Kérdések és válaszok

Köszi! Nos, Floo, ha gondolod,válaszolj!

Itt van, olvas-figyel minket, ám nem ír be, az okát tõle kell megkérdezni.

Hova vonult Floo? Hiányzik a "Gyárekek, ez extáziiiis!"

Floo mitõl van illegalitásban? Álnéven settenkedik netán?
Kali meg attól, hogy kint van, még írhatna... én is aktív maradtam Írországból kaptam is miatta néha mondjuk.

Egyébként lehet, hogy 1-2 hónapon belül megint kimegyek, még nem tudom, mennyi idõre...

Egyik illegalitásban, a másik külföldön.

Sziasztok! 1 nem technikai kérdés.
Volt régebben 2 olyan hozzászólónk hogy Floo és Kali? Velük mi lett? Esetleg új néven vannak itt jelen?

Választ elõre is köszi!

Ezt sejtettem én is. Itt kb. 10% hó van benne már fél órája, (tszf 197m), de lehet, hogy a falu déli végében (245m) már tisztán hó van (föl kéne menni megnézni ). De ennyivel rosszabbul szerintem nem szokta látni. Mindegy, fogjuk rá. Köszi!

A hónak más a szerkezete, mint az esõnek, ezért azt kevésbé látja a radar. (Ez arra is igaz, ami hóként indul, majd késõbb megolvad.)

Sziasztok!
Az az érzésem, hogy mintha az OMSZ radarjai nem mûködnének rendesen. Kb 2-3 napja az van, hogy akkor is esik az esõ, amikor fölöttünk nem, csak a közelünkben jelez gyenge csapadékot. Amikor fölöttünk is jelez gyenge csapit, akkor jó közepes intenzitással esik. Mi lehet ennek az oka?

Órák óta nem mûködik rendesen a távvétel a hõmérõk között (a benti és a kinti) mióta erõs szél van, gyakran akadozik. A szél zavarhatja a vételt?

Köszönöm. Én is kb erre gondoltam - hõérzetre tippeltem.

Ritka rossz magyarítás van azon az oldalon. Egyébként "érzeti hõmérséklet" szokott lenni. Az a hõmérséklet, aminek érzed a mért helyett. Pl. szél hûtõ hatása miatt.

Azt szeretném megkérdezni, hogy az alábbi linken szereplõ valódi hõmérséklet alatt mit kell érteni?

Link

Köszi Koczkás! Köszi Jani!
Most tudtam csak meg...

Link
Itt megadod a szitálást, látástávolságnál pedig megadod az értéket és a ködöt.
Szerk: Megelõztetek.

Észlelés küldése ----> bõvített észlelõ felület

A neved fölött.

Link

Köszönöm!

Bõvített észlelõi felület? Az ...?

Szerintem a szitálást, de a bõvített észlelõi felülettel egyben is megoldható.

Ködszitáláskor melyik ikont rakjam be? Köd, avagy szitálás?

Frankó, nagyon fontos információk!

Hú, ezt nagyon köszönöm!

Ebbõl is látszik hogy legjobb a T-k közül a 925-ös, ezt megtanulhatnák már sokan, amikor csak a 850es T-ket nézik. Amikor a múltkor is páran írták hogy 850en -2 -3 fok jaj de jó milyen hó lesz, akkor is írtam hogy inkább a 925-ös T-t nézzék, az RT-t már meg sem mertem említeni nekik, de hát a 850est a legkönnyebb megtalálni.. Utána meg csodálkoztak hogy csak esõ esett..

Nos, válaszolok magamnak: Babolcsai György és Hirsch Tamás elõadásából való a táblázat.

Hadd derítsek fényt a titokra (nekem is meg kellett hozzá keresnem a képet): negyedik helyen az RT 850/925, az ötödik helyen pedig az RT 700/1000 áll. Íme a számok (pontos küszöbértékek és hibaszázalékok):

Csak azt nem tudom (szégyenszemre), ki tartotta ezt az elõadást? Tudja valaki a választ, vagy elérhetõ valahol a 2006-os januári szabadegyetem programja?

Ok, köszönöm!

Elvileg a napi négy fõterminus (00, 06, 12, 18 UTC) adatai kellenek egy ilyen statisztikához. Ha az éjszaka kimarad, az elcsúsztathatja az átlagot, hiszen nyáron átlagosan éjjel kevesebb a felhõ (a gomolyok nappal képzõdnek), télen pedig éppen az éjszaka felhõsebb (mivel a köd, ill. az alacsony rétegfelhõzet inkább nappal szakad fel).

Bár szerintem amatõr szinten a 7, 14, 21 órás észlelések átlaga is tökéletes: a hatvanas évekig a met. állomásokon is ezek voltak a fõterminusok, és a 6 óránkénti észlelésre váltás a felhõzet átlagában sem okozhatott nagy törést.

Köszönöm. A korábbi információk számomra nagy kincset jelentenek.

Azokat nem tudom pontosan és nem akarok hülyeséget mondani, azt jelenti, he-he!

Mi a 4. és 5? Bár lehet, hogy félreértettem és csak egy vicc.

Köszönöm! Ráadásul a térképek új szegmensei váltak világossá a számomra. Remélem péntek éjjel felnézek az égre és az arcomba csapódó hópelyhek megerõsítenek abban, hogy nem több mint 1300....

Ahogy Koczkás is mondta, az 1300m az gyakorlati határ ami alatta havazás, felett az esõ dominálhat.
Azaz az alsó majd másfél km rétegvastagsága a fontos, mert az kijelöli az átlaghõmérsékletet, azaz a hóként induló csapadék túlélési esélyeit.
Egyébként jól gondolkoztál!
Ez a halmazállapot-elõrejelzés legjobb paramétere.
Utána jön a T925/1000Retop, majd a T925, a T850 csak a hatodik (a negyedik-ötödiket ne kérdezd, he-he)!

A %-nál az átváltásra gondoltam.

"...és ezekbõl az értékekbõl lehet százalékban kifejezett átlagot számolni." És az észleléseket milyen idõpontokban kell elvégezni? (Sajnos úgy tûnik hogy éjjel is kell, az pedig nem a legjobb - nekem. )

Köszönöm! Tehát akkor a távolságokból is levonható a következtetés. Ha nagy a távolság, akkor nyilván van valahol melegebb légréteg a két szint között, amely megnöveli a távolságot. Szicíliában ez jellemzõen alacsonyabb magasságon, amíg az orosz adatsoron a magasabb légrétegekben helyezkedik el. Ez nyilván abból adódik, hogy a melegebb levegõnek nagyobb a kiterjedése, tehát több hely kell neki, mint a hidegnek.(?) A mágikus határ pedig kb. 1300 m lehet a két nyomási mezõ között.

Azon a képen ahogy láttad a 850-es és a 1000hPa-os magassági szintek közötti légréteg magasságát mutatja.
Minél melegebb a levegõ annál messzebb van egymástól a két nyomásmezõ.
Szicilia Link
Oroszország Link

Ha ez a távolság 1300 m alatt va egymáshoz képest annál jobba z esély a hóra.
Ha nagyobb egyre romlik.

A hosszútávból átjöttem ide pár kérdéssel az 58317-58318. hozzászólás kapcsán:

Tehát akkor ez azt jelentené, hogy pl. egy hóphelynek az adott területen (amit szakmaiatlanul "luk"-nak tituláltam )) túl nagy távolságot kellene megtennie egy olyan légrétegben, ami pozitív lenne, így elolvadna. Tehát fontos, hogy az adott nyomási viszonyok között a 850T és a 925T hány méteren van. A hõmérsékletbõl és a távolságból ki lehet következtetni egy hópehely túlélési esélyeit, ha ilyen kiélezett helyzetben, azaz pozitív T-s légrétegeken is át kell haladnia. A 06-os futáson vajon hogyan áll a 00-ás szerint linkelt térkép? Van szabadon elérhetõ is? Illetve ugye nem túl kedvezõ, hogy nem lesz túl alacsony a légnyomás, ami növeli a 925 és 850 hpa magasságát?

Észleléskor oktánál pontosabban gyakorlatilag lehetetlen megállapítani a felhõzetet, így százalékos meghatározás a hivatalos állomásokon sem történik. Az oktákat viszont átválthatod százalékba (0%, 12,5%, 25%, stb.), és ezekbõl az értékekbõl lehet százalékban kifejezett átlagot számolni.

Évi átlagos felhõzetet mi alapján lehet (kell) számolni (napi hány észlelés és mikor)? Illetve az észlelések alkalmával oktában vagy inkább százalékban érdemes megadni (gondolom az utóbbi) a mennyiséget?

Igen, köszönöm szépen mindkettõtöknek a választ!

Ezen az oldalon a radioszondás mérések elérhetõek sima "plaintext" formában, és grafikus megjelenítés is bõven található itt: Link

Hõmérséklet és relatív nedvesség: Link
1000-700hPa (részletesebb): Link
Hodográf (szélnyírás meghatározására): Link

Remélem tudtam segíteni

Az átlagos tengerszintre átszámított légnyomás 1013hPa körüli. A 925-ös szint magasságát két tényezõ határozza meg: egyrészt az aktuális tengerszintre átszámított légnyomás értéke, másrészrõl pedig a légoszlop aktuális hõmérséklete. Ezek magától értetõdõen térben és idõben egyaránt gyorsan változnak...

Az átlagmagasság 750m körüli, a legutóbbi radioszondás megfigyelések alapján Budapest felett 769m magasan található a 925hPa nyomású légréteg. Link

Elég jelentõs hibahatárral ugyan, de van lehetõség a 925hPa szint magasságának meghatározására a saját mûszer által mért légnyomásértékbõl. Példaképpen a 13 órakor (12 UTC) Budaörsön mért légnyomás kb. 1015hPa volt. A becsléshez simán ki kell vonni az aktuális légnyomásból 925-öt, majd a kapott számot megszorozni 9-cel (1015-925)*9 = 810m. 850-es szintre ugyanilyen módon elvégezhetõ a becslés, azonban a légkör magasabb szintjeire már nem alkalmazható (a légnyomás csökkenésének üteme a magasság növekedésével lassul). A módszer pontatlansága a felettünk elhelyezkedõ légoszlop hõmérsékletingadozásainak tudható be.

A szondázásokat érdemes figyelni, íme a Metneten jelen lévõk: Link

Lenne még egy kérdésem (kérésem): honnan lehetne letölteni olyan diagrammot, amely tengerszint feletti magasság növekedésével ábrázolja a nyomáscsökkenést?

Köszönöm szépen! Kb. 1000 méterre tippeltem.

A 925hPa most 700-800m között.

Sziasztok! A 925 hPa nyomás hány méter magasan található?

Csak kíváncsi vagyok, hogy amikor rákeresek magamra a gúglin, és elvileg nem kellene meglepõdnöm, akkor miért kell mégis ? Vagy ha nem, akkor nem kellene-e sürgõsen takarítani ?

Én is csak keresni tudok, mint te. De megkerestem:

Link

Link


És úgy látom már régóta izgat a kérdés téged:

Link

Ne má...! Az egy rettenet hosszú fórum :-((
Belinkelnéd ? Elõre is köszönöm !

kpl