Kérdések és válaszok

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#1137 - 2009-01-10 18:55:36)

OMSZ munkautasításból:
Ha a látástávolság nem nagyobb, mint 5 km, és a 10-nél nagyobb kódok egyike sem alkalmazható, akkor általában 75 % relatív nedvességérték felett adunk 10-es jelen idõt, ez alatt a 04-07 kódok valamelyikét kell megadni. Ettõl akkor indokolt eltérni, ha rövid ideig fennálló speciális eset áll fenn (pl. feloszlóban lévõ köd maradványai szélvédett helyen).

Igazából nem éles határ ez.

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#1134 - 2009-01-10 18:20:53)

Én is úgy tudom hogy 80%. Eszerint is észlelek.
(Érdemes lenne a Kislexikonba beírni.)

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#1131 - 2009-01-10 14:29:3

Nekünk 80%-ot szoktak tanítani.

Az Elõírás földfelszíni megfigyelésekre viszont 75%-ot ad meg. Na mindegy.

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#1128 - 2009-01-10 13:53:4

Hát 75% vagy felette, és 1-5 km látótávolság esetén adható általában 10-es kód (párásság).

Ha 75%-nál kisebb a páratartalom, akkor 4,5,6,7-et kell általában adni (füst, száraz légköri homály, lebegõ por, helyben felkavart por).

Speciális esetben el lehet térni ettõl, de az a legtisztább, ha ezek a számok szerint adod.

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#1126 - 2009-01-10 13:05:50)

Ezt olvasd át: Link A száraz légköri homályról szólót fõleg, de a többi is jó.

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#1125 - 2009-01-10 12:59:16)

Tulajdonképpen hány %-os páratartalomnál beszélhetünk párásságról?
Link A kislexikonban erre nem találtam választ.
Az észlelésemkor 2,5-3 km volt a látótávolság, ezért észleltem párásságot.
Jelenleg most sem lehet messzebbre ellátni valamilyen "párára hasonlító dolog" miatt. Aktuális páratartalom: 70%
???

Csak ma néztünk utána részletesebben. Bocs. A kérdés tegnap íródott. Azért köszönjük hogy reagáltál rá. Hi-hi

Akkor nem értem miért kérdeztél?
Köszi, de tisztában vagyok a dolgokkal, he-he!

Köszönjük a választ! Az általad leírt európai kis jégkorszak variációt mi is jól ismerjük, már évek óta lehet róla hallani (a Discoveryn még mûsor is volt errõl, a Holnapután címû filmet megelõzve). A hosszútávú esélylatolgatások fórumban pár nappal ezelõtt vetõdött fel a másik lehetõség Bastardi cikke alapján Link amely a csökkenõ napsugárzás-intenzitással magyarázza e jelenséget. Elfogadott dolog-legjobb tudomásunk szerint-hogy a Maunder napfolt minimum idején az északi félteke hõmérséklete csökken, valószínûleg ez okozta az ún. kis jégkorszakot. Link Az újdonság az, hogy ez a nem is olyan távoli jövõben bekövetkezhet. Utánanéztünk a témának, kérdezzetek csak nyugodtan ha valamivel nem vagytok tisztában. Hi-hi

Nem bonyolult kérdések.

Jégkorszak:
A következõ évtizedekre valóban több tanulmány körvonalaz afféle kis jégkorszak közeli állapotot az Atlanti térségben és így Európában.
Az okok egyikét az olvadó jég miatt a tengeráramba bekerülõ édes víz miatt bekövetkezõ sókoncentráció-változást jelölték meg, ami miatt a Golf-áram elkerülheti az Észak-Atlanti régiót.

Ez azonban csak hipotézis, ennek ellenkezõjét is hirdetik.
Szóval egyelõre csak figyeljünk.

Idei tél:
Valóban szinte zonalítás-mentes eddig a Tél jó része, ám ebbõl messzemenõ információkat nem szabad levonni.
Természetes ingadozás ez, vannak telek, melyek zonalítás, vannak, melyek blocking-helyzete túlsúlyát hozzák.
Akkor kell ezt érdemben vizsgálni, ha sorozatossá válik valamely kimenetel.

Látjuk, senkit nem hozott lázba az általunk feltett két kérdés. Vagy talán túl bonyolult és összetett lenne válaszolni rá, vagy senki nem tudja rá a válszt. Jól kifogtunk rajtatok! Hi-hi!

Értem. Köszönöm a választ.

Tömbbe vettük ki tegnap, elképzelhetõ, hogy elfért volna. A határok nem élesek, mi fér el, mi nem, de az 1-2 napnál távolabbi latolgatásoknak a Hosszútávúban a helyük (ha az valóban latolgatás), illetve a Met. társalgóban, ha egy mondatos felvetéseket tartalmaz.

Egy olyan kérdésem lenne, hogy a Hó- és zivatarlesen topikban mirõl lehet írni, amit nem vesznek offnak? Mert úgy vettem észre, hogy a hóról, ami a címben is szerepel, egyáltalán nem lehet írni. (Mostanában amúgy ott is mindenki a hideggel van elfoglalva.)
Legutóbb ezt írtam, amit szépen el is tûnetettek a modik onnan:

"Áthelyezve innen: Hó- és zivatarlesen (#98557 - 2009-01-10 00:23:0

A 14.-ei esetleges medicikis csapadék halmazállapota és mennyisége is nagyon pengeélen táncol a gfs szerint."

Én komolyan nem értem, hogy egy ilyen topikban ezt mért nem lehet megtûrni. Valaki, aki tudja és van energiája ezt nekem elmagyarázni, legyen szives írja meg!
Köszönöm.

Köszönöm. A gpm azt hittem valami jelölésbeli különbség csak, de most, hogy írtad utánaolvastam és tényleg más, nehézségi erõbõl és a munkából van levezetve.

Akkor az eltérõ számítási mód, plusz a fura kerekítés miatt tud ennyire eltérni a légnyomás a SYNOP és a METAR esetén bizonyos esetekben.

Még egyszer köszi.

Igen, valóban így van, tökéletesen leírtad a kétfajta számítási módszert.

Illetve egyetlen egy kis javítást tennék: a hivatalos definícióban mind a QFF, mind a QNH esetében gpm, azaz geopotenciális méter, és nem pedig méter szerepel. De a lényeg az, amit írtál.

És ami még talán érdekesség lehet, hogy a METAR-ban a QNH mindig úgy szerepel, hogy a kerekítés a teljes légnyomásérték egész-részére történik. Vagyis pl. 998,6 hPa-ból így 998 lesz.

A légnyomás kérdésében mûszerek fórumba küzdöttünk egy kicsit év végével, de nem jutottunk sokra, ezért felteszem az kérdést itt is, profik biztos tudják a választ.

A légnyomás tengerszintre átszámításával kapcsolatban arra jutottam, hogy a legtöbb mûszer a repülésben is használt módon (METAR-ban is ez van) számítja át tengerszintre, az állomási légnyomást. (Egyezményes légkör, fixen t0=15°C és -0.65°C/100m /11000m-ig) Ezt QNH-nak hívják.

A meteorológiában viszont (SYNOP-okban is ez van) másként számolják, figyelembe veszik az aktuális levegõ hõmérsékletét és -0.5°C/100m-es gradienssel számolnak). Ezt QFF-nek vagy MSLP-nek hívják.

A kérdésem az lenne, hogy tényleg így két fajta módon számolják át tengerszintre a légnyomásokat?

Köszönöm a választ!

Sziasztok! Sziszeccsel (bátyámmal) két kérdést szeretnénk feltenni.
Az elsõ: mostanában hallani egy esetlegesen bekövetkezõ kis jégkorszakról, amely a napsugárzás csökkenõ intenzitásának következménye lenne (a távolabbi jövõben), talán a napfolt minimum miatt. Valaki ki tudná fejteni részletesebben?
A második: feltûnt nekünk (gondoljuk másoknak is) ezen a télen a zonalitás teljes hiánya, míg a múlt tél meghatározója volt, most egyáltalán nem alakul ki. Vajon miért? Az egyértelmû, hogy blokkoló Ac gátolja sokszor, a mélyebb okok érdekelnének minket. (Ha van valakinek ötlete.)

Gondolom automatikusan kerül ki a honlapra a többi állomás mintájára. Valószínûleg kb. még egy IF-elágazást kéne a programba beleírni, de hát...

Ami érdekes, hogy az OMSZ adatbázisában, az INDA-ban is szépen ott "figyelnek" ám az átszámított kékestetõi légnyomás-adatok!

(Ha végiggondolom, jelen pillanatban ez az egyetlen állomásunk, amelynél egyszerre teljesül, hogy
1.: nem QLC, hanem MILOS van, vagyis képes légnyomást mérni az automata,
2.: az állomás magassága 500 méter, vagyis az átszámítási határ felett van.

Valószínûleg egy állomás kedvéért nem csináltak külön ilyenfajta szûrést)

Kékestetõre miért számítja ki az OMSZ a tengerszinti légnyomást? Link Még bele sem illik a környék adataiba.

Még egyszer szeretném kérni a segítségeteket, a 2008. június 26 esti/ 27 éjjeli zivatarrendszerrel kapcsolatban.

Ha van bármilyen elõrejelzési térképetek, szupercellás konvektív elõrejelzésetek vagy OMSZ riasztásotok megköszönném, ha elküldenétek nekem!

értem, köszönöm szépen

A Szolgálattal kellene felvenni a kapcsoltot. A vesélyjelzés csak 2006 eleje óta mûködik így legkorábbra visszamenõleg eddig lehet esetleg ilyen riasztási térképeket kérni.

Sziasztok! Olyan kérdésem lenne, hogy az OMSZ riasztási térképei valaho le vannak e archiválva az utóbbi 5 évre visszamenõen?
Köszönöm.

Értem, köszönöm a gyors segítséged

Valahogy úgy, igen Vagy nem tudta megfigyelni, mert begörcsölt a nyaka

A 00-nál tulajdonképpen nincs adat a felhõzet valamilyen irányú változásáról.

Á-há, tehát ha lusta volt az észlelõ és nem figyelte, pedig érkezett egy HP SC, de nem látta, akkor 00-s a jelenidõ?

A 00-ás esetén nem figyelték meg a felhõzet változását (ettõl azonban még változhatott), a 02-esnél viszont megfigyelték, de nem volt változás.

Olyan kérdésem lenne, hogy a 00-s és a 02-es jelenidõ között mi a különbség?

Nekem még az "elején" bejött www-vel is majd egy idõ után csak "simán". Én sem értem.

Egy hete még csak www-vel mûködött

Hehe, jó cuccok vannak a tárhelyemen. Használjátok egészséggel õket, majd még bõvítem pár dologgal.

h t t p : / / met.hu, "www" nem kell, próbáld ki így!

Hát nekem továbbra sem. Mi a ... ?

ja bejön

Nektek bejön a met.hu ? Nekem nem.

Ha megnézed itt: Link

Bp (Lõrincen):
200901071200 AAXX 07121 12843 31340 82101 11048 21080 30032 40211 57016 77772 886//
333 88706=

77-es jelenidõ van, szemcsés hó, mögötte elmúlt idõ 7-es és 2-es, hó, és félborultnál több felhõ,

Pécset (Pogány):
200901071200 AAXX 07121 12942 31330 82301 11055 21084 39954 40215 57014 71022 886//
333 88706=
10-es jelenidõ, párásság, emúlt idõ 2-es, felhõ


SZERK: Leo#13 ezt nézd: Link

Nekem a lejjebbi link nem mûködik, ezért feltöltöttem amit korábban onnan elmentettem. Link

Oh, tényleg!
Köszi.

Ez engem is érdekelne,mivel én sem vagyok profi...még.

Ha visszamész kb 8 hsz.-t akkor ott is van egy pl., de segítek ha kell valamiben az sem jó, ha rossz kódok vannak bent.

Aham, értem. Mondjuk ez tényleg hasznos, mert a havazás ikon megtévesztõ lehet, mert sokféle havazás típus van. Köszi a választ!
Már csak az érdekelne, hogy nincsenek-e valahol felsorolva ezek a kódok? Vagyis honnan lehet tudni laikusként, hogy melyik mit jelent?

A jelenlegi és a múlt idõjárásának meghatározására egy kódrendszer amit a synop táviratoknál használnak.
Jelenidõ.
Ami most esik sok helyen az az St. rétegfelhõbõl hulló szemcsés hó kategóriája, ami 77-es kódot takar.
Ezzel meg lehet különböztetni az észleléskor, hogy normál havazás van-e vagy más, illetve még nagyon sok hasznos oldala van.

De mért így írják sokan? Ez valami rejtjeles kódolás? Nincs ehhez valami "szótár"?

Szemcsés hó (Ji:77)->

1 mm-nél kisebb átmérõjû lapocskákból és hasábokból álló szilárd csapadék. E szemcsék kemény talajra érve sem pattannak fel. A ~ a szitálásnak (lásd szitálás) felel meg 0 és –10 fok közötti talajközeli hõmérséklet mellett. Általában réteges (stratus) felhõzetbõl (lásd felhõ), vagy ködbõl (lásd köd) hullik.

77-es jelenidõ, szemcsés hó. (75-79 a hó halmazállapotú csapi jelenidejei, ha jól tudom)

Ez mi? Ji.:77

Köszi a gyors választ, eszembe se jutott...