Meteorológiai esélylatolgatások

A jövõ hétvégi skandináv anticiklon erõsségének és helyzetének kérdésérõl elég beszédes, ha megnézzük az ECMWF ensemble átlag nyomásmezõjét mondjuk jövõ szombat (febr.19) 00 UTC-re az utóbbi három 00UTC-s futásból:

(bal oldal ens. átlag, jobboldal operatív)
Febr. 10. 00 UTC-s futás: Link

Febr. 11 00 UTC-s futás: Link

Febr. 12. 00 UTC-s futás: Link

Az elsõn a jövõ szombati skandináv anticiklon már határozottan ott van, bár még súlyponjával keletebbre, és 1020 hPa-os nyomással jellemezve az ens.átlagban.
A következõ 00 UTC-s futásban az anticiklon súlypontjával ráhúzódik a skandináv-félszigetre és a tagok átlaga már nagy területre 1025, kisebb területre 1030 hPa feletti nyomást valószínûsít.
A mai futásban pedig tovább erõsödik a Skandináv-félsziget felett az említett anticiklon.

Miközben a skandináv anticiklon erõsödik, ugyancsak erõsödik (mélyül) a Földközi-tenger keleti medencéjében található ciklon, a kezdeti 1015 hPa-ról 1000 hPa-os központi nyomásúvá az 50 ens. tag átlagában!

Vagyis futásról futásra növekszik a különbség a két rendszer középponti légnyomása között, így a közös áramlási rendszerükben a ciklon hátoldalán egyre erõsebb az áramlás északkelet felõl, így egyre határozotabb hidegelárasztást valószínûsít.

Nekem ezek alapján már egyre meggyõzõbbé kezd vállni, hogy az antlanti ciklonok egy idõre pihenõre kényszerülnek majd, és a Kárpát-medencét északkelet felõl a felgyülemlett hideg levegõ akár egészen hideg része is eláraszthatja.
Ami még igen kérdéses: a kialakuló mediterrán ciklon pontos kiterjedése és pályája, így a lehulló csapadék mennyiségének eloszlása illetve halmazállapota a jövõ hét második felében...

Én pedig azt vettem észre, hogy a Kelet-európai-síkság nyugati részére szakadó hidegtömeg a legerõsebben akkor jelenik meg, amikor az északkeleti (tehát nem skandináv) anticiklontól délre ciklon jelenik meg. Ez szívja ki az AC alól délnyugat felé a hideget. (Az AC magától nem tudja általában megmozgatni a körülötte lévõ levegõt.)
A gond az, hogy az északkeleti AC a határrétegben van jelen, így fölötte akár erõsebb áramlások is lehetnek, a hidegbázis akkor is többnyire stabil marad. Ahhoz, hogy ne legyen ott a hidegmag, az kell, hogy az anticiklon "megszûnjön", vagyis inkább, hogy létre se jöjjön. Ennek szerintem kicsi az esélye most már, annyira hidegek vannak ott. A Thermometer által leírtak lehetnek szerintem a jövõbeliek ott, vagyis egy-egy ciklon alatt a kisugárzás gyengülése miatt enyhül csak a levegõ, késõbb visszahûl.

Mindamellett a skandi AC-s verziók így nálam valamelyest kisebb valószínûséget kapnak, ott az óceán közelsége nehezíti az egyébként ott is jelenlévõ hófelszín felett az AC kialakulását. Az AC széle szerintem max Finnország közepéig juthat, itt lehet az a 2-300km széles sáv, ahol a ciklonok frontjai megállnak.
A tagok egyébként eléggé együtt ugráltak, nem váltak nagyon ketté, vagy csak ritkán.

Az egyébként jóval bonyolultabb, honnan szerzünk ciklont a Fekete-tengerhez . Jónéhány gfs futás (op és tagok) szerint a következõ hidegleszakadás során (tehát kb. ma vagy holnap) generálódik mediterrán jellegû ciklon Bulgária térségében, ez erõsödhet meg a hidegmagtól délre. Asszem az ECM és a GEM op 1-2 futása adott messze nyugatról érkezõ ciklont, illetve voltak, amik a ma reggeli HF-et adó ciklont vitték az AC alá, ám e két verzió számomra kevésbé valószínûnek tûnik.

Ez leginkább találgatás, modellelemzéshez most nem volt kedvem, tehát inkább emlékezetbõl mondtam, hogy eddig hogy nézett ki a helyzet. Szóval lehet, hogy változni fog a dolog. Még utánanézek késõbb, este, vagy holnap.

Nahát, ez egy egészen megfontolandó érv! Ugyanis a hidegleszakadások és az enyhébb futások blokkokban jelentkeznek eddig. Volt egy kevés elárasztásos, ami erõs skandi AC-t várt (emlékeztek, a -20 alatti T850-ek zsinórban), és valamivel több, ami meg nem éppen. Ez csak az operatívra igaz, a tagok szerintem jóval korlátozottabban használnak ilyen eszközöket, mint hóborítottság, kárpát-medencei köd (ld. T2m), stb. Most épp enyhe "periódust" élhetünk ezek szerint.
Viszont gondolom a modellek igen összetettek ahhoz, hogy egyetlen érvvel meg tudjuk ezt magyarázni. Például a skandináv térséget most semmi sem zavarja, rendkívül alacsony T-k vannak ott (és egy batárom épp ott sífut egy hetet ), mégsem akarják a modellek erõsítgetni az AC-hatást, sõt ciklonokat csempésznek idõvel föléjük.
Az ENS tagok végre frissültek (mit keresnek lent: Link ), és megvan az ok: Link olyasmit vázolnak, amit az operatív is adott hajdanán: erõsödgetõ elnyújtott AC. Ennek helyzete nem mindegy, mert felettünk semmit sem ér (É-i zonalitás, vagy hideg-érintés), tõlünk DK-re meg nagy enyheséget hoznának, ellenben ha ÉNy-ra lenne a Kárpát-medencétõl, dõlne a hideg, mint egy ECM verzión. Link Ehhez viszont (most) 180 óra környékén nyerni kéne azt az átkozott csatát
A GEM is ellát addig, õ bizony szétforgácsolja ezt az anticiklont. Bár érdekesen: Link tulajdonképpen nem is marad sehol érdemi anticiklon (majdnem klasszikus zonalitásba torkollhat).

Azon gondolkodom, hogy a modellek állandó ingadozásában a skandi AC-kontra atlanti minimum tekintetében nem játszik-e fõszerepet az északkeleti vastag hótakaró. Tudjuk, a szárazföld téli idõjárásában döntõ tényezõvé tud válni. Ezekben a napokban általában északkelet felé figyelek, de már a tavalyi télen is megfigyeltem a következõket: ha ciklon éri el a Skandináviától keletre fekvõ területet, ott a hideg hirtelen megenyhül (pl. -25 fokról felemelkedik -10-re) Aztán 1-2 nap múlva, ha a ciklon távozott vagy feltöltõdött, újra -25 fok van, vagy még hidegebb. Szerintem egyértelmû, mi játszódik le: a felhõs ég és a csapadék gátolja a kisugárzást (plusz enyhébb levegõ érkezik a magasban), ezért a melegedés. Mindeközben vastag friss hótakaró képzõdik, jó levegõs, hõszigetelõ. Igy aztán a ciklonáris hatás megszûntével a kiderülõ ég alatt még mélyebbre száll a hõmérséklet, mint amilyen annak elõtte volt. És a kisugárzás, a lehûlõ felszíni légréteg erõsíti az AC-t. Mindez elég gyakran, 2-3 napos idõközökben követi egymást.
Kérdésem: elképzelhetõ-e, hogy ez a gyors váltakozás készteti a modelleket a "billegésre" a skandi AC erejét, és azon keresztül Európa idõjárását illetõen?

Azóta volt néhány GFS futás, és több esetben is a ciklon gyõzött, teljesen elsöpörve a skandináv AC-t - volt, hogy a hideget is kitolta a térségbõl. A 00Z is ilyen lett, a 06Z-n még 192 óránál is folyik a csata, de meggyengült az AC-oldal. Úgy tûnik, a belviszályok (kis ciklonok az AC belsejében) vereséget eredményeznek, s a fõerõk hanyatt-homlok menekülnek Link Ny-Szibériába. Ezzel együtt pedig beindulhat a klasszikus É-abbi zonalitás.

Erre a lehetséges szcenárióra gondoltam : azori AC , 192 : Link ill. 240 óránál : Link

A megerõsödött, É-ra tolódott azori AC a brit AC, nem? Egyetértek Veled, nem azért írom, csak tegnap is említetted így a társalgóban.

Itt is megemlíteném : számolni kell az azori AC-val is,ha a jövõ hét második felében körvonalazható makroszinoptikus váltás esélyeit,irányát vizsgáljuk!
Amennyiben az megerõsödik és északabbi pályára tolódik, meghátrálásra késztetheti az atlanti ciklont ill. segítségére sietne a skandináv AC-nak a a csatában. Ez esetben nem lenne kérdés a harc végkimenetele : az atlanti ciklon visszavonulót fújna...ezt követõen pedig egy AC-híd jönne létre,mintegy kettészelve Ék/Dny tengelyen a kontinens nyugati ill.keleti felének idõjárási jellegét.

Érdekes lehet figyelni a GFS futásokat, mert olyanok, mint a pisztolylövések egy céltáblára (amit Anarki nekünk szépen fel is parcellázott ). Mindegyik futás egy-egy verzió felé billenti a mérleg nyelvét, melynek eléggé szélsõséges megnyilvánulásai is tapasztalhatóak a 384 órás elõrejelzés 1-1 intevallumában. Lásd a 00Z erõs zonális jellegû eredményét, vagy a mostani, 06Z kemény hideget vizionáló hatását. Szerintem a legnagyobb csata, ahol a skandi AC és a legerõsebb izlandi minimum összecsap, most 160-180 órára látható. Ennek a párharcnak az eredményétõl függ az ez utáni idõjárás. Ha a skandi AC picit is meggyengül, nekünk azzal "vége", elkapnak a délies áramlások. Ha túléli, mi csak akkor lehetünk esélyesek (akár nem is kevés, ld. Snowhunter) hidegre.
Itt sorakoznak fel a hadseregek: Link
Lefûzõdõ ciklonos elõcsatározások: Link
A fõerõk egymásnak feszülnek: Link
A skandi AC meghátrál: Link
De ez csak csel volt, tõrbe csalta az izlandi ciklont: Link (1050 hPa a hátországban!)
A gyõzelem nem is kérdéses: Link ki javára dõlt el.
Ez csak egy futás, de szerintem ez lesz a kritikus szakasz (160-180 óránál van most). A 00Z totális gyõzelmet vizionált az izlandi minimum javára, az elõtte lévõ 3 szintén vereséget. A tagok nagy része is látja a csatát: Link sõt a 06Z szerint sokuk támogatja is az anticiklonáris gyõzelmet Link A tél utolsó nagy csatájára készülünk, kérdés, át tudja-e venni Európa irányítását.

Az 1.verziót jövendöltem közvetetten tegnap is, annak látom legnagyobb esélyét, az öngerjesztõ folyamatok révén.

Az izlandi ciklonaktvitás ugyanis erõs marad nagy eséllyel: Link
Ez harcban lesz skandináv Ac-vel: Link
A nyugat-európai szárazföldi térség mutatja, az Ac-tengely öngerjesztõ folyamata révén bizony nyeri a párharcot (francia és német): Link és Link

Anarki!

Ez a futásod eléggé téliesre sikeredett!
Gyakorlatilag 90%-ot adsz annak hogy valamilyen formában téli idõ lesz. Vagy száraz hideg, vagy havas, kevésbé hideg. Na kívánom valamelyik jöjjön be!

Figyelem! A következõ hozzászólás szubjektív véleményt tartalmaz!

A skandináv anticiklon már jórészt biztos tényezõnek számít a következõ 10 napban: Link a két nagyobb hidegmag a Kelet-Európai síkságon, illetve Grönland térségében helyezkedik majd el. A tõlünk keletre lévõ hideg erõssége javarészt biztosnak látszik: Link , a Grönland térségében lévõ hidegmag várhatóan gyengülhet az elõttünk álló idõszakban: Link
Fontos megjegyezni, hogy a biztosnak kinézõ skandináv anticiklon mellett ismét a tõlünk északnyugatra lévõ ciklonaktivitás fogja meghatározni az idõjárásunkat, tehát Tél Tábornok úgy táncol, ahogy az izlandi minimum fütyül.
Az óceánon lévõ ciklonok erõssége fogja tehát 100%-ban meghatározni, hogy a kontinentális hideg mennyire hatol be a kontinensbe. Mint tudjuk: az északnyugati ciklonaktivitás erõsségének felmérése jelentheti az egyik legnagyobb problémát a modelleknek. Valamelyest a skandináv anticiklon kiterjedése is mérvadó lehet.

Ettõl függõen kb. 4 féle kimenetet lehet valószínûsíteni:

1. Adott (viszonylag erõs) izlandi ciklontevékenység és nagyra kiterjedõ skandináv anticiklon mellett a ciklonok a mediterrán térségbe érve mediterrán ciklonokat generálnak, azonban a két hidegmag közé beszorult anticiklon hazánktól messze, déli pályán tarja a ciklonokat. Ebben az esetben jönne a hideg, de javarészt szárazon, illetve az azori anticiklon nem tudna labdába rúgni. ( 40% )

2. Adott (viszonylag erõs) ciklonaktivitás mellett kevésbé masszív skandináv anticiklon várható, így a mediterrán térségbe érkezõ ciklonok már számunkra is megfelelõ pályán felkanyarodva (akár több hullámban is) komoly havazásokat okozhatnak. Ez egy elég hófúvásos verzió. Eleinte kifejezetten tartalmazhatna elõoldalakat is vegyesvágott csapadékkal. ( 25% )

3. Intenzív ciklonaktivitás mellett a skandináv anticiklon nem bírja az ostromot, így a keleti hidegbázis keletre tolódna, illetve beindulnának újra a zonális jellegû áramlások. ( 10% )

4. A ciklonaktivitás legyengül olyan mértékben, hogy az azori anticiklon felerõsödik, ami késõbb anticiklonális hidat képez a skandináv magasnyomással, így megnyílik az északkeleti légcsatorna és nyakunban találjuk a felhamozódott hideg nagyobb részét. Ebben az esetben a Fekete-tenger környékén egy masszív ciklon alakulhatna ki, aminek akár kisebb-nagyobb mértékben is hatása alá kerülhetünk. ( 25% )

Most átnéztem a modelleket (elsõsorban az enseket). A mostani futások ismét azt erõsítik meg bennem, amit már 3-4 napja gondolok, hogy a hideg levegõ a Kelet-európai-síkságon keresztül inkább tõlünk keletre szakad le. Ennek nyugati oldalán szinte minden esetben száraz az idõjárás. Most is, a leszakadó hideg által generált "medi" valahol Bulgária környékén alakul ki. Csapadék inkább csak az ország keleti, északkeleti részében lehet (határa szerintem a Zemplén-Debrecen illetve a Börzsöny-Szeged vonalak között lehet a legnagyobb eséllyel). A határvonal attól függ, mennyire gyorsan halad a ciklon kelet felé, pontosabban, mennyire tud visszahajlani ránk az okklúziója. A halmazállapot valószínûleg szilárd lesz.
Fõleg az ország délnyugati része, de késõbb akár az egész ország is, a hideg mögött az óceáni ciklonrendszerek hatására délnyugat felõl felnyúló melegnyelvben lehet, ahol anticiklonális hatások érvényesülhetnek.
Amire figyelni kell a nyugat felõl érkezõ légtömegek esetén, az a 96 óránál megjelenõ peremciklon az óceán fölött egészen délen; az ecmwf egyenesen szubtrópusi ciklonná erõsíti, és 120 órára el is érné Spanyolországot, a többi modell északabbra számolja, gyengébbnek és lassúbbnak. De a lényeg, hogy a Földközi-tenger középsõ medencéjében kialakuló átmeneti bárikus mocsárra hasonlító területbe belefuthat, és ott esetleg újra megerõsödhet. Ha át tud jönni rajta, mint egy mediciklon, akár nálunk is okozhat csapadékot. Ennek esélye jelenleg kicsi, de nem elõször jelent meg, 2-3 nap múlva tisztázódhat le, hogy csak ijesztgetés, illetve ha nem, akkor valóban nálunk okoz-e csapadékot.
Mindenesetre én jelenleg ebben a szituban látom a leginkább csapadékos helyzetet az ország nagyobb részén.

Annyiban egyet tudok érteni, amennyiben véleményem szerint sem várható a közeljövõben dinamikus hidegelárasztás, rapidan kialakuló hideghullám. Az azori AC továbbra is túlontúl erõs, benyúlik a szárazföld centrumába. A légnyomás középértéke már régóta elég magas nálunk, ritkán süllyed, akkor is keveset és vontatottan (ezzel függ össze a rendkívül szárazzá vált idõjárás) Az azori magasnyomás, karöltve a roppant aktív észak-atlanti ciklonokkal, bizonyos nyugatiáramlás-hajlamot testesít meg, mely valóban ellentmond a kontinentális hidegelárasztásnak. Tapasztalati tény, hogy a komoly hidegelárasztások alacsony légnyomású idõszakok végén következnek be -s hol van most alacsony légnyomás?
Nos, ez a dolgok egyik fele. A másik, hogy északkeleten elég nagy területen igazi hideg van, -30 fokot megközelítõ vagy elérõ értékekkel. Ha egy-egy nyugatról besodródó ciklon fel is emeli a hõmérsékletet Észak-Oroszországban, egy-két napon belül újra ott a nagy fagy. Szinte tapintható a kiterjedt hótakaró hûtõ hatása. Abban tökéletesen igazad van, hogy az északkeleti hidegfelhalmozódás nem jelent okvetlen zord telet nálunk. Sokszor láttam már olyat hosszú amatõr "pályafutásom" alatt, hogy az ilyen hidegtömeg végül nem terjeszkedett, vagy nem felénk terjeszkedett, nem tudott átlépni a Keleti-Kárpátokon. Ha el is ért végül hozzánk, hatása néhány napra korlátozódott. Úgyhogy világos, a bizonyos társaink részérõl mostanában megnyilvánuló télváró optimizmus könnyen keserû csalódással végzõdhet.
Mindennek ellenére, ha tartós lesz az északkeleti hidegpool, valami hatásával azért számolnunk kell. Jelenleg azt látom a legvalószínûbbnek, hogy patthelyzet alakul ki a kontinentális és óceáni hatások között. Lehet, nem fog betódulni a Kárpát-medencébe a rendkívüli kontinentális hideg, és nem fog megismétlõdni 1929, 1956 vagy 1986 februárja. Viszont a zonalitás sem fog tudni -elõreláthatólag- szabadon érvényesülni. Az óceáni léghullámok az északkelet-európai AC nyugati oldalán kénytelenek lesznek északra fordulni, direkte aligha érnek el hozzánk. A magam részérõl kitartó, kelet és dél között ingadozó légmozgást várok a következõ hosszabb idõszakra (ahogy néhány napja írtam, zonalitás helyett keleti, ill. déli tipusú blockingot valószínûsítek)
Mit jelent ez az idõjárás kézzelfogható tényeire nézve? Jelenthet elõoldali szituációt fõnszerû déli szelekkel. Azonban nem feltétlenül és kizárólagosan ezt. Ha az északi AC kissé nyugatabbra mozdul, akkor annak peremén a hidegnek jelentõsebb része "lecsorog" hozzánk. Ebben az esetben megélénkülõ széllel száraz, hideg levegõ ér el minket, komoly éjszakai fagyokat okozva. Ha ilyen szituációban mediterrán ciklon alakul ki, lehet regionális, de talán még országos havazás is (a nagyobb hóesések szinte mindig keleties légmozgás mellett alakulnak ki)
Szóval összefoglalva: továbbra is inkább kontinentális hatások érvényre jutását várom, de komolyan számolok az általad felvetett patthelyzettel is -úgy tûnik, a "két világ" közötti egyensúly kényes lesz. (természetesen Rudolfking elõzõ kommentjére reagáltam)

Azért a hideg-várakozások egyelõre alaptalanok, már ha "csak" a modelleket nézzük. Egyelõre még 384 órán belül is csak néhány tag kacérkodik ismételt sarki elárasztás esélyével. Ami miatt mi ütközõzónába - és ezzel együtt többnyire az enyhe oldalra kerültünk, az a ciklonáris irányítás le nem lassulása. Ez megfigyelhetõ mind a brit-, mind az izlandi zónában. Link Link Ezek a fáklyák nap mint nap mást és mást tudnak mutatni (180 óra felett), még tendenciózusan is, szóval azt, hogy most emelkedik, vagy éppen csökken, nem nagyon lehet alapul venni. Viszont jócskán 200 óra felett van. Látszik, hogy most mindkét akciócentrum aktív, nem is tud letörni hozzánk a sarki hideg, pedig jókora adag és nagyon elindult (mert a skandi AC-t se vonhatja kétségbe senki Link . Azért, mert sok hideg van tõlünk É-ra, nem garantálja semmi, hogy ránk is kell szakadnia. A ciklonok mozgása ráadásul pont szerencsétlen felettünk, kb. így tudtuk egyedül megúszni a hideget. Ezt persze lehet, hogy néhányan a bölcs elõrelátásuknak tudják majd be, vagy valamiféle gyõzelemként tekintenek rá, de õk figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy egy különösen éles hõmérsékleti kontrasztot hozó sarki eredetû hideg lecsorgásáról beszélünk, ami itt a mi szélességünkön majdhogynem egy mediterrán ciklon bizonytalanságával bír (bírt). Tanulságos volt lekövetni a fáklyát, s jól látszik rajta, hogy nem szedett ki semmilyen lehûlést (pedig hónapok vagy évek múlva (sõt, lehet, hogy már most is) mindenki ezt fogja hinni), csupán a "szokásos módon" szórt egy ilyen helyzetben. Elkezdett január vége felé lefelé szórni, volt, hogy minden tag lent volt, volt, hogy mindegyik fent, körülbelül a várakozásaimnak megfelelõen: Link (már ezt a hozzászólást is sikerült valakinek úgy félreértenie, hogy azt hitte, hogy biztosra veszem a lehûlést, hehehe - pedig ott az esély, 5-10%, bár január 31-én). Mindezt nem azért sejtettem elõre, mert szuper képességekkel rendelkezem, csak (ahogy sokan mások hozzám hasonlóan: Derick, Snowhunter...) emlékeztem hasonló eseményekre, amikor ugyanezen végigmentünk mindannyian latolgatók . Láttunk olyat, hogy 72 órára lezuttyanó T850 tûnt el a szemünk láttára (jó 15-20 fokot zuhant minden tag és mégsem lett belõle semmi). Ez egy ilyen idõjárási helyzet...
Visszatérve a jövõképre, ha lesz_zuhéj az atlanti csigagyártól várja a skandi AC letolódását, akkor viszont mikor szûnik meg a csigagyár? Nos, bátran mondhatom, hogy 240 órán belül ennek kicsi az esélye (legalábbis egy brit blokk kialakulásának mindenképpen). Addig viszont még lehet télies helyzet, bár korántsem az egyesek által a kiragadott fáklyákba beleálmodottak. Ilyenkor már egy igazi nappali havazáshoz, megmaradó hóval, jó -5 alatti T850 kell (eltekintve egy-két meredek és speciális helyzettõl), amire valljuk be, egyelõre kevés esély van (úgy, hogy csapi is férjen mellé). Egy újabb téli szitu felállásához megint napokat kell várnunk és óvatosan latolgatnunk (brit blokk, skandi AC, kelet-európai AC-híd, stb.) - ezzel viszont könnyen kiérhetünk a február 28-ig tartó meteorológiai télbõl. Elképesztõ, hogy ez a tél makrofelállásban olyan lehetõségeket tartogatott, hogy akár az évszázad tele lehetett volna, ám szerencsétlen (makroléptékben mérendõ) "nüanszok" miatt sokaknak (a január-február eleje nekem is) eseménytelen, télszegény szakaszként marad majd meg. Olyan blokkingot és skandi AC helyzeteket puskáztunk el, amikre néha teleket kell várni, nem heteket...
Nyilván még nincs vége a történetnek, érdekes latolgatnivaló még akad néhány hétig, aztán viszont jön az ingoványos terület, a zivatarszezon, ami... hát szóval, nem a kedvenc elõrejelzendõ témám
Egyébként, amikor lehúzták rólunk néhány éve a hideget, akkor "véletlenül" nyugatra tolták az egészet az események elõtt 72 órával. Nos - most is tolhatnának egy nagyot rajta nyugat felé, lenne ám pislogás meg meglepetés Csakhogy azóta szerintem sokat fejlõdött az idõjárás-elõrejelzés. Modellek terén.

Néhány napja szinte ugyanezen gondolatokat jegyeztem be ide, jó most újra"látni" már letisztulóban a nagy Ék-európai hideg felhalmozódás tényét. Egy ilyen hatalmas kiterjedésû hideg légtömegnek - február második dekádjában - már a közelsége is kiválthat hevesebb idõjárási helyzeteket. Sõt! Az erõsödõ napsugárzás okán a mediterráneum is plusz potenciált gyûjt. Ez a két légtömeg közti kontrasztot napról napra csak növeli, és ha keveredési zónába kerül a jó öreg kárpátmedencénk akkor aztán végképp bizonytalan, de semmiképpen sem eseménytelen lehet idõjárásunk!! Egyébként pont az ilyen helyzetek a leg nehezebben megfoghatóak a modellek számára is. Az ilyen felállások adhatnak évkönyvek emlékezetes eseményeihez is alapot. - ( Vagy nem...)

A vastag kelet-európai hótakaró megszülte ott a februári nagy hidegeket. Úgy látszik, olyan mennyiségû hideglevegõ gyûlik össze északkeleten, ami mindenképp nagyon komolyan veendõ, ha nem döntõ tényezõ Európa idõjárása szempontjából a következõ hetekben. Szinte biztosra vehetõ, hogy valamilyen mértékben hatással lesz idõjárásunkra. A változás menetrendje még nem teljesen világos, a lehûlés erõssége is vita tárgya. Véleményem szerint kicsit késõbb jön majd a vártnál, hidegrekordok se biztos, hogy dõlnek majd. DE most is tartom, hogy a hónap közepe-második fele szárazföldi-sarki irányítású lesz, esetleges mediciklonos havazásokkal. Véleményemet az északkeleti hidegfelhalmozódás tényére alapozom, ill. arra, hogy az atlanti ciklontevékenység várhatóan gyengülni fog.

Igen, értem amire célzol, csak én a "legtéliesebb" jelzõt az alatt értettem, ami a várható makro elrelndezõdés okán, igen csak esélyes a mediciklon gyártásra, illetõleg a hatalmas mennyiségû hideg légtömeg közelsége sem elhanyagolható tényezõ.
Persze billenhet a mérleg, mert, egyelõre nagyon pengeélen táncolós.
Én úgy gondolom ez a bizonyos mérleg nyelve, bármely irányba is, de 1-2napon belül billen. Na én akkor borítékolom is...(maximum arcomra fagy a vigyor)

Részben egyet értek a véleményeddel, de a százalékos esélyekkel nem. Nem akarok itt semmit túlmagyarázni, de az indexeket áttekintve én nem várok kemény dolgokat, pláne nem a legtéliesebb periódust.
Ha a GFS-bõl indulok ki, akkor az igazi mézesmadzag mindig 200 óra környékén és a felett helyezkedik el.
És ha jobban belegondolsz, akkor a Hari Seldonos mézesmadzag verzióval is így állunk, ugyanis február 15-17. között már jó eséllyel nem várható komolyabb durvulás. A kedves modellek szokásukhoz híven üveggömb tartományban tartják az érdekes történéseket (leszámítva ezt az igen csak rövidnek kinézõ hideghullámot február 12. környékén, ami 5 nappal ezelõtt még a legûberbrutálabb hidegleszakadásnak nézett ki a fáklyákon országon belüli rácsponton!!!!! ).
Nem vitatkozok a ténnyel, hogy a komoly hideg országunkhoz közel lesz, de én a legtéliesebb periódus esélyét 80% helyett kb. 10%-ra teszem. Voltak ennél a helyzetnél jóval ígéretesebbek is a szezonban.
A legnagyobb esélyt egy átlagos (regionálisan átlag alatti) idõjárásban látom, ami idõszakos havazásokkal, illetve vegyes halmazállapotú csapadékkal járhatna hazánkban.
Ahogy írtam, a komoly telet sem zárom ki, de esélyét nem adom magasra. Az ilyen "biztos vagyok benne" kifejezésekkel nagyon megütheti a bokáját az ember. Emlékezzünk csak vissza pl. a legutóbbi mediterrán ciklonra január harmadik felében (csak úgy pörgött a társalgó a 25-30 centi havaktól) vagy azokra a parákra, amikor a komoly téli periódusokat hosszabb-rövidebb brutális beenyhülések tarkították meg.

Továbbra is biztos vagyok benne, hogy az idei tél "legtéliesebb" periódusa áll elõttünk.
Továbbmegyek: Ha az Atlanti csigaoffenzíva Oroszország fõlé tereli a Skandináv AC-t, illetve Kiépül a Nyugat-európai block, az számomra legalább a március elsõ felének az idõjárását is megpecsételné, egy esetleges jó irányú hidegleszakadás akár Fekete-tengeri ciklonnal is járhatna.
Röviden az én várakozásaim, hogy Február 20.-tól csapadékosra fordul az idõjárás, több hullámban sarkvidéki levegõvel, mediterrán ciklonokkal, eseménydús idõjárással.
Ennek százalékosított értéke 80%.---(Véleményem szerint)

Ollálá, köszönöm szépen!!

Link Azaz a bal menüben az ENS (Ensembles) menüpont alatt. GFS és a NAEFS 40 tagja érhetõ el, utóbbinak a bélyege sajnos nem.
Itt még érdemes lehet nézelõdni: Link "cartes" az rendes térképeket jelent, "diagrammes" nyilván a fáklyákat, ez a "moyennes" pedig átlagolt, középértékeket és eltéréseket jelent, ha nem tévedek nagyot.

Ezt a fajta bélyeget hol lehet elérni a wetterz.-on? A gfs-en kívül más modell bélyegeit is ellehet érni itt?

Link
Fantasztikus, ott van az összes tagon a hideg (semmi nyálas zonalitás meg ilyenek) 216 óránál is, de ez így van 140 órától 380 óráig. Ki tudja, addig hova hullámzik a hideg-meleg határ, mennyi csapadéknak kell kiesnie belõle a hõmérsékleti kontraszt okozta ciklonok miatt. Elhúzódó állóháborúnak néz ki, már csak az kérdés, a harcvonal melyik oldaláról szemléljük

Hát a friss futások nekem megint csak megerõsítik egy jelentõs téli fordulat lehetõségét. A lehülés már -már borítékolható, a mértéke Ék-en akár Hari-S "stílusú" is lehet. Míg Dny-on jóval szelídebb. Legalábbis eleinte, de felsejlik 19-20.körül keveredési zóna,és Med is. Mely akár nyugatnak hozhatna havat, és hamisítatlan telet. A szórás most 20.-a környékén igen jelentõs... NIncs ez még lefutva kérem! CSATA lesz ebbõl mindenképpen!

Aztán lehet, hogy nemsokára Hari Seldon átírja mindazt, amit a modell nélküli elõrejelzés idõkorlátairól tudni véltünk.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#24902)

Link Ha ez a hidegfront nem talál ide, én egyhuzamban megeszek három kalapot
Az az igazság, szemmel maximum 12 órára lehet elõrejelezni, gyakorlatilag még mûholdképekrõl is. Talán okleveles meteorológusok egy-egy részletes európai adatsorból és mozgó mûholdképbõl néhány napra elõre tudnak jelezni (hiszen 50 éve nem volt GFS, mégis volt idõjárás-elõrejelzés), de erre amatõrök képtelenek. Azét puskázunk ilyen fölösleges és megbízhatatlanul szóró modellekbõl, mint a GFS meg ECM. Az idõjárás egy nagyon-nagyon összetett rendszer, amit elõre megjósolni nem nagyon lehet. A modellek egy elképesztõen leegyszerûsített "modelljei" a valóságnak (különben a világ összes számítógépe számolna millió évekig, hogy kiköpjön egy hat órás elõrejelzést), mégis elég összetettek ahhoz, hogy 72 órára egészen pontos elõrejelzést adjanak. Mûködésük amatõrök számára ugyanolyan bonyolult (pedig egyszerûbbek az idõjárás megértésénél, nem? ). Csak hangosan gondolkodom, de én így képzelem el.
Az 50-es évek elején a numerikus elõrejelzéseket kitaláló fickó begyûjtött rengeteg adatot, az összes rácspontra meghatározta (kézzel) a kiinduló értékeket, majd ezeket (függõlegesen és vízszintesen is sok rácspont, 3 dimenzió!) 1-2 év alatt megoldotta (hõtani, sugárzási, fizikai differenciálegyenleteket kell csupán megoldani, semmi ördöngösség), hat órára elõre. Azt hitte, kudarcot vallott, hiszen 6 óra alatt több száz hPa-okat változott a hõmérséklet, néhány rácsponton 40-60 fokot zuhant a hõmérséklet, stb. Egyszóval "nem kicsit" elszámolta Kurdarcnak ítélte meg és felhagyott a projekttel, pedig ez lett késõbb alapja a numerikus modelleknek (GFS, társai), csak az emberkézzel nehezen számítható és összetett, idõigényes egyenleteket a mindenkori csúcstechnológia csúcsát képviselõ számítógépekre bízták. Õk kevesebbet hibáznak, nem nagyon fáradnak el és egy picit gyorsabbak is
Ezt a történetet Meteorológia (2 kredit, szabadon választható) tanárom mesélte, amibõl négyes lettem, életem legcsúnyább szégyene
Egyszóval a közép- és hosszútávút hagyjuk az (emberek által fejlesztett) gépekre, még a meteorológusok is támpontként veszik figyelembe, hát még mi amatõrök, akik bedõlnek néhány holmi fáklyának meg szubjektívan, szelektíven jegyzik meg az éppen aktuális GFS-forgatókönyvet

Ez az azori anticiklonról talán le is szakad majd, abban az esetben pedig biztosan nem fog sokáig élni. Egy anticiklon kialakulását a termikusan homogén felszín segíti, mivel akkor tud kialakulni, ha az áramlások nagyon gyengék. Termikusan inhomogén felszín fölé kerülve a belsejében beinduló áramlások elkezdik kissé átrendezni a nyomási mezõt. Ez tovább erõsíti az áramlásokat az új kis kp-k között. Ekkor pedig a magasabb nyomású központok felõl kifelé fog fújni a szél a súrlódás miatt, ami szétzilálja a nagy AC központját (átmeneti "bárikus mocsárra" hasonlító helyzet). Ezen kívül pedig a kijjebb begyorsuló áramlások súrlódás nélkül is egy sebességhatár fölött elkezdenek "átfújni" az izobárokon (Anticiklonban nem fújhat akármekkora szél, szemben a ciklonnal).
A skandi AC hátránya éppen az lehet, hogy a határrétegben kezd el kialakulni, a közép-troposzférában esetleg át is fúlhatna fölötte a zonális áramlás is. Ezt a modellek általában nehezen fogják meg. Így azonban arra számítok, hogy ha kialakul, akkor az onnan amíg él, nem mozdul el. Az azori AC visszahúzódásával esetleg hatása alá kerülünk, de szerintem keleti, rosszabb esetben akár délkeleti áramlás is lehet belõle nálunk.

Egyszóval, én éppen azért nem hinném, hogy stabil maradna nálunk az azori orr, mert eddig hideg volt. Az AC-k szeretnek saját talajukon maradni, mozogni csak nagyon lassan szoktak, s azt is úgy, hogy szinte semmi légcsere nincs a környezetével. Ha emiatt nagy hõkülönbség alakul ki mellette, ott elõbb-utóbb ciklogenezis szokott beindulni, ami visszaveti az AC-t.

Ez a HF nekem tetszik, bár ha nem lenne csontszáraz a levegõ, az lenne az igazi. Viszont épp azért, mert az azori orr van most felettünk, sehol nem számítok a stratus beálltára. A meleg fogja szerintem addigra kitölteni a Medencét. Bár ez már végképp csak tipp.

Pedig nagyon úgy tûnik, hogy jön.

Link --> Link

Link --> Link

Link --> Link

És ez már csak 2 nap, tehát elég nagy a valószínûsége. Teljesen száraz HF lesz, viszont nagy a jelentõsége, mert szétbombázza a kedden már kialakulóban lévõ hidegpárnát. Ha ez nem jönne, akkor megint beállna a stratus. Tulajdonképpen egész erõs front ez, hiszen 10 fokos lehûlést okoz a magasban.

Azt mondjuk el tudom képzelni, hogy felétek ÉK-en beáll a stratus, ennek esélye ott van a széltérképeken ismét.

Hát, nem tudom, lehet túl amatõr vagyok és hülyeséget mondok, de a Metoffice európai mûholdas animációját látva nekem ez a délnyugat-európai anticiklon (Azori-maximum hatása?) stabilizálódni látszik: Link
Ha pedig az Azori ide beül, nehezen tudom elképzelni, hogy jövõ hét közepén továbbáll. Márpedig az utóbbi hetek mindent átható hideg idõjárása után nagy esélyt adok rá ,hogy beül. Ugyanis ha a fölénk helyezõdõ magas nyomású levegõ melegebb, mint a talajunk, akkor nálunk lehûlve még magasabb lesz a légnyomása, nehézkesebbé válik (szemben a skandináv AC-nal, ami nálunk megenyhül és továbbáll). Persze, ehhez az is kell, hogy az Azori rendesen fölénk helyezõdjön, amire nagy esélyt látok. Ezért elképzelhetõnek tartom, hogy jövõ hét közepén nem jön semmilyen front.

Az AC Franciaországig nem fog lehúzódni, helyette egy érdekes nyereghelyzetbe kerülünk: A Skandináv Ac, az Azori AC, a Grönlandi viharciklon és a Törökország feletti sekély mezõ határán. Azt követõen azonban, a hónap 2. felében rusnya nagy tél következhet, csapadék nélkül.

Az általad felvázolt kép végeredményben hasonlít az ECMWF febr.15.-re vonatkozó elõrejelzéséhez a következõ különbségekkel: a modell az AC középpontját délebbre teszi -az európai Oroszország középsõ része fölé, a Fekete-tengertõl északra. A délnyugati nyúlványa hiányzik, és az anticiklon hátoldalának d-dny-i áramlása sokkal mélyebben hatol a kontinens belsejébe, köszönhetõen az Atlanti-óceánról benyomuló ciklonszörnynek, melynek bölcsõje szintén a labradori partoknál ringott. A mediterrán ciklont szintén mutatja a modell, nagyjából az általad megjelölt helyen.
Érzésem szerint e két kép között a vízválasztó az északatlanti ciklontevékenység erõssége. Ha ez kisebb lenne, mint amit a modell feltételez, valószínûleg az elsõként említett felállás valósulna meg -és ezt a kimenetelt én sem tartom a legkevésbé sem lehetetlennek.

Hofélia: a modell által 15.-re mutatott kép is azt sejteti, hogy addigra az atlanti ciklonok aktivitása már csökken.

Ebben reménykedem magam is, bár a jelen modellfutások szembemennek most is az Ac- tartós megerõsödésével- Én is az általad vázolt variációt vélem valószínûbbnek. Ék-en ritkán látható homogén területi eloszlású, és hatalmas egybefüggõ vastag hótakaró van felhalmozódva, ez pedig igenis erõsíti Skandi Ac-kialakulása estén az egész térség további Ac -dominanciáját,és a hidegbázist is. A Skandi Ac- kialakulása után az átmeneti ciklon ostromot követõen-az óceáni ciklongenezis mérséklõdésére számítok. (Amcsi-hidegmag felszámolódhat).

15-16-ára én valami ilyesmivé várom az idõjárási helyzet fejlõdését:

Link

Azaz a jelenlegi modell-számításokkal szemben a skandináv AC drasztikus megerõsödését, a magasnyomás délnyugat felé terjeszkedését, Ék-DNY-i teknõt, és Földközi-tenger nyugati medencéjébe lefolyó hideg hatására mediterrán ciklon kialakulását.

Viszont, akkor amit észrevettem, csak köszönni tudom, mármint hogy írásaim gondolkodásra késztetnek.
Bizony a véleményünk eredõje ugyanaz, a következõ hetek idõjárását eldöntõ csata szemtanúi lehetünk a héten.
Az elmúlt futások összevisszasága is jelzi, még messze nincs lefutva a dolog, sokváltozós még az egyenlet.

Szerk.: Lám, Laci már vázolt is néhányat, bizony modellek egy-két visszacsatolást és esetleges kapcsolódási pontot nem láthatnak.

Én csak ezekre annyit tudok mondani, hogy a vak is meglássa, vagy nem:-)

No de figyeljünk oda, itt igazából 3 nagy akciócentrumot különböztetünk meg és ezeknek az eseményeknek a mozgolódása adja meg a hidegleszakadás helyét, irányát és mértékét.
Az egyik, hogy az azori anticiklon északra mozdult, így a ciklonok pályáját kibillentette a nyugati-keleti irányból egy délnyugati-északkeleti irányba. Mivel a Skandináv-félszigeten és a Kelet-európai-síkságon hatalmas hó halmozódott fel így az anticiklon kapásból kitud alakulni, mivel hideg van, a bázisa is megvan, így tartóssága is meglehet.
A másik a ciklonok erõsségé mozgása kint az óceánon, ha ezek tartják azt az irányt amit most, akkor az skandináv anticiklon tudják lökdösni északkelet felé, és mivel az azori ac északabbra van így a skandináv anticiklon kapcsolta létrejöhet, no nem kell Voejkovra gondolni, de ezek a kapcsolatok meghatározhatják a hidegelárasztást. Mivel északon mozognak a ciklonok, így a hideg légtömeggel ezek vándorolnak kelet-délkelet felé, húzva-rántva maguk után a hideg levegõt.
Tehát ha az anticiklon egy északkeleti-délnyugati irányt mutat akkor ránk, illetve nyugatra szakadunk le hidegileg, ha a ciklonok képesek bármerre ezt eltéríteni, úgy változik a hidegleszakadás mértéke, és iránya. No ezért van sok-sok változó, egymásnak ellentmondó futás.
Egyébként Seldonunk valami ilyesmit várhat, aminek igencsak megvan az esélye, így nem szabad elvetni.

Elõzõ kommentemben utaltam rá, hogy lehet, nem a mediterrán ciklontevékenység hozza délnyugatra az északkelet-európai hideget, hanem éppen fordítva: a hideg délnyugati terjeszkedésének a következménye a megélénkülõ déli ciklonaktivitás (szóval ebben nincs vita köztünk) Mindenesetre a déli nyomásfáklyák lefelé mozdulása a Snowhunter-féle 1. verzió valószínûségét növelné, ha másért nem, azért, mert magas déleurópai légnyomás mellett aligha képzelhetõ el nálunk tartós ék-i légáramlás.
Szóval északatlanti ciklon kontra skandi anticiklon "párharc" lesz. Valószínûleg ezt a kettõsséget mutatják a bizonytalankodó modellek. A következõkben halkan monologizálok, mindenfajta egzakt megalapozottság nélkül: mi van, ha mégsem dõlnek el a dolgok most a hétvégén? Ha a cikloncsalád egy különösen erõs tagja átmenetileg tényleg "hidegre teszi" a skandi AC-t, de aztán a ciklonaktivitás gyengülésével az mégis dominánssá lesz Európa fölött? A labradori ciklogenezis már jó ideje elképesztõen erõs (minden bizonnyal a szintén makacs hudson-öbli hidegmag következtében) Az ember hajlamos azt gondolni, hogy belátható idõn belül a hidegmagok átrendezõdése miatt ez a ciklonaktivitás csökkenni fog.

Véleményeddel alapvetõen egyetérek, hiszen az "izlandi minimum", meg a "skandi AC", továbbá a "mediterrán ciklonok" nem szuverén, egymástól független szereplõi a makrocirkulációnak, hanem ezek hemiszférikusan, talán globálisan is, szervesen összefüggenek egymással. Nyilván, ha erõs marad az észak-atlanti ciklontevékenység, és a gyenge skandináv AC nem lesz képes azt tartósan távoltartani Észak-Európától, akkor nem lesz számottevõ európai hidegelárasztás, és mediciklonok sem -és vica versa.
Azt is teljes mértékben aláírom, hogy a jövõ hét második felének, végének történései fogják meghatározni a tél hátralevõ idejének idõjárási jellegét (talán még március elsõ felét is)
Amit elég valószínûnek tartok, hogy az ímmár egy hónapja tartó magas nyomású idõszak után erõre kapnak a ciklonális hatások, az eddig eléggé nyugodt légkör "mozgásba jön". Hogy ez hõmérsékletileg mit jelent majd (csapadék minden bizonnyal több lesz, ha csak kevéssel is, az eddigieknél) még kérdés. Jóval átlag feletti hõmérsékletekre mindenesetre nem számítok, az átlagos,vagy az alatti hihetõbbnek tûnik a számomra.

Szeretem a hozzászólásaidat, elkezdem miattuk nézegetni a térképeket egyesével, mozgásokat, meg minden. Nehogy kötekedésnek vedd, halovány szándéka sincs bennem ilyesminek!..
Abban egyetértünk, hogy a ciklon erõssége döntõ lehet: Ha erõs, széttöri az AC-t, ha gyengébb valamennyivel, akkor viszont az AC miatt még tovább gyengül. Az elsõ képeden ez szerintem látszik is (bár az AC nem túl erõs), hogy a ciklonok szétesve, 970 és afeletti központokkal vergõdnek.
Nyilván egy ciklon-anticiklon csatának leszünk szemtanúi, aminek kimenetele nagyon nagy különbségeket okoz Közép-Európa idõjárásában. Látszik is: Hol sok tag zuhan a mélybe (elsõ eset), hol csak néhány néz le, vagy alig 1-2 (második eset, ez megy most). Mivel azonban az idõpont felé közeledve csökken az elõrejelzés bizonytalansága, utóbbi verzió valószínûbb - ha nem is döntõ mértékben.
Jajj de szép idõjárási helyzet

Ejha, látom kedvelt szokásod bármit is írok, valamiben ellent mondani, he-he!

A viccet félretéve:

Tegnap déli futás, az elõbbi írásomba lévõ 1.verzió: Link
Ma reggeli futás, 2.verzió: Link

A nyomáskülönbség hasonló, mivel a cikloncsalád elsõ tagja még nem erõs és mély, csupán a család erejét jelzi pályavonala.

Mondom a kulcs a cikloncsalád erõsségében rejlik, ez az elsõ még hét közepi ciklon kontinensre húzódásának mértékében mutatkozik meg.
A továbbiak már a következõ ciklonok lesznek.

Véleményem szerint azért nem elhanyagolható az izlandi nyomásfáklya, mert a nyomáskülönbség, ami Izland és Skandinávia között létrejön, nem lehet túl erõs: A skandináv anticiklon akkor tud teret hódítani, ha visszatartja az izlandi térségben kimélyülõ ciklonokat, viszont akkor a középpont nem lesz olyan erõs (voltak rá modellfutások, 990-980 hPa a központ, az is Grönland felett, vagy Ny-abbra. Ha a második verzió jönne be (amit említesz és a modellek másfél napja vázolják), a mély központ mindig Izland környékén fog összpontosulni, a lefûzõdõ-továbbhaladó ciklonok törnék össze a skandi AC szívét. Valahogy így: Link majd Link
Szerintem az biztos, hogy tartósan (2-3 nap+) nem tud komoly nyomáskülönbség fennállni a két térség között, lévén az uralkodó áramlás nyugati, erõs ciklon letolja az AC-t, erõs AC felemészti a ciklon erejét. Utóbbira mostanában nincsen már példa, talán a tegnap esti ECM és a tegnapelõtti GFS futások között akadt 1-1.

Thermometer: A mediterrán térség nem olyan, hogy a tenger fölé érkezõ hideg levegõ hatására mélyül ki a ciklon, majd a tõle ÉNy-É-ÉK-re lévõ anticiklonok nyomási mezõjének megfelelõen kanyarodik fel (a Ny-i uralkodó irány miatt) É-ÉK-K felé? Elõoldalán nyilván hoz meleget, hátoldalán meggyorsítja a hidegbeáramlást (talajszinten is). Szerintem önmagában nem befolyásolja a hidegbeáramlás helyzetét. Hiszen ha nem lenne Földközi-tenger, a hideg sokkal tovább "löttyenne", mígnem el nem fogy az ereje... Mint Észak-Amerika középsõ és nyugati részein.
Számunkra egy Ny-ra helyezõdött skandi AC és nyugatra leszakadó hideg lenne jó keveredési zónával (december 25 pl.: Link természetesen itt se skandi AC, se izlandi gigaciklon nem volt) - viszont a GFS most olyan helyzetet mutogat, melyben annyira keletre megy, hogy tulajdonképpen nem is érint minket. Ebbõl mediciklon már aligha lesz A vége pedig az is lehetne, ahonnan elindultunk: Link Ez már-már a tavaszodás jele is lehet: Erõlködõ tél, stabilizálódó izlandi minimum. S valóban nem csapadékos, Anarkinak lett igaza.

Elírás volt, bocsánat. 2 hét akart az lenni

A következõ 2 hónapban? Azért ez elég merész.
Igazából a lehetõséget nem vetem el, de én nem számítok bazi nagy télre ebben a maradék idõszakban. Persze ez szubjektív kifejezés. A kulcs tényleg a ciklonaktivitás erõsségében lesz.

Az izlandi nyomásfáklya most másodlagos, hiszen ha a Labrador felõl érkezõ cikloncsalád adott lesz a következõ tényezõktõl függetlenül:
1: A cikloncsalád gyenge lesz, a skandináv Ac az elõzõ két napon mutatott módon, Közép-Európa felé kialakuló meredeken észak-déli irányú gerincet képez és térségünkre tolja rá a hideget, ezzel párhuzamosan a ciklonok Izland felé lesznek nyomva = alacsony légnyomás a szigeten.
2: A cikloncsalád masszív lesz, akkor a mai modellek által mutatott módon Skandinávia felõl nem engedi kialakulni az észak-déli irányú magas-nyomású gerincet, akkor a hideg légtömeg kelet felé tolódik és a kiterjedt és erõs alacsony-nyomású mezõ az egész óceáni térségben mélyre viszi légnyomást = a szigeten is.

A kulcs magában cikloncsalád erõsségében lesz, szerintem most másodlagos a Földközi-tenger szívóereje, hiszen az egész folyamat északabbra dõl el.
Ez jövõ hét második felében kialakuló folyamat az egész hónap idõjárási jellegét fogja nagy eséllyel eldönteni.

Ha a skandináv AC nyugatra tolódik akkor bazi nagy tél lesz a következõ 2 hónapban, ugyanis akkor valószínûleg nyugatabbra szakad le a hideg, és akkor bizony jönnek a mediterrán ciklonok. Ezt, hogy hol lesz a skandináv AC, kb hét legvégére, jövõ hét elejére tudjuk csak meg.

Az izlandi nyomásfáklya is arra utal, hogy nem nagyon "akar" ény-i blokkoló AC kialakulni, ill. a skandináv magasnyomás is bajosan terjeszkedik nyugat felé (bár 7. táján van egy kiugrás, és a hónap közepétõl valami halvány emelkedõ tendencia -mégis, az egész lent van a pincében) Ebben a helyzetben véleményem szerint a skandi AC ereje mellett döntõ lesz a mediterrán ciklontevékenység megléte vagy hiánya -végeredményben, hogy mennyire lesz "hajlandó" az azori maximum meggyengülni, lehúzódni rólunk.
A "szakadékba zuhanó" moszkvai hõmérsékleti fáklya -ha megvalósul- azért szinte biztos gyakorol Közép-Európára valamekkora hûtõ hatást.