Külföldi időjárási események
Óceán közelsége ide vagy oda, egészen extrém ezeket a beszámolókat olvasni onnét a messzi északi Norvégiából, konkrétan a hómentességre gondolok. Kis túlzással itt könnyebben elõfordul a hó mint arra. 
Fantasztikus képek! Tudtam, hogy rengeteg csapadék volt Skóciában (is) ezen a télen, de ezt nem gondoltam volna. Nálunk ilyen magasságban is alig-alig van hó... úgy látszik, ennyit számít, hogy 500 km-rel nyugatabbra vannak, és némileg több hátoldali hideg jutott hozzájuk. Ráadásul Skóciát elérve már a keleties áramlás is elég nedvességet gyûjthet a tenger felett.
Engem a Svalbard repülõtér hóvastagság grafikonja ütött szíven.
Ahogy látom egész télen nem volt 20 cm-nél vastagabb hótakaró.
Ennél még itt, a Soproni-hegységben is több volt a max. hóvastagság (22cm) pedig itt is gyalázatos volt a tél.
Ahogy látom egész télen nem volt 20 cm-nél vastagabb hótakaró.
Ennél még itt, a Soproni-hegységben is több volt a max. hóvastagság (22cm) pedig itt is gyalázatos volt a tél.
Bizony, nem szokványos tél volt, született is már róla elemzés: Link
Bergenben a mérések kezdete óta, vagyis 153 éve a legenyhébb volt az idei tél, 4,9°C-os középhõmérsékletével. (Hozzá kell tenni, hogy ez "csak" 3,2°C-kal enyhébb az átlagnál, itt nincs a hideg és enyhe telek között akkora különbség, mint a Kárpát-medencében.)
A rekord csapadékösszegek listájából: Link látszik, hogy a Skandináv-hegység déli végén nem egy helyen összejött az 1000 mm feletti téli összeg. Az érintett állomások a hegygerinc közelében vannak, ahol az orográfia az északit leszámítva minden áramlási iránynál segít; az ottani értékek a sokévi átlag 200-300 százalékát teszik ki. Stavangerben "csak" 450 mm-ig (177%) jutottunk, köszönhetõen a januárban jellemzõvé vált K-DK-i fõnnek. (Ez a középpontjukkal Dánia, Észak-Németország felett viszonylag lassan elvonuló ciklonok esete.)
Különleges még az északnyugati országrész rekord szárazsága. Február közepén a sarkkörtõl északra, a Norvég-tenger partján lévõ Harstadban jártam, és nagyon kíváncsi voltam a hóviszonyokra. Tényleg volt kb. 30 centi hótakaró, de gyalázatos állapotban: déli lejtõkön már csak foltokban, de máshol is annyira összefagyva, hogy nem süllyedt be az ember alatt. A helyiek aztán elmondták, hogy amit látunk, az novemberben esett, utána már csak olvadás és fagyás váltakozott... Arrafelé a január sok mérõállomáson zárt 0 mm-rel.
Szintén nem semmi a Spitzbergák enyhe tele az állandó elõoldali helyzetekkel. Az Európa legészakibb csücskétõl is 800 km-re északra fekvõ szigetek "fõvárosában" a három téli hónap középértéke -4,6°C volt, ami 10,4°C-kal magasabb, mint a sokévi átlag. Természetesen ez is rekord a mérések kezdete óta. Nem csoda, hogy a Barents-tengeren kevés jég képzõdött az idén... A T-grafikon nem igényel sok kommentárt: Link
Bergenben a mérések kezdete óta, vagyis 153 éve a legenyhébb volt az idei tél, 4,9°C-os középhõmérsékletével. (Hozzá kell tenni, hogy ez "csak" 3,2°C-kal enyhébb az átlagnál, itt nincs a hideg és enyhe telek között akkora különbség, mint a Kárpát-medencében.)
A rekord csapadékösszegek listájából: Link látszik, hogy a Skandináv-hegység déli végén nem egy helyen összejött az 1000 mm feletti téli összeg. Az érintett állomások a hegygerinc közelében vannak, ahol az orográfia az északit leszámítva minden áramlási iránynál segít; az ottani értékek a sokévi átlag 200-300 százalékát teszik ki. Stavangerben "csak" 450 mm-ig (177%) jutottunk, köszönhetõen a januárban jellemzõvé vált K-DK-i fõnnek. (Ez a középpontjukkal Dánia, Észak-Németország felett viszonylag lassan elvonuló ciklonok esete.)
Különleges még az északnyugati országrész rekord szárazsága. Február közepén a sarkkörtõl északra, a Norvég-tenger partján lévõ Harstadban jártam, és nagyon kíváncsi voltam a hóviszonyokra. Tényleg volt kb. 30 centi hótakaró, de gyalázatos állapotban: déli lejtõkön már csak foltokban, de máshol is annyira összefagyva, hogy nem süllyedt be az ember alatt. A helyiek aztán elmondták, hogy amit látunk, az novemberben esett, utána már csak olvadás és fagyás váltakozott... Arrafelé a január sok mérõállomáson zárt 0 mm-rel.
Szintén nem semmi a Spitzbergák enyhe tele az állandó elõoldali helyzetekkel. Az Európa legészakibb csücskétõl is 800 km-re északra fekvõ szigetek "fõvárosában" a három téli hónap középértéke -4,6°C volt, ami 10,4°C-kal magasabb, mint a sokévi átlag. Természetesen ez is rekord a mérések kezdete óta. Nem csoda, hogy a Barents-tengeren kevés jég képzõdött az idén... A T-grafikon nem igényel sok kommentárt: Link
De már nagyon rátok fért (és persze a Brit-szigetekre is) a nyugodt idõjárás. Ha jól sejtem, Bergen, vagy Stavanger környékén volt olyan mérõpont, ahol a télen 1000 mm feletti csapadék hullott (különösen ott, ahol decemberben 700 mm közeli csapadékot mértek). Nem láttál még téli összesítést Norvégiából?
Az Északi-tenger fölé pedig - az idei télen nagyon szokatlan módon - behúzódott az Ac középpontja, a légnyomás Stavangerben 1038 hPa-ig kúszott fel. Nem tudom, mikor volt itt utoljára ilyen magas érték, az elmúlt egy év során biztosan nem.
A szélcsendes, derült éjszaka során ma hajnalra -0,8°C-ig hûlt a levegõ, véget vetve egy 38 napos(!) fagymentes idõszaknak. Reggel a völgyekben gomolygó, többnyire csak pár méter vastag ködpaplan, vastagon deres fû és háztetõk látványa fogadott minket.
A szélcsendes, derült éjszaka során ma hajnalra -0,8°C-ig hûlt a levegõ, véget vetve egy 38 napos(!) fagymentes idõszaknak. Reggel a völgyekben gomolygó, többnyire csak pár méter vastag ködpaplan, vastagon deres fû és háztetõk látványa fogadott minket.
Aztaleborult, tényleg! Miket nem csinál ott ez a ciklon az anticiklon peremén, wow 
(Offenbachban épp ma este botlottam bolgár kéregetõkbe +18 fokban...)
(Offenbachban épp ma este botlottam bolgár kéregetõkbe +18 fokban...
)
No comment: Link Ha így haladunk a törökbúzát lehet vetni hamarosan. Azért légy oly kedves ne úgy add elõ, mintha nálunk nem éltél volna még meg -15 - 20 fokos t850 hideg betörést... A Golf áramlat miatt pedig nem hasonlítható korrektül két azonos szélességi fokon lévõ térség , mint ahogy ezzel te is tisztában kell hogy legyél. 
Nem tudok betelni, ez az Amerika csoda egy hely:
Link
Magyarországi szélesség megfelel a kanadai határtól nem messze délre.
Ezen a szélességen most is -20 fokok vannak, de még nyugaton is 0 fok alatt.
Link
Magyarországi szélesség megfelel a kanadai határtól nem messze délre.
Ezen a szélességen most is -20 fokok vannak, de még nyugaton is 0 fok alatt.
érdekes idõ van ma limassolban kék helyett sárga az ég, szûrt napsütés van sõt a nap alig látszik pedig derült idõ van, olyan mintha köd lenne 1km a látó távolság, sat24-bõl ítélve az ok homok lehet... furcsa jelenség, az biztos
kék helyett sárga az ég, szûrt napsütés van sõt a nap alig látszik pedig derült idõ van, olyan mintha köd lenne 1km a látó távolság, sat24-bõl ítélve az ok homok lehet... furcsa jelenség, az biztos
Igen, szerintem is ez a megoldás, de a cikkben is ez szerepel. A tornádóban alapvetõen nem is a szél rombol, hanem a szél által hordott törmelék funkcionál egyfajta darálóként. Ha a házak nem gyufaszálból vannak, és a levegõ sincs tele gyufaszálakkal, talán nagyobb eséllyel néznek szembe az épületek a tornádóval. Persze a gyökerestõl kitépett fák, a felkapott autók és egyéb, szabadon mozgatható cuccok továbbra se fognak lepattanni a házakról. Szóval a nagy tornádók ellen nem igazán látok rendes védelmet. A károkat, áldozatokat persze lehetne csökkenteni.
Atyaég...még manapság is vannak ilyen elmebeteg tervek? 
Inkább osszák szét a lakosságnak a projekt várható költségét, és akkor nem furnérlemezbõl lesznek a házak.
100%-ig biztos vagyok benne, hogy létezik az az építési technológia kis léptékben is (családi ház méret), ami kibírja a legerõsebb tornádókat is.
Ha jól emlékszem, a Dominator 2 már járt EF4-es tornádóban és nem tört ripityára, szóval ha autónál mûködik, akkor valsz. háznál is.
Inkább osszák szét a lakosságnak a projekt várható költségét, és akkor nem furnérlemezbõl lesznek a házak.
100%-ig biztos vagyok benne, hogy létezik az az építési technológia kis léptékben is (családi ház méret), ami kibírja a legerõsebb tornádókat is.
Ha jól emlékszem, a Dominator 2 már járt EF4-es tornádóban és nem tört ripityára, szóval ha autónál mûködik, akkor valsz. háznál is.
Egy amerikai fizikus radikális (és bizonytalan kimenetû) ötlettel állt elõ a tornádók megelõzésével kapcsolatban. Kelet-nyugat irányú falak építését javasolja a Középnyugaton, melyek 330 m magasak, és 50 m szélesek. Ezekkel módosítaná a hideg északi eredetû levegõ beáramlási irányát, így kiiktatva az egyik legfontosabb faktort, ami a tornádókat szülõ szupercellák kialakulásának kedvez. Nem talált széleskörû támogatásra eddig Forrás:
Link
Forrás:Link
Eszméletlen, amerikában továbbra is kemény tél várható:
Link
pl Észak Texas, ami nálunk Tunézia magasságában márciusban -10 fokos hõmérséklet.
Link
pl Észak Texas, ami nálunk Tunézia magasságában márciusban -10 fokos hõmérséklet.
A folyamat ezen az ábrán látható jól: Link A (szeptemberi) minimumok egyre nagyobb ütemben múlják alul a korábbi jégkiterjedési minimumokat.
Itt pedig az északi félgömb jégdeficitje látható: Link
1997-ben jól láthatóan véget ért egy korábbi rezsim, amelyet egy átmeneti idõszak követett, majd 2007-tel beállt egy alacsonyabb kiterjedésû oszcilláció.
Itt pedig az északi félgömb jégdeficitje látható: Link
1997-ben jól láthatóan véget ért egy korábbi rezsim, amelyet egy átmeneti idõszak követett, majd 2007-tel beállt egy alacsonyabb kiterjedésû oszcilláció.
"... a Jeges -tenger késõ nyári jégtakarója évente mintegy 7-8%-kal csökken...."
A mûholdas megfigyelések kezdetének adatainak átlagához képest mennyivel csökkent? Az azelõtti idõbõl van e elfogadható, folyamatos adatbázis az északi félteke jégkiterjedésérõl? Lehet e képünk egyáltalán a jégtakaró természetes változásairól, hosszabb , nem pár évtizedes idõszakról?
A mûholdas megfigyelések kezdetének adatainak átlagához képest mennyivel csökkent? Az azelõtti idõbõl van e elfogadható, folyamatos adatbázis az északi félteke jégkiterjedésérõl? Lehet e képünk egyáltalán a jégtakaró természetes változásairól, hosszabb , nem pár évtizedes idõszakról?
Mindig ezzel riogatnak, de szerencsére messze nem annyiszor következik be, ahányszor ekkora hóréteg kialakul. Minden attól függ, milyen gyorsan olvad el.
Tavaly a teherán maximum nem volt elég ütõs, hátha idén majd. Bár egy konvektív meleg nyár még jobb lenne.
Bár egy konvektív meleg nyár még jobb lenne.
Ez nem így van most amit írtál. A jégtakarónak nemhogy a nyári de a téli idõjárásra sincs hatással hazánkra. Mivel a cirkuláció nyugati, vagy helyi többnyire, így az északi hatások nyáron nincsenek ha vannak akkor többnyire antciklonális hatást okoznak. Semmi esetre sem mászik fel az öv. 7-8% meg nem csökken max a klímakutatok agyában, hisz az is egy változó. Mint mondtam gondolt át még jó néhányszor a dolgot. Egyik évben kisebb másikban nagyobb a kiterjedés nincs szignifikáns 7-8 %-os csökkenés. Ráadásul a maximális pontját március közepén-végén éri el amikor többnyire állandó a jégkiterjedés, és onnan indul a dolog. Ha az áramlás nyugati lásd tavaly akkor a jég jobban megmarad ezáltal nem lehet hatással ránk. Ha meridionális lásd 2007-e évet akkor bizony jobban olvad de az sincs hatással ránk mivel a cirkuláció ez esetben alapvetõen észak afrikai passzát és az azori maximum, tehát megint nincs hatással ránk.
Abban van némi igazad, hogy minden mindennel összefügg, de ebben az esetben ez elhanyagolható, szignifikánsan nem mutatható ki.
Nyáron két fõ akciócentrum van eleinte a teheráni maximum ami majd minimum lesz májusa végétõl ha ez bivaly akkor lehet forró nyár, ami nyugatra tud hatolni. A másik az izlandi minimum és az azori kapcsolta, valamint az észak afrikai passzát északra húzódása. pl az 1980-as években ez az öv nagyon északra húzódott nálunk is aszályos idõt okozva és bizony a Száhel vagyis az éhségövben sok-sok ember halálát ezáltal. De mivel a 80-as években a sarki jégtakaró nyáron nagyobb volt mint most többnyire, mégsem volt befolyással hazánkra. A 70-es évek hûvös nyarait és kifejezetten enyhe teleit, valamint pl a 1940-es évek forró nyarait sem a sarki jégtakaró okozta, hanem az általam vázolt áramlási összetevõ.
Télen is két fõ maximum van a grönlandi és a szibériai, ha zonális tartósan az áramlás akkor nálunk a grönlandi lesz befolyással, mégpedig az izlandi akciócentrumot erõsítve ezzel. Ha a szibériai erõsödik meg akkor többnyire meridionális áramlást okozva, és ezáltal fog a tenger visszafagyni, tehát a jég kiterjedés nem ok hanem okozat egy folyamatnak, ezáltal hazánk idõjárására nincs is ilyen hatással vagyis elhanyagolható mértékben.
Abban van némi igazad, hogy minden mindennel összefügg, de ebben az esetben ez elhanyagolható, szignifikánsan nem mutatható ki.
Nyáron két fõ akciócentrum van eleinte a teheráni maximum ami majd minimum lesz májusa végétõl ha ez bivaly akkor lehet forró nyár, ami nyugatra tud hatolni. A másik az izlandi minimum és az azori kapcsolta, valamint az észak afrikai passzát északra húzódása. pl az 1980-as években ez az öv nagyon északra húzódott nálunk is aszályos idõt okozva és bizony a Száhel vagyis az éhségövben sok-sok ember halálát ezáltal. De mivel a 80-as években a sarki jégtakaró nyáron nagyobb volt mint most többnyire, mégsem volt befolyással hazánkra. A 70-es évek hûvös nyarait és kifejezetten enyhe teleit, valamint pl a 1940-es évek forró nyarait sem a sarki jégtakaró okozta, hanem az általam vázolt áramlási összetevõ.
Télen is két fõ maximum van a grönlandi és a szibériai, ha zonális tartósan az áramlás akkor nálunk a grönlandi lesz befolyással, mégpedig az izlandi akciócentrumot erõsítve ezzel. Ha a szibériai erõsödik meg akkor többnyire meridionális áramlást okozva, és ezáltal fog a tenger visszafagyni, tehát a jég kiterjedés nem ok hanem okozat egy folyamatnak, ezáltal hazánk idõjárására nincs is ilyen hatással vagyis elhanyagolható mértékben.
Az Északi-sark téli bemelegedése törvényszerûen hat vissza a nyári félévre is, hiszen a Jeges -tenger késõ nyári jégtakarója évente mintegy 7-8%-kal csökken. Ez nyilvánvalóan északabbra tolja a mérsékelt öv keveredési zónáját. Amely viszont a szubtrópusi magasnyomású öv északi határának északabbra tolódását eredményezi. Ily módon nagyon is van hatása a téli idõjárásnak a nyárira, pont a Jeges-tenger jégpáncáljának idõbeni és térbeli kiterjedésén keresztül.
"aközben nálunk egy két hetes periódust kivéve végig zonális irányítású volt"
Ez mondjuk nem igaz, februárban pl. semmiféle zonalitás nem volt egész hónapban. Kb. január közepe óta nincs zonalitás.
A déli blocking nem zonalitás, hiába okoz enyhe idõt.
Ez mondjuk nem igaz, februárban pl. semmiféle zonalitás nem volt egész hónapban. Kb. január közepe óta nincs zonalitás.
A déli blocking nem zonalitás, hiába okoz enyhe idõt.
A -20 és + 20 fokok váltakozása úgy 0 fokos átlagot sejtet. Ez kb. olyasmi mint a mi teleink átlaga, de amikor pár éve -20 fokról itt is +20 közelébe ment két nap alatt nem tértünk magunkhoz. Ott a pocsolya túlfelén meg minden héten lehet ilyesmi... 
Most Colorado Springsben vagyok, valami egesz elkepeszto itt az eghajlat. A varos 1900m-en talalhato, denvertol delre egy 100km. Amikor megerkeztunk febr. 8-an -23 fok volt este, nappali -14 fokos csucshomerseklettel.a tajat 30-35cm ho boritotta. 10-en mar +10 fok volt, a hajnali fagyok is megszuntek.12-re elolvadt a ho, es febr.15-19 kozt 20 fok volt napkozben. 19-en delutan eszak felol sotet fellegek gyulekeztek,de meg maradt a rovidgatyas ido. este orkan ereju szel, felelmetes hoviharral, kb. 10 perc alatt esett vissza 20fokot a hom. Az ejszaka elso feleben hovihar 6-8cm ho, reggelre -8 fok. 20-an egesz napos fagy.Ejszaka viharos nyugati szel, a hegyek felol (eros fonhatas), gyakorlatilag reggelre felzabalta z osszes havat. Ma olvad +6 fok van, holnapra 10fokot varnak. visszanezve az eghajlati adatsorokat atlag minden 2.evben van itt 1kb. 1 hetes nagyon hideg intermezzzo, amikor -20,-30 foko vannak, egyebkent a +10-+20 fok kozti homersekletek jellemzoek. iden ugy nez ki februar vegen is lesz egy kemeny idoszak.
Ezt a kettõt gondold át még egyzser semmi köze nincs egymáshoz. A nyár milyenségének nincs köze a télhez és fordítva.
Az hideg depó az izlandi minimumot mozgatja de nem azért mert Amerikára rászakad. Akkor is így van ha pl Grönland belsejébe magasnyomás uralkodik és szépen csúszik rá a hideg légtömeg Izlandra. Az izlandi minimum állandó, szinte állandóan pörög. Nálunk a tél elsõsorban a szibériai maximum következménye no ez idén gyenge maradt pedig jól indult. Van elképzelés, hogy miért de ezt bizonyítani kell. Meglátjuk.
A nyár helyi hatások általában, nincs köze a sarki pontokhoz hisz nyáron se sarki index, se sarki áramlás nincs. Ezzel egyetemben totál nem biztos, hogy száraz lesz a nyárunk.
Ha ez így marad ahogy most van akkor nagyon is nedves záporos nyár lesz, de ez még változhat.
A délnyugati nedves léghullámok ezt teszik lehetõvé, és egyelõre ez a helyzet stabilan tudja tartani magát.
Az hideg depó az izlandi minimumot mozgatja de nem azért mert Amerikára rászakad. Akkor is így van ha pl Grönland belsejébe magasnyomás uralkodik és szépen csúszik rá a hideg légtömeg Izlandra. Az izlandi minimum állandó, szinte állandóan pörög. Nálunk a tél elsõsorban a szibériai maximum következménye no ez idén gyenge maradt pedig jól indult. Van elképzelés, hogy miért de ezt bizonyítani kell. Meglátjuk.
A nyár helyi hatások általában, nincs köze a sarki pontokhoz hisz nyáron se sarki index, se sarki áramlás nincs. Ezzel egyetemben totál nem biztos, hogy száraz lesz a nyárunk.
Ha ez így marad ahogy most van akkor nagyon is nedves záporos nyár lesz, de ez még változhat.
A délnyugati nedves léghullámok ezt teszik lehetõvé, és egyelõre ez a helyzet stabilan tudja tartani magát.
Sajnos ezeket már az utóbbi években is érdemes volt feltölteni...
Egyetértek. Valami fog itt felénk is történni a nyár folyamán. Vízgyûjtõ ciszternákat,ballonokat,kiásott föld alatti tartályokat érdemes lesz feltölteni.
Valóban rémísztõ. De nem azért mert ott hideg lesz, hanem mert ezzel mi lényegében végleg leírhatjuk ezt a téli szezont. Tanulságok azért vannak:
- A következõ egy hét is igazolni fogja, hogy az Észak-Amerikára rászakadó hideg lényegében az északi sarkról is le képes szívni a hideget, ezzel ebben a szezonban sokadjára kizárva a télies idõ kialakulását itt nálunk. Úgy tûnik, hogy van egy ilyen üzemmódja is a légkörnek, még ha ezt korábban sokan nevetségesnek is tartották. Az észak-amerikai meridionalitás ez a típusa egész egyszerûen kinyírja a telet nálunk. Nem fognám ezt egyértelmûen az Atlantikum ciklogenezisére, mert tudjuk azt is, hogy amennyiben erõs a keleti AC, akkor mindegy, mert a térségünk keleti irányítás alatt marad.
- Miközben Észak-Amerikában többször is meridionális volt az áramlási kép ezen a télen, aközben nálunk egy két hetes periódust kivéve végig zonális irányítású volt.
A sarki területek bemelegedése semmi jót nem ígér, ennek tükrében sajnos félõ, hogy mind a tavasz, mind a nyár aszályos lehet Európában, hiszen igen gyakran megkapjuk ajándékba majd a szubtrópusi magasnyomást.
- A következõ egy hét is igazolni fogja, hogy az Észak-Amerikára rászakadó hideg lényegében az északi sarkról is le képes szívni a hideget, ezzel ebben a szezonban sokadjára kizárva a télies idõ kialakulását itt nálunk. Úgy tûnik, hogy van egy ilyen üzemmódja is a légkörnek, még ha ezt korábban sokan nevetségesnek is tartották. Az észak-amerikai meridionalitás ez a típusa egész egyszerûen kinyírja a telet nálunk. Nem fognám ezt egyértelmûen az Atlantikum ciklogenezisére, mert tudjuk azt is, hogy amennyiben erõs a keleti AC, akkor mindegy, mert a térségünk keleti irányítás alatt marad.
- Miközben Észak-Amerikában többször is meridionális volt az áramlási kép ezen a télen, aközben nálunk egy két hetes periódust kivéve végig zonális irányítású volt.
A sarki területek bemelegedése semmi jót nem ígér, ennek tükrében sajnos félõ, hogy mind a tavasz, mind a nyár aszályos lehet Európában, hiszen igen gyakran megkapjuk ajándékba majd a szubtrópusi magasnyomást.
Az a rémisztõ, hogy látva az idõjárás statikusságát, akár nálunk is lehetett volna ilyen durva tél, hogy nem akarnak szûnni a hidegbetörések.
Ausztria az elmúlt 246 év 5. legmelegebb januárját tudja maga mögött.
Az 1981-2010-es évek átlagánál 3,3°C-kal volt melegebb a január.
A csapadék tág határok között szórt januárban: 3 mm Bécsújhely és 607 mm Loiblpass.
Az 1981-2010-es évek átlagánál 3,3°C-kal volt melegebb a január.
A csapadék tág határok között szórt januárban: 3 mm Bécsújhely és 607 mm Loiblpass.
Köszönjük, igazán! Régebben elfért volna a Légkör-ben is egy ilyen szenvedéllyel teli írás.
Tudsz esetleg valamilyen jelentést, írásbeli vagy képes/videós beszámolót az ugyanebben az idõben Versecen történtekrõl?
S ha már Szerbia: ma Kraljevo-ban 23.6°C volt, ami simán veri a hazai abszolút februári maximumot, de ott sem túl gyakori. A szerbiai maximumot Loznica tartja 25.6°C-kal e táblázat szerint: Link
Bulgáriában pedig nyári napot (!) regisztráltak Lovech városában (25.0°C).
Tegnap a boszniai Zenica mért 24.5°C-os maximumot.
Tudsz esetleg valamilyen jelentést, írásbeli vagy képes/videós beszámolót az ugyanebben az idõben Versecen történtekrõl?
S ha már Szerbia: ma Kraljevo-ban 23.6°C volt, ami simán veri a hazai abszolút februári maximumot, de ott sem túl gyakori. A szerbiai maximumot Loznica tartja 25.6°C-kal e táblázat szerint: Link
Bulgáriában pedig nyári napot (!) regisztráltak Lovech városában (25.0°C).
Tegnap a boszniai Zenica mért 24.5°C-os maximumot.
Szlovénia és Karintia között a Loibl-alagútnál (1093 mTszf.) egy nap alatt 160 mm csapadék esett. Az utóbbi 12 órában már fagypont alatti hõmérséklet mellett esett 70 mm csapadék.
A Dráva vízgyûjtõjén közben igen nagy mennyiségû hó halmozódott fel: 5,2 km3.
Ez csaknem tízszer annyi, mint amennyi jelenleg a Tisza vízgyûjtõjén van: 0,57 km3.
A vízügy térképe szerint helyenként 7-8 méter vastag hótakaró van a hegyekben Karinitában és Dél-Tirolban.
A Dráva vízgyûjtõjén közben igen nagy mennyiségû hó halmozódott fel: 5,2 km3.
Ez csaknem tízszer annyi, mint amennyi jelenleg a Tisza vízgyûjtõjén van: 0,57 km3.
A vízügy térképe szerint helyenként 7-8 méter vastag hótakaró van a hegyekben Karinitában és Dél-Tirolban.
Link Pörgessetek bele, 10 percnél a cunami ereje illetve a végén a hatalmas tûzvész nagyon durva!
Sziasztok!
Mintegy kis nosztalgiaként, és egyúttal lezárva magamban a 2013/2014-es téli szezont, hoztam Nektek pár elmaradt képet és egy rövid kis videót a január végi-február eleji délvidéki (Vajdaság, Szerbia) Ko¹aváról. A média-anyagot február 1-én, szombaton rögzítettem egy 25 km-es kerékpártúrán Ada-Zenta települések között. De mielõtt belekezdenék, szeretnék mutatni két szemléltetõ képet egy különös jelenségrõl az udvarunkból:
Link , Link Ezek voltaképpen ovális formájú "jégmedencék" voltak, hóval kitöltve. Ami érdekes, hogy az összes objektum nagyjából azonos nagyságú volt és egymástól szinte mértani pontosságra egyenlõ távolságra helyezkedett el. Sejtem, hogy a szél a legfõbb ludas a dologban, de nincs semmi olyan hófogó, szélárnyékoló terepgyár az udvar ezen részén (pl. kerítés, fasor..), ami indokolná ezt a szabályosságot; nyílt, betonozott terület. Ráadásul a formák mindegyike jégbõl és nem hóból volt, akkor meg a szélnek nem igazán juthatott domináns szerep... Szóval érdekes Joejack kolléga véleménye, miszerint egy állat nyomai alatt megolvadt, majd a jeges szélben hirtelen megfagyott hóról lehet szó, tûnik most számomra a leghihetõbbnek.
Na de a túráról.. szombat délelõtt 11 elõtt kicsivel startoltam el. A szél ekkor már (vagyis még..) javában döngetett, a hõmérséklet ekkor az udvarunkban -3,1 celsiusfok volt, az ég pedig erõsen felhõs. Kiérve az Ada-Zenta közti fõútra, jeges pusztaság képe fogadott: Link , Link , Link A túra kezdeti szakaszán az erõs szél ellenére az út egészen tisztának volt mondható, csak kisebb hónyelveket lehetett itt-ott megfigyelni Link , Link . Bezzeg az út K-i szélét szegélyezõ árok mentén.. Link , Link ( az a zöld kerítés bõ egy méter magas) , Link Utóbbi képhez csak úgy szemléltetésként: lázas ásásba kezdtem, vajon leérek-e a "gleccser" aljára Kapartam, rúgtam, véstem az egyébként meglepõen kemény "deflációs" havat, de egy pont után feladtam.. nem akartam fejjel belepottyanni a gödörbe.. Eddig jutottam Link Tovább gurulva újabb szépségbe botlottam: Link Itt újabb fellángolás lett rajtam úrrá, ismét áttörési kísérletbe kezdtem, de a történelem megismételte önmagát: kudarc lett a jussom 
Sem vertikális, sem horizontális dimenzióban nem sikerült "partot" érnem, pedig ezúttal már gépesített tecnhológiát is alkalmaztam 
Link Innentõl kezdve felhagytam az ilyen irányú törekvéseimmel. Folytatva a kerekezést, egyre messzebb jutottam Adától és egyre közeledtem Zenta felé. Túl a félúton, hirtelen elkezdett egyre ködösebb és ködösebb lenni az elõttem lévõ horizont, míg végül mindent elborított a zúgó, recsegõ, tájat havas homályba burkoló, félemetes erejû hóvihar. Megérkeztem egy szélcsatorába. Érdekes, hogy igen drasztikus volt az átmenet a csatorna mindkét végén. Gyakorlatilag néhány méteren belül az addig viszonylag tiszta útburkolat megtelt kúszó, mászó, kígyózva "osonó" hófolyamokkal, az arcomon pedig elkezdtem érezni a szélben utazó milliónyi jégtû marását.. Ez az elsõ ilyen zóna nagyjából 150-200 m széles lehetett. Ezek a képek ott készültek, a szél kreatív, ám erõteljes munkáját "hirdetõ" hóformákról: Link , Link , Link Link , Link Aztán, ahogy az az ilyen helyzeteknél lenni szokott, a szélárnyéktól mentes, "sodorvonalban" lévõ területek szinte már-már hómentesre seprõdtek.. Link Ezek felett csak átsuhant a fehér köd.. és miután elhordani- való hó már nem volt, a Ko¹ava nem esett kétségbe: nekiállt a humusz röptetésének. Ez a jelenség szinte az összes képemen szépen megfigyelhetõ, hiszen a hó tetejét borító sötét színekben játszó "izé" nem más, mint a jóféle, „zsíros” vajdasági feketeföld Folytatva utamat szép lassan magam mögött hagytam az elsõ számú szélcsatornát, így némileg fellélegezhettem. Az útviszonyok egy csapásra sokat javultak, a betonon csak elvétve lehetett tapasztlni komolyabb átfúvást, vagy havas, jeges szakaszokat. Majd Zenta határában, 12 km-re Adától ismét elborította a horizontot a hóförgeteg, elértem a 2. szélcsatornát. Megpróbáltam ennek is átjutni a túlsó szélére, de úgy 500 m után visszafordultam. Egyrészt, mert még ekkor sem láttam a végét, másrészt, mert már alig éreztem az arcom és a végtagjaim, harmadrészt, mert a gépem is lemerült. Három képre azért itt is futotta: Link , Link , Link Ezeken, de különösképp az elsõ kettõn jól látszanak azok a hódombok, amik a hótúrók beavatkozása elõtt még hónyelv formában valósították meg önmagukat, átszelve a teljes útburkolatot. Ezen kupacok némelyike a nyakamig ért. Hála a közútkezelõk fáradhatatlan küzdelmének (kb. 1,5 óránként találkoztam eggyel), végül egy pillanatra sem vált járhatatlanná ez a fontos út. Pedig a szél sem adta fel egy percre sem, nyomban elkezdte visszaépíteni lerombolt "mûvét" , mint azt a 3. kép is érzékelteti ( Link )Ezek után megvettem az irányt hazafelé. Kezdetben próbálkoztam hajtani a bringát, de gyorsan rájöttem, hogy ennek árnyalatnyi értelme sincs, hiszen - kis barokkos túlzással élve - többet haladtam vissza, mint elõre, köszönhetõen az õrjöngõ szembeszélnek. Így aztán hazáig magam mellett vezettem megviselt hátasom, próbálva elkerülni azt, hogy egy-egy erõsebb szélroham alkalmával paripástul árokban landoljak Aztán, a hazaindulástól számított szûk két óra múlva végül ráemeltem elfagyott, kékes-lila kezeimet a házunk kapukilincsére Vetettem egy gyors pillantást az udvari hõmérõre, majd az órára: elõbbi -1,8 celsius-fokot, utóbbi 15.40-et mutatott. Bevallom õszintén, igencsak meglepõdtem, hogy szûk 5 órát voltam házon kívül, nagyjából ennek felére gondoltam.. de minden bizonnyal a fagyhalálhoz közeli állapotom következtében elszállt az agyam idõérzékelése Összességében felejthetetlen nap volt, soha nem éreztem még ennyire közelrõl a természet téli erejét.. Félelmetes, tiszteletre méltó és gyönyörû. Egy erõ, ami még mindig kénye-kedve szerint uralkodik rajtunk, ami még most is képes érvényesíteni az emberiségen az õstermészet erejét. Ha tetszik nekünk, ha nem. Õszintén remélem, hogy ez örökre így is marad. Végezetül, itt egy rövid kis videó-összeállítás , ami az 1. számú szélcsatornában készült: Link Jó szórakozást kívánok hozzá És ezúton is elnézést a hosszért, csak próbáltam minél többet, minél érzékletesebben átadni nektek az általam megtapasztalt élményekbõl.
Még egy kis kiegészítésnek annyit, hogy megkíséreltem utánajárni, hogy az említett szélcsatornák vajon B] miért[b] az adott helyeken és miért csak az adott helyeken alakultak ki. Ehhez a Google Earth-öt hívtam segítségül és az alábbi együttállás tûnt fel: Link (a mûholdkép természetesen a szokványos tájolású). Vagyis: mindkét említett zóna egy tõle DK-re elterülõ tisza-parti tarvágás ÉNY-i meghosszabbításában fekszik. A szélcsatornák szélessége, illetve azok egymástól való távolsága egyenesen arányos (sõt jó közelítéssel szinte meg is egyezik) az irtások szélességével, illetve azok egymástól mért távolságával (vagyis a "védõ" ártéri erdõirtások közti hosszúságával). Miután a Ko¹ava kifejezetten a felszínen, illetve az ahhoz közeli légrétegekben fújó szél, így egy akár nem túl széles (jelen esetben 50-150 m) erdõ megléte, vagy meg nem megléte is döntõ különbséget jelenthet az útviszonyokat illetõen.. Persze az út szélén elhelyezkedõ árkok, illetve kisebb bokrok, fák is érnek valamit. Ez még a szélcsatornákon belül is tapasztalható volt, de a körülményekhez képest csak árnyalatok szintjén: ezeken a helyeken némileg kisebbek voltak a hónyelvek... Egyébként a fenti képen látható két bekarikázott területet nagyjából középen átszelõ út mentén készültek a már korábban említett szélcsatornás képek, illetve a videó is.
Mintegy kis nosztalgiaként, és egyúttal lezárva magamban a 2013/2014-es téli szezont, hoztam Nektek pár elmaradt képet és egy rövid kis videót a január végi-február eleji délvidéki (Vajdaság, Szerbia) Ko¹aváról. A média-anyagot február 1-én, szombaton rögzítettem egy 25 km-es kerékpártúrán Ada-Zenta települések között. De mielõtt belekezdenék, szeretnék mutatni két szemléltetõ képet egy különös jelenségrõl az udvarunkból:
Link , Link Ezek voltaképpen ovális formájú "jégmedencék" voltak, hóval kitöltve. Ami érdekes, hogy az összes objektum nagyjából azonos nagyságú volt és egymástól szinte mértani pontosságra egyenlõ távolságra helyezkedett el. Sejtem, hogy a szél a legfõbb ludas a dologban, de nincs semmi olyan hófogó, szélárnyékoló terepgyár az udvar ezen részén (pl. kerítés, fasor..), ami indokolná ezt a szabályosságot; nyílt, betonozott terület. Ráadásul a formák mindegyike jégbõl és nem hóból volt, akkor meg a szélnek nem igazán juthatott domináns szerep... Szóval érdekes
Joejack kolléga véleménye, miszerint egy állat nyomai alatt megolvadt, majd a jeges szélben hirtelen megfagyott hóról lehet szó, tûnik most számomra a leghihetõbbnek. Na de a túráról.. szombat délelõtt 11 elõtt kicsivel startoltam el. A szél ekkor már (vagyis még..) javában döngetett, a hõmérséklet ekkor az udvarunkban -3,1 celsiusfok volt, az ég pedig erõsen felhõs. Kiérve az Ada-Zenta közti fõútra, jeges pusztaság képe fogadott: Link , Link , Link A túra kezdeti szakaszán az erõs szél ellenére az út egészen tisztának volt mondható, csak kisebb hónyelveket lehetett itt-ott megfigyelni Link , Link . Bezzeg az út K-i szélét szegélyezõ árok mentén.. Link , Link ( az a zöld kerítés bõ egy méter magas) , Link Utóbbi képhez csak úgy szemléltetésként: lázas ásásba kezdtem, vajon leérek-e a "gleccser" aljára
Kapartam, rúgtam, véstem az egyébként meglepõen kemény "deflációs" havat, de egy pont után feladtam.. nem akartam fejjel belepottyanni a gödörbe.. Eddig jutottam Link Tovább gurulva újabb szépségbe botlottam: Link Itt újabb fellángolás lett rajtam úrrá, ismét áttörési kísérletbe kezdtem, de a történelem megismételte önmagát: kudarc lett a jussom Sem vertikális, sem horizontális dimenzióban nem sikerült "partot" érnem, pedig ezúttal már gépesített tecnhológiát is alkalmaztam Link Innentõl kezdve felhagytam az ilyen irányú törekvéseimmel. Folytatva a kerekezést, egyre messzebb jutottam Adától és egyre közeledtem Zenta felé. Túl a félúton, hirtelen elkezdett egyre ködösebb és ködösebb lenni az elõttem lévõ horizont, míg végül mindent elborított a zúgó, recsegõ, tájat havas homályba burkoló, félemetes erejû hóvihar. Megérkeztem egy szélcsatorába. Érdekes, hogy igen drasztikus volt az átmenet a csatorna mindkét végén. Gyakorlatilag néhány méteren belül az addig viszonylag tiszta útburkolat megtelt kúszó, mászó, kígyózva "osonó" hófolyamokkal, az arcomon pedig elkezdtem érezni a szélben utazó milliónyi jégtû marását.. Ez az elsõ ilyen zóna nagyjából 150-200 m széles lehetett. Ezek a képek ott készültek, a szél kreatív, ám erõteljes munkáját "hirdetõ" hóformákról: Link , Link , Link Link , Link Aztán, ahogy az az ilyen helyzeteknél lenni szokott, a szélárnyéktól mentes, "sodorvonalban" lévõ területek szinte már-már hómentesre seprõdtek.. Link Ezek felett csak átsuhant a fehér köd.. és miután elhordani- való hó már nem volt, a Ko¹ava nem esett kétségbe: nekiállt a humusz röptetésének. Ez a jelenség szinte az összes képemen szépen megfigyelhetõ, hiszen a hó tetejét borító sötét színekben játszó "izé" nem más, mint a jóféle, „zsíros” vajdasági feketeföld Folytatva utamat szép lassan magam mögött hagytam az elsõ számú szélcsatornát, így némileg fellélegezhettem. Az útviszonyok egy csapásra sokat javultak, a betonon csak elvétve lehetett tapasztlni komolyabb átfúvást, vagy havas, jeges szakaszokat. Majd Zenta határában, 12 km-re Adától ismét elborította a horizontot a hóförgeteg, elértem a 2. szélcsatornát. Megpróbáltam ennek is átjutni a túlsó szélére, de úgy 500 m után visszafordultam. Egyrészt, mert még ekkor sem láttam a végét, másrészt, mert már alig éreztem az arcom és a végtagjaim, harmadrészt, mert a gépem is lemerült. Három képre azért itt is futotta: Link , Link , Link Ezeken, de különösképp az elsõ kettõn jól látszanak azok a hódombok, amik a hótúrók beavatkozása elõtt még hónyelv formában valósították meg önmagukat, átszelve a teljes útburkolatot. Ezen kupacok némelyike a nyakamig ért. Hála a közútkezelõk fáradhatatlan küzdelmének (kb. 1,5 óránként találkoztam eggyel), végül egy pillanatra sem vált járhatatlanná ez a fontos út. Pedig a szél sem adta fel egy percre sem, nyomban elkezdte visszaépíteni lerombolt "mûvét" , mint azt a 3. kép is érzékelteti ( Link )Ezek után megvettem az irányt hazafelé. Kezdetben próbálkoztam hajtani a bringát, de gyorsan rájöttem, hogy ennek árnyalatnyi értelme sincs, hiszen - kis barokkos túlzással élve - többet haladtam vissza, mint elõre, köszönhetõen az õrjöngõ szembeszélnek. Így aztán hazáig magam mellett vezettem megviselt hátasom, próbálva elkerülni azt, hogy egy-egy erõsebb szélroham alkalmával paripástul árokban landoljak Aztán, a hazaindulástól számított szûk két óra múlva végül ráemeltem elfagyott, kékes-lila kezeimet a házunk kapukilincsére Vetettem egy gyors pillantást az udvari hõmérõre, majd az órára: elõbbi -1,8 celsius-fokot, utóbbi 15.40-et mutatott. Bevallom õszintén, igencsak meglepõdtem, hogy szûk 5 órát voltam házon kívül, nagyjából ennek felére gondoltam.. de minden bizonnyal a fagyhalálhoz közeli állapotom következtében elszállt az agyam idõérzékelése Összességében felejthetetlen nap volt, soha nem éreztem még ennyire közelrõl a természet téli erejét.. Félelmetes, tiszteletre méltó és gyönyörû. Egy erõ, ami még mindig kénye-kedve szerint uralkodik rajtunk, ami még most is képes érvényesíteni az emberiségen az õstermészet erejét. Ha tetszik nekünk, ha nem. Õszintén remélem, hogy ez örökre így is marad. Végezetül, itt egy rövid kis videó-összeállítás , ami az 1. számú szélcsatornában készült: Link Jó szórakozást kívánok hozzá És ezúton is elnézést a hosszért, csak próbáltam minél többet, minél érzékletesebben átadni nektek az általam megtapasztalt élményekbõl.Még egy kis kiegészítésnek annyit, hogy megkíséreltem utánajárni, hogy az említett szélcsatornák vajon B] miért[b] az adott helyeken és miért csak az adott helyeken alakultak ki. Ehhez a Google Earth-öt hívtam segítségül és az alábbi együttállás tûnt fel: Link (a mûholdkép természetesen a szokványos tájolású). Vagyis: mindkét említett zóna egy tõle DK-re elterülõ tisza-parti tarvágás ÉNY-i meghosszabbításában fekszik. A szélcsatornák szélessége, illetve azok egymástól való távolsága egyenesen arányos (sõt jó közelítéssel szinte meg is egyezik) az irtások szélességével, illetve azok egymástól mért távolságával (vagyis a "védõ" ártéri erdõirtások közti hosszúságával). Miután a Ko¹ava kifejezetten a felszínen, illetve az ahhoz közeli légrétegekben fújó szél, így egy akár nem túl széles (jelen esetben 50-150 m) erdõ megléte, vagy meg nem megléte is döntõ különbséget jelenthet az útviszonyokat illetõen..
Persze az út szélén elhelyezkedõ árkok, illetve kisebb bokrok, fák is érnek valamit. Ez még a szélcsatornákon belül is tapasztalható volt, de a körülményekhez képest csak árnyalatok szintjén: ezeken a helyeken némileg kisebbek voltak a hónyelvek... Egyébként a fenti képen látható két bekarikázott területet nagyjából középen átszelõ út mentén készültek a már korábban említett szélcsatornás képek, illetve a videó is.Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-07-14 10:51
Szabályzat