Globális jelenségek
Nagyon tetszik a blog, remélem, rendszeresen bõvül majd! Gondolom, eleve vitaindítónak szántad, tehát nem baj, ha itt-ott "belekötnék" a tartalmába.
Azzal tökéletesen egyetértek, hogy a MÁR BEKÖVETKEZETT globális felmelegedés mértéke (és egyáltalán: léte) igencsak kérdéses. Igaz, hogy a publikált átlaghõmérsékleti értékek korrekción mennek át az adatsorok idõbeli és térbeli hézagai miatt, de kétlem, hogy ennyi hibatényezõt - pl. a városhatás erõsödését - teljesen ki lehetne szûrni. Hiszen tudtommal arról nem kapnak adatot a gyûjtõközpontok, hogy egy állomás tágabb környezete hogyan változik meg... Továbbá igaz az is, hogy hézagos lefedettséggel, sok-sok interpolációval eleve nem lehet pontos átlagot számolni.
Viszont az elriasztó diagramok közül valamivel nem lehet vitatkozni - ez pedig a CO2-szint emelkedése. Ez bizony pontosan mérhetõ adat, nem lehet olyan alapon támadni, mint a T-átlagokat. Ez adatsor márpedig azt mutatja, hogy az iparosodás kezdete óta másfélszeresére nõtt a CO2 koncentrációja, az elmúlt 1-2 millió év során most érte el a legmagasabb értéket, ráadásul az emelkedés töretlenül gyorsul. A növekmény pedig - hogy, hogy nem - jól egyezik azzal a mennyiséggel, amit a fosszilis tüzelõanyagok égetésével megtermelünk. Vitathatatlan fizikai tény az is, hogy a CO2 képes elnyeli azt a hosszúhullámú sugárzást, amit a felmelegedett földfelszín a világûr felé küldene, az elnyelt energia pedig mást nem tud tenni, mint hõvé alakulni. Érdekes: azt senki nem tagadja, hogy CO2 nélkül a Föld egyensúlyi hõmérséklete bõ 10 fokkal alacsonyabb lenne. Akkor miért nem evidens, hogy a CO2-koncentráció megduplázása jelentõs melegedéssel fenyeget? Más kérdés, hogy mennyi a légkör "reakcióideje", hány évtized vagy évszázad alatt áll be a légkör új összetételének megfelelõ egyensúlyi hõmérséklet. Ha James Hansen ezt a reakcióidõt alulbecsülte, vagy ha az emberi eredetû felmelegedésre más, természetes eredetû ciklusok is "rárakódnak", olykor visszaeséseket okozva, az nem ok arra, hogy a veszélyt ne vegyük komolyan!
Egy helyen említed a földtörténet régmúltjának hihetetlenül magas CO2-értékeit is. A tudomány mai állása szerint a mezozoikum (középidõ) legmagasabb értéke 2500 ppm körül lehetett, a 7000 ppm igen erõs túlzás. Ez a 2500 ppm 200 millió éve, a triász-jura határon állt elõ, amikor a kapcsolódó klímaváltozás egy elég jelentõs fajkihalási hullámot is elõidézett. A mezozoikum nagy részében 1000 ppm körüli értékek voltak jellemzõek, a mainál mintegy 10°C-kal magasabb globális átlaghõmérséklettel. Ezzel már tényleg stabilan együtt tudott élni a bioszféra - de gondold csak meg, mivel járna, ha a következõ pár száz, vagy akár pár ezer év során kellene az akkori viszonyokhoz alkalmazkodnunk! (Véleményem szerint az élõvilágnak sikerülne, bár jókora megrázkódtatással, sok faj eltûnésével - az emberi civilizáció viszont esélytelen volna.)
Még egy fontos adalék: a CO2 által elnyelt sugárzás mennyisége NEM egyenesen arányos a koncentrációval. Tehát hiába látjuk úgy, hogy a maihoz képest +700 ppm CO2 10°C-os hõmérsékleti többletet jelentett, ez nem jelenti azt, hogy +70 ppm csak 1°C többletet ad. Miért? A CO2 nem a teljes infravörös spektrumot képes elnyelni, csak annak bizonyos hullámhossz-tartományait. Már jóval 1000 ppm alatt eljutunk odáig, hogy a saját elnyelési sávokban szinte semmit nem enged kisugározni a CO2. Tehát ha még többet teszünk belõle a légkörbe, a hatás már nem sokat változik - sarkítva, pl. 700 ppm vagy 1400 ppm CO2 majdhogynem egyre megy. A triász-jura határ 2500 ppm szén-dioxidja is azért járt annyira komoly felmelegedéssel, mert egyidejûleg rengeteg metán is a levegõbe kerülhetett (mélytengeri metánhidrátok bomlásából - ez ma is reális veszély!), a metán viszont más elnyelési sávokban mûködik, még erõsebb üvegházgázként.
Azzal tökéletesen egyetértek, hogy a MÁR BEKÖVETKEZETT globális felmelegedés mértéke (és egyáltalán: léte) igencsak kérdéses. Igaz, hogy a publikált átlaghõmérsékleti értékek korrekción mennek át az adatsorok idõbeli és térbeli hézagai miatt, de kétlem, hogy ennyi hibatényezõt - pl. a városhatás erõsödését - teljesen ki lehetne szûrni. Hiszen tudtommal arról nem kapnak adatot a gyûjtõközpontok, hogy egy állomás tágabb környezete hogyan változik meg... Továbbá igaz az is, hogy hézagos lefedettséggel, sok-sok interpolációval eleve nem lehet pontos átlagot számolni.
Viszont az elriasztó diagramok közül valamivel nem lehet vitatkozni - ez pedig a CO2-szint emelkedése. Ez bizony pontosan mérhetõ adat, nem lehet olyan alapon támadni, mint a T-átlagokat. Ez adatsor márpedig azt mutatja, hogy az iparosodás kezdete óta másfélszeresére nõtt a CO2 koncentrációja, az elmúlt 1-2 millió év során most érte el a legmagasabb értéket, ráadásul az emelkedés töretlenül gyorsul. A növekmény pedig - hogy, hogy nem - jól egyezik azzal a mennyiséggel, amit a fosszilis tüzelõanyagok égetésével megtermelünk. Vitathatatlan fizikai tény az is, hogy a CO2 képes elnyeli azt a hosszúhullámú sugárzást, amit a felmelegedett földfelszín a világûr felé küldene, az elnyelt energia pedig mást nem tud tenni, mint hõvé alakulni. Érdekes: azt senki nem tagadja, hogy CO2 nélkül a Föld egyensúlyi hõmérséklete bõ 10 fokkal alacsonyabb lenne. Akkor miért nem evidens, hogy a CO2-koncentráció megduplázása jelentõs melegedéssel fenyeget? Más kérdés, hogy mennyi a légkör "reakcióideje", hány évtized vagy évszázad alatt áll be a légkör új összetételének megfelelõ egyensúlyi hõmérséklet. Ha James Hansen ezt a reakcióidõt alulbecsülte, vagy ha az emberi eredetû felmelegedésre más, természetes eredetû ciklusok is "rárakódnak", olykor visszaeséseket okozva, az nem ok arra, hogy a veszélyt ne vegyük komolyan!
Egy helyen említed a földtörténet régmúltjának hihetetlenül magas CO2-értékeit is. A tudomány mai állása szerint a mezozoikum (középidõ) legmagasabb értéke 2500 ppm körül lehetett, a 7000 ppm igen erõs túlzás. Ez a 2500 ppm 200 millió éve, a triász-jura határon állt elõ, amikor a kapcsolódó klímaváltozás egy elég jelentõs fajkihalási hullámot is elõidézett. A mezozoikum nagy részében 1000 ppm körüli értékek voltak jellemzõek, a mainál mintegy 10°C-kal magasabb globális átlaghõmérséklettel. Ezzel már tényleg stabilan együtt tudott élni a bioszféra - de gondold csak meg, mivel járna, ha a következõ pár száz, vagy akár pár ezer év során kellene az akkori viszonyokhoz alkalmazkodnunk! (Véleményem szerint az élõvilágnak sikerülne, bár jókora megrázkódtatással, sok faj eltûnésével - az emberi civilizáció viszont esélytelen volna.)
Még egy fontos adalék: a CO2 által elnyelt sugárzás mennyisége NEM egyenesen arányos a koncentrációval. Tehát hiába látjuk úgy, hogy a maihoz képest +700 ppm CO2 10°C-os hõmérsékleti többletet jelentett, ez nem jelenti azt, hogy +70 ppm csak 1°C többletet ad. Miért? A CO2 nem a teljes infravörös spektrumot képes elnyelni, csak annak bizonyos hullámhossz-tartományait. Már jóval 1000 ppm alatt eljutunk odáig, hogy a saját elnyelési sávokban szinte semmit nem enged kisugározni a CO2. Tehát ha még többet teszünk belõle a légkörbe, a hatás már nem sokat változik - sarkítva, pl. 700 ppm vagy 1400 ppm CO2 majdhogynem egyre megy. A triász-jura határ 2500 ppm szén-dioxidja is azért járt annyira komoly felmelegedéssel, mert egyidejûleg rengeteg metán is a levegõbe kerülhetett (mélytengeri metánhidrátok bomlásából - ez ma is reális veszély!), a metán viszont más elnyelési sávokban mûködik, még erõsebb üvegházgázként.
Valahol érdeke is lenne, sõt van.
Pozitív példaként tudom elmíteni a közlekedést.
A benzinárak emelkedésével az új technológiájú kocsiknál egyre gyakrabban látni a fogyasztásnál 4,5 liter körüli értékekekt, amiket ezek a kocsik tudnak is. Szerencsére a benzinfalók kezdenek visszaszorulni európában..emlékszem még arra az idõre, amikor 10-14 literes Mercédesz, BMW Stb. furikárott. A 6 liter nagyon jó fogyasztásnak számított. Szóval ösztönözve is vannak a kis fogysztású kocsik vásárlására. Ott van az adók kérdése...pl m3 után fizetett adó a volt súlyadó, vagy a kötelezõ biztosítás...ez is ösztönzõ lehet.
Sajnos ma már a legnagyobb üvegházhatást kibocsátó terület a közlekedés lett mégis, rengeteg az autó. Az egysesül államokban szívják a fogukat a magas benzinárak miatt...nos ott átszámítva a gallont kb. 160 Ft egy liter benzin. Nem véletlen hogy ott még bõven vannak 10-13 literes fogyasztású autók.
Az iparban kibocsátási kvótákat határoznak meg, azaz mennyi káros anyagot bocsáthat ki a gyár. Ha valaki környezetvédelmi beruházást hajt végre akkor azt, amivel kevesebbet bocsát a levegõbe azt eladhatja más gyárnak, így pént spórol meg. Ahol viszont nem volt ilyen beruházás és terjeszkedni akarnak ott meg kell venniük a kibocsátási kvótát. Egy idõ után az állam összeébb húzza a zsák száját, azaz csökkenti a felvásárolható "mennyiséget", így csökken a megvásárolandó kvóta,és drágább lesz a kibocsátás, azaz rá vannak kényszerítve a környezetkímálõ beruházásokra.
Pozitív példaként tudom elmíteni a közlekedést.
A benzinárak emelkedésével az új technológiájú kocsiknál egyre gyakrabban látni a fogyasztásnál 4,5 liter körüli értékekekt, amiket ezek a kocsik tudnak is. Szerencsére a benzinfalók kezdenek visszaszorulni európában..emlékszem még arra az idõre, amikor 10-14 literes Mercédesz, BMW Stb. furikárott. A 6 liter nagyon jó fogyasztásnak számított. Szóval ösztönözve is vannak a kis fogysztású kocsik vásárlására. Ott van az adók kérdése...pl m3 után fizetett adó a volt súlyadó, vagy a kötelezõ biztosítás...ez is ösztönzõ lehet.
Sajnos ma már a legnagyobb üvegházhatást kibocsátó terület a közlekedés lett mégis, rengeteg az autó. Az egysesül államokban szívják a fogukat a magas benzinárak miatt...nos ott átszámítva a gallont kb. 160 Ft egy liter benzin. Nem véletlen hogy ott még bõven vannak 10-13 literes fogyasztású autók.
Az iparban kibocsátási kvótákat határoznak meg, azaz mennyi káros anyagot bocsáthat ki a gyár. Ha valaki környezetvédelmi beruházást hajt végre akkor azt, amivel kevesebbet bocsát a levegõbe azt eladhatja más gyárnak, így pént spórol meg. Ahol viszont nem volt ilyen beruházás és terjeszkedni akarnak ott meg kell venniük a kibocsátási kvótát. Egy idõ után az állam összeébb húzza a zsák száját, azaz csökkenti a felvásárolható "mennyiséget", így csökken a megvásárolandó kvóta,és drágább lesz a kibocsátás, azaz rá vannak kényszerítve a környezetkímálõ beruházásokra.
Egy dolog azért jó benne, reméljük sok ember megijed és jobban vigyáz környezetére.
Tényleg végtelenül undorító a bulvárosodás a témában... Azt se tudják mit beszélnek, néhány évtizedes (megkérdõjelezhetõ!!) adatokból sivatagot, karácsonyi balatoni strandolást, meg a .... tudja mit ki nem találnak.Az egzotikus élõlényeket, kórokozókat leginkább a nagy mobilitás számlájára írhatjuk. 
Amennyiben valakit komolyabban is érdekel a téma, indítottam egy blogot a klímaváltozás "nagy kérdésérõl".
Link
Link
Link
Újabb szenzációhajhász, semmitmondó tanulmány a témában. Érdekes módon a napjainkban megjelenõ, hasonló mondanivalójú "tanulmányok" kivétel nélkül tényként kezelik az emberokozta globális felmelegedést (AGW), eltekintve attól az apróságtól, hogy erre a mai napig nincs tudományos bizonyíték. Amennyiben valakinek sikerül tudományosan elfogadható módon összefüggésbe hoznia a hétköznapi életben csak üvegházhatású gázokként emlegetett légnemû anyagok kibocsátását a 20. században tapasztalt felmelegedési folyamattal, minden kétséget kizáróan õ lesz a következõ Nobel-díjasunk...
Már a cikk elsõ felében jelentõs számú pontatlanságot, csúsztatást találni: "A globális átlaghõmérséklet az iparosodás elõtti szinthez képest 0,8 fokkal emelkedett, eközben Európa átlaghõmérséklete ugyanezen idõszakhoz képest 1 fokkal emelkedett. A kontinens körüli tengerek átlaghõmérsékletében 1,2 fokos melegedést regisztráltak, miközben a világtengerek átlaghõmérséklete "csak" 1 fokkal emelkedett."
Az elsõ állítás részben még elfogadható, a globális hõmérséklet jelenlegi tudásunk alapján 0,7°c-ot emelkedett a 20. század során, azonban ezt sem lehet tényként kezelni. A mérések pontossága erõsen megkérdõjelezhetõ. A 20. század elsõ éveiben a Föld felszínének mindössze 20-30%-án végeztek meteorológiai méréseket, a korabeli globális átlagot ezekbõl a hiányos lefedettségû adatokból számították ki. A Föld hõtérképének "fehér foltjait", beleértve az Antarktiszt, és a déli félteke döntõ részét extrapolációval határozták meg. Ennek pontossága semmivel sem jobb, mint ha a tõzsdén egy adott részvény árfolyamának havi átlagát szeretnénk meghatározni úgy, hogy csak minden hétfõi napról áll rendelkezésre adat. További problémát jelent a városi hõsziget effektus. A 20. század eleje óta az akkor létezõ meteorológiai állomások jelentõs százaléka került az egyre terjeszkedõ városok hatása alá. A városklíma egyik jellegzetessége, hogy - elsõsorban a derült és szélcsendes éjszakákon ill. a téli hónapokban - a környezeténél melegebb területet, ún. hõszigetet alkot. Becslések szerint a globális hõmérsékleti adatsorokban szereplõ meteorológiai állomások egynegyede található nagyvárosokban, ahol a hõszigethatás 1-2°c-os melegedést okozhatott. Ennek hatása a teljes adatsorra elméletileg 0,25-0,5°c, tehát a megfigyelt melegedés fele. A fenti két problémát kiküszöbölõ mûholdas megfigyelések (UAH, RSS MSU) csak 1979 óta állnak rendelkezésre, és a felszíni méréseken alapuló adatsoroknál ugyan kisebb, de egyértelmûen melegedõ tendenciát mutatnak 1979 és 1998 között. Azonban 1997-tõl egészen napjainkig nagyon gyenge negatív tendencia figyelhetõ meg.
Az óceánok hõmérséklete a hatalmas víztömeg hõtehetetlenségébõl adódóan nem melegedhetett többet az iparosodás kezdete óta, mint a szárazföldeké. Amennyiben a felszínközeli légkörben melegedõ tendencia figyelhetõ meg, a hatás a fizika törvényeinek megfelelõen a szárazföldeken jelentkezik elõször, a világóceán felett késleltetve és jóval lassabban bontakozik ki, miután a tengervíz felmelegítése óriási mennyiségû energiát emészt fel. Ezt az 1979 óta rendelkezésre álló mûholdas megfigyelések is megerõsítik.
A továbbiakban a felmelegedés várható káros hatásairól olvashatunk kimerítõ és kellõ mértékben pánikkeltõ felsorolást. Szó esik a tengerszint emelkedésérõl, egyre gyakoribb aszályról, hõhullámokról, erdõtüzekrõl, és a felmelegedés hatására Európát várhatóan elözönlõ szubtrópusi moszkítókról, amelynek következtében tucatnyi - számunkra eddig "ismeretlen" - fertõzõ betegséggel kell szembenéznünk.
Újabb szenzációhajhász, semmitmondó tanulmány a témában. Érdekes módon a napjainkban megjelenõ, hasonló mondanivalójú "tanulmányok" kivétel nélkül tényként kezelik az emberokozta globális felmelegedést (AGW), eltekintve attól az apróságtól, hogy erre a mai napig nincs tudományos bizonyíték. Amennyiben valakinek sikerül tudományosan elfogadható módon összefüggésbe hoznia a hétköznapi életben csak üvegházhatású gázokként emlegetett légnemû anyagok kibocsátását a 20. században tapasztalt felmelegedési folyamattal, minden kétséget kizáróan õ lesz a következõ Nobel-díjasunk...
Már a cikk elsõ felében jelentõs számú pontatlanságot, csúsztatást találni: "A globális átlaghõmérséklet az iparosodás elõtti szinthez képest 0,8 fokkal emelkedett, eközben Európa átlaghõmérséklete ugyanezen idõszakhoz képest 1 fokkal emelkedett. A kontinens körüli tengerek átlaghõmérsékletében 1,2 fokos melegedést regisztráltak, miközben a világtengerek átlaghõmérséklete "csak" 1 fokkal emelkedett."
Az elsõ állítás részben még elfogadható, a globális hõmérséklet jelenlegi tudásunk alapján 0,7°c-ot emelkedett a 20. század során, azonban ezt sem lehet tényként kezelni. A mérések pontossága erõsen megkérdõjelezhetõ. A 20. század elsõ éveiben a Föld felszínének mindössze 20-30%-án végeztek meteorológiai méréseket, a korabeli globális átlagot ezekbõl a hiányos lefedettségû adatokból számították ki. A Föld hõtérképének "fehér foltjait", beleértve az Antarktiszt, és a déli félteke döntõ részét extrapolációval határozták meg. Ennek pontossága semmivel sem jobb, mint ha a tõzsdén egy adott részvény árfolyamának havi átlagát szeretnénk meghatározni úgy, hogy csak minden hétfõi napról áll rendelkezésre adat. További problémát jelent a városi hõsziget effektus. A 20. század eleje óta az akkor létezõ meteorológiai állomások jelentõs százaléka került az egyre terjeszkedõ városok hatása alá. A városklíma egyik jellegzetessége, hogy - elsõsorban a derült és szélcsendes éjszakákon ill. a téli hónapokban - a környezeténél melegebb területet, ún. hõszigetet alkot. Becslések szerint a globális hõmérsékleti adatsorokban szereplõ meteorológiai állomások egynegyede található nagyvárosokban, ahol a hõszigethatás 1-2°c-os melegedést okozhatott. Ennek hatása a teljes adatsorra elméletileg 0,25-0,5°c, tehát a megfigyelt melegedés fele. A fenti két problémát kiküszöbölõ mûholdas megfigyelések (UAH, RSS MSU) csak 1979 óta állnak rendelkezésre, és a felszíni méréseken alapuló adatsoroknál ugyan kisebb, de egyértelmûen melegedõ tendenciát mutatnak 1979 és 1998 között. Azonban 1997-tõl egészen napjainkig nagyon gyenge negatív tendencia figyelhetõ meg.
Az óceánok hõmérséklete a hatalmas víztömeg hõtehetetlenségébõl adódóan nem melegedhetett többet az iparosodás kezdete óta, mint a szárazföldeké. Amennyiben a felszínközeli légkörben melegedõ tendencia figyelhetõ meg, a hatás a fizika törvényeinek megfelelõen a szárazföldeken jelentkezik elõször, a világóceán felett késleltetve és jóval lassabban bontakozik ki, miután a tengervíz felmelegítése óriási mennyiségû energiát emészt fel. Ezt az 1979 óta rendelkezésre álló mûholdas megfigyelések is megerõsítik.
A továbbiakban a felmelegedés várható káros hatásairól olvashatunk kimerítõ és kellõ mértékben pánikkeltõ felsorolást. Szó esik a tengerszint emelkedésérõl, egyre gyakoribb aszályról, hõhullámokról, erdõtüzekrõl, és a felmelegedés hatására Európát várhatóan elözönlõ szubtrópusi moszkítókról, amelynek következtében tucatnyi - számunkra eddig "ismeretlen" - fertõzõ betegséggel kell szembenéznünk.
Épp ezt az oldalt nézegettem és a következõket figyeltem meg:
Link
A téli idõszakban (december január) a jég kiterjedésében 2 nagy változást lehet tapasztalni.
A nyári félévben ugye szembetûnõ a változás a 80-as évek és a 00-évek között.
Azonban télen egészen 2002-2003-ig alig lehet változást tapasztalni az egyes évek között. Innenntõl azonban 2 területen jelentõs csökkenés történt:
1. Az Ohotszki-tenger, annak is fõleg az északi részén szembetûnõ a selfjég csökkenése eltünése.
2 a másik szembetûnõ változás nagy meglepetésemre épp az Észak atlanti áramlás észak európai útjába esõ területek (elsõsorban a Fehér-tenger és a Ferenc József föld vidéke (illetve a Botteni Öböl). Novaja-Zemlja nyugati self része az utóbbi években már nem került jég alá.
Az atlaszokban még fel van tüntetve, hogy a Botteni-Öböl, Finn-Öböl vidéke egészen délre is befagyott egészen Lettországig. És ez szinte minden évben állandó volt. Mostanában az elmult években már nem tapasztalhattuk ezt a tényt. Vajon a Ferenc József föld "jégtelenedésének" mi lehet az oka?
Ez épp ellentétes azzal a felvetéssel, hogy a Golf és az Észak-atlanti áramlás most már kimutathatóan gyengül. Gyanítom, hogy az Észak-atlanti térségben oly jellemzõ igen erõteljes ciklonaktivitás lehet ennek a kiváltója. Nagyon erõs viharok feltörik a vékony peremi selfjeget, illetve ezek a hatalmas gigaciklonok melegszektora hõtöbbletet eredményez Észak-európa ezen selfvizein. Azaz nem a tengerámlással, hanem légköri viszonyok megváltozásával magyarázható ez a módosulás.
Link
Máshol télen egyelõre alig tapasztalható változás, illetve nem ennyire szembetûnõ.
Link
A téli idõszakban (december január) a jég kiterjedésében 2 nagy változást lehet tapasztalni.
A nyári félévben ugye szembetûnõ a változás a 80-as évek és a 00-évek között.
Azonban télen egészen 2002-2003-ig alig lehet változást tapasztalni az egyes évek között. Innenntõl azonban 2 területen jelentõs csökkenés történt:
1. Az Ohotszki-tenger, annak is fõleg az északi részén szembetûnõ a selfjég csökkenése eltünése.
2 a másik szembetûnõ változás nagy meglepetésemre épp az Észak atlanti áramlás észak európai útjába esõ területek (elsõsorban a Fehér-tenger és a Ferenc József föld vidéke (illetve a Botteni Öböl). Novaja-Zemlja nyugati self része az utóbbi években már nem került jég alá.
Az atlaszokban még fel van tüntetve, hogy a Botteni-Öböl, Finn-Öböl vidéke egészen délre is befagyott egészen Lettországig. És ez szinte minden évben állandó volt. Mostanában az elmult években már nem tapasztalhattuk ezt a tényt. Vajon a Ferenc József föld "jégtelenedésének" mi lehet az oka?
Ez épp ellentétes azzal a felvetéssel, hogy a Golf és az Észak-atlanti áramlás most már kimutathatóan gyengül. Gyanítom, hogy az Észak-atlanti térségben oly jellemzõ igen erõteljes ciklonaktivitás lehet ennek a kiváltója. Nagyon erõs viharok feltörik a vékony peremi selfjeget, illetve ezek a hatalmas gigaciklonok melegszektora hõtöbbletet eredményez Észak-európa ezen selfvizein. Azaz nem a tengerámlással, hanem légköri viszonyok megváltozásával magyarázható ez a módosulás.
Link
Máshol télen egyelõre alig tapasztalható változás, illetve nem ennyire szembetûnõ.
Az elsõ bekezdésben a CO2 elnyelõdését akartad mondani, ugye?
A második bekezdésben nem látok komoly tényezõt, a harmadik azonban reális.
A második bekezdésben nem látok komoly tényezõt, a harmadik azonban reális.
Nem tudod kompenzálni erdõvel, hiszen 10-20-50 év múlva kivágod és eltüzeled. Ha meg nem, akkor elkorhad és úgy jut a légkörbe a szén... :-(
T.
T.
Az óceán CO elnyelõ képességérõl nem sokat tudunk, pedig ez is jelentõs szerepet játszik !
Ide akartam írni még 1 idõjárást befolyásoló tényezõt. A legutolsó jégkorszak óta Skandináviáról óriási mennyiségû jég tünt el, így maga a terület erõteljesen elkezdett emelkedni, 100 évente kb 1 métert, maga a belsõ és sekély tengerek esetleges eltünére elviekben erõsíti a száraz területek nagyságát, ami viszont a téli hótakató nagyságot növeli.
Valyon egy grünlandi jég eltünése mennyire növelné meg a sziget területét ? Ami a magas nyomású képzõdmények növekedésével járna ! Persze ez egy elméleti fejtegetés !
Ide akartam írni még 1 idõjárást befolyásoló tényezõt. A legutolsó jégkorszak óta Skandináviáról óriási mennyiségû jég tünt el, így maga a terület erõteljesen elkezdett emelkedni, 100 évente kb 1 métert, maga a belsõ és sekély tengerek esetleges eltünére elviekben erõsíti a száraz területek nagyságát, ami viszont a téli hótakató nagyságot növeli.
Valyon egy grünlandi jég eltünése mennyire növelné meg a sziget területét ? Ami a magas nyomású képzõdmények növekedésével járna ! Persze ez egy elméleti fejtegetés !
Csináltam egy rövidke számítást CO2 ügyben.
Létszi számoljatok utána.
E szerint:
Link
~60 millió tonna CO2 termelõdik évente. A fák kb. 6 milliót kompenzálnak.
E szerint:
Link
a fás terület nagysága 1 894 ezer ha, vagyis 18.940 km2.
Ezt visszaosztva 3,16 tonna/ha CO2 kompenzáció történik. Ha az én nem túl új autómat nézem, 300g/km CO2-vel és évi 10.000km futással, akkor ez szintén kb. 3 tonna.
Itt 2 dolog a rémisztõ:
- egyrészt ezek szerint 10-szer annyi CO2 keletkezik, mint amennyit a növényzet elnyel ?
- másrészt saját magamnak kellene 1 ha erdõmnek lenni, hogy kompenzáljam az autómat ?
Imi.
Létszi számoljatok utána.
E szerint:
Link
~60 millió tonna CO2 termelõdik évente. A fák kb. 6 milliót kompenzálnak.
E szerint:
Link
a fás terület nagysága 1 894 ezer ha, vagyis 18.940 km2.
Ezt visszaosztva 3,16 tonna/ha CO2 kompenzáció történik. Ha az én nem túl új autómat nézem, 300g/km CO2-vel és évi 10.000km futással, akkor ez szintén kb. 3 tonna.
Itt 2 dolog a rémisztõ:
- egyrészt ezek szerint 10-szer annyi CO2 keletkezik, mint amennyit a növényzet elnyel ?
- másrészt saját magamnak kellene 1 ha erdõmnek lenni, hogy kompenzáljam az autómat ?
Imi.
Globális következtetéseket valóban veszélyes csak egy mo-i adatból levonni. Ha egyáltalán van olyan város, ami leginkább jelzi az országos képet, akkor az Budapest. Annál az egyszerû oknál fogva, hogy az ország középsõ részén van. Ráadásul éppen rajta van a Szlovénia felõl érkezõ frontoknak, ahogy az ÉNY-inak is.
Remélem nem veszitek direkt marketingnek,és ide is nagyon passszol. Akit érdekel ez a kurrens és meglehetõsen sok elõitélettel, és kevés objektivitással körülvett téma, az követheti az Európai Regionális Biomassza Napok magyarországi fõrendezvényének a "Megújuló energia - Fa" konferencia on-line közvetítését az alábbi linken
Link
A minõségért, hibákért elnézést elõre is, igen gyors munkában kellett összehozni.
Link
A minõségért, hibákért elnézést elõre is, igen gyors munkában kellett összehozni.
Ez azt hiszem egyértelmû volt,hogy nem országos,hanem helyi adatokkal rendelkezem,vagyis összevetni nem Mátészalka,hanem Pápa környékének idõjárását tudom idõben.Országos átlagokat nem számoltam,de ebbõl is látszik,hogy ilyen mini államocskában is óriási eltérések vannak hónapok,évszakok vagy évek idõjárásában és attól függõen,hogy ki hány hely adatát nézi homlokegyenest ellenkezõ következtetésekre juthat(én is természetesen 
).Hát ha még globális következtetésre próbál jutni...
).Hát ha még globális következtetésre próbál jutni...
Köszi a linket, nagyon érdekes! Egy újabb ismeretlen (?) az egyenletben. 
NÁLUNK
Ezt tessék mindig hozzátenni, ha 1987-et és 2003-at hasonlítod össze, mert országosan a 2003-as volt a hidegebb, csupán ÉNY-on volt eltérés. Ennek pedig az oka, hogy a tágabb értelemben vett Kisalföld kimaradt a nagy februári havazásból, ezáltal a február kevésbé volt látványosan hideg.
2003-as februári zord napok száma:
Kecskemét 17
Szeged 17
Debrecen 13
Pécs 8
Nagykanizsa 10
Budapest 7
Gyõr 3!!!!!!!!!!!!!
Ezt tessék mindig hozzátenni, ha 1987-et és 2003-at hasonlítod össze, mert országosan a 2003-as volt a hidegebb, csupán ÉNY-on volt eltérés. Ennek pedig az oka, hogy a tágabb értelemben vett Kisalföld kimaradt a nagy februári havazásból, ezáltal a február kevésbé volt látványosan hideg.
2003-as februári zord napok száma:
Kecskemét 17
Szeged 17
Debrecen 13
Pécs 8
Nagykanizsa 10
Budapest 7
Gyõr 3!!!!!!!!!!!!!
"..de ha jól emlékxem az inkább már pozitív anomáliával zárt(jan-febr)..."-írtad:itt a baj - már arra is alig emléxünk,hogy 7 hónapja mi volt,mégis sokan 50 évekre is pontosan emlékeznek,hogy hideg vagy havas telek voltak,sõt 50 éve nem éltek,de tudják,hogy a mostani telek havasabbak....
Jól emléxel:bõdületesen enyhe(de nem abszolút rekorder)hónapokkal kezdtük az évet,bár 2 hét hidegebb,itt-ott havasabb is volt.Több mint 30 éve azért végzek idõjárási feljegyzéseket,mert az emlékezet nagyon gyenge...
Így adataim is vannak pl. arról,hogy itt 1987 tele hidegebb volt pl. 2003-nál..
Jól emléxel:bõdületesen enyhe(de nem abszolút rekorder)hónapokkal kezdtük az évet,bár 2 hét hidegebb,itt-ott havasabb is volt.Több mint 30 éve azért végzek idõjárási feljegyzéseket,mert az emlékezet nagyon gyenge...
Így adataim is vannak pl. arról,hogy itt 1987 tele hidegebb volt pl. 2003-nál..
Maximálisan egyetértek (nem szokatlan, így szoktunk, he-he), a hómennyiség-vizsgálat nagyon kényes területe a klimatológiának, az általad is említett okok miatt.
Sok visszacsatolás van, makrocirkulációs típusokra leszûkítve még messze nem elég mélyebb következtetések levonására.
A Kárpát-medence hómenyiségeinek jelentõs részét adó mediterrán ciklonok külön vizsgálata indokolt.
Erre született egy nagyon kimerítõ viszgálat a Bartholy-munkacsoportnak, amiben leírják, hogy az 1957-2002-es idõszakban a nyári és téli med.ciklongyakoriság csökkent, ám az õszi erõsen növekedett, ám az Adria-vidéke erõsen növekedett, a klasszikus genovai-ág rovására.
Eme vizsgálat a 2002-tõl tartó növekedõ ciklontrend elõtt készült, ráadásul önmagában a vizsgálat általánosságban készült, hómennyiségekre nem szûkített.
Sok visszacsatolás van, makrocirkulációs típusokra leszûkítve még messze nem elég mélyebb következtetések levonására.
A Kárpát-medence hómenyiségeinek jelentõs részét adó mediterrán ciklonok külön vizsgálata indokolt.
Erre született egy nagyon kimerítõ viszgálat a Bartholy-munkacsoportnak, amiben leírják, hogy az 1957-2002-es idõszakban a nyári és téli med.ciklongyakoriság csökkent, ám az õszi erõsen növekedett, ám az Adria-vidéke erõsen növekedett, a klasszikus genovai-ág rovására.
Eme vizsgálat a 2002-tõl tartó növekedõ ciklontrend elõtt készült, ráadásul önmagában a vizsgálat általánosságban készült, hómennyiségekre nem szûkített.
Bizony, pl. a szinte etalonnak számító fehér Karácsonyok ügyében is korrekt tanulmányokat készített a Szolgálat (sajna most nem érhetõ el), amiben meglepõnek is tûnhet, hogy a 90-es évektõl az elmúlt 100év átlagát felülmúló az arányuk, több mint a "bezzeg régen" idõszakban (átlag két generációval a jelen elõtt).
A havazással kapcsolatban elég nehéz lenne szignifikáns trendeket, változásokat felállítani. Nem elég azt megvizsgálni, hogy az adott makrocirkulációs típus, amely pl a mediterrán ciklnoknak kedvez, hogyan változik. Ugyanis tudjuk jól, hogy akár 50 km-en is múlhat, hogy az ország kap havat vagy sem.... és ez az 50km nem fog meglátszódni a kódolásban. Egy olyan mediterrán ciklonos helyzet amely országos több tíz centis havat adott, kaphat ugyanolyan kódott, mint azon társa mely 100 km-el lejjebb pakolta le a havat kihagyva az országot. Másrészt én sem nagyon emlékszem olyan kutatásokra, amelyek arról számoltak volna be, hogy több évtizedes skálnán nézve csökkent volna a hõmennyiség telente.
Egyik idevágó cikk - amely hasonlóan megállípítja, hogy szignifikáns változás nem detektálható -:
György Babolcsai and Tamás Hirsch
Characteristics and synoptic classification of heavy snowfall events in Budapest for the period 1953–2003
Part I
IDÕJÁRÁS
Quarterly Journal of the Hungarian Meteorological Service
Vol. 110, No. 1, January–March 2006, pp. 1–13
Link
Tamás Hirsch and György Babolcsai
Characteristics and synoptic classification of heavy snowfall events in Budapest for the period 1953–2003
Part II
IDÕJÁRÁS
Quarterly Journal of the Hungarian Meteorological Service
Vol. 110, No. 2, April–June 2006, pp. 155–173
Egyik idevágó cikk - amely hasonlóan megállípítja, hogy szignifikáns változás nem detektálható -:
György Babolcsai and Tamás Hirsch
Characteristics and synoptic classification of heavy snowfall events in Budapest for the period 1953–2003
Part I
IDÕJÁRÁS
Quarterly Journal of the Hungarian Meteorological Service
Vol. 110, No. 1, January–March 2006, pp. 1–13
Link
Tamás Hirsch and György Babolcsai
Characteristics and synoptic classification of heavy snowfall events in Budapest for the period 1953–2003
Part II
IDÕJÁRÁS
Quarterly Journal of the Hungarian Meteorological Service
Vol. 110, No. 2, April–June 2006, pp. 155–173
Hú, ez nagyon-nagyon hasznos, köszi, el is tettem a kedvencek közé. Ebbõl sokat lehet tanulni.
A kódok a Hess-Brezowsky féle makroszinoptikus típusokat jelöli.
Ezen az oldalon az egyes kódokhoz tartozó helyzeteket lehet megtekinteni:
Link
Például a HFNa - (Hoch Nordmeer-Fennoskandien, antizyklonal):
Link
Anticiklon a Norvég-tenger és Fennoskandinávia felett.
Itt maga a katalógus is megtalálható minden napra, 1881-tõl 1998-ig pdf formátumban letölthetõ egyben:
Link
Ezen az oldalon az egyes kódokhoz tartozó helyzeteket lehet megtekinteni:
Link
Például a HFNa - (Hoch Nordmeer-Fennoskandien, antizyklonal):
Link
Anticiklon a Norvég-tenger és Fennoskandinávia felett.
Itt maga a katalógus is megtalálható minden napra, 1881-tõl 1998-ig pdf formátumban letölthetõ egyben:
Link
Ja, igen, ez is így van.
Egyébként nálunk általában úgy volt sok hó, hogy egyszer leesett tél elején, és aztán majdhogynem az maradt meg egész télre. 2006-ban semmi nem esett, ami 2007-ben esett, az elolvadt 2 nap alatt. Nálunk ez volt a változás az utóbbi évekhez képest, de a helyzet tájegységenként is eltérõ. Azért szerintem az éghajlatváltozás nem olyan gyors, hogy búcsút kéne mondani a 2006 elõtti teleknek
Egyébként nálunk általában úgy volt sok hó, hogy egyszer leesett tél elején, és aztán majdhogynem az maradt meg egész télre. 2006-ban semmi nem esett, ami 2007-ben esett, az elolvadt 2 nap alatt. Nálunk ez volt a változás az utóbbi évekhez képest, de a helyzet tájegységenként is eltérõ. Azért szerintem az éghajlatváltozás nem olyan gyors, hogy búcsút kéne mondani a 2006 elõtti teleknek
Ha azt nézzük, hogy 1999 és 2003 telén olyan mennyiségû hó esett, amivel általánosan mindenki elégedett, ezen kívül még talán 2 év volt, amikor legalább az ország egyik felén normális mennyiségû hó hullott, akkor az utóbbi szûk évtizedre azt lehet mondani, hogy viszonylag egyenetlen elosztásban, de normális mennyiségû hó esett. (mondva úgy, hogy emlékszünk a 2006/2007 télre)
Az a baj, hogy ilyen átlagos lehulló hómennyiséghez nem lehet 4-5 évet figyelembe venni, itt már évtizedek prezentálhatják a csökkenõ vagy éppen növekvõ tendenciákat. Én csak azt mondom, hogy a szinoptikus klíma változása (téli medek csökkenése) arra enged következtetni, hogy kevesebb esélyel hullik jelentõs mennyiségû hó. Viszont Cauchy mondta, hogy a szabadegyetemen nem ezt mondták, lehet mégsem annyira szoros az összefüggés, mint ahogy én gondolom.
Egyébként nálunk hosszú idõn keresztül volt legalább 10 cm hóréteg januárban, ami ugyancsak igazolja Cauchy-t.
Az a baj, hogy ilyen átlagos lehulló hómennyiséghez nem lehet 4-5 évet figyelembe venni, itt már évtizedek prezentálhatják a csökkenõ vagy éppen növekvõ tendenciákat. Én csak azt mondom, hogy a szinoptikus klíma változása (téli medek csökkenése) arra enged következtetni, hogy kevesebb esélyel hullik jelentõs mennyiségû hó. Viszont Cauchy mondta, hogy a szabadegyetemen nem ezt mondták, lehet mégsem annyira szoros az összefüggés, mint ahogy én gondolom.
Egyébként nálunk hosszú idõn keresztül volt legalább 10 cm hóréteg januárban, ami ugyancsak igazolja Cauchy-t.
"évenként elég egyenetlen az eloszlás": Tavaly nálunk éppen Újévkor, és jan. 5-én esett öszsesen 4cm hó, azonkívül semmi komoly nem volt egész télen.
Igen, ez teljesen így van, ahogy mondod! És azt is megértem, hogy tetszett neked, emlékszem a hidegcseppre, ami ledobott nálatok 25 cm havat!
Ugyan a december országszerte negatív anomáliával zárt, hidegebb volt az átlagosnál..., de itt északkeleten nemsok csapadékot láttunk egészen szilveszterig. A másik két hónap tûrhetõ volt csapadékügyileg, és volt is hó többé kevésbé, de ha jól emléxem az inkább már pozitív anomáliával zárt.
Persze ez ízlés kérdése, én inkább a hó mellett vagyok... valaki a hideg mellett.
Egyébként a szabadegyetemes elõadást nem tudom megkérdõjelezni, ráadásul az évenkénti lehulló hómennyiségrõl se tudok sokat. Szóval elképzelhetõ, hogy nem csökken, csak évenként elég egyenetlen az elosztás. Viszont szinoptikus klímaváltozásokból következtetni lehet rá. (közvetlenül hozzájárul például a téli mediterrán ciklonok számának lassú csökkenése)
Ugyan a december országszerte negatív anomáliával zárt, hidegebb volt az átlagosnál..., de itt északkeleten nemsok csapadékot láttunk egészen szilveszterig. A másik két hónap tûrhetõ volt csapadékügyileg, és volt is hó többé kevésbé, de ha jól emléxem az inkább már pozitív anomáliával zárt.
Persze ez ízlés kérdése, én inkább a hó mellett vagyok... valaki a hideg mellett.
Egyébként a szabadegyetemes elõadást nem tudom megkérdõjelezni, ráadásul az évenkénti lehulló hómennyiségrõl se tudok sokat. Szóval elképzelhetõ, hogy nem csökken, csak évenként elég egyenetlen az elosztás. Viszont szinoptikus klímaváltozásokból következtetni lehet rá. (közvetlenül hozzájárul például a téli mediterrán ciklonok számának lassú csökkenése)
Én igen Amúgy, ha jól emlékszem az országban az átlagos hótakaró északkeleten a legnagyobb, de ott ez úgy jön össze, hogy kevesebb hó esik, de többször, mint délnyugaton.
A tavalyi év egészen fenomenális volt a tél szempontjából, hiszen mindhárom nagy ünnepkor (Karácsony, Újév, Húsvét) is esett a hó.
Valamelyik szabadegyetemen volt arról elõadás, hogy Magyarországon a hóhelyzet szinte változatlan, azaz nem mérhetõ szignifikáns csökkenés, se növekedés a telente lehullott hó mennyiségében (bármennyire is ezt hangoztatja sok ember)
Amúgy, ha jól emlékszem az országban az átlagos hótakaró északkeleten a legnagyobb, de ott ez úgy jön össze, hogy kevesebb hó esik, de többször, mint délnyugaton. A tavalyi év egészen fenomenális volt a tél szempontjából, hiszen mindhárom nagy ünnepkor (Karácsony, Újév, Húsvét) is esett a hó.
Valamelyik szabadegyetemen volt arról elõadás, hogy Magyarországon a hóhelyzet szinte változatlan, azaz nem mérhetõ szignifikáns csökkenés, se növekedés a telente lehullott hó mennyiségében (bármennyire is ezt hangoztatja sok ember)
Most attól függ, hogy jelentõs negatív anomáliát akarunk, vagy normális havas telet! A kettõ nem mindig függ össze, én ilyen oldalról próbáltam közelíteni a dolgot. Egyébként köszi a kiegészítést, mert tényleg így teljes, hogy ezt hozzáírtad, de a pozitív anomáliát okozó makroszinoptikus helyzetek trendje növekszik.
Jó példa az elõzõ december, amikor jó negatív anomália volt, de egy pihe hó alig hullott itt-ott (csak délnyugaton). Én azt nem élveztem.
Jó példa az elõzõ december, amikor jó negatív anomália volt, de egy pihe hó alig hullott itt-ott (csak délnyugaton). Én azt nem élveztem.
Némi kiegészítést adnék a makrocirkulációs típusok tendencia jellegû változásához.
Az alábbi ábrán látható a Hess-Brezowsky féle makrocirkulációs típusok trendelemzése - forrás az ábrán:
Link
A legfontosabb nekünk átlagosnál hidegebb idõjárási helyzetet adó helyzetek, a rajtuk végzett trendelemzés alapján kapott eredmények, és a helyzethez tartozó januári hõmérsékleti anomláia Magyarországon a következõk - Bartholy J., Kaba M.: Hess-Brezowsky-féle makroszinoptikus típusok meteorológiai-statisztikai elemzése és korrekciója, Meteorológiai Tanulmányok No. 57, Budapest, 1987 alapján.
Típus Szignifikáns változás Januári hõm. anomália (hozzávetõleges érték, pár tizedes eltérés lehet)
Sa nincs ~ -3,5°C
Sz nincs ~ -2,5°C
Swa emelkedés ~ -2,2°C
SEa nincs ~ -6°C
Na csökkenés ~ -1°C
Nz nincs ~ -0,2°C
NEa csökkenés ~ -1,5°C
NEz csökkenés ~ -1,5°C
HB nincs ~ -2,5°C
HNa csökkenés ~ -1,2°C
HFa csökkenés ~ -5,2°C
HNFa nincs ~ -4,2°C
HNFz nincs ~ -5,5°C
Jól látható, hogy egy esetben emelkedés van, 7 esetben nincs szignifikáns változás, és 5 esetben van csökkenés. A csökkenések közül is egyetlen egy érint olyan makrocirkulációs típust, amely rendszrerint komoly negatív anomáliával jár.
Az alábbi ábrán látható a Hess-Brezowsky féle makrocirkulációs típusok trendelemzése - forrás az ábrán:
Link
A legfontosabb nekünk átlagosnál hidegebb idõjárási helyzetet adó helyzetek, a rajtuk végzett trendelemzés alapján kapott eredmények, és a helyzethez tartozó januári hõmérsékleti anomláia Magyarországon a következõk - Bartholy J., Kaba M.: Hess-Brezowsky-féle makroszinoptikus típusok meteorológiai-statisztikai elemzése és korrekciója, Meteorológiai Tanulmányok No. 57, Budapest, 1987 alapján.
Típus Szignifikáns változás Januári hõm. anomália (hozzávetõleges érték, pár tizedes eltérés lehet)
Sa nincs ~ -3,5°C
Sz nincs ~ -2,5°C
Swa emelkedés ~ -2,2°C
SEa nincs ~ -6°C
Na csökkenés ~ -1°C
Nz nincs ~ -0,2°C
NEa csökkenés ~ -1,5°C
NEz csökkenés ~ -1,5°C
HB nincs ~ -2,5°C
HNa csökkenés ~ -1,2°C
HFa csökkenés ~ -5,2°C
HNFa nincs ~ -4,2°C
HNFz nincs ~ -5,5°C
Jól látható, hogy egy esetben emelkedés van, 7 esetben nincs szignifikáns változás, és 5 esetben van csökkenés. A csökkenések közül is egyetlen egy érint olyan makrocirkulációs típust, amely rendszrerint komoly negatív anomáliával jár.
Köszi Nyuli! Ez igazán kimerítõ magyarázat volt. 
Persze ettõl cseppet sem lettem nyugodtabb.
Persze ettõl cseppet sem lettem nyugodtabb.
Az óceán esetében összetett a dolog. A metán ott metán-hidrát formában van jelen, ami 400-1000 m mélységben, nagy nyomás és fagypont körüli hõmérséklet mellett alakul ki, vízbõl és metánból. Az ilyen módon tárolt metánmennyiséget a kutató 14000 gigatonnára becsülik. A felszabadulásához pedig nem kell más, "csupán" egy (a becslések szerint) 4-6 fokos felszíni vízhõmérséklet-emelkedés kell. Ebben az esetben annyira megváltozna a cirkulációs rendszer, hogy az óceánok mélyén (bár 1000 m még nem is annyira mély) is jelentõs (de legalábbis elegendõ) melegedés következne be. A felszabaduló metán a vízben oldott oxigénnel széndioxiddá alakul - a többit pedig mindenki kifestheti magának 
Hogy a dolog nem légbõlkapott, arra jó bizonyíték a kb. 55 millió évvel ezelõtt, a paleocén/eocén korszakban bekövetkezett klímakatasztrófa. Ekkor az északabbra esõ területeken, az általános melegedési tendencia részeként (azaz nem a metán miatt) 5-8 fokot emelkedett a hõmérséklet. Ebben az idõszakban 1500-2200 gigatonna metán szabadult fel, kb. 10000-20000 év leforgása alatt. Az egész bolygóra gyakorolt hatása viszont 150000-220000 évig tartott.
Hogy a dolog nem légbõlkapott, arra jó bizonyíték a kb. 55 millió évvel ezelõtt, a paleocén/eocén korszakban bekövetkezett klímakatasztrófa. Ekkor az északabbra esõ területeken, az általános melegedési tendencia részeként (azaz nem a metán miatt) 5-8 fokot emelkedett a hõmérséklet. Ebben az idõszakban 1500-2200 gigatonna metán szabadult fel, kb. 10000-20000 év leforgása alatt. Az egész bolygóra gyakorolt hatása viszont 150000-220000 évig tartott.
A talaj még csak rendben lenne, (mármint ami a fizikát illeti) de a vízfenék esetében fura, hiszen hõszigetelõ vízréteg van felette. Azon kívül amikor eleve sokkal melegebb volt a földi klíma, mint most, akkor hol volt az a metán, ami most éppen felszabadulni készül? Persze ha figyelembe veszem, hogy a Föld klímája csak a legutóbbi idõszakban volt viszonylag stabil, hát nem túl megnyugtató a helyzet. Földanyánk a tenyerén hordozott minket. Hogy meddig, ki tudja. [esõ] [esõ] [esõ] [esõ]
Sajnos valóban errõl lenne szó, Nemrég láttam egy nem-bóvli dokumentumfilmet, amiben egy kamerát is leküldtek, különféle analizátorokkal egyetemben. És sajna nyilvánvaló volt, hogy igen nagy mennyiségben szabadul fel a metán. Ugyanez a gond a szibériai permafrost-talaj felengedésével is.
Ha jól értettem az egyik dokumentumfilmben, amit láttam régebben, akkor az most is folyamatosan szivárog.
Link
Azért nekem vannak fenntartásaim. Akkora lenne a hõmérséklet emelkedése, hogy a tengerfenékrõl kiszabadul a fagyott metán?
Azért nekem vannak fenntartásaim. Akkora lenne a hõmérséklet emelkedése, hogy a tengerfenékrõl kiszabadul a fagyott metán?
nowballGeography.gif
Arról lehet tudni hogy a "Hógolyó-Föld" idején hogy helyezkedtek el a szárazföldek? (Bár az már nem is jégsapka, hisz a felszín kb felét jég borította )
)
A térfogati sebességet figyelembe vettem. Ezért kérdeztem, hogy ez akkor azt jelenti, hogy 30000-szer nagyobb tömegû levegõ vesz részt a transzportban.
Való igaz, sarki szárazföld nélkül nincs számottevõ jégsapka, legalábbis a Föld történetében nem ismerünk ilyen esetet. Az viszont többször megesett, hogy hiába volt poláris helyzetû kontinens, mégsem alakult ki rajta jégtakaró, így pl. a jurában Eurázsia egy része tolódott rá az Északi-sarkra. És az is igaz, hogy ezekben az esetekben bizony nem volt nyílt óceánnal körülvéve a sarki szárazföld. (Persze ez csak egy lehetséges ok a sok közül az enyhébb klímára!)
Igazad van, addigra már Gondwanának nem igazán volt nevezhetõ a kontinens, csak hirtelen nem tudtam, hogyan nevezzem.
Ámbátor a jegesdés igazi lökését (nincs az az áramlat, ami szárazföld nélkül kilométeres jeget halmozzon fel) a sarki szárazulat adta, ez szerintem biztos.
Ámbátor a jegesdés igazi lökését (nincs az az áramlat, ami szárazföld nélkül kilométeres jeget halmozzon fel) a sarki szárazulat adta, ez szerintem biztos.
Csak egy tipp: a levegõ sebessége (5-10 km/h vs akár 100-120 km/óra) és az áramlat keresztmetszete (ha jól tudom, egy áramlat keresztmetszet pár tizezer nm, egy fronté ennél sokkal nagyobb) több nagyságrenddel csökkenti a különbséget.
És ugye a víz hõmérséklete egész évben max 15 fokot ingadozik, a levegõé meg (mondjuk 850 hPA-n) akár 45-öt is.
És ugye a víz hõmérséklete egész évben max 15 fokot ingadozik, a levegõé meg (mondjuk 850 hPA-n) akár 45-öt is.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-07-14 10:51
Szabályzat