Globális jelenségek
Meteorológiai adatsorokra gondolsz?
Mert akkor van egy pár európai állomás. Mint mindig, ezt is a NOAA szerverén lehet elérni.
Innen elérhetõ:
Link
A jégboritottságot tekintve veletek egyetértek.
Link
A Hudson-öbölben még van jég és az átjáró is még bõven jéggel fedett.
Habár nemrég egy cikket olvastam, amely szerint idén csak a 3. rekord kicsi méretû jégboritottság lesz. Ezt szépen leirtam. Szóval a legutóbbi két rekordot nem fogjuk nagy valószinûséggel megdönteni.
Itt a cikk:
Link
Korábban emlitett Nappal kapcsolatos cikk:
Link
Illetve egy másik érdekes, hogy a szélviszonyokban történt változás módositatja a tengeráramlásokat és igy az éghajlatot:
Link
Részben errõl szól az AMO is...
Mert akkor van egy pár európai állomás. Mint mindig, ezt is a NOAA szerverén lehet elérni.
Innen elérhetõ:
Link
A jégboritottságot tekintve veletek egyetértek.
Link
A Hudson-öbölben még van jég és az átjáró is még bõven jéggel fedett.
Habár nemrég egy cikket olvastam, amely szerint idén csak a 3. rekord kicsi méretû jégboritottság lesz. Ezt szépen leirtam. Szóval a legutóbbi két rekordot nem fogjuk nagy valószinûséggel megdönteni.
Itt a cikk:
Link
Korábban emlitett Nappal kapcsolatos cikk:
Link
Illetve egy másik érdekes, hogy a szélviszonyokban történt változás módositatja a tengeráramlásokat és igy az éghajlatot:
Link
Részben errõl szól az AMO is...
Azt soha nem állítottam, hogy az emberi tényezõ váltja ki a globális felmelegedést, legfeljebb gyanítom az összeesések miatt. Csak 1 tényezõ: a világon az autóhasználat a 60-as évek végére lett tömeges.
Ahhoz, hogy igazán érdekes adatsorok legyenek, jó lenne legalább 60-70 évre visszanyúló adatsor. Tudsz olyan honlapot, ahol legalább európai mérések ilyen idõtávon tárolva vannak?
Egyébként feltûnt, hogy egyelõre sokkal nagyobb az északi jégtakaró, mint tavaly? Még mindig van jég a Hudson-öbölben, és az is biztos, hogy 2 hónapog nem lesz jégmentes az észak-nyugati átjáró.
Ahhoz, hogy igazán érdekes adatsorok legyenek, jó lenne legalább 60-70 évre visszanyúló adatsor. Tudsz olyan honlapot, ahol legalább európai mérések ilyen idõtávon tárolva vannak?
Egyébként feltûnt, hogy egyelõre sokkal nagyobb az északi jégtakaró, mint tavaly? Még mindig van jég a Hudson-öbölben, és az is biztos, hogy 2 hónapog nem lesz jégmentes az észak-nyugati átjáró.
A következõ egy-két évtizedben sem lesz nagyon másképp. Túl nagy a tehetetlensége bizonyos rendszereknek. Módosulhat az amplitúdója, vagy a hullám hossza, de ezek a kvázi-periódikus oszcillációs folyamatok, mint pl az ENSO jelenség, vagy az PDO, AMO, AO, NAO... ezek nem fognak egyhamar megszûnni... több évtized kellene nekik, vagy még több.
Ráadásul ÜHG gázok igazi hatása kb az utóbbi 40-60 évben kezdett el fontos szerepet játszani - IPCC jelentés.
Viszont még most sem lehet tudni mekkor a szerepük. Tegnap pl. kezembe került egy cikk, amelyben egy kutató a naptevékenység éghajlatra gyakorolt hatását kb. 15-20 %-ra teszi. Most jöjjön egy kis matek. Tegyük fel, hogy az éghajlatváltozás kb 50%-áért természetes (földi rendszeren lejátszódó) folyamatok, 20%-ért naptevékenység, 30%-áért az ÜHG növekedés felelõs. Akkor bezony 70%-os sansszal überelhetõ az ÜHG. Viszont ha pl. 50% az ÜHG és 10% a nap, és 40% a természetes akkor bibi lehet... vagy épp az ÜHG 800% és a többi 20% - mondjuk ez utóbbi kicsit irrealisztikus.
Ezért van az, hogy hibát követünk el, ha egy folyamatot egyetlen bizonyos dolognak tulajdonitunk be. Nem tehetjük mert nem fogjuk jól elkülöniteni a dolgokat. Az éghajlati modellekkel sem. Erre jó példa, hogy jó néhány éghajlati modellel vizsgálták a NAO-t. Elemezték hogy a múltra vonatkozólag hogy adják vissza és mit mutatnak a jövõre.
A NAO-nak is meg van a sajátos oszcillációja és egy trend is megfigyelhetõ a múlt században. A trendet képesek voltak a modellek visszaadni de az oszcillációt vagy nem vagy nagyon gyenge amplitúdóval.
A jövõre pedig vagy meg maradt a trend, vagy nem változott. Persze a jövõ alatt a növekvõ ÜHG-s forgatókönyvet kell érteni, amit sokan elfelednek hogy ezek tényleg csak forgatókönyvek és nem ez lesz és kész.
Ugyanakkor mivel az oszcillációt nem tudták visszaadni, igy a jövõbeli lehetésges forgatókönyvekben sem volt meg. Mindezek ellenére nem egy évben volt hogy a NAO negativra váltott, vagyis jó kis blocking volt.
Egy másik kutatás folytán pont azt vizsgálták, hogy a következõ 50-100 évben növekvõ ÜHG-t feltételezve hogyan változnakk a makroszinoptikus elrendezõdések - amelyek ugye kulcsai a rendkivüli hidegeknek. Eléggé szeszélyes képet kaptak... Átlagban véve mindegyikbõl kijött, hogy mind Észak-Amerikában, mind az Eurázsiai kontienensen csökkeni fog a számuk... de... volt olyan eredmény, amely szerint lokálisan pl a Brit-szigetek környékén megszaparodik, vagy épp Nyugat-Szibériában illetve Kanada nyugati részén. De volt olyan amely máshova pakolta.
Szóval a mai éghajlati modellekkel tényleg csak tendencia szerûen lehet valamit mondani. Ami nem elég info ahhoz, hogy mi lesz az egyes évtizedekben. Pl. ha belegondolunk és most a 20. század elején vagyunk és azt mondja valaki hogy a század végére fél fokkal emelkedik a hõmérsékle, igaza lesz. De annak is aki azt mondja, hogy a kis jégkorszakban elõfordult hideg tél lehet. Ugyanis abban a században igaz melegedés volt, de volt egy jó kis "meleg korszak" aszályokkal, hõséggel mindennel a 30-as, 40-es évek környékén... még a jég is visszahúzódóban volt mint most. Majd lett egy mini jégkorszak a jó kis hideg telekkel és hûvös csapadékos nyarakkal.
Ha ismerjük a tendenciát az jó dolog, de sokkal jobb lenne, ha tudnánk milyen hullámok rakódnak erre rá és mikor lesznek lefele száguldások és emelkedések.
Ezeket a mostani éghajlati modellekkel nem nagyon lehet megfogni, csak ha belenyúlnak vagy éppen egy-egy részt modelleznek az egész rendszerbõl. Sokat javult már, de nem jól adja még vissza az amplitúdó mértékét és énéha a hullámok hosszát. Ezen sok múlhat.
Ezek az oszcillációk a jövõben is meg lesznek.
A St. Helen pedig tényleg 80-ban tört ki. A vulkánoknak télre gyakorolt hatás még kérdéses, inkább a nyári idõszakra hatnak dominánsabban, meg az évi szinten mutatkozik meg, de nem mindegy hol tör ki. Pl. nem rég Alaszkában tört ki egy, amely kb 20 km magasságig lökte fel a hamut. Ha ez a trópuson történik az nagyobb gáz.
Ráadásul ÜHG gázok igazi hatása kb az utóbbi 40-60 évben kezdett el fontos szerepet játszani - IPCC jelentés.
Viszont még most sem lehet tudni mekkor a szerepük. Tegnap pl. kezembe került egy cikk, amelyben egy kutató a naptevékenység éghajlatra gyakorolt hatását kb. 15-20 %-ra teszi. Most jöjjön egy kis matek. Tegyük fel, hogy az éghajlatváltozás kb 50%-áért természetes (földi rendszeren lejátszódó) folyamatok, 20%-ért naptevékenység, 30%-áért az ÜHG növekedés felelõs. Akkor bezony 70%-os sansszal überelhetõ az ÜHG. Viszont ha pl. 50% az ÜHG és 10% a nap, és 40% a természetes akkor bibi lehet... vagy épp az ÜHG 800% és a többi 20% - mondjuk ez utóbbi kicsit irrealisztikus.
Ezért van az, hogy hibát követünk el, ha egy folyamatot egyetlen bizonyos dolognak tulajdonitunk be. Nem tehetjük mert nem fogjuk jól elkülöniteni a dolgokat. Az éghajlati modellekkel sem. Erre jó példa, hogy jó néhány éghajlati modellel vizsgálták a NAO-t. Elemezték hogy a múltra vonatkozólag hogy adják vissza és mit mutatnak a jövõre.
A NAO-nak is meg van a sajátos oszcillációja és egy trend is megfigyelhetõ a múlt században. A trendet képesek voltak a modellek visszaadni de az oszcillációt vagy nem vagy nagyon gyenge amplitúdóval.
A jövõre pedig vagy meg maradt a trend, vagy nem változott. Persze a jövõ alatt a növekvõ ÜHG-s forgatókönyvet kell érteni, amit sokan elfelednek hogy ezek tényleg csak forgatókönyvek és nem ez lesz és kész.
Ugyanakkor mivel az oszcillációt nem tudták visszaadni, igy a jövõbeli lehetésges forgatókönyvekben sem volt meg. Mindezek ellenére nem egy évben volt hogy a NAO negativra váltott, vagyis jó kis blocking volt.
Egy másik kutatás folytán pont azt vizsgálták, hogy a következõ 50-100 évben növekvõ ÜHG-t feltételezve hogyan változnakk a makroszinoptikus elrendezõdések - amelyek ugye kulcsai a rendkivüli hidegeknek. Eléggé szeszélyes képet kaptak... Átlagban véve mindegyikbõl kijött, hogy mind Észak-Amerikában, mind az Eurázsiai kontienensen csökkeni fog a számuk... de... volt olyan eredmény, amely szerint lokálisan pl a Brit-szigetek környékén megszaparodik, vagy épp Nyugat-Szibériában illetve Kanada nyugati részén. De volt olyan amely máshova pakolta.
Szóval a mai éghajlati modellekkel tényleg csak tendencia szerûen lehet valamit mondani. Ami nem elég info ahhoz, hogy mi lesz az egyes évtizedekben. Pl. ha belegondolunk és most a 20. század elején vagyunk és azt mondja valaki hogy a század végére fél fokkal emelkedik a hõmérsékle, igaza lesz. De annak is aki azt mondja, hogy a kis jégkorszakban elõfordult hideg tél lehet. Ugyanis abban a században igaz melegedés volt, de volt egy jó kis "meleg korszak" aszályokkal, hõséggel mindennel a 30-as, 40-es évek környékén... még a jég is visszahúzódóban volt mint most. Majd lett egy mini jégkorszak a jó kis hideg telekkel és hûvös csapadékos nyarakkal.
Ha ismerjük a tendenciát az jó dolog, de sokkal jobb lenne, ha tudnánk milyen hullámok rakódnak erre rá és mikor lesznek lefele száguldások és emelkedések.
Ezeket a mostani éghajlati modellekkel nem nagyon lehet megfogni, csak ha belenyúlnak vagy éppen egy-egy részt modelleznek az egész rendszerbõl. Sokat javult már, de nem jól adja még vissza az amplitúdó mértékét és énéha a hullámok hosszát. Ezen sok múlhat.
Ezek az oszcillációk a jövõben is meg lesznek.
A St. Helen pedig tényleg 80-ban tört ki. A vulkánoknak télre gyakorolt hatás még kérdéses, inkább a nyári idõszakra hatnak dominánsabban, meg az évi szinten mutatkozik meg, de nem mindegy hol tör ki. Pl. nem rég Alaszkában tört ki egy, amely kb 20 km magasságig lökte fel a hamut. Ha ez a trópuson történik az nagyobb gáz.
Igazad van, s akkor elképzelhetõ, hogy az váltotta ki a hidegperiódust 
A vulkánkitörés nem teljesen egyértelmû. A St. Hellens 1986-os kitörése után ugyan hidegebb volt a tél, de a meleg ciklus éppen 1987-88-tól kezdõdött. Azaz - ha volt is hatása - csekély lehetett.
Viszont, ahogy írtam, elkezdtem vizsgálni a szegedi téli hõmérsékleteket. Nos, nagyon izgalmasnak tûnik. Csak egyet említek, ami érdekes. 1961-ig 19 olyan tél volt, amikor Szegeden melegebb volt a tél, mint Bp-en. Azóta viszont egy sem.
Ez talán éppen a már említett hõszigeteffektus miatt lehet. Mint tudjuk, Szeged kisebb is, ráadásul jóval a városon kívül van a mérõhely.
Viszont, ahogy írtam, elkezdtem vizsgálni a szegedi téli hõmérsékleteket. Nos, nagyon izgalmasnak tûnik. Csak egyet említek, ami érdekes. 1961-ig 19 olyan tél volt, amikor Szegeden melegebb volt a tél, mint Bp-en. Azóta viszont egy sem.
Ez talán éppen a már említett hõszigeteffektus miatt lehet. Mint tudjuk, Szeged kisebb is, ráadásul jóval a városon kívül van a mérõhely.
Ez régebben így lehetett, de most az ember nem kicsit beleavatkozik a folyamatokba, ezért az sem teljesen egyértelmû, hogy ezen változások hogyan mennek majd végbe.
Megjegyzés csak hogy talán az is érdeks lehet, hogy úgy lesz pl -3 fok, hogy mindhárom hónap kicsit lent van, vagy úgy hogy egy hónap pl -5, -6 fokos és a másikkettõ meg fennt van... Õszintén szólva nem tudom melyik "az igazán hideg".
Néhány évtized alatt bekövetkezõ jelentõs éghajlatválotzás kb 50-120 évente van, ahogy az AMO változik. Akármilyen hihetetlen de tényleg komoly változásokat tud eredményezni. A nagyobb problémát és a nagyobb éghajlatávlozások rendszerint akkor következnek be pluszban, amikor a másik két óceánban is azonos irányú változás indul be, ekkor ugyanis szuperponálódnak a hatások. Pluszban ha ott van valami vulkáni kitörés, vagy éppen gyengébb naptevékenység akkor megvan a nagoyn komoly éghajlatváltozás... még ha egy-két évtizedre is, de markánsan.
Utána nézek majd... de volt egy a XX. században biztosan - talán kettõnek is vehetjük... meg a megelõzõ században is kettõ bizonyosan... most ez rémlik...
Néhány évtized alatt bekövetkezõ jelentõs éghajlatválotzás kb 50-120 évente van, ahogy az AMO változik. Akármilyen hihetetlen de tényleg komoly változásokat tud eredményezni. A nagyobb problémát és a nagyobb éghajlatávlozások rendszerint akkor következnek be pluszban, amikor a másik két óceánban is azonos irányú változás indul be, ekkor ugyanis szuperponálódnak a hatások. Pluszban ha ott van valami vulkáni kitörés, vagy éppen gyengébb naptevékenység akkor megvan a nagoyn komoly éghajlatváltozás... még ha egy-két évtizedre is, de markánsan.
Utána nézek majd... de volt egy a XX. században biztosan - talán kettõnek is vehetjük... meg a megelõzõ században is kettõ bizonyosan... most ez rémlik...
Én nem azt állítom, hogy nem lesznek kemény telek, csakhogy ezek nem lesznek annyira kemények. Budapesten az egykori -3,0 alatti csúcshidegekkel szemben még a -2,0 fokot sem érik el, míg Debrecenben a -5 fokos csúcstelek helyett -4-es telek lehetnek.
Elképzelhetõ, hogy lesz egy kicsit hidegebb tél (Bp-e 0 fok körüli, Debrecenben -2), de egynél több még soha nem volt. A meleg ciklosokban egyébként is egyetlen esetben volt eddig kivétel. Kivételek inkább a hideg ciklusokban fordultak elõ.
Néhány évtized alatt bekövetkezett jelentõs éghajlatváltozás mikor volt korábban?
Elképzelhetõ, hogy lesz egy kicsit hidegebb tél (Bp-e 0 fok körüli, Debrecenben -2), de egynél több még soha nem volt. A meleg ciklosokban egyébként is egyetlen esetben volt eddig kivétel. Kivételek inkább a hideg ciklusokban fordultak elõ.
Néhány évtized alatt bekövetkezett jelentõs éghajlatváltozás mikor volt korábban?
Debrecen esetében merre van a mérõhely? Ott nem hat annyira a városi hõsziget? ... Pár enyhébb télre még én is számítok Veled egyetértve a következõ években, de hogy a 2002/2003-os hasonló hideg télre várni kéne vagy 40-50 évet ... 40 év múlva visszatérünk rá egy sör mellett 
, de mindenesetre szerintem fele annyit max ha kell rá várni.
A korábbi irásomból lemaradt az indoklás, pedig pótolni akartam de elszállt...
A rég nem említett NARC alapján hamarosan blockingosabb idõszaknak kellene következnie a Norvég-tenger térségében, ami ugye a hidegebb telek kialakulásának kedvezne. A másik pedig ami szintén ennek pártolna az AMO negatív fázisa felé való hajlás. A múltban is a pozitívból negatívba váltás idõszakában illetve az utóbbi alatt, hidegebb telek jelentkeztek Európában.
Továbbá valahogy számomra hihetetlen lenne, hogy cirka legalább 1000 év után most legyen olyan hogy majd 100 évig ne legyen igen kemény tél... Ez számomra nem mondom hogy lehetetlen de ... nem tudom elképzelni... - leszámítva a hirtelen éghajlatávtozásokat, amik ugye elõfordultak és fordlhatnak a jövõben is.
, de mindenesetre szerintem fele annyit max ha kell rá várni.A korábbi irásomból lemaradt az indoklás, pedig pótolni akartam de elszállt...
A rég nem említett NARC alapján hamarosan blockingosabb idõszaknak kellene következnie a Norvég-tenger térségében, ami ugye a hidegebb telek kialakulásának kedvezne. A másik pedig ami szintén ennek pártolna az AMO negatív fázisa felé való hajlás. A múltban is a pozitívból negatívba váltás idõszakában illetve az utóbbi alatt, hidegebb telek jelentkeztek Európában.
Továbbá valahogy számomra hihetetlen lenne, hogy cirka legalább 1000 év után most legyen olyan hogy majd 100 évig ne legyen igen kemény tél... Ez számomra nem mondom hogy lehetetlen de ... nem tudom elképzelni... - leszámítva a hirtelen éghajlatávtozásokat, amik ugye elõfordultak és fordlhatnak a jövõben is.
Részben igazad van, bár a lehetõségekhez képest a hõszigethatással is számolok. Nem tudom, Debrecenben pontosan hol van a mérõpont, de Bp. és Debrecen adatait összehasonlítva feltûnõ, hogy a 70-es évekig 1,3 és 1,7 közötti különbség volt egy-egy évtized téli átlaga között. A hét évtizedbõl csupán az elsõ esetében fordult elõ 2 fokos eltérés. A 70-es évek óta azonban minden évtizedben 2,05 és 2,1 közötti az eltérés. Azaz 0,3-et jelent a hõsziget. Persze, az lenne a legjobb, ha lenne egy ópusztaszeri vagy más hasonlóan tiszta helyrõl adat. Kíváncsi leszek Szeged adatsorára, amit nemrég tettek fel, így még nem elemeztem. De tudtommal ott a városon kívül van a mérõhely.
A ciklusokhoz visszatérve. Azt tudjuk, hogy a meleg ciklusok 5-7 év ig tartottak, ám a legutóbbi 13 éven keresztül tartott, igaz volt egy kivétel, az 1995-96-os tél.
Mivel eddig kettõ meleg telünk volt, minimum 3 enyhe télre még számíthatunk. Bár nekem az az érzésem, hogy ezek a meleg ciklusok egyre hosszabbak lesznek. Erre sajnos csak 40 év múlva lesz bizonyítékom.
Azt nem állítom, hogy nem lesznek hideg telek, csupán, hogy a 2002-03-ashoz hasonló a következõ 40-50 évben maximum egyszer fordul majd elõ, ha egyáltalán elõfordul majd. Ahogy az ennél hidegebbekrõl 40 éve hiába álmodunk.
Egyébként a hõszigeteffektushoz még egy gondolat. Elképzelhetõ, hogy Bp-en ezért nincs a leghidegebbekhez hasonló tél. Debrecenben ugyanis az 1984-85-ös a -5 fok alatti csúcstelekhez hasonló volt.
A ciklusokhoz visszatérve. Azt tudjuk, hogy a meleg ciklusok 5-7 év ig tartottak, ám a legutóbbi 13 éven keresztül tartott, igaz volt egy kivétel, az 1995-96-os tél.
Mivel eddig kettõ meleg telünk volt, minimum 3 enyhe télre még számíthatunk. Bár nekem az az érzésem, hogy ezek a meleg ciklusok egyre hosszabbak lesznek. Erre sajnos csak 40 év múlva lesz bizonyítékom.
Azt nem állítom, hogy nem lesznek hideg telek, csupán, hogy a 2002-03-ashoz hasonló a következõ 40-50 évben maximum egyszer fordul majd elõ, ha egyáltalán elõfordul majd. Ahogy az ennél hidegebbekrõl 40 éve hiába álmodunk.
Egyébként a hõszigeteffektushoz még egy gondolat. Elképzelhetõ, hogy Bp-en ezért nincs a leghidegebbekhez hasonló tél. Debrecenben ugyanis az 1984-85-ös a -5 fok alatti csúcstelekhez hasonló volt.
Igen emlékszem még a leveledre.
Ugyanakkor egy viszonylag mellékes, de relative fontos tényezõt figyelembe kell venni. Nevezetesen hogy a budapesti homogén adatsorban benna van a városi hõsziget hatás még. Ezzel számolni kell sajnos, de ahogy nem lehet megmondani mennyi az amit a városi hõsziget okoz - valójában ez is antropogén éghajlatváltozás okozó lokálisan -, mennyi amit a többi antropogén hatás és mennyit a természetes változékonyság - ahogy Te is emlitetted egy melegebb teleknek kedvezõ idõszakban vagyunk(lassacskán voltunk lesz).
Lehet, hogy egy következõ igen hideg tél nem lesz annyira hideg a fõváros térségében mert erõsebb lesz a városi hõsziget hatás.
Mellesleg az sem kizárt, hogy pont a globális éghajlatváltozás hatásaként (mint természetes, mind antropogén együtt) jön majd egy hideg tél, ami kilóghat a sorból.
Én továbbra is reális esélyét látom a következõ két évtizedben egy jó hideg télnek, télközépnek, függetlenül most az antropogén hatásoktól. És mondom ezt mint nem globális éghaj. ellenzõ vagy rajongó... hanem mint a harmadik...
Ugyanakkor egy viszonylag mellékes, de relative fontos tényezõt figyelembe kell venni. Nevezetesen hogy a budapesti homogén adatsorban benna van a városi hõsziget hatás még. Ezzel számolni kell sajnos, de ahogy nem lehet megmondani mennyi az amit a városi hõsziget okoz - valójában ez is antropogén éghajlatváltozás okozó lokálisan
-, mennyi amit a többi antropogén hatás és mennyit a természetes változékonyság - ahogy Te is emlitetted egy melegebb teleknek kedvezõ idõszakban vagyunk(lassacskán voltunk lesz). Lehet, hogy egy következõ igen hideg tél nem lesz annyira hideg a fõváros térségében mert erõsebb lesz a városi hõsziget hatás.
Mellesleg az sem kizárt, hogy pont a globális éghajlatváltozás hatásaként (mint természetes, mind antropogén együtt) jön majd egy hideg tél, ami kilóghat a sorból.
Én továbbra is reális esélyét látom a következõ két évtizedben egy jó hideg télnek, télközépnek, függetlenül most az antropogén hatásoktól. És mondom ezt mint nem globális éghaj. ellenzõ vagy rajongó... hanem mint a harmadik...
Jobb,ha lezárjuk,hisz feltételezésekkel nem lehet vitatkozni.Csakhogy mellettem tapasztalat is szól,hisz betöltöttem a 46-ot.
Részemrõl lezártnak tekintem ezt a vitát, mert Te bármit képes vagy leírni, hogy igazold magad. Korábbi beírásod éppen azt erõsítette meg, hogy 2003 februárja sokkal hidegebb kellett legyen, mint 87 februárja Pápán. Ha 13 centi max hóvastagság mellett 21 napig volt hó, akkor jelentõsen keményebb hideg lehetett ott is, mint amikor 37 centis hó 13 havas napot hozott.
Neked már elküldtem azokat az adatokat, amelyek elég egyértelmûen mutatják a hideg és meleg ciklusok változását.
Most ééppen egy meleg téli ciklusban vagyunk, s tartok tõle, hogy mire kijövünk belõle a globális elmelegedés hatásaként további 0,5 fokkal melegebb lesz a leghidegebb tél is. Egyébként mire a következõ komoly tél bekövetkezik, addigra rendelkezni fogunk a teljes mo-i adatsorral.
Mivel a 2002-03-as csak az 1984-85-össel hasonlítható össze, s ennél hidegebb csupán a 60-as évek elején volt, gyaníthatóan nem nehány éven belül következik be az igazán hideg tél.
Most ééppen egy meleg téli ciklusban vagyunk, s tartok tõle, hogy mire kijövünk belõle a globális elmelegedés hatásaként további 0,5 fokkal melegebb lesz a leghidegebb tél is. Egyébként mire a következõ komoly tél bekövetkezik, addigra rendelkezni fogunk a teljes mo-i adatsorral.
Mivel a 2002-03-as csak az 1984-85-össel hasonlítható össze, s ennél hidegebb csupán a 60-as évek elején volt, gyaníthatóan nem nehány éven belül következik be az igazán hideg tél.
Bocsánat, a mondat elejébõl lemaradt az 50, vagyis helyesen úgy hangozna, hogy a következõ 50 évben.
Nem mondanám smafunak a 2002/03-as telet, de valóban nem lehet egy lapon említeni a 86/87-es téllel /87 jan. 10-tõl különösen/.
Természetesen, itt Siófokra, illetve az ország nyugati felére gondolok.
Természetesen, itt Siófokra, illetve az ország nyugati felére gondolok.
A következõ évben én meg hiszem, nem helyesbitek, nagyon is hiszem hogy meg fogja közeliteni, sõt el is fogja érni. Az elmúlt 350 évben nem volt olyan fél évszázad amikor egy komolyabb hideg tél ne lett volna... ezt a "hagyományt" nem hinném hogy megszakitaná. Sõt, a leghidegebb idõszakok, ugyebár januárban tudnak kialakulni. Jellemzõen úgy minden 50 évben átlagosan egy kegyetelen hideg január elõfordul és minden kb 25-30 évben egy nagyon hideg, amely kb a 85, 87 januárjának felel meg, ami ahogy látható az adatsoraidból eléggé hideg volt. Szinte fogadni is mernék, hogy köv 20-25 évben egy 85, 87-hez hasonló januárt megélhetünk...
Sajnos rossz hírem van:adataid,akárcsak a pápaiak nem bizonyítják egyikünk igazát sem.
Elõször is 1987-ben egy kicsit túlkoros lettem volna gyereknek.
Valóban az látszik,hogy keleten úgy egy fokkal hidegebb volt ezek szerint 2003 telén mint 1987-ben.Erre nehéz lenne emlékeznem,hisz nem töltöttem e teleket keleten.
Adataid(nem tartalmaznak dunántúli adatot 1987-ból
)nem adnak arra támpontot,hogy mi volt a helyzet az ország nyugati felén.Ugyanakkor az tudjuk,hogy a 2003-as tél a Dunántúlon smafu kis gyenge telecske volt,míg 1987 jóval erõsebb(legalábbis Pápán biztosan).Összegezve a két tél egészen mást mutatott nyugaton és keleten,országosan egál felé áll a mérleg .
(4-5 éve vagyok a metneten,néhány statisztika már látott napvilágot tõlem hajdani/pl.-10 fokos havi közepet is hozó/régi telekrõl,így a dunátúli -1,-2 fokos 2003-as tél labdába sem rúghat az elsõ tízben úgy 1900-óta.
)
Elõször is 1987-ben egy kicsit túlkoros lettem volna gyereknek.
Valóban az látszik,hogy keleten úgy egy fokkal hidegebb volt ezek szerint 2003 telén mint 1987-ben.Erre nehéz lenne emlékeznem,hisz nem töltöttem e teleket keleten.
Adataid(nem tartalmaznak dunántúli adatot 1987-ból
)nem adnak arra támpontot,hogy mi volt a helyzet az ország nyugati felén.Ugyanakkor az tudjuk,hogy a 2003-as tél a Dunántúlon smafu kis gyenge telecske volt,míg 1987 jóval erõsebb(legalábbis Pápán biztosan).Összegezve a két tél egészen mást mutatott nyugaton és keleten,országosan egál felé áll a mérleg .(4-5 éve vagyok a metneten,néhány statisztika már látott napvilágot tõlem hajdani/pl.-10 fokos havi közepet is hozó/régi telekrõl,így a dunátúli -1,-2 fokos 2003-as tél labdába sem rúghat az elsõ tízben úgy 1900-óta.
)
No, itt van a két tél elérhetõ adatainak összehasonlítása:
Bp. Miskolc Debrecen Szeged Pécs Gyõr
2003
12.-0,95 -2,00 -1,40 -0,24 0,29 -0,11
1.-2,25 -3,09 -3,20 -3,27 -1,85 -1,50
2.-3,72 -2,89 -5,66 -5,64 -3,14 -1,30
Téli -2,3 -2,7 -3,4 -3,0 -1,6 -1,0
1987.
Bp. Debrecen Szeged
12. 0,2 -2,3 -1,1
1. -3,3 -5,7 -4,8
2. 1,8 0,1 0,2
Téli: -0,4 -2,6 -1,9
Mint láthatod Budapest, Debrecen és Szeged két telét összehasonlítva egyértelmûen a 2002-03-as volt a hidegebb. Az alább már említett okok miatt Gyõr kiugróan enyhébb volt 2003 februárban, mint a többi városban. Pápán hasonló lehetett a helyzet.
A kindulási ponthoz visszatérve, nem hiszem, hogy a következõ 50 évben bármelyik tél is meg tudja közelíteni ezeket az adatokat.
Bp. Miskolc Debrecen Szeged Pécs Gyõr
2003
12.-0,95 -2,00 -1,40 -0,24 0,29 -0,11
1.-2,25 -3,09 -3,20 -3,27 -1,85 -1,50
2.-3,72 -2,89 -5,66 -5,64 -3,14 -1,30
Téli -2,3 -2,7 -3,4 -3,0 -1,6 -1,0
1987.
Bp. Debrecen Szeged
12. 0,2 -2,3 -1,1
1. -3,3 -5,7 -4,8
2. 1,8 0,1 0,2
Téli: -0,4 -2,6 -1,9
Mint láthatod Budapest, Debrecen és Szeged két telét összehasonlítva egyértelmûen a 2002-03-as volt a hidegebb. Az alább már említett okok miatt Gyõr kiugróan enyhébb volt 2003 februárban, mint a többi városban. Pápán hasonló lehetett a helyzet.
A kindulási ponthoz visszatérve, nem hiszem, hogy a következõ 50 évben bármelyik tél is meg tudja közelíteni ezeket az adatokat.
Gyerekkorodban biztos a hûtõben mérted a hõmérsékletet, és a hóvastagságot, s csak késõbb jöttél rá, hogy nem ott kell.
Mivel az OMSZ csak igen lassan osztja meg velünk az adatokat - az utóbbi évek tendenciáját nézve kb. 3-4 év mire a gyõri adatok is felkerülnek - nem cáfolhatom az adataidat, de meglepõdnék, ha 1986-1987-es tél országosan hidegebb lett volna 2002-2003-asnál. Nézd meg Debrecen, Budapest és Szeged adatait, egyértelmû a különbség.
Egyébként 2003 februárjában É-NY valóban kimaradt a nagy havazásból, ezért az azt követõ hideg is kevésbé volt intenzív. De nézd meg mit ír az összefoglalóban az OMSZ az országra.
Elképzelhetõ, gogy 87 februárja éppen fordítva történt, de ez csak azt jelzi, hogy Pápa adataiból nem lehet kiindulni. Mivel Bp. az ország középsõ részén van, ezért hitelesebben mutatja a helyzetet. Emlékezetes 1993, amikor országosan novemberben volt nagy havazás, kenény tél, ám Ny-Dunántúlon karácsony napjaiban is hóvihar tombolt.
Majd, ha végre megosztja velünk az OMSZ további városok adatait is, akkor lehet még kiegyensúlyozottabb adatokat számolni.
Mivel az OMSZ csak igen lassan osztja meg velünk az adatokat - az utóbbi évek tendenciáját nézve kb. 3-4 év mire a gyõri adatok is felkerülnek - nem cáfolhatom az adataidat, de meglepõdnék, ha 1986-1987-es tél országosan hidegebb lett volna 2002-2003-asnál. Nézd meg Debrecen, Budapest és Szeged adatait, egyértelmû a különbség.
Egyébként 2003 februárjában É-NY valóban kimaradt a nagy havazásból, ezért az azt követõ hideg is kevésbé volt intenzív. De nézd meg mit ír az összefoglalóban az OMSZ az országra.
Elképzelhetõ, gogy 87 februárja éppen fordítva történt, de ez csak azt jelzi, hogy Pápa adataiból nem lehet kiindulni. Mivel Bp. az ország középsõ részén van, ezért hitelesebben mutatja a helyzetet. Emlékezetes 1993, amikor országosan novemberben volt nagy havazás, kenény tél, ám Ny-Dunántúlon karácsony napjaiban is hóvihar tombolt.
Majd, ha végre megosztja velünk az OMSZ további városok adatait is, akkor lehet még kiegyensúlyozottabb adatokat számolni.
Megtaláltam a 2003-as tél adatsorát is(pápai saját,nem kalibrált mérések).Egyelõre csak néhány adat kiemelése:
1987 jan. Tmin.-22 Tmax.+6 Zord nap 7 Hótakaró:29 nap Hómax.50cm
2003 jan. Tmin.-18 Tmax.+9 Zord nap 2 Hótakaró:21 nap Hómax.27cm
1987 febr.Tmin.-16 Tmax.+10Zord nap 4 Hótakaró:13 nap Hómax:37cm
2003 febr.Tmin.-15 Tmax.+7 Zord nap 2 Hótakaró:21 nap Hómax:13cm
Ezek ugyan nem hivatalos adatok,de alátámasztják,hogy azért nem olyan rossz az emlékezetem.
1987 jan. Tmin.-22 Tmax.+6 Zord nap 7 Hótakaró:29 nap Hómax.50cm
2003 jan. Tmin.-18 Tmax.+9 Zord nap 2 Hótakaró:21 nap Hómax.27cm
1987 febr.Tmin.-16 Tmax.+10Zord nap 4 Hótakaró:13 nap Hómax:37cm
2003 febr.Tmin.-15 Tmax.+7 Zord nap 2 Hótakaró:21 nap Hómax:13cm
Ezek ugyan nem hivatalos adatok,de alátámasztják,hogy azért nem olyan rossz az emlékezetem.
Ez így igaz,csakhogy nekem van egy feljegyzésem 1987.jan 1-tõl márciusig a pápai napi hõmérsékletrõl(reggeli és délutáni adat)a csapadék mennyiségérõl és minõségérõl és a hótakaró vastagságáról(az volt az elsõ,Pápán-is- töltött évem).Ha kell adatokkal is alátámaszthatom amit írtam.A 2003-a télrõl ilyen részletes leírásra nem emlékszem,de még utánanézek egyszer,hogy mit írtam fel róla(csapadékot mértem,hõmérsékletet nem biztos).Igazából csak egy átlagosnál hidegebb,havasabb télként emlékszem csak rá.
Az soha nem szerencsés, ha az ember az emlékezetére hagyatkozik. Így lesz néhány napos rendkívüli hideg - mint 1987-ben - kemény tél, és a valóban kemény tél - mint a 2002-03-as - lekicsinyelt. Pedig akkor is volt 20 centi feletti hó, még gyaníthatóan Pápán is, mert a gyõri adatok erre utalnak (wetteronline). A 62-63 és a 63-64-es tél óta nem volt olyan hideg tél, mint a 2002-03-as, legfeljebb az 1984-85-ös vetekedhet vele.
Az adatok, a tények egyértelmûen azt mutatják, hogy a telekre más hatást gyakorol a felmelegedés (nagyobbak a szélsõségek), a nyarak viszont egyenletesen melegebbek, de az átlagtól kevésbé kiugróan térnek el.
A tavalyi nyár Bp-en 2,4 fokkal volt melegebb az átlagosnál, míg a megelõzõ tél 3,9 fokkal. 3 fokkal még a legmelegebb nyár, 2003-as sem tért el az átlagtól.
Az adatok, a tények egyértelmûen azt mutatják, hogy a telekre más hatást gyakorol a felmelegedés (nagyobbak a szélsõségek), a nyarak viszont egyenletesen melegebbek, de az átlagtól kevésbé kiugróan térnek el.
A tavalyi nyár Bp-en 2,4 fokkal volt melegebb az átlagosnál, míg a megelõzõ tél 3,9 fokkal. 3 fokkal még a legmelegebb nyár, 2003-as sem tért el az átlagtól.
Sokat foglalkoztat,csak idõm nincs elmélyedni abban a kérdéskörben,hogy az ember,mint ismereteink szerint az Univerzum(óriási szerencsével:megkapta a Kék bolygót)talán egyedüli"sapiens" lénye miért ilyen agresszív teremtmény(nem ismerek olyan fajt,amelyik "egy pipa dohányért" képes lenne fajtársait olyan tömegben mészárolni,mint amilyet tett és tesz az ember,pontosabban a homo no-sapiens a válogatott kínzásnemek eldorádójáról nem is beszélve) 
.
A vulgármaterialista,darwinista stb. elméletek szerint a létfenntartás,a vad és veszélyes környezet(elemi csapások,állatokkal vívott létharc,kedvezõtlen klíma) termelte ki lényünket, amely hihetetlenül tarkabarka társadalmi formációkban fejlõdgetett idáig.Ezt a fejlõdést én nem látom ilyen egyszerûnek-állati példákból levezethetõnek.Szerintem ez nem világnézeti(idealista-materialista)kérdés,logikailag sántít.
Sajnos történelmünk(kissé békésebb szakaszok kivételével),háborúk története.A hadurak(császárok,diktátorok stb.)mindig is fogékonyak voltak a legmodernabb népirtó eszközöket kifejlesztõ tudomány mindenáron való támogatására,a hadmûvészet fejlesztésére.Vagy egy békés felfedezésbõl(vas)lett népirtó veszedelem(lásd asszírok),vagy egy katonai fejlesztés(radar)lett pogárbarátabb alkalmazás.
Úgy gondolom,hogy bennünk kettõsség munkál:a jámborság(humánum) és az agresszió,de ez elõbbi csak nagyon ritkán kerekedik felül a fegyverek felett(korai keresztények,Gandhi).Ez egy emberen belül is megvan,de kifejlõdtek agresszív és jámborabb társadalmi,vallási,politikai stb.csoportok is.Ha valami ragály az agressziót kiirtaná és a humánum lenne egyedül ,valóban lassulna a fejlõdés,de boldogabb emberiség élhetne.Sajnos a legkegyetlenebb emberek igyekeztek magukat mindig is humásusnak beállítani és ahogy már írtam a demagógia révén a jámborok(talán többségben lévõ)csoportját pénz(vagyon)sóvár céljaik szolgálatába állítani.
Szerintem nem helyes,ha akár éghajlati,biológiai,gazdasági kauzalitásokkal igazoljuk eme magatartás helyességét.Mit ér a kikényszerített magas technikai fejlettség,ha a bolygót tönkreteszi és a rajta élõk sorsát megkeseríti.
Persze a kisebbség mindig is jólétben fog élni,de ha elcsesszük a bolygónkat arra fogják a még életbenmaradottakat kényszeríteni,hogy csillagrombolót építsenek nekik,hogy fénysebességgel új bolygót keresni indulhassanak?
Minden környezetvédõ,éghajlatkutató,jövõt prognosztizálgató,jóakaró cselekedetünk hiábavaló lesz,ha a Föld értékeinek ekkora hányadát fordítjuk hadseregekre és a gazdasági-katonai-politikai elit egetverõ luxusfogyasztására.Amit ezer ember megspórol energián,az egy katonai repülõ egy kör megtételével taccsra vágja.Ha bombáz közben,akkor 100 ezer ember is kevés a pusztulás helyretételére.
Az agresszió és a luxuspazarlás elleni harc,a gondolkodás rendbetétele számomra fontosabb terület,mint szélmalmokat építeni minden utcasarkon.(látványnak sem tartanám szépnek )
.A vulgármaterialista,darwinista stb. elméletek szerint a létfenntartás,a vad és veszélyes környezet(elemi csapások,állatokkal vívott létharc,kedvezõtlen klíma) termelte ki lényünket, amely hihetetlenül tarkabarka társadalmi formációkban fejlõdgetett idáig.Ezt a fejlõdést én nem látom ilyen egyszerûnek-állati példákból levezethetõnek.Szerintem ez nem világnézeti(idealista-materialista)kérdés,logikailag sántít.
Sajnos történelmünk(kissé békésebb szakaszok kivételével),háborúk története.A hadurak(császárok,diktátorok stb.)mindig is fogékonyak voltak a legmodernabb népirtó eszközöket kifejlesztõ tudomány mindenáron való támogatására,a hadmûvészet fejlesztésére.Vagy egy békés felfedezésbõl(vas)lett népirtó veszedelem(lásd asszírok),vagy egy katonai fejlesztés(radar)lett pogárbarátabb alkalmazás.
Úgy gondolom,hogy bennünk kettõsség munkál:a jámborság(humánum) és az agresszió,de ez elõbbi csak nagyon ritkán kerekedik felül a fegyverek felett(korai keresztények,Gandhi).Ez egy emberen belül is megvan,de kifejlõdtek agresszív és jámborabb társadalmi,vallási,politikai stb.csoportok is.Ha valami ragály az agressziót kiirtaná és a humánum lenne egyedül ,valóban lassulna a fejlõdés,de boldogabb emberiség élhetne.Sajnos a legkegyetlenebb emberek igyekeztek magukat mindig is humásusnak beállítani és ahogy már írtam a demagógia révén a jámborok(talán többségben lévõ)csoportját pénz(vagyon)sóvár céljaik szolgálatába állítani.
Szerintem nem helyes,ha akár éghajlati,biológiai,gazdasági kauzalitásokkal igazoljuk eme magatartás helyességét.Mit ér a kikényszerített magas technikai fejlettség,ha a bolygót tönkreteszi és a rajta élõk sorsát megkeseríti.
Persze a kisebbség mindig is jólétben fog élni,de ha elcsesszük a bolygónkat arra fogják a még életbenmaradottakat kényszeríteni,hogy csillagrombolót építsenek nekik,hogy fénysebességgel új bolygót keresni indulhassanak? Minden környezetvédõ,éghajlatkutató,jövõt prognosztizálgató,jóakaró cselekedetünk hiábavaló lesz,ha a Föld értékeinek ekkora hányadát fordítjuk hadseregekre és a gazdasági-katonai-politikai elit egetverõ luxusfogyasztására.Amit ezer ember megspórol energián,az egy katonai repülõ egy kör megtételével taccsra vágja.Ha bombáz közben,akkor 100 ezer ember is kevés a pusztulás helyretételére.
Az agresszió és a luxuspazarlás elleni harc,a gondolkodás rendbetétele számomra fontosabb terület,mint szélmalmokat építeni minden utcasarkon.(látványnak sem tartanám szépnek
)
"Unokáink sem fogják látni" címû rovatunkat hallották
Mindenesetre érdekes dolgokat feszegetsz, várom a további észrevételeidet!
Mindenesetre érdekes dolgokat feszegetsz, várom a további észrevételeidet!
Továbbra is azt mondom, hogy a klímaváltozást nem a biológiai okokon keresztül fogjuk megsínyleni, hanem a társadalmiakon keresztül. Az általad elmlegetett háborúknak bizony nagy sansza van. Paradox módon a humanitás a Homo sapiensnél csak mint fogalom létezik. Akárcsak a többi állatfajnál.
Az pedig hogy az evolúvió oldalágai éppen egy fajt ért sokkhatás után tudnak érvényesülni ez nem véletlen. Ráadásul mindig is ugrásszerû változások is domináltak. Ami a legfontosabb! ! ! Ne tévesszük már össze a biológiai fejlõdést (tehát a legszorosabb értelemben vett evolúciót) azzal hogy egy kultúra a számára kedvezõ feltételek miatt gyorsabban fejlõdött (NEM evolúciós értelemben) mint mások. Bár ebbõl utóbb valóban lehetnek valódi biológiai változások... De te teljesen másról beszéltél.
Az pedig hogy az evolúvió oldalágai éppen egy fajt ért sokkhatás után tudnak érvényesülni ez nem véletlen. Ráadásul mindig is ugrásszerû változások is domináltak. Ami a legfontosabb! ! ! Ne tévesszük már össze a biológiai fejlõdést (tehát a legszorosabb értelemben vett evolúciót) azzal hogy egy kultúra a számára kedvezõ feltételek miatt gyorsabban fejlõdött (NEM evolúciós értelemben) mint mások. Bár ebbõl utóbb valóban lehetnek valódi biológiai változások... De te teljesen másról beszéltél.
Usrinnal beszéltük vagy 100 hsz-sal lejebb, hogy a C3 fotoszintézis optimális CO2 szintje körüli koncentráción az éghajlati hatások miatt "kínlódnának" a növények. (ill ezt õ mondotta ) Véletlenül megint paleontológia területére tévedtem a minap, és ragadt rám egy-két dolog. Szóval a jura és kréta idõszakban a CO2 koncentráció a mainak 10-szerese volt (!). A mostani klímaváltozás kapcsán százalékokról beszélünk. Az akkori 2500ppm azért nem piskóta. Ráadásul emiatt volt biomassza is dögivel. Az átlaghõmérséklet 21-22 fok körül bóklászott, igaz volt egy 6-7 fokos lehûlés a két idõszak határán. Bár az tény hogy az a magas szén-dioxid részarány nem 300 év alatt alakult ki, így volt idõ az alkalmaszkodásra. Azóta folyamatosan csökken (nagy léptéken nézve) a CO2 aránya a légkörben. Aminek következménye lehet a legutóbbi/mostani jégkorszak is.
A legizgalmasabb, hogy ha mi eltûnnénk az evolúciós süllyesztõben, vagy esetleg az utánunk jövõ intelligens életformák is, akkor a CO2 egy olyan kritikus szint alá csökkenne (még az is amit most beleautózunk) amikor leállnak a mai ismert fotoszintetizáló folyamatok. Persze kialakulhatnak újak, de az is csak a gáz kivonását fogja folytatni. Erre rátetõzhet a lemeztektonika esetleges gyengélkedése is. Ekkor viszont olyan jégkorszakba zuhanna a Föld hogy az egyenlítõig befagyna (ugye az a bizonyos -20-as átlag). Ebbõl azonban csak a Nap luminozitásának akkori 30%-os emelkedése olvaszthatná ki. Ekkor a maradék életnek még maradna 100-200 millió éve amíg a hõmérséklet 200-300 fok fölé nem emelkedik. Oszt annyi...
Persze tuti nem így lesz
) Véletlenül megint paleontológia területére tévedtem a minap, és ragadt rám egy-két dolog. Szóval a jura és kréta idõszakban a CO2 koncentráció a mainak 10-szerese volt (!). A mostani klímaváltozás kapcsán százalékokról beszélünk. Az akkori 2500ppm azért nem piskóta. Ráadásul emiatt volt biomassza is dögivel. Az átlaghõmérséklet 21-22 fok körül bóklászott, igaz volt egy 6-7 fokos lehûlés a két idõszak határán. Bár az tény hogy az a magas szén-dioxid részarány nem 300 év alatt alakult ki, így volt idõ az alkalmaszkodásra. Azóta folyamatosan csökken (nagy léptéken nézve) a CO2 aránya a légkörben. Aminek következménye lehet a legutóbbi/mostani jégkorszak is.A legizgalmasabb, hogy ha mi eltûnnénk az evolúciós süllyesztõben, vagy esetleg az utánunk jövõ intelligens életformák is, akkor a CO2 egy olyan kritikus szint alá csökkenne (még az is amit most beleautózunk) amikor leállnak a mai ismert fotoszintetizáló folyamatok. Persze kialakulhatnak újak, de az is csak a gáz kivonását fogja folytatni. Erre rátetõzhet a lemeztektonika esetleges gyengélkedése is. Ekkor viszont olyan jégkorszakba zuhanna a Föld hogy az egyenlítõig befagyna (ugye az a bizonyos -20-as átlag). Ebbõl azonban csak a Nap luminozitásának akkori 30%-os emelkedése olvaszthatná ki. Ekkor a maradék életnek még maradna 100-200 millió éve amíg a hõmérséklet 200-300 fok fölé nem emelkedik. Oszt annyi...
Persze tuti nem így lesz
Ez az elsivatagosodás nem tudom kitõl ered,de ha változna az égh. vagy mediterrán,vagy sztyepp(száraz kontinentális)irányba mozdulna.Ilyen távolságra a tengertõl és ilyen szélességen badarság akár félsivatagról is beszélni.Tény,hogy kevesebb lett a csapadék és magasabb az átlaghõmérsékletünk,de a sivatagtól hol van ez még ?!Inkább az eloszlás és minõség a baj.Vagyis hetekig tartó szárazságot özönvízszerû konvektív csapadékok követnek,melyeknek kára helyenkén vetekszik a hasznukkal-viharral fûszerezve persze.Az idén úgy a csapadék 90 %-a esett Cb-bõl,az Ns ritka,pedig valaha túlsúlyban volt.
Én itt a Dunántúlon nem nagyon emlékszem 1987 óta igazi kemény télre.Pár hétig,esetleg egy hónapig volt ugyan keményebb,havas idõ,de a telek többsége egyre inkább enyhe,hószegény.Egyetértek azzal,hogy a nyarak egyöntetûen melegekké váltak,az átmeneti évszakokban a legkisebb az eltérés szerintem.Bolondosak,ahogyan régente is azok voltak...
Én itt a Dunántúlon nem nagyon emlékszem 1987 óta igazi kemény télre.Pár hétig,esetleg egy hónapig volt ugyan keményebb,havas idõ,de a telek többsége egyre inkább enyhe,hószegény.Egyetértek azzal,hogy a nyarak egyöntetûen melegekké váltak,az átmeneti évszakokban a legkisebb az eltérés szerintem.Bolondosak,ahogyan régente is azok voltak...
Pillanatnyilag még csak az adatfeldolgozás elején tartok, de nem értek egyet azzal, hogy a globális felmelegedés elsivatagosodással járna nálunk.
Az adatok inkább azt mutatják, hogy a nyári idõszakban több csapadék hullik mostanság, igaz a melegebb hónapok miatt a párolgás is nagyobb.
Viszont nagyon érdekesnek tartom, hogy a globális felmelegedés úgy tûnik nagyobb hatással van a nyarainkra, mint a teleinkre.
Budapesten 1985 óta egyetlen nyári hónap hõmérséklete sem maradt el minimum 2 fokkal az átlagostól, míg a telek esetében ugyanezen idõszakban nagyon sok. Most nincs nálam a téli adat, de több mint tíz, az biztos.
Az utolsó olyan nyár, amikor az átlag legalább 1 fokkal elmaradt a 100 éves átlagtól, 1984-ben volt, miközben télen 1984-85, 1986-87, 1995-96, és fõleg 2002-03 több mint 1 fokkal hidegebb volt.
Az adatok inkább azt mutatják, hogy a nyári idõszakban több csapadék hullik mostanság, igaz a melegebb hónapok miatt a párolgás is nagyobb.
Viszont nagyon érdekesnek tartom, hogy a globális felmelegedés úgy tûnik nagyobb hatással van a nyarainkra, mint a teleinkre.
Budapesten 1985 óta egyetlen nyári hónap hõmérséklete sem maradt el minimum 2 fokkal az átlagostól, míg a telek esetében ugyanezen idõszakban nagyon sok. Most nincs nálam a téli adat, de több mint tíz, az biztos.
Az utolsó olyan nyár, amikor az átlag legalább 1 fokkal elmaradt a 100 éves átlagtól, 1984-ben volt, miközben télen 1984-85, 1986-87, 1995-96, és fõleg 2002-03 több mint 1 fokkal hidegebb volt.
Sajnos, ez nem csupán elmélet, hanem tény. A gazdaság motorja ugyanis mindig a haditechnika fejlõdése volt, ráadásul a háborúkkal, idegen hadseregek megjelenésével mindig újabb ismeretekkel gyarapodott az adott térség. Éppen ezért volt sokáig a gazdaság központja Európa, mert elõbb a mediterrán medencében, majd a szteppe övezetben volt nagy a mozgás.
A homo s.neandertalensis(õsember)jelent meg úgy 400 ezer éve,de kihalt,zsákutca volt vagy a cromagnoni ember (homo sap.sap.)kipusztította vagy 40-50 ezer éve a tudósok szerint.Nagy kérdés,hogy a mi közvetlen elõdeink honnan csöppentek ide és jutottak el 30-40 ezer év alatt a termelõ,városlakó élethez,amelynek elsõ nyomai 10000 évesek.
Az evolúció lassú víz partot mos korszakai után tele vagyunk ugrásszerû,revolúciós korszakokkal,melyekre csak erõltetett magyarázatok vannak szerintem.Tetszetõs a revolúciók és a katasztrófák elmélete,vagyis egy katasztrofális változás,szorult helyzet,a környezet hirtelen megváltozása késztette az eltunyult,jólétben békésen szunyókáló élõlényeket a gyors reagálásra.Ezért jöttünk le a fáról és indultunk el állítólag 2 lábon-pontosabban a banánfa kipusztult a száraz éghajlat miatt és leestünk róla.
Ennek ellentéte az,hogy amikor az éghajlat elérte a klímoptimumot 10000 éve,akkor vált lehetõvé az eredményes földmûvelés a korábbi sikertelen erõlködések után,és lettek az elsõ városállami szervezõdések.Mindenesetre az ókor pár ezer év alatt akkora ugrást produkált,amire százezer évek alatt sem volt példa korábban.Ezt erõltetett evolúcióval magyarázni.Azóta is dívik,hogy sok fontos változást,forradalmat földrajzi tényezõkhöz kössünk(Mezopotámia hanyatlása,népvándorlás,tatár hódítás,százéves háború,Amerika felfedezése,maják eltûnése,30 éves háború,francia forradalom stb.),vagyis éhínségek,az élettér megváltozása,hidegebb vagy melegebb égh.
A 19.század végi modern kor beköszönte(régen ezt a bolsevik puccshoz kötötték)aztán elsöpört minden féle földrajzi belemagyarázást.A nyers hatalmi érdek(a tõkéseknek nevezett gátlástalan harácsolók mindenkin keresztülgázolõ pénzéhsége)lerántotta a leplet az evolúciós-revolúciós handabandáról.Megjelent a tömegeket orránál vezetõ média,amely a pénzéhséget nemzeti,faji stb. ellentétnek állította be és birkaként vágóhídra terelte a dolgozók millióit,miközben a tõkés urak kastélyaikban élvezték az életet.Ahogy az elsõ világháború is ráeszméltette a francia tanárt,hogy miért kell szuronyrohamban hasbaszúrni az általa soha nem látott német kõfaragót,vagy a magyar földmûves miért lõje le az olasz borbélyt(és viszont),úgy ma is fel kéne tenni,hogy miért kell egy magyarnak Afganisztánban felrobbanni,vagy egy amerikainak Irakban búcsút inteni az élettõl.A legtetszetõsebb elmélete a lib-ateistáknak éppen az,hogy a háborúk hozzák a gyors fejlõdést,néhány millió ember halála,százmilliók szenvedése a történelem "hajtómotorja".
Az evolúció lassú víz partot mos korszakai után tele vagyunk ugrásszerû,revolúciós korszakokkal,melyekre csak erõltetett magyarázatok vannak szerintem.Tetszetõs a revolúciók és a katasztrófák elmélete,vagyis egy katasztrofális változás,szorult helyzet,a környezet hirtelen megváltozása késztette az eltunyult,jólétben békésen szunyókáló élõlényeket a gyors reagálásra.Ezért jöttünk le a fáról és indultunk el állítólag 2 lábon-pontosabban a banánfa kipusztult a száraz éghajlat miatt és leestünk róla.
Ennek ellentéte az,hogy amikor az éghajlat elérte a klímoptimumot 10000 éve,akkor vált lehetõvé az eredményes földmûvelés a korábbi sikertelen erõlködések után,és lettek az elsõ városállami szervezõdések.Mindenesetre az ókor pár ezer év alatt akkora ugrást produkált,amire százezer évek alatt sem volt példa korábban.Ezt erõltetett evolúcióval magyarázni.Azóta is dívik,hogy sok fontos változást,forradalmat földrajzi tényezõkhöz kössünk(Mezopotámia hanyatlása,népvándorlás,tatár hódítás,százéves háború,Amerika felfedezése,maják eltûnése,30 éves háború,francia forradalom stb.),vagyis éhínségek,az élettér megváltozása,hidegebb vagy melegebb égh.
A 19.század végi modern kor beköszönte(régen ezt a bolsevik puccshoz kötötték)aztán elsöpört minden féle földrajzi belemagyarázást.A nyers hatalmi érdek(a tõkéseknek nevezett gátlástalan harácsolók mindenkin keresztülgázolõ pénzéhsége)lerántotta a leplet az evolúciós-revolúciós handabandáról.Megjelent a tömegeket orránál vezetõ média,amely a pénzéhséget nemzeti,faji stb. ellentétnek állította be és birkaként vágóhídra terelte a dolgozók millióit,miközben a tõkés urak kastélyaikban élvezték az életet.Ahogy az elsõ világháború is ráeszméltette a francia tanárt,hogy miért kell szuronyrohamban hasbaszúrni az általa soha nem látott német kõfaragót,vagy a magyar földmûves miért lõje le az olasz borbélyt(és viszont),úgy ma is fel kéne tenni,hogy miért kell egy magyarnak Afganisztánban felrobbanni,vagy egy amerikainak Irakban búcsút inteni az élettõl.A legtetszetõsebb elmélete a lib-ateistáknak éppen az,hogy a háborúk hozzák a gyors fejlõdést,néhány millió ember halála,százmilliók szenvedése a történelem "hajtómotorja".
Itt a Kiskunságban a félsivatagos jelleg abszolút nem újdonság.
Ez egy homokhátság, és ráadásul a klimatikus viszonyok (napsütéses órák száma, éves csapadékösszeg) messze itt a legszárazabbak az országon belül. Ez így volt már apáink idejében is.
A népnyelv is így emlegeti "futóhomok", "aranyhomok" stb...
Ez egy homokhátság, és ráadásul a klimatikus viszonyok (napsütéses órák száma, éves csapadékösszeg) messze itt a legszárazabbak az országon belül. Ez így volt már apáink idejében is.
A népnyelv is így emlegeti "futóhomok", "aranyhomok" stb...
Azért ennyire ne sarkítsd le.
A tõlünk jóval forróbb és szárazabb mediterrán vidékeken is van szõlõ és vannak erdõk.
Nem sivatagi állapotokra kell gondolni, csak esetlegesen átalakuló növénytakaróra.
A tõlünk jóval forróbb és szárazabb mediterrán vidékeken is van szõlõ és vannak erdõk.
Nem sivatagi állapotokra kell gondolni, csak esetlegesen átalakuló növénytakaróra.
Azért kíváncsi lennék milyen lesz a vidék pár évtized múlva...Nem lehet kizárni, hogy itt a Kiskunságban gyakorlatilag félsivatagi állapotok lesznek. Az öregek is mondják, hogy ez már egyre rosszabb, néhol a szõlõk kezdenek sárgulni és azon már a hamarosan érkezõ (?) esõ sem segít. Ha egyszer elindul a folyamat...
Ez nem az idei vagy a tavalyi, hanem az elmúlt évek szárazságai miatt van így.
Lehet lesz nagy ritkán egy-egy 99-es nyár, de inkább a 2007-es évek lesznek a jellemzõk. Valszeg átalakul a növényzet, erdõk tünnek majd el, azon a kevés helyen marad meg több növényzet, ahol csatorna van vagy ahol magasabban van a talajvíz.
Ez nem az idei vagy a tavalyi, hanem az elmúlt évek szárazságai miatt van így.
Lehet lesz nagy ritkán egy-egy 99-es nyár, de inkább a 2007-es évek lesznek a jellemzõk. Valszeg átalakul a növényzet, erdõk tünnek majd el, azon a kevés helyen marad meg több növényzet, ahol csatorna van vagy ahol magasabban van a talajvíz.
Bocsánat, télleg igazad van! Nem tudom a 4 millió év honnan maradt meg bennem! A lényeg, hogy ha csak szigorúan a Homo sapienst vesszük alapul, ami kb. 450-500 ezer évvel ezelõtt jelent meg, akkor igenis gyors a fejlõdés. Ha csak az elsõ emberfélét nézzük, a Ramapithecust, ami 15 millió évvel ezelõtt jelent meg (mely faj aztán ki is halt), akkor is elég gyors nem?
Hogyhogy mi lehet a következménye? Pl. ami embertelen erdõírtás folyik napjainkban, a rengeteg autó CO2 kibocsátása, a tengerek lehalászása (soroljam még?), ez mind hova vezet? Egyenlõre azzal vagyunk elfoglalva, hogyan zsákmányoljuk ki a természetet! Szerinted mikor fog az ember ráébredni arra, hogy ez így nem fog sokáig menni?! Mikor lesz az, hogy nem sodrunk fajokat a kihalás szélére, mert "útban van" vagy éppen azért írtjuk õket, hogy feldolgozva a mi kényelmünket szolgálja?!
Hogyhogy mi lehet a következménye?
Pl. ami embertelen erdõírtás folyik napjainkban, a rengeteg autó CO2 kibocsátása, a tengerek lehalászása (soroljam még?), ez mind hova vezet? Egyenlõre azzal vagyunk elfoglalva, hogyan zsákmányoljuk ki a természetet! Szerinted mikor fog az ember ráébredni arra, hogy ez így nem fog sokáig menni?! Mikor lesz az, hogy nem sodrunk fajokat a kihalás szélére, mert "útban van" vagy éppen azért írtjuk õket, hogy feldolgozva a mi kényelmünket szolgálja?!
Ezzel egyetértek. Az evolúció folyamatos változás és alkalmazkodás, nem lehet egy adott pontból eredeztetni, hisz az elsõ egysejtûek ugyanúgy õseink, ahogy a homo erectus is...
Arra akart szerintem Tamás célozni ezzel a gyorsasággal, ami az elmúlt 10.000 évben lezajlott, amióta földmûvesek lettünk és nem mi alkalmazkodunk a Természethez, hanem igyekszünk azt átalakítani az igényeink szerint... Ez a veszélyes út, mivel pont arról van benne szó, hogy a biológiai evolúciónk nem tudja sebességben követni a társadalmi fejlõdést. Egy rakás alapvetõ emberi tulajdonság, ösztön, viselkedési minta sokszázezer éves beidegzésen alapul, amikor még gazellát kergettünk Kelet-Afrikában és a legfejlettebb eszközünk egy kézbe illõ kõdarab volt... Ezeket az ösztönöket nem lehet sem kormányok, sem gazdasági erõk segítségével kiirtani belõlünk. Mintha a pávát arra akarná valaki rábeszélni, hogy ne növesszen ékes farktollakat. Ezért nem tudok semmi optimizmusra utaló jelet felfedezni a jövõnkben.
Arra akart szerintem Tamás célozni ezzel a gyorsasággal, ami az elmúlt 10.000 évben lezajlott, amióta földmûvesek lettünk és nem mi alkalmazkodunk a Természethez, hanem igyekszünk azt átalakítani az igényeink szerint... Ez a veszélyes út, mivel pont arról van benne szó, hogy a biológiai evolúciónk nem tudja sebességben követni a társadalmi fejlõdést. Egy rakás alapvetõ emberi tulajdonság, ösztön, viselkedési minta sokszázezer éves beidegzésen alapul, amikor még gazellát kergettünk Kelet-Afrikában és a legfejlettebb eszközünk egy kézbe illõ kõdarab volt... Ezeket az ösztönöket nem lehet sem kormányok, sem gazdasági erõk segítségével kiirtani belõlünk. Mintha a pávát arra akarná valaki rábeszélni, hogy ne növesszen ékes farktollakat. Ezért nem tudok semmi optimizmusra utaló jelet felfedezni a jövõnkben.
"az ember evolúciója minden korábbi élõlény fejlõdésénél gyorsabban végbement" Ez nem igaz!
Még elõször nem kötöttem volna bele, de mivel meg is ismételted és ki is hangsúlyoztad, így muszáj volt
Hogy érted azt hogy késõ lesz, és mi lesz a következménye szerinted?
Még elõször nem kötöttem volna bele, de mivel meg is ismételted és ki is hangsúlyoztad, így muszáj volt
Hogy érted azt hogy késõ lesz, és mi lesz a következménye szerinted?
Ez pontosan így van, ahogy leírtad! Sajnos!
Van a világban (talán) néhány befolyásos ember, néhány szervezet, akinek van/lenne épkézláb ötlete a témában, de sokak személyes érdeke!!!, illetve a helyi (államszinten, ahogy Te is írtad) gazdasági érdekek felülkerekednek rajtuk!
Amíg az a néhány ember fogja meghozni a döntéseket, saját önkényes elképzelésük szerint, addig tényleg nem fog megváltozni semmi!
Ahogy írtam korábban is: az ember evolúciója minden korábbi élõlény fejlõdésénél gyorsabban végbement, tehát nagyon hamar eljutottunk a mostani szintre! E rövid idõ alatt nem ismertük meg kellõképpen (még - remélem) környezetünket és nem tudjuk mit tartunk a kezünkben! Mire rájövünk, úgy gondolom késõ lesz!
Van a világban (talán) néhány befolyásos ember, néhány szervezet, akinek van/lenne épkézláb ötlete a témában, de sokak személyes érdeke!!!, illetve a helyi (államszinten, ahogy Te is írtad) gazdasági érdekek felülkerekednek rajtuk!
Amíg az a néhány ember fogja meghozni a döntéseket, saját önkényes elképzelésük szerint, addig tényleg nem fog megváltozni semmi!
Ahogy írtam korábban is: az ember evolúciója minden korábbi élõlény fejlõdésénél gyorsabban végbement, tehát nagyon hamar eljutottunk a mostani szintre! E rövid idõ alatt nem ismertük meg kellõképpen (még - remélem) környezetünket és nem tudjuk mit tartunk a kezünkben! Mire rájövünk, úgy gondolom késõ lesz!
Sajnos a "civilizáció" elõrehaladtával épp a gondolkodás látszik igen erõsen háttérbe szorulni. Hatalmas tömegek már nem gondolkodnak - ha azt tennék, nem ott állnánk, ahol...
Ha egyszer véletlenül, valamilyen csoda folytán a "bolygószemlélet" teret nyerne, akkor megnyílhatna az út egy valódi változás felé. A minap elfogadott "hatalmas" megállapodás, miszerint 2050-ig így meg úgy csökkentik a CO2-kibocsátást, csupán a hihetetlen szüklátókörüségrõl tanúskodik - vagy inkább a személyes érdekek képviseletérõl - ; kit érdekel, hogy mi lesz 42 év múlva? Azokon, akik ezt eldöntötték, nem lehet majd számonkérni, hogy miért is nem tartották be... Sajnos tény, hogy a napi gazdasági érdekek hihetetlen erõs gátat állítanak mindenféle hathatós tervnek. Valahogy az látszik, hogy az NGO-kat leszámítva senki nem akar semmit tenni. Elszigetelt megoldások itt nem vezetnek eredményre. Az éghajlatváltozás és klímavédelem témaköre lenne a leginkább predesztinált arra, hogy a globalizáció elve alapján funkcionáljon. Amíg a "nemzetállami" érdekek vannak elõtérben, nem fog történni semmi sem, megy tovább a siránkozás, a nagy, de üres szavak puffogtatása ("tenni kell valamit", "klímakonferencia", "kormányprogram a klímavédelemhez", stb.). A végén pedig majd bambán nézünk ki a fejünkbõl és a gyerekeinknek fényképen mutatunk havat, zöldellõ réteket, stb... Áhhh
Ha egyszer véletlenül, valamilyen csoda folytán a "bolygószemlélet" teret nyerne, akkor megnyílhatna az út egy valódi változás felé. A minap elfogadott "hatalmas" megállapodás, miszerint 2050-ig így meg úgy csökkentik a CO2-kibocsátást, csupán a hihetetlen szüklátókörüségrõl tanúskodik - vagy inkább a személyes érdekek képviseletérõl - ; kit érdekel, hogy mi lesz 42 év múlva? Azokon, akik ezt eldöntötték, nem lehet majd számonkérni, hogy miért is nem tartották be... Sajnos tény, hogy a napi gazdasági érdekek hihetetlen erõs gátat állítanak mindenféle hathatós tervnek. Valahogy az látszik, hogy az NGO-kat leszámítva senki nem akar semmit tenni. Elszigetelt megoldások itt nem vezetnek eredményre. Az éghajlatváltozás és klímavédelem témaköre lenne a leginkább predesztinált arra, hogy a globalizáció elve alapján funkcionáljon. Amíg a "nemzetállami" érdekek vannak elõtérben, nem fog történni semmi sem, megy tovább a siránkozás, a nagy, de üres szavak puffogtatása ("tenni kell valamit", "klímakonferencia", "kormányprogram a klímavédelemhez", stb.). A végén pedig majd bambán nézünk ki a fejünkbõl és a gyerekeinknek fényképen mutatunk havat, zöldellõ réteket, stb... Áhhh
Nem állítom, hogy az ember, mint faj "mostanában" kihalna, illetve hasonló fenyegetné, de olyan drasztikus környezeti behatás, mint a globális felmelegedés és annak következményeit, szerintem igen nehezen lenne képes elviselni! Márcsak a nagy egyedszám miatt is - már-már túlzsúfolt a szárazföldi élettér, amihez legjobban alkalmazkodtunk! A globális felmelegedés egyik következménye, ugyebár a tengerszintek megemlekedése, ami a szárazföldi élettér csökennésével jár!
Viszont az igaz, hogy az ember óriási elõnyre tett szert a gondolkodás képességével, így mérlegelni tudja a helyzeteket, bár néha rosszul!
Viszont az igaz, hogy az ember óriási elõnyre tett szert a gondolkodás képességével, így mérlegelni tudja a helyzeteket, bár néha rosszul!
Én nem hiszem, hogy az emberi fajt a kihalás fenyegeti, sõt, az evolúció során az ember egy egyedi állapotot képvisel a tudatos viselkedésével valamint a múlt-jelen-jövõ, azaz az idõérzékelésével.
Azt viszont hiszem, hogy az emberi faj, az emberi civilizáció még egészen gyerekcipõben jár és még sok tanulnivalója van.
Pl: legjobban a történelmen lehet ezt megfigyelni: az õsközösségtõl a görög városállamokon át a mai modern nagyvárosokig a fejlõdés lassú folyamatos és szakaszos gyors változásokon keresztül zajlott, és általában egy-egy válsághelyzetre történõ reakció idézte elõ a legnagyobb fejlõdést.
Én úgy gondolom, hogy az éghajlatváltozásnak is meglesz a maga ösztönzõ hatása, a környezet átalakul, új kihívások jönnek, amire az emberek többsége - evolúciós értelemben a továbbfejlõdésre alkalmasok - határozzák meg az új világrendet.
Lehet, hogy egész életközösségek tûnnek majd el, de ez már megtörtént más, hasonlóan fejlett közösségekkel a világtörténelem során.
Azt viszont hiszem, hogy az emberi faj, az emberi civilizáció még egészen gyerekcipõben jár és még sok tanulnivalója van.
Pl: legjobban a történelmen lehet ezt megfigyelni: az õsközösségtõl a görög városállamokon át a mai modern nagyvárosokig a fejlõdés lassú folyamatos és szakaszos gyors változásokon keresztül zajlott, és általában egy-egy válsághelyzetre történõ reakció idézte elõ a legnagyobb fejlõdést.
Én úgy gondolom, hogy az éghajlatváltozásnak is meglesz a maga ösztönzõ hatása, a környezet átalakul, új kihívások jönnek, amire az emberek többsége - evolúciós értelemben a továbbfejlõdésre alkalmasok - határozzák meg az új világrendet.
Lehet, hogy egész életközösségek tûnnek majd el, de ez már megtörtént más, hasonlóan fejlett közösségekkel a világtörténelem során.
Én direkt nem vontam bele a gazdaságot a témába! A gazdaságnál azért vannak nagyobb erõk is és egy ország gazdasága épp oly törékeny, mint egy üvegváza!
Természetesen a lenti folyamatnak nagy hatása van a gazdasági és legfõképpen a társadalmi fejlõdésre, de ez is ugyanúgy áldozatokkal jár(na), mint egy háború!
Ahogy Snowhunter is írta, az emberi faj már annyira "túlcivilizálódott", így ilyen külsõ behatásokat igen nehezen tud(na) tolerálni! Dehát a Földön eddig rengeteg élõlényfaj átmenetileg létezett (a csótányokat és többek között a cápákat ne említsük); kihalt egy faj, majd megjelent helyette egy másik! Valószínûsíthetõ, hogy az ember is egy átmeneti faj - feltételezések szerint az emberi faj most van evolúciós csúcsán, amit a többi fajhoz képest rendkívül gyorsan ért el (4 millió év), így belegondolva ugyanilyen gyors lehet a hanyatlásunk is!
Természetesen nekem sem lenne mindegy, sõt most sem az a legnagyobb gondom, hogy melyik objektívet vegyem meg!
Bocsánat, hogy ennyire elmentem a témától!
Természetesen a lenti folyamatnak nagy hatása van a gazdasági és legfõképpen a társadalmi fejlõdésre, de ez is ugyanúgy áldozatokkal jár(na), mint egy háború!
Ahogy Snowhunter is írta, az emberi faj már annyira "túlcivilizálódott", így ilyen külsõ behatásokat igen nehezen tud(na) tolerálni! Dehát a Földön eddig rengeteg élõlényfaj átmenetileg létezett (a csótányokat és többek között a cápákat ne említsük); kihalt egy faj, majd megjelent helyette egy másik! Valószínûsíthetõ, hogy az ember is egy átmeneti faj - feltételezések szerint az emberi faj most van evolúciós csúcsán, amit a többi fajhoz képest rendkívül gyorsan ért el (4 millió év), így belegondolva ugyanilyen gyors lehet a hanyatlásunk is!
Természetesen nekem sem lenne mindegy, sõt most sem az a legnagyobb gondom, hogy melyik objektívet vegyem meg!
Bocsánat, hogy ennyire elmentem a témától!
Röviden-tömören:
Véleméynem szerint nem az éghajlatváltozás a fõk ok, hanem csak okozata annak, hogy fenemód "túlcsiszolt" civilizációnknak nagyon beszûkült a tûrésköszöbe-alkalmazkodóképessége, és így nem tudja azt elviselni, amit a bioszférának "évszázmillióévek" alatt legfontosabb tulajdonsága (alkalmazkodóképesség) miatt el kellett és el is tudta.
Véleméynem szerint nem az éghajlatváltozás a fõk ok, hanem csak okozata annak, hogy fenemód "túlcsiszolt" civilizációnknak nagyon beszûkült a tûrésköszöbe-alkalmazkodóképessége, és így nem tudja azt elviselni, amit a bioszférának "évszázmillióévek" alatt legfontosabb tulajdonsága (alkalmazkodóképesség) miatt el kellett és el is tudta.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat