Stratocumulus cumulogenitus. (A felvétel közelében hegység lehet, az okozhatja a több rétegûség, a "felhõemeletek" kialakulását.)
Jó cikk Noli, ahogy mindig.
Mostanában ritkán hozok nektek képet, de most hoztam némi naplementét:
Link
Mostanában ritkán hozok nektek képet, de most hoztam némi naplementét:
Link
Gratulálok mindenkinek az elmúlt napok képeihez, különösen az ikerszivárványhoz!
A tegnapi port követõen ma már többször volt haló is délután, de a még mindig jócskán poros légkör miatt nem lehetett olyan szépen látni. Egy körülírt Szombathelyrõl: Link A kép jobb szélén halványan egy melléknap is látszik.
Nem sokkal késõbb szerintem melléknap-ív is volt: Link (Az egyenesebb felhõcsíktól kicsivel lejjebb, jobbra, ívesen.)
A tegnapi port követõen ma már többször volt haló is délután, de a még mindig jócskán poros légkör miatt nem lehetett olyan szépen látni. Egy körülírt Szombathelyrõl: Link A kép jobb szélén halványan egy melléknap is látszik.
Nem sokkal késõbb szerintem melléknap-ív is volt: Link (Az egyenesebb felhõcsíktól kicsivel lejjebb, jobbra, ívesen.)
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat