Globális jelenségek
Igen, valószínûleg lassulna anélkül is, hiszen a szénhidrogének a jelenlegi gazdasági fejlõdés üzemanyagai. Minden értelemben. Ehhez kell hozzáképzelni az éghajlatváltozás okozta (valószínû) csökkenést is.
Az elõzõ hozzászólásomban az utolsó mondat így akart hangzani: Na, még mindig olyan fényes?!
Az elõzõ hozzászólásomban az utolsó mondat így akart hangzani: Na, még mindig olyan fényes?!
Akkor közelítsük meg ilyen módon a problémát. Vagyis.
Közel 7 milliárd embernek tényleg nem mindegy hogy 1 (!!! elegendõ, nem kell ide 2-3) fokkal melegebb lesz a köv 50-100 évben, vagy 1 fokkal hidegebb (akármennyire is hihetetlen, de legalább ugyanolyan nagy galibát jelentene...). Míg fél évszázda éppenhogy súrolta a 2 milliárd fõt a Föld népessége, most 3-4-szer annyian lakjuk ezt a bolygót. Bármi is lesz a jövõ, jobban, érzékenyebben fogja érinteni az emberiséget, mert a keretek szûkültek, a lehetõségek csökkentek.
"Azért azt ne felejtsük el, hogy egy olyan mértékû felmelegedés után melyet az elõrejelzések prognosztizálnak, akár csak az elkövetkezõ 50-100 évre, nem biztos hogy fentartható a jelenlegi gazdasági fejlõdés és így az életszínvonal."
Õszintén szólva szerintem ha nem lenne komoly változás az éghajlatban a következõ 50-100 évben, akkor is kicsi szerintem az esélye, hogy a jelenlegi szintõ gazd. fejlõdés és stb... fenntarható lenne ebben a formájában.
Ha jól belegondolunk a második világháború után gazdasági fejlõdés indult meg, plusz életszínvonal javulás - talán. Töretlenül halad(t) felfele, valamikor meg kell torpannia.
Közel 7 milliárd embernek tényleg nem mindegy hogy 1 (!!! elegendõ, nem kell ide 2-3) fokkal melegebb lesz a köv 50-100 évben, vagy 1 fokkal hidegebb (akármennyire is hihetetlen, de legalább ugyanolyan nagy galibát jelentene...). Míg fél évszázda éppenhogy súrolta a 2 milliárd fõt a Föld népessége, most 3-4-szer annyian lakjuk ezt a bolygót. Bármi is lesz a jövõ, jobban, érzékenyebben fogja érinteni az emberiséget, mert a keretek szûkültek, a lehetõségek csökkentek.
"Azért azt ne felejtsük el, hogy egy olyan mértékû felmelegedés után melyet az elõrejelzések prognosztizálnak, akár csak az elkövetkezõ 50-100 évre, nem biztos hogy fentartható a jelenlegi gazdasági fejlõdés és így az életszínvonal."
Õszintén szólva szerintem ha nem lenne komoly változás az éghajlatban a következõ 50-100 évben, akkor is kicsi szerintem az esélye, hogy a jelenlegi szintõ gazd. fejlõdés és stb... fenntarható lenne ebben a formájában.
Ha jól belegondolunk a második világháború után gazdasági fejlõdés indult meg, plusz életszínvonal javulás - talán. Töretlenül halad(t) felfele, valamikor meg kell torpannia.
Azért azt ne felejtsük el, hogy egy olyan mértékû felmelegedés után melyet az elõrejelzések prognosztizálnak, akár csak az elkövetkezõ 50-100 évre, nem biztos hogy fentartható a jelenlegi gazdasági fejlõdés és így az életszínvonal. Kíváncsi lennék hogy mit szólnálnak a Közel-Kelet országai amikor áprilistól októberig ülnének az 55-60 fokos napi maxokban az üregek felett.
Itt nem a megsülésrõl van szó, hanem a felmelegedés utánai társadalmi és gazdasági válság hatásairól. Nem lenne plázázás meg teszkóbajárás szórakozás gyanánt... És hát bizony ez emberi áldozatokkal járna. Pl lehet hogy neked sem az lenne a legnagyobb gondod hogy meg kéne venni az újabbik teleobjektívet a asztrofotózáshoz. Az tény, hogy nem halna ki a Homo sapiens (fõleg nem 50-100 év távlatában), de mindenkinek át kell gondolnia hogy mi lenne akkor a sorsa egy mégolyanab "erõsebb kutya ba..ik" világban.
Na még így sem olyan fényes?!
Itt nem a megsülésrõl van szó, hanem a felmelegedés utánai társadalmi és gazdasági válság hatásairól. Nem lenne plázázás meg teszkóbajárás szórakozás gyanánt... És hát bizony ez emberi áldozatokkal járna. Pl lehet hogy neked sem az lenne a legnagyobb gondod hogy meg kéne venni az újabbik teleobjektívet a asztrofotózáshoz. Az tény, hogy nem halna ki a Homo sapiens (fõleg nem 50-100 év távlatában), de mindenkinek át kell gondolnia hogy mi lenne akkor a sorsa egy mégolyanab "erõsebb kutya ba..ik" világban.
Na még így sem olyan fényes?!
Engem az ilyen és hasonló hírek hazavágnak!
Megy a parasztvakítás ezzel a globális felmelegedésszöveggel, hogy 5-10-15 éven belül végünk lesz, megsülünk stb.
Most egy kicsit kitérek, de mégis szorosan kötõdik a témához: a föld történetében hosszú-hosszú ideig, a mezozoikumban (triász-jura-kréta idõszakban - 251 millió évvel ezelõttõl -65 millió évvel ezelõttig, tehát a föld történetében egy tetemes idõszak) a Föld klímája a mainál melegebb és kiegyenlítettebb volt! Akkor a melegebb éghajlat miatt pl. nem léteztek jégsapkák a sarkokon, legfõképpen a jura idõszakban!
A pleisztocénben (megközelítõleg 2 millió évvel ezelõtt) kezdõdött az utolsó jégkorszak, ami sok tudós szerint napjainkban is tart, bár végefelé járunk!
Tehát, mivel a jégkorszak elõtti hosszú idõszakban a mainál melegebb éghajlat volt, nehéz elképzelni, hogy ilyen is maradna az idõk végezetéig, ugyanis számos elképzelés szerint a klíma visszaáll egy korábbi melegebb periódusra! Ezt a folyamatot nevezte el sok agyoniskolázott "végünkvanglobálisfelmelegedésnek"! Tehát ez egy átmeneti állapot! Ezt a folyamatot az ember max. felgyorsítja! Sajnos vagy nem sajnos, az más kérdés!
A másik nagy felelõtlen kijelentés, hogy kiszáradnak az esõerdõk és rengeteg szén-dioxid keletkezne! Ez a hír csak azoknak jó, akik ma is írtják az esõerdõket, mondván "elõzzük meg a bajt..."! A másik pedig, hogy a mai esõerdõk a késõbbiekben leendõ kõszéntelepek alapanyaga (lenne), de annak kialakulását, természetesen nem tudja kivárni az ember. Így mostani formában "jobb és gyorsabb" alapanyag!
Nos, hát így vélekedjünk a globális felmelegedésrõl! A pleisztocént megelõzõleg is voltak jégkorszakok, majd újra felmelegedett a klíma, mindenféle emberi behatás nélkül is!
Bocs a hosszért!
Megy a parasztvakítás ezzel a globális felmelegedésszöveggel, hogy 5-10-15 éven belül végünk lesz, megsülünk stb.
Most egy kicsit kitérek, de mégis szorosan kötõdik a témához: a föld történetében hosszú-hosszú ideig, a mezozoikumban (triász-jura-kréta idõszakban - 251 millió évvel ezelõttõl -65 millió évvel ezelõttig, tehát a föld történetében egy tetemes idõszak) a Föld klímája a mainál melegebb és kiegyenlítettebb volt! Akkor a melegebb éghajlat miatt pl. nem léteztek jégsapkák a sarkokon, legfõképpen a jura idõszakban!
A pleisztocénben (megközelítõleg 2 millió évvel ezelõtt) kezdõdött az utolsó jégkorszak, ami sok tudós szerint napjainkban is tart, bár végefelé járunk!
Tehát, mivel a jégkorszak elõtti hosszú idõszakban a mainál melegebb éghajlat volt, nehéz elképzelni, hogy ilyen is maradna az idõk végezetéig, ugyanis számos elképzelés szerint a klíma visszaáll egy korábbi melegebb periódusra! Ezt a folyamatot nevezte el sok agyoniskolázott "végünkvanglobálisfelmelegedésnek"! Tehát ez egy átmeneti állapot! Ezt a folyamatot az ember max. felgyorsítja! Sajnos vagy nem sajnos, az más kérdés!
A másik nagy felelõtlen kijelentés, hogy kiszáradnak az esõerdõk és rengeteg szén-dioxid keletkezne! Ez a hír csak azoknak jó, akik ma is írtják az esõerdõket, mondván "elõzzük meg a bajt..."! A másik pedig, hogy a mai esõerdõk a késõbbiekben leendõ kõszéntelepek alapanyaga (lenne), de annak kialakulását, természetesen nem tudja kivárni az ember. Így mostani formában "jobb és gyorsabb" alapanyag!
Nos, hát így vélekedjünk a globális felmelegedésrõl! A pleisztocént megelõzõleg is voltak jégkorszakok, majd újra felmelegedett a klíma, mindenféle emberi behatás nélkül is!
Bocs a hosszért!
Komolytalan az egész,az az én véleményem. 2050? Hol van az még? Tessék lássék döntést hoztak,egy nyolc fogásos vacsora mellett(miközben a szegény országokról és az éhezésrõl is volt szó)... 
Lesz, ha 300 dollár lesz az olaj és 4 EUR egy liter benzin/köbméter gáz.
szóval...G8 ...Japán...
CO2 - t felezni kell 2050-ig.
Mit szóltok ehhez?
Lesz ebbõl valami? Mi lesz addig, mit tesznek meg addig a csökkentés érdekében?
Remélem fokozatosan sikerül ezt a célkitûzést megvalósítani !
CO2 - t felezni kell 2050-ig.
Mit szóltok ehhez?
Lesz ebbõl valami? Mi lesz addig, mit tesznek meg addig a csökkentés érdekében?
Remélem fokozatosan sikerül ezt a célkitûzést megvalósítani !
Az nincs. Már nagyon régen volt. Meglepõdött mindenki, hogy ilyesmi elõfordulhat arrafelé. Volt egy áldozata is, egy kislányra rádõlt egy tûzfal.
1973 július 15.-én Nagyatád mellett volt egy minden bizonnyal F2-es (F3-as?) erõsségû tornádó. Az a vihar, amelyik egy Skodát lazán bevág egy istállóba, egy kombájn darabjait meg a mezõrõl szedik össze és még 16 év után is lehetett látni az erdõben egy sávot, ahol végighaladt a tornádó, az azért nem kis vihar volt. Volt szerencsém látni, szerencsére messzirõl és már nagyon halványan emlékszem rá, csak arra, hogy fekete volt az ég és folyamatosan morajlott.
A pénteki Nagyatád mellett elhaladó szupercella somogyudvarhely teleülésen is áthaladt, egy ott lakó, mezõgazdaságban dolgozó, azzal foglalkozó hölgy szerint amióta õ él, ilyen vihart még nem látott!
A hölgy olyan 70 körül lehetett, én kétlem hogy az elmúlt 50 évben ilyen vihar ne lett volna ott!
Aztán kitudja!
A hölgy olyan 70 körül lehetett, én kétlem hogy az elmúlt 50 évben ilyen vihar ne lett volna ott!
Aztán kitudja!
rokonomék, akik Németországban laknak, mondják, hogy ott is megváltozott az utóbbi években az idõjárás. Még nyáron is napokig is esett, szinte minden nyár hûvösebb és csapadékosabb volt. már nincs ilyen vagy csak ritkán és a csapadék ott is a viharokból jön, valamint a nyarak sokkal melegebbek, ott is már "fulladoznak" az emberek a melegebb napokon
Így van. Félreértés ne essék, biztosan van még mit tennünk, én csak attól tartok, hogy "elkopik" a téma és amire valóban hathatósan tudnánk valamit tenni, már nem fognak odafigyelni az emberek. 
Lentiek természetesen nem az itteni hozzászólásokra vonatkoznak, hanem arra, hogy özönlenek a netrõl meg mindenhonnan a riogatások, sokszor megalapozatlan hipotézisek és egyebek. Ezek miatt elõbb-utóbb már a valós problémákra is legyinteni fognak az emberek. Farkas-szindróma.
Azért engem személy szerint egy kicsit idegesít ez a folyamatos meghalunk-élve-megsülünk-éhendöglünk-kipusztítunk -mindent-és-mindenkit-éskülönbenisdögöljönmegmindenkiakiszenetégetel-hozzáállás. 
Ha jól tudom, a földtörténetben volt nem kevés olyan idõszak, amikor egyáltalán nem volt hó és jég, de valahogy mégiscsak volt élet. Persze lényegesen szélsõségesebb klíma mellett, hiszen ez a viszonylag stabil éghajlat csak az egészen közelmúltra jellemzõ. Szóval nem tudom miért, de néha valahogy olyan érzésem támad, hogy manipulálják a dolgokat. 
Ha jól tudom, a földtörténetben volt nem kevés olyan idõszak, amikor egyáltalán nem volt hó és jég, de valahogy mégiscsak volt élet. Persze lényegesen szélsõségesebb klíma mellett, hiszen ez a viszonylag stabil éghajlat csak az egészen közelmúltra jellemzõ. Szóval nem tudom miért, de néha valahogy olyan érzésem támad, hogy manipulálják a dolgokat.
Nekem kicsit ellentmondásosnak tûnik, hogy a kiszáradás miatt elpusztult növények hogyan rothadnak meg majd.
Tudna nekem valaki információval szolgálni a Linke féle homályossági tényezõvel kapcsolatban? Jó lenne tudni, hogy mennyire lehet tényszerûen venni az esetleges visszacsatolásokat !
Link
"A globális felmelegedés a hatalmas trópusi esõirõl ismert Amazonas õserdeiben éppen ellenkezõ folyamatot indítana el – írja a brit napilap. Itt ugyanis egyre kevesebb esõ esik majd, ami az erdõk kiszáradásával jár. A közvetelen élõvilág pusztulása mellett itt is számítani kell eddig figyelemen kívül hagyott mellékhatásokkal. A fák és növények kihalásával egyidõben ugyanis a rothadásukból felszabaduló szén-dioxid gázok szintén az üvegházhatást fokozzák. A legrosszabb elképzelések szerint ez a rothadási folymat akár olyan mennyiségû szén-dioxidot is termelhet rövid idõn belül, mint amennyit a fosszilis üzemanyagok termeltek az egész 20. században."
[esõ]
Mik lesznek, lehetnek még..., ha nem változtatunk radikálisan és nagyon gyorsan a szokásainkon!
"A globális felmelegedés a hatalmas trópusi esõirõl ismert Amazonas õserdeiben éppen ellenkezõ folyamatot indítana el – írja a brit napilap. Itt ugyanis egyre kevesebb esõ esik majd, ami az erdõk kiszáradásával jár. A közvetelen élõvilág pusztulása mellett itt is számítani kell eddig figyelemen kívül hagyott mellékhatásokkal. A fák és növények kihalásával egyidõben ugyanis a rothadásukból felszabaduló szén-dioxid gázok szintén az üvegházhatást fokozzák. A legrosszabb elképzelések szerint ez a rothadási folymat akár olyan mennyiségû szén-dioxidot is termelhet rövid idõn belül, mint amennyit a fosszilis üzemanyagok termeltek az egész 20. században."
[esõ]
Mik lesznek, lehetnek még..., ha nem változtatunk radikálisan és nagyon gyorsan a szokásainkon!
egy kis érdekesség:
Link
Nem kizárt kedden Grönland nyugati partjainál a +20 fok fölötti hõmérséklet sem ! Legalábbis a várakozásokat figyelembe véve.
És utána is elõfordulgathatnak +20 fokok !
Link
Nem kizárt kedden Grönland nyugati partjainál a +20 fok fölötti hõmérséklet sem ! Legalábbis a várakozásokat figyelembe véve.
És utána is elõfordulgathatnak +20 fokok !
Ez már valami, egy értelmes irány!
Ez + atomenergia + fúzió lenne az egyetlen jó megoldás. szvsz.
Ez + atomenergia + fúzió lenne az egyetlen jó megoldás. szvsz.
A HadCM3 éghajlati modellel olyan szimulációkat hajtottak végre, amelyek alapján a kutatók szerint lehetõség nyilhat akár évekkel elõre megjósolni egy, az észak-atlatni termohalin cirkulációban bekövetkezett változás által generált éghajlatváltozást. A szimuláció során felfedezték, hogy a észak-atlatni termohalin cirkulációban (AMOC - MOC) bekövetkezett változás elõjelzõje, ha gyorsan megváltozik a Norvég-tenger térségében a hõmérsékleti só-koncentráció viszonyok , illetve ha a Dániai-szoroson keresztül nagy mennyiségû édes hideg viz áramlik az altanti térségbe. A modell-kisérlet alapján ezek megtörténte után néhány évvel következik be az AMOC-ban a gyors változás. A MOC-ban bekövetkezett változás éghajlatváltozás von maga után. A kisérlet azt sejteti, hogy évekkel a bekövetkezõ éghajlatváltozás elõtt felismerhetõ lenne, hogy bekövetkezik.
Ezen kisérlet alapján, ha lenne rendszeres (kiterjedt) óceáni megfigyelés az emlitett vidékeken, bármilyen gyors változás következne be, lehetne következtetni hogy pár éven belül milyen irányba módosulna az éghajlat.
Forrás: Hawkins, E., and R. Sutton (200
, Potential predictability of rapid changes in the Atlantic meridional overturning circulation, Geophys. Res. Lett., 35, L11603, doi:10.1029/2008GL034059.
Link
Az óceánok pontosabb megismerése, dinamikájuk feltérképezése sok fontos információt hozna magával. Ezt igazolja egy másik kutatás mely szerint az AMO pontosabb megismerésével lehetõség nyilna még pontosabban feltérképezni annak az észak-amerikai monszunra gyakorolt hatását. Mint ismeretes az AMO több nagyskálájú légköri folyamatra gyakorol hatást.
Link
Hu, Q., and S. Feng, 2008: Variation of the North American Summer Monsoon Regimes and the Atlantic Multidecadal Oscillation. J. Climate, 21, 2371–2383.
Egy másik érdekes cikk igazolta, hogy fontos tényezõt játszik Európa teleinek kialakitásában a szibériai hómezõk mellett, hogy milyenek a hóviszonyok a Prérin. Sokat számit, hogy korán vagy késõn érkezik a vastag hótakaró a Prérire, ugyanis az módositja a zonális - meridionális áramlást Európa nyugati partjainál, ily módon befolyásolva a hõmérsékleti értékeket, stb...
Klingaman, N.P., B. Hanson, and D.J. Leathers, 2008: A Teleconnection between Forced Great Plains Snow Cover and European Winter Climate. J. Climate, 21, 2466–2483.
Link
Ezen kisérlet alapján, ha lenne rendszeres (kiterjedt) óceáni megfigyelés az emlitett vidékeken, bármilyen gyors változás következne be, lehetne következtetni hogy pár éven belül milyen irányba módosulna az éghajlat.
Forrás: Hawkins, E., and R. Sutton (200
, Potential predictability of rapid changes in the Atlantic meridional overturning circulation, Geophys. Res. Lett., 35, L11603, doi:10.1029/2008GL034059. Link
Az óceánok pontosabb megismerése, dinamikájuk feltérképezése sok fontos információt hozna magával. Ezt igazolja egy másik kutatás mely szerint az AMO pontosabb megismerésével lehetõség nyilna még pontosabban feltérképezni annak az észak-amerikai monszunra gyakorolt hatását. Mint ismeretes az AMO több nagyskálájú légköri folyamatra gyakorol hatást.
Link
Hu, Q., and S. Feng, 2008: Variation of the North American Summer Monsoon Regimes and the Atlantic Multidecadal Oscillation. J. Climate, 21, 2371–2383.
Egy másik érdekes cikk igazolta, hogy fontos tényezõt játszik Európa teleinek kialakitásában a szibériai hómezõk mellett, hogy milyenek a hóviszonyok a Prérin. Sokat számit, hogy korán vagy késõn érkezik a vastag hótakaró a Prérire, ugyanis az módositja a zonális - meridionális áramlást Európa nyugati partjainál, ily módon befolyásolva a hõmérsékleti értékeket, stb...
Klingaman, N.P., B. Hanson, and D.J. Leathers, 2008: A Teleconnection between Forced Great Plains Snow Cover and European Winter Climate. J. Climate, 21, 2466–2483.
Link
Elég röhejes egy év változásából egy évszázados tendencia megfordulását kikövetkeztetni. Persze egy olyan országban, ahol a világ szénvagyonának (és felhasználásának) nagyon jelentõs (ha jól tudom, Kína után a másodikak) része hever, ez a logikus nyilatkozat...
Annak idején, még mielõtt Irak lerohanta Kuwaitot, ott is terveztek jéghegyet vontatni fel, amelyet aztán felhasználtak volna ivóvíznek.
A csapvíz akkor drágább volt kinn, mint a benzin (apám ott melózott 5 évet...)
A csapvíz akkor drágább volt kinn, mint a benzin (apám ott melózott 5 évet...)
Erre azért nem gondoltam, mert télen "ránézésre" nincs ott sok víz - aztán utánaolvastam, és leesett... Szóval, a gleccserekhez hatalmas olvadékvíz-tavak tartoznak, amik télen ugyan befagynak, de az aljukról mindig rengeteg vizet lehet kinyerni és csõvezetéken leengedni a tengerszintre.
Így nekem nem teljesen negatív az összkép, elvégre máshol ugyanezt az energiát sokkal nagyobb környezetkárosítás árán (pl. fosszilis tüzelõanyagokból) lehetne elõállítani. Igaz, a grönlandi szállításhoz is energia kell - de amíg az alumíniumra igény van, addig a környezet szempontjából jó megoldás nincs, csak a legkisebb rosszat tudjuk kiválasztani. Persze nagy kérdés, hogy a helyszín kiválasztásánál és az építkezésnél mennyire figyelnek az élõvilágra és az ott élõ emberekre. Lehet, hogy túl optimista vagyok, de remélhetõleg ugyanolyan szigorúan, mintha az európai Dániában építkeznének.
Így nekem nem teljesen negatív az összkép, elvégre máshol ugyanezt az energiát sokkal nagyobb környezetkárosítás árán (pl. fosszilis tüzelõanyagokból) lehetne elõállítani. Igaz, a grönlandi szállításhoz is energia kell - de amíg az alumíniumra igény van, addig a környezet szempontjából jó megoldás nincs, csak a legkisebb rosszat tudjuk kiválasztani. Persze nagy kérdés, hogy a helyszín kiválasztásánál és az építkezésnél mennyire figyelnek az élõvilágra és az ott élõ emberekre. Lehet, hogy túl optimista vagyok, de remélhetõleg ugyanolyan szigorúan, mintha az európai Dániában építkeznének.
Most hogy mondod, még egyszer elolvastam a cikket. Tényleg az Északi-sarkról írnak, de legalábbis félreérthetõ volt a fogalmazás. Tehát minden bizonnyal nem tudós írta, hanem átvették a cikket. De mint már annyiszor, most is fontosabb volt a hírérték, mint a tények.
Fontos, hogy itt nem az egész Északi-sarkvidék, csak annak egyetlen pontja, az Északi-sark jégmentessé válásáról van szó. Ehhez annyi is elég, ha a tengeri jég összetöredezik és kisebb-nagyobb szabad vízfelületek nyílnak rajta, erre vonatkozik az 50%-os esély. Ha ez meg is valósul, inkább szimbolikus jelentõsége lesz, ettõl még közönséges (=nem jégtörõ) hajóval nem lehet odajutni. Ahogy írtátok is, a teljes Jeges-tenger megnyílásához legrosszabb esetben is évtizedek kellenek.
Tudom, nem is Neked szólt a komment, csak amolyan hangosan gondolkodás akart lenni. 
Persze, igazad van, ám én csupán a cikk eredetijét akartam közzé tenni, pontosítandó a "magyarított" változatot - véleményezés nélkül 
Olvastam egy elgondolkodtató könyvet, a címe: "Klímahisztéria, avagy egyéb gyógyítható betegségek." Érdekes szempontok alapján tárgyalja a dolgokat. Nem azt mondja, hogy nincs probléma, hanem azt, hogy ne hagyjuk magunkat félrevezetni a szenzációhajhász média által.
Szerintem ez még így is igen erõs túlzás. Tényleg úgy kezelik, mintha csak néhány négyzetkm. jégrõl lenne szó.
Vajon mi fogja hozzá az energiát szolgáltatni? Az alumíniumkohászat rettentõ energiaigényes, ilyen üzemeket gazdaságilag sem a nyersanyag lelõhelyére érdemes telepíteni, hanem oda, ahol olcsó energia áll rendelkezésre... Nekem furcsa lenne, ha Grönlandon bármilyen erõmû olcsóbban tudna áramot termelni, mint Európában.
Újabb felháborító hír:
A Magyarországon is ismert nemzetközi alumínium-konszern Grönlandon készül megépíteni a világ legnagyobb alumíniumolvasztóját. A grönlandi kormánnyal alá is írták a beruházási nyilatkozatot, miszerint az egész 2014-re el is készül. A terv része kikötõk, erõmûvek és egyéb ellátó létesítmények építése is...
A Magyarországon is ismert nemzetközi alumínium-konszern Grönlandon készül megépíteni a világ legnagyobb alumíniumolvasztóját. A grönlandi kormánnyal alá is írták a beruházási nyilatkozatot, miszerint az egész 2014-re el is készül. A terv része kikötõk, erõmûvek és egyéb ellátó létesítmények építése is...
A cikk így, ebben a formában szenzációhajhász, nem vitás.
Az eredeti hír szerint Mark Serreze, a coloradoi Hó- és jégadat Központ kutatója vetette fel annak a lehetõségét, hogy idén 50%-os eséllyel jégmentes lehet az Északi-sark, mivel a tavalyi nagy olvadást követõen a friss jég nem tudott annyira összetömörödni, hogy ellenállhasson a magasabb hõmérsékleteknek. Link
Az eredeti hír szerint Mark Serreze, a coloradoi Hó- és jégadat Központ kutatója vetette fel annak a lehetõségét, hogy idén 50%-os eséllyel jégmentes lehet az Északi-sark, mivel a tavalyi nagy olvadást követõen a friss jég nem tudott annyira összetömörödni, hogy ellenállhasson a magasabb hõmérsékleteknek. Link
Nem tudom, nekem nagyon "marketingíze" van ennek a dolognak. De legjobb esetben is szenzációhajhász.
Még az idén?
Vicces.
Íme: 5063.
Mondjuk elismerem, hogy az Arktisz jege olvadó fázisban van, ám elolvadása nem egyszerû.
Vicces.
Íme: 5063.
Mondjuk elismerem, hogy az Arktisz jege olvadó fázisban van, ám elolvadása nem egyszerû.
Anyagilag ez sohasem térül meg, vagy legalábbis nem egy generáción belül. Ezért nincs semmi mozgatóereje.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat