Globális jelenségek
No erre én nem figyeltem, de egy pozitívum van a dologban: ha már meteorológus véleményét nem kérték ki a film készítése közben, legalább mûszaki ember volt ott 
egyet kivéve: -60 fokon tényleg megfagy a kerozin
Nem új gondolat, régi forgatókönyv ez is. Egyes elemzések szerint már most 30%-al csökkent az áramlás mértéke. Mégis egy melegedõ idõszakban vagyunk kisebb-nagyobb megszakításokkal. Ha az a variáció jön be, akkor szerény véleményem szerint a változékonyság méréke még jobban fel fog gyorsulni, erõsödni és sokkal nagyobb szélsõségek alakulhatna ki itt Közép-Európában mint eddig.Hogy miként fog kialakulni, talán szárazabb-melegebb nyarak, kemyényebb telek ez nagy-nagy kérdés. Viszont az Északi területek a meleg áramlás, esetleges megszûnése miatt, sokkal zordabbá válhatnak ott is csökkenõ csapadékkal. Ha egyszer a szint, itt picit tovább megyek, (esetleg) eléri azt a folyamatot amely a nagy utosó eljegesedés (Würm) volt akkor állhat vissza megint minden az úgymond normális mostanihoz nagyon hasonló állapotba (természetesen a jég visszaszorulás, tektonikai egyensúlyi állapot kialkulása süllyedések, emelkedések stb után). Persze itt a jég maximális kitejedése egészen a mostani Lengyelország déli részéig lehúzódott (ekkor már nálunk is igen hideg volt(lesz) az éghajlat). Természetesen ez is egy vélemény a sok közül és elméleti síkon mozog!
Néztem a National Geographic mûsorát, egyes tudósok szerint a felmelegedés miatt leállhat az óceáni meleg szállítószalag, ami a trópusokról szállítja a meleg vízet, majd az Északi-sarknál lehûlve az immár hideg víz az óceán mélyén visszaáramlik a trópusokra.
Emiatt a melegedés egy idõ után hírtelen lehûlésbe válthat.
Mit gondoltok errõl?
Emiatt a melegedés egy idõ után hírtelen lehûlésbe válthat.
Mit gondoltok errõl?
Cskhogy nem biztos, hogy talál... Általában vissza kell küldeni a remittendát, amikor megjön az új szám. Arról nem beszélve, hogy az újságárusok 75% nem is tart...
Nem csak csapihiányt, hanem viszatartott kisugárzástól kezdve még más dolgkat is csináltak, csinálnak.
Floo, sajna még nem volt idõm beszkennelni a cikket, bocs, nem vagy elfelejtve...
Floo, sajna még nem volt idõm beszkennelni a cikket, bocs, nem vagy elfelejtve...
Ha jól tudom, a lényege az, hogy 200mm körüli évi csapadékmennyiségre mesterségesen "beállítva" vizsgálják meg egy Fülöpháza környéki természetes homoki növényzet reagálást, változását. Ezen belül is a fokozódó nyári aszály hatását vizsgálják -> ha esik az esõ nyáron, behúznak a terület felett egy tetõt.
A múlt heti Élet és Tudományban van egy cikk, amelyben a klímaváltozást szimuláló helyzetekkel folytattak kísérleteket a Kiskunság természetes növényzetén. Érdekes cikk, és érdemes elolvasni.
Hát nekem az a link nem jön be, de más információk alapján úgy látszik, hogy több jég van az arktiszi térségben mint tavaly ilyenkor - ugyanakkor az egyik kicsi átjáró szabad, de az amelyrõl tavaly írtak nem:
Link
Link
Link
...amint látható elmarad a tavalyi évtõl:
Link
vagyis több a jég és nem a tavalyi átjáró van nyitva, ugyanakkor ahogy én tavaly is említettem, gyakran elõfordul, ha nem is minden évben, hogy valamelyik átjáró szabaddá válik kicsit és rövid idõre hajózhatóvá válik...
Link
Link
Link
...amint látható elmarad a tavalyi évtõl:
Link
vagyis több a jég és nem a tavalyi átjáró van nyitva, ugyanakkor ahogy én tavaly is említettem, gyakran elõfordul, ha nem is minden évben, hogy valamelyik átjáró szabaddá válik kicsit és rövid idõre hajózhatóvá válik...
"A jelenlegi CO2 keveredési arány a levegõben körülbelül 370 ppm (összehasonlítva az ipari forradalom elõtti 280 ppm-el). Ha a kibocsátás növekedni fog, ami jelenleg is történik, a csökkentésnek a jövõben egyre drasztikusabbnak kell lenni, vagy a 2100-ra elképzelt alacsony szintû forgatókönyv, a 450 ppm-on stabilizált szint teljesíthetetlen lesz 3-4 évtizeden belül. Ha a CO2 szint eléri a 560 ppm-et, ami sokkal valószínûbb (CO2 szint megkétszerezõdésének forgatókönyve), 1.5-4.5°C közötti globális felmelegedés várható. 4.5°C a különbség London (vagy Köln) és Madrid átlaghõmérséklete között.
Jelenleg egy átlagos amerikai körülbelül 20 t CO2 –t bocsát ki évente, az átlagos nyugat-európai körülbelül 10 , egy átlagos kínai 3 és egy átlagos indiai kicsit több, mint 1 tonnát. Személyenként 1-2 tonna lehetne a maximum, hogy a levegõben megálljon a széndioxid koncentráció növekedése. 2 tonna nagyjából az a mennyiség, ami ahhoz kell, hogy Európából Új-Zélandra utazz és vissza, vagy egy nagy benzinmotoros autóval 10000 km-t megtégy."
Link
Jelenleg egy átlagos amerikai körülbelül 20 t CO2 –t bocsát ki évente, az átlagos nyugat-európai körülbelül 10 , egy átlagos kínai 3 és egy átlagos indiai kicsit több, mint 1 tonnát. Személyenként 1-2 tonna lehetne a maximum, hogy a levegõben megálljon a széndioxid koncentráció növekedése. 2 tonna nagyjából az a mennyiség, ami ahhoz kell, hogy Európából Új-Zélandra utazz és vissza, vagy egy nagy benzinmotoros autóval 10000 km-t megtégy."
Link
Persze, én is így látom.
Pont szó volt tegnap este a tv-ben valamelyik adón a hibrid autókról (benzin+villanymotoros), bizonyos kedvezményeket adnak majd azoknak, akik vesznek. De így is..
Pont szó volt tegnap este a tv-ben valamelyik adón a hibrid autókról (benzin+villanymotoros), bizonyos kedvezményeket adnak majd azoknak, akik vesznek. De így is..
De legalább ezzel kímélik a környezetet!
Bár mostmár villanymotoros autókat is a piacra dobták, vagy lehet hogy csak fogják hamarosan, ez is kímélné a levegõt, de egy ilyen középkategóriás jármû 4,5 millió Ft, amire az emberek nagy részének nincs pénze, tehát nem ér túl sokat az egész.
Bár mostmár villanymotoros autókat is a piacra dobták, vagy lehet hogy csak fogják hamarosan, ez is kímélné a levegõt, de egy ilyen középkategóriás jármû 4,5 millió Ft, amire az emberek nagy részének nincs pénze, tehát nem ér túl sokat az egész.
Ausztria-, Németország-szerte látni ilyen szélerõmû-parkokat (gondolom mindenki tudja..) Link Link (már Magyarországon is látható néhány helyen). (bár lehet, volt már szó róla..) Megtudtam a szélerõmû paramétereit is. Magasságuk 100m, a lapátok hossza egyenként 25m, a motor (vagy minek nevezik 
) 10m hosszú. Link Hatalmas jószág.
) 10m hosszú. Link Hatalmas jószág.
A Journal of Climate c. szakmai folyóirat legújabb júliusi kiadásában van egy érdekes cikk arról, hogy milyen kapcsolat figyelhetõ meg az óceáni és légköri folyamatok között.
Link
Pontosabban szólva ez a cikk is azt hivatott bemutatni, hogy az észak-atlanti térségben megfigyelhetõ egy több évtiezdes és kb évtizedes változékonyság, oszcilláció. A több évtizedes, amit már korábban is emlitve volt, maga az AMO.
A vizsgálat tanulsága szerint a légköri folyamatok indukálják ezeket a változékonyságokat a tengerfelszini hõmérsékleti anomáliákban. Az évtizedes változékonyság a NAO-hoz hasonlít - a légkoriek -, amelyek pozitiv visszacsatolás jelentkezik, de negativ is, ez utóbbi idõben csúsztatva.
A cikk lényeges - igaz nem teljesen kimondott - lényege, hogy a légkör elég nagy hatással tud lenni az óceán felszini vizhõmérsékleti anomáliájára, illetve a vizkörzésre. Ugyanezen elv alapján akár klimaváltozást is eredményezhet a légkörzésben, szélviszonyokban bekövetkezett változás. Ez utóbbiról is nem is oly rég született egy cikk:
Link
Ezek a tanulmányok, cikkek mutatnak leginkább arra rá, hogy ebben az egész rendszerben milyen kis apró dolgoknak látszó változások indithatnak el lavina szerûen egy éghajlatváltozást és okozhat akár a kontinensnyi területen markánsabb módosulást.
Link
Pontosabban szólva ez a cikk is azt hivatott bemutatni, hogy az észak-atlanti térségben megfigyelhetõ egy több évtiezdes és kb évtizedes változékonyság, oszcilláció. A több évtizedes, amit már korábban is emlitve volt, maga az AMO.
A vizsgálat tanulsága szerint a légköri folyamatok indukálják ezeket a változékonyságokat a tengerfelszini hõmérsékleti anomáliákban. Az évtizedes változékonyság a NAO-hoz hasonlít - a légkoriek -, amelyek pozitiv visszacsatolás jelentkezik, de negativ is, ez utóbbi idõben csúsztatva.
A cikk lényeges - igaz nem teljesen kimondott - lényege, hogy a légkör elég nagy hatással tud lenni az óceán felszini vizhõmérsékleti anomáliájára, illetve a vizkörzésre. Ugyanezen elv alapján akár klimaváltozást is eredményezhet a légkörzésben, szélviszonyokban bekövetkezett változás. Ez utóbbiról is nem is oly rég született egy cikk:
Link
Ezek a tanulmányok, cikkek mutatnak leginkább arra rá, hogy ebben az egész rendszerben milyen kis apró dolgoknak látszó változások indithatnak el lavina szerûen egy éghajlatváltozást és okozhat akár a kontinensnyi területen markánsabb módosulást.
Robbie: özönnövénynek azok a fajok számítanak, amik egy adott területen NEM õshonosak, és jelenlétükkel a terület eredeti flóráját szorítják ki. Ausztráliában az eukaliptusz õshonos, így ugyanúgy nem özönnövény, és ugyanúgy védendõ, mint nálunk teszem azt, a tölgy vagy a bükk...
Rossz a megközelítés. Nem a fajtákról van szó, hanem a csapadékhiányról. Ha valami kihal, eltûnik, az csak rosszat jelenthet, szinte mindig. Ausztráliában az eukaliptusz az özönnövény, ha a szárazságtól kezdene kókadozni, az sem jelent jót.
Az akác (Robinia pseudoacacia), mint rendkívül agresszív özönnövény, jobb, ha kidöglik, de szerintem nem fog...
Nálunk, Veszprémben idén az eddigi viszonylag egyenletes nyári csapadékeloszlásnak, rövidebb ideig tartó hõhullámoknak köszönhetõen éppen, hogy sokkal zöldebb minden, mint szokott lenni nyaranta, éveken át július közepén már sárga, szalmává száradt szokott lenni az összes gyep a városban, idén még most is zöldek... Legalább 7-8 éve nem volt ilyen.
Ettõl még lehetnek olyan régiók, ahol nem volt ilyen optimális a csapieloszlás, így lehet Nálatok akácpusztulás.
A nyírfa (Betula pendula) (pnálunk csak jégkorban volt elterjedt, bár õshonos fának számít, igazán jól csak hûvös helyen érzi magát, az, hogy teliültettek vele mindent, az nem az éghajlatunk, hanem a divat miatt van. Sokkal északabbra szeret élni, ott erdõalkotó.
Nálunk, Veszprémben idén az eddigi viszonylag egyenletes nyári csapadékeloszlásnak, rövidebb ideig tartó hõhullámoknak köszönhetõen éppen, hogy sokkal zöldebb minden, mint szokott lenni nyaranta, éveken át július közepén már sárga, szalmává száradt szokott lenni az összes gyep a városban, idén még most is zöldek... Legalább 7-8 éve nem volt ilyen.
Ettõl még lehetnek olyan régiók, ahol nem volt ilyen optimális a csapieloszlás, így lehet Nálatok akácpusztulás.
A nyírfa (Betula pendula) (pnálunk csak jégkorban volt elterjedt, bár õshonos fának számít, igazán jól csak hûvös helyen érzi magát, az, hogy teliültettek vele mindent, az nem az éghajlatunk, hanem a divat miatt van. Sokkal északabbra szeret élni, ott erdõalkotó.
Szerintem az csak jó, ha az akácok szenvednek.
Én amúgy nem látom, hogy a fák mostanában nagyon szenvednének, bõven elegendõ csapadékot kaptak. Tavaly a fél Mecseken barnák voltak a falevelek ilyentájt.
Én amúgy nem látom, hogy a fák mostanában nagyon szenvednének, bõven elegendõ csapadékot kaptak. Tavaly a fél Mecseken barnák voltak a falevelek ilyentájt.
Nem tudom mások is észrevették-e már, de mintha egy-egy növény- vagy fafajta kezdene eltünni. Szinte biztosra vehetjük, hogy az éghajlatváltozás miatt van. Pl. az akácosok egyre jobban szenvednek a szárazságtól, pedig tudvalévõ az akác bírja a víztelenséget.
Másik a nyírfa, szerintem...Idén nagyon feltünt, hogy sárgulnak ,száradnak, a leveleik pedig mélyzöldek ideális körülmények között. A város parkjaiban látva kétségtelen, hogy ez sem lesz a továbbiakban az az elterjedt fafajta. Az öregebb fák még csak-csak bírják a csapadékhiányt, de a fiatalabbak nem igazán. Ez nem csak az idei vagy a tavalyi év eredménye, hanem kb. ezen egész évtized eredménye.
Lehet, sõt biztos, hogy per pillanat az ország más részein jobb a helyzet, de itt olyan, amit leírtam.
Véleményezzétek, remélem nem írtam sületlenségeket, de én így látom.
... 
Másik a nyírfa, szerintem...Idén nagyon feltünt, hogy sárgulnak ,száradnak, a leveleik pedig mélyzöldek ideális körülmények között. A város parkjaiban látva kétségtelen, hogy ez sem lesz a továbbiakban az az elterjedt fafajta. Az öregebb fák még csak-csak bírják a csapadékhiányt, de a fiatalabbak nem igazán. Ez nem csak az idei vagy a tavalyi év eredménye, hanem kb. ezen egész évtized eredménye.
Lehet, sõt biztos, hogy per pillanat az ország más részein jobb a helyzet, de itt olyan, amit leírtam.
Véleményezzétek, remélem nem írtam sületlenségeket, de én így látom.
...
Na, akkor ráérõ idõmben végigbogarászom õket, köszönöm
Ha van valamiféle véleményed, vagy információd esetleg arról, amit írtam, szívesen meghallgatom, mert szerintem nem mostanában fogom tudni elolvasni õket!
Ha van valamiféle véleményed, vagy információd esetleg arról, amit írtam, szívesen meghallgatom, mert szerintem nem mostanában fogom tudni elolvasni õket!
Azért vannak ilyen jellegû kutatások. Egyrészt Bartholy Judit és Pongrácz Rita, másrészt Mika János, de még Hirsch Tamás is folytattak kutatásokat a témában.
2005-ben volt a 31. Meteorológiai Tudományos Napok, amelyek sok témában érintett elõadás hangzott el. Ezek az elõadás anyagok az OMSz honlapjáról el lehet érni:
Link
Néhány elõadás:
Götz Gusztáv: Az éghajlat dinamikájának néhány nyitott kérdésérõl
Hirsch Tamás és Pongrácz Rita: Szinoptikus-klimatológiai vizsgálatok a múlt éghajlatának dinamikai
elemzésére
Mika János: Statisztikus leskálázás: nemzetközi körkép, hazai eredmények
De vannak külföldi és hazai szakmai folyóiratban megjelent publikációk azért. Igaz itt a fórumon ezek egy része nem nagyon hangzott el.
Egyik ilyen kutatás a ciklon pályák módosulása, vagy a HB-féle makroszinoptikus helyezetek gyakoriságának változása, de ott van a hõmérsékleti idõsorok vizsgálata, hogyan változott a földi viszonylathoz képest.
2005-ben volt a 31. Meteorológiai Tudományos Napok, amelyek sok témában érintett elõadás hangzott el. Ezek az elõadás anyagok az OMSz honlapjáról el lehet érni:
Link
Néhány elõadás:
Götz Gusztáv: Az éghajlat dinamikájának néhány nyitott kérdésérõl
Hirsch Tamás és Pongrácz Rita: Szinoptikus-klimatológiai vizsgálatok a múlt éghajlatának dinamikai
elemzésére
Mika János: Statisztikus leskálázás: nemzetközi körkép, hazai eredmények
De vannak külföldi és hazai szakmai folyóiratban megjelent publikációk azért. Igaz itt a fórumon ezek egy része nem nagyon hangzott el.
Egyik ilyen kutatás a ciklon pályák módosulása, vagy a HB-féle makroszinoptikus helyezetek gyakoriságának változása, de ott van a hõmérsékleti idõsorok vizsgálata, hogyan változott a földi viszonylathoz képest.
Én azt nem értem, miért nem vizsgája senki, pl. itt Magyarországon, mi is változott a klímában valójában?
Lehet vannak ilyen tanulmányok vagy vizsgálatok, de én még nem láttam egyet sem, ami leírná, hogy mondjuk az elmúlt 15 évben milyen idõjárási helyzetek száma nõtt, milyen csökkent, idõbeni, idõponthoz kötött elõfordulásuk gyakorisága milyen irányba tolódott el, az ország csapadékeloszlása hogyan változott pl. a 90-es évek elõtti 50-70 évhez képest!?
Engem marhára érdekelne, több lett-e vagy kevesebb a konvektív csapadék (persze sejthetõ hogy több, de mégis melyik országrészben mennyivel, mikor), milyen tipusu idõjárási helyzetek lettek gyakoribban, rikábbak, és az ehhez hasonló vizsgálatok!
Ezekbõl sokmindenre lehetne következtetni, mert itt ebben a fórumban is csak arról látok rengeteg, nagyon magas szinvonalú hozzászólást, hogy mi okozza és hogyan lehet védekezni a klímaváltozás ellen, de hogy valójában mi is változott, errõl kevesebb elemzést látok!
Persze, több buktatója is van az ilyesfajta elemzésnek, de azokat kiküszöbölve érdekesek lehetnek, én fontosnak tartanám õket!
Lehet vannak ilyen tanulmányok vagy vizsgálatok, de én még nem láttam egyet sem, ami leírná, hogy mondjuk az elmúlt 15 évben milyen idõjárási helyzetek száma nõtt, milyen csökkent, idõbeni, idõponthoz kötött elõfordulásuk gyakorisága milyen irányba tolódott el, az ország csapadékeloszlása hogyan változott pl. a 90-es évek elõtti 50-70 évhez képest!?
Engem marhára érdekelne, több lett-e vagy kevesebb a konvektív csapadék (persze sejthetõ hogy több, de mégis melyik országrészben mennyivel, mikor), milyen tipusu idõjárási helyzetek lettek gyakoribban, rikábbak, és az ehhez hasonló vizsgálatok!
Ezekbõl sokmindenre lehetne következtetni, mert itt ebben a fórumban is csak arról látok rengeteg, nagyon magas szinvonalú hozzászólást, hogy mi okozza és hogyan lehet védekezni a klímaváltozás ellen, de hogy valójában mi is változott, errõl kevesebb elemzést látok!
Persze, több buktatója is van az ilyesfajta elemzésnek, de azokat kiküszöbölve érdekesek lehetnek, én fontosnak tartanám õket!
Csak mert nem emlékeztem rájuk, hogy itt is lettek volna ilyen erõben, peze szerte Europában tudom, hogy voltak.
Az olvadó tengerjég (tárgyaltuk itt mostanában, hogy érdekes, de az utóbbi évekbenben semmi negatív tendencia nem látszik a sarki jégborítottságban) ellenben a Golf-áram irányát is megváltoztathatja, ez is egy visszacsatolás a több ezerbõl, ezért sem szabad kijelentõ módban fogalmazni.
Igazábol én nem a hõtágulásra gondoltam elsõsorban.Hanem a sarkvidéki jég olvadására.Hogy 10cm-es vízszintemelkedés mennyivel növelné az óceánok felszínét?Az a tengerpartok lejtésétõl függ.45fokos lejtésû tengerpartok esetében 1m hosszú partszakaszonként 1m2-rel.Tudni kellene a tengerpartok átlagos lejtését fokban,illetve a tengerpartszakaszok összhosszát.Egy biztos:a változás nem lenne elhanyagolható,még 1cm-es emelkedésnél sem.
Arra lennék kíváncsi, mindez hány év alatt? Ugye a számolásból nem lehet kihagyni az óceánok hõtágulás által bekövetkezõ szintemelkedését. 10 cm-es emelkedés szerinted mennyivel növelheti a világtengerek felszínét?
A téli orkánok (viharciklonok) nem a glob.felmelegedés eredménye? én nem emlékszek ilyenekre, csak 2007-tõl vannak jelen itt. (?)
Nagyon-nagyon félrevezetõ ilyen visszacsatolásokkal teli kérdéskört ilyen durva általánosításokkal elintézni.
nem tudom, a NASA klímaváltozás oldalát ismeritek-e:
Link
Van pár klassz szemléltetõ animáció, sok érdekesség, pro és kontra érvek, szóval jó átfogó tematikus oldal.
Link
Van pár klassz szemléltetõ animáció, sok érdekesség, pro és kontra érvek, szóval jó átfogó tematikus oldal.
Emelkedni fog a hõmérséklet.A tengerek,óceánok hömérséklete is emelkedni fog.Az óceánok szintje és így felszíne is nöni fog.Ezekböl következik a több pára,amiböl az átlagosnál több csapadék.Nyílván az óceáni és légköri áramlási viszonyok megváltozása okán,ez hol negatív,hol pozitív csapadékanomáliákban nyilvánulnak majd meg.
Pedig többen azt mondják, hogy a csapadék földi átlagban csak 5-10 %-kal fog majd csõkkenni: hosszabb aszályok, de kiadosabb, hevesebb felhõszakdások [esõ] , és viharok! 
(Ha minden igaz)
(Ha minden igaz)
Mindenki másként gondolja:lehülés-melegedés,több,kevesebb csapadék.Egyértelmûen csak találgatni lehet.Ha belegondolunk,a tudós társadalomban is meglehetõsen komoly viták folynak.De a többség már egyetért a melegedéssel,és egyre többen a több csapadékkal.Persze mind ez relatív,ezen változások a XX.századhoz mérten következhetnek majd be,egyre nagyobb valószinûséggel.Alapvetõen az a probléma,hogy nem tudhatjuk,hogy vajon a mostani,vagy valamely régebbi átlaghõmérséklet a "normális" klimája földünknek.A Pleisztocén kor jégkorszakai,vagy az azt követõ-átmenetileg a mostaninál is melegebb-klíma- lenne az etalon.Ezért nem tudhatjuk,hogy ez a tendencia egy természetes folyamat-e?Mindenesetre a mi generációnknak,mindenképpen változás várható,akár lehülés,akár melegedés,melyhez alkalmazkodnunk kell.
"egyértelmû hogy emelkedni fog a hõmérséklet."
Egyértelmû nem lehet mert forgatókönyvekrõl beszélünk. Még azon forgatókönyveken belül is van kevés - kb 5% - amely vagy a nem változik vagy egy emelkedés utáni hûlést vázol.
Habár tudom mire gondoltál csak az egyértelmû szó engem speciel zavart.
Ami a csapadékot illeti részben igazad van, ugyanis a legtöbb verzióban elsõsorban a téli ciklongyakoriság növekedés figyelhetõ meg. Ugyanakkor van némely verzió még itt is, amelyek inkább a blocking erõsödést támogatják - õk vannak kevesebben és inkább csak ideiglenes.
Egyes elgondolások és modell-kisérletek azt támogatják, hogy kisebb melegedés esetén még csökkenne a csapadékmennyiség, viszont erõsebb növekedés esetén már növekedne az éves mennyiség. A csapadék, nedvesség jó leirása sok gondot jelent még, illetve a felhõfizikai folyamatok jó modellezése és még maga a párolgás, növényzet és talaj viztározó, párologtató szerepe.
Egyértelmû nem lehet mert forgatókönyvekrõl beszélünk. Még azon forgatókönyveken belül is van kevés - kb 5% - amely vagy a nem változik vagy egy emelkedés utáni hûlést vázol.
Habár tudom mire gondoltál csak az egyértelmû szó engem speciel zavart.
Ami a csapadékot illeti részben igazad van, ugyanis a legtöbb verzióban elsõsorban a téli ciklongyakoriság növekedés figyelhetõ meg. Ugyanakkor van némely verzió még itt is, amelyek inkább a blocking erõsödést támogatják - õk vannak kevesebben és inkább csak ideiglenes.
Egyes elgondolások és modell-kisérletek azt támogatják, hogy kisebb melegedés esetén még csökkenne a csapadékmennyiség, viszont erõsebb növekedés esetén már növekedne az éves mennyiség. A csapadék, nedvesség jó leirása sok gondot jelent még, illetve a felhõfizikai folyamatok jó modellezése és még maga a párolgás, növényzet és talaj viztározó, párologtató szerepe.
P kapitány:egyértelmû hogy emelkedni fog a hõmérséklet.Ez már bebizonyosodott,az elmult évszázadban 0,5cfokkal emelkedett a föld átlaghõmérséklete.Ez hol lehülésben,hol-és ez a több-felmelegedõ tendenciában nyilvánulnak meg.Magyarországon is ez utóbbi tendencia figyelhetõ meg. Coontac:nem hiszek az ugribugri -hasraütök és megmondom- egyénekben,és a rolluk szóló hírekben,csak a tudományos alapokkal rendelkezõ tényekben. Robbie:a csapadék mennyiség átlagos növekedését azért tartom valószínûnek,mert növekedni fog a ciklonaktivitás,és a ciklonok mélysége is.Várhatóan ezen folyamat nagyobb mértékû lesz,mint a Száhel övezet kiszélesedése.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat