Külföldi időjárási események
Elképesztõen szép!
Érdekes, hogy szinte az összes zivatarnál milyen száraznak tûnik a levegõ és milyen tiszta kék az ég, mintha mindegyik front utáni helyzet lenne.
Illetve nem tûnnek nagyon magasnak a cellák.
Érdekes, hogy szinte az összes zivatarnál milyen száraznak tûnik a levegõ és milyen tiszta kék az ég, mintha mindegyik front utáni helyzet lenne.
Illetve nem tûnnek nagyon magasnak a cellák.
Jó kis time lapse-okból összeállított videó Arizonából, tele látványos zivatarokkal: Link

Vasárnap késõ délután a vihar elõtt talán alig 1 órával jártam Graz környékén, komor, brutális égkép volt Deutschlandsbergtõl - egészen az osztrák - magyar határig, habár Graz on nem utaztam át, de a környékén igen.
A kérdésnek azért nincs sok értelme, mert a város és falu megkülönböztetése szubjektív. Norvégiában végképp, az itteni közigazgatásban minden önkormányzat egyenrangú. (A kisebb településeket persze összevonják egymással vagy a közeli nagyobb várossal.) Hammerfest durván 7500 fõs, Longyearbyen 2000-es. Hammerfestnél kicsit északabbra létezik még Szibériában az 5000 fõs Tyikszi - ha az emeletes házaktól lesz egy település város, akkor õ a nyerõ: Link
Nagyon szép hely, utána olvastam.
Állítólag város, eddig én úgy tanultam hogy a legészakibb város Hammerfest. Eszerint már nem?
Link
Állítólag város, eddig én úgy tanultam hogy a legészakibb város Hammerfest. Eszerint már nem?
Link
Akit esetleg érdekelnek a tegnapi horvát események, egy nagyon részletes beszámolót olvashat, igaz nem magyar nyelven, de az ábrák, fotók, videók alapján minden nagyon jól megérthetõ. Link
Lassanként levonul rólatok az ITCZ leszálló ága és teret nyernek majd a mediciklonok.

Mostanra már szinte teljesen konvektív, frontmentes ciklon lett belõle: Link
A vízgõz tartományú mûholdképen nagyon látványos kis örvények vannak körülötte: Link
Ez azért lehet fontos (és kedvezõ), mivel ezek valószínûleg elõsegítik a magassági szétáramlás kialakulását a ciklon felett. Hasonlóak voltak anno Vince körül is: Link
Több modell egyébként számol egy másik peremciklon kialakulásával is ettõl nem sokkal délre, mely szintén (szub)trópusi jellegûvé alakulhat.
A vízgõz tartományú mûholdképen nagyon látványos kis örvények vannak körülötte: Link

Ez azért lehet fontos (és kedvezõ), mivel ezek valószínûleg elõsegítik a magassági szétáramlás kialakulását a ciklon felett. Hasonlóak voltak anno Vince körül is: Link
Több modell egyébként számol egy másik peremciklon kialakulásával is ettõl nem sokkal délre, mely szintén (szub)trópusi jellegûvé alakulhat.
Beindult az õsz az Adriai-tengeren is.
Dolgozik a ciklon ott is.
Horvátországban és Szlovéniában a tengerparti részeken 80-110 mm csapadékot várnak mai napra.
(Horvátországban ez piros, Szlovéniában csak narancs riasztást ért).
Dolgozik a ciklon ott is.
Horvátországban és Szlovéniában a tengerparti részeken 80-110 mm csapadékot várnak mai napra.
(Horvátországban ez piros, Szlovéniában csak narancs riasztást ért).
A ciklon már szép konvektív lett, ahogy a modellek várták, és éppen most készül beleolvadni a nyugatról érkezõ hidegfrontba, amin pedig már látszik a hullámképzõdés: Link
A 91L Invest-nek köszönhetõen a trópusi modellek látóterébe beleesik ez a ciklon is: Link Link Egyértelmûen meleg magot ezek sem várnak (csak a HWRF, de az sem olyan hosszú ideig), viszont határozottan szimmetrikusnak (frontmentesnek) adják a ciklont, így a szubtrópusivá alakulás még mindig létrejöhet. Fõleg, hogy a legtöbb modell szerint a ciklon a kezdeti északra tolódás után visszatáncolhat kicsit délebbre, a valamelyest melegebb vizek fölé.
A 91L Invest-nek köszönhetõen a trópusi modellek látóterébe beleesik ez a ciklon is: Link Link Egyértelmûen meleg magot ezek sem várnak (csak a HWRF, de az sem olyan hosszú ideig), viszont határozottan szimmetrikusnak (frontmentesnek) adják a ciklont, így a szubtrópusivá alakulás még mindig létrejöhet. Fõleg, hogy a legtöbb modell szerint a ciklon a kezdeti északra tolódás után visszatáncolhat kicsit délebbre, a valamelyest melegebb vizek fölé.
A finnek egyébként Helsinkit épp ezért a latyak városának hívják, sokszor van ott pengeéles havazás, vizes, latyakos hóval.
Hát kicsit tartok a langymeleg Balti-tengertõl, de azért reménykedem

Remélhetöleg a locs-pocs és a "normális hó" határa épp nem Helsinkitöl 30 km-re északra fog húzódni

Bizonyos tekintetben még a tavalyi hurrikánszezonnál is gyengébb az idei, ugyanis eddig csak 4 névvel ellátott rendszer alakult ki, miközben tavaly ilyenkor már 6-nál tartottunk, ráadásul ezekben a napokban jött még további 3 (Gabrielle, Humberto, Ingrid), köztük az akkori két hurrikánnal. Idén viszont ebbõl a 4 rendszerbõl 3 hurrikán volt, és Arthur elérte a 2-es kategóriát is. Illetve ekkor a szárazföldet is érintette, míg tavaly csak trópusi viharok értek partot. Ez a tavalyi termés: Link Ez pedig az idei: Link
Ami idén szembetûnõbb, az az, hogy az Afrikából érkezõ trópusi hullámok mennyire fejlõdésképtelenek. Tavaly azért kialakult közülük néhány rövid életû trópusi vihar, illetve a Humberto hurrikán már az óceán keleti/középsõ térségében is, idén viszont amelyikbõl lett is trópusi ciklon, az is csak az óceán nyugati részén. Egyébként a szubtrópusi régió erõs aktivitása már 2012-ben is megfigyelhetõ volt, de akkor még jóval több ciklon és hurrikán alakult ki: Link Igazi Cape Verde szezon, amikor a déli térség volt aktív, utoljára 2011-ben, vagy még inkább 2010-ben volt. Link Link
Talán az Afrikát most elhagyó trópusi hullámból összejöhet majd egy klasszikus Cape Verde hurrikán, bár jelenleg nem adják olyan erõsnek a modellek: Link Link Mondjuk a tetõpontja jóval 120 óra után lehet majd, a GFS pl. csak a jövõ hét közepe után várja: Link
Ami idén szembetûnõbb, az az, hogy az Afrikából érkezõ trópusi hullámok mennyire fejlõdésképtelenek. Tavaly azért kialakult közülük néhány rövid életû trópusi vihar, illetve a Humberto hurrikán már az óceán keleti/középsõ térségében is, idén viszont amelyikbõl lett is trópusi ciklon, az is csak az óceán nyugati részén. Egyébként a szubtrópusi régió erõs aktivitása már 2012-ben is megfigyelhetõ volt, de akkor még jóval több ciklon és hurrikán alakult ki: Link Igazi Cape Verde szezon, amikor a déli térség volt aktív, utoljára 2011-ben, vagy még inkább 2010-ben volt. Link Link
Talán az Afrikát most elhagyó trópusi hullámból összejöhet majd egy klasszikus Cape Verde hurrikán, bár jelenleg nem adják olyan erõsnek a modellek: Link Link Mondjuk a tetõpontja jóval 120 óra után lehet majd, a GFS pl. csak a jövõ hét közepe után várja: Link
Itt limassolban semmi szokatlan nincs az idõjárásban, május 9.-e óta nem volt esõ, ez holnap kereken 4 hónapja lesz.
nyáron erre felé ez így megy
Azért hamarosan ennek is vége lesz, már a hétre is pedzegetnek a modellek zivatart. Igaz, sokat nem tennék rá, hogy ezek nem fognak ismét csak a hegyek környezetére koncentrálódni, és itt a sziget déli oldalán csak a tornyokat bámuljuk majd észak fele, mint oly sokszor.


Sokminden, ha a nyarat nézzük: a szokatlanul déli csapadéktevékenység, ami nyáron csak alig húzódott vissza északabbra, ráadásul már most ismét ott van az Adria környezetében, kiemelkedõen nagy csapadékot produkáló zivatarokkal. Spanyolországot is légörvény ostromolja, lsd. Ibériai-Félsziget déli felében is kialakuló zivatarok (túl korai), emellett a nyári szokatlan meleg, viszonylag száraz (de ennek ellenére igen zivataros) idõjárás Skandináviában; s ha a magyarországi nyarat nézzük, akkor szerintem nem kell sorolni, mi mindenben volt igencsak furcsa a 2014 legmelegebb évszaka ...
Ha már itt tartunk, hadd kérdezzem meg tõled, mint szakmabelitõl: pontosan mi a szokatlan a mostani európai idõjárásban?
Felettébb érdekes, amit leírsz. Ami viszont érdekes, hogy ugyan nem kutakodok a hurrikánok területén, de aaz idén yakorlatilag semmi komoly nem alakult ki az atlanti térségben, ami szárazföldet ért volna. Ehelyett a szubtrópusi ciklonokra figyelünk, a NAO/AO negatív fázisára, és a szokatlan európai idõjárásra, merthogy abból van bõven részünk ...
Az Ibériai-félsziget mellett kifejlõdõ ciklon(ok)ra talán érdemes lesz odafigyelni a következõ napokban, hátha szubtrópusi viharrá alakul(nak).
Az alapciklon már most kialakulóbán van az Azori-szigetektõl észak-északnyugatra: Link Ez a következõ napokban kissé délebbre helyezõdik, miközben gyorsan elveszítheti frontális jellegét, és egy konvektív csapadékot produkáló sekély ciklon lehet belõle, már ekkor szubtrópusi jegyekkel. GFS: Link Link Link GEM: Link Link
Késõbb ez beleolvad az északnyugatról érkezõ hidegfrontba, de az így kialakuló újabb ciklon várhatóan nem nagyon mozdul majd el semerre sem, és egy-két nap után ismét szubtrópusi jellegû lehet, ráadásul ekkor tartósabban fennmaradhat. GFS, 12-én: Link Link Link 14-én: Link Link Link GEM, 12-én: Link Link 14-én: Link Link
Ami negatívan befolyásolhatja a folyamatot, az a kissé hûvös víz, mely az Ibériai-félsziget északi részével egy vonalban már csak 20 fok körüli, de délebbre még 22-25 fokos. Link Összességében viszont így is jóval melegebb a teljes térségben, mint az átlag: Link Ha egy kicsit délebbre marad a ciklon, akkor mindenképp nagyobb esélye lehet az átalakulásra. A tavaly decemberi, Azori-szigetek melletti szubtrópusi viharnak a 22 fok körüli vízhõmérséklet már elég volt: Link Az is igaz viszont, hogy ezt a mostani ciklont egyelõre nem várják annyira határozottan meleg-központúnak a modellek. Mindenesetre kíváncsi leszek rá, hogy mi sül ki belõle.
Az Ibériai-félszigettõl nem messze nyugat-északnyugatra egyébként most is van egy trópusi jellegû ciklonocska. Így nézett ki tegnap: Link Most pedig így (fent a bal csücsökben): Link
Az alapciklon már most kialakulóbán van az Azori-szigetektõl észak-északnyugatra: Link Ez a következõ napokban kissé délebbre helyezõdik, miközben gyorsan elveszítheti frontális jellegét, és egy konvektív csapadékot produkáló sekély ciklon lehet belõle, már ekkor szubtrópusi jegyekkel. GFS: Link Link Link GEM: Link Link
Késõbb ez beleolvad az északnyugatról érkezõ hidegfrontba, de az így kialakuló újabb ciklon várhatóan nem nagyon mozdul majd el semerre sem, és egy-két nap után ismét szubtrópusi jellegû lehet, ráadásul ekkor tartósabban fennmaradhat. GFS, 12-én: Link Link Link 14-én: Link Link Link GEM, 12-én: Link Link 14-én: Link Link
Ami negatívan befolyásolhatja a folyamatot, az a kissé hûvös víz, mely az Ibériai-félsziget északi részével egy vonalban már csak 20 fok körüli, de délebbre még 22-25 fokos. Link Összességében viszont így is jóval melegebb a teljes térségben, mint az átlag: Link Ha egy kicsit délebbre marad a ciklon, akkor mindenképp nagyobb esélye lehet az átalakulásra. A tavaly decemberi, Azori-szigetek melletti szubtrópusi viharnak a 22 fok körüli vízhõmérséklet már elég volt: Link Az is igaz viszont, hogy ezt a mostani ciklont egyelõre nem várják annyira határozottan meleg-központúnak a modellek. Mindenesetre kíváncsi leszek rá, hogy mi sül ki belõle.
Az Ibériai-félszigettõl nem messze nyugat-északnyugatra egyébként most is van egy trópusi jellegû ciklonocska. Így nézett ki tegnap: Link Most pedig így (fent a bal csücsökben): Link
Északi-sark jégborítottság diagramon.Link
Szépen egymásra lehet pakolni az éveket.Az idei együtt fut jelenleg a 2013-as évvel.
Szépen egymásra lehet pakolni az éveket.Az idei együtt fut jelenleg a 2013-as évvel.
Nem csak nálunk, hanem a környezõ országokban is csapadékos az idei év.
Például a szlovén-osztrák határon lévõ Loibl hágónál, 1000 méterrel a tengerszint felett, (Vas megye nyugati csücskétõl 150 km-re) nyolc hónap elteltével már 2300 mm csapadéknál tartanak. Ott az átlagos évi csapadék 2000 mm. Az elmúlt harminc napban 310 mm csapadék hullott, de igazán az év eleje volt csapadékos, mert akkor február közepéig 1200 mm csapadékot mértek.
Nagy valószínûséggel elérik idén a 3000-3300 mm-t, mert arrafelé az október, november hónapok is meglehetõsen csapadékosak.
Például a szlovén-osztrák határon lévõ Loibl hágónál, 1000 méterrel a tengerszint felett, (Vas megye nyugati csücskétõl 150 km-re) nyolc hónap elteltével már 2300 mm csapadéknál tartanak. Ott az átlagos évi csapadék 2000 mm. Az elmúlt harminc napban 310 mm csapadék hullott, de igazán az év eleje volt csapadékos, mert akkor február közepéig 1200 mm csapadékot mértek.
Nagy valószínûséggel elérik idén a 3000-3300 mm-t, mert arrafelé az október, november hónapok is meglehetõsen csapadékosak.
Dec. 7-13., Friedhelm viharciklon (egyébként extratrópusi), 8-án a Cairngorm-on 265 km/h-t mértek. Sokszor az alapszél is majdnem elérte a 200 km/h-t a hegyen.
Mindez -3 fokban.


Gondolom az a 278 km/h a hiteles adat.
Utána tudsz nézni 2011 december elejének, olyan 4.-8.-a közötti idõszakról!?
Rémlenek onnan nekem 300 km/h-s lökések a skót hegyekbõl, de gondolom az nem volt akkor hiteles adat, kemény viharciklonok bombázták akkor a térséget.
A legerõsebb ciklon legyengülve hideg-majd melegfrontjával 7.én és 8.-án határozta meg Magyarország idõjárását, kevés csapadékot hozott, de 8.-án a középsõ és ény megyékben, ezen belül a fõváros térségében is 90-100 km/h-s szél okozott károkat, akkor borult fel a Mikulás gyár Pesten, és volt egy-két hózápor is
Utána tudsz nézni 2011 december elejének, olyan 4.-8.-a közötti idõszakról!?
Rémlenek onnan nekem 300 km/h-s lökések a skót hegyekbõl, de gondolom az nem volt akkor hiteles adat, kemény viharciklonok bombázták akkor a térséget.
A legerõsebb ciklon legyengülve hideg-majd melegfrontjával 7.én és 8.-án határozta meg Magyarország idõjárását, kevés csapadékot hozott, de 8.-án a középsõ és ény megyékben, ezen belül a fõváros térségében is 90-100 km/h-s szél okozott károkat, akkor borult fel a Mikulás gyár Pesten, és volt egy-két hózápor is

Jah fõleg, hogy 278 km/h a rekord, ami már majdnem 30 éves. 
----------------------------
Cairngorm végül 140,8 km/h-ig jutott éjszaka, a többi hegyi állomás is 100 km/h fölött vagy körül, de a tengerparton nem lett meg az erõsen viharos kategória (legalábbis állomáson), 83,4 km/h a topGust.
Viszont a Feröer-szegeteken nem viccelt Wilma, ott 200 km/h körüli széllökések is voltak éjjel. Bár elképzelhetõ, hogy hibás adat, de a 170-180 km/h már reális lehet.

----------------------------
Cairngorm végül 140,8 km/h-ig jutott éjszaka, a többi hegyi állomás is 100 km/h fölött vagy körül, de a tengerparton nem lett meg az erõsen viharos kategória (legalábbis állomáson), 83,4 km/h a topGust.
Viszont a Feröer-szegeteken nem viccelt Wilma, ott 200 km/h körüli széllökések is voltak éjjel. Bár elképzelhetõ, hogy hibás adat, de a 170-180 km/h már reális lehet.
Végre valami kis õsz elõszelû íz
Szeptember 1. - május 1. viharciklon szezon, skótoknál meg sem állnak a hegyekben 300 km/h körüli lökésekig, minden bizonnyal idén is lesznek ekkora széllökések a térségben.

Szeptember 1. - május 1. viharciklon szezon, skótoknál meg sem állnak a hegyekben 300 km/h körüli lökésekig, minden bizonnyal idén is lesznek ekkora széllökések a térségben.
Sõt, a hegyekben már most vannak orkán erejû lökések, Cairngorm 137 km/h. Még az alapszél is 90 km/h körül mozog, közben már csak 4 fok van fönt.

Elég komoly ciklon alakult ki az észak-atlanti térségben. A viharciklon kategóriától sincs messze a mérések szerint, a Feröer-szigeteknél 20 hPa körüli a csökkenés 1 nap alatt (a központjában valsz. nem ilyen intenzív). Ráadásul holnapra már 990 hPa alá süllyedhet a központi légnyomás és tartósan ott is maradhat. A minimum kb. 987 hPa lehet, ez persze közel sincs a 975 hPa-hoz.
Wilma egészen Skóciáig lerántja a 0 fokos izotermát 850 hPa-on, úgyhogy a skót hegyvidék Mátránál alig magasabb csúcsai bizony jó eséllyel kifehéredhetnek átmenetileg. A hideg levegõ ráadásul tartósan a térségben marad, a ciklon felhõrendszere pedig nem tart ki örökké, így könnyen elõfordulhat, hogy az ottani fagyzugos helyeken deres lesz a fû egy-egy kevésbé felhõs hajnalon. Szerintem ez még arrafelé sem mindennapi jelenség augusztusban. A maximumok valahol 10-15 fok között tetõznek az alacsonyabb részeken.
A szél természetesen szintén nem lesz gyenge, bár arrafelé valsz. nagyon fel sem tûnik. A tengerparton és a hegyekben azért lehetnek erõsen viharos széllökések is.
Link
Wilma egészen Skóciáig lerántja a 0 fokos izotermát 850 hPa-on, úgyhogy a skót hegyvidék Mátránál alig magasabb csúcsai bizony jó eséllyel kifehéredhetnek átmenetileg. A hideg levegõ ráadásul tartósan a térségben marad, a ciklon felhõrendszere pedig nem tart ki örökké, így könnyen elõfordulhat, hogy az ottani fagyzugos helyeken deres lesz a fû egy-egy kevésbé felhõs hajnalon. Szerintem ez még arrafelé sem mindennapi jelenség augusztusban. A maximumok valahol 10-15 fok között tetõznek az alacsonyabb részeken.
A szél természetesen szintén nem lesz gyenge, bár arrafelé valsz. nagyon fel sem tûnik. A tengerparton és a hegyekben azért lehetnek erõsen viharos széllökések is.
Link