Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
A térképen szerintem az órás értékek szerepelnek, míg a táblázat 10 percenként frissül. Ha visszafele lépegetsz, akkor a térkép marad a legfrissebb verzión, míg a táblázat lépeget visszafelé.
Link Érdeklõdnék, hogy ezen az OMSZ oldalon a légnyomásadatoknál miért van különbözõ adat a térképen ill. a táblázatban (21:10 UTC)?
pl.: Sármelléken térkép: 1028, táblázat: 1027
Gyõr 1027 ill. 1026
pl.: Sármelléken térkép: 1028, táblázat: 1027
Gyõr 1027 ill. 1026
Nekem van GFS labilitás elõrejelzés 27-én délutánra, igaz ez még 22-én készült, 5 nap alatt meg gondolom elég sokat változott: Link Van egy másik, ez 25-ei, és ez 23-án készült, nem tudom, ez kell-e: Link
Ezen kívül van még egy Metnet-es csapadék elõrejelzés 27-ére, ezt csak azért szedtem le, mert pont ide mutatott egy szép kis MKR-t, ami végül be is jött gyengébb formában.
Link
Ezen kívül van még egy Metnet-es csapadék elõrejelzés 27-ére, ezt csak azért szedtem le, mert pont ide mutatott egy szép kis MKR-t, ami végül be is jött gyengébb formában.
Link
Most jut eszembe elõrejelzési térképek is hasznosak lennének, ha valakinek van küldje el!
Köszönöm
Köszönöm
Sziasztok!
Ma kora délután gyárkémény-effektus okozott rövid ideig nagyon apró szemcsés porhó hullását. A kertünk végében már nem volt tapasztalható a jelenség, az utcában, közvetlenül a gyár mellett azonban egyértelmû volt, a gyár másik oldalán a patakparton (ami egyébként fagyzug), a talajon is meglátszott, onnan nem fújta el a gyenge szél.
On: Az lenne a kérdésem az elõzõvel kapcsolatban: Az éghajlati naplóban erre be szokás jelölni a havazást? (Én nem jelölném)
Köszi elõre is!
Ma kora délután gyárkémény-effektus okozott rövid ideig nagyon apró szemcsés porhó hullását. A kertünk végében már nem volt tapasztalható a jelenség, az utcában, közvetlenül a gyár mellett azonban egyértelmû volt, a gyár másik oldalán a patakparton (ami egyébként fagyzug), a talajon is meglátszott, onnan nem fújta el a gyenge szél.
On: Az lenne a kérdésem az elõzõvel kapcsolatban: Az éghajlati naplóban erre be szokás jelölni a havazást? (Én nem jelölném)
Köszi elõre is!
1. Ha a radmin alacsonyabb a 2 m-esnél, ahogy normális esetben lenni szokott, akkor szerintem az mehet hivatalos adatnak, még ha nem is teljesen szabályosak a mérés körülményei. A semminél jobb ez is. És feltételezhetjük, hogy egy ilyen sok havat hozó éjszakához borultság is járul, azaz a radmin és a 2 m-es közötti különbség feltehetõen nem túl nagy, vagyis nagy hibát talán nem vétünk, azzal ha elfogadjuk.
2. Ha a radmin magasabb a 2 m-esnél (eléggé extrém eset, de tegyük fel: belepte a vastag hó a hõmérõt, aztán hirtelen kiderült az ég, és szélcsend is van, vagyis a hófelszín felett erõs a kisugárzás már azon az éjszakán, a hótakarón belül viszont alig hûl), akkor pedig automatikusan életbe lép a következõ szabály: a radmin definíció szerint nem lehet magasabb a reggeli 2 m-es minimumnál, vagyis akkor a radmin értékének is a 2 m-est kell írni.
2. Ha a radmin magasabb a 2 m-esnél (eléggé extrém eset, de tegyük fel: belepte a vastag hó a hõmérõt, aztán hirtelen kiderült az ég, és szélcsend is van, vagyis a hófelszín felett erõs a kisugárzás már azon az éjszakán, a hótakarón belül viszont alig hûl), akkor pedig automatikusan életbe lép a következõ szabály: a radmin definíció szerint nem lehet magasabb a reggeli 2 m-es minimumnál, vagyis akkor a radmin értékének is a 2 m-est kell írni.
Tulajdonképpen mindkettõ ugyanúgy néz ki az izobártérképen, vagyis az izobárok hosszanti irányban történõ megnyúlása jelöli ki õket.
Csakhogy amíg a teknõ középvonalához bármelyik irányból közeledve a nyomás fokozatosan csökken, addig a gerinc középvonalához bármelyik irányból közeledve a nyomás fokozatosan nõ.
Csakhogy amíg a teknõ középvonalához bármelyik irányból közeledve a nyomás fokozatosan csökken, addig a gerinc középvonalához bármelyik irányból közeledve a nyomás fokozatosan nõ.
Szia
Igen, esélyes! Akkor lehet csak nekem zavaró az egymásra utalás, és nem mellékesen eddig rosszul is értelmeztem (mondjuk akkor ez csak a nem megfelelõ odafigyelésen múlt) és akkor én kérek elnézést!
Biztos az én készülékemben van a hiba...
Igen, esélyes! Akkor lehet csak nekem zavaró az egymásra utalás, és nem mellékesen eddig rosszul is értelmeztem (mondjuk akkor ez csak a nem megfelelõ odafigyelésen múlt) és akkor én kérek elnézést!
Biztos az én készülékemben van a hiba...
Egyébként szerintem az egész kérdést abból a szempontból kell megvizsgálni, hogy ma már ugye a legtöbb állomás automata. Na most így ott meg aztán végképp nincs semmi lehetõség arra, hogy ide-oda helyezgesse bárki is a hõmérõket. Vagyis ha mondjuk 2 hétig 20 centi hó van, akkor 2 hétig van belepve a fûszinti hõmérõ...
Vannak ilyen visszásságok, de ha belegondoltok, tudunk még ilyet mondani.
Ott van például az a tény, hogy a mai billenõedényes csapadékmérõk hirtelen nagy mennyiségû csapadéknál, valamint nagyon gyenge intenzitású, szilárd halmazállapotú csapadéknál csalnak. Fõleg az elõbbi esetben komoly eltérések lehetnek a kézi méréshez képest. És nem lehet semmit tenni, hiszen ezek a bizonyos esetben "rosszul" mûködõ mérõk elvileg teljesen jó, kalibrált mûszerek. Ez esetben tehát szintén mérési hiba történik.
Vagy más: a hó vastagságát az állomásokon naponta 4 alkalommal kell mérni. És mi van akkor, ha a két mérés között eltelt 6 órában jóval nagyobb hóvastagság lép fel a korábbinál, de mondjuk a következõ mérésre meg már jelentõsen csökken? Itt akkor megint veszteségünk van.
És eszembe jutott még valami, ha már így a hivatalos ajánlásban leírtakat hoztam fel korábban.
A Hellmann-féle csapadékmérõbe 90+110 mm, vagyis összesen 200 mm csapadék fér. Ugyanakkor elõírás volt (illetve még ma is az, ahol van még ilyen eszköz), hogy a csapadékmérõket csak 6 óránként kell üríteni, ennél gyakrabban nem szükséges, mondván "Magyarországon 6 óra alatt 200 mm csapadék lehullása egészen rendkívüli esemény". Ami kétségkívül igaz, de hát a kisördög nem alszik, és mi van, ha mégis...? Persze, akkor meg közben kimegy az ember, és kicseréli. Nincs is ezzel probléma, csak azt akarom mondani, hogy egy dolog, hogy a szabályok mit írnak, és néha - ha a körülmények úgy alakítják - más dolog a valóságban alkalmazott verzió.
Vannak ilyen visszásságok, de ha belegondoltok, tudunk még ilyet mondani.
Ott van például az a tény, hogy a mai billenõedényes csapadékmérõk hirtelen nagy mennyiségû csapadéknál, valamint nagyon gyenge intenzitású, szilárd halmazállapotú csapadéknál csalnak. Fõleg az elõbbi esetben komoly eltérések lehetnek a kézi méréshez képest. És nem lehet semmit tenni, hiszen ezek a bizonyos esetben "rosszul" mûködõ mérõk elvileg teljesen jó, kalibrált mûszerek. Ez esetben tehát szintén mérési hiba történik.
Vagy más: a hó vastagságát az állomásokon naponta 4 alkalommal kell mérni. És mi van akkor, ha a két mérés között eltelt 6 órában jóval nagyobb hóvastagság lép fel a korábbinál, de mondjuk a következõ mérésre meg már jelentõsen csökken? Itt akkor megint veszteségünk van.
És eszembe jutott még valami, ha már így a hivatalos ajánlásban leírtakat hoztam fel korábban.
A Hellmann-féle csapadékmérõbe 90+110 mm, vagyis összesen 200 mm csapadék fér. Ugyanakkor elõírás volt (illetve még ma is az, ahol van még ilyen eszköz), hogy a csapadékmérõket csak 6 óránként kell üríteni, ennél gyakrabban nem szükséges, mondván "Magyarországon 6 óra alatt 200 mm csapadék lehullása egészen rendkívüli esemény". Ami kétségkívül igaz, de hát a kisördög nem alszik, és mi van, ha mégis...? Persze, akkor meg közben kimegy az ember, és kicseréli. Nincs is ezzel probléma, csak azt akarom mondani, hogy egy dolog, hogy a szabályok mit írnak, és néha - ha a körülmények úgy alakítják - más dolog a valóságban alkalmazott verzió.
Szerintem egymás ellentéte, azért utal egymás leírására. De igazából nem értek hozzá.
De olyankor nem vesszük figyelembe? Azt írjuk, hogy nincs adat? Vagy hogy?
Sziasztok!
Most vagy hibát találtam a kislexikonban, vagy el vagyok tévedve (simán lehet) Segítsetek!
A "gerinc" fogalmára azzal kezdi, hogy egy magasnyomású... ...terület (én sejtem egyébként miért), DE(!) a végén ott van hogy lsd. "teknõ". Mondom itt valami nem stimmel. Nézem is a "teknõ" fogalmát, és így kezdi: egy alacsony nyomású... ...terület. Na most nálam ez a két fogalom eddig ua jelentette, de akkor nem értem. Vagy nem ua jelenti, de akkor az egymásra utalást nem értem. Vagy ha ez így ahogy van, mind ok, akkor is lehet, hogy értem, de valaki azért mondja már el, hogy mi is van. Értitek?
Elõre is köszi!
Most vagy hibát találtam a kislexikonban, vagy el vagyok tévedve (simán lehet) Segítsetek!
A "gerinc" fogalmára azzal kezdi, hogy egy magasnyomású... ...terület (én sejtem egyébként miért), DE(!) a végén ott van hogy lsd. "teknõ". Mondom itt valami nem stimmel. Nézem is a "teknõ" fogalmát, és így kezdi: egy alacsony nyomású... ...terület. Na most nálam ez a két fogalom eddig ua jelentette, de akkor nem értem. Vagy nem ua jelenti, de akkor az egymásra utalást nem értem. Vagy ha ez így ahogy van, mind ok, akkor is lehet, hogy értem, de valaki azért mondja már el, hogy mi is van. Értitek?
Elõre is köszi!
Úgy látom fogós kérdéskört sikerült találnom. Azért kíváncsi lennék rá, hogy az OMSZ-nál hogyan vélekednek a dologról, mondjuk csak egy 50 centis hótakarónál. Vagy pl. mi történt akkor, amikor pár éve Kékestetõn méter fölötti volt a hóvastagság? Szerintem írok nekik egy ímélt.
Íme a teljes leírás a WMO-szabvány szerinti hõmérséklet-mérésrõl:
Link
Ebben nem tesznek említést külön az elektromos fûszinti hõmérõ elhelyezésének körülményeirõl, illetve csak annyi szerepel, hogy ugyanazok a kritériumok vonatkoznak erre is, mint a folyadékkal ellátott hõmérõkre ("The requirements relating to exposure and siting of electrical thermometers will, in general, be the same as for liquid-in-glass thermometers...").
Vagyis amennyiben lehetõség van rá, akkor a 2 méterhez hasonlóan az 5 centimétert is mindig úgy kell megvalósítani, hogy az a talajfelszín aktuális szintje feletti magasság legyen.
Valóban, azért ezt õszintén szólva nem túl egyszerû végrehajtani...
Bezzeg a hagyományos radiációs minimum-hõmérõkkel nincs ilyen probléma. Azokat könnyûszerrel rá lehet helyezni bármilyen magas hófelszínre
Link
Ebben nem tesznek említést külön az elektromos fûszinti hõmérõ elhelyezésének körülményeirõl, illetve csak annyi szerepel, hogy ugyanazok a kritériumok vonatkoznak erre is, mint a folyadékkal ellátott hõmérõkre ("The requirements relating to exposure and siting of electrical thermometers will, in general, be the same as for liquid-in-glass thermometers...").
Vagyis amennyiben lehetõség van rá, akkor a 2 méterhez hasonlóan az 5 centimétert is mindig úgy kell megvalósítani, hogy az a talajfelszín aktuális szintje feletti magasság legyen.
Valóban, azért ezt õszintén szólva nem túl egyszerû végrehajtani...
Bezzeg a hagyományos radiációs minimum-hõmérõkkel nincs ilyen probléma. Azokat könnyûszerrel rá lehet helyezni bármilyen magas hófelszínre
És a rad. min mérõvel mi történik? Azt ugye nem igazán lehet 5cm-rel a hó fölé emelni a mindig. Nekem épp' ez történt november 25-én, a rad. min mérõ árnyékolóját betemette a hó 5-6cm-rel. 
Tavaly mikor huzamos ideig vastag hótakaró volt én a mérõt helyeztem magasabbra, hogy jól tettem-e nem tudom, de logikusnak tünt.
Magyarul, ha lehetséges, 2 méterrel a hóréteg szintje fölé kell emelni a szenzort.
A Vikarel által vázolt problémára egy hivatalos(abb) ?
A Vikarel által vázolt problémára egy hivatalos(abb) ?
Íme a WMO rendelkezése errõl, bemásolom az eredeti szöveget:
"At a station where snow is persistent and of varying depth it is possible to use a support that allows the thermometers to be raised or lowered to maintain the correct height above the snow surface."
Vagyis ezek szerint lehetséges a hõmérõ(k) szintjének mozgatása.
Persze az más kérdés, hogy a valóságban mindez hogyan hajtható végre.
"At a station where snow is persistent and of varying depth it is possible to use a support that allows the thermometers to be raised or lowered to maintain the correct height above the snow surface."
Vagyis ezek szerint lehetséges a hõmérõ(k) szintjének mozgatása.
Persze az más kérdés, hogy a valóságban mindez hogyan hajtható végre.
Csak egy tipp, nem tudom a szakszerû választ: a hõmérõház környezetében meghatározott területen (mondjuk 5x5m-en) egyszerûen elhányják a havat. Jó lenne tudni a pontos választ, mire bekövetkezik az eset, úgyhogy igyekezzünk.
A légnyomással kapcsolatban arra jutottam, hogy rosszak a mûszereink. Mûszerekhez leírtam részletesen: Link
Idézek magamtól, hátha itt kapok érdemi választ:
"Ahol nagy hótakaró alakul ki, ott hogy mérik a 2 méteres hõmérsékletet? Mindig fentebb rakják a hõmérõt a hóréteg teteje fölé 2 m-rel? És mi van, ha 210 centi esik, pl. a Lomnici-csúcson? Gondolom láttatok már ottani képeket a behavazott met. állomásról. Ha teljesen betemeti a hó, akkor a hõmérõ a hó alatti T-t mutatja??? Vagy ha nálam esne mondjuk 1 méter. Akkor mi lenne?"
"Ahol nagy hótakaró alakul ki, ott hogy mérik a 2 méteres hõmérsékletet? Mindig fentebb rakják a hõmérõt a hóréteg teteje fölé 2 m-rel? És mi van, ha 210 centi esik, pl. a Lomnici-csúcson? Gondolom láttatok már ottani képeket a behavazott met. állomásról. Ha teljesen betemeti a hó, akkor a hõmérõ a hó alatti T-t mutatja??? Vagy ha nálam esne mondjuk 1 méter. Akkor mi lenne?"
Jó lesz az. A miskolci állomás fent van az Avason. Az a 3 méter meg 2 vakondtúrás
Pécs, Bp. pontosnak tûnik, Miskolc-ra 233 m-rel jött ki pontos érték. Vagy nem jó a képlet, vagy nem tudom.
Most ezt használom:Link
Hasonló, mint amit János írt.
Most ezt használom:Link
Hasonló, mint amit János írt.
Az állomásokról egy részletes adatsor tényleg jól jönne nekem is.
A nemoc.navy is 138 métert ír. Talán ennyi belefér, az adatok sem lehetnek 100%-ban pontosak. Gondolom kerekítettél 1-2 tizedet. Ha két tizeddel kevesebb jönne ki, akkor lehet, hogy már lefelé kerekítenél.
A nemoc.navy is 138 métert ír. Talán ennyi belefér, az adatok sem lehetnek 100%-ban pontosak. Gondolom kerekítettél 1-2 tizedet. Ha két tizeddel kevesebb jönne ki, akkor lehet, hogy már lefelé kerekítenél.
Bp. 139
Miskolc 236
Gyõr 117
Debrecen 109
Nagykanizsa 141
Pécs 203
Szeged 83
Miskolc 236
Gyõr 117
Debrecen 109
Nagykanizsa 141
Pécs 203
Szeged 83
Köszi, ez lesz az. A képlet alapján 924.1 hPa jött ki a 679m-re. A SYNOP állomások magassága kellene még nekem. Az ogimet-en vannak értékek, de vagy pár méterrel eltérnek a nyomás átszámításnál használtnál, vagy nem jó a képlet amit használok. Pl. Lõrincnél 138 m-ert írnak, nekem 139-el jönnek ki az értékek.
Kékesnél ogimet 1010 métert ír, nemoc . navy . mil 1015-öt.
Kékesnél ogimet 1010 métert ír, nemoc . navy . mil 1015-öt.
42679
A 2-es jelenti a legközelebbi nyomásszintet. A 925 hPa az 500 és 1100 méter közötti állomások esetén használatos.
679 pedig ennek a nyomásszintnek a magassága méterben. Ja, az ezresek helyén álló számot elhagyják.
Remélem, ezzel még sosem foglalkoztam komolyabban.
A 2-es jelenti a legközelebbi nyomásszintet. A 925 hPa az 500 és 1100 méter közötti állomások esetén használatos.
679 pedig ennek a nyomásszintnek a magassága méterben. Ja, az ezresek helyén álló számot elhagyják.
Remélem, ezzel még sosem foglalkoztam komolyabban.
SYNOP szakértõkhöz egy kérdés:
Ez Kékestetõrõl egy távirat (régi)
200810301500 AAXX 30151 12851 41304 72309 10084 20078 38880 42679 55001 79598 879// 333 83908 82808 82808 81908=
A kiemelt mezõ elvileg a tengerszintre átszámított légnyomás lenne szerintem. Itt hogyan kell ezt értelmezni? Hegyi állomásoknál másként van ez?
Ez Kékestetõrõl egy távirat (régi)
200810301500 AAXX 30151 12851 41304 72309 10084 20078 38880 42679 55001 79598 879// 333 83908 82808 82808 81908=
A kiemelt mezõ elvileg a tengerszintre átszámított légnyomás lenne szerintem. Itt hogyan kell ezt értelmezni? Hegyi állomásoknál másként van ez?
Nem is adnék ködöt, nem is írtam, de ebben a helyzetben, amikor az elõzõ órák ködtakarója elkezdett felszállni, és akkor még csak a villanyoszlopok tetejénél volt az alja, én arra nem adnék 8 St.-t, mert az még nem az. Ha idõvel fentebb megy és beáll akkor igen, de ebbe a helyzetbe amit Vikarel tálalt, én a nem meghatározhatót tenném, rá 20 percre már lehet, hogy 8 St, vagy már derült, de persze én ezt csak saját kútfõbõl, a tanultak jobban tudják.
Amint a vízstzintes látás 1 km felé nõ, az bizony biztos felhõalap lesz.
Felfelé nem adhatsz meg "ködöt", mert akkor azt is mondhatnám az Ns-re, hogy felfelé meg 800 m a látótávolság, nem tudom mi van felette, így Ns helyett zárt ködöt adok. Amúgy nincs ebben olyan egyértelmû definíció. Pitom leírta a minap a moderátoros fórumban. Kérdezd csak meg Contit
Felfelé nem adhatsz meg "ködöt", mert akkor azt is mondhatnám az Ns-re, hogy felfelé meg 800 m a látótávolság, nem tudom mi van felette, így Ns helyett zárt ködöt adok. Amúgy nincs ebben olyan egyértelmû definíció. Pitom leírta a minap a moderátoros fórumban. Kérdezd csak meg Contit
Aham. Köszi. (Miért kell ezt kiszürkíteni?) Fel nem foghatom, hisz segített.
Szegény vikarel. Most mit adjon? Reméljük kiderül a helyes megoldás, bármelyik is legyen az.
Felhõalapnál a 0-ás kódszám a 0-50 méteres felhõalapot jelenti.
Most mit adjon? Reméljük kiderül a helyes megoldás, bármelyik is legyen az. Felhõalapnál a 0-ás kódszám a 0-50 méteres felhõalapot jelenti.
Nem lesz jó sosem, mert mint ahogy a Jani által linkelt oldalon láthatod, a formula még véletlenül sem lineáris. (amúgy egy másodfokú differenciál egyenlet megoldása). Így a váltószámozás nem jó. Bár attól függ milyen pontosságra törekszel. Ismerve téged, használd a barometrikus magasságformulát
Nem teljesen biztos. Ha elég jól megtudja határozni a felhõalapot szerintem borult égbolt is jó, természetesen jelenidõ (köd) nincs, mert a vízszintes látás 1km feletti.
Sziasztok!
Lenne egy kérdésem:Ha a vízszintes látótávolság több mint 1000m, de pl. a villanyoszlopok, magasabb épületek teteje ködben van, akkor az égbolt borult, vagy nem meghatározható?
Elõre is köszi a válaszokat.
Lenne egy kérdésem:Ha a vízszintes látótávolság több mint 1000m, de pl. a villanyoszlopok, magasabb épületek teteje ködben van, akkor az égbolt borult, vagy nem meghatározható?
Elõre is köszi a válaszokat.
Ebben szerepel a barometrikus magasságformula: Link
A sûrûséget pedig át tudod számítani hõmérsékletre.
ró=légnyomás/gázállandó * hõmérséklet
A sûrûséget pedig át tudod számítani hõmérsékletre.
ró=légnyomás/gázállandó * hõmérséklet
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat