Meteorológiai esélylatolgatások
Úgy látom, az atlanti blocking tartósnak ígérkezik, nem számítok márciusi tavaszra. Majd áprilisban.
Ez ÉK-en mindenképpen hosszú tél lesz, nem (csak) a lehullott hó mennyisége, nem (csak) az éppen aktuális átlagértékektõl való eltérés , nem (csak) a napsütéses órák száma, az enyhe - kemény idõk periódusa, az eltéréseik és még sok egyéb számít. Szerintem a legfontosabb, hogy a tél hamar kezdõdött, december elején már több napos hótakaró, az utóbbi húsz év egyik leghavasabb - hidegebb decembere, majd az átlagos körüli, január, február átlagos hóviszonyokkal, a tél átlag fölötti hótakaróval. A hõösszeg október közepe óta (sõt még hamarabb), na azt kellene megnézni, fûtés szempontjából igencsak érezhetõ. De érzi a természet is, ha hirtelen ránkszakadna a jó idõ , akkor sem érné utol magát március közepénél hamarabb, márpedig még legalább egy hét hideg idõ jön. Ezt nevezik hosszú télnek, és még csak nagyon sok hó, és extra hideg sem volt. A mostani jégviszonyaink igencsak eltérnek a sokévi átlagtól, márpedig a jég nehezen olvad, lehet hogy még március 15. - én találunk jeget? Persze vannak ennél még durvábban hosszú telek, pl 86, 87, 96...
Õszintén szólva: Link ezt végiglapozva nem mindig február végén jön a jó idõ. Nekem ez igen véletlenszerûnek hat. Van, hogy február elején van egy melegebb periódus, de van, hogy a február eleje hideg, illetve a vége enyhébb. A 2008-as 20 fok pedig a maga nemében is szélsõség, ahogy az ábrán is látszik. Ráadásul a 2008-as amúgy is egy szélsõségesen meleg tél volt januártól számolva.
Miért is lett szubjektív? Ezek tények, semmit nem írtam ami arra utalt volna szerintem. Tény, márciusban simán elõfordul az ilyen sõt, ez a jellemzõ, hogy hidegleszakadások vannak! Viszont az nem amit írtál, hogy ilyenek kell lenni egyáltalán nem. Sõt az elsõ kellemes idõ már február végén jelentkezik és nem csak 2007-ben hanem rendszeresen, 2008 Baján a mai napon 20,8 fok volt és sorolhatnám. Az elsõ mandula fák már átlagosan virágozásnak indulnak ilyenkor.
A tavainkon most szép jég van, azonban ilyenkor már jégmentesnek kell lennie, ami elõfordulhat, hogy 5-6 nap múlva korizhatóak lesznek ami szintén nem minden éveb adatik meg, sõt ritkán, így egyáltalán nem értek egyet azzal amit írsz.
Viszont a friss futás is esélyt ad egy nyugati áramlás kialakulásának, szerencsére ez nem az elsõ ilyen eshetõség, így érdemes csemegézni ezzel a gondolattal, és talán Tél tábornok fehér fogai is kihullanak már hamarosan:-)
A tavainkon most szép jég van, azonban ilyenkor már jégmentesnek kell lennie, ami elõfordulhat, hogy 5-6 nap múlva korizhatóak lesznek ami szintén nem minden éveb adatik meg, sõt ritkán, így egyáltalán nem értek egyet azzal amit írsz.
Viszont a friss futás is esélyt ad egy nyugati áramlás kialakulásának, szerencsére ez nem az elsõ ilyen eshetõség, így érdemes csemegézni ezzel a gondolattal, és talán Tél tábornok fehér fogai is kihullanak már hamarosan:-)
Nos, ez igencsak szubjektív.
Kicsit vizsgálódva az utóbbi 10 évben... egyáltalán nem voltak ritkák a hasonló jellegû télies periódusok március elsõ felében. Ez alól egyedül 2007. márciusa képezhet kivételt, de az egy szélsõséges eset volt, ami erõsíti a szabályt!
Sõt egyáltalán nem volt ritka az sem, hogy március végére kaptunk el egy-egy nagyobb hidegleszakadást.
Összességében nézve ezek teljesen normális dolgok, sõt... az lenne szélsõséges, ha márciusban nem lennének kemény hidegleszakadások. Tehát ami engem illet, el kell könyvelnem, hogy ez hozzá tartozik a kora tavaszi idõjáráshoz. Talán egy-két nap télies periódus márciusban még jöhet, jöhet akár kiterjedtebb havazás is, hiszen valahogy revánsot kell venni azért a 2-szer megdõlt, illetve egyszer beállt Tmax rekordért télen.
Én úgy gondolom, hogy minden a rendes kerékvágásban halad a kitavaszodás felé.
Általánosságban márciusban nagy volt az anticiklonális dominancia az azori térségben, illetve nem volt ritka az sem, hogy ez a britekre is kiterjedt. Akadt még grönlandi anticiklon, illetve még skandináv is, de javarészt sok volt az anticiklon a kontinens felett vagy annak környezetében. Az utóbbi 10 évet vizsgálva ez is megszokott nyomási jellemzõ volt márciusban.
Lehet, hogy a sok rosszul sikerült tél akkora lelki összeomlást okozott sokunkban, hogy ezekre a teljesen átlagos márciusi történésekre úgy tekintünk, mintha világmegváltás lenne a Tél Tábornok részérõl
Kicsit vizsgálódva az utóbbi 10 évben... egyáltalán nem voltak ritkák a hasonló jellegû télies periódusok március elsõ felében. Ez alól egyedül 2007. márciusa képezhet kivételt, de az egy szélsõséges eset volt, ami erõsíti a szabályt!
Sõt egyáltalán nem volt ritka az sem, hogy március végére kaptunk el egy-egy nagyobb hidegleszakadást.Összességében nézve ezek teljesen normális dolgok, sõt... az lenne szélsõséges, ha márciusban nem lennének kemény hidegleszakadások. Tehát ami engem illet, el kell könyvelnem, hogy ez hozzá tartozik a kora tavaszi idõjáráshoz.
Talán egy-két nap télies periódus márciusban még jöhet, jöhet akár kiterjedtebb havazás is, hiszen valahogy revánsot kell venni azért a 2-szer megdõlt, illetve egyszer beállt Tmax rekordért télen. Én úgy gondolom, hogy minden a rendes kerékvágásban halad a kitavaszodás felé.
Általánosságban márciusban nagy volt az anticiklonális dominancia az azori térségben, illetve nem volt ritka az sem, hogy ez a britekre is kiterjedt. Akadt még grönlandi anticiklon, illetve még skandináv is, de javarészt sok volt az anticiklon a kontinens felett vagy annak környezetében. Az utóbbi 10 évet vizsgálva ez is megszokott nyomási jellemzõ volt márciusban.
Lehet, hogy a sok rosszul sikerült tél akkora lelki összeomlást okozott sokunkban, hogy ezekre a teljesen átlagos márciusi történésekre úgy tekintünk, mintha világmegváltás lenne a Tél Tábornok részérõl
No nézzük, hogy a Tél tábornok fehér foga miként tudja megsarcolni Tavasz anyó zöld szoknyáját?:-)
Egyelõre ami látszik, hogy jelentõs korai kitavaszodás nem látszik:-)
Sajnos a makacs hidegbázis ugyan gyengül átmenetileg, de nem adja fel, valamelyik irányból ostromolnia kell Európa középsõ részét.
Kedden már március vagy mi a szösz, de az idõjárás ezt nem veszi tudomásul, még szerencse, hisz nem lenne olyan jó és izgalmas mint amilyen:-)
A mostani enyhébb levegõ után ismét hidegebb, majd ismét egyre hidegebb léghullámok érkezhetnek hozzánk.
Most: Link
A hét közepén: Link
Link
A modellek egyet értenek benne, hogy északkelet felõl ismét hideg levegõ szivárog be hozzánk.
Majd egy ciklon áramlási rendszerében észak-északnyugati lesz az áramlás, természetesen újabb hideg légtömeggel.
Link
Link
Link
Link
A modellek ismét együttesen jelzik a Brit anticiklon lehetõségét, ezzel utat nyitnak a fekete avagy a fehér lyuknak észak felõl:-)
Nálunk ez dinamikus de egyértelmûen téli idõt eredményez akár nagyobb hóesés is kialakulhat ezekbõl a szituációkból.
Azért a tavasz váróknak, szóval nekem is van némi reménysugár, miszerint ez az északnyugati irányítású dolgok gyakran váltanak nyugati zonális, illetve délnyugati irányításba, remélhetõleg március közepén ez már az igazi tavaszt is elhozhatja. Valószínû, hogy az északkeleti irányítás véget ért, és ezzel jön elõ a fény messze az alagút végén:-)
Néhány nyugati fáklya is kezdi beadni a derekát egy nyugati irányítású eredmény tükrében.
Link
Link
Link
Tény nagyon-nagyon messze van, de látszik valami rajtuk.
Néhány index a végére:
Link
Link
Link
Link
Egyelõre a lehetõség ezeknél is adott, hogy mi lesz belõle majd elválik.
Véleményem összegezve kb két hét tél, lesznek fagyos éjszakák, sõt hó is az ország nagy részén akár az elsõ hózivatar is kialakulhat:-) Csak, hogy a konvektív idõszak kedvelõinek is legyen némi öröm.
Aztán talán tavasz is eljön 10. után, meglátjuk:-)
Egyelõre ami látszik, hogy jelentõs korai kitavaszodás nem látszik:-)
Sajnos a makacs hidegbázis ugyan gyengül átmenetileg, de nem adja fel, valamelyik irányból ostromolnia kell Európa középsõ részét.
Kedden már március vagy mi a szösz, de az idõjárás ezt nem veszi tudomásul, még szerencse, hisz nem lenne olyan jó és izgalmas mint amilyen:-)
A mostani enyhébb levegõ után ismét hidegebb, majd ismét egyre hidegebb léghullámok érkezhetnek hozzánk.
Most: Link
A hét közepén: Link
Link
A modellek egyet értenek benne, hogy északkelet felõl ismét hideg levegõ szivárog be hozzánk.
Majd egy ciklon áramlási rendszerében észak-északnyugati lesz az áramlás, természetesen újabb hideg légtömeggel.
Link
Link
Link
Link
A modellek ismét együttesen jelzik a Brit anticiklon lehetõségét, ezzel utat nyitnak a fekete avagy a fehér lyuknak észak felõl:-)
Nálunk ez dinamikus de egyértelmûen téli idõt eredményez akár nagyobb hóesés is kialakulhat ezekbõl a szituációkból.
Azért a tavasz váróknak, szóval nekem is van némi reménysugár, miszerint ez az északnyugati irányítású dolgok gyakran váltanak nyugati zonális, illetve délnyugati irányításba, remélhetõleg március közepén ez már az igazi tavaszt is elhozhatja. Valószínû, hogy az északkeleti irányítás véget ért, és ezzel jön elõ a fény messze az alagút végén:-)
Néhány nyugati fáklya is kezdi beadni a derekát egy nyugati irányítású eredmény tükrében.
Link
Link
Link
Tény nagyon-nagyon messze van, de látszik valami rajtuk.
Néhány index a végére:
Link
Link
Link
Link
Egyelõre a lehetõség ezeknél is adott, hogy mi lesz belõle majd elválik.
Véleményem összegezve kb két hét tél, lesznek fagyos éjszakák, sõt hó is az ország nagy részén akár az elsõ hózivatar is kialakulhat:-) Csak, hogy a konvektív idõszak kedvelõinek is legyen némi öröm.
Aztán talán tavasz is eljön 10. után, meglátjuk:-)
A friss futásokat elemezgetve egyre nyilvánvalóbb: A tavasz jócskán várat még magára. Kb- március 5.-ig nagyon együtt vannak a tagok, a "visszaenyhülés" is csak átmenetinek látszik. Hát igen, az az óriás AC- ilyenkortájt még igen csak makacs tud lenni, s amíg az ott van... A mediterrán térség lesz a keveredési zóna, csapadék is ott várható nagyobb mennyiségben. Nálunk úgy néz ki,folytatódik az AC-irányítás, és vele az átlag alatti -télies idõjárás. 
Így igaz, egy nyugat-európai teknõ melegszektorában márciusban már bármikor kialakulhat 1-2 napos >15 fok feletti kellemes idõjárás, úgyhogy kiegészítésképpen: latolgatásomat úgy gondoltam, hogy tartósabb, azaz 3 napot meghaladó kifejezetten tavaszi idõszakra a mostani kiindulási helyzetet alapul véve csak március utolsó harmadában számítok
"(az elsõ 15-20 fokokkal pedig lehet, hogy még akár egy jó hónapot is kell majd várnunk)"
Ezt a mondatot leszámítva reálisnak tûnik amit írsz. Kellett volna még egy "tartós" szó a 15-20 fokos idõ elé, mert akárhogy nézzük, egy-két nap erõs elõoldal bármikor befigyelhet ebben a térségben, ami márciusban akár már 20-25 fokokkal is simán járhat - átmenetileg.
Ezt a mondatot leszámítva reálisnak tûnik amit írsz. Kellett volna még egy "tartós" szó a 15-20 fokos idõ elé, mert akárhogy nézzük, egy-két nap erõs elõoldal bármikor befigyelhet ebben a térségben, ami márciusban akár már 20-25 fokokkal is simán járhat - átmenetileg.
A meteorológiai tavasz elsõ napjaiban döntõen anticiklonális hatásokra számítok kontinensünk nagy részén. Ez alól csupán a mediterrán térség képez kivételt, ahol továbbra is mediterrán ciklon-tevékenység várható. A makroszinoptikus helyzet jellegét tekintve késõ-télies marad: Kelet-Európa felett továbbra is egy nagyméretû AC helyezkedik el majd, amely idõnként összekapcsolódik a Brit-szigetek felé terjeszkedõ másik AC-központtal. Az AC-hidat északnyugat felõl várhatóan idõnként ciklonok szakítják meg, amelyek hátoldalukon egy-egy újabb adag hideg levegõt húznak le magukkal = az aktív med-tevékenység középtávon biztosítottnak látszik. A MASZFEJ (makroszinoptikus fejreállás) jellemzõen keleti- északkeleti áramlást eredményez, ami középtávon (legalább március 10-ig) szinte kizárja a kitavaszodás esélyeit. Határozott tavaszi fordulatra, a késõ téli idõjárási helyzet megszûnésére leghamarabb március 3. hetében számítok (az elsõ 15-20 fokokkal pedig lehet, hogy még akár egy jó hónapot is kell majd várnunk). Analógia: 2006: elég visszapörgetni az akkori térképeket.
Az mindenesetre emlékeim szerint többször elõfordult, hogy lábas hideggel kezdte az idõjárás, aztán észak felõl egyenesen ránk szakadó hideg légtömeggekkel folytatta. A mediciklonok viselkedése persze még kérdéses, de az elég biztosnak látszik, hogy a következõ kb. 2 hetes idõszakban átlagnál alacsonyabb (legfeljebb átlagos) hõmérsékletek lesznek.
Érdekesek ezek a mediterrán ciklonok. Azt tudni kell, hogy felkanyarodó ciklonpályák leginkább akkor fordulnak elõ, amikor nincs AC-híd a Kelet-európai-síkság északnyugati részén és Skandinávián át nyugat felé, hanem egy anticiklon nyugati széle van a síkság területén. Ugyanis, mivel ezek kis területû ciklonok, egy nagy, stabil AC-t ritkán "bontanak meg". (Egyébként a gfs-fõfutás 48 órásra: Link már Vojejkov-nak mondható lehet, hisz az AC-híd nyeregpontjában, Franciaországban is már 1020hPa fölötti nyomást jelez, s tõle délnyugatra ciklontevékenység van.) Szóval a mediterrán ciklonok arra szeretnek kanyarodni, amerre az anticiklon tereli õket. Ezért brit és kelet-európai AC-k közötti területen mind az ómega-helyzet, mind a leszakadó ciklon esetében gyakran a Balkán-fsz. térségében észak felé kanyarodnak a medik. Egyéb esetben (Rex-típusú blocking és Vojejkov-tengely esetén, a többinél igen ritka a mediciklon kialakulása) a mediciklonok rendszerint a Földközi-tenger térségében maradnak.
A mostani, Vojejkov-hoz igen közeli helyzetben jellemzõen az Égei-tenger térségében szokott kialakulni mediterrán ciklon, ami az AC-híd fennállásáig ott is marad. Ez tényleg tipikus jellemzõje a Vojejkov-tengelynek, azonban a mostani helyzetben ez mintha kicsit sérülne. Egyelõre ugyanis a klasszikus mediterrán ciklon keletkezé folyik, vagyis inkább a Földközi-tenger középsõ medencéjében jelent meg a ciklontevékenység, és pl. a gfs szerint 72 óránál már nem is marad értelmes ciklon: Link .
De az egész AC-híd furán viselkedik. Részben magyarázható ez az erõs izlandi minimummal. Ez ugyanis általában gátja egy erõs AC-híd kialakulásának. Most is, az AC-híd nyeregpontja északkelet felé halad, míg az azori ac északabbra tolódik, és gyengül is. 96 óránál a gfs szerint: Link .
Mit jelenthet ez hosszú távon?
A fõfutás újra erõsíti a már brit AC-t 144 órától, 168 óránál pedig az AC-híd nyeregpontja már 1030hPa Dánia mellett: Link . Ettõl délre viszont újra szardíniai mediterrán ciklon lesz.
Az elõzõekbõl is látszik talán, meg ebbõl is, hogy ez egy, a klasszikusnál Vojejkov-tengely esetében megszokotthoz képest jóval dinamikusabb, ezáltal talán egyben instabilabb makroszinoptikus berendezkedés. Az ens átlaga is ezt támogatja: Link (168 óra), a tagok nagy része is hasonló, de az látszik, hogy az izlandi minimum erõssége és az esetleges (klasszikus) mediterrán ciklonok is nagy bizonytalanságot okoznak. Szórátérkép: 96h: Link , 144h: Link . 168 órás bélyeg: Link . Az alapfelállás nagyjából ugyanaz, de a nyeregpont és a mediciklonok helye térben 1-2000km sugarú területen belül mozog a tagokon.
144 óránál az ecmwf az AC-híd szétszakadását várja. Fõfutás: Link Ens átlag: Link . A szórástérképrõl is hiányoznak a klasszikus mediciklonok: Link . Mint ahogy a többi modell is, többségük egy brit ac-s blockingot vár.
Miért mondtam, hogy érdekesek a mediciklonok? Nos, a gfs az egyetlen, aki viszonlag tartós Vojejkov-tengelyt vár. Ennek ellenére nem mutat megerõsödõ égei-tengeri ciklont, hanem gyenge kivitelben, és kissé nyugatabbra adja. Ezzel a többi modellhez közelít, melyek (már amelyik vár mediciklont) a klasszikus Olaszország-környéki ciklonokkal számolnak. Ezek pedig brit ac-s blockingot várnak a gfs-sel ellentétben.
S hogy befejezzem a ciklonpályákról elkezdett gondolatot is: most ugyan úgy tûnik, a közelünkben lévõ medi nem kanyarosik föl, köszönhetõen az AC-hídnak, a többi, jövõben várható mediciklont már kissé északabbra adják a modellek (bár azért nem minden kimenet). Ebbõl szintén inkább az AC-híd szétszakadására következtetek.
Összefoglalva tehát: az AC-híd nem lesz igen tartós, egy hét után az erõs izlandi minimum ciklonjai áttörhetik, majd brit blocking alakulhat ki. Ez kizárná a tartós melegedét, mivel elõbb északkeletrõl száraz hideg, majd északnyugatról váltakozó nedvességtartalmú, de még mindig nem meleg levegõ érne el. Utána a brit ac kiépülésével észak felõl ismét egyre hidegebb, eleinte nedves levegõ szakadna ránk. Aztán (ezúttal felkanyarodó) mediciklon is jöhet, de ez már elég bizonytalan, s ez adott esetben hozhat némi visszamelegedést is. Fáklyát szándékosan nem mutogatok, az számomra nagyon csalókának tûnik ebben a helyzetben.
A mostani, Vojejkov-hoz igen közeli helyzetben jellemzõen az Égei-tenger térségében szokott kialakulni mediterrán ciklon, ami az AC-híd fennállásáig ott is marad. Ez tényleg tipikus jellemzõje a Vojejkov-tengelynek, azonban a mostani helyzetben ez mintha kicsit sérülne. Egyelõre ugyanis a klasszikus mediterrán ciklon keletkezé folyik, vagyis inkább a Földközi-tenger középsõ medencéjében jelent meg a ciklontevékenység, és pl. a gfs szerint 72 óránál már nem is marad értelmes ciklon: Link .
De az egész AC-híd furán viselkedik. Részben magyarázható ez az erõs izlandi minimummal. Ez ugyanis általában gátja egy erõs AC-híd kialakulásának. Most is, az AC-híd nyeregpontja északkelet felé halad, míg az azori ac északabbra tolódik, és gyengül is. 96 óránál a gfs szerint: Link .
Mit jelenthet ez hosszú távon?
A fõfutás újra erõsíti a már brit AC-t 144 órától, 168 óránál pedig az AC-híd nyeregpontja már 1030hPa Dánia mellett: Link . Ettõl délre viszont újra szardíniai mediterrán ciklon lesz.
Az elõzõekbõl is látszik talán, meg ebbõl is, hogy ez egy, a klasszikusnál Vojejkov-tengely esetében megszokotthoz képest jóval dinamikusabb, ezáltal talán egyben instabilabb makroszinoptikus berendezkedés. Az ens átlaga is ezt támogatja: Link (168 óra), a tagok nagy része is hasonló, de az látszik, hogy az izlandi minimum erõssége és az esetleges (klasszikus) mediterrán ciklonok is nagy bizonytalanságot okoznak. Szórátérkép: 96h: Link , 144h: Link . 168 órás bélyeg: Link . Az alapfelállás nagyjából ugyanaz, de a nyeregpont és a mediciklonok helye térben 1-2000km sugarú területen belül mozog a tagokon.
144 óránál az ecmwf az AC-híd szétszakadását várja. Fõfutás: Link Ens átlag: Link . A szórástérképrõl is hiányoznak a klasszikus mediciklonok: Link . Mint ahogy a többi modell is, többségük egy brit ac-s blockingot vár.
Miért mondtam, hogy érdekesek a mediciklonok? Nos, a gfs az egyetlen, aki viszonlag tartós Vojejkov-tengelyt vár. Ennek ellenére nem mutat megerõsödõ égei-tengeri ciklont, hanem gyenge kivitelben, és kissé nyugatabbra adja. Ezzel a többi modellhez közelít, melyek (már amelyik vár mediciklont) a klasszikus Olaszország-környéki ciklonokkal számolnak. Ezek pedig brit ac-s blockingot várnak a gfs-sel ellentétben.
S hogy befejezzem a ciklonpályákról elkezdett gondolatot is: most ugyan úgy tûnik, a közelünkben lévõ medi nem kanyarosik föl, köszönhetõen az AC-hídnak, a többi, jövõben várható mediciklont már kissé északabbra adják a modellek (bár azért nem minden kimenet). Ebbõl szintén inkább az AC-híd szétszakadására következtetek.
Összefoglalva tehát: az AC-híd nem lesz igen tartós, egy hét után az erõs izlandi minimum ciklonjai áttörhetik, majd brit blocking alakulhat ki. Ez kizárná a tartós melegedét, mivel elõbb északkeletrõl száraz hideg, majd északnyugatról váltakozó nedvességtartalmú, de még mindig nem meleg levegõ érne el. Utána a brit ac kiépülésével észak felõl ismét egyre hidegebb, eleinte nedves levegõ szakadna ránk. Aztán (ezúttal felkanyarodó) mediciklon is jöhet, de ez már elég bizonytalan, s ez adott esetben hozhat némi visszamelegedést is. Fáklyát szándékosan nem mutogatok, az számomra nagyon csalókának tûnik ebben a helyzetben.
Mindig örömmel olvasom a hozzászólásaidat, mert az "átlagembernek" pl: nekem is teljesen érthetõ és rengeteget lehet belõle tanulni.
A lényeg hogy a tél még nem zárta be a boltot.
A lényeg hogy a tél még nem zárta be a boltot.
Elõfeltevések: A mostani idõjárási helyzet tipikusan két akciócentrum egyensúlyán alapuló, "szkanderezõ" szituáció. Stacionárius állapot jött létre, még akkor is, ha jelenleg a hideg felé billent is a mérleg nyelve. Ez az állapot elég hosszasnak ígérkezik, mert a két akciócentrum hatásával sokáig számolnunk kell, és ezek erõviszonyaiban sem várható lényeges eltolódás. Nézzük, hogy miért: az említett centrumok természetesen a szibériai maximum és az északatlanti minimum. A szibériai maximum egyelõre fejlettsége csúcsán van, nyugat felé terjeszkedtében létrehozott egy nagyon stabilnak tûnõ északkelet-európai anticiklont. Az anticiklonban a vastag hótakaró és a derült ég által kifejlesztett kisugárzási öngerjesztés érvényesül. E circulus viciosust csak a rövidülõ éjszakák és hosszabbodó nappalok elõidézte energiamérleg -eltolódás lesz képes széttörni. Ebbõl adódóan a hideg AC felszámolódására vagy nagymértékû visszahúzódására március közepénél elõbb nemigen lehet számítani.
Hasonló a helyzet az északatlanti minimummal is. Tél végén az észak-déli hõkülönbség viszonylag kicsi, mert már az alacsonyabb szélességek is lehûltek (ld. Földközi-tenger). Ezért felgyorsuló zonális áramlatoknak, és azok beörvényesedésének nincs meg a táptalaja. A ciklontevékenység egyelõre csipkerózsika-álmát alussza -feléledni akkor fog, mikor az emelkedõ napállás miatt felmelegedõ déli tájak kiélezik majd a hõkülönbséget: szintén március közepe táján. Ekkor az atlanti ciklonok legyõzik a szárazföldi AC-t, a légmozgások várhatóan felgyorsulnak felettünk.
Ezután nézzük, mit mutat a modell. A tegnap esti ECMWF futás március 2.-ig (addig lát el) végig stabilan adja az északkeleti anticiklont Skandináviától keletre. Az idõszak vége felé kissé közelebb jön a ciklontevékenység a szárazföld centrumához, mögötte viszont megerõsödik és észak felé terjeszkedik az azori AC. Ez keleten összekapcsolódik a skandináv anticiklonnal, így végre az Északi- tengertõl az Uralig terjedõ, zonális magas légnyomású terület áll elõ (Vojejkov-tengely?) Ettõl északra, Észak-Skandináviában atlanti-óceáni légtömegek áramlanak ny-ról k-re. Tulajdonképp hatalmas MASZFEJ-nek foghatjuk fel a helyzetet: északon enyhe óceáni légtömegek, míg délen kontinentális hideglevegõ.
Milyen következményekkel járhatnak e folyamatok a mi idõjárásunkra nézve? Elõször is, számottevõ meleg advekció a mutatott cirkulációs sémában kizárt. Hidegadvekció lesz, de elég gyenge. Jó, mérsékelten hideg idõk néznek ki ebbõl. Az elmúlt hetek száraz idõszaka sem valószínû, hogy most érne véget: bár a mediciklonok ott "portyáznak" a Földközi-tengeren, nem várható, hogy középpontjukkal fölénk tudnának helyezõdni. Következésképp a csapadék elég kevésnek ígérkezik a következõ cca 10 napra, de ahol esik, ott nagy valószínûséggel hó lesz. Köszönhetõen az AC közelségének, a légmozgások elég gyengék maradnak. (Bizonytalansági tényezõnek ott vannak a szeszélyes mediciklon-pályák. Ha valamelyik mégiscsak északabbra téved, az keresztülhúzza a fenti latolgatásokat. Ekkor lehetne melegadvekció, sok csapadék, de intenzivebb hidegelárasztás is ciklonpályától függõen.)
Hasonló a helyzet az északatlanti minimummal is. Tél végén az észak-déli hõkülönbség viszonylag kicsi, mert már az alacsonyabb szélességek is lehûltek (ld. Földközi-tenger). Ezért felgyorsuló zonális áramlatoknak, és azok beörvényesedésének nincs meg a táptalaja. A ciklontevékenység egyelõre csipkerózsika-álmát alussza -feléledni akkor fog, mikor az emelkedõ napállás miatt felmelegedõ déli tájak kiélezik majd a hõkülönbséget: szintén március közepe táján. Ekkor az atlanti ciklonok legyõzik a szárazföldi AC-t, a légmozgások várhatóan felgyorsulnak felettünk.
Ezután nézzük, mit mutat a modell. A tegnap esti ECMWF futás március 2.-ig (addig lát el) végig stabilan adja az északkeleti anticiklont Skandináviától keletre. Az idõszak vége felé kissé közelebb jön a ciklontevékenység a szárazföld centrumához, mögötte viszont megerõsödik és észak felé terjeszkedik az azori AC. Ez keleten összekapcsolódik a skandináv anticiklonnal, így végre az Északi- tengertõl az Uralig terjedõ, zonális magas légnyomású terület áll elõ (Vojejkov-tengely?) Ettõl északra, Észak-Skandináviában atlanti-óceáni légtömegek áramlanak ny-ról k-re. Tulajdonképp hatalmas MASZFEJ-nek foghatjuk fel a helyzetet: északon enyhe óceáni légtömegek, míg délen kontinentális hideglevegõ.
Milyen következményekkel járhatnak e folyamatok a mi idõjárásunkra nézve? Elõször is, számottevõ meleg advekció a mutatott cirkulációs sémában kizárt. Hidegadvekció lesz, de elég gyenge. Jó, mérsékelten hideg idõk néznek ki ebbõl. Az elmúlt hetek száraz idõszaka sem valószínû, hogy most érne véget: bár a mediciklonok ott "portyáznak" a Földközi-tengeren, nem várható, hogy középpontjukkal fölénk tudnának helyezõdni. Következésképp a csapadék elég kevésnek ígérkezik a következõ cca 10 napra, de ahol esik, ott nagy valószínûséggel hó lesz. Köszönhetõen az AC közelségének, a légmozgások elég gyengék maradnak. (Bizonytalansági tényezõnek ott vannak a szeszélyes mediciklon-pályák. Ha valamelyik mégiscsak északabbra téved, az keresztülhúzza a fenti latolgatásokat. Ekkor lehetne melegadvekció, sok csapadék, de intenzivebb hidegelárasztás is ciklonpályától függõen.)
Nagyon szépen, stabilan együtt vannak a modellek 180 órán belül:
Link
Ritkán látni ilyen összhangot. Az ECMWF és a GFS sem ugrott el mostanában egymástól jelentõs mértékben, tehát ez most olyan helyzetnek ígérkezik, amit a modellek könnyebben fognak körvonalazni, kisebb lehet talán a szórás. Akkor viszont 240 órára enyhülésben lehet részünk (-10rõl lehûlés februárban nem gyakori): Link Link (GFS és ECM link 216 óra környékére). Ez természetesen azzal indokolható, hogy nem tud összezáródni az AC-híd: 240 órára az ENS tagokon is Link egyértelmûvé válik a tendencia, miszerint szétzabálják a skandináv anticiklont. Igazság szerint már néhány napja össze kellett volna omlania, ha hiszünk kb. egy hete az elõrejelzéseknek, mégsem tette, de mennyire nem! Link (0 órára elõre!)
Most viszont úgy tûnik, nagyobb erõk lendülhetnek mozgásba Link és ûzhetik el a tõlünk É-ra elhelyezkedõ hideg levegõt (850 hPa-on). Utána (jellemzõen 204 óra felett) is nagy az egyetértés, ránk tolódó anticiklonban és ezt megkerülõ ciklonok tõlünk messze É-ra (majdnem É-i zonalitás). Moszkva nyomásfáklyája el is bizonytalanodik (és a T is emelkedik): Link
Ezzel együtt fontos számolnunk tehát azzal, hogy a nagy lehetõség, a Hari-Seldon-féle verzió majdhogynem be is jött (sõt, a hidegelárasztás telitalálat), de havas szitut megint nem sikerült kisajtolni belõle, és a nagy téltámadást egy lengyel ciklon húzta el elõlünk majd egy brit-spanyol-mediterrán útvonalú ciklon nyomta be a meleget... Ekkora zakót se gyakran lehet látni
Anarki: Szép összefoglalása az esélyeknek, nagyon tetszik és egyetértek vele! Annyi talán, hogy az azori AC erõsödése is borítékolható (brit nyomásfáklyák: Link Link kicsi a szórás), kérdés persze, meddig tud É felé terjeszkedni (ránk nagyban hatással lehet a mértéke). Kétségtelen, szépen simulnak a fáklyák hosszabb távon is.
Link
Ritkán látni ilyen összhangot. Az ECMWF és a GFS sem ugrott el mostanában egymástól jelentõs mértékben, tehát ez most olyan helyzetnek ígérkezik, amit a modellek könnyebben fognak körvonalazni, kisebb lehet talán a szórás. Akkor viszont 240 órára enyhülésben lehet részünk (-10rõl lehûlés februárban nem gyakori): Link Link (GFS és ECM link 216 óra környékére). Ez természetesen azzal indokolható, hogy nem tud összezáródni az AC-híd: 240 órára az ENS tagokon is Link egyértelmûvé válik a tendencia, miszerint szétzabálják a skandináv anticiklont. Igazság szerint már néhány napja össze kellett volna omlania, ha hiszünk kb. egy hete az elõrejelzéseknek, mégsem tette, de mennyire nem! Link (0 órára elõre!)
Most viszont úgy tûnik, nagyobb erõk lendülhetnek mozgásba Link és ûzhetik el a tõlünk É-ra elhelyezkedõ hideg levegõt (850 hPa-on). Utána (jellemzõen 204 óra felett) is nagy az egyetértés, ránk tolódó anticiklonban és ezt megkerülõ ciklonok tõlünk messze É-ra (majdnem É-i zonalitás). Moszkva nyomásfáklyája el is bizonytalanodik (és a T is emelkedik): Link
Ezzel együtt fontos számolnunk tehát azzal, hogy a nagy lehetõség, a Hari-Seldon-féle verzió majdhogynem be is jött (sõt, a hidegelárasztás telitalálat), de havas szitut megint nem sikerült kisajtolni belõle, és a nagy téltámadást egy lengyel ciklon húzta el elõlünk majd egy brit-spanyol-mediterrán útvonalú ciklon nyomta be a meleget... Ekkora zakót se gyakran lehet látni
Anarki: Szép összefoglalása az esélyeknek, nagyon tetszik és egyetértek vele! Annyi talán, hogy az azori AC erõsödése is borítékolható (brit nyomásfáklyák: Link Link kicsi a szórás), kérdés persze, meddig tud É felé terjeszkedni (ránk nagyban hatással lehet a mértéke). Kétségtelen, szépen simulnak a fáklyák hosszabb távon is.
Nos, én úgy vélem, hogy ez a "komolyabb" tél bõ 1 hétig uralkodhat el, utána viszont gyökeres, tavaszias fordulatot vehet idõjárásunk. Jelenlegi számítások szerint ugyanis a skandináv - 2-3 nap múlva már inkább a kelet-európai - anticiklon jelentõsen visszahúzódni látszik kelet felé, hiszen az izlandi minimum erõsödése nem teszi lehetõvé további ámokfutását Európán belül.
Kialakulhatna Vojejkov-tengely is, de nem fog, mert véleményem szerint nincsenek hozzá optimális feltételek... túl erõsre várható a ciklonaktivitás. Innentõl kezdve 3 verziót tudok elkülöníteni:
1. Az azori anticiklon megerõsödésével, illetve a keleti magasnyomás részleges hatásával számolva rendkívül dinamikus hidegleszakadásokra számíthatunk az 1 hét utáni idõszakban, amik jórészt konvektív vegyes halmazállapotú csapadékkal járhatnak hazánkon belül (GFS verzió). Hiába -5 fok körüli 850-en a T, de az óceánt megjárt légtömegek talajszinten már okozhatnak 3-10 fokos maxokat. Nyugaton-délen fõleg záporokat, északon-északkeleten hózáporokat. 35%
2. Az izlandi minimum olyan mértékben megerõsödik, hogy eleinte nem sok teret enged az azori magasnyomásnak, így a beerõsödõ zonális áramlások enyhe levegõt pumpálnak felénk, ami az ország nagyobb részén kellemes enyhe idõjárást jelenthetne, de északkeleten folytatódna az undormány köd enyhén pozitív Tmaxokkal. Majd idõvel az elsõ pontban felvázolt lehetõség lép életbe. 50%
3. Bár a kelet-európai anticiklon visszahúzódik, de hatással lesz ránk olyan tekintetben, hogy az dinamikusan erõsödõ ciklonaktivitás olyan hidegleszakadást generál, hogy abból mediterrán ciklon is lehet, ami hozhatna komolyabb mennyiségû havat is (fõként az ország nyugati részére), de amennyiben az azori anticiklon túlságosan ráhúzódik a kontinensre, ebbõl is csak gyors hidegleszakadás lenne. 15%
Nagyjából az összes verzióban benne van a havazás esélye is, viszont megmaradását csak átmenetinek tekintem!
Igen tipikus a tavasz közeledtével ez a nagy területen szakadozott -5ös izoterma: Link Link az ilyen jellegû elõrejelzések már leginkább a tavasz hírnökeinek tekinthetõek. Amennyiben hasonló helyzetek elõállnak, onnantól kezdve már tényleg csekély esélyt látok téli idõre, viszont szebb hózáporoknak még mindig lehet örülni.
Magyarán szólva én úgy gondolom, hogyha a következõ 7-9 napban nem várható semmi extra, akkor a továbbiakban már gyakorlatilag gyök-kettõre redukálódott a komoly téli helyzet esélye.
Ideális esetben a meteorológiai tavasz kezdetével be is fog köszönteni a tavasz!
Kialakulhatna Vojejkov-tengely is, de nem fog, mert véleményem szerint nincsenek hozzá optimális feltételek... túl erõsre várható a ciklonaktivitás. Innentõl kezdve 3 verziót tudok elkülöníteni:
1. Az azori anticiklon megerõsödésével, illetve a keleti magasnyomás részleges hatásával számolva rendkívül dinamikus hidegleszakadásokra számíthatunk az 1 hét utáni idõszakban, amik jórészt konvektív vegyes halmazállapotú csapadékkal járhatnak hazánkon belül (GFS verzió). Hiába -5 fok körüli 850-en a T, de az óceánt megjárt légtömegek talajszinten már okozhatnak 3-10 fokos maxokat. Nyugaton-délen fõleg záporokat, északon-északkeleten hózáporokat. 35%
2. Az izlandi minimum olyan mértékben megerõsödik, hogy eleinte nem sok teret enged az azori magasnyomásnak, így a beerõsödõ zonális áramlások enyhe levegõt pumpálnak felénk, ami az ország nagyobb részén kellemes enyhe idõjárást jelenthetne, de északkeleten folytatódna az undormány köd enyhén pozitív Tmaxokkal. Majd idõvel az elsõ pontban felvázolt lehetõség lép életbe. 50%
3. Bár a kelet-európai anticiklon visszahúzódik, de hatással lesz ránk olyan tekintetben, hogy az dinamikusan erõsödõ ciklonaktivitás olyan hidegleszakadást generál, hogy abból mediterrán ciklon is lehet, ami hozhatna komolyabb mennyiségû havat is (fõként az ország nyugati részére), de amennyiben az azori anticiklon túlságosan ráhúzódik a kontinensre, ebbõl is csak gyors hidegleszakadás lenne. 15%
Nagyjából az összes verzióban benne van a havazás esélye is, viszont megmaradását csak átmenetinek tekintem!
Igen tipikus a tavasz közeledtével ez a nagy területen szakadozott -5ös izoterma: Link Link az ilyen jellegû elõrejelzések már leginkább a tavasz hírnökeinek tekinthetõek. Amennyiben hasonló helyzetek elõállnak, onnantól kezdve már tényleg csekély esélyt látok téli idõre, viszont szebb hózáporoknak még mindig lehet örülni.
Magyarán szólva én úgy gondolom, hogyha a következõ 7-9 napban nem várható semmi extra, akkor a továbbiakban már gyakorlatilag gyök-kettõre redukálódott a komoly téli helyzet esélye.
Ideális esetben a meteorológiai tavasz kezdetével be is fog köszönteni a tavasz!
Szerintem a Vojejkov tengely kialakulásának nem szükségszerû elõfeltétele a Balti-tenger befagyása.Annál inkább feltétele viszont ,hogy a kelet-európai síkságon nagy mennyiségû hideg levegõ halmozódjon fel. Emiatt van az ,hogy ilyen barometrikus tengely csak a téli félévben tud kialakulni. Gyakorlatilag,ha az azori és a szibériai maximum összekapcsolódik és AC-hidat alkot ,már Vojejkov tengelyrõl beszélhetünk.
"A Szibériai-maximum csak télen hat Európa éghajlatára. Ennek oka, hogy a nagy kiterjedésû
eurázsiai szárazföld belseje erõsen lehûl és télen a szélrendszerek délre tolódásával a sarki szelek leszálló ága éri el Szibériát. A kettõ együttes következményeképpen egy magas nyomású központ alakul ki, amely Európára is idõnként erõsen hat. Nyáron ez az anticiklon nem alakulhat ki, hiszen
egyrészt a sarki szelek Északra tolódnak, másrészt a szárazföld a tengerekhez képest erõsebben
felmelegszik és a felmelegedõ levegõ pedig felemelkedik. " Link
"A Szibériai-maximum csak télen hat Európa éghajlatára. Ennek oka, hogy a nagy kiterjedésû
eurázsiai szárazföld belseje erõsen lehûl és télen a szélrendszerek délre tolódásával a sarki szelek leszálló ága éri el Szibériát. A kettõ együttes következményeképpen egy magas nyomású központ alakul ki, amely Európára is idõnként erõsen hat. Nyáron ez az anticiklon nem alakulhat ki, hiszen
egyrészt a sarki szelek Északra tolódnak, másrészt a szárazföld a tengerekhez képest erõsebben
felmelegszik és a felmelegedõ levegõ pedig felemelkedik. " Link
Link Itt jól látszik, meddig lóg a hideg (és hó és jég) határa, ez pont elegendõ ahhoz, hogy ne engedje a zonális irányítást sem létrejönni - egy itt képzõdõ AC felborítana egy nyugati irányítást - jó példa erre, hogy gyakorlatilag ízekre szedi az egyébként nagyon erõs és nagyon agresszív izlandi cikloncsaládot, kénytelen volt erejének egy részét a mediterráneumba (és így mediciklonhoz hasonló formában hozzánk) küldeni. Tippem szerint amíg itt marad az AC-hajlam (hiába játszik a GFS giga-ciklonokkal ezen a térségen, kevésbé hihetõ), addig nem lehetséges tartós, garantálható enyhülés. Ránk húzódó AC azért más tészta, abból koratavasz meglehet, de a "veszély" nem lenne messzire.
Ezzel az erõs AC_hajlammal mintha hadilábon állnának a 180 óra feletti elõrejelzések, folyamatosan korrigálnak az idõ közeledtével (ld. Thermometer feltevései, szépen igazolódgatnak). Ezzel persze valószínûleg elbuktunk egy mediterrán ciklont is, hiszen az AC keleti oldalán létrejövõ keveredés tõlünk messze DK-re alakulhat. Ami elõny, az néha hátrány Ezért hát téli idõjárást kedvelõk: tessék néha szurkolni a nyárért epekedõknek és enyhébb verzióknak is, különben unalmas lesz ez a tél "Túl-gyõzni" meg nem jó, ld. ránk telepedõ AC 
Ezzel az erõs AC_hajlammal mintha hadilábon állnának a 180 óra feletti elõrejelzések, folyamatosan korrigálnak az idõ közeledtével (ld. Thermometer feltevései, szépen igazolódgatnak). Ezzel persze valószínûleg elbuktunk egy mediterrán ciklont is, hiszen az AC keleti oldalán létrejövõ keveredés tõlünk messze DK-re alakulhat. Ami elõny, az néha hátrány
Ezért hát téli idõjárást kedvelõk: tessék néha szurkolni a nyárért epekedõknek és enyhébb verzióknak is, különben unalmas lesz ez a tél "Túl-gyõzni" meg nem jó, ld. ránk telepedõ AC A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#26569)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#2656
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#26567)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#26566)
Koratavaszi,napos, szélcsendes idõ nagy napi hõingadozással (-1,-2 fok reggel, 10-12 fok kora délután) akkor alakulna ki, ha nagyon közel lenne hozzánk az AC középpontja, az advekció egy ideig szünetelne.
A következõ idõszakra ellenben tõlünk ék-re levõ anticiklon ígérkezik, így még ha anticiklonáris hatások dominálnának is, keletrõl szüntelen szivárogna a Keleteurópai- síkságot kitöltõ nagyon hideg levegõ. Ennek erõsebb éjszakai fagyok, és lényegesen gyengébb nappali felmelegedés (derült idõ ellenére) lenne a következménye. A gyenge hidegadvekció miatt hideg légpárna létrejötte kevéssé valószínû (kedvezõ feltételek mellett még létrejöhetne). Bizonytalansági tényezõként ott van a szinte minden modell által mutatott mediterrán ciklontevékenység. Ez adott esetben számottevõ csapadékkal, teljesen más jellegû idõjárással lepne meg.
A következõ idõszakra ellenben tõlünk ék-re levõ anticiklon ígérkezik, így még ha anticiklonáris hatások dominálnának is, keletrõl szüntelen szivárogna a Keleteurópai- síkságot kitöltõ nagyon hideg levegõ. Ennek erõsebb éjszakai fagyok, és lényegesen gyengébb nappali felmelegedés (derült idõ ellenére) lenne a következménye. A gyenge hidegadvekció miatt hideg légpárna létrejötte kevéssé valószínû (kedvezõ feltételek mellett még létrejöhetne). Bizonytalansági tényezõként ott van a szinte minden modell által mutatott mediterrán ciklontevékenység. Ez adott esetben számottevõ csapadékkal, teljesen más jellegû idõjárással lepne meg.
Az ilyenkori és a januári AC-k között nem tartom olyan nagynak a különbséget, mindkettõ okozhat tavaszias és télies hõmérsékleteket. Elsõsorban attól függ, hogy mennyire ülepszik meg a hideg levegõ, milyen erõs lesz a hidegpárna, illetve, hogy a környezõ ciklonokkal együtt milyen erõs áramlások uralkodnak. Ha most leesne néhány centi (elég 2-3 is) összefüggõ hó, majd nyugalomba jutna a levegõ, akkor is ugyanakkora esélye lenne hidegpárna kialakulásának, mint januárban. Annyival nem magasabb a napállás még szerintem.
Ebben a helyzetben eléggé képtelenségnek tartom, hogy úgy alakuljon ki az AC-híd (ha kialakul), hogy a hideg levegõ északkelet felé visszahúzódjon. Ehhez skandináv ciklon kéne, aminek nem nagyon látom esélyét. Ellenkezõ esetben azonban a hideg délnyugat felé indulna el, a meleggel akarna keveredni-cserélõdni, ami normális is. Ehhez fekete-tengeri, vagy mediterrán ciklonok kellenek. Ennek következménye lenne, hogy az AC-híd északabbra alakuljon ki.
Szóval annak ellenére, hogy a modellek azt mutatják, hogy akár fölöttünk is kialakulhat /ebben így igazad is van/, én személy szerint ennek nem tartom nagy esélyét. Erre pedig az lehet bizonyíték a holnapra esedékes csapadékok megjelenése a modelleken, illetve ezzel összefüggésben, hogy a mediterrán térségtõl északabbra is kialakulhatnak már a modellek szerint ciklonális görbületek (ld. még: met4ever), amik 3 napja nem voltak még ott.
Sõt! Ha netán rajtunk alakulna ki az AC-híd, akkor sem vagyok benne biztos, hogy nem lesz hidegpárna, hisz már tegnap biztosan volt, és gondolom azóta is van inverziós réteg, ami alatt folyamatosan hûl a levegõ. Ma mi épphogy fölé mentünk a fagypontnak. Ez számomra azt jelenti, hogy nem lesz tavaszias idõjárás abban az esetben sem, ha rajtunk alakulna ki az AC-híd.
Ebben a helyzetben eléggé képtelenségnek tartom, hogy úgy alakuljon ki az AC-híd (ha kialakul), hogy a hideg levegõ északkelet felé visszahúzódjon. Ehhez skandináv ciklon kéne, aminek nem nagyon látom esélyét. Ellenkezõ esetben azonban a hideg délnyugat felé indulna el, a meleggel akarna keveredni-cserélõdni, ami normális is. Ehhez fekete-tengeri, vagy mediterrán ciklonok kellenek. Ennek következménye lenne, hogy az AC-híd északabbra alakuljon ki.
Szóval annak ellenére, hogy a modellek azt mutatják, hogy akár fölöttünk is kialakulhat /ebben így igazad is van/, én személy szerint ennek nem tartom nagy esélyét. Erre pedig az lehet bizonyíték a holnapra esedékes csapadékok megjelenése a modelleken, illetve ezzel összefüggésben, hogy a mediterrán térségtõl északabbra is kialakulhatnak már a modellek szerint ciklonális görbületek (ld. még: met4ever), amik 3 napja nem voltak még ott.
Sõt! Ha netán rajtunk alakulna ki az AC-híd, akkor sem vagyok benne biztos, hogy nem lesz hidegpárna, hisz már tegnap biztosan volt, és gondolom azóta is van inverziós réteg, ami alatt folyamatosan hûl a levegõ. Ma mi épphogy fölé mentünk a fagypontnak. Ez számomra azt jelenti, hogy nem lesz tavaszias idõjárás abban az esetben sem, ha rajtunk alakulna ki az AC-híd.
A GFS nagyon gyakran vizionált ránk húzódó AC-t, amit egy belsõ-skandináv nyomásfáklyával Link és budapesti nyomásfáklyával Link támasztanék alá. Ezen felül ott van még a dél-brit régió: Link ahol blokkoló AC képzõdhet. Azaz a hatalmas AC-híd felettünk is végezheti, ez viszont januárban hidegpárnát, most kellemes, egész kora tavaszias idõt is tartogathat. Egy anticiklonos -5 környéki T850-nek már köze sem lenne a télhez, de még a télies idõjárás is csak jóindulattal. Persze elég 1-200 km-rel É-abbra lévõ AC-híd és olyat borulhat az egész, hogy országos terítés is lehet hó terén. Zseniális, különleges idõszak és rosszul nem lehet kijönni belõle!
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#26565)
Es a friss 00 UTC-s ECMWF futasban is: Link
Mind az operativben, mind pedig az ens. atlagban. Mindkettoben delre mediterran ciklonnal...
Kozben mara tovabb csokken a Tmax. Jol indulunk neki a holnap kezdodo magassagi enyhulesnek.
Mind az operativben, mind pedig az ens. atlagban. Mindkettoben delre mediterran ciklonnal...
Kozben mara tovabb csokken a Tmax. Jol indulunk neki a holnap kezdodo magassagi enyhulesnek.
Az ECMWF tegnap esti futását végignézve nagyon hasonló következtetésekre jutottam, meg is írtam a társalgóban. A blokkoló AC délkeletre mozdul ugyan, de nem gyengül, sõt. Skandinávia nyugati részén csökken ugyan a légnyomás, de nem azért, mert a zonalitáshoz tartozó ciklonok érik el -hanem, mert a délkeletre mozduló AC hátoldalán alacsonyabb izobárok nyomulnak arra a területre. A Kárpát-medence viszont az erõs orosz AC hatása alatt maradna, ez további keleti hidegbeszivárgást, átlagnál hidegebb (sõt vastag hótakaró esetén jóval hidegebb) idõjárást jelentene nálunk febr.25. után is.
Nagyon érdekes folytatást vázol fel - eltérõ részletekkel, de szinte megegyezõ végkifejlet mellett - a GEM és az ECM. A blokkoló hideg AC ugyan várhatóan pár száz km-rel keletebbre húzódik, blokkoåó hatása viszont továbbra is érvényesül, így a nyugat felõl érkezõ ciklonok délebbi pályára szorulnak és peremciklonként (ECM-verzió), vagy peremciklonból mediterrán ciklonná átalakulván (GEM), délkelet felé mozdulnak el. Mindkét helyzet nem kevés havat tartogat(hat) a tarsolyában! 
Az azori AC ezt követõen összekapcsolódhat az immár Kelet-Európa felett elhelyezkedõ egykori skandináv anticiklonnal, így egy Voejkov, vagy arra hajazó hatalmas AC-híd jönne létre, kiterjedt északkeleti kontinentális hideg áramlással kontinensünk nagy részén. Amennyiben 20-23-a között nagyobb mennyiségû hó vezetné be ezt a késõ téli idõszakot, bizony akár jócskán március elsõ felébe benyúló, elhúzódó, kemény éjszakai fagyokkal kísért periódus, az idei szezon harmadik HRHI-ja is bõven az esélyes forgatókönyvek között szerepel. A csillagászati tél utolsó harmadának egy része (lehet, hogy jó része?) tehát hamisítatlan téli idõ jegyében telhet. Ezen csupán a¼ újra beinduló zonalitás vagy egy tartós ciklon elõoldali helyzet változtathatna, de egyelõre én egyiknek sem vélem felfedezni a nyomát a modellfutásokban, így nálam a késõ téli, akár hetekig tartó periódus a befutó.
Az azori AC ezt követõen összekapcsolódhat az immár Kelet-Európa felett elhelyezkedõ egykori skandináv anticiklonnal, így egy Voejkov, vagy arra hajazó hatalmas AC-híd jönne létre, kiterjedt északkeleti kontinentális hideg áramlással kontinensünk nagy részén. Amennyiben 20-23-a között nagyobb mennyiségû hó vezetné be ezt a késõ téli idõszakot, bizony akár jócskán március elsõ felébe benyúló, elhúzódó, kemény éjszakai fagyokkal kísért periódus, az idei szezon harmadik HRHI-ja is bõven az esélyes forgatókönyvek között szerepel. A csillagászati tél utolsó harmadának egy része (lehet, hogy jó része?) tehát hamisítatlan téli idõ jegyében telhet. Ezen csupán a¼ újra beinduló zonalitás vagy egy tartós ciklon elõoldali helyzet változtathatna, de egyelõre én egyiknek sem vélem felfedezni a nyomát a modellfutásokban, így nálam a késõ téli, akár hetekig tartó periódus a befutó.
Az elozo hetvegen a medencebe bearamlott hideg levego "ulepedese" folyamatban van. Ez jol latszik a tegnaphoz kepest csokkeno Tmax-okon is (a tegnapi +1,+5 fokos Tmax utan ma -1,+3 fok jellemzo, leginkabb kevessel 0 fok felett), de sokatmondo a ma 12 UTC-s bp-i felszallas is: Link
Kb 850 hPa-nal kezdodik egy meg nem tul vastag inverzio. Efelett eszaknyugati az aramlas, mig ezalatt, mar teljesen elvallva a magasabb retegektol keleties aramlas jellemzo. Erre az also, hideg legretegre fog majd felsiklani az enyhe levego delnyugatrol, es ha megmarad az also legreteg mar most is tapasztalhato elvalasa a felsobb retegektol, akkor nem lesz jelentos lekeveredes, igy 0, +1 fokos T850 eseten is lehet majd havazas. (ha pedig vastagabb legreteg lesz pozitiv homerskletu az inverzio felett, akkor havas eso, fagyott eso, onos eso, eso az egyeb viszonyoktol fuggoen...)
Kb 850 hPa-nal kezdodik egy meg nem tul vastag inverzio. Efelett eszaknyugati az aramlas, mig ezalatt, mar teljesen elvallva a magasabb retegektol keleties aramlas jellemzo. Erre az also, hideg legretegre fog majd felsiklani az enyhe levego delnyugatrol, es ha megmarad az also legreteg mar most is tapasztalhato elvalasa a felsobb retegektol, akkor nem lesz jelentos lekeveredes, igy 0, +1 fokos T850 eseten is lehet majd havazas. (ha pedig vastagabb legreteg lesz pozitiv homerskletu az inverzio felett, akkor havas eso, fagyott eso, onos eso, eso az egyeb viszonyoktol fuggoen...)
Ez az egyik eset, amire emlékszem, a másik 1973-ban volt. A gyakoriság ebbõl jól látszik.
Egy tipikus száraz nagy hidegre emlékszem -bár ez inkább visszatekintõ, ezért elnézést is kérek érte-, 1991 januárjának végén. Akkor egy kifejezetten enyhe, már-már meleg január végi nap után (28.) rendkívül drasztikus lehûlés vette kezdetét, két nap leforgása alatt közel 15-20 fokot esett vissza a hõmérséklet (igazi, "vegytiszta" kontinentális hidegelárasztás volt). Emlékszem, hogy az OMSZ-es elõrejelzések nem szóltak másról, mint -15, -20 fokos éjszakákról (a hómentes felszínek ellenére), és ált. -3, -8 fokos nappalokról. Bár ezt a nagy hideget tetemes mennyiségû hóesés követte (Budapesten kb. 40 cm hó esett le febr. 8-9-én), de ez egy átmeneti enyhülésnek volt köszönhetõ, amit egy mediterrán ciklon okozott...
"Növöget" a skandi AC, középpontjában már megjelent az 1035 hpa-s izobár is. Tõle keletre az egyik állomás -37 fokot mért ma, ez sem hagyható figyelmen kívül. Az atlanti ciklonok továbbra is erõsek, de egyhelyben "topognak" (a napokban tényleg volt retrográd mozgás is). A fenti AC és a keleteurópai ciklon közös áramlási rendszerében a felgyülemlett hideg elárasztja a tõlünk északra és keletre fekvõ területeket. A gyors hátoldali áramlás valóban keletre esik Közép-Európától, ennek ellenére a hideg eljutott az Északi-Kárpátokig, mondhatni, a "küszöbön áll".
Úgy tûnik, az atlanti ciklontevékenységgel egy idõre csak mint mediterrán ciklon generáló tényezõvel kell, hogy számoljunk.(az alacsony nyomású terület már Észak-Afrika nyugati részéig ér le, ezzel párhuzamosan az azori AC visszahúzódott a kontinens centrumából.)
Nagyon jelentõs makroszinoptikai változás ez az elmúlt (január elejével kezdõdõ)
idõszakhoz képest. Úgy tûnik, mintha valamennyit visszaléptünk volna a régi idõjárási éra felé, azzal a különbséggel, hogy most skandi AC a blokkoló, nem brit.
Mi következhet mindebbõl a mi idõjárásunkra nézve? Azt könnyebb megmondani, hogy mi nem: hosszan tartó tavaszias idõszak, idõ elõtt jött koratavasz biztos nem. Ezt az északeurópai hideg és a mediterrán ciklontevékenység kettõse szinte kizárja. Ezt leszámítva a fagypont körüli, hószegény "szöszmötölésektõl" a nagyhavas, farkasordító idõjárásig terjedõ skálában kell gondolkodnunk. Könnyû lenne azt mondani, hogy valami "köztes" kimenetel a legvalószínûbb. Könnyû, de nem biztos, hogy helytálló. A mediterrán ciklontevékenység mindenesetre kulcsa lesz az egésznek. Jelenleg nincs valamire való ciklon a Mediterráneumban, de könnyen lehet, ez csak átmeneti állapot. Most nagyon célszerû lesz dél felé is nyitva tartani a szemünket. A szerdától esedékes T850 emelkedés akár még jól is jöhet annak a számára, aki a havat szereti. Kissé még mindig "lagymatag" a légkör, és látványos dolgokhoz azért felgyorsult légmozgások, mélyebbre süllyedt légnyomás szükséges.
Ha tõlünk dny-ra kimélyülne a ciklon, az persze "felhúzná" hozzánk az enyhe levegõt, de a hátoldal rövidesen rapidan ránk dönthetné a Kárpátokon kívüli hideget, s akkor nagy lenne a valószínûsége számottevõ havazásnak is.
A hóesés témájához még annyit, hogy hosszas megfigyeléseim szerint elég jó korreláció van a kibontakozó hideghullám komolysága, és a lehulló hómennyiség között. Ha a hideg "komolyan gondolja" a dolgot, rendszerint tisztességes havazás is van. Ellenkezõleg: ha nagyon nem akar havazni, az mindig felveti, hogy nem lesz erõs, tartós lehûlés.(A száraz nagy hidegre is vannak példák, de ez kifejezetten ritka)
Persze itt megjelenik a "tyúk-tojás" problematika: azért esett sok hó, mert nagy hideg készült jönni, vagy ellenkezõleg: a vastag hótakaró miatti erõs lehûlés tette zorddá az idõt.
Úgy tûnik, az atlanti ciklontevékenységgel egy idõre csak mint mediterrán ciklon generáló tényezõvel kell, hogy számoljunk.(az alacsony nyomású terület már Észak-Afrika nyugati részéig ér le, ezzel párhuzamosan az azori AC visszahúzódott a kontinens centrumából.)
Nagyon jelentõs makroszinoptikai változás ez az elmúlt (január elejével kezdõdõ)
idõszakhoz képest. Úgy tûnik, mintha valamennyit visszaléptünk volna a régi idõjárási éra felé, azzal a különbséggel, hogy most skandi AC a blokkoló, nem brit.
Mi következhet mindebbõl a mi idõjárásunkra nézve? Azt könnyebb megmondani, hogy mi nem: hosszan tartó tavaszias idõszak, idõ elõtt jött koratavasz biztos nem. Ezt az északeurópai hideg és a mediterrán ciklontevékenység kettõse szinte kizárja. Ezt leszámítva a fagypont körüli, hószegény "szöszmötölésektõl" a nagyhavas, farkasordító idõjárásig terjedõ skálában kell gondolkodnunk. Könnyû lenne azt mondani, hogy valami "köztes" kimenetel a legvalószínûbb. Könnyû, de nem biztos, hogy helytálló. A mediterrán ciklontevékenység mindenesetre kulcsa lesz az egésznek. Jelenleg nincs valamire való ciklon a Mediterráneumban, de könnyen lehet, ez csak átmeneti állapot. Most nagyon célszerû lesz dél felé is nyitva tartani a szemünket. A szerdától esedékes T850 emelkedés akár még jól is jöhet annak a számára, aki a havat szereti. Kissé még mindig "lagymatag" a légkör, és látványos dolgokhoz azért felgyorsult légmozgások, mélyebbre süllyedt légnyomás szükséges.
Ha tõlünk dny-ra kimélyülne a ciklon, az persze "felhúzná" hozzánk az enyhe levegõt, de a hátoldal rövidesen rapidan ránk dönthetné a Kárpátokon kívüli hideget, s akkor nagy lenne a valószínûsége számottevõ havazásnak is.
A hóesés témájához még annyit, hogy hosszas megfigyeléseim szerint elég jó korreláció van a kibontakozó hideghullám komolysága, és a lehulló hómennyiség között. Ha a hideg "komolyan gondolja" a dolgot, rendszerint tisztességes havazás is van. Ellenkezõleg: ha nagyon nem akar havazni, az mindig felveti, hogy nem lesz erõs, tartós lehûlés.(A száraz nagy hidegre is vannak példák, de ez kifejezetten ritka)
Persze itt megjelenik a "tyúk-tojás" problematika: azért esett sok hó, mert nagy hideg készült jönni, vagy ellenkezõleg: a vastag hótakaró miatti erõs lehûlés tette zorddá az idõt.
Valóban a beenyhülés (ezzel számolni kell,délen szerintem is esélyes) határa bizonytalanná teszi az egészet, de én mindig a legfrissebb adatokat,képeket nézem, a modellek futásai legalább fél napos adatokból dolgoznak.Perpill Rómában és Madridban 4 fok, Palermoban 6 fok van. Szerintem a Mediterrán ilyenkorra már annyira lehûl, hogy nem tud olyan brutális enyheséget hozni onnan egy ciklon (ha nem bika erõs,mint már volt rá példa akár 960-980-al)mint decemberben vagy januárban.A kelet-európai hideg is február elején még ereje fénykorában van.A februári közép csak azért nem hidegebb nálunk a decembernél,mert a napállás magasabb,ha süt akkor erõsebben melegít.De ha nem süt,sokkal hidegebb van.Most a Skandináv-hg.,Kárpátok és a Fekete-t.partja a határa a brutál hidegnek.Már Lengyelo. és Románia -5-10 fokok,Ukrajna -15 körül,Skandinávia és Oroszo. pedig -20-40-ig lehûlt. A makacs orosz ciklon ontja már délebbre is a havat és pumpálja a hideget a Kárpátok felé.A télen még ilyen hidegbázis nem volt.A medi ciklonok szerintem hoznak enyheséget,de nem lesz délnyugati,inkább keleties áramlás felettünk.Valóban nem a ciklonközpont fog csapadékot adni nálunk,hanem felsiklások,torlódások és konvergenciák sorozata.Éppen ezért lesz a hó túlsúlyban, mert a két légtömeg közül egyik sem fog felettünk triumfálni,csak folyamatos háborúzgatásuk tart egy hétig.Ha az AC hidege gyõzne,akkor lenne 2 centi hó mellett -15 fok átlagban,mint 2006-ban.Ha egy medi jönne,akkor brutál vegyes csapadék lenne 2 napig aztán esetleg enyhülés és olvadás,ahol lesz belõle egy kis hótakaró. Egyiktõl sem örömködne senki, de az elõzõ változat 1-2 hét szép télzárást hozhatna. Aztán márciusban jöjjön a tavasz !
Szó mi szó, az említett elõoldali megenyhülés (szerda-csüt-péntek) nagyon kritikus. Ha csak 850 környékén történne, akkor még az sem lenne baj, ha az ország nagy részén kevéssel 0°C fölé menne a hõmérséklet. Átkeverés hiányában ez nem érvényesülne az alsó légrétegekben, így azok maradhatnának kevéssel 0°C alatt, kivéve a felszíni T-ket napközben. Így a csapadék még könnyen áthûthetné a 850 körüli pozitív (nem túl vastag!) légréteget, majd pedig a felszín közeli levegõt is lehûthetné.
Ha erõsebb az elõoldali megenyhülés és/vagy átkeveréssel érkezik, akkor persze simán az esõ felé billen a mérleg, és aztán, ahogy írod, csak lassan mehetne át a csapadék a hidegbeáramlással hóba.
Az elõzõ hozzászólásomban feltételeztem, hogy a hétvégi hidegfront után beáramló hideg levegõnek elég a 3-4 nap az elõoldali enyhülés elõtt ahhoz, hogy "megülepedjen", és erre mintegy majd felsiklik az enyhe levegõ 850 környékén, és nem igazán tud majd lekeveredni, illetve a 850 hPa körüli enyhülés mértéke sem lesz túl jelentõs.
Ehhez képest a friss 12 UTC-s ECMWF ens. átlag IS kicsit erõsítette az enyhülés mértékét, és a modell szerint esély van arra is, hogy az alsó légrétegekben is érvényesüljön az enyhülés valamelyest.
Így ez alapján is csökkentek az esélyek, viszont az alsóbb légrétegek beenyhülésében koránt sem vagyok biztos annyira, mint amennyire a modellek várják, és ez azért bonyolíthatja a dolgot. Itt van még aztán a csapadékhûtés kérdése, ha elég alacsony lesz a harmatpont...
Az korántsem baj, ha a modellek nem látnak csapadékot már a hidegbeszivárgásos összeáramlásos idõszakban, mert szerencsére még nem minden folyamatot tudnak leírni, így pl. akkor is lehet csapadék ha nem várják
Ha erõsebb az elõoldali megenyhülés és/vagy átkeveréssel érkezik, akkor persze simán az esõ felé billen a mérleg, és aztán, ahogy írod, csak lassan mehetne át a csapadék a hidegbeáramlással hóba.
Az elõzõ hozzászólásomban feltételeztem, hogy a hétvégi hidegfront után beáramló hideg levegõnek elég a 3-4 nap az elõoldali enyhülés elõtt ahhoz, hogy "megülepedjen", és erre mintegy majd felsiklik az enyhe levegõ 850 környékén, és nem igazán tud majd lekeveredni, illetve a 850 hPa körüli enyhülés mértéke sem lesz túl jelentõs.
Ehhez képest a friss 12 UTC-s ECMWF ens. átlag IS kicsit erõsítette az enyhülés mértékét, és a modell szerint esély van arra is, hogy az alsó légrétegekben is érvényesüljön az enyhülés valamelyest.
Így ez alapján is csökkentek az esélyek, viszont az alsóbb légrétegek beenyhülésében koránt sem vagyok biztos annyira, mint amennyire a modellek várják, és ez azért bonyolíthatja a dolgot. Itt van még aztán a csapadékhûtés kérdése, ha elég alacsony lesz a harmatpont...
Az korántsem baj, ha a modellek nem látnak csapadékot már a hidegbeszivárgásos összeáramlásos idõszakban, mert szerencsére még nem minden folyamatot tudnak leírni, így pl. akkor is lehet csapadék ha nem várják
Az a baj, hogy az elõoldal olyan mértékû enyheséget szállít fölénk, ami könnyen az egész országot pozitívba viheti ( Link ), innen pedig a hátoldalra kerülés + intenzív csapi lehetne csak hóban végzõdõ történet. Erre pedig nagyon kevés az esély, mert addigra a modellek szerint elfogy a csapadék és gyors hidegelárasztás sem lesz - éppen ma említettem a mettársalgóban a lehetséges "bárikus pattot", azaz a ciklonáris görbület, ahogy Te írod. Annyi esélyünk van, hogy ilyenkor valóban jóval magasabb a csapadékhajlam, mint egyébként (alacsony a nyomás is), így egy karácsony környéki beragadó csapi is lehet talán itt-ott. Amire én esélyt látok, az a kezdeti havazás, ha jó napszakra esik, akkor szép havas, fehér tájakat lehet majd fotózni az ország ÉK-i harmadán. Utána ebbõl a síkvidék nagy részén esõre számítok... Ezt nem egy modell vagy ENS állapot adta, hanem napokon át sok-sok GFS és ECM (illetve most már GEm GME NGP stb.) futás. Nyilván volt egy-két kedvezõbb verzió (és egy-két latolgató, aki elhitte, majd késõbb a modellek pontatlanságának alapjául szolgáltatta, ahelyett, hogy... mindegy is) - de volt egy-két szörnyû felállás is. Ilyen szerintem a 12Z futás a GFS részérõl, ez lenyomja az összes modellt, még Budapestre is +2 fölé viszi a T850-et, ezt azért sokallnám én is. Lassan itt a 18Z, meglátjuk.
Még valami: Addig nem lesz talajmenti szivárgás, amíg nem kerülünk a hátoldalra (azaz az AC és a medi hátoldalának közös áramlásába), akkor viszont gyorsan szárad a levegõ, ahogy írod - ez viszont így pont, hogy nehezen jár csapadékkal - Link a GFS ENS egy tagja sem lát belõle semmit (vagyis hát nem sokat).
Még valami: Addig nem lesz talajmenti szivárgás, amíg nem kerülünk a hátoldalra (azaz az AC és a medi hátoldalának közös áramlásába), akkor viszont gyorsan szárad a levegõ, ahogy írod - ez viszont így pont, hogy nehezen jár csapadékkal - Link a GFS ENS egy tagja sem lát belõle semmit (vagyis hát nem sokat).
Jó kis elemzés, köszönjük Ebben a mondatban a link végére becsúszott egy vesszõ, azt vedd ki, ha még bírod, ha nem, akkor egy moderátor segítségét kérjük: "Szombatra középpontjával már Görögország felett valószínûsíti az 50 ens. tag átlaga: Link míg a Kárpát-medence fölött..."
[megtörtént. - witch]
Ebben a mondatban a link végére becsúszott egy vesszõ, azt vedd ki, ha még bírod, ha nem, akkor egy moderátor segítségét kérjük: "Szombatra középpontjával már Görögország felett valószínûsíti az 50 ens. tag átlaga: Link míg a Kárpát-medence fölött..." [megtörtént. - witch]
Egyetértve Bakonyvár "víziójával" egy kis megvilágítás a ma 00 UTC-s ECMWF ensemble átlag mezõk segítségével:
A skandináv anticiklon legalább 1 hétig való fennállása már valóban eldöntöttnek néz ki, így szemünket a mediterrán térség ciklonális aktivitása felé fordíthatjuk...
Szerdára az atlanti ciklon peremén Franciaországtól délre már peremciklon kezd kialakulni a Földközi-tenger felett: Link
Csütörtök 00 UTC-re: Link a peremciklon már közelebb ér a Kárpát-medencéhez, elõoldalán délnyugat felõl a magasban enyhe levegõ siklik fel az itt lévõ megülepedett hidegre, ami többfelé okozhat már csapadékot. A halmazállapot még kérdéses, de 850 hPa-on délen 0, északon -4°C körülinek jelzi az ens. átlag., úgyhogy ha nem lesz túl vastag a pozitív réteg, akkor akár még a 0°C-os T850-û helyeken is lehet hó (havas esõ, ónos esõ...)
Amennyiben persze vastagabb lesz a pozitív hõm. réteg, akkor az esõ felé billen fõleg a déli területeken a halmazállapot.
Péntekre: Link már teljes egészében kialakult a mediterrán ciklon önálló nyomásközépponttal, Korzikához közel. Ekkorra kicsit már 850 hPa-on is csökken a hõmérséklet csütörtökhöz képest, és ha hozzávesszük a felszínközeli keleti, észekkeleti áramlást, amely megcsapolja a Kárpátokon túli nagyon hideg levegõt, akkor a csapadék halmazállapota egyre inkább szilárd lehet már a déli országrészben is.
A skandináv anticiklon stabilan a helyén marad, ezért a mediterrán ciklon nem tud a Kárpát-medence irányába elmozdulni, csak kelet felé. Szombatra középpontjával már Görögország felett valószínûsíti az 50 ens. tag átlaga: Link , míg a Kárpát-medence fölött az anticiklon déli peremén jellegzetes ciklnális görbület kezd kialakulni, ami a medencében összeáramlást és havazást eredményezhet.
A hideg levegõ fokozatosan, lassan, északkeletrõl illetve a Kárpátokat megkerülve északnyugatról szivárog be a Kárpát-medencébe, ami az összeáramlást és az ezáltal kiváltott csapadék tartósságát elõsegítheti. Vasárnap 00 UTC-re: Link a tényleges mediterrán ciklon már messze jár törökország felett, miközben az anticiklon peremén még mindig ciklonális görbület és egy kis alacsonynyomású középpont látható felettünk.
A vázolt kép nem sokat változna a következõ hét elsõ napjaiban sem, hétfõ: Link kedd: Link szerda: Link
A ciklonközéépntok messze délen, délkeleten vannak, miközben a Kárpátokat körülfolyó hideg levegõ keltette konvergencia sajtolhatja tovább kifelé a nedvességet a levegõbõl a medencében.
Összességében tehát a ma 00 UTC-s ECMWF ensemble átlag alapján (ami vélhetõleg az ens. tagok túlnyomó részének véleményével egyezik meg ezesetben), a hét második felétõl több napos, ismétlõdõ csapadék alakulhat ki az anticiklon déli peremén, ami a kezdeti esetleges vegyes halmazállapot után egyre inkább havazásnak tûnik az ország egészén.
Az intenzitás (kisebb korzeteket és idõszakokat kivéve) valószínûleg nem lesz túl erõs, de a tartósság okán többfelé akár jelentõs hóréteg is kilakulhat, amit a talajon érkezõ fagyos levegõ is erõsen támogat.
(Úgy látom nem mûködik még az új oldalon a linkek tükrözése, ezért elvesznek hamar a belinkelt ábrák. Így kénytelen voltam kimenteni a képeket és ezeket belinkelni...)
A skandináv anticiklon legalább 1 hétig való fennállása már valóban eldöntöttnek néz ki, így szemünket a mediterrán térség ciklonális aktivitása felé fordíthatjuk...
Szerdára az atlanti ciklon peremén Franciaországtól délre már peremciklon kezd kialakulni a Földközi-tenger felett: Link
Csütörtök 00 UTC-re: Link a peremciklon már közelebb ér a Kárpát-medencéhez, elõoldalán délnyugat felõl a magasban enyhe levegõ siklik fel az itt lévõ megülepedett hidegre, ami többfelé okozhat már csapadékot. A halmazállapot még kérdéses, de 850 hPa-on délen 0, északon -4°C körülinek jelzi az ens. átlag., úgyhogy ha nem lesz túl vastag a pozitív réteg, akkor akár még a 0°C-os T850-û helyeken is lehet hó (havas esõ, ónos esõ...)
Amennyiben persze vastagabb lesz a pozitív hõm. réteg, akkor az esõ felé billen fõleg a déli területeken a halmazállapot.
Péntekre: Link már teljes egészében kialakult a mediterrán ciklon önálló nyomásközépponttal, Korzikához közel. Ekkorra kicsit már 850 hPa-on is csökken a hõmérséklet csütörtökhöz képest, és ha hozzávesszük a felszínközeli keleti, észekkeleti áramlást, amely megcsapolja a Kárpátokon túli nagyon hideg levegõt, akkor a csapadék halmazállapota egyre inkább szilárd lehet már a déli országrészben is.
A skandináv anticiklon stabilan a helyén marad, ezért a mediterrán ciklon nem tud a Kárpát-medence irányába elmozdulni, csak kelet felé. Szombatra középpontjával már Görögország felett valószínûsíti az 50 ens. tag átlaga: Link , míg a Kárpát-medence fölött az anticiklon déli peremén jellegzetes ciklnális görbület kezd kialakulni, ami a medencében összeáramlást és havazást eredményezhet.
A hideg levegõ fokozatosan, lassan, északkeletrõl illetve a Kárpátokat megkerülve északnyugatról szivárog be a Kárpát-medencébe, ami az összeáramlást és az ezáltal kiváltott csapadék tartósságát elõsegítheti. Vasárnap 00 UTC-re: Link a tényleges mediterrán ciklon már messze jár törökország felett, miközben az anticiklon peremén még mindig ciklonális görbület és egy kis alacsonynyomású középpont látható felettünk.
A vázolt kép nem sokat változna a következõ hét elsõ napjaiban sem, hétfõ: Link kedd: Link szerda: Link
A ciklonközéépntok messze délen, délkeleten vannak, miközben a Kárpátokat körülfolyó hideg levegõ keltette konvergencia sajtolhatja tovább kifelé a nedvességet a levegõbõl a medencében.
Összességében tehát a ma 00 UTC-s ECMWF ensemble átlag alapján (ami vélhetõleg az ens. tagok túlnyomó részének véleményével egyezik meg ezesetben), a hét második felétõl több napos, ismétlõdõ csapadék alakulhat ki az anticiklon déli peremén, ami a kezdeti esetleges vegyes halmazállapot után egyre inkább havazásnak tûnik az ország egészén.
Az intenzitás (kisebb korzeteket és idõszakokat kivéve) valószínûleg nem lesz túl erõs, de a tartósság okán többfelé akár jelentõs hóréteg is kilakulhat, amit a talajon érkezõ fagyos levegõ is erõsen támogat.
(Úgy látom nem mûködik még az új oldalon a linkek tükrözése, ezért elvesznek hamar a belinkelt ábrák. Így kénytelen voltam kimenteni a képeket és ezeket belinkelni...)
A GFS nagyon ragaszkodik a kövér skandi AC-hez ( Link ), szemben a tagokkal: Link Addig egyik sem kecsegtet komoly hóeséllyel, amíg felénk is tolódik, ennek esélye pedig egészen komoly Link . A konvergenciás-összeáramlásos-hidegcseppes havazások már nem fognak megmaradni hosszabb távon, mint januárban vagy esetleg decemberben, hiszen napközben azért olvadozgat majd. Cserébe egy ránk telepedõ AC kellemes T2m-ehez hoz nappal, éjjel viszont még csípni fog a fagy (lévén szivárgó, talaj menti hideg is jöhet). Link (Balaton környéke kb.) Egy -10-et is közelítõ T2m min, és +5 feletti Tmax könnyen meglehet az ország nagy részén, ha valóban létrejön a skandi AC híd, vagy inkább pajzs, maximum nem ilyen táposan: Link Kevésbé változékony idõ felé tendál most a GFS a Kárpát-medencét illetõen.
Szerintem a legújabb analíziseken és a mûholdakon jól látszik,hogy a szokatlanul mély (940 körüli) atlanti szörnyek retrográd mozgást vettek fel.Nem hogy kelet felé tartanának, hanem É, sõt Ény,vagyis Grönland felé.A frontálzónáik csak arra jók,hogy egy kis lefûzõdéssel Közép-Európában felhõs,kissé enyhülõ és csapadékos idõt okozzanak.A Grönlandtól Mauritániáig nyúló front meg csak kinyúlik és majd szétszakad és déli felén egy ciklon lesz.Valójában a skandi AC eldõlt, hogy triumfál a ciklonok felett, magyarul megtízóraizza a zonalitást.Már csak az a kérdés,hogy a jövõ héten jövõ Med mennyire kever ránk enyhe levegõt,vagyis a hó vagy az esõ kerül túlsúlyba.Mivel a hidegbázis erõs, erõsödik felettünk a keleties áramlás, én egy a télen egyedülálló esélyt látok egy országos,az utóbbi 1-2 évben nem tapasztalt méretû havazásra. 
Ez a Barents-tengeri AC felõl nyúlik le, ha végig pörgetem, de igazad lehet. Bár ez a futás nem kicsit nyugatra viszi Izlandról a ciklonokat. Bennem az volt, hogy a Norvég-tengeren a zonalitás még úgy ahogy erõs lesz. Nem tudom, hogy az izlandi ciklonaktivitás valóban ennyire gyengül-e. Most úgy tûnik, igen: Link . Így az AC a hegyekig elnyúlhat simán. Mondom, még átnézem részletesen a futásokat, de szerintem holnap délelõtt a 0Z-seket. Most már azért csak el kéne indulni a bálba, ami 8-kor kezdõdött
Jó okfejtés.
A kiterjedt hótakaró és a felette kialakuló hideg levegõ hosszabb távon egy öngerjesztõ folyamat révén egyre magasabbra törõ anticiklonális mezõt alakít ki, ez Szibériában a leggyakoribb, szinte általános, kontinensünkön (az orosz-síkon és Skandináviában) több feltétel egyezése kell ehhez.
Ez az egészt neveztük el triviálisan hûtõszekrény-effetusnak.
Ezt erõs atlanti áramlás felszámolhatja, ám ha ez átmenti, azonnal újra képzõdik, és a zavarmenetes állapot hosszától függõen erõsödik.
Ezeket a folyamatokat a modellek csak közvetett módon érzékelik, emiatt jogos észrevételed, hogy ingáznak.
Ahogy egy általános Ac-gerinc kialakulása elõtt jó néhány nappal, az akkori bizonytalansághoz hasonlóan.
Ez most iskolapéldához méltó módon zajlik, emiatt engedjük meg mostanában néhányan, a fenti tényezõkkel is kalkulálók - a bizonytalanság ellenére - a biztosabb körvonalazást.
A kiterjedt hótakaró és a felette kialakuló hideg levegõ hosszabb távon egy öngerjesztõ folyamat révén egyre magasabbra törõ anticiklonális mezõt alakít ki, ez Szibériában a leggyakoribb, szinte általános, kontinensünkön (az orosz-síkon és Skandináviában) több feltétel egyezése kell ehhez.
Ez az egészt neveztük el triviálisan hûtõszekrény-effetusnak.
Ezt erõs atlanti áramlás felszámolhatja, ám ha ez átmenti, azonnal újra képzõdik, és a zavarmenetes állapot hosszától függõen erõsödik.
Ezeket a folyamatokat a modellek csak közvetett módon érzékelik, emiatt jogos észrevételed, hogy ingáznak.
Ahogy egy általános Ac-gerinc kialakulása elõtt jó néhány nappal, az akkori bizonytalansághoz hasonlóan.
Ez most iskolapéldához méltó módon zajlik, emiatt engedjük meg mostanában néhányan, a fenti tényezõkkel is kalkulálók - a bizonytalanság ellenére - a biztosabb körvonalazást.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Lehűlés és csapadék is érkezik
Időjárás-változás | 2025-08-19 12:51
Szabályzat